Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-23 / 7. szám

7 1955 január 23. vasárnap. NÉPÚJSÁG Tíz esztendeje ..Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya tiszte­lettel közli a Szovjetunió kormányával a következőket: ... Az Ideiglenes Nemzeti Kormány legsürgősebb felada­tának tekinti, hogy szakit az eddigi német szövetséggel és haladéktalanul fegyverszünetet köt a Szovjetunióval...” így szól az egynapos Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 23-i levele a Szovjetunió kormányához. S tíz esztendővel ezelőtt, 1945. január 20-án megtörtént a nagy esemény: a Szovjetunióval és szövetségeseivel kötött fegy­verszüneti szerződés aláírása. Történelmi dokumentum az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány Szovjetunióhoz intézett levele, mint ahogy történél- ? mi esemény a fegyverszünet megkötése, mely egyben egy J szenvedéssel teli évezred lezárását, s a magyar nép jővén- ‘ dőjének beláthatatlan évszázadait jelentette. A kékét, a S szabadságot, a nép élniakaráésát dokumentálta ez a fegy- i verszüneti szerződés, s dokumentálta a Szovjetunió kül- ' politikájának nagyszerű alapelveit, mely akkor is a népek J szabadságának, egyenlőségének és nemzeti függetlenségé­nek elvét vallotta és valósította meg. A magyar nép ezeréves történetében, de hozzátehet­jük, más népek történetében sem fordult elő, hogy a fegy­verszüneti szerződés pontjaiba — melyet pedig a háború vértengere közepette kötöttünk meg — nem tükröződött a győztes nagyhatalomnak a legyőzött kis ország fölötti fölé­nyének szelleme. A fegyverszüneti szerződés első lépést jelentett a Horthy-fasizmus ideje alatt végtelenségig fokozott ellen­séges viszony, gyűlölet felszámolására, első lépés a Szov­jetunióval való mély és őszinte barátsághoz, melyet ezer­nyi újabb lépés követett. Ma, amikor visszatekintünk az elmúlt tíz esztendőre, amikor visszaemlékezünk arra, hogy a fegyverszüneti szerződés megkötésével léphetett az illegalitásból a sza­badságba a párt, amely szembeszállt a Horthy-rendszer terrorjával, amely az első perctől kezdve, végig az elmúlt tíz esztendő alatt szervezője és vezetője volt győzelmeink­nek — nem feledkezhetünk meg a mély és őszinte hála érzéséről. Nem feledkezhetünk meg, mert a tíz esztendő alatt a fegyverszüneti szerződésből barátsági szerződés lett, s e szerződés mögött felsorakozott a maroknyi magyar nép, a hatalmas orosz nép, amelynek szüntelen támogatásával vívtuk ki munkánk milliónyi eredményét, építjük boldog, szabad hazánkat. A Szovjetunió a béke nagy őre, a mi békénk védelmezője is. Erre keli gondolnunk a fegyver­szüneti szerződés tízesztendős évfordulója alkalmából. Közlemenr Értesítjük a megye dolgozóit, hogy minden hiten kedden 4 —6-ig a Megyei Szakszervezeti Székház első emelet 7. sz. szo­bájában nyugdíj-, táppénz- és egyéb SZTK ügyekben fogadó­órát tartunk, amelyen felvilágo­sítás-' a íunk a fenti kérdés • ben a dolgozók: részére. Kérjük A{ .-dolgozókat, hogy j problémáikká! ' forcfuljanjk Mza- { lommal hozzánk. Szakszervezeti Megyei J Tanács Értesítjük olvasóinkat, hogy a hozzánk beküldött kéziratokat vissza nem adjuk, s azok meg­őrzéséért felelősséget nem válla­lunk. Kitüntetés A belkereskedelmi miniszter Mező Sándort, a Felső-Magyar­országi Üzemélelmezési Válla­lat szakmai instruktorát, képe­sített szakácsot, a Belkereske­delem Kiváló Dolgozója jelvény első fokozatával tüntette ki és 100" * rint pénzjutalomban ré­szesítette, íl t i u tbehozzák gyöngyösi Vak Bottyán gimnáziumot Ötszázezer forint költséggel re- nováliák és felújítják a gyöngyösi Vak Bottyán gimnáziumot. Száz­ötvenezer forintot már folyósítot­tak az iskola igazgatóságának, hogy ebből a renoválás előkészü­leteit megkezdjék. A gyöngyösi járás párt-végrehajtóbizottsaganak sajtóterjesztési versenyfelhívása Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját nemcsak azzal ünnepeljük, hogy jobban segítjük a párt- és kormány- határozatok hiánytalan végre­hajtását, hanem azzal is, hogy a sajtót — mely segítséget ad e határozatok végrehajtásához, mozgósítja a dolgozók tömegeit, a jobb munkára — egyre több dolgozó kezébe juttatjuk el. A cél elérésére a járási párt-végrehajtóbizottság sajtó­terjesztési versenyre hívja a megye járásait az alábbi ver- senypontok alapján: 1. A sajtóelőfizetők számát járásunkban politikai nevelő­munkával az 1954. évi decem­ber hó végén lezárt példány­számokhoz képest 280-nal emeljük. Ez évben még 100 Szabad Néo. 160 Népújság, 200 Szabad Föld és 50 Tartós béke előfizetőt szervezünk, s szorgalmazzuk a Szabad Ifjú­ság szervezését is. 2. Űj előfizetők szervezése mellett foglalkozunk a régi előfizetőkkel is, hogy elérjük: továbbra is rendszeresen ol­vassák a pártsajtót. 3. Termelőszövetkezeteink­nél s''orga’mázzuk az évi elő­fizetést. El akarjuk érni, hogy minden tsz-tag hazánk fel- szabadulásának 10. évforduló­jára fizessen elő valamelyik párti apra. TTIT EGERBEN január 23-án a Rákóczi gazdakörben Juhász Lajos, a TTIT biológiai szak­osztályának tagja tart előadást a peronoszporáról és az ellene való védekezésről. ★ JANUÁR 26-ÁN Balaton községben előadás lesz a Bükk- hegységröl. Előadó: Dobó Zol­tán, a TTIT földrajzi szakosz­tályának tagja. ★ A HEVES MEGYEI MOZI­ÜZEMI VÁLLALAT dolgozói­nak a rákbetegségről dr. Póka László főorvos tart előadást ja­nuár 27-én Egerben. ★ — A TTIT Heves megyei szervezete földrajzi ts ma-.emati- kai pályatétele közép- és főisko­lás diákoknak. 1. Szantosban és Antofagasz- tánban (Dél-Amerika) 5 m. hosz- szü vasrudat, két m. mélyen 4 Pártszervezeteinknél rend­szeresen foglalkozunk a sajtó­felelősökkel. Ahol nincs, ott sajtófelelőst állítunk be, a nem megfelelőket újakkal pó­toljuk. Ebben az évben két­szer a járási párt-végrehajtó­bizottság ülésén értékeljük a sajtófelelősök munkáját s a legjobbakat jutalmazzuk. 5. A sajtóterjesztés és a sajtó jó felhasználása érdeké­ben április 4-ig Nagyrédén, Viszneken és Nagyfügeden sajtóankétot tartunk. Ezeket az ankétokat felhasználjuk a levelezőhálózat szélesítésére is. 6. Népnevelőinket úgy ké­szítjük fel az előfizetés gyűjté­sére, hogy a sajtó jelentőségét a soronlévő legfontosabb fel­adatok tükrében magyarázzuk s a sajtóterjesztéssel egyidő- ben mozgósítsanak a tavaszi" munkák jó elvégzésére, a be­gyűjtés hiánytalan teljesítésé­re. A verseny értékelésére a megyei párt VB agit.-prop. osztályát és a Népújság kiadó- hivatalát kérjük fel. Felhívjuk a járási párt VB-k figyelmét, csatlakozzanak ver­senyfelhívásunkhoz. Szerez­zünk minél több előfizetőt, olvasót pártunk lapjainak. Járási párt-végrehajtó­bizottság, Gyöngyös. hírei földbeástak. Kérdés, hogy a va­káció neqyedik napján milyen hosszú a vasrúd árnyéka dél­ben, amikor Jim I. osztályú ta­nulónak édesanyja a levest osztja ki. Feltéve, hogy ponto­san 12 órakor ebédelnek. 2. Ha az árnyék hosszát tudod, számítsd ki. hogy a déli széles­ségi kör 66.5 fokán horgonyzó hajót hány őrén át világítja meg a nap. 3. A Murmanszkban horgonyzó halászhajó, mely észak —dél irányban áll, melyik oldalán kap több fényt ezen a napon. 4. Ha ezt a vasrudat csak egy méter mélyre ássuk a földbe Kuba szigetén Habana határá­ban, mikor lesz olyan hosszú az árnyéka, mint Santosban volt a vakáció neqyedik napján, ami­kor Jlm a levest fogyasztotta. A helyes megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. A megfejtést néhány sorban ma­gyarázzák meg. A beküldési ha­táridő Január 28. A megfejtők közöljék nevüket, iskolájukat, jelöljék meg az osztályt is. Cím: TTIT Heves megyei szervezete. Eger, Vöröshadsereg útja 4. Az olcsó fekete...! (Az egri 15-ös cukrászdában „házi,, kirakatot rendeztek be olyan szerencsésen, hogy a kinyi­tó üvegajtó minden pillanatban betörik.) Felirónö: — Volt kérem egy szimpla fekete 1,40, egy ajtó­üveg 32 forint, összesen 33,40. (Az egri cukrászdákban átla­gosan és naponta 10 kanalat „fogyasztanak” el az amatőr mű­gyűjtő vendégek.) — Esküszöm! Éppen ez a kanál hiányzott még a gyűjte­ményemből. Kereken félezer szövetkezeti vezető az ország első „alapszabályszerű gazdálkodás“ tanfolyamán Egerben (Tudósítónktól.) A megyei tanács mezőgazda­sági igazgatósága január 24- én kezdődően, hat-hat napos váltással tanfolyamot rendez tsz-elnökök, tsz-etlenőrző bi­zottság elnökei, növénytermelé­si és állattenyésztési brigádve­zetők részére. E tanfolyamokon 110 mezőgazdasági tsz-elnök, 110 ellenőrző bizottsági elnök, mintegy 120 állattenyésztési és növénytermelési brigádvezető és 72 I—II. típusú tszcs-elnök vesz részt. A tanfolyamok he­lye a Síkfőkúti és Várkúti üdü­lőhelyek lesznek. A szeminá­riumok vezetői olyan tsz-elnö- kökből tevődik össze, mint Dávid Károly, a felnémeti Pe­tőfi, Lassú István, a füzesabo­nyi Szabad Nép, Fehér Már­ton, a boconádi Petőfi, Virigh Gergely az atkári Micsurin tsz elnöke, akik egyéves mezőgaz­dasági akadémiát végeztek, s többéves munkájukkal bebizo­nyították rátermettségüket a szocialista mezőgazdaság szak­szerű vezetésére. A tanfolyam anyaga az alap­szabályszerű gazdálkodás meg­javítása, az ezzel kapcsolatos problémák megvitatása, a ve­zetés módszereinek ismertetése. A tanfolyamnak ezen túlmenő- leg egyik alapvető célkitűzése, hogy a tsz és tszcs elnökök ta­pasztalataikat kicseréljék, meg­vitassák. Az ellenőrző bizott­ságokkal eddig még nem sokat foglalkozott a tsz-ek megyei vezetősége. Most a hatnapos tanfolyam alatt olyan kiképzést kapnak, amellyel hozzáfoghat­nak az alaposabb ellenőrzéshez, különösen a pénzgazdálkodás és a munkaegységek helyes ke­zelése, valamint ezek nyilván­tartásának ellenőrzéséhez. A brigádvezetőknél legfőbb célkitűzés az, hogy a helyi normák helyes kialakítását és a munkaegységek helyes meg­állapítását, nyilvántartását és elszámolását sajátítsák el. Amennyiben a Földművelés- ügyi Minisztérium tsz főosztá­lya által biztosított költségke­ret lehetővé teszí, ez esetben a fenti tsz vezetőkön kívül há­rom-négynapos tanfolyamra behívja a mezőgazdasági igaz­gatóság a mezőgazdasági tsz-ek pénztárosait is. (Tatai István) A társadalmi tulajdon fokozott védelméért A társadalmi tulajdon nép- ** gazdaságunk elsőrendű erőforrása. Ezért feltétlenül szükség van a szocialista tu­lajdon megszilárdítására és ál­landó gyarapítására. A meg­lévő hiányosságok intőén fi­gyelmeztetnek bennünket arra, hogy a társadalmi tulajdon fo­kozott védelmének hiánya ká­ros kihatással van egész nép­gazdaságunk fejlődésére, az új szakasz politikájának végre­hajtására. Pártunk Központi Vezetőségének októberi ülése, a III. kongresszus iránymuta­tása nyomán ismételten fel­hívta erre a figyelmet, s alap­vető állampolgári kötelesség­ként jelölte meg a társadalmi tulajdon elherdálói, fosztogatói elleni harcot, a népvagyon fokozottabb védelmét. A társa­dalmi tulajdon ellen elköve­tett szándékos vagy gondat­lanságból elkövetett bűncse­lekmények büntetőjogi üldö­zése, a feljelentést elmu­lasztóknak a büntetőjogi fele- lősségrevonása azonban — amint erre már rámutattunk — csak egyik és sorrendben nem is az első eszköze a tár­sadalmi tulajdon védelmének. A társadalmi tulajdon vé- dalműnek döntő eszköze a szívós és türelmes felvilá­gosító- és nevelőmunka. Első­sorban politikai nevelőmunká­val kell elérnünk, hogy min­denki világosan lássa a társa­dalmi tulajdon fontosságát. Olyan légkört kell teremte­nünk, hogy a becsületes dol­gozók ne tűrjék, hanem közö­sítsék ki maguk közül a kárt okozókat és tolvajokat, és sa­játjukként védjék az állam, a nép vagyonát. Pártszerveze­teinknek olyan közszellemet kell kialakítaniuk, amely meg­vetést és gyűlöletet kelt a tár­sadalmi tulajdon megkárosí­tóival szemben. Ez meg fog­ja szüntetni egyben azt is, hogy egyesek — a becsületes­séget igen furcsán értelmezve —- mentsék a bűnözőket, né­pünk ellenségeit. Üzemektől, vállalatoktól, termelőszövetke­zetektől, sőt tömegszervezeti funkcionáriusoktól is nem egy esetben érkeznek a bírósághoz és ügyészséghez beadványok, melyekkel igazolni és menteni igyekeznek a társadalmi tu­lajdonban kárt okozókat. Az egyik hajógyár kárpitosműhe­lyében például egy személy 22 méter anyagot tulajdonított el. A bíróság tettéért négyhóna­pi börtönbüntetést szabott ki rá. A büntetés kiszabása után a szakszervezeti bizalmi veze­tésével többen kérték a bíró­ságtól a megérdemelt bünte­tés enyhítését.. Ugyanebben az üzemben a kazánműhely dolgozói közül többen azt kér­ték, hogy e műhelyből több- ezer hegesztőpálcát eltulajdo­nító személy ne kapjon bünte­tést. A kurityáni bányaüzem­től, a putnoki közlekedési üzemtől, Szendrő község ta­nácsától stb. szintén érkeztek ilyen irányú közbelépések. Sőt a füzesabonyi kisipari termelő- szövetkezetben magától a kis­ipari termelőszövetkezettől ka­pott megbízást egy géplaka­tos, hogy szerszámokat, csap­ágyakat és villanymotorokat lopjon egyik gépgyárból. E he­lyeken nyilvánvalóan nem he­lyes a társadalmi tulajdon vé­delméről vallott közfelfogás, s nem megfelelő a társadalmi tulajdon megbecsülése. A tár­sadalmi tulaidon fokozott vé­delme érdekében tehát növel­nünk kell népünkben — a ve­zetőkben éppúgy, mint sz egy­szerű dolgozókban — a felelős­ségérzetet. M iként államunk egész munkáját illetően, úgy a társadalmi tulajdon védelme során is a legszélesebb népi el­lenőrzést kell megvalósíta­nunk. Különösen fontos fel­adat, hogy az ifjúság nevelésé­re az eddiginél nagyobb gon­dot fordítsunk, s az ifjúság nagy tömegeit mozgósítsuk a társadalmi tulajdon védelmé­re. A DISZ-szervezeteknek mindenütt élen kell járniuk ebben a harcban. A Hazafias Népfrontnak és új tanácsi szervezetünknek a nép széles rétegeivel tartott állandó és közvetlen kapcso­lata révén számos módja és lehetősége van a tömegek fel­világosítására. A Hazafias Népfront és a tanácsok nép­nevelő, kulturális tevékenysé­gében elsőrendű helyet kell, hogy kapjon a társadalmi tu­lajdon fokozott megbecsülé­sére irányuló nevelőmunka. A tanácsok, mint gazdálkodó szervek, gazdasági szervező munkájuk a gazdálkodó egy­ségek irányítása során intézke­déseikké! és megfelelő ellen­őrző munkájukkal közvetle­nül is szolgálhatják a társa­dalmi tulajdon védelmét. Jelentős szerepük van e munkában a szakszervezetek­nek is. A szakszervezetek ne­velőmunkájuk mellett, az üze­mi és a hivatali vezetésnek ad­janak olyan segítséget a mun­ka jobb megszervezéséhez, az ellenőrző munka megjavításá­hoz, amely nagymértékben hozzájárulhat a társadalmi tu­lajdon megszilárdításához és fejlesztéséhez. A felvilágosító- és nevelő­^ munkában az eddiginél sokkal jobban fel kell hasz­nálni sajtónkat is. A sajtó szé­leskörű nyilvánosságával a dolgozók százezreit képes moz­gósítani a társadalmi tulajdon védelmére. A sajtónak termé­szetesen nemcsak leleplező cikkeivel, vagy a már feltárt bűncselekmények közlésével kell e munkát végeznie, ha­nem elemeznie kell állandóan azokat az okokat is, amelyek a társadalmi tulajdon megká­rosítását lehetővé teszik. Ugyanakkor a legszélesebb nyilvánosság elé kell tárnia a szocialista tulajdonban kárt okozó bűncselekmények követ­kezményeit is. Meg kell mu­tatnia, hogy ezek milyen ki­hatással vannak az életszínvo­nal emelésére, mennyire hát­ráltatják a párt és a kormán)' által megszabott célkitűzések és feladatok végrehajtását. A felvilágosító- és nevelő­munka mellett igen sok múlik e területen az állami és gazda­sági vezetők tevékenységén is. Az előbbiekben felhozott né­hány példa élesen feltárta,, hogy a vezetők jórészének nemtörődömsége, felelőtlensége mennyire előmozdítja a kárte­vést. A Központi Vezetőség októberi határozata külön fog­lalkozott a gazdasági vezetők feladataival és kimondja, hogy „gondoskodniuk kell a terv­fegyelem teljes betartásáról és fel kell számolniuk az elnéző, liberális magatartást azokkal szemben, akik megszegik az állami törvényeket és rendele­teket. nem teljesítik a gazda­sági terveket, semmibe veszik a munkafegyelmet, vagy kezet emeinek a nép vagyonára.“ Meg kell szüntetnünk sok gazdasági vezető tűrhetetlen liberalizmusát, amely főként az ellenőrzés elmulasztásában, a kártevők felelősségrevoná- sának elodázásában, a hibák eltussolásában, sőt nem egy­szer a bűnösök mentésében je­lentkezik. A társadalmi tulaj­don védelme terén a vezetés liberalizmusának a felszámo­lása az egyik legfontosabb ten­nivalónk. A szocialista tulajdon szo­cialista termelésünk, tervgazdálkodásunk alapja. A takarékosság, a helyes munka- szervezés. a selejt leszorítása, az önköltségcsökkentés, az anyag megfelelő mozgatása, ke­zelése és felhasználása, a ter- melvények gondos kezelése, tárolása, raktározása, nyilván­tartása és szállítása nélkülöz­hetetlen előfeltétele a társa­dalmi tulajdon gyarapításának is. A szocialista tulajdon vé­delme terén végül jelentős feladataik vannak a bűnüldö­zési, rendőri, ügyészségi, és bí­rósági szerveinknek. Meg kell mondanunk, hogy e szervek nem állnak mindig hivatásuk magaslatán. Nem egyszer op­portunizmusból engednek az illetéktelen befolyásoknak, s amikor tettekről lenne szó, nem elég éberek, gyorsak és határozottak. A felelősség el­sősorban a rendőri és ügyészi szerveket terheli. Nem kisebb azonban a felelőssége bírósá­gainknak sem. amelyek a tár­sadalmi tulajdon fosztogatói­val szemben meglehetősen li­berális bírói gyakorlatot ala­kítottak ki. Sztálin elvtársiak azt a megállapítását, hogy a társadalmi tulajdont foszto­gató olyan, mint a hazaáruló, kém — ha nem rosszabb — rendőrségi, ügyészség, és bíró­sági dolgozóink ismerik. Mégis számos esetben nem megfe­lelő a nyomozási munka és többször születnek meg olyan ítéletek is, amelyek semmikép sem alkalmasak arra. hogy a társadalmi tulajdon megbecsü­lésére neveljenek, vagy adott esetben kérlelhetetlenül le­sújtsanak a társadalmi tulaj­don bűnözőire. A Központi Vezetőség októberi határozata nyomatékosan felhívta a rend­őrségi, ügyészségi és bírósági szerveket arra. hogy e terüle­ten is haladéktalanul szilár­dítsák meg a törvényességet. jV épi államunk minden be- csületes polgárának meg kell értenie, hogy a társadal­mi tulajdon megszilárdítása, gyarapítása és védelme alap­vető állampolgári kötelesség. A Központi Vezetőség idevo­natkozó határozatainak mara­déktalan végrehajtása elsőren­dű feladatunk: népgazdasá­gunk fejlesztésének, a dolgo­zók jóléte további emelésének fontos biztosítéka. (Részlet Czakó Kálmán: „A társadalmi tulajdon fokozott védelméért“ című cikkéből; Mesrielent a Társadalmi Szem­le 1954. évi november1 : '. „a- ban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom