Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-01 / 1. szám
! A / NÉPÚJSÁG Mintha nagyot sóhajtana a Mátra, úgy érinti az ember arcát az erdő hűvös lehelet«. Látszólag rideg, szürke minden, de ezen a szürkeségen túl is előbukkan a csillogó szépség'. Lassan felszáll a köd. S a nap sugarai ezer darabra törnek a zúzmara apró gyöngyszemein. Bent, mélyen a fák közt melegbarna mókus cipeli bozontos farkát ágról ágra. Észreveszi az arra haladó embereket, s pillanatok alatt a fa tetejébe surran, s fenyőtobozokat dob az útra. A mátraházi Honvéd-üdülő melletti dombhát szálfái, hosszú, egyenes árnyat vetneik a deres avarra. Az emberek nagybakódban, a lányok különböző színű pulóverekben, kék-, vagy pirosbojtos sapkával a fejükön sétálnak a friss délelőtti levegőn. ★ NEM IS LEHET ablak mögül gyönyörködni a táj szépségeiben. Egyre többen jönnek a „Sport“ és a „Béke“ üdülői közül sétálni az országúira. A ^Napsugárból“ vidám, zajos > ; viharzik ki, mindanyfiatalok. Világoskék- ilegítő van rajtuk, ha- yakukra vetett sál lo- nuk. Hosszú túrára , a Kékes tetejéről szeretnék látni a festői szépségű tájat. Margit néni nem is állja meg szó nélkül. „Kedves- kéim jobban is felöltözhettek volna, hiszen foga van már az időnek.“ Egy foncsíkos kislány kedveskedve megnyugtatja, aztán a többiek után szalad. Arcát pirosra csípi a hideg levegő, rakoncátlan hajfonata ide-oda ugrál a hátán, amint szalad. Margit néni mosolyogva néz utána, meg is csóválja a fejét „hiába, fiatalok“ — gondolja. Lassan ő is odatipeg a falhoz. maga alá húz egy széket, arcát a nap felé fordítva, élvezi sugarait. •k AUTÓBUSZ KANYARODIK a MÁVAUT-állomás elé. Fe- ketebundás, szőke nő lép ki a buszból, két bőrönddel a kezében. Tanácstalanul néz körül. Az ott álldogáló, régi üdülők látják; új vendégtársuk érkezett, azonnal segítségére sietnek és útbaigazítják. A Sportüdülő gondnoka megmutatja szobáját. Az új vendég arcán látszik, meg van elégedve. Hamar elrendezkedik, s egy óra múlva már ő is a többiekkel sétál. Könnyű az ismerkedés, barátságos arcok fogadják mindenütt. A séta után már úgy megy a klubba, mintha mindig ott élt volna. A kényelmes fotelekben jól esik elnyújtózva olvasni, kötni vagy horgolni. Két javakorabeli ember órák hosszat eljátszogat az asztali biliárddal. Olyan pontosan mérik be a golyók közti távolságot, mint a gyárban a tolómércén a munkadarab vastagságát. S mint a gyermekek örülnek, ha az 55-ös lyukba sikerül gurítani a piciny biliárdgolyót. A cserép- kályha mellett, a kerek asztalt körülülve kártyáznak. Túri bácsi, aki a román határ mellől, Zsadányról jött üdülni, deresedé bajúsza alatt elmosolyodik, mert látja, hogy a piros filkó (fekete Péter) a lányosarcú villanyszerelő fiúnál van. Szabó Ilonka a kártyáját rendezgeti. Látszólag minden figyelme a játékra összpontosul. Csak, aki nagyon figyeli, az veszi észre, hogy néha egy pillantást vet az asztaluk mellett álló csinos, fekete fiúra 1 A fiú szótlanságával, meleg, értelmes tekintetével lassan belopakodik Ilonka szívéhez. Túri bácsi észreveszi a néma játékot és segít a fiataloknak. „Jöjjön, fiatalember, játsszon velünk maga is.“ Ilonka arcát halvány pír borítja, a fiú leül, játszik ő is. S ebédelni már Ilonkával együtt mennek. Lassan megtelik a csinosan berendezett ebédlő, a szépen terített asztal mellett helyet foglalnak az üdülők, s a felszolgáló lányok máris hozzák a párolgó levest. Utána ízletes disznósült kerül az asztalra. Ebéd közben egy idős néni, arcát simogatva mutatja szomszédjának, hogy máris mennyit hízott, ezalatt a pár nap algtt. ★ DÉLUTÁN, könyvtáróra idején olvasnivalót válogatnak az üdülők. Az 5—600 kötetes könyvtár kielégíti igényüket. Sokan olvasnak ebéd után. A fiatalok már a kultúrünnep- ségre készülnek. Azt akarják, hogy otthonos, családias légkört teremtsenek itt, az üdülőben. Ezzel telik a délután, röpül az idő, s máris vacsorára hívja az üdülőket a kis csengő csilingelő hangja. Szinte már érezni a vidám ünnep hangulatát. Este aztán ki táncolni, ki filmet nézni, ki pedig sétálni indul. Egy csoport a szomszéd üdülőbe készül, ping-pong versenyre. Nagy bizakodással indulnak útnak, szinte biztosak a győzelemben. Szabó Ilonka is esti sétára indul új ismerősével, bár hideg este van, a fiatalok lelkét meleg érzés járja át — a kezdődő szerelem. Észre sem veszik talán, hogy hideg van. Fölöttük hideg fényt árasztanak * a csillagok. Egy csillag elindul, aztán villámként száguld a sötét égen, csak úgy sziporkázik a fekete éjszakában. A fiatalok egymásranéznek, vájjon teljesül-e a gondolatuk? Itt, a kopár erdővel szegélyezett úton, a decemberi csillagos ég alatt két fiatal lelkében kivirult a szerelem. Így üdülnek, szórakoznak télen is a dolgozók. Sok-sok kellemes emlékkel térnek vissza otthonukba. Lesz miről beszélni a hosszú téli estéken. Sok-sok ismerőst, jóbarátot, nem ritkán élettársat találnak itt a távoli vidék emberei. Megelégedéssel, nagy munkakedvvel térnek haza otthonukba. Tudják, hogy a közös munka gyümölcse az a felejthetetlen két hét, amit Mátraházán töltöttek, Fülöp Lajos fejlődő üzemi k lturcsoportról A téli szünidő hírei feladatra vállalkozóit ,a si MÁV Kitérőgyar főcsoportja. Schubert: a kislány c. daljátéká- . lőadására készülnek. . neretes; ez a mű egy ■ :bb csoport erejét és tu- : igénybeveszi, mert ki- sa szorgos munkát kí- ek a gondolatok fog- ttak, amikor eleget tet- neghívásnak és elmen- -. , r ibáikra. port hároméves múltra i rissza. Ezek az évek k sikerről beszélnek, hónapok, amikor az e. n'egyáltalán nem folyt let. Emlékeztem a tava- i úrversenyen való rész- ' re is, s ezekután kissé va léptem be a kultúr- kba. lesen rájöttem azonban, z üzem színjátszócso- ak nevelése jó kezekben mikor felcsendültek - ' rt örökszép melódiái, dték az első felvonás it, olyan produkciót láttam. i .i*ly hivatásos művészek ■ ed ■ aval vetekszik. . a kérdésemre, hogyan i ilyen színvonalra, ics elvtárs, a csoport 5je a következőkben ad- g a választ: ogy ezt a fejlődést meg- vissza kell mennünk a kultúrversenyig, me- vártnál gyengébben sze- ünk. A gyenge szereplés átszervezés volt. A ver- . éles kritikát vártunk a bizottságtól. Ezt sajnos aptuk meg, véleményem így a kultúrverseny nem ? be nevelő hivatását, mégis itt tartunk, azt a lelkesedésének köszön- :. Ez a lelkesedés szülte gondolatot, hogy egy művel lépjünk színre, mind a szereplők, mind Ds dolgozóinak érdeklőfelkelti. így esett válasz- f a Három a kislány-ra. an kételkedve fogadták irozásunkat és nem re- k, hogy valaha is az ényen látnak bennünket abbal. Most ezeknek élni, hogy január 8-án már tsgyörkön játszunk. A szelt minden nehézséget vál- :, lelkesedéssel fogtak :ához. s ez a lelkesedés er *n több társunkra ragadt \z ah: /átvállalások hosz- szú sorát 1 dnám itt felsorolni," á Médit alakító Tóth Mária például Karácsondra az éjjeli autóbuszjárattal indul haza, Hlavács Lajos éjszakai műszakot vállalt, hogy az esti próbákon résztvehessen. A kultúrotthon gondozását is vállalta, teljesítményében még sincs lemaradás, állandóan eléri, sőt túlhaladja a 100 százalékot. Meg kell említenem a Tschöll házaspárt alakító Bodáékat is. Tschöll mama az életben négy gyermek anyja, s a vállalati, az otthoni munkája mellett szívesen, lelkesedéssel vesz részt a próbákon. Nem hagyhatom ki a dicséretből a 62 éves Zeltner Dolfi bácsit sem, aki fiatalokat megszégyenítő lelkesedéssel dolgozik, vagy Wincheim Károlyt, aki szintén részt kér a munkából. A díszletek kivitelezése az ő munkáját dicséri. A dalok betanítását Juza Ferenc karnagy vállalta. A Három a kislány próbái alatt nem feledkezhetünk meg tulajdonképpeni feladatunkról sem, a különböző ünnepségeket (vasutas nap, alkotmány ünnepe) műsorunkkal tettük színesebbé. Legutóbb Adács község felszabadulásának 10. évfordulóján szerepeltünk sikerrel. Eredményeinket annak köszönhetjük, hogy az üzem pártszervezete, szakszervezete és a vállalat vezetősége minden támogatást megad munkánkhoz és velünk együtt bízik a sikeres szereplésben. Sümeghy Béla népművelési előadó Jelmezes karnevál Egerben Az egri Uttöröház az úttörők részére nagyszabású jelmezes karnevált rendez január 1-én d. u. 5 órakor a Rákosi-teremben. A karneválra meghívót csak a jól tanuló úttörők kaptak. A karnevál előtt kedves műsor, utána pedig este 10-ig tartó tánc szórakoztatja az úttörőket. A tánc szünetében jelmezverseny, tombola lesz, melynek első díja egy nagy torta. Az úttörőház vezetősége szeretettel vár minden szülőt. Isikoláinkban a téli szünidő alatt is vidám élet folyik. A gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium nevelői, a DISZ-szervezet segítségével Szilveszter estén vidám karnevált rendeznek, melyre meghívják a mezőgazdasági és a közgazdasági technikum tanulóit is. A diákok szorgalmasan tanulnak, bővítik ismereteiket is a szünidő alatt. Egy fűtött helyiség áll a tanulók rendelkezésére, ahol egy nevelő állandóan segítségükre van. — A Kiskörei Általános Iskola tanulói december 5-én az Égigérő fa című színdarabot adták elő, melynek bevételét, az 1900 forintot takarékba tették. Az összegyűjtött pénzből majd Budapestre kirándulnak a pajtások. (Kálmán Araríka) — A mátrafüredi úttörők nagy izgalommal készülnek az újévi karneválra, s a téli akadályversenyre. A szülői munkaközösség segíti a pajtásokat és minden összejövetel alkalmával más-más szülőnél tartják a megbeszéléseiket. A középiskolás diszisták is segítik a pajtásokat, az úttörő foglalkozások nagy részét ők vezetik. A téli nagy akadályversenybe bekapcsolódik az egész körzet: Mátrafüred, Mátraháza, Kékestető, Abasár és Gyöngyös is. (Kovács László) Cikkünk nyomán • 1954 december 19-i számunkban „Beszéljünk nyíltan i az egri lakáskérdésről“ című cikkünkben megírtuk, hogy ; egyes emberek milyen mostoha körülmények között élnek ; Egerben. Cikkünk gyomán az egri városi tanács lakás- : hivatala Fülöp Józsefet és Misiez Gyulát megfelelő lakás: hoz juttatta. De kapott lakást a cikk hatására az addig • gyerekszüléssel kórházban fekvő Bánná és Fodomé is. 9 A legapróhbak öröme „Katonás” rendben, fegyelmezetten sorakoznak a csöppségek, mert aki rossz, az nem vehet részt a téli kirándulásom. Márpedig abból kimaradni nagy szégyen lenne ... „Autonómia“ — vagy a dolgozók érdeke? 1955 január t.. (Tudósítónktól.) A Gyöngyös és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetősége levelet írt a Járási Tanács személyügyi előadójának címére, és arról panaszkodik, hOigy a helyi tanácsok vezetői megsértik a földmű- vesszövetkezet autonómiáját. Ez különösen Gyöngyössoly- moson tapasztalható, ahol a helyi tanács elnöke utasította a bol (.kezelőt az üzlet nyitva- tartására. Majd így folytatja: Kérjük, szíveskedjék intézkedni, hogy a túlóradíjat három dolgozó részére — 110 forintot — a tanácselnök fizesse meg. Amennyiben a túlóraösszeget a tanácselnök megfizetni nem hajlandó, úgy a Szakszerve-' zeti Területi Bizottsághoz fordulunk. Az írásnak lehetett volna azt a címet is adni, hogy „Ki parancsol kinek“. Mert amióta rendeletek szabják meg, hogy kinek ki a főhatósága, azóta egyes szervek ezt bürokratikus, a lakosság érdekeitől idegen módon értelmezik. így van ez a Gyöngyös és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetőinél is. Nézzük csak meg, mi váltotta ki ezt a levelet. Október 29-én történt, pénteken Gyön- gyössoiymoson még nem volt kenyér. Remélték, hogy majd lesz szombaton. Tévedtek, mert szombaton sem volt egy deka sem a solvmosi üzletekben és a lakosok megijedtek, mert hiszen másnap vasárnap lesz, kenyér pedig nincs. Elmondották ezt a jelölőgyűléseken és jogosan. Neményi elv- társ, a tanácselnök azonnal intézkedett, mert ő szereti orvosolni az ilyen panaszokat. A kenyér ugyanis a gyöngyösi kenyér,gyár és a földműves- szövetkezet hanyagsága miatt nem érkezett meg. Neményi elvtárs a járási pártbizotts. segítségét kérte és így a k nyér megérkezett. Ezt pedig boltvezetők minden küli utasítás nélkül vasárnap re gél kiosztották. Erre jc azután a dörgedelmes levél, Neményi elvtárs terhére ped 110 forint túlóradíj. Ezért írták hát, hogy Neme- nyi elvtárs meg merte sérteni a földművesszövetkezet autonómiáját. De a levél azt is elárulja, hogy nemcsak Sólymoson, hanem máshol is követnek el ilyen sértéseket. Mi van hát e mögött? Domosz- lón és Nagyfügeden is számtalan panasz hangzott el tanácsüléseken a fölcbnűvesszö- vetkezet munkájára. A tanács ezeket igyekszik orvosolni, a körzeti szövetkezet vezetői pedig ebből arra következtetnek, hogy megsértik autonómiájukat. Száz szónak is egy a vége< Sólymoson és a többi községben szó sincs arról, hogy a tanács utasítgatja a földművesszövetkezet dolgozóit. De arról van szó, hogy tanácsaink élnek a tanácsok működéséről szóló törvény 61. szakaszában meghatározott jogaikkal, ami így hangzik: „A tanács és a végrehajtóbizottság ellenőrizheti és beszámoltathatja azokat a szerveket, amelyek közreműködnek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében. ‘‘ Ez tehát világos és félreérthetetlen. Jó lenne, ha elolvasnák a földművesszövetkezetek vezetői is és egy kicsit elgondolkoznának azon, hogy a 110 forint túlóradíjat nem lenne-e érdemesebb a saját nyakukba varrni, mint Neményi elvtárséba. így egész bizonyos, hogy helyesebb lenne. Erki János Hegedűs Géza: A sötétség utolsó órái Két értelmiségi fiatalember az egyik szökött katona, a másik munkaszolgálatos — ismerkedik össze a komáromi nyilas csendőrség siralomházában 1945 februárjában. A haláltól megmenekülnék, de még sok Illés Béla: A nagyméretű regénytrilógia olyan világot mutat be az olvasónak, amelyet irodalmunk eddig még nem dolgozott fel. Illés a második világháború utolsó éveibe viszi az olvasót, nagy emberi, társadalmi körképben megmutatja a 'korabeli Magyarország, a Horthy-vezér- kar rothadtságát és aljasságát, megmutatja az esztelen háborúba sodort magyar katonák esettségét és kiszolgáltatottsáviszontagság, kegyetlen élmény vár rájulk a nyilasok, majd a németek karmaiban n felszabadulásig. Vonzó, rendkívül izgalmas, meleg emberséges olvasmány, tele színes, eleven epizódokkal, Honfoglalás gát — de megmutatja az erőiket is, a felszabadító jet hadsereget, a partizó tét, benne a magyar part különítmények hősi ha névtelen hőseit is. Az írt galmas, szinte riports. nagysodrású regényében ténelmi körképet ad, le le; benne a múltat és új ha vértezi a ma emberét. Regi méltán egyik nagy könyvi re mai irodalmunknak. Sándor Kálmán: Tolvajok kertje A regény közvetlenül a fel- vetkezményeként létrejött szabadulás utáni időben ját- kölcsi zűrzavarban és az el szódik le és egy németországi , tétes politikai irányzataik szanatóriumba került depor- támadó harcában, az össze tóitok életének ábrázolásával szálódott Európa képe. a szanatórium társadalmi ke- könyvből nyilvánvalóvá vt resztmetszetét mutatja be. Sű- hogy pozitív kivezető 1 rítve kerül tehát elénk a fa- egyedül a kommunisták t sizmus embertelenségének kö- tak mutatni a zűrzavarból, MOZIK MŰSORA: Eger, Vörös Csillag Filmszínház: Január 1-én: Tavasz a jégen (osztrák). , 2—3-ig: Bátrak arénája (szovjet). 4—5-ig: Királylány a feleségem (francia). 1955 január 2-án (vasárnap) délelőtt matiné: Jónaoot elefánt. Egri Dózsa filmszínház: Január 1—4-ig: Titokzatos hajóroncs (német). 1954. január 2-án (vasárnap) délelőtt matiné: Ezerarcú hős. Gyöngyösi Szabadság: Január 1—5-ig: Simon Menyhért születése (magyar). 1955 január 2-án (vasárnap) matiné délelőtt: Tengeri karvaly. Gyöngyösi Puskin: Január 1-én: Kőszfv (német). 2— 5-ig: Kalózok kincse (szov Jet). 1955 január 2-án (vasárnap délelőtt: A császár pékje. Hatvan: Január 1—2-ig: Elveszett meló diák (osztrák). 3— 4-ig: Diszmagyar (magyar) 5—6-ig: Twist Olivér (angol). 1955 január 2-án (vasárnap délelőtt matiné: Veszélyes vize ken. Füzesabony: Január 1—2-ig: Királylány « feleségem (francia). 3—4-ig: Tavasz a Jégen (oszt rák). 5-én; Tövis és borostyán (angol).
