Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-30 / 9. szám

1855 Janiiâr 30. vasárnap NÉPÚJSÁG 5 A jó eredményhez, jó tervre van szükség A fedőlapon ez áll: „Az atkári Micsurin Termelőszö­vetkezet 1955. évi terve.“ Szin­te kisebb könyvnek is beillik a tervfüzet, annyi mindent ösz- szeírtak a csoport tagjai. Most a járási tanács mezőgazdasági osztályán van, ahogy mondani szokás: felülvizsgálatra. Mit is tartalmaznak a füzet­lapok, hogyan tervezték új­esztendőjüket a Micsurin Ter­melőszövetkezet tagjai? Amikor december vége felé az idő tervkészítésre szólított, ők is összeültek, elhívták a gép­állomási agronómust Márton Miklóst, s hosszas beszélgetés­ben határoztak: a közel ezer holdas területre mit ül­tetnek, hogyan művelik a föl­det, hogy az szépen és gazda­gon teremjen. A tervkészítés nem ment olyan könnyen, aho­gyan azt gondolták. A tagok sokszor közbeszóltak, ha a Ve­zetőség javaslatával nem értet­tek egyet. Tervüket a hároméves mező­gazdaságfejlesztési terv alapján építették fel. Azzal kezdték, hogy két tag beszámolt a töb­bieknek az elmúlt napok ha­tárlátogatásának tapasztalatai­ról. Így beszéltek: helyenként lekapartuk a havat, de nem mutatott hiányt a búzavetés, sem az árpa. Számíthatunk ki­lenc és félmázsás átlagra — s mivel nem volt ellene senki, le is jegyezték. Itt azonban becsúszott az első hiba, mert ha tavaly 8 mázsás átlag volt is, nem is került akkor mind vöröshere után a talajba, s nem volt az összes vetés mű­trágyázva, mint most. Búzánál legalább 11, árpánál pedig 10 helyett 12-őt ígérhették volna. Ezzel kiegészítve a tőle elvá­laszthatatlan felszabadulási év­fordulóra tett és már megvaló­sított felajánlást: az összes ta­vaszi vetőmagot példásan ki­tisztítják. A gabona átlag növe­lése helyett, inkább a vetéste­rület kiterjesztését irányozták elő 30 holddal. Az alapjában jói elkészí­tett tervre az alacsony átlag jellemző. A tagság nem bízik talán saját erejében? Vagy nem ismeri a trágyázás, a jó vetőmag, a becsülettel elvég­zett munka termésfokozó hatá­sát? Mert ha ismerné, akkor az 50 hold burgonyára nem 80 mázsát tervez, s a nyári mor­zsa lásd kukoricánál is kevés­nek találja a 25 mázsát, még akkor is, ha tavaly — a víz alá került területek beszámításá­val — a kukorica csak 15 má­zsával fizetett. Hiszen úgy ha­tároztak. hogy vetőmagnak va­lót cserélnek, és négyzetesen vetik, természetesen trágyázott földbe. Miért ne törhetnének akkor ősszel 30—32 mázsát? Ha keveset terveznek, a len­dület, az erőfeszítés is kisebb lesz, mert a kitűzött cél úgyis elérhető. De ha többet várnak erejüktől, nagyobb reményeket táplálnak, akkor biztos, hogy nagyobb lesz az eredmény is. Ahogyan tervükben is feltün­tették. nemcsak a saját erejük­re támaszkodnak, hanem a gépállomás segítségét is igény­beveszik, amennyire a lehető­ség megengedi, és a szükség megkívánja. A 380 holdas őszi munka után számítanak 154 hold tavaszi növény, és 14 hold májusi növény kultivátorozá- sára, 165 hold aratására és még különféle kisebb-nagyobb mun­kákra. Ezek a segítségek, a gyors és a jó gépimunka bizto­sítékai a jobb termésnek. Az atkári Micsurin ez évben is nagy gondot fordít a belter­jes gazdálkodásra, az öntözéses — és a száraz kertészetre. Dinnyét, paradicsomot, káposz­tát, zöldségfélét és babot ültet­nek, s ezeket