Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-13 / 4. szám

7 NÉPÚJSÁG 1955 január 13. csütörtök. A termelőszövetkezetek tervteljesítése váljon a falu minden vezetőjének személyes ügyévé C sak látszólag csendes a termelőszövetkezetek há- zatája. Komoly, egy egész esz­tendőt megalapozó munka fo­lyik most — nem a földeken — hanem a szövetkezetek iro­dáiban: a tervezés. Heves me­gye termelőszövetkezetei, ki­csik és nagyok, erősek és gyöngék, a pétervásári járás északi csücskétől le Kisköréig, küionös gonddal és körülte­kintéssel készítgetik az idei mezőgazdasági év szövetkezeti tervét. Nagy szó ez. Terv nél­kül kapkodóvá, szervezet'en- né válik a munka, mint sötét­ben lámpa nélkül, úgy botor­kál az ember. De, ha kézben van a lámpa, a terv, amelyik megvilágítja ütünk célját, könnyebb a munka, s er edmé­nyesebb is. A terv fegyver: a több kenyérért, a több húsért •— fegyver szövetkezeteink jö­vőjéért. Ezért örvendetes, hogy az *- idén, valósággal köz­üggyé vált termelőszövetkeze­teinkben a tervkészítés, még az I. típusú tsz-ek nagy több­ségében is „tervezik a jövőt". Az elmúlt esztendő, minden nehézsége ellenére, újabb lé­pést jelentett a szövetkezeti mozgalom megszilárdulásában. Újabb lépést jelentett, mert a tsz-ek nagy részében elérték a jól gazdálkodó középparasz­ti gazdaságok színvonalát, sőt ennek tetemes hányadában túl is szárnyalták azt. Ezt igazol­ja a karácsondi Dobó Tsz 127, a felnémeti Petőfi 71, a gyön- gyösoroszi Február 24 Ter­melőszövetkezet 70 forintos munkaegység juttatása; hogy szövetkezeteink egész sora épített saját erejéből új gazda­sági épületeket. A szövetkezetek nagy több­sége tehát megerősödött, te­kintélye megnövekedett, s csak az elmúlt év utolsó két hónapjában — e tekinté’y nö­vekedés bizonyítékaképpen —, 321 új tag lépettbe a megye termelőszövetkezeteibe. Hely­telen volna tehát egyetlen pillanatra is megtorpanni a szövetkezetek fejlődése útján, nelytelen volna akár csak egy pil a-natra is megelégedni az eddigi eredményekkel. Még jobb és még szebb életet a szövetkezeti tagságnak — ez a jelszó, minthogy nem is le­het más! S éppen e jelszó valóravál- tását, a szövetkezeti mozga­lom vonzóerejének növekedé­sét segítik elő, biztosítják a most készülő egyesztendős szö­vetkezeti tervek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy szövetkezeteink számot­tevő részében alapos körülte­kintéssel, s a tagság bevoná­sával, az agronómusok segít­ségével készülnek ezek a ter­vek. Éppen ezért sokoldalúak, de reálisak, figyelembe veszik a szövetkezetek belső és külső lehetőségeit, felö elik azt, de nem lépik túl. Gondot fordí­tanak a talajerő pótlására, az állatállomány, azon belül is az anyaál’.omány — tehén, anyakoca —, számaránya és hozama emelésére, helyes arányban biztosítják a kapás- és takarmánygabona, általá­ban a növénytermelés felada­tait. lyjeg kell azonban azt is * * állapítani, hogy ezek a példák korántsem álta’ánosít- hatók. Sok termelőszövetke­zetben — különösen a péter­vásári járásban —, éppen azért, mert nem vonják be a tagságot, mert nem segítenek a szakemberek, nem reálisak a tervek, nem alkalmasak ar­ra, hogy alapjai legyenek a mezőgazdasági fejlesztési terv, a szövetkezeti életszínvonal emelése megva'ósításának. Az elmúlt esztendőben a termelő- szövetkezetek szántóterületé­nek mindössze 8.5 százaléká­ba került kukorica. Sajnos ezen a téren az idén sem tör­tént jelentősebb változás — legalább is a tervezésnél —, pedig a kukorica egyik leg­fontosabb takarmánynövé­nyünk, termőterü'etének he­lyes arányú emelése nélkül elképzelhetetlen az állatte­nyésztési munka javítása, kö­vetkezésképpen szakszerű, megfelelő talajerő-utánpótlás. A kömlői Kossuth TSZ ta­valy is, az idén is területe ki­lenc százalékát tervezte csak kukorica vetésnek. Igaz, hogy ez 10Ö holdat jelent — s így az első pillanatra soknak lát­szik. De rögtön kevés,, ha fi­gyelembe vesszük a meglévő ál aiáiioir nyt. méginkálbb, nbe vesszük, hogy i í.'.nvivel kellene még emel­ni a jós; ;ok számát; s ehhez jön még a beadási kötelezett­ség. a tagok részesedése. Ke­vés, nagyon kevés a kilenc százalék! A szövetkezetek ál­latállománya megkövete'i, hogy legalább területük 16 százalé­kán vessenek kukoricát. Ez annyit jelent, hogy megyei vi­szonylatban mintegy ötezer holddal kell növelnünk a ku­korica vetésterületét. IC ülönösen sok baj van az átlagtermések meg­tervezésével. A szövetkezetek döntő többsége — a prémium reményében — igen alacsony átlagokat tervez, s ezzel lé­nyegében saját magat csapja be. Az ilyen terv nem ösztön­ző, s ha nem az. alacsonyabb is marad az átlag, kevesebb jut a (szövetkezet tagjainak. A vámosgyörki Haladás Tsz jó közepes talajadottsággal ren­delkezik: cukorrépából 120, burgonyából 80, búzából 7 mázsás átlagot tervezett. Itt különösen a búza átlaga igen alacsony, hisz jó tavaszi gon­dozással, fejtrágyázással — a műtrágyát sem tervezik meg a szövetkezetek jelentős részé­nél —, gyomirtással két-há- rom mázsával is nagyobb ter­mést lehet elérni. Ugyanez a helyzet az állat- tenyésztési hozamok tervezé­sénél is. A tejhozamot általá­ban 1200—2400 liter között tervezik meg, pedig ennél sok­ka1 2 3 ta, de sokkalta nagyobbak a lehetőségek, mint azt a fel­németi, a tarnabodi és több más termelőszövetkezet tejter­melési eredményei is bizonyít­ja. S ahogy nem reális a ho­zam, épp annyira nem reális a szövetkezetek nagy részében az állatállomány számarányá­nak növelése sem. Nem értik meg még mindig sok he’yen, hogy nagyüzzemi gazdálkodás, terméshozamfokozás, jövedel­mezőség elképzelhetetlen fej­lett állattenyésztés nélkül. Á ltalános jelenség az is, hogy a szövetkezetek igen sokfajta növény termelé­sét vették tervbe, ugyanakkor, amikor megfeledkeztek az ab­raktakarmány termesztése ki­terjesztéséről. A hatvani járás tsz-eiben viszont az a hiba — s ez is általános jelenség —, hogy nem veszik figyelem­be a helyi adottságokat. A já­rásnak hagyományai vannak a zöldségtermelésben, hagyo­mányai, mert adottságai is megvannak hozzá. S mégis jó­formán alig terveznek zöld­ségféléket, primőrárukat, pe­dig nagy jövedelmet lehet ezekből biztosítani. A szövetkezetek tervkészíté­seiben e'követett hibák egyik oka, hogy az agronómusok egyrésze, mint például a siro- ki Arany kalásznál vagy a po­roszlói Békénél, jóformán sem­mi szakmai, gyakorlati segít­séget nem ad ezekhez a nagy­fontosságú munkákhoz. Pedig az agronómusok hozzáértő se­gítsége jelentős mértékben Békebizottságaink készülnek a IV. magyar békekongresszusra megváltoztathatta volna a tervkészítés eddigi menetét. Az az érzésünk, hogy emellett hibák lehetnek — a tapaszta­lat ezt mutatja — a tervezés központi irányelveinél, irány­számainál is. A tervek reali­tását az élet igazolja. Nos, a hároméves mezőgazdaság fej­lesztési terv — bizonyos jel­zések igazolni látszanak ezt — nem minden pontjában bi­zonyult valósnak, reálisnak. Vajon a hatvani járásban az adottságokhoz képest nem túl magas-e a kötelező búzavetés területe? Hisz mint mondot­tuk ott hagyományai vannak a zöldségtermelésnek, különös tekintettel a főváros, s számos nagyipari üzem közelségére, a talaj is kiválóan alkalmas er­re a célra — s az egyéni gaz­dák a lehetőségekhez képest egyre inkább kihaszná’ják ezt az adottságot. Helyes tehát, ha a szakemberek a maguk területén felülvizsgálják eze­ket a fejlesztési terveket! A tervkészítés hibái kija- ^ vitásában az agronó­musok segítsége mellett szük­ség van arra is, hogy ezentúl ne fukarkodjanak a segítség­gel a járási pártbizottságok, a járási tanácsok. A járások ve­zető szerveinek látóköréből az utóbbi időben valahogy kike­rültek a szövetkezetek. Sem a járások NT-i, sem a megyei tanács végrehajtó bizottsága nem tűzte például napirendre hónapok óta a termelőszövet­kezetek munkáját, helyzetét. Sem a zárszámadáskor, sem most a tervkészítés idején nem látogatják a szövetkeze­teket, nem nyújtanak politi­kai és szakmai segítséget a szövetkezet nagy munkájához. Emiatt a szövetkezetek egyré­sze meglehetősen elszigetelten és magára utáltán próbál egyik legnehezebb feladatában eredményes munkát végezni. S, hogy ez nem mindig sike­rül, sőt elég ritkán — ezt a fenti példák is igazolják. A mostani tervkészítés egy w egész év munkáját, eredményét alapozza meg. Minden kis hiba, naggyá vá­lik majd az aratáskor, a beta­karításkor. Éppen ezért a járási pártbizottságok és taná­csok, de a községi szervek is segítsék, támogassák a szövet­kezetek munkáját, hívják fel erre az agronómusok figyel- 1 mét is. A tervkészítés a szö­vetkezetek közös ügyévé vált —, de ez még nem elég —, váljon a falu valamennyi ve­zetőjének legszemélyesebb ügyévé is. A fogyasztók érdekében... A Heves megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség de­cember hónapban megvizs­gálta a megye boltjainak ka­rácsonyi felkészülését, 30 boltnál próbavásárlást végzett, hogy meggyőződjön: betart­ják-e a hivatalos árakat, pon­tosan végzik-e a méréseket. Az utóbbi területén sajnos még mindig komoly hiányos­ságokat tapasztaltak, mert a megvizsgált 30 bolt közül 12- ben árdrágítást, illetve súly­csonkítást követtek el, 20 fil­lértől 15 forintig, 20—50 fo­rintos vásárlásoknál. A legsúlyosabb árdrágítás és súlycsonkítás Gyöngyösön történt, pedig már az előző vizsgálatok során is pénzbír­sággal büntették az árdrágító­kat és súlycsonkítókat. A Mátravidéki Vendég! átóipari Válla’atnál Nagy Józsefné ár­drágításért és súlycsonkitá- sért 300 forint, Hetik Lász­ló az ellenőrzés elhanyagolá­sáért, az árak hiányos feltün­tetéséért 100, Mintzer János- né súlycsonkítósért 100 forint büntetést kapott. A Gyöngyös és Környéke Kiskereskedelmi Váila'at dol­gozói közül Németh Gyulánét és Zsiska Lászlónét árdrágí­tásért 100, Til’ky Lászlót, a Csemege bolt vezetőjét áruel- vonásárt ugyancsak 100, a Recsk és Vidéke körzeti föld- ■müvesszövetkezet mátraballai vegyesboltjának kisegítő dol­gozóját súlyelvonásért szintén 100 forintra büntették meg. Ezenkívül még több dolgozót büntettek meg 50 forintos pénzbírsággal téves árukiadá­sért, az árjelző cédulák kira­kásának elhanyagolásáért. A Kereskedelmi Felügyelő­ség a büntetések kiszabásá­val a bo’ti dolgozók és veze­tők munkájának megjavítását akarja segíteni. A felügyelő­ség azonban nem tud min­denütt időben ott lenni, ezért a dolgozók nagy tömegére, a társadalmi ellenőrökre kell támaszkodnia. Éppen ezért a társadalmi ellenőrök éljenek jogaikkal, világosítsák fel a dolgozókat, hogy maguk is kö­veteljék meg a pontos mérést és számolást, írják be pana­szaikat a panaszkönyvbe és dicsérjék meg azokat, akik jó munkát végeztek A társa­dalmi ellenőrök is írják be észrevételeiket az eTenőrzési naplóba, keressék fel a vál­lalatok vezetőségét és párt- szervezetét, velük is közöljék tapasztalataikat. Adjanak segítséget a taná­csok kereskedelmi előadói is a társadalmi el'enöröknek, maguk is használják fel mun­kájukban az általuk megál­lapított hiányosságokat es eredményeket. Majoros Bernât felügyelő Jfiuságunk ^ Máitok Petőfibánya DISZ fiatal­jai röpgyűléseken tettek fel­ajánlásokat, hogy terven fe­lül több tonna szenet adnak az országnak. ízléses lapot készítettek, melyre az ifjúsági brigádok vállalását írják. Az egyéni vállalási lapok száma is rohamosan növekedik. Egy ilyen röpgyűlésen elhatároz­ták, hogy január 16-án nagy­aktíva értekezletet tartanak, melyre meghívják az ifjúsági frontbrigádok vezetőit, vájáro­kat, tapasztalt frontmestere­ket. Nagy eseménye lesz az aktívaértekezletnek a DISZ- fiatalok jutalmazása. Több, jól dolgozó fiatal kap kor­mánykitüntetést, DISZ KV oklevelet. A tröszt igazgató­sága a legjobb ifjúsági front­brigádok között 12—15 ezer forint jutalmat oszt szét. k A takarékossági és önkölt­ségcsökkentési mozgalmat he­lyes kezdeményezéssel segítik a gyöngyösi Váltó- és Ki­térő-gyár, Szerszám és Készü­lékgyár DISZ fiataljai. Taka­rékossági őrjáratot szerveztek. Az őrszemek figyelmeztetik fiatal társaikat égve felejtett lámpájukra, az üresen járó munkagépekre. Felhívják a fiatalok figyelmét a szemétre dobott használható anyagok felhasználására. k A bélapátfalvi DlSZ-szerve- zet lelkesen készül a DISZ­kongresszusi kultúrversenyre. Nagy létszámú énekkart, tánc­csoportot és színjátszó gárdát szerveztek. k Heréd község DlSZ-szerve- zete akcióbizottságot hozott létre a DISZ segítségére. Jel­szavuk: „Székházat, vagy he­lyet az ifjúságnak a kultúrhá- zakban.“ A herédi fiatalok vállalták, hogy társadalmi munkával rendbeszedik helyi­ségüket, s gondoskodnak a fia­talok szórakoztatásáról, min­denféle társasjátékkal, könyv­vel, rádióval. k Füzesabonyban az MNDSZ segítségével szabászati tanfo­lyamot indított a DlSZ-szer- vezet. A tanfolyamot 40—50 fiatal lány látogatja. CIKKÜNK NYOMÁN Lapunk újévi számában Ká­das Géza élsportoló, tanács­tag „Legfőbb érték az ember“ címmel többszáz dolgozó ne­vében cikket írt, amelyben ké­ri, hogy Egerben a keskeny Tárkányj utcában szüntessék meg a közlekedést, mert az arra járó felnőttekre, gyere­kekre, iskolásokra egyaránt életveszélyes. A cikk nyomán az illetékes hatóságok meg­szüntették a Tárkányi utca járműforgalmát és azt a Klapka utcára irányították. A magyar békeharcosok újabb nagy állomáshoz érkez­nek a februárban megrende­zendő magyar békekongresz- szussal, melyre megyénk béke- bizottságai is lelkesen készül­nek. A kongresszus előkészíté­sében fontos feladatok várnak rájuk. Január 25-ig békebeszél­getéseket és kisgyűléseket tar­tanak, ezeken jelölik ki a bé­keharcosok azt is, hogy kit küldenek a járási küldöttgyű­lésekre, melyeket február el­ső felében tartanak meg. Eb­ben az időszakban a megyei békebizottság baráti összejöve­teleket és könyvankétokat ren­dez. így legközelebb Egerben „Az értelem a vádlottak pad­ján“ címmel ismertetik az Or­szágos Béketanács kiadvá­nyát. Már az előkészületi időben megnyilvánul az a nemzeti egvség, mely egész békemoz­galmunkra jellemző. A béke­bizottságok a Hazafias Nép­front helyi bizottságai, a tö­megszervezetek és a tanács közös rendezvényeket tarta­nak és a pártnaptól a szövet­kezeti gyűlésig, minden alkal­mat felhasználnak a béke gondolatának elmélyítésére* Az MNDSZ-szervezetek béke­tarisznyákat készítenek, míg az egyéb tömegszervezetek békeüzeneteket gyűjtenek, me­lyeket albumba kötve visznek a kongresszusra. A kisgyűlések előadói, a békebeszélgetések vezetői jól felkészülve mennek el a beszámolókra, s a hall­gatók kérdéseire pontos, rész­letes választ adnak. vu as AAouriejm eeresOíjCroe' NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA elintézte... Kovács László recski boltke- zelö panasszal fordult hozzánk, hogy 25 éves munkája után nem kapja meg jubileumi jutalmát. Közbenjárásunkra a kérdéses jth talmat a Heves megyei Kiskeres• kedelmi Vállalattól január 3-át megkapta. NÉPFRONT-BIZOTTSÁGOK HÍREI — ZAGYVASZÁNTÓN a Hazafias Népfront helyi bi­zottsága fúvószenekart szerve­zett, hogy ezáltal is színeseb­bé tegyenek egy-egy ünnepsé­get, rendezvényt. — HATVANBAN a gazda­körön belül alapfokú mező­gazdasági téli szakoktatás in­dult. A hallgatók száma a kezdéskor 30 fő volt. — ATKÁK KÖZSÉGBEN társadalmi munkával járdái •készítenék a dolgozó parasz­tok, melynek elkészítése be­fejezéshez közeledik. ; — JÁRDÁT ÉPÍTENÉK *a vécsi dolgozók is. A készítés­hez a szükséges követ társa­dalmi munkával hordják ösz- sze, s a járda elkészítését is így oldják meg. — RÖZSASZENTMÄRTON- BAN a népfront-bizottság a békebizottsággal együtt tilta­kozó nagygyűlést tartott Nyn- gat-Németország felfegyverzé­se ellen, melyről a dolgozók tiltakozó táviratot küldtek az Országos Béketanácsnak. — HUSZONHÁROM DOL­GOZÓ PARASZT részvételé­vel gazdatanfolyam indult Tamaleleszen, melyen a dol­gozó parasztok a növényápo­lással kapcsolatos szakmai is­mereteket sajátítják el. — NAGY SÄRBAN kellett annak járni, aki Boldogon az artézi kutakból akart vizet vinni. Most a népfront­bizottság kezdeményezésére a négy artézi kút környékét rendbehozták, lesalakozták. — A GYÖNGYÖSI PETŐFI gazdakörben előadássorozat in­dult a peronoszpóra elleni vé­dekezésről. Az első előadást január 6-án tartotta meg Kecs­kés Péter tanár. B. M. Heves megyei Főosztály tájékoztatója a személyi igazolványok kiadásáról A minisztertanács 1/1954. sz. rendelete értelmében minden 1939-ben, vagy ennél korábban született magyar állampolgárt személyi igazolvánnyal kell el­látni. A személyi igazolványokat a rendőrség szervei adják ki. A személyi igazolványok kiosz­tása Heves megye területén 1955. év elején kezdődik. Az igazolványért való jelent­kezés helyéről és időpontjáról a lakosságot az illetékes hatósá­gok kellő időben értesítik. Az 50 főnél több dolgozót foglalkoz­tató üzemek, hivatalok, intéz­mények. iskolák stb. dolgozói munkahelyükön kapják meg sze­mélyi igazolványukat. A lakos­ság többi része lakóhelyén lesz ellátva személyi igazolvánnyal. 1. Az igazolványok kiállításá­hoz a következő okmányokat kell bemutatni: a) Saját és 16 éven aluli gyer­mekeinek születési anyakönyvi kivonatát (értesítőt, tanúsítványt) — házassági kötelékben állók­nak házassági anyakönyvi kivo­natot — (özvegyeknél halotti anyakönyvi kivonatot, elvált sze­mélyeknél a válást kimondó bí­rói véghatározatot); b) állandó és ideiglenes lakás­bejelentést igazoló szelvényt; c) hadköteleseknél katonai (al­kalmatlansági) vagy tartalékos tiszti igazolványt, 20—22 éves férfiak összeírási, illetőleg soro- zási igazolványt: d) munkavállalóknál a munkál­tató által kiállított igazolást, kis­iparosok, kiskereskedők, háziipa­rosok, a helyi tanácsok végre­hajtóbizottsága által kiállított iga­zolást, egyénileg gazdálkodó pa­rasztok foglalkozásukat beadási könyvükkel igazolhatják. (Az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató vállalatoknál és hivataloknál dol­gozóknak munkáltatói igazolvány nem kell.) Az igazolvány kiállításakor a kirendeltség csak eredeti ok­mányt fogad el. Aki az előírt okmányok valamelyikét nyomós indok miatt (például külföldön született, vagy születési helyén az anyakönyv megsemmisült) be­szerezni nem tudja, a hiányzó okmányokban foglalt adatokra nézve a jelentkezéskor szemé­lyes nyilatkozatot tehet. A személyi igazolvány kiállítá­sához szükséges okmányokat il­letékmentesen állítják ki, A hiányzó okmányokat azok a személyek, akik nem lakóhelyü­kön születtek, kötöttek házassá­got. vagy házastársuk nem je­lenlegi lakóhelyükön halt meg, a postahivatalokban kapható „Anyakönyvi kivonatkérő" leve­lezőlapon kérhetik az illetékes helyi tanácstól. A tanács a kiállított anyaköny­vi kivonatot postán megküldi. Akik a jelenlegi lakóhelyükön születtek, kötöttek házasságot, vagy házastársuk a jelenlegi lakóhelyükön halt meg és a la­kóhely szerinti község lélekszá- ma a 3000 főt nem éri el. a fenti okmányok beszerzését mel­lőzhetik. mert személyt igazolvá­nyukat közvetlen az anyakönyvi adatokból állítják ki. Felhívjuk a lakosság figyel­mét, hogy akiknek, a fent meg­jelölt okmányok birtokukban vannak, új okmányok kiállítá­sát ne kérjék, mert a személyi igazolványok kiadásakor a la- kásbejelentő-szelvény kivételével a bemutatott okmányokat vissza­kapják. 2. Az igazolvány kiállításához szükséges; 2 db 4x4 cm-es, két hónapnál nem régibb, szembe­néző, fedetlen fejjel készült re- tusálatlan fénykép, melynek jobb alsó sarkán a bélyegző részér© 2x2 cm-es fehér háromszögletű résznek üresen kell maradni. A fényképet a Heves megyei Fény­képészszövetkezet és a Heves me­gye területén működő magán­fényképészek fogják elkészíteni. Ara 5 forint. A fényképfelvétele­ket a fényképészek által meg­jelölt helyen és időben kell el­készíttetni. (Az 5Q főnél több dolgozót foglalkoztató üzemek­ben és hivatalokban, intézmé­nyeknél a fényképek elkészítése a munkahelyen történik.) 3. Az igazolvány kiállításakor 1 db 4 forintos illetékbélyeget kell beadni. Az illetékbélyeget a postán vagy a dohányárudákban lehet beszerezni. Személyi igazolvánnyal kap­csolatos felvilágosítást a B. M. Heves megyei Főosztálya Eger és a lakóhely szerint illetékes járási osztályok (rendőrkapitány­ságok) és rendőrőrsök adnak. E. M. Heves meqyei Főosztály vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom