Népújság, 1954. december (95-100. szám)
1954-12-12 / 98. szám
4 N f P U J S A G 1954 december 12. vasárnap Az idén sem szűnik meg a szünidőben a tanulók és iskola kapcsolata Még néhány nap és megkezdődik a téli szünidő. A kisebb diákok ujjaikon számolják, hopy még ötször . . négyszer... háromszor ... kétszer, s végül utoljára megyünk ebben az évben iskolába. A nagyobb diákok is lázas izgalommal várják az utolsó tanítási napot. Különösen a vidékiek, akik már igen-igen vágyódnák vissza szülőfalujukba. Az idén sem szűnik meg a szünidőre a tanulók és az iskola kapcsolata. Fűtött terem áll majd a fiatalság rendelkezésére, ahol sportolhatnak, játszhatnak, szórakozhatnak. A legnemesebb feladat miránk, tanítóképzősökre vár. — A vidéki tanulók megbízólevelet kapnak a DlSZ-szerveze- tünktől. E megbízólevelet átadják községük úttörővezetőjének, s ezután mint úttörővezetők működhetnek a szünidő alatt. Szép feladat. Bízunk bennük, hogy sikeresen ellátják feladatukat. Megismprkednek majd az úttörők életével, s ez nagy segítséget jeleni nekünlk. TV. éveseknek, hisz jövőre már mint tanítóik működünk a kis falvakban. Mi, egriek szélesebb körben működhetünk. Várnak bennünket az úttörőház mindennapos vendégei, s városunk sok-sok úttörőcsapata közül egy. Rajtunk áll a választás, hogy hová megyünk. A szünet folyamán tanulnunk is kell, hisz nemsokára itt a fél év. Mindamellett várnak a legszebb téli szórakozások, a sízés, korcsolyázás és a szánkózás. Télapó már most megörvendeztetett a ropogó fehér hóval, jelezve, hogy a téli szünidőre is jut a hófehér pelyhek- ből. Ki-ki a saját elgondolása szerint már tervezget előre. Most még szorgalmasan gyűjtjük a dalokat, találóskérdéseket. meséket, hogy minél sikeresebb munkát végezhessünk és december végén telve élménynyel induljunk a kezdő úttörő- vezetők útján. RUTTKAY JUDIT Egri Gárdonyi Tanítóképző Kukucin, a szlovák realista szép próza legnagyobb képviselője. Csalk nemzetének mostoha sorsa okozta, hogy ez a kiváló író a maga korában nem kapott méltó helyet Közép- Európa nagy realistái között. Árvái parasztcsaládból származott és bár két világrészt bejárt, népe sorsa egy pillanatra sem fakult el a szívében. Legszebb írásainak tárgya, színhelye a szlovák falu, szereplői egyszerű szlovák emberek. Ennek a kötetnek négy elbeszélése Kukucin legjellegzetesebben szlovák művei ‘közé tartozik. „A szigorú erkölcs himnusza“ a kötet címét viselő rövid, szinte balladai tömörségű elbeszélése. Minden realizmusa mellett is a legbájosabb írások egyike. A kötetet bevezető „Miso“ című elbeszélés, remek példánya ezeknek a mesteri párbeszédeknek. Mikszáth Kálmán: A FEKETE VAROS Mikszáth, utolsó éveiben egyre kevesebb illúziót táplált a kiegyezés úri politikája iránt. Hite az emberben megmaradt, de hangja keserűbb, szkeptiku- sább lett. Tragédiát látott az ország jövőjében. Ilyen szemlélettel írta meg utolsó regényét, A fekete várost 1910-ben. A regény a történelembe, Rákóczi korába visz vissza bennünket. A görgői alispán megöli úri gőgből, oligarcha dühében a lőcsei főispánt. Lőcse város polgárai bosszút fogadnak, feketébe öltöztetik városukat mindaddig, míg meg nem torolják az alispánon bírájuk halálát. Az ország vére folyik a németek ellen folyó hatalmas függetlenségi harcban, de az alispán s a lőcsei tanács mással sem törődik, csak az egymás elleni gyűlölettel. Miattuk elveszhet az ország. Ebbe az ellentétbe rejtette el Mikszáth legsúlyosabb mondanivalóját. Bő árukészlet — nagy választék a karácsonyi vásáron A megyei tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatása szerint megyénk édességellátásának további javulásáért december hónapban több mint 9 vagon cukorka és csokoládé kerül elosztásra megyeszerte. E mennyiségből mintegy 6.5 vagon szaloncukor érkezik még az ünnepek előtt. Vendéglátó- ipari vállalataink pedig ezenfelül még egv vagon szaloncukrot készítenek és így helyileg bővítik az árualapot. A cukorelosztás terve városaink között a következő: Eger 100, Gyöngyös 90, Hatvan pedig 70 mázsa cukorkát árusít még ebben az évben. A csokoládéárukból Eger és Gyöngyös 40— 40, Hatvan város lakói pedig 30 mázsát kapnak. Kereskedelmi szerveink gondoskodnak a karácsonyfaellátásról is. A központi készletből az elmúlt évhez képest két- szerannyi, összesen 10 ezer folyóméter fenyőfát biztosítanak megyénk lakosságának. Ezenfelül jelentős mennyiségű műfenyőt is készítenek. Kiskereskedelmi vállalataink a rendes bolthálózataikon kívül játék- és cukorkavásárokat rendeznek. Egerben és Gyöngyösön 3—3 helyen van ilyen vásár. Az egri mikulási vásáron mintegy 40—50 ezer forint értékű játékot és cukorkát adtak el, a többi között nagy keresletnek örvendett és eladásra került 150 ródli is. Nagy az érdeklődés a karácsonyi vásár iránt is, ahol sok újfajta, főleg mechanikai természetű játék bő választékban áll a vásárlók rendelkezésére. Rendór^égi hírek A Belügyminisztérium Heves megyei tőosztálya eljárást indított Hornung János, Hornung Erzsébet és Hornung Jánosné, született Gulyás Irén, egri lakosok ellen, mert az év folyamán többrendbeli zsebtolvajlást követtek el és legutóbb Pálok András és Ulcz Pálné egri lakosok kárára betöréses lopást követtek el. A lopás során körülbelül 10.000 forintnyi értékű ruhaneműt és egyéb tárgyakat loptak el, melyeket különböző helyen próbáltak értékesíteni. Mindhárman büntetett előéletűeki Hová menjünk szórakozni? — EGERBEN A „SENKI NEM TUD SEMMIT" című csehszlovák vígjátékot mutatja be a Vörös Csillag filmszínház vasárnap délután és este. A kacagtató jelenetek sora, az egészséges humor jókedvre deríti a film látogatóit. — AZ EGRI DÓZSA FILMSZÍNHÁZBAN vasárnap délután bemutatásra kerül „A flotta hőse” című szovjet történelmi film. A film Usakovról, a nagy orosz hadvezérről szól, s arról, hogyan győzte le Usakov a veretlennek hitt török hajóhadat. A színes, jó rendezésű film tengeri csatái, az Usakovot álakitó színész játéka egyaránt felejthetetlen élményt nyújt a nézők számára. — A MISKOLCI DÉRYNÉ SZÍNHÁZ társulata Egerben vasárnap este fél 8 órakor mutatja be Molière „Danáin György” című vígjátékét a Dózsa-film- színházban. A tapraesett jeleség különböző furfangokkal kijátssza együgyű férjét. Ebben a víg';átékban Molière nevetségessé teszj az érdekházasságot és állást foglal az igazi emberi érzés, a szerelem mellett. — A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANACSAN december 14-én operaest lesz. Wágner, a nagy német zeneszerző' műveiből tartanak ismertetést. — A BUDAPESTI MADACH SZÍNHÁZ művész-brigádja Egerben december 15-én a Rákosi- teremben szerepel. Fellép Miso- ga László, Gál Sándor, Bakay Lajos, Páidua Ildikó és Bárczi Kató. Százezer forint értékű íkellruha, 4000 pár férfieipő kerül forgalomba karácsonyra Megyénk helyiipari vállalatai és kisipari termelőszövetkezetei, a lakosság kívánságát figyeiem- bevéve, mindent elkövetnek, hogy karácsonyra ruhaneműből, cipőből és egyéb közszükségleti cikkekből bő választék álljon a fogyasztók rendelkezésére. A helyiipari vállalatok már eddig is nagymennyiségű árut küldtek a kereskedelmi szerveknek. A többi között 100.000 forint értékű flanel női ruhát, 50 ezer forint értékű flanel férfiinget és közel 500 flanel hálóinget készítenek, ezenkívül 700 gyermek és felnőtt pizsamával, 400 gyermeknadrággal és 200 régen keresett gyermeklábzsákkal lepik meg a vásárlókat. Nem maradnak el a fogyasztók igényeinek kielégítésében a kisipari termelőszövetkezetek sem, amelyek karácsonyra 800 női télikabátot, több mint 4000 pár férficipőt, 470 pár csizmát és több mint 2000 pár női cipőt hoznak forgalomba. Az Egri Szabók Szövetkezete az idénynek megfelelően a hó végéig 1000 síöltönyt készít el, melyet már nagyon várnak a sísport kedvelői. Borjúbox női félcipők, gumicsizmák, gyermek Boy télikabálá az egri állami áruház karácsonyi vásárán Az Állami Áruházban hatalmas árubőség várja a karácsonyi vásárlókat. Sok olyan cikk, amely eddig csak ritkán, vagy egyáltalán nem volt, most korlátlan mennyiségben kapható. Női félcipők, sima, borjúboxból, gumicsizmák minden nagyságban, sima férfi kaíngárn szö-vef és a régen várt sötétkék arany- gombos Boy gyermek télikabátok érkeztek az áruházba. Az Állami Aruház az Alkotmány utcában külön kis játékvásárt nyitott, melynek forgalma december 8-ig meghaladta a 80 ezer forintot. Az Állami Áruházban ízléses csomagolású karácsonyi ajándékcsomagokat készítettek. Egy csomagban például van egy puplin-íérfiing, nyakkendő, zsebkendő, zokni és az ára 180 forint. Összeállítanak ajándékcsomagokat a vevő kívánsága szerint is. Rejtett folyosó A csehszlovák filmhét keretében Hatvanban december 14- től 16-ig vetítik a Rejtett folyosó című kalandos, magyarul beszélő csehszlovák ifjúsági filmet. A csehszlovák filmgyártás felnőtteknek, s gyerekeknek egyaránt izgalmas cselekményben dolgozta fel egy fasiszta kérrCcsoport leleplezésének történetét, MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínházt december 12-én: Senki nem tud semmit (cseh). 13—15-icr: Milliomos úr szerelmes (cseh). 16— 22-ig: Kaméliás hölgy (francia), december 12-én, vasárnap d. e. matiné: Makszimka. Egri Dózsa Filmszínház: december 12-én: Halhatatlan melódiák (olasz), 13—14-ig: A flotta hőse (szovjet), 16—19-ig: Örs a hegyekben (szovjet), december 12-én, vasárnap d. e. matiné: Döntő fordulat. Gyöngyösi Szabadság: december 12—15-ig: Kaméliás hölgy (francia), december 12-én, vasárnap d. e. matiné: A vitorlás titka. Gyöngyösi Puskin: december 12—13-ig: A sárkány rabjai, december 12-én, vasárnap d. e. matiné: Vadvízország. Hatvan: december 12—13-ig: Pique Dame (francia), 14—16-ig: Rejtett folyosó (cseh), december 12-én. vasárnap d. e. matiné: Támadás 6.25-kor. Füzesabony: december 12—13-ig: Én és a nagyapám (magyar), 14—16-ig: Pique Dame (francia). Tricikli!«;, celluloid babák, nagymennyiségű játék — a Kiskereskedelmi Vállalat karácsonyi vásárán À Kiskereskedelmi Vállalat 12-én vasárnap reggel nyitja meg karácsonyi vásárát a Szakszervezetek Megyei Tanácsa sporttermében. A vásáron kaphatók majd háromkerekű kis tricikli 360 forintos árban, a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett gyönyörű kivitelű celluloid alvó és hajas babák nagyság szerint 6—240 forintos áron és a gyerekek öröme a lendkerekes felhúzás nélkül rohanó kis autó 18—31,40 forintos árbam „Póruljárt kérő" — pŐrufjárt mozilátogatók Besenyőtelken egész a kútig megtelik emberekkel szombaton és vasárnap este a mozi előtti útrész. Igen: ebben a faluban szeretik a kultúrát, a jó filmet. Az átlagos látogatási létszám egy-egy filmnél 800— 900 fő. Ezek után azt lehetne hinni, minden rendben van a mozi körül. Nem így van, mert ha „hivatalos“ ember érkezik a községbe Füzesabonyból vagy Egerből, csakhamar elpanaszolják: sok baj van a mozival. Miért? Erre a kérdésre Iván József- né, Szabó Imre és még nagyon sokan azt mondják: „Jöjjön az elvtárs, nézzen szét saját szemével.“ Nézzünk hát széf... Szombat este van; a moziban a Póruljárt kérő című szovjet filmet játsszák. Az utcákon mindenfelől igyekvő fiatalok tapossák a sarat, mennek a moziba. Velük tartok. A tanácsháza közelében az utcán megálltunk. szétnéztem. Egy sok esőt, vihart látott, ablaktalan, összeomlófélben lévő kis házikón félméteres deszkadarabon elmosódó felírás hirdeti: helyben vagyunk, ez a mozi. A sok egészséges falusi ház között ez a vakolatlan, széteső téglákból álló vityiló a háború utáni napok emlékeit idézi. Várjuk a nyitás idejét. Egy fiatalasszony érkezik most ernyővel a karján. A mozgópénztár A kezdés ideje közeledik — gondolom — mert a mellettem eddig türelmesen állók hatalmas lökdöséssel indultak a mozi felé. Kerestem azt a helyet, ahol jegyet válthatok, a Pénztár felírást azonban sehol sem láttam. Később tudtam csak meg, mikor már csaknem egyedül maradtam az utcán, hogy jegyem a Piroskának szólított fiatalasz- szonynál válthatom meg. Előttem egy szőkehajú kislány állt. „Neked, Böske, milyet adjak“ — kérdi a pénztáros, s zsebeit ellenőrzi, nehogy illetéktelenek belenyúljanak. Böske első helyet kért. A pénztáros mozdulatából megállapítottam, beleszokhatott a mesterségébe, ugyanis anélkül, hogy a blokkot kivette volna, jobbzsebéből kiemelte Böskének a kívánt jegyet. Míg rámkerült a sor, megfigyeltem, nem mindig ugyanabba a zsebébe nyúl a jegyért. Igaz is: ebben a nagy forgatagban csak jól rendszerezett „pénztárral” megy zavartalanul a munka. Ezért az első helyet a jobb, a második helyet a bal, a harmadik helyet pedig a belső zsebében hordja. Megváltottam én is jegyem, közben azon gondolkoztam, nem lehetne ezt másként csinálni ... Közben a vonuló tömeg között átvergődtem az ajtóig. A teremben ki lócáin, ki széken helyezkedett el. Széttekintettem. Első gondolatom az volt, jobb volna talán elmenni addig innen, míg össze nem dől ez a rozoga épület, de a nézők közönye rám is nyugodtságot parancsolt. A nézők szék- és padsorai mögül moziban szokatlan szék- búzás zaja, egymáshoz ütődő téglák hangja ütötte meg fülemet. A bennfentesek meg sem mozdultak, én azonban kíváncsian hátranéztem. A látottakból megállapítottam, hogy a mozigépész — ahogy itt mondják: Veréb Jancsi — a terem egyik sarkában székekből, téglából állványt épít a vetítőgép részére. Pár perc és megkezdődik — gondoltam. — Meg is kezdődött, de micsoda? Zörej — dörej, recsegés, ropogás hangzik artikulátlanul a hangszóróból, zakatolás és berregés a gépből. A hangok e furcsa vegyülésé- vel egyidőben a vásznon elmosódott alakot láthattunk. Már- már tisztult a kép, amikor a vakító fehéren világító vászon tudtunkra adta — elszakadt a film. Kezdődnek a megszokott találgatások. Talán kiesett egy tégla az „alapból“ — mondják egyesek, de lehet az is, hogy vakolat esett a gépre — vélik mások. Űgylátszik a vakolattal van baj, mert kezelője törmeléket seper le a gépről. Az a fiatal- asszony, aki ernyővel jött a moziba — szétnyitotta a víz- elhárítóját, majd a gép és kezelője fölé tartotta. Bizony gyakori eset — mondják a mellettem ülők — hogy beesik az eső, s ernyővel kell védeni a gépész feleségének férjét és a gépet. A film összeragasztása előtt a közönség sem tétlenkedik. Az ablaküregen keresztül sűrűn csap be a decemberi szél, s nemritkán harmatot, esőt is hord a nézők arcába. A nézők és a természetnek ez a találkozása lábdobogást, kézmelegítést, fogvacogtatást vált ki. Üjra pereg a film. A reszkető nézők hidegben, s nagy kultúr- szomjukban tovább nézik a filmet. S így megy ez hétről hétre.;. Pedig lehetne másként is... — mondja a tanácselnök elvtárs. Több mint négy éve épül a kultúrház, melyben méltó helyet kapna a könyvtár, olvasószoba, ping-pong és sakkszoba mellett a mozi is. Négy év óta a besenyőtelkiek sokat tettek a felépítéséért. Társadalmi munkával a termelőszövetkezeti tagok betömték az udvaron tátongó két silógödröt. az úttörők és diszis- ták kigyomlálták a dudvát és elhordták a szemetet, a fogattal rendelkezők hordták a cementet, a sódert, a homokot és a meszet. Még a villany bevezetését is megoldották, azonban egyedül társadalmi munkával nem lehet felépíteni a kultúrházat. Az ajtók és ablakok beépítéséhez szakemberre lenne szükség. A füzesabonyi vegyes KTSZ vezetői azonban csak ígérgetik a vállalt munka elvégzését, de a munkához még máig sem kezdtek hozzá. Állami támogatás, segítés is kell. 1952-ben ugyan kaptak 20 ezer forintot, de a kivitelező vállalat jóvoltából ezt az összeget csak részben használták fel. 1953-ban a még nem létező kultúrotthon berendezésére utaltak ki 30 ezer forintot. Mivel azonban a fel nem épült kultúrotthonban szükségtelen a berendezés, ezt az összeget is visszafizették. Azóta újra kérték, sürgették a segítséget a község vezetői. Kérvények, költségvetések mentek a járás és a megye illetékes szerveihez, de ott hallgatás volt a válasz a besenyőtelkiek panaszára. Legyünk igazságosak: hónapokig tartó húza-vona után pár nappal ezelőtt megtört a jég. A megyei tanács illetékes osztálya 25 ezer forintot biztosított a kultúrotthon építkezé sének befejezéséhez. Hogy ez a 25 ezer forint ne kerüljön az 1952-ben kiutalt összeg sorsára, javasoljuk, hogy a járási tanács népművelési osztályának és a KTSZnek a vezetői nézzenek végig egy filmet a besenyőtelki moziban, ismerjék meg a község dolgos embereinek kultúra iránti sze- retetét, no meg a kultúrház építésénél tapasztalt „lendületes“ munkát, s akkor — talán — meggyorsul a kultúrotthon építése. Bédi János Martin Kukucin: A FALUSI REGÉNY