főleg exportra termelik. Paradicsomot tavaly is exportáltak, s a 80 mázsára tervezett paradicsom olyan szé­pen fizetett, hogy csupán pré­miumként 84 ezer forintot kap­ták. Gondolva, hogy ez nagy­szerű jövedelmi forrás, most is terveztek, de megelégedtek a 80 mázsás átlaggal. A jövedelmet nem így kell fokozni. Ahol egyszer 160 má­zsa lett. megterem az ott más­kor is. A gazdag zárszámadást másként, szerződéses cukorrépa és dohánytermeléssel kellett volna inkább biztosítani. Eze­ket kifelejtették a tervből, mert talán nem tudják, hogy a cukorrépáért a magas összegen, s prémiumon felül cukrot, is adnak; hogy az eddig is elő­nyös szerződéses dohányárakat 64 százalékkal emelték! Nincs még késő, a terv most még nem törvény akkor, ha a vál­toztatás a csoport tagjainak, s nekünk, valamennyiünknek egyaránt jobb. A takarmányféleségek terve az állatállomány gyarapítását is megmutatja. Szálas- és sze­mestakarmányt. silót biztosítot­tak a jószágok számának meg­felelően. A 600 mázsa szemes-, 263 mázsa egyéb takarmány, az 500 köbméter siló előrelátható­lag elég lesz még akkor is, ha 54-ről 72-re emelik a szarvas­marhaállomány számát. És az etetés meghozza a másfélliteres istállóátlag növekedést. Megfe­lelt a többi állatnál előirány­zott szaporítás is. A beadást is feltüntették. S, hogy az álla­tokból is legyen exportjuk, kö­zel 300 pulyka, kacsa nevelését és hizlalását jegyezték a füzet­be, kacsánál három és fél— négy, pulykánál 8—10 kilós súllyal. Egy ígéri fontos dologról csaknem elfeledkeztek a cso­port tervkészítői. Figyelmüket elkerülte az előlegosztás forrá­sainak megjelölése. Pedig egy évvel ezelőtt éppen abból adó­dott sok kellemetlenség, vesze­kedés, s kilépés is, hogy nehéz volt az év végét kivárni. Év közben is sokszor szükség lett volna néhány forintra. Ezért határoztak termelőszövetkeze­teink a havi előlegosztásról. Az atkári Micsurinban tavasszal, az első hónapokban az állati termékekből, később a korai öntözéses veteményekből és a szeszfőzdéből származó jöve­delmet lehetne erre felhasznál­ni. Ha a községi és a járási me­zőgazdasági osztályok a tervké­szítésnél, s az eddigiekben nem is nyújtottak hathatósabb se­gítséget, legalább a terv felül­vizsgálásánál hívják fel a cso­porttagok figyelmét a tapasz­talt hibákra. A szövetkezetek megszilárdítása elválaszthatat­lan a tsz-ek továbbfejlesztésé­től. Ügyelni kell tehát erre és a tsz fejlesztésére megjelölt összegeket mindenkor jól meg kell gondolni. És helyes lenne, ha az új tervek elbírálásánál mindenkor figyelembevennéík az elmúlt esztendők terveit, a termésnél közbejátszó körül­ményeket, munkaerőt, időjá­rást stb. — és az elért ered­ményeket. Az atkári Micsurin kevés változtatással, jó tervvel indul­hat az 1955-ös termelési évnek. S ahol jó a terv, s olyan igyek­vő, szorgalmas emberek dolgoz­nak, mint ebben a csoportban, ott a jó zárszámadás sem ma­radhat el. Eddig sokszor bebi­zonyították már, hogy mire ké­pesek. Most is tervezzenek, s dolgozzanak úgy, ahogyan tő­lük már régebben megszoktuk, s várjuk. Két kezük munkájá­val szerezzék vissza régi, orszá­gos hírnevüket. Dobai Margit A NÉPFRONT BIZOTTSÁGOK ÉLETÉBŐL Új artézi kút Visontán Még a válasz­tások előtt sok szó esett Vison­tán a vízről, meg a darálóma­lomról. Az újjá választott ta­nács a helyi népiron t-bizott- ság kezdemé­nyezésére 114 ezer forintot biztosított a vizvezetékcsövek beszerzésére, s a község lakói társadalmi munkával, a közel­ben talált vizet bevezették köz­ségükbe. Elintéződött a daráló ügye is, ma már a községben őrölhetnek a falu dolgozó pa­rasztjai. Segít a választókerület VÄMOSGYÖRKÖN is elké­szült a község politikai terve, s egyes pontjainak valóraváltá- sáért máris megindult a társa­dalmi munka. A község köze­pén. nem messze a tanácstól, kis tavacska szakítja meg a falu főutcáját. Szedmák Kál­mán tanácstag választó körze­tének lakóival rövidesen hozzá­lát a tó kitisztításához, környé­ke rendbehozatalához. Szécsi Kálmán népfront-bizottsági tag arra tett felajánlást, hogy a patakon keresztül vezető gyaloghíd építését szervezi meg társadalmi úton. Az iskola igazgatója a tantestület, vala­mint az iskola hallgatói isko­lájuk környékét parkosítják. Új helyi járat Egerben 'Áz egri népfront-bizottság kérésére január 17-től az egri Aradi utcai iskola Ped. Főis­kola—Ráckapu téri szakaszra két helyi járatpárt állított for­galomba a 32. Autóközlekedési Vállalat. A két helyi járat az Aradi utcai iskolától indul 7,15 órakor, a Ráckapu térre érke­zik 7,30-kor, a Ráckapu tér­től délután 17,20 órakor indul, s az Aradi utcai iskolához ér­kezik 17,35 órakor. Tervek a megyei gyermekgyógyászat fejlesztésére 1952-ben került az egri kór­ház gyermekosztályának élére dr. Gyarmati Mihály, s az el­telt évek eredményei bizonyít­ják jó munkáját. Az elmúlt na­pokban tüntették ki az ellen­állási mozgalomban kifejtett te­vékenysége elismeréséül a „Ki­váló Szolgálatért Érdemérem“- mel. Tőle kérdeztük meg: hogyan érte el az osztály eddigi ered­ményét? Hogy eredményeinket jobban megérthessük, el kell monda­nunk, hogy megyénkben az 1930-as év végén 14 százalékos volt a gyermekhalálozás. Ez országos jelenség is volt. Észak- Magyarországon csak egy gyer­mekgyógyászat működött, Mis­kolcon. A felszabadulás óta a többi közt Balassagyarmat, Szikszó, s megyénkben Eger is kapott gyermekosztályt, és az osztályra egyre több jó orvost. Sikerült képzett ápolónőket ne­velni. Bővült az ágyak száma, így minden súlyos beteget fel­vehettünk az osztályra. Négy járás minden koraszülöttjét kö­teles hozzánk beküldeni, két másik járás, a gyöngyösi és a hatvani gyermekgyógyászathoz tartozik. így sikerült szívós munkával lenyomnunk a fel- szabadulás előtti 14 százalékot, hat százalék alá. Milyen tervei vannak a me­gye gyermekgyógyászatának fejlesztésére? Ezek részint már nem is ter­vek, mert már hozzá is kezd­tek a munkálatokhoz. Kor­mányzatunk, az Egészségügyi Minisztérium, tanácsunk segít. Bővül a gyermekosztályon a szobák és ágyak száma is. Ez évben már 70 ágyat kapunk. Egész modem, zárt osztályunk lesz, minden szobának önálló fűtése lesz, s az anyák részére külön szoptató szoba, így ki­kerülhetjük a fertőzés veszé­lyét. Aminek legjobban örü­lünk, kondicionális koraszülött­osztály létesül. Ebben az évben két, osztályos orvosunk teszi le a szakvizsgát. Ezek az intézke­dések lehetővé teszik, hogy már a gyermekbetegségek megelő­zésénél is jó munkát fejthes­sünk ki, s a gyermekosztá­lyunkra enyhébb lefolyású be­tegeket is felvehessünk. T. K.-né Bírósági hírek — Czibolya Pál horti kulák 1954 május 7-én ittas állapot­ban Tóbiás István horti ta­nácstagot arculütötte, és népi demokratikus államunkra becs­HATVAN VAROS KULTURÁLIS ÉLETÉBŐL A HATVANI VÁROSI kul- túrotthonban az elmúlt napok­ban kétízben szerepelt a Falu­színház. Molière Tartuffe-je, majd Kálmán Montmartrei ibo­lyák c. operettje szórakoztatta a 'közönséget. A MÁV KULTŰROTTHON- BAN pedig 29-én a herédi ön­kéntes Tűzoltó Egyesülete Sós György Pettyes c. színdarabját adt,r elő. JANUÁR 30-ÁN, vasárnap este a MÁV-zenekar a Vegyipa­ri Technikum nagytermében Schubert-estet rendez. Műsoron a Rosamunda nyitány H-moll szimfóniája, Esz-dur trió és szá­mos szép Schubert-dal szerepel. — A BELSPED HATVANI kirendeltségének dolgozói va­lamennyien aláírták a Béke Világtanács felhívását, mely­ben követelik az atomfegyve­rek eltiltását, s Németország egyesítését. Tiszanánán a kulákok hátráltatják a sertésbegyüjtést Tiszanána község begyűjtési szempontból is igen jelentős helyet foglal el a megyében. Tervteljesítésével elősegítheti megyénk zavartalan hús- és zsírellátását. Ha nem teljesíti tervét, akkor pedig komoly za­varokat okozhat. A község az elmúlt évben csak 61 száza­lékban teljesítette sertés beadá­sát. Többek között Kiss József, Bartók Gábor, Demeter Gábor, Nagy György, Nagy Gáspár. Sorolhatnánk még tovább is azokat, akik példamutatóak voltak a tervteljesítésben. Ifj. Nagy Béla 11 holdas dolgozó paraszt már egészévi ser­tésbeadási kötelezettségét tel­jesítette. sőt segítette édes­apja tervteljesítését is. Kiss István dolgozó paraszt, a mezőgazdasági állandó bizott­ság elnöke választókörzeté­ben jól megszervezte a be­adási kötelezettség teljesítését, Nem lehet azonban így be­szélni a kulákokról. A községi tervlemaradásnak több mint 50 százaléka a kulákok bűne. Minden eszközzel kijátsszák a törvényeket. Vajda Istvánné kulák nyolc, ifj. Pala Imre öt, Dómján István három mázsa sertéssel tartozik államunk­nak. A községi tanácsnak és a begyűjtési dolgozóknak min­dent el kell követniök, hogy az élenjáró dolgozó parasztok be­vonásával továbbjavítsák a be­gyűjtés munkáját, és felszá­molják a kulákoknál mutatko­zó lazaságokat. Nagy segítsé­get jelent a Minisztertanács újabb rendelete, amely lehető­séget ad arra is, hogy a be­adási hátralék fedezésére ház és földingatlant vehessenek igénybe. Takács Sándor begyűjtési hivatal mérlő kijelentéseket tett. A hatvani járásbíróság bűnösnek mondotta ki Czibolya Pál vád­lottat, s becsületsértés bűntet­téért nyolchónapi börtönbünte­tésre ítélte. — Barna Ilona szűcsi lakost a hatvani járásbíróság társa­dalmi tulajdon megkárosítása miatt négyhónapi börtönre ítélte. _ » • Zársiáiííadási pénz kifizetése a hevesvezekényi Béke TSZ-ben A napokban fizették ki a zár- számadási pénzt a hevesveze­kényi Béke TSZ tagságának. A 300 ezer forintból jó munká­jáért Törőcsik Gábor 8431. Lé­vai János 7291. Vass Gábor 6668, Lévai György, 8229 forin­tot kapott. De a többiek is szé­pen részesedtek. A csoport zár­számadási pénzét főleg a 12 hold szerződéses dohányból kapta. Ilyen szép eredményre, amilyennel a tavalyi dohány fizetett, alig volt még példa. Fülöp Sándor párttitkár A BEGYŰJTÉS AZ 1955. Az 1954. év lezárásával me­gyénk dolgozó parasztsága és a begyűjtési apparátus ered­ményes évet hagyott maga mö­gött. Dolgozó parasztságunk nagy része önként teljesítette az állammal szemben fennálló tartozását. Kevesen voltak olyanok, összehasonlítva az el­múlt évekkel, akiknél kényte­lenek voltunk a törvény szi­gorával fellépni, s elszámol­tatni. 1955-ben a begyűjtési appa­rátusnak tovább kell fokoznia elsősorban a politikai felvilá­gosító munkát, hogy minél mi- nimélisabbra szorítsa azoknak a termelőknek a számát, akik­nél elszámoltatást kell eszkö­zölni. Az 1954. évre jellemző volt, hogy termelőink — s ehhez nagyban hozzájárult az appa­rátus sokszor hiányos felké­szültsége — nem a beütemezés időszakában teljesítették kö­telezettségüket, hanem túl­súlyban az év utolsó napjai­ban. Ez legjobban a sertésbe- gyüjtésnél mutatkozott meg, ami megnehezítette a városi lakosság, az ipari munkásság zavartalan húsellátását. Már most, az év elején minden szükséges intézkedést megkell tenni, hogy minden termelő abban a hónapban teljesítse kötelezettségét, amikorra azt beütemezték. A begyűjtési mi­niszter rendelete alapján az év első negyedévére, sertés­beadásra azokat a termelőket ütemezték be, akiknek gazda­sági lehetőségük megvan ah­hoz, hogy az évnek ebben az időszakában teljesítsék köte­lességüket. Ezeknek a terme­lőknek kötelessége, hogy meg­felelő sertést állítsanak hízóba, hogy a határidőre eleget tud­janak tenni kötelezettségük­nek. Az 1955-ös évet sokkal ke­vesebb hátralékkal kezdte az apparátus, mint az 1954-es évet, mind hízottsertés, mind vágó­marha vonalán. A begyűjtés üteme jobbnak mondható, mégsem kielégítő. Különösen nagyfokú lemaradás mutatko­zik a füzesabonyi, a hevesi és pétervásári járásokban. A gyöngyösi, egri és hatvani já­rásnak is további erőfeszítések­re van szüksége, hogy havi tervét maradéktalanul telje­síthesse. Az élőállat-begyűjtés mel­lett döntő feladat a tej-, tojás- és baromfibegyüjtés ütemének biztosítása is. Különösen tojás- begyűjtésben mutatkozik már elég nagymérvű lemaradás, bár a tojáshozam már megindult, amit legjobban bizonyít, hogy szabadon tízszeresét vásárolja fel a vállalat, mint kötelező vonalon. A begyűjtési appará­tus feladata, hogy felvilágosít­sa a termelőket a tojásbeadási kötelezettségük január hóra eső részének teljesítéséről, s ne minden termelő a későbbi időpontban teljesítse kötele­zettségét. Ezzel csak ellátási, szállítási akadályokat gördíte­nek a vállalatok elé. Különösen nagy gondot kell FELADATAI ÉVBEN fordítani a tejbegyüjtés napi teljesítésére, mivel a tejet tá­rolni nem lehet, és egyik leg­fontosabb táplálkozási cikkünk. Ha a tejbcgyüjtésben lemara­dás mutatkozik, azt a legnehe­zebb pótolni a termelőnek is, hiszen a tehén tejhozamát má­ról holnapra nem lehet növel­ni, s ilyen esetekben csak he­lyettesítő cikkel tudja lemara­dását teljesíteni. Az 1954. év­ről fennálló tejbeadási köte­lezettséget a termelőnek tejben kell teljesíteni, 1955 április 1-ig. Ha tehene nincs, akkor pedig január 31-ig helyettesítő cikk­ben. Az élőállat és állati termékek napi, heti és havi tervének maradéktalan begyűjtésével az apparátusnak még január hó­napban biztosítania kell a töb­bi beadásra kötelezett cikkből fennálló hátralék begyűjtését is. Különösen a borbegyüjtés- ben mutatkozó lemaradást kell sürgősen felszámolni. A 27. törvénycikk alapján a terme­lőknek január 31-ig teljesíte­niük kell borbeadási kötelezett­ségüket. A Minisztertanács az elmúlt év viszontagságos idő­járására és a megyét ért sú­lyos peronoszpóra kárra való tekintettel engedményt bizto­sított. A borbeadásra kötele­zett termelők feladata most, hogy a begyűjtési megbízott által megadott mérséklések után a járandóságot maradék­talanul teljesítsék. A begyűjtési szervekre hárul még a szerződéses termeltetés­sel kapcsolatos feladatok irá­nyítása és ellenőrzése is. Me­gyénkben különösen a cukor­répa és a dohány szerződés­kötésékben mutatkozik lema­radás. A begyűjtési apparátus­nak az is feladata, hogy össze­fogja a termelési felelősök munkáját, felvilágosítsa a ter­melőket, hogy milyen kedvez­ményeket jelent a törvényere­jű rendelet akkor, ha terme­lési szerződést kötnek. A begyűjtési terveknek, az operatív begyűjtési feladatok, a szerződéses termeltetés biz­tosítása mellett azzal is szá- molniok kell, hogy erre az idő­re esik majd az egyéni terv­felbontás munkája is. Az egyé­ni tervfelbontás az egész évi begyűjtési munka alapja, esze­rint végzi a begyűjtési cso­port egészévi tevékenységét. Ekkor tárgyalja meg a terme­lőkkel, hogy milyen, beadásra alkalmas terményekkel, vagy termékekkel akarják teljesíte­ni beadási kötelezettségüket, ekkor mutatható ki legjobban a begyűjtési rendelet demok­ratizmusa. A két munkát együtt csak úgy tudja az apparátus elvé­gezni — a multévihez viszo­nyítva jobban, ha lelkiisme­retesen látnak hozzá a mun­kálatokhoz, politikailag és szakmailag felkészülnek a fel­adatok ellátására, és mindent megtesznek a begyűjtési fel­adatok maradéktalan elvégzé­séért Péterfalvi Tibor begyűjtési csop. vez. ACR0NÔMVS tanácsolja A vetőmagvak előkészítéséről Kora tavasztól őszig a nö­vénytermelés egyik legfonto­sabb feladata a gyomnövények irtása. A gyomnövények nem­csak, hogy maguk is kártéko­nyak, elszívják a növénytől a táplálékot, hanem igen sok ál­lati kártevőnek adnak búvó­helyet. Csökkentik a termé­nyek minőségi értékét. Termésünket a gyomnövé­nyek rendszeres és szakszerű irtásával, minőségileg és meny- nyiségileg is mintegy 30 száza­lékkal növelhetjük. A gyom­növények elleni védekezést mindenkor lelkiismeretesen kell elvégezni. Terjedésüket elősegíti a szél, a víz, a madár, de maga az ember is, ha a vető­magot nem tisztítja ki. A vető­magnak tehát mindig tisztának kell lennie. Tisztításra alkal­masak a megye mezőgazdasági gépállomásain lévő ezüst­szelektorok, amelyek dolgozó parasztságunknak rendelkezé­sére állnak. De erre a célra alkalmas gépek az állami és kísérleti gazdaságoknál, ter­melőszövetkezeteknél, sőt egyé­ni tulajdonban is találhatók. Igen fontos tehát, hogy február 15-ig minden termelőszektor vetés előtt megtisztítsa a vető­magot. Másik fontos feladat a vető­magvak csávázása, vagy más szóval: a vetőmagvak fertőtle­nítése. Ezáltal a kártevő gom­babetegségek elpusztulnak, Csávázásra csak olyan vegy­szerek alkalmasak, amelyek el­pusztítják a betegségek csíráit, de a vetőmag csírázóképessé­gében nem tesznek kárt. A ve­tőmagvak csávázására legjob­ban bevált a higosánnal vég­zett nedves csávázás. Ezt a vegyszert minden földműves­szövetkezetben beszerezhetik a termelők. Csomagolópapírján a használati utasítást részlete­sen megtalálhatják. A csává­zási az előírtak szerint kell végrehajtani. KISS BELA növényvédelmi felügyelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom