Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-09 / 3. szám

6 NÉPÚJSÁG 1955 január 9. vasárnap. AZEPULO KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL Űj gépek a krivojrogi banyákban * A krivojrogi szénmedence „Gigant” bányájának 16. részle­gén Baranovszkij szkréperkezelő egyszerre négy önműködő ka­parógép munkáját irányítja. A jövő évben a „Dzerzsinszk- ruda” tröszt bányában 150 ka­paró-darut állítanak be automa­tikus irányításra. Számos bányában a kőzettisz­títást szállítószalagok és rako­dógépek segítik. A belső szállí­tásra nagyteherbírású csilléket alkalmaznak majd. Földalatti város A Kaukázusba tartó moszkvai utas nem is tudja, hogy amikor vonata Konsztantyinovka és Am- vroszievka között száguld1, föld­alatti város felett halad át. Eb­ben a városban az egyes negye­deket nappali fény árasztja el, a főutcákon villamosok közleked­nek, az útkereszteződéseknél villanyrendőr irányítja a forgal­mat. Az utcák, azaz a földalatti alagutak 3—400 méter mélység­ben futnak s néha 10—15 kilo­méter hosszúak, ugyanolyan szélesek és magasak, mint a moszkvai Metro folyosói. Ha tér­képre rajzolnák a Donyec-me- dence alagútjainak vonalait, ezt a térképet a vonalak sűrű háló­zata vonná be. Sztálino városnak még régi lakói sem tudják min­dig, hogy például azon a helyen, ahol ® központi áruház épülete áll, a föld alatt szénkombájnok dolgoznak, a városi park alatt a Svernyik-bánya húzódik. Kiszá­mították, hogy a sztálinói terü­leten körülbelül 4000 kilométer hosszúságú a földalatti folyosó. Négyszázezer voltos transzformátor Négyszázezer voltos transzfor­mátorok és kapcsolóberendezé­sek készülnek a zaporozsjei transzformátor üzemben és a le- ningrádi „Elektroapparát” gyár­ban a kujbisevi erőmű és a Kuj- bisev—Moszkva távvezeték szá­mára. A transzformátorok mág­nestekercseit küiönlges porce­lánburokban helyezték el, s a szigetelést mindenütt úgy szer­kesztették meg, hogy a berende­zések ellenőrzésénél és a javítá­si munkálatoknál teljes biztonsá­got nyújtanak. Egy fogyasztási szövetkezetben A képen: társadalmi ellenőrzési bizottság felülvizsgálatot tart a rakitjáni falusi áruházban. (Ukrán SZSZK, kievi terület). Papírszövetség. . . 1954-ben nagyszámú tagsággal alakult meg a megyei atlétikai társadalmi szövetség és — amint ez várható volt — ismét csak „papírszövetség” lett belőle. Mert a szövetség ügyeit egyedül csak a szövetség elnöke intézte, meg­lehetősen hosszú időn keresztül, mindaddig, míg futotta energiá­jából és az MTSB fel nem figyelt a szövetség ilyen szomorú hely­zetére. Ekkor — közös meg­beszélés eredményeként — a szövetség elnöke lemondott és az MTSB megkísérelte újjáalakí­tani a szövetséget. Ez a kísérlet azonban nem sikerült, így az ügyek intézése ismét csak a volt elnök feladatává lett azzal a jel­szóval; még mindig jobb, ha egy ember dolgozik, mintha egy sem dolgoznál Ezek a kedvezőknek nem mondható körülmények erősen rányomták bélyegüket a „szö­vetség” munkájára. A magára- hagyott elnök készségéből a szorosan vett gyakorlati sport irányításán kívül többre nem tel­hetett. Ezen az alapon nem ké­szített munkatervet, nem foglal­kozott a járási társadalmi szö­vetségekkel, nem rendezett esti tanfolyamokat stb----­A megye atlétái mindezek el­lenére kellőképpen foglalkoztat­va voltak. A szövetség — a Szabad Ifjúság mezei futóverse­nyén kívül — minden előírt baj­nokságot megrendezett, de úgy­szólván nem volt olyan vasár­nap, májustól a rossz idő beáll­táig, hogy ne lett volna valami­lyen versenyzési alkalom. Ezek közül a megyék közötti viadalo­kat kell megemlítenünk elsősor­ban. A versenyek megrendezésénél megfelelő számú versenybíróság működött közre, melynek tagjai számára — esetenként — elő­készítő értekezleteket is tartot­tak. így a szövetség versenyei­nek lebonyolítása minden eset­ben zavartalan volt. 1954-ben megyénk atlétikája nagy fejlődésen ment keresztül. Ez a megállapítás mind a töme­gesítésre, mind pedig a minő­ségi fejlődésre vonatkozik. A falukban és városokban sok ifjúban sikerült felkelteni az at­létika iránti érdeklődést, akik aztán aktívan be is kapcsolód­tak az atlétikai életbei Különö­sen falun indult erőteljes fejlő­désnek az atlétika. Meg kell azonban jegyeznünk: ez nem annyira a szövetség, mint in­kább az MTSB érdeme, mely mindenekelőtt a falusi sport fej­lesztését tűzte ki célul az 1954. esztendőben. Minőségi téren sem kell me­gyénk atlétikájának szégyen­kezni! 1953-ban például ki sem lehetett elfogadható válogatottat állítani egy-egy, megyék közötti találkozóra, 1954-ben Nógrád, Szabolcs és Borsod megyéket le­győzték atlétáink, Hajdú és Szol­nok megyéktől csak kisarányú vereséget szenvedtek. Túlzás volna azonban ezekkel az eredményekkel megelégedni, hiszen ezek a sikerek inkább a többi megye gyengeségére, mint a mi megyénk erős atlétikájára mutatnak. Mindenesetre: a minő­ségi fejlődés alapjai le vannak rakva — és ez a legfontosabb! Nagy baj, hogy megfelelő sportszerek hiányában nincsenek gátfutóink és rúdugróink, de a pályahiány is kerékkötője a még naqyobb fejlődésnek: az egész megyében mindössze há­rom pálya van, azok állapota is erősen kifogásolható! Eddig szól az atlétikai társa­dalmi szövetség jelentése, mi pedig szeretnénk hozzáfűzni az alábbiakat: 1. ha előrelátható volt, hogy a szövetség tagjai nem dolgoznak majd — miért választották meg őket? 2. A szövetség elnöke miért nem szervezett maga köré meg­felelő aktívahálózatot, hiszen — állítása szerint is — az ifjakban igen nagy az érdeklődés az at­létika iránt. 3. Nem hisszük, hogy az MTSB ne tudott volna rendet teremteni a szövetségben és a sikertelen újjászervezési kísérlet után meg­alkuvó módon mindent a régi­ben hagyott volna! Somody József ÉLSPORTOLÓ A MEDENCÉN KÍVÜL ... Kádas Gézát mindenki szereti Egerben. Nemcsak világraszóló eredményeiért, hanem szerény, kedves viselkedéséért is. Éppen ezért osztatlan örömet és megelé­gedést keltett Egerben az a •hú', hogy Kádas Géza tanácstag lett, a város legrégibb kerülete egyi­kének. a „Hatvani Hóstya” lakói­nak jelölése folytán. A város világhírű tanácstagjá­nak első ténykedése új szerepkö­rében az a cikk volt, amely a „Népújságában jelent meg. az újévi számban, „Legfőbb érték az ember” címmel. Kádas Géza ebben a cikkében azt kéri, sok­száz dolgozó nevében, oldják meg azt a régóta vajúdó kérdést, hogy az Egri Teherfuvar Vállalat autói a szűkre szabott Tárkányi utca mellőzésével közlekedjenek, mert a jelenlegi állapotban veszélyez­tetik az ebben az utcában közle­kedő iskolások, óvodások épsé­gét. nem különben a szintén itt lévő SZTK rendelőbe járó betegek nyugalmát, biztonságát. Kéri az „Egri Csillag” szálló mellett lévő Teherfuvar Vállalat elhelyezését, a város Deremére, mert nemcsak közlekedésileg jelent veszélyt az onnan irányuló autóforgalom, ha­nem a szállóban eddig megfor dúló „félország” emlegeti rossz emlékként a szállóban töltött éj­szakákat, amelyeken álmatlanul forogtak, vagy dühöngtek, mert egész éjjel autókurblizás és egyéb „kellemes” zajok gondoskodtak arról, hogy ne pihenhessék ^ ki magukat. . . (Kádas Géza utóbbi javaslatának, úgy gondoljuk, az Egerben eddig vendégszereplő sokezer sportoló és az ugyancsak nem kisszámú egyéb vendég. nyaraló örül a legjobban, ahogy ezeket a sorokat olvassák. így te­hát nyugodtan mondhatja a ta­nácstag sporltárs, hogy Budapest és az ország sok más városainak lakói nevében tesz javaslatot, il­letve kér orvoslást.) íme, az első tanácstag-ténykedés, amelyhez azt is tudni kell, hogy Kádas Géza, az Egri Víz- és Csatornázási Mű­vek helyettes igazgatója, s mint ilyen is példásan megállja a he­lyét. Nagy elfoglaltsága mellett marad ideje a sportvezetés szá­mára is. Elnöke az Egri VTSB mellett működő Társadalmi Űszó Szövetségnek, elnökségi tagja a Fáklya SE országos elnökségének. Mindezen felül résztvesz az egri fiatalok úszás oktatásában, s nem utolsósorban elvégzi edzé­seit. s képviseli sportköre, vá­rosa. hazája színeit a versenyek sorozatában. Nem egészen har­mincéves, sok ragyogó vil ág­sikerrel, bajnokságokkal a háta mögött, egvaránt megállva a he­lyét a medencében és a meden­cén kívül. Sok ilyen „egész em­ber” élsportolónk van a. nem tel­jesen helyes úton járók mellett, s Eger város dolgozói büszkék arra, hogy Kádas Gézát az „egész emberek” közé sorolhatja . . . Lovcsányi Jenő Traktor sportkör alakult Egerben Heves megye székhelyén eddig nem volt a megye mezőgazda­sági dolgozóihoz méltó Traktor Sportkör. Mindössze sportcsoport működött, teke és női kosárlabda szakosztállyal (a kosárlabda csa­pát közben meg is szűnt). Ezt a helytelen állapotot most felszá­molják Egerben. Komoly, nagy Traktor Sportkör áll szervezés alatt, melynek munkáját Bóta Sándor, a megyei TSB volt sport­oktatási előadója végzi. Bóta Sándor lesz az Eqri Traktor SK függetlenített elnöke, így minden remény megvan arra. hogy a legszakszerűbb körülmények kö­zött történik a szervezés, a szakosztályok megalakítása. A közelmúltban értekezletet tartottak az új sportkör megala­kítása ügyében, amelyen reszt­vettek a megyei és a városi T8B elnökei, az Erdőgazdaság, Gép­javító. Állami Gazdaság, Mező- gazdasági Technikum képviselői, valamint a Traktor SE területi elnöke. Bóta Sándor vázolta a jövőbeni feladatokat, amelyek­nek nyomán egy nagy sportkör körvonalai bontakoztak ki. Mint­egy tíz jelentős vállalat dolgozói tartoznak a szakmai jellegnek megfelelően az alakuló Egri Traktorhoz. Ezeknek a vállala­toknak a jóléti pénzei jelentős összeget tesznek ki, amelyek, ha rendszeresen befolynak, lehetővé teszik több szakosztály működé­sét. Az előadó annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy az ÜB elnökök és a főkönyvelők nem lesznek merevek, sport iránt közömbösek, ez esetben az anyagi alap biztosítva lesz, s végre olyan szakma dolgozói jutnak a sport áldásaihoz, akik­nek eddig nem volt alkalmuk sportolni, mert Heves megyében, Egerben nem volt jelentős Trak­tor Sportkör. Sokat várnak Deli István MEDOSZ elnöktől, a jóléti pénzek és egyéb ügyek támoga­tása terén! Wágrter Lajos, az Erdőgazdasági Vállalat igazga­tója máris jó példát mutatott az új sportkör támogatását illetően, felajánlva az, Erdőgazdaságnál lévő sportlétesítményeket (teke- és kosárlabda pálya), ígéretet téve azok korszerűsítésére, rendbehozatalára. Az új sport­kör életképessége a hozzátar­tozó vállalatoktól függ elsősor­ban. Kövessék ezek vezetői Wág- ner sporttárs példáját! Remélhetőleg az alakulást meg­beszélő ülésen jelen nem lévő Magtermeltetö Vállalat, Gépállo­más és a Tangazdaság is rövide­sen bekapcsolódnak a munkáha, s nekik is szívügyük lesz az. hogy a zöld-sárga mezes egri Traktor-sportolók minél előbb megjelenjenek az egri és a me­gyei sportpályákon! L. J. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP Kossuth rádió: 4,30 — 8.00: Reg­geli zene. 8.10: Egy falu — egy nóta. 9.00: Zenés fejtörő. 10.00: Vasárnapi levél. 10.10: Kíván­csiak klubja. 11.00: Agit. prop, műsor. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 13.15: Jó munkáért szép muzsikát.. 14.15.* A Rádió szim­fonikus zenekara játszik. 15.25: Liszt: Nyugalom a bérei tetőn. 15.30: Egy hét a külpolitikában. 15.45: Szív küldi szívnek. 16.15: Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóirata. 17.00: Szórakoztató zene. 17.10: Hangképek a labda­rúgó mérkőzésekről. 17.40: Kin­cses kalendárium. 18.40: A film diadalútja. Eseményjáték. 19.10: Szív küldi. 19.30: Az épülő kom­munizmus nagy országában. 20.20: Mulass velünk. Helyszíni közvetítés Budapest szórakozó­helyeiről. 20.50: Zenés irodalmi műsor. 21.30: A vasárnap sport­ja. 23.05: Hangképek Budapest han gverseny termeiből. Petőfi rádió: 8.00: A Rádió népi zenekara játszik. 9.00: Falu­rádió. 9.30; Miska bácsi lemezes­ládája. 10.10: Szív küldi szívnek. 11.00: Népek dalai és táncai. 11.50: Vidám zenés vasárnap dél­előtt. 12.30: A világirodalom hu­mora. 13.00; Művészi emezek. 14.00: Az operettzenekar játszik. 15.00: Apáczai Csere János, a magyar népművelés úttörője. 15.20: Népköltészet és népdal. 16.00: Részletek a debreceni Cso­konai Színház Puccini; Tosca c. operájának előadásából. 17.00: A Rádió Gyermekszínházának mű­sora. 17.40: Könnyű szimfonikus zene. 19.10: Szovjet írók II. kong­resszusa. 19.30; Batyubál. Népi zenés játék. 20.35: Tánczene. 21.30: Fúvószene. 21.50: Zenekari hangverseny. HÉTFŐ Kossuth rádió: 8.30; Zenekari hangverseny. 9.20: Szellemi öt­tusa. 10.10: Beethoven: Hat baga- tell. 10.30: óvodások műsora. 11.00: Magyar operákból. 11.30: Egy gyűlésen. 12.10: Operettrész­letek. 12.45: Beszélő atlasz. 13.00: Virágos fa. Magyar népdalok. 14.25: Úttörő híradó. 14.50: Heti zenés kalendárium. 16.00: Fény­szóró. Az ifjúsági rádió termé­szettudományos folyóirata. 17.25: A középiskolások zenei műsora. 16.40: Kodály népdalfeldolgozá­sok. 17.10: Válaszolunk falusi hajlgatóinknak. 17.30: Egy falu — egy nóta. 18.00: Riportmüsor Január 9—12-ig: az Állami Faluszínházról. 18.20: Táncok kórusok előadásában. 18.20: Mi újság a tudomány és a technika világában? 19.00: Jó munkáért szép muzsikát. 20.00: Esti híradó. 20.20; Egy ember becsülete. Rádióváltozat. 21.25: Operettrészletek. 22.10: Tíz perc külpolitika. 22.20: Hazánk zenei életéből. 23.30: A Rádió népi ze­nekara játszik. 0.10: A Fodor furulyahármas játszik. Petőfi rádió: 14.00: Operarész­letek. 15.00: Szórakoztató zene. 15.40: Sárgabajszú katona. Elbe­szélés. 16.00: Szív küldi szívnek. 16.30: A Rádió népi zenekara játszik. 17.00: A csehszlovák néphadsereg művészegyüttesének műsora. 17.25: Filmzene. 18.00: Nyecsájev énekel, Hajdú Péter együttese játszik. 18.30; Mozart kamararnűveiből. 19.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.30; Puskin megzenésített ver­seiből. 20.20: Sporthíradó. 20.40: Tánczene. 21.10: Magyar nóták. 22.00: Zenekari hangverseny. KEDD Kossuth rádió; 8.30: A szek­szárdi népi zenekar játszik. 9.00: Indulók és tömegdalok. 9.40: Mendelssohn gyermekdarab­jaiból. 10.10: Dallal a világ körül. 11.00: Csajkovszkij; Szimfonikus fantázia. 11.30: Két elbeszélés. 12.15: A Rádió népi zenekara játszik. 13.00: Liszt műveiből. 13.20; Operettrészletek. 14.25: Szellemi öttusa. III. forduló. 14.45: Fiatalok muzsikája. 15.00: Az opera kincseiből. 16.00: Itt születtem én ezen a tájon. Iro­dalmi összeállítás. 16.40: Az Ál­lami Népi Együttes zenekara ját­szik. 17.30; Képek a wartburgi dalos ünnepségek műsorából. 18.00: Riport. 18.20: Szív küldi szívnek. 19.00: Nincs szebb élet minálunknál. 19.36: Tánczene. 20.00; Esti híradó. 20.20: A bol­gár nép zenéje. 21.30: A Rádió énekkara énekel, vezényel Da­rázs Árpád. 22.20: Magyar tájak dalai. 23.00: Előadóművészeink hangversenye. 0.10: Verbunko­sok. Petőfi rádió: 14.00; Népek ze­néje. 14.55: Hangverseny Johann Strauss keringőiből. 15.30: Mo­zart kutyája. Elbeszélés. 16.00: Bihari, Rózsavölgyi és Rácz Pál szerzeményeiből. 17.00: Kamara­zene. 17.30: Budapest műemlékei. Előadás. 17.45: Tánczene. 18.30: Az épülő kommunizmus nagy or­szágában. 19.00: Polgár Tibor: Kérők. Vígopera három felvonás­ban. 21.00; Szerenádest. 21.30: Népi muzsika. 22.00: Zenekari * hangverseny. : SZERDA Kossuth rádió: 8.30: Népszerű ? operarészletek. 9.20: Körösi Cső- t ma Sándor. Rádiójáték. 10.10: ♦ Akiket mindig szívesen haliga- ♦ tunk. Vigh Jenő előadása. 10.30: ♦ Óvodások műsora. 11.00: Délelőtti | kórushangverseny. 11.30: Film-X zene. 12.15: Tánczene. 13.10; Dér ♦ Endre elbeszélése. 13.20: A so- ♦ mogyi és pécsi népi zenekar ját- ♦ szik. 14.50: Kamarazene. 15.20: ♦ Ifjúsági rádiójáték. 16.00: Dél- Z utáni hangverseny. 16.40: Leve- j lekre válaszolunk. 17.10: Nem- ♦ zetközi kérdések. Előadás. 17.25: ♦ Szív küldi. 18.00: A virágzó me- 1 zőgazdaság útján. 18.30; Látoga- X tás a rádió népi zenekaránál. | 19.00: Örkény István naplója. <­19.15: Jó munkáért szép muzsí- • kát. 20.00: Esti híradó. 20.20: „A lélek hívása”. Színmű-paródia. 20.55; Tánczene. 22.10: Tíz perc \ külpolitika. 22.20: A Rádió szim- • fQnikus zenekara játszik. Lehel • György vezényli. 23.40: Bizet: Az arlesi lány — I. szvit. 0.10: Régi magyar muzsika. Petőfi rádió; 14.00: Művész­lemezek. 14.40: Vidám melódiák. 15.20: Szirmai Albert operettjei­ből. 16.20: Német gyermekek Pá­rizsban. 16.40: Körösi Dudus ; Zoltán és zenekara játszik. 17.10; Az Oszipov-együttes műsorából. 17.20: Bihari Klára elbeszélése. • 18.00: Kamarazene. 18.30; Vála­szok a hallgatók elméleti kérdé­seire. 18.50: Operettrészletek. 19.30; Az épülő kommunizmus : nagy országában. 20.00; Kóru- : sok. 20.20: Spcrthíradó. 20.40: Operarészletek. 21.20: Hogyan kezeljük a kiújuló fagyásokat. Előadás. 21.30; Énekszó, muzsi- : kaszó. 22.30: Ravel: Lúdanyó me­séi című szvitjének ismertetése. HIRDETÉSEK Eladó 125 kem első, hátső te- : leszkóDOs, üzemképes motorke- t rékpárl Petrán Antal fodrász, $ Sírok. i Csipkebogyó, príma száraz, el- | adó kg-ént 22 Ft, utánvéttel. | Forst. Répáshuta. , Megyénk sí sport jónak felendítéséért Nemcsak a dolgozók sportolási lehetőségeinek megteremtése kí­vánja meg a sportszakemberek­től, sportszervektől, hogy a sí- sport fejlesztését célul tűzzék ki maguk elé, hanem az a körül­mény is, hogy megyénk termé­szeti adottságai a sísport kedve­lőinek igen nagy teret biztosíta­nak. Lehullott az első nagyobb hó, a hegyek, a fák meleg hótakaró alatt alusszák téli álmukat. A Megyei Sí Társadalmi Szövet­ség már a tél beköszöntése előtt szép tervekkel foglalkozott a sí­sport fellendítéséért. Megkezdte a harcot a felső tárkányi sípálya létesítéséért, a falusi fiatalok to­vábbképzéséért és a versenyek szaporításáért. A Földművelésügyi Miniszté­rium engedélye a napokban ér­kezett meg a felsőtárkányi sí­pályához szükséges terület fa- kitermelésére. A tavasz folyamán tehát megkezdődik Eger város és környéke sípályájának épít­kezése. A társadalmi szövetség még a tél folyamán megkezdi a vándor­tanfolyam megszervezését és megtartását. A legjobb síszak­emberek vállalták, hogy egyes községekben sítanfolyainot és sí­oktatást tartanak. Most a közsé­gekben a falusi sportkörök ve­zetőin, a falusi fiatalokon a sor, hogy bejelentsék igényeiket a tanfolyamokon való részvételre. A megyei Szabadságharcos Szö­vetség és a megyei TSB ezekre az egyhetes tanfolyamokra ren­delkezésre bocsátja síléceit és bakancsait, az oktatók ellátását és szállását azonban a községek­nek kell biztosítaniok. Felhívjuk a falusi sportkörök, községek vezetőit, hegv ezeket a tanfolyamokat a községben szer­vezzék meg és azt jelentsék be a megyei TSB-nek. A megyei Társadalmi Szövetség sí versenynaptár^ bőségesen ad alkalmat a kezdőknek és hala­dóknak, hogy a sísportot meg­kedvelhessék, illetve abban te vábbképezhessék magukat. A hivatalos versenyeken kívül oktató sítúrákat tervez a társa­dalmi szövetség; e hónap köze­pére, azokon a területeken, ahol erre alkalmas terep van. A megnövekedett feladatokhoz azonban a sí társadalmi szövet­ség létszáma kevésnek bizonyul, ezért felhívjuk mindazokat a sí­szakértőket, akik ebben a mun- káoan megyénk sísportjának fel­lendítésében segíteni kíyánnak, jelentkezzenek a megyei test- nevelési és sportbizottságon. Felkérjük ezenkívül valameny- nyi sportkör elnökét, hogy az MTSB-nek jelentse mindazokat a vezetőket, akik a sísporttal fog­lalkoznak, hogy a rendezvények megtartásába őket is bevonjuk, illetve az ö segítségükkel minél több dolgozóval megkedveltessük ezt a szép és egészséges spor­tot. Példaként említjük meg a Gyöngyösi Kinizsi Sportkör lel­kes síszakosztályát, amely nem­csak a tömegesítésben, de a mi­nőség fokozásában is jó szervező munkát végez és a társadalmi munkával felépített síházukat is ennek az ügynek a szolgálatába állítják. Úgy gondoljuk: ha a Gyön­gyösi Kinizsi lelkes sportolói és sportvezetői minden igényt ki­elégítő síházat tudtak építeni, ak­kor az egri sportkörök is nyu­godtan foglalkozhatnak ezzel a gondolattal, építhetnek maguk­nak síházat, illetve szerezhetnek még kihasználatlanul álló épüle­teket. A felszerelések ügyében meg­állapítottuk, hogy sok vállalat, üzem, hivatal vásárolt síléceket, bakancsokat a Jóléti keretből és ezeket a felszereléseket igen Megyénk januári Asztalitenisz: Sportkörök egyé­ni bajnoksága január 2—9-e kö­zött. Járási ifjúsági bajnokság (járásokban) január 9—23-ig. Já­rási felnőtt bajnokság (járások­ban) január 29—30-a között. SE területi bajnokság (Eger) ja­nuár 16. Birkózás; Kötöttfogású minő­sítő verseny (Gyöngyös) január 15 — 25. Borsod, Nógrád, Heves, Hajdú, Szabolcs megyék össze­vont bajnoksága január 16—26. Sportkörök kötöttfogású ifjúsági és felnőtt bajnoksága január 23—30. ökölvívás: Ifjúsági városi vá­logató verseny (Gyöngyös) ja­nuár 5—20. Sportkörök ifjúsági egyéni bajnoksága január 8. Sportkörök felnőtt egyéni baj­noksága január 29. III. osztályú minősítő verseny (Gyöngyös) ja­nuár 30. Sí: Járási minősítő verseny (Kékes) január 1 __15. Postaver­s eny járások között január 1 — 31. Kezdők versenyei január 1 — 25. Országos meghívásos ver­seny (Kékes) január 15—22. Eger város férfi és női futóver­senye (Bánkút) január 16. Egye­sületi bajnokság január 23-ig. gyakran saját szórakozásukra használják a vezetők, vagy akik azt éppen megvásárolták, A megyei TSB határozata értel­mében a sportpénzekből jóléti keretekből vásárolt valamennyi sí- és egyéb felszerelést át kell adni annak a sportkörnek, amelyhez az illető vállalat, hiva­tal tartozik. A sportkörre tartozik azután az a feladat, hogy a dol­gozók és a sportolók tervsze­rűen hozzájussanak ezekhez a felszerelésekhez, résztvehessenek sítúrákon, versenyeken. Az időjárás most már biztosí­totta azt, hogy a dolgozók ked­venc sportjuknak, a sísportnak hódolhassanak, illetve azt meg­kedvelhessék. A dolgozókon, a sportolókon a sor, hogy ezeket az adottságokat legjobban ki­használják. Valamennyi sport­vezetőnek feladata, hogy a tél folyamán a sízésre való lehető­ségeket saját területén meg­teremtse. Ehhez a munkához az MTSB és a sí társadalmi szövetség a szükséges segítséget mindenkor megadja. Miklós István MTSB elnök sporteseményei Országos „Petőfi” meghívásos verseny (Kékes) január 22—30. Városi 5 km-es sífutás kezdők­nek (Eger, Gyöngyös) január 23. Középiskolások versenye (Eger) január. Általános iskolák verse­nye (járásokban) január-február Kezdők versenye január-február. Megyei bajnokság (Bükk) január 30. Megyék közötti összetett ver­seny az OTSB vándorzászlajáért január-f ebruár-március. Torna: Falusi csapatok verse­nye (szpártákiád gyakorlatokból) január-február. Sportkörök alap­fokú bajnoksága január-f ebruár- március. NÉPÚJSÁG Az MDP Heves megyei Párt- bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Komócsin Mihály Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Mártirok-tere t. Posta fiók; 23, Telefon: 284, 246 es 123. Szikra Lapnyomda Budapest. VIH.. Rökk Szilárd-utca 6. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom