Népújság, 1955. február (10-17. szám)
1955-02-10 / 12. szám
NÉPÚJSÁG 1055 február 10. csütörtök. épek tudósokról, nagyokról Mendelejev y» r I Ivanovics Mende- -ilaghírű orosz tudós szü- :;iásí r ' 120 éves évfordulójáéi emlé zeztünk meg az 1954. foi .mán. Mendelejevről a dósr hallanak általánosskolás ermekeink is, ismerik vóícpif olás tanulóink, hiszen i; elemek periódusos rendsze- ázatát tanulják, meg- ij ♦ ankönyveikben, nap ; I, ' nap átják iskolájuk vegy- .dótermének falán, rudji zt is, hogy a kémia . nak fejlődése Meni. I. ■ • p iriódikus rendszeré- a volt. Nem célom, int . ndelejevről a tudósról ’ ja . tudósi mivoltán felül léhány sorban szeretném meg- j o n emberi nagyságát, a , 3, a dolgozó népet szerető en bért, anyját tisztelő szercni fiút, majd a gyer- t 'Tón szerető bölcs Mendelejev 1834-ben született. Édesapja a szibériai To- bolszk-ban tanítóskodott, majd a tobolszki gimnázium igazgatója lett. Nem sokkal a kis Dimitrij születése után a családot nagy szerencsétlenség érte. Édesapja elvesztette szemevilágát. Nyugdíjazták, de oly csekély nyugdíjjal, hogy abból a népes családot eltartani nem lehetett. Édesanyja, Marija Dimitrijevna családostól együtt átköltözött a To- bolszktól 36 km-re lévő Arem- zjankába, ahol Mendelejev gyermekkorát is töltötte. Édesanyja itt földműveléssel foglalkozott, konyhakertészetet, tejgazdaságot létesített és így próbált életükön könnyíteni. Anyja energikus, eszes, mé- lyenérző, komoly erkölcsi, szellemi igényű nő volt. Az ő irányítása, szeretete határozta meg Mendelejev fejlődésének első szakaszát. A hálás és szerető jó fiú „A vizes oldatok vizsgálata“ művét a következő előszó véli be: ■ „Ezt a művet anyja ’.i-nek ajánlja legkisebb .a. \nyja rsak saját munkája *án, különböző foglalkozáso- "t vállalva tudta felnevelni, ■Jdaadással nevelte, szeretetni iiáiy ítr'ta és hogy a tudo- ánvnak szentelhesse, kivitte bériábói, rápazarolta utolsó r.rtlt és erejét. Halála előtt g'r gyta kerüljem a latin nm. aíot, ne a szavak, — a unk adja meg az életem tar- ’*v'h • 's türelmesen keressem s igazságot. Meg- nis, milyen gyak- . az ékesszólás, mi- kí. kell még megtud- 3. gy a tudomány gyan küszöböli ki, ik ül, szeretettel, de az előítéleteket és - an érjük így el a kivívott igazság védelmét, a további fejlődés szabadságát, a közjót és a benső boldogságot. Anyja végrendeletét szentnek tartja D. Mendelejev“. Egész élete folyamán megmaradt benne a munka tisztelete, mindig őszinte közelségbe tudott kerülni a dolgozókhoz. 1862-ben nagybátyjának To- bolszk melletti üveggyárában ünnepelte az újévet. Ekkor írta naplójába az alábbi sorokat: „Kimentem az utcára, jobban mondva: a folyópartra. Holdtölte, havas út, köröskörül erdő, csend, hideg. Mindez jó hatással van rám. Könnyebben érzem magam, mert különben nyomott a magányosság. Elnézi az ember ezt az egyszerű és kedves népet, mely nyíltan néz a szemünkbe és hit ébred bennünk sorsa iránt, felködlik előttünk az a messzi jövő, amiGyőzelem katonája A Győzelem katonája című nagyszabású lengyel filmet a Gyöngyösi Puskin filmszínház február 11—14-ig mutatja be. A film Karol Swierczewski tábornokról szól. Megeleveníti A hős tábornok életének legfontosabb szakaszait, s történelmi képet ad a lengyel és a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi harcáról. Felöleli az 1905-ös év eseményeit, az Októberi Forradalmat, az imperialista háborút, valamint a felszabadult Lengyelország építésének első szakaszát. MOZIK MŰSORA: kor visszakapja szabadságát, szabadon csendül fel dala és kihal belőle a sok beléoltott hazugság ... “ A tudós Mendelejev, az apa, izzó szeretettel és mély böl- cseséggel írja gyermekeinek szellemi végrendeletét: „Az életben a legelső és legfőbb a másokért való munka, csakhogy ezt úgy kell elvégeznetek, hogy sajátmagatok is meg tudjatok élni. Élni kell azért, hogy teljesítsétek a természet feladatait. A természet legmagasabb pontja pedig az emberek társadalma. Egymagában mindenki csak nulla. Ezt véssétek emlékezetetekbe ... Legyetek hasznosak és szükségesek a közeletekben élők számára, de ehhez — s ezt sohase feledjétek — az kell, hogy hasznosak, szükségesek és drágák tudjatok lenni mások számára is. így éltem, így akartam élni magam is ... Ne kapaszkodjatok bele a szavakba, a szó csak kezdete mindennek, maga a középpont a tett. A Jegkellemesebb és leg- alkalmatosabb tett pedig a munka, a szükségek, kívánalmak, hasznosságok, sőt egyszerűen a haszon érdekében — természetesen mások szüksége, haszna érdekében végzett munka ... Csupán az számíthat rá, hogy másoktól Kapjon valamit, aki ingyen, számítás nélkül — szívből ad. Az élet nem piac, ahol ’semmit sem adnak ingyen. Hiszen a barátságot, lám még az egyszerű nyájasságot, még a vonzódást sem lehet ésszel vagy számítással felmérni. Ha ezeket Az egri Üttöröház biológiai szakköre kéréssel fordult a kompolti Kísérleti Gazdasághoz: segítse az ifjú természet- kutatókat, hogy szép és nemes munkájukat még eredményesebben végezhessék. A válasz nem sokáig késett. Postafordultával jött a levél, amelyben májusra meghívták a pajtásokat a Kísérleti Gazdaság megtekintésére. Egyben jelezték, hogy magmintákat küldenek, amelyekből a szakkör tagjai megismerik munkaterületük egy részét. kívánjátok — akkor ingyen juttassátok másoknak. Az értelem nem ellensége, hanem csupán szeme a szívnek. A szemek kedvéért még a legkedvesebb, legnyájasabb szemek kedvéért se adjatok semmit, de a szív kedvéért — akár mindeneteket is. Ne az értelmet, ne a külsőséget kutassátok, — a szív és a munka: ezek legyenek útitárstok ... Legyetek tevékenyek és takarékosak, de ugyanakkor bátrak és ne- meslelkűek is. Ti már megértitek, hogy nem az a bátor, aki mindenbe beleugrik, hanem aki mindent meg tud mozgatni, ő maga pedig állandóan munkálkodik ... A tanulás önmagáért van, a tanulás gyümölcse pedig másokért. Semmi más értelme nincs a tanulásnak, különben szükség se lenne rá. Ha dolgoztok, mindent a közelállók és sajátmagatok érdekében cselekesztek, ha pedig nem jár sikerrel munkátok, félresikerül: az sem baj — próbáljátok meg még egyszer, őrizzétek meg higgadságtokat, azt a belső adottságot, ami az akaraterős, derűs és mások javára váló embereket teszi... Dolgozzatok hát Vologya és Lelj a, a munkában keressétek nyugalmatokat, semmi másban nem találjátok meg.“ A 70 évvel ezelőtt írott sorok megfakultak, de a szó értelme, időszerűsége élő elevenséggel mutatja az értékesebb emberré válásnak egyenes útját. LINI ISTVÁN Hatvan, TTIT fizika-kémiai szakoszt. tagja A küldemények megörvendeztették a szakkör tagjait, akik a magvak egy részéből maggyűjteményt állítottak ösz- sze, a nagyobb részét pedig eltették a tavaszi munkákhoz. Most azon igyekeznek, hogy jó tanulmányi eredményükkel és szakköri munkájukkal kiérdemeljék a májusi kirándulást. A kompolti Kísérleti Gazdaság dolgozóinak pedig köszönetüket tolmácsolják ezúton is, amiért kérésüket teljesítették. Eqrl Vörös Csillag Filmszínház: Február 10—ll-ifi: Puccini (olasz). 12—13-ig: Rigolettó (olaszl. Eqri Dózsa Filmszínház: Február 10—15-ig: Kaland Ma- rienstadtban (lengyel). Gyöngyösi Szabadság: Február 10—11-ig: Szicíliai vérbosszú (olasz). 12—13-ig: Szkander bég (albán). Gyöngyösi Puskin: Február 11 — 14-ig: A győzelem katonája (lengyel). Hatvan: Február 10—15-ig: Verdi (olasz), Füzesabony: Február 10-én: Egy katedra tör* ténete (német). 12—15-ig: Kaméliás hölgy (fran* cia). vu»6 “KairrinjA, tareSikjeriK: NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ELINTÉZTE,.. Schlág Jenő lőrinci lakos pa- munkabérét. Közbenjárásunk* nasszal fordult hozzánk, hogy ra a gazdaság vezetősége HALASSY LÁSZLÓ a csányi állami gazdaság vo- Schlág Jenő részére a 4200 főtanán nakodik kifizetni elmaradt rint munkabért kifizette. Az ifjú természetkutatók öröme Oiv A Eger patak part- jaj a Práff-malom izemétkupacok, a irobbantot'. híd lábánál alat- r"1 s t. . kna robbant. Fa- ;- ■ > kék az utcán elíoo! ; svppi »tölténnyel játado.-.i ár tavaszias az o, enyhe lek borzolják a ek amúgy is kódúi, d. ez már a szabadjaié. v Cifra-parti iskolait n? ;y sárkupacokkal vett ócí a, dohos óvoda- -et. Inkább régi börtönnek né az ember, oldala romos, 'arán hatalmas bombatöl- er, német repülők nyomai. Üres az óvoda, a szülők nem .zik oda ! pú cében amúgy is omlott s ervezetű gyerme- iket, pedig már hívja őket a t a szók Ennivaló alig Eflhurul-járvány üti fel S és a ' . ború okozta vita- lány piros, varras sebek- 1 vonja be a vidám arcocs- it. Cukor kell, hogy erőre anak, dara kell, hogy megák a bélhurutot, otthon hogy a .szülők dolgozhas- c. kommunista párt akkori ei titkára Csirmaz Dezső Minden gondolata: segí- a hóstya; gyerekeket. S .-.zületett meg a nagyszerű NAPKÖZI A HÓSTYÁN Tízéves fennállását ünnepelte vasárnap az egri Cifra-téri napköziotthon terv: napköziotthont állítani a gyerekeknek. De hogyan? Nincs ennivaló, nincs felszerelés, nincs aki főzzön. Csirmaz elvtárs egyet gondolt. Felkereste az Egerben állomásozó szovjet parancsnokságot. Másnap nagy teherautó állt meg az ócska óvoda előtt, liszt, cukor, lencse, bab került a septi- ben rendbehozott konyhába. Csirmaz Dezső házról házra járt, edényt szerzett, főzőasz- szonyt, s azután a gyerekek szüleit látogatta meg. Egymásután hozták a kicsiket, volt olyan is köztük, aki még járni sem tudott. Nemsokára megtelt a napközi. Mátyási Annus- ka, Virágh Rozika, Trenka Ju- lika. itt kaptak először életükben csokoládét, itt tanulták a kedves kis verseket, énekeket, amit még ma sem felejtettek el, s talán még unokáiknak is énekelgetik majd. Nemsokára lebontották a régi egészségtelen óvodát. Köveit szerte szórták a patakparton, az úton, beletaposták a Mátyási Bertalanná, akinek kis unokája tíz évvel ezelőtt az óvoda lakója volt, aláírja a békeívet. ka meg már akkorára nőtt, hogy nagyobb, mint a nagymamája, aki kíséri. Pillanatok alatt körülfogják Dezső bácsit, s évődnek vele. — Tetszett-e hozni csokoládét, mint régen? — hát csukamáj olajat? — és nagyokat kacagnak, mert tudják, hogy ma már a világ minden kincséért sem nyelnének le egy makulányit sem belőle. Bezzeg jó a kicsiknek — duzzog Virágh Rozika, — nekik már nem kell ilyesmit szedni, hisz így is olyan pirosak, majd kicsattan az arcuk. Igaza van Rozikának. Olyan valamennyi, mint a nyíló rózsa, ahogy az óvónéni, s a dajka néni között tipegnek, topognak, várják, hogy sorra kerüljenek a szereplésben. Az ünnepély megkezdődik. Az ünnepi beszéd után anyák szólnak hozzá, a régi és az új óvodásoké. De mindnek egy a gondolata: óvni, védeni a gyermekeket, békében felnevelni őket, soha többé ne kelljen rettegni piciny életükért. A sarokban régi egri viseletben, kérgeske zű, napcserzette arcú, öreg nagymamák figyelik unoka: k szereplését. Aztán a kicsik fi- gyèlik a bábszínházát, neveié sük csak úgy cseng a teremben. Az óvónéni, a szülők, nagymamák meglepetése a kitűnő kakaósfoszlós kalács. Tamásfalvi Attila kétszer is kér és mikor elveszi a szájától a csuprot, nagy bajusza marad — a kakaóból. Lett is erre nagy kacagás. Az ott álldogáló nagymamák szeméből könny pereg, végig barázdál ránc-szántotta arcukon — az öröm és a hála köny- nyei ezek. Tízszer is elmondják egymásnak: — Emlékszel-e Szidi, tíz éve még kukaricada- rát ettek, emlékszel-e, Rozika milyen beteg volt, milyen nehezen gyógyult meg. — A kislányom teste csupa seb volt: Ma már milyen szép. S mikor az óvodabálnak vége van, hazafelé menet senki se csodálkozik azon, hogy Koz- máné kezéből elkapkodják a békeívet, és reszkető öreg betűkkel írják alá: Mátyási Bertalanné, Bóta Bernáthné. -, » unokáikért teszik. Törös Károlyné A napköziotthon első la kői ma boldog úttörők. sárba, mint a keserves, nehéz múltat. ~| A télutói nap vilá■*- gos nagy ablakokon ragyog be. Az aolakmélyedés- ben számtalan virágcserép. Fut a föld felé a „pletyka“, kúszik az ablakra az aszpirisztra. Hihetetlenül nagy leveleket hajt az egyszerű kis muskátli, talán valami trópusi virágnak képzeli magát. A virágok között selyemszürke galambok kis kalitkában. Körülöttük sok-sok pöttöm lábacska topog, kiváncsi szem figyel. Csacsognak, csörögnek, csivitel- nek, mind megannyi kismadár. Ünnepre készülődnek. A napközi tízéves fennállását ünnepük. És ünnepli a sok felnőtt, gyerek a szabadság tíz esztendejét is. Eljöttek a hajdani kis fakó arcúak, a régi kis óvodások is. Trenka Julika arca piros, két súlyos hajfonata a derekáig ér, Mátyási AnnusEzek a csöppségek már felszabadult országunk szülöttei. Most a Póral- járt rókán“ — mulatnak jót.
