Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-30 / 9. szám

6 1955 Január 30 vasárnap NÉPÚJSÁG KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK A SZÓ JET HATÁROZAT VISSZHANGJA A londoni rádió jelentése sze­rint a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének a Szovjet­unió és Németország közötti hadiállapot megszüntetéséről szóló törvényerejű rendeletét a londoni lapok nem kommentál­ják szerkesztőségi cikkekben. Amint azonban a rádió jelen­téséből kitűnik, több lap dip­lomáciai szemleírói igyekeznek kommentárjaikban azt hangoz­tatni, hogy ez a döntés Német­ország és a Szovjetunió „viszo­nyában gyakorlatilag majdnem semmi változást sem hoz“. A svéd lapők tekintélyes he­lyen közölték je'entésüket a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendeletéről. „Az orosz nyilat­kozat — írja a Svenska Dagbla­det — fejvesztettséget okozott Bonnban.“ A lap külpolitikai szemleírója rámutat arra, hogy a szovjet kormány január 15-i nyilatkozata „vita tárgya lett Nyugat-Németországban, s ez arról tanúskodik, hogy a szov­jet javaslatok lényegesen na­gyobb hatást értek el, mint ahogy első pillanatban látszott. Még a kereszténydemokraták között is erősödtek azok a han­gok, amelyek az orosz javasla­tok tüzetesebb tanulmányozását követelték“. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének törvény- erejű rendelete állt a szerdai nyugat-berlini lapok figyelmé­nek központjában. A Telegraf, a Die Neue Zeitung, a Der Tag, a Spandauer Volksblatt és más lapok a következő címek alatt számoltak be a Szovjetunió döntéséről: „Moszkva megszün­teti a hadiállapotot egész Né­metországgal.“ „Üjabb nyilat­kozat Németországról.“ „A Leg­felső Tanács Elnökségének tör­vényerejű rendelete egész Né­metországra vonatkozik.“ A Der Tag című lap szerkesztő­ségi cikkében a többi között ezeket írja: „Üdvözölni kell Moszkva nyi­latkozatát, mint olyan aktust, amely a Németország és a Szovjetunió közötti hadiállapot nemzetközi-jogi befejezését je­lenti. Ebben a vonatkozásban a törvényerejű rendelet helyes­léssel és baráti megértéssel ta­lálkozik Németországban.“ 200 éves a moszkvai egyetem Január 23-án, ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját a moszkvai állami Lomonoszov Egyetem, a Szovjetunió legrégibb és legnagyobb egyeteme, a világ egyik legjelentősebb tudomá­nyos központja. 1953 szeptemberében az egyetem ilj épületbe költözött: a Lenin-hegyen emelkedő monumentális palotába, amelynek 39 emeletes központi része 240 méter magas. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Január 30 — február 2 Vasárnap Kossuth-rádió: 8.10: Egv falu — egy nóta. 9.00: Zenés fejtörő. 10.00: Vasárnapi levél. 10.10: A Gyermekrádió műsora. 11.00: Láttuk hallottuk, olvastuk. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 13.15: Jó munkáért szép muzsikát. 15.20: Egy hét a külpolitikában. 15.45: Szív küldi. 16.15: Benedek Elek néprajzi gyűjtése. 17.05: Tánc­zene. 17.40: Kincses Kalendárium. 19.10: Szív küldi. 19.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. 21.30: A vasárnap sportja. 22.10: Részletek a rádió operettjeiből. 22.55: Budapest hangversenyter­meiből. 0.10: A Rádió népi zene­kara játszik. Petőfi-rádió: 8.00: Amor bete­ge. Dalok. 9.00: Falurádió. 9.30: Miska bácsi lemezesládája. 10.10: Szív küldi. 11.00: Népek zenéje. 11.50: Zenés vasárnapi délelőtt. 12.25: Költészetünk a felszabadu­lás után. 14.00: Szórakoztató mu­zsika. 15.00: Mindennapi tévedé­sek a csillagászat köréből. 15.20: Régi magyar dalok. 16.00: Ope­rarészletek. 17.00: A Rádió Gyer­mek színházának műsora. 17.50: Szimfonikus zene. 18.35: Mozart kamara müveiből. 19.10: Maupas­sant: A becsületrend lovagja. 20.35: Tánczene. 21.30: Fúvós­zene. 22.00: Zenekari hangver­seny. Hétfő Kossuth-rádió: 8.30: Zenekari hangverseny. 10.30: óvodások műsora. 11.00: Részletek az arany meg az asszony c. operából. 11.30: Szokolov költészete. 12.10: Operettrészletek. 12.45: Afrikai útirajz részlet. 13.00: Népdalcso­kor. 14.25: úttörő híradó. 14.50: Heti zenés kalendárium. 16.00: Most légy okos Domokos! 17.10: Levelesláda. 17.30: Egy falu — égy nóta. 18.00: Riportereink ieevzetfüzeteiből. 18.20: Magyar szerzők kórusmüvei. 18.40: Az Ifjú Figyelő. 19.00: Előadás Bar­tók III. zongoraversenyéről. 20 00: Esti híradó. 20.20: Tánc­zene. 21.20: Művészlemezek. 22.10: Tíz perc külpolitika. 22.20: Weiner Leó műveiből. 23.35: Ifjú Magyari Imre és zenekara látszik. Petőfí-rádió: 14.00: Operarész­letek. 15.00: Könnyűzene nagy- zenekarra. 15.35: Jékely Zoltán elbeszélő költeménye. 16.00: Szív küldi. 16.30: Rácz Béla és zene­kara játszik. 17.25: Előadás. 18.02: Szórakoztató muzsika. 18.32: Kamarzene. 19.00: Az épülő kommunizmus nagy orszá­gában. 19.30: Tersánszky Józsi Jenő elbeszélése. 19.50: Jeritza Mária és Reizen operalemezeiből. 20.20: Sporihíradó. 21.10: Népi énekesek és együttesek. 22.00: Zenekari hangverseny. Kedd Kossuth-rádió: 8.30: A belügy­minisztérium népi zenekara ját­szik. 9.00: Indulók és tömegda­lok. 9.15: Úttörő híradó. 10.10: Nők negyedórája. 11.30: Indulók és táncok. 11.50: Keszthelyi Zoltán új verseiből. 12.15: Az Állami Népi Együttes műsorá­ból. 13.00: Hangszerszólók. 13.30: Híres operettnyitányok. 15.00: Operarészletek. 15.37: Rádiójáték. 17.10: Leveleslá­da. 17.30: Lengyel népdalok. 18.20: Szív küldi. 18.30: A tanító­nő. Közvetítés a Jókai Színházból. 20.00: Esti híradó. 23.20: Előadó- művészeink műsorából. 0.10: Tré­fás népdalok. Petőfi-rádió: 14.00: Népi zene. népi tánc. 15.00: Liemesev éne­kel. 15.30: Kaffka Margit elbeszé­lései. 16.04: Népi zenekarok mű­sorából. 17.00: A varsói Chopin versenyre induló magyar zon­goraművészek. 17.30: Beszélő atlasz. 17.45: Tánczene. 18.30: Az épülő kommunizmus nagv orszá­gában. 19.00: Petőfitől Vajdáig. Irodalmi zenés összeállítás. 19.50: Kamarazene. 20.40: Mi újság a tudomány és a technika világá­ban. 21.30: Színe magvar népi muzsika. 22.00: Zenekari hang­verseny. Szerda Kossuth-rádió: 8.30: Operarész­letek. 9.20: Kalandozás a Szabad­sághegyen. 10.10: Offenbachról és Johann Straussról. 10.30: óvo­dások műsora. 11.00: Délelőtti kórushangverseny. 12.15: Tánc­zene. 13.00: Szülőknek — neve­lésről. 14.25: Úttörő híradó. 15.00: Rádiójáték. 16.00: Csajkov­szkij műveiből. 18.40: Leveles­láda. 17.10: Riport szemmel a vi­lág körül.. Trieszt. 17.25: La- votta János verbunkosaiból. 18.00: A virágzó mezőgazdaság útján. 18.30: Szív küldi. 19.00: Mester­házi Lajos iegyzetei. 19.15: Jó munkáért szép muzsikát. 20.00: Esti híradó. 20.20: Szivárvány. Zenés Irodalmi tarkaest. 21.20: Tánczene. 22.10: Tíz perc külpoli­tika. 22.20: Szimfonikus zene. 23.44: Amelita Espana énekel. 0.10: Gárdonyi Zoltán népdal fel­dolgozásaiból. Petőfi-rádió: 14.00: Művészle­mezek. 14.40: A rádió kisegyüt­tese játszik. 15.20: Részletek Ré­kai Nándor: Nagyidái cigányok című dalművéből. 16.20: Északi fény. Antonov elbeszélése. 17.40: Hanglemez. 17.45: Kamarazene. 18.30: Az ipar és a mezőgazdaság összefogása. 18.50: Operettrészle­tek. 19.30: Az épülő kommuniz­mus nagy országában. 20.20: Sporthíradó. 20.40: Francia ope­rák. 21.20: A hosszú élet titkai. Előadás. 21.30: Vidám népdalok. 22.30: Éji zene. Heves megye aflefikága az 1954. évben Örömmel állapíthatjuk meg. hogy az 1954. év nemcsak a ma­gyar atlétika élvonala számára volt sikerekben gazdag esztendő, hanem Heves megye atlétikai éle­tét is elindította a felemelkedés útján. E fejlődés egyaránt vonat­kozik mind a mennyiség, mind a minőség emelkedésére. A meny- nyiség emelkedésére mutat, hogy 1954-ben atlétikai versenyeinken népesebb mezőnyök indultak, at­létikai szakosztályaink taglétszá­maikat tekintve, igen megerősöd­tek, a szpártákiádok is jobban megmozgatták a tömegeket. A minőségi színvonal emelkedését bizonyítja, hogy atlétáink az el­múlt évben 1^1 új megyei csú­csot állítottak fel, s jól megállták helyüket a megyék közötti válo­gatott viadalokon is. Ezek mér­lege: 2 vereség, 4 győzelem. Kü­lönösen akkor tűnik fel előttünk kedvezőnek ez a mérleg, ha te­kintetbe vesszük, hogy 1953-ban még ki sem tudtunk volna me­gyei válogatottat állítani. Ha szemlét tartunk atlétáink serege felett, rögtön szembe tű­nik a felnőtt atléták hiánya. Me­gyénk színeit még felnőtt verse­nyeken is majdnem teljesen ser­dülő és ifjúsági atléták képvisel­ték. Joggal vetődik fel a kérdés: miért nincsenek felnőtt atlétáink? Ennek okául elsősorban azt hoz­hatjuk fel, hogy még fiatalok a szakosztályok, s működésük ideje alatt még csak kevés felnőtt at­létát neveltek ki: azok pedig mind elmentek Idegenbe (egye­tem, főiskola, katonaság). Többen tanácsolták, már, hogy toboroz­zunk a felnőttek közül is atlétá­kat. Ezt meg is fogadtuk, de nem vált be. Az atléta kifejlődéséhez évek kellenek, s hosszú, kemény munka. Ehhez a felnőtteknek az eddigi kísérletek legalább ezt mu­tatják, már nincs türelmük. Igen kedvező viszont a helyzet az utánpótlást illetőleg. Sok jó- képességű atlétát találunk mind a női, mind a férfi számokban. A legjobbak. Nőknél. Futószámok­ban: Bardóczy Mária, Halmócky Borbála, Csiba Irén, Bata Teréz. Magasugrásban: Balázs Judit, Braun Györgyi, Braun Herta. Ha- r.ák Magda. Távo'.uqrásban: Bóra Rózsi. Dobos Katalin, Bata Teréz, Súly lökésben: Bakondi Katalin, Hegedűs Györgyi. Diszkoszve lés­ben: Hegedűs Györgyi, Király Eta, Dombrády Emilia. Gerelyha­jításban: Bognár Lili, Hegedűs Györgyi. Férfiaknál. Futószámok­ban: Kiss Antal, Eperjesi An'al. M ács ár József. Súlyban: Szabó András, Csányi Barna. Diszkosz­ban: Szabó András, Bogdán György, Bodon Sándor. Gerely­hajításban: Király György, Hu­szár Pál, Csányi Barna. Magas­ugrásban: Bogdán György, Hu­szár Pál. Távolugrásban: Langer László, Mózsár György, Várhegyi Sándor, Ébner György, Vámos György. Külön dicséretet érde­melnek az országos ifj. bajnoksá­gon való jó szerepléséért: Bar­dóczy Mária, aki egy második és egy harmadik helyezést, Bognár Lili, aki egy második helyezést és Hegedűs Györgyi, aki egy ha­todik helyet szerzett a megyének. Ez évben a falu atlétikája is nagyot fejlődött. Ez a fejlődés azonban még csak a tömegesség­re vonatkozik. A falusi szpártá- lciád versenysorozatán nagy tö­megek indultak, de minőségi ja­vulás még nem mutatkozott. Eh­hez további munkára van szük­ség és arra, hogy megyénk álta­★ lánosiskoláiban nagyobb gondot fordítsanak az atlétika alapjainak oktatására. Feltétlenül szükség lenne, hogy falusi sportköreink­nek a labdarúgáson kívül az at­létikával is rendszeresen foglal­kozzanak. Az MTSB az atlétika fellendíté­sére vándordíját alapított a me­gye legeredményesebb atlétikai szakosztálya részére. Ennek a pontversenynek eredménye és ennek alapján az atlétikai szak­osztályok rangsora: A megye legeredményesebb at­létikai szakosztálya címéért kiírt pontversenyt és vándordíját 1954- ben a Gyöngyösi Kinizsi atlétikai szakosztálya nyerte el. Ez első­sorban Kömley Károly nagyszerű nevelő munkájának eredménye. Nagy lelkesedésével, kitűnő szak­értelmével és fáradhatatlan szor­galmával az évek során igen jó atlétikai szakosztályt hozott létre. Atlétái nemcsak jó eredményeik­kel, hanem sportszerű magatar­tásukkal és közösségi szellemük­kel is kitűntek. A második helyen az Egri Fák­lya atlétikai szakosztálya végzett. A szakosztály tagjai szorgalma­san látogatták az edzéseket, eredményeik is kielégítőek vol­tak, de az egész szakosztály fej­lődését hátráltatta az a körül­mény, hogy a sportköre anyagi nehézségekkel küzdve, csak az idény végén tudta megfelelően támogatni. Sikerült azonban a férfi atlétikát is szélesebb ala­pokra fektetni, így a nagyobb- arányú fejlődés lehetőségei biz­tosítva vannak. Az Egri Haladás a harmadik helyet foglalja el. Az idény első felében kitűnő atlétái voltak (Bó­★ A Kinizsi Síház története Országunkban kevés város van sí-szempontból olyan kedvező körülmények között, mint Gyön­gyös. Itt közvetlen közelben van a Mátra, amely országosan ked­venc helye a sízöknek, és általá­ban minden évben az országos és budapesti sí-bajnokságokat itt rendezik meg. Ennek dacára Gyöngyösön egy sportszakosztály sem foglalkozott eddig intenzí­ven a sível, vagy ha meg is kí­sérelte, a mostoha körülmények miatt nem volt mód, hogy egész tél folyamán rendszeres edzést, oktatást adjanak a sl-sportolóknak. Lemhényi Zoltán nevét már is­merik Gyöngyösön. Az ő érde­me a városi fedettuszoda is és mindenki tudja róla, hogy ha ő egyszer valamit elhatároz, akkor nem ismer akadályt annak meg­valósításában. így valósult meg a már emlí­tett fedettuszoda is, de semmivel sem volt könnyebb, sőt talán ne­hezebb a „Kinizsi Síház” meg­valósítása. A síház megnyitására 1955 ja­nuár 15-én került sor a Kékesen, Lemhényi sporttárs most elmesé­li a síház megvalósításának törté­netét. Nem volt könnyű dolog — kez­di. Nekem is és Hársfalvi Andor­nak is régi kívánságunk volt, hogy egy síház épüljön a Mátrá­ban a helyi sportolók részére. Mindketten elhatároztuk 1953- ban, hogy ezt meg Is valósítjuk. Hosszas utánjárás után elértük azt az eredményt, hogy erre a cél­ra az Élelmezési Minisztérium a Malomipari Egyesülésen keresz­tül 1953 december 3-án kiutalt 110.000 forintot azzal, hogy ez ez az összeg az év végéig áll rendelkezésünkre. Mi vállaltuk a majdnem lehetetlent — folytat­ja — hogy a decemberi 20 fokos hidegben megkezdjük Kékesen a síház építését. Nem volt könnyű. Sokszor már mi is majdnem be­lefáradtunk. De az erős akarat­nak és az Élelmezési Miniszté­riumhoz tartozó helyi vállalatok támogatásának köszönhető, hogy december 31-ig kb. 70—80.000 forintot sikerült beépíteni. Hogy milyen körülmények között, er­re csak egy példát mondok, — folytatja Lemhényi sporttárs — A Borforgalmi Vállalat kocsival szállította fel hordóban a vizet az építkezéshez, mely természetesen a szállítás közben megfagyott, és fent ki kellet előbb olvasztani, hogy használni tudjuk. Nem be­szélve a fagyos, jeges út, hátrá­nyairól. Tehát épült már a síház, anélkül, hogy a síszakosztály még meg lett volna, majd a Malomipa­ri Egyesülés az Élelmezési Mi- nisztériutól átkerült a Begyűjtési Minisztériumhoz, mely azt ered­ményezte, hogy a további épít­kezés megszakadt. Több mint 9 hónap telt el. míg a legkülönbö­zőbb szakvizsgálatok, tárgyalá­sok után a Gyöngyösi Vágóhíd Vállalat folytatta az építkezést. 1954 novemberében nagynehe- zen 7 tagú brigádot lehetett sze­rezni Jászárokszáüáson, akik az építkezést folytatták. De ez a brigád minden nap olyan hangu­latban volt, hogy ott akarták hagy­ni a mostoha és zord körülmények miatt az építkezést. Nem volt más választás, mint a személyes példa- mutatás. Nekiálltam magam a tég­lahordásnak és segítettem, ahol csak tudtam. Miután ezt látta a brigád, joggal felvetődött bennük a kérdés: itt van ez az ember, nem kap érte fizetést, nem is a szakmája, mégis nincs olyan mun­ka, amiben ne venne részt. így az Építőipari Szövetkezet dolgo­zói maradtak és folytatták a mun­kát. Idehaza a városban közben Hársfalvi Andor intézte azokat a dolgokat, melyek az építkezés befejezéséhez szükségesek vol­tak. Szaladgált Budapesten, Jász- árokszálláson, hogy az építkezés a kemény tél ellenére se álljon le. Emberfeletti munka után, a hideg dacára december 31-re el­készült a 25 személyes síház. Ak­kor már meg lett szervezve a sí­szakosztály is. melynek tagjai maguk is belekapcsolódtak az építkezésbe. Ebben a munkában derekasan példát mutattak és helytálltak, Tokár Irén, Szlanka Tibor, Borforgalmi Vállalat dol­gozói, valamint Boon Ottó, Kele- csényi Ferenc, valamint a Vágó­híd és Húsfeldolgozó Vállalat ré- részről: Gráf Mihály igazgató, Hankóczi főkönyvelő és Budai Fe­renc munkás. De segített a síház berendezésében az egész síszak­osztály. A közös munka alapján olyan kollektív szellem alakult ki a síszakosztályon belül, melynek gyümölcse már az elmúlt héten Budapesten megrendezett Vasas versenyen érezhető volt, ahol az 1., 2. és 3. helyet a Gyöngyösi Ki­nizsi sízői hozták el. Majd Lemhényi sporttárs egy kis epizód elmesélésébe kezd: ka­rácsonykor délben érkezett meg teherautóval Mátraházára a be­rendezésekkel. Kb. 40.000 forint érték volt a kocsin. Az út rend­kívül síkos volt, és hólánc nélkül nekivágtak a kékesi útnak. Az eredmény az lett, hogy éjjel li­re értek csak fel. A kocsi el­akadt és hiába próbáltak kocsi­kat leállítani hóláncért, egy sem állt meg. Mindenki sietett haza, hogy családi körben töltse el ka­rácsony éjjelét. Végül is Csapó Február 1-től szakképzett ka­zánfűtőt felveszünk központi fű­téshez a fűtési idényre. Jelent­kezni Népújság Kiadóhivatal, Mártírok tere 1. I. em. 27. elvtárs, az Autóközlekedési Vál­lalat dolgozója segített rajtuk, aki kölcsönadta a láncát és így sike­rült feljutniok a berendezéssel, persze annak behordása — éjjel, vaksötétben, jégben, hóban — még külön esemény volt. Kékesen a szállótól körülbelül 300 méterre a Dózsa és a Petőfi síház szomszédságában áll a Ki­nizsi újonnan épült síháza. A sí­házban pezsgő élet fogad. A sző­nyeggel leterített, de aránylag keskeny folyosón állnak egymás mellett az új sífelszerelések. Lai­kus szemmel Igen szép ez la lát­vány, de síszakemberek véle­ménye az, hogy kevés a használ­ható léc. Általában hosszúak a lécek. Három hálószoba van, két férfi és egy női. Nem sok a be­fogadó képesség. Az emeletes vaságyak összesen 25 síző elhe­lyezésére alkalmasak, de minden­kit az a remény fűt, hogy ta­vasszal megkezdődik a síház bő­vítése, s így 40—50 személyes lesz. A síház elnevezése dacára nyáron is üzemben lesz, amikor a Kinizsi alá tartozó élelmezési vállalatok dolgozói kellemes üdü­lőhelyet kapnák itt a Kékesen. Az étkezésről a Kékes-szálló gon­doskodik, ahol 17 forintért ötszöri komplett étkezésben részesülnek naponta az ittlévők. Az avatóünnepségen a síház megtekintése után a Kékes-szálló­ban közös vacsorán vettünk részt, melyen jelen voltak a megyei, já­rási és városi pártbizottság kép­viselői. A járási és városi tanács elnökei, a Kinizsi országos elnö­ke, az Élelmezési Minisztérium alá tartozó városi vállalatok ve­zetői, élenjáró sportolók, a Kini­zsi síszakosztálya és több meg­hívott. Gráf Mihály elvtárs, a Vá­góhíd és Húsfeldolgozó Vállalat igazgatója, a Gyöngyösi Kinizsi nevében tartott ünnepi beszédet. Köszönetét mondott a Dózsa és a Petőfi síszakosztály tagjainak, akik szintén segítették a Kinizsi síház létrejöttét. Száraz elvtárs, az Országos Kinizsi Egyesület ne­vében mondott köszönetét a mun­kában részvevőknek. Keresetlen szavakkal mesélte el a síház épí­tésének történetét, melyben an­nak idején ők maguk sem bíztak. A fáradhatatlan munka jutal­mául átnyújtotta Lemhényi Zoltán és Hársfalvi Andornak a Kinizsi által juttatott pénzbeli elismerést. Az ünnepség az esti órákban, jó hangulatban ért véget. Bognár Pál, Gyöngyös. Volt üzlethelyiségekkel ellátott házam szabadkézből eladó azon­nali beköltözéssel, 800 négyszög­öl telekkel. Antal István, Dcr- mánd. Szabadság 4. 23-án, vasárnap este Hcrt- Csány állomáson elveszett egy vadásztáska fontos okmányok­kal. A megtaláló jutalom elle­nében adja vissza az iratokon lévő címre. Az Egri Belsped Vállalat meg­vételre keres egy szalag-fűrészt. Ajánlatokat kérjük a Belsped Vállalathoz leadni. Eger, Bajcsy- Zsilinszky u. 13. sz. Minden nő megszépülhet első­rendű kozmetikai készítményeim­től és speciális 9zeplőkrémjeim- től. Utánvéttel szállítom. Sán- dorffi József k< nnetikus, Buda­pest, Jókai tér 3. MEZŐGAZDASÁGI ESZKÖZÖKÉI ÉRTÉKESÍIŰ SZÜVEÍKEZEIi VÁLLALAT értesíti a lakosságot, hogy LÓSZERSZÁM és lószerszámalkatréss szükségleteiket a helyi földművesszövet- kezeli boltokon keresztül rendelhetik meg ♦ I,ószerszám disses kivitelben is kapható HIRDETÉSEK dis, Kovács, Seregi), de ezek Jú­nius végén elmentek, s most — minthogy nem vettek fel a test- nevelési szakra elsőéveseket, s a főiskola hallgatóinak létszáma amúgy is erősen csökkent nem tud olyan szerepet betölteni a megye atlétikájában, mint ami­lyenre hivatva lenne. Negyedik helyre az Egri Dó­zsa került. 1954-ben sokat fejlő­dött a szakosztály. Aktívabb, eredményesebb lett, mint amilyen 1953-ban volt. Kár. hogy a fel­szerelés és a megfelelő anyagi támogatás hiánya korlátokat szab fejlődési lehetőségei elé. ötödik az Egri Vasas lett. Az anvagiak teljes hiánya miatt a szakosztály csak tengődött, pe­dig a Közgazdasági Technikum jó diákanyaga és Oltay Rudolf ki­tűnő szakértelme szép eredmé­nyek elérését tette volna lehe­tővé. Hatodik helyre a Hatvani Loko­motiv került. 1954-ben — nagyon helyesen — elsősorban a tömege­sítésre fektette a súlyt a szak­osztály. Több versenyt rendezett, s igyekezett Hatvan fiatalságát az atlétikának megnyerni. Ezen a területen szép eredményeket könyvelhet el. E tömegekre tá­maszkodva. 1955-ben már rátér­het a minőségi színvonal emelé­sére. Az Egercsehl Bányász a hetedik helyen kötött ki. Szépen induló atlétikai életét erősen gátolta az elmúlt évben, hogy edzője el­ment. így a fejlődés nem lehetett nagy. A kilencedik helyen végző Gyöngyösi Traktor 1954-ben még csak kisebb kirándulásokat tett az atlétika területén. Reméljük, hogy a Traktor SE Gyöngyösön is erős atlétikai szakosztályt hoz majd létre. Sem a társadalmi szövetség, sem a szakosztályok nem eléged­hetnek meg az eddigi eredmé­nyekkel: ezeket csak biztató kez­detnek szabad tekinetni, amelyek alapul szolgálnak a még eredmé­nyesebb munkának. I Dr. Bakonyi Ferenc Atlétikai Társadalmi Szövetség elnöke Heves megyei sportemberek kitüntetése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a testnevelés és sport fejlesztésében kiválóan dol­gozó sportembereket tüntetett ki. Laczjk Pál (Besenyőtelek) a „Sport Érdemérem'' aranyfoko­zatát. Bakó Jenő és Törös Károly a „Sport Érdemérem'' ezüst fo­kozatát. Csányi Barna, a „Sport Érdemérem'' bronzfokozatát kapta. Hasomó értékes kitüntetés érte. Sántha Boldizsárt (Erdőtelek) és Lukács Sándort (Zaránk), akik­nek az OTSB „A Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója’" jel­vényt adományozta. Sport sorokban Vívás: Veszprémben országos jellegű Ifjúsági vlvóversenyt ren­deztek. Áz Egri Traktor SK szí­neiben induló Oláh kitűnő for­mában. veretlenül nyerte a kard­vívást. maid egy kölcsönkért tér­rel kiharcolta a tőrverseny első helyét is. A fiatal egri remény­ség teljesítménye igen figyelem­reméltói Ökölvívás: A VTSB vasárnap délelőtt ifjúsági ökölvívó baj­nokságot rendez a megyei honvéd laktanyában. — Az a célunk — mondta Dózsa Károly VTSB-el- nök —. hogy fiatal honvédeink megismerkedjenek az ökölvívás szépségeivel és jól szórakozza­nak! — Dicséretes kezdeménye­zés. Sí: A VTSB és az SZHSZ vasár­nap lesikló és műlesikló. vala­mint az Egei-—Almár útvonalon járőrversenyt rendez. Labdarúgás: 1955 február 13-án, d. e. 11 órakor tartják meg. az MTSB hivatali helyiségé­ben a megyei I. és II. osztályú bajnokság sorsolását. Ifjúsági játékosok 1955-bén már csak szabályszerű játéken­gedéllyel, vagy minősítési iga­zolvánnyal szerepelhetnek a baj­noki mérkőzéseken. FELHÍVÁS ! Fiatalok! Jelentkezzetek építő­ipari tanulónak. Jelentkezni le­het a járási tanácsol« munka­erőgazdálkodási csoportjánál. Korhatár 15—17 évig. Legalább hét általános iskolai végzettség szükséges. A Heves megyéből Je­lentkezők Miskolcon nyernek el­helyezést kőműves szakmában. Tanulóidő: két év. A megyei tanács munkaerő­gazdálkodási osztálya Angol—német nyelvtudással rendelkező nő gyermekek mellé délelőtti elfoglaltságra ajánlko­zik. Cím: Siidi Dénesné, Felné­met, I-es lakótelep. Modellt alkalmaz a főiskola Rajztanszéke. Felvételre jelentke­zés a főiskolán (Líceum), II. em. G5. ajtó. NÉPÚJSÁG Az MDP Heves megyei Párt- bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön es vasárnap. Szerkeszti * szerkesztőbizottság - sciadó Komócsin Mihály Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Mártirok-tere 1. Postafiók: 23. Telefon: 284. 246 és 123. Szikra Lapnvomda ßudaDc'st VIff. Rőkk Szilárd-utca 6. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom