Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-16 / 5. szám
2 NÉPÚJSÁG 1955 január 16. vasárnap Ä kereskedelmi pártszervezetek pártellenőrzése NÉPI DEMOKRÁCIÁNK fejlődésének új szakaszában a part politikájának középpontjában a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek egyre fokozottabb kielégítése áll. A szükségletek kielégítése túlnyomórészt a kereskedelmen keresztül történik. Éppen ezért a kereskedelem szerepe a szocializmus építése előrehaladásával állandóan növekszik. Fontos azért is a kereskedelem jó munkája, mert a kereskedelmi dolgozók a legszorosabb kapcsolatban vannak az emberek millióival, a fogyasztók naponta érzik a jó, vagy rossz áruellátáson, a figyelmes, vagy gondatlan kiszolgáláson keresztül az iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben folyó munka jó oldalait. * *vagy hibáit. A kereskedelemnek nagy szerepe van a mezőgazdaság termelésének ösztönzésében, fellendítésében, az üzemben pedig a termelés előmozdításában, a termelékenység emelésében. A KERESKEDELEM tehát fontos helyet foglal el a szocializmus építésében. E fontosságot figyelembevéve határozta el pártunk III. kongresz- szusa, hogy a kereskedelmi pártszervezeteket a termelőüzemek pártszervezetei színvonalára emelik. Ezt a jogot a szervezeti szabályzat 3. pontjába bele is iktatta, mely kimondja, hogy „a termelő üzemek, köztük az állami gazdaságok, gépállomások, termelő- szövetkezetek pártszervezeteinek, valamint a fogyasztókat közvetlenül ellátó belkereskedelmi vállalatok és árudák pártszervezeteinek jogában áll ellenőrizni az üzem, a gazdaság, illetve a vállalat igazgatójának, vezetőjének tevékenységét.“ A szervezeti szabályzat módosítása értelmében tehát megnőnek a kereskedelmi pártszervezetek jogai és kötelességei a vállalaton belül,. Milyen jogaik vannak a kereskedelmi pártszervezeteknek, miben van beleszólásuk, hogy ét telmezis. a kereskedelmi pártszervezetek ellenőrzését? Ezek a fogalmak sok vitára adtak okot az utóbbi időben kereskedelmi szerveinkben. Kezdjük talán azzal, hogy mit jelent a pártszervezet ellenőrzése. Kereskedelmi szerveinkben a párt ellenőrzését nagyon sokan szűkén értelmezik és csak arra korlátozzák, hogy a pártszervezetnek, pártvezetőségi ülésen be kell számoltatni a vállalat vezetőit a munkájukról és ezzel eleget tettek az ellenőrzésnek. Az igaz, hogy ez is egyik formája a párt ellenőrzésének, de nemcsak ez az egyetlen formája, hanem a pártellenőrzés elég sokrétű, sok mindenre kiterjedő feladatot ró a pártszervezetre. A PARTELLENÖRZÉS a vállalat kommunistáinak tudatos tevékenysége abból a célból, hogy a párt- és kormányhatározatoknak megfelel- lően elhárítsák a vállalat előtt álló akadályokat és biztosítsák a vállalat előrehaladását. Tehát a vállalatoknál a pártmunka, a pártellenőrzés legfontosabb feladata, hogy erősítse a párt szerepét és befolyását a tervteljesítésben. A pártmunka és a pártvezetés minőségét mindenekelőtt abból ítéljük meg, hogy miként teljesíti a vállalat az állami tervet. E fő feladat »megoldásához az szükséges, hogy a pártszervezet rendszeresen ellenőrizze a vállalat tevékenységét, mindenképpen javítsa a nevelő munkát és minden esetben találja meg azokat a döntő kérdéseket, amelyek megoldásától a terv sikeres teljesítése és túlteljesítése függ. Ehhez az fontos, hogy az egész párttagság ismerje, pártvezetőség pedig figyelemmel kísérje a terv állását. És a terv tejesítésére, illetve túlteljesítésére mozgósítsa ne csak a párttagokat, hanem a vállalat minden dolgozóját. Vegyük sorra, hogy milyen módszerekkel ellenőrizhet a pártszervezet? A pártellenőrzésben fontos helyet foglal el a párt-vezetőségi gyűlések megtartása. A vezetőségi gyűléseken számoltatja be a pártszervezet vezetősége a vállalat vezetőjét, osztály- vezetőit munkájukról. A beszámolót megjavítják, hibákat, hiányosságokat feltárják és segítséget nyújtanak a hibák kijavításához. A vezetőségi ülés akkor töltheti be feladatát, ha a napirendet előre elkészítik és a vezetőség tagjainak tanulmányozás végett már az előtte való nap kiadják. Nem segíti elő a pártszervezet ellenőrzését az a módszer, amelyet a Gyöngyösi Kiskereskedelmi Vállalatnál alkalmaznak, hogy nem készítenek beszámolót a vezetőségi ülésre. Ezzel a módszerrel lebecsülik a pártvezetőségi ülést. Éppen ezért a pártvezetőségnek igényesebbnek kell lennie a beszámolókkal szemben és meg kell követelni, hogy a vezetőségi ülésekre beszámolót készítsenek. A PARTVEZETŐSÉGI ülés lejáratása volt az, amikor ezelőtt néhány héttel a Gyöngyösi Kiskereskedelmi Vállalat pártszervezetének vezetősége meghívta az igazgatót vezetőségi ülésre, s az nem ment el. Az is előfordult már régebben, hogy ha elment, akkor sem volt benne köszönet, mert vagy nem voltak felkészülve, vagy idő előtt otthagyta a vezetőségi ülést. A pártszervezet vezetési módszere a politikai vezetés, ami abban rejlik, hogy a szervező munkát helyesen kapcsolja össze a politikai tömegmunkával, vagyis a dolgozók mindennapos nevelő munkájával. A pártszervezet vezetősége nem helyettesítheti az igazgatót, hanem segíti őt, megerősíti munkáját. Az ellenőrzés másik fontosmódszere a pártcsoportok munkája. Ha a pártcsoportokat jól megszervezzük, ez már fél sikert jelent, mert a pártcsoport vezetői ott vannak a munka frontján, gyakorlatban ellenőrzik o munkát és a pártvezető- ségnek be tudnak számolni egv-egy áruda vagy üzemrész munkájáról. Hiba azonban, hogy a pártcsoport tagjait nem szakmánként állították össze, hanem kereskedelmi pártszervezeteink ragaszkodtak a régi tizesbizal- mí-rendszerhez. Ezt sürgősen ki kell javítani. Helytelen lenne azt gondolni. hogy a pártellenőrzés megszervezése és megvalósítása csak a pártvezetőség ügye. Csak abban az esetben lehet ideiében feltárni és megelőzni a hibákat, és hatékony intézkedéseket tenni a hiányosságok felszámolására, ha a pártellenőrzést nem korlátozzuk az aktívák szűk körére, hanem az egész pártszervezetet és minden dolgozót bevonunk az ellenőrzésbe AZ ELLENŐRZÉS jó módszere a párttaggyűlés, ahol a vállalat legképzettebb emberei jönnek össze, hogy a vállalat ügyes-bajos dolgait megbeszéljék. A kommunisták a taggyűlésen résztvesznek a kérdések megvitatásában és megtanulják a fogyatékosság felszámolását. A taggyűléseket a kereskedelmi pártszerveink rendszeresen meg szokták tartani és jó bíráló szellem alakul ki itt, hibája azonban az, hogy nagyon kevés az önbírálat. A pártellenőrzésnek az a célja, hogy minden párt-, vagy állami utasítást teljesítsünk, világos, hogy ezt csak úgy lehet megoldani, ha társul a felülről és alulról történő ellenőrzés, ha maga a tömeg is ellenőrzi vezetőit. Olyan dolgokban, mint a pártellenőrzés, a pártszervezet nem korlátozódhatik saját erejére. Ez a pártellenőrzés társadalmi jellegéből következik. Ha a pártszervezet ellenőrzésével komoly sikereket akar elérni, állandóan ellenőrizni kell kapcsolatát is. Gondoskodni kell arról, hogy a kommunisták állandóan a tömegek között legyenek, felvilágosító szóval és személyes példával kezdeményezésre serkentsék és bevonják a dolgozók legszélesebb tömegeit az ellenőrző munkába. Sok párttitkár elvtárs hiányolja, hogy a dolgozók felvételénél nem kérik a párttitkár véleményét. A pártszervezeteknek nem szabad elfelejteni, hogy a vállalat munkájáért elsősorban a vállalatvezető felelős, tehát azért is ő felelős, hogy milyen dolgozót vesz fel a válla_ lathoz. Ebből következik, hogy a pórttitkámak nem kell ott lenni minden dolgozó felvételénél. De a vállalatvezető felelős a párt előtt, hogy kiket vesz fel a vállalathoz. A PARTELLENŐRZÉS színvonalát emeli a dolgozók szakmai és politikai fejlettsége is. Ezért gondoskodni kell a dolgozók további fejlődéséről. Fontos, hogy a kereskedelmi pártszervezetek éberségre neveljék a dolgozókat, mert az utóbbi időben városunkban is egyre több a visszaélés, a sikkasztás a kereskedelmi szerveinkben. Ha j í a pártszervezet ellenőrzése, ha minden párttagot és minden becsületes pártonkívüli dolgozót bevonunk az ellenőrzésbe, akkor az ilyen sikkasztókat, visszaélőket gyorsabban le tudjuk leplezni. Gondoskodni kell arról, hogy az ilyenek, akik a dolgozó nép, az állam pénzevei úgy bánnak, mint a Csáki szalmájával elrettentő büntetést kapjanak. Hogy a pártszervezet pártellenőrző munkáját be tudja tölteni, fontos, hogy állandóan foglalkozzon a pártonkívüli szakemberékkel és elérje, hogy ezek a pártonkívüli szakemberek bátran elmondják észrevételeiket. javaslataikat. Vonja be a pártszervezet és támaszkodjon ellenőrzése során a tömegszervezetekre, irányítsa és vezesse ezeket, ellenőrizze munkájukat, lássa el őket feladatokkal Harcoljon a pártszervezet a vállalaton belül az önköltség csökkentéséért, a takarékosságért. A kereskedelmi költségek csökkentését össze kell kapcsolni az áruellátás és kiszolgálás színvonalának megjavításával. Ez persze nem,könnyű feladat, hiszen több eladóval könnyebben lehet javítani a kiszolgálást, mint kevesebbel. Több s•'állítási költséggel gyorsabban lehet az árut eljuttatni a boltokba, mint alacsonyabb szállítási költségek mellett. A KORMÁNYPROGRAM utáni hónapokban volt is olyan nézete a kereskedelmi dolgozóknak, hogy csak az áruellátás fontos, nem kell törődni azzal, hogy mibe kerüli Ma már ez a múlté, ami azonban nem jelenti azt, hogy a kereskedelem kiadásaiból nem lehet még jócskán megtakarítani. Nagy tartalék rejlik a szállítási költségek, a leltárhiányok csökkentésében, a minőségromlások és az áruveszteségeknek elkerülésében, az áru gondos kezelésében és a társadalmi tulajdon megvédésében. Különösen két területen, az üzemélelmezésben és a zöldség, gyümö’cs szakmában van tennivaló, ahol évről évre nagy ráfizetéssel dolgoznak. Kereskedelmi párt- szervezeteinknek tudniuk kell, hogy a takarékosság betartása nem kampány, hanem a gazdálkodás szocialista módszere. Ezért a pártszervezeteinknek biztosítani kell a tartós ter- me'ési sikereket és állandóan napról napra szívósan harcolni kell a gazdaságos számvetés megerősödéséért. A pártellenőrző munka azonban csak akkor eredményes, ha ez segítő jellegű, ha ez növeli a párt iránti bizalmat, szilárdítja a párt- és gazdaságvezetők, a párt és tömegek kapcsolatát. A párt- szervezetnek minden termeléssel kapcsolatos ügyben tájékozottnak kell lenni, hogy helyesen vezesse és irányítsa a kollektíváját, hogy teljes felelősséget vállalhasson a vállalat munkájáért. Az ellenőrzési joga segíti a pártszervezetet abban, hogy mélyrehatóbban tanulmányozza a vállalat termelési és gazdasági életét. Feltárja a rejtett tartalékot, állandóan szemmel tartsa a vállalatot, ismerje a működésének pozitív és negatív oldalát és a párt befolyását érvényesítse a munka minden fo’yamatábam, A vállalat pártellenőrzésének legfontosabb feladata, hogy őrt álljon az állam, a nép érdekei felett. Nagy József Gyöngyösi Városi Pártbizottság Az emberek szívében keltsük fel az erő és biztonság érzését — Heves megye békebizottságának üléséről —• December 13-án délelőtt a megyei békebizottság értekezletet tartott Egerben a megyei tanács kis tanácstermében. A gyűlést dr. Németh Ferenc főorvos, a megyei békebizottság elnöke nyitotta meg A beszámolót Sályi János elvtárs, a megyei békeiroda vezetője tartotta. Beszélt az elmúlt év siekreiről s a Nyugat-Német- ország felfegyverzése ellen folyó tiltakozásokról. Majd a február 26—27-éré összehívott negyedik magyar békekongresszus' előkészületéről szólva, a következőket mondotta: „Legelső feladatunk, hogy me- gyeszerte kisgyűléssket, béke- értekezleteket tartsunk, s ezekre a lakosság minden rétegét mozgósítsuk. A múlt háború borzalmait felelevenítve az emberek szívében keltsük fel az erő és a biztonság érzését. Majd ünnepélyes küldöttválasztó értekezleteket kell tartani, ahol megválasztják a járási és megyei küldötteket. Az előkészítő munka harmadik szakasza a járási és megyei béketalálkozók megrendezése lesz. Megyénkből 35 békeharcost küldünk az országos békekongresszusra. Az ülésen résztvevők felszólalásai azt bizonyítják, hogy a békeharc megyénk területén is újult erővel folyik tovább. A jelenlévők tanácsait és javaslatait figyelembe véve folytatja munkáját megyénk békebizottsága. * Egerborcs község dolgozó parasztjai Nyugat-Németor- szág felfegyverzése elleni tiltakozás jegyében készülnek a negyedik magyar békekongresszusra. Az elmúlt héten béke nagygyűlést tartottak, ahol ismertették a Nyugat-Németor- szág felfegyverzésével kapcsolatos híreket, majd táviratot síövegeztek meg az Országos Béketanácshoz, melyet több mint 300-an írtak alá. Értékes adatgyűjtést végez a békebizottság. összeállítják a második világháború által okozott károk jegyzékét. Hány ház dőlt össze, hányán vesztették életüket, s ezeket az adatokat felhasználva végzik esti békebeszélgetéseiket a békeharcosok. * Boconádon is megbeszélték már, hogyan készülnek a békekongresszusra. Úgy határoztak, hogy többszáz békegyűlést, teaestet tartanak, s ezeken megbeszélik a békeharc kérdéseit, megválasztják a járási küldöttgyűlésre küldötteiket. * A megye minden községében és városában nagy lendülettel végzik a kongresszusra való felkészítést a békeaktivák. A kongresszus idejéig nem lesz olyan ház, nem lesz olyan dolgozó, kihez nem jutnak el a béke harcos szószólói, akik elmondják, mennyire döntő a Nyugat-Németország felfegyverzése elleni harc. Ezt a nagyarányú agitációs munkát tükrözik az eddig megtartott — több mmt háromezer — tiltakozógyűlés és a több mint hatvanezer dolgozó részvételével megtartott békebeszélgetések is.. Akikre büszkék vagyunk Két hónappal ezelőtt még 70 százalék körül mozgott Gyöngyöstarján község adófizetési százaléka. Kiss György, járási pénzügyi adófelügyelő nem érdemtelenül kapta a „Pénzügy Kiváló Dolgozója“ kitüntetést, mert Gyöngyöstarjánban 109 százalékra emelte fel az adófizetési százalékot. Az elmúlt évi gyöngyi! ‘ árvízvédelmi munkálatokban majd a helyreállítás során kiemelkedő teljesítményt nyújtott Kálmán László főmérnök., a gyöngyösi városi tanács városgazdálkodási osztályának vezetője. Most a lakásépítkezések szorgalmazásában végez kiváló munkát. Májusban iil össze a DISZ II. kongresszusa A DISZ Központi Vezetősége január 13-án ülést tartott és elhatározta, hogy 1955 május második felében összehívja a Dolgozó Ifjúság Szövetsége II. kongresszusát. 1. A DISZ Központi Vezetőségének beszámolója. 2. Beszámoló a falusi if jóság között végzett nevelőmunkáról. 3. A szervezeti szabályzat módosítása. 4. A központi vezetőség és a központi ellenőrző bizottság újjáválasztása. / HATVANKÉT ESZTENDŐ Az elmúlt év december 27-én a „Szocialista Munkáért Érdemérem“ kitüntetést adományozták Csirmaz Dezső elvtársnak. A 62 éves kitüntetett meghatott szavakkal mondott köszönetét — aztán elsietett, mert munkából jött, s a munka visszavárta. Az pedig mindennél fontosabb. Most itt ülünk egymással szemben, közösen forgatjuk az elmúlt évtizedek lapjait. Ha minden nap csak egyetlen oldal is, könnyű kiszámítani. milyen vaskos könyv az, amelyik 62 évet rejteget magában. Lemondóan legyint — nem, sehogyan sem fog az úgy menni, hogy szépen sorban elmondja életét4 — inkább ragadjunk ki egy-két dátumot, évszámot, ügy könnyebb lesz... ■ Tizenhárom esztendős, • jelentkezik kőművestanulónak. Az volt az apja is, mi lehetne más a fiából? A mester a „Kutyaszövetség“ elnöke volt. Így hívták maguk között az építési vállalkozók egyletét, ahol a munkabérekről. elbocsátásokról — egyszóval a munkások életéről döntöttek. Ebben az időben már gyakori volt itt, Egerben is a sztrájk, szélesedett az öntudatos. jogaikért harcoló munkások tábora. Az „elnök úr“ a kisinast szalajtgatta ide-oda, építőmester, vállalkozó barátaihoz, titkos levelekkel, amelyek a munkások elleni harc egy-egy sakkhúzását rejtegették magukban. A fiatal gyerek első útja azonban a sztrájktanyára, apjáékhoz vezetett. Ott elolvasták szépen a levelet, megtudták belőle azt is, mit akarnak a munkaadók, tehát azt is, mit kell nekik tenniök. Mehetett azután már a levél az útjára ... 1 Ez volt Csirmaz Dezső első lépése a munkásmozgalomban. Egy esztendő múlv már belép a szervezett ifjúmur.: -k közé, s 1909-ben a szaksz övezetbe. ■ véres csütürtök Buda. • pesten. A tüntetés szervezői, a rendőrsortűzzei szemben harcoló munkások között már ott van Csirmaz Dezső is. De ott van azok között is, akik menekülni kényszerülnek a rendőrkopók elől. Nekiindul a nagy világnak, kezében a szerszáma, mely egyben útlevele is, s irány Becs, Trieszt, Fiume, Szicília. Két évig járja a külföldet, s az a két év rádöbbenti, hogy egyik eb, másik kutya: ahol a tőke az úr, ott a munkás rabszolga. Hazajön, azonnal behívják katonának, végigszenvedi az első világháború minden borzalmát, de 1919 itthon találja Egerben. Itthon, mert érzi, itt a helye. A forradalmi törvényszék bírája lett, érthető, hogy a Tanácsköztársaság bukása után menekülnie kellett. Elfogják, s visszatoloncolják Egerbe, ahol. mégis csak köny- nyebb szemmel tartani. Közben azonban betérnek vele a Margit körúti fegyházba, hogy kóstolót kapjon a „szegedi gondolat“ módszereiből. Alapos kóstoló volt, elegendő volt egy életre, elegendő volt a legmélyebb gyűlölethez! • — ekkor szabadult a ■ börtönből. Ismét járja a külföldet, Csehszlovákiát, azután hazajön, itthon meg az országot. Hol van munka, hol nincs még kenyér sem, figyelik minden lépését. Nincs nyugodt pillanata, nincs állandó otthona: 1945-ig, a kilométerek tízezeréit gyalogolta, menekülte végig. ■ végre üldözéstől szaba■ dultan, fellélegezve ott ül a szovjet hadsereg századosával szemben, s míg hallgatják az Árnyékszalából ideszűrődő csatazajt, s közben Eger jövőjéről beszélgetnek — már több mint félévszázad futott el felette. De lélekben friss, fiatalos, mindenütt ott volt, az elmúlt tíz év alatt, ahol szükség volt rá. Ott volt, min képviselő a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésben, titkára volt a Nemzeti Segélynek, volt megyei tanácselnök- helyettes, vagy három vállalat igazgatója, s most... ? ■ — az iroda, ahol be■ szélgetünk, szemben van azzal a házzal, ahol hosz- szú-hosszú évtizedekkel ezelőtt megkezdte inaséveit Csirmaz Dezső, az egri Ingatlankezelő Vállalat igazgatója. Az országutak, börtönök vándora most nagyon is prózai munkát végez, Eger államosított házaira ügyel. Mert most erre van szükség. Csirmaz Dezsőt megtanította az élet, a párt, mindig azt tegye, becsülettel, szíwel-lélekkel, amivel a párt, a nép megbízta. S ő így is tesz, (gy—ö)
