Népújság, 1954. december (95-100. szám)
1954-12-09 / 97. szám
Î934 Æecember 9, csütörtök MEPUJSJíí 5 Apró és nagy hibák Petőfi-altárón Az elmúlt hét egyik napján enunkaruhás, olajoskezű szerelő nyitott be a Petőfi altáró üzemi bizottságának ajtaján. Sietve jött, ruhájáról még frissen terjengett a bánya jellegzetes karbidszaga. Két csapágyat vett elő a zsebéből, S dühösen az asztalra tette. — No nézze, most szóljon hozzá, Novák eivtárs! Hát nem halálos vétek ilyen elvetemült rossz csapágyakat a gépbe szerelni. És emiatt kellett az F 4-esnek 16 órát állni. így aztán haladjon az ember az elő váj ásókkal. Még szerencse, hogy megtaláltam a hibát — tette hozzá némi kis büszkeséggel. Novák elvtárs fejcsóválva tette el emlékbe a két beteg csapágyat. Közben a bányában lévő sok géphibáról és felelőtlenségről beszélgettek. Bizony így van ez. A kaparószalagokat nem tisztítják ki rendesen, elhanyagolják a gumiszalagokat, a szállítóberendezéseket. Hát a múltkor is mi történt Az egyik frontról este kilenc órakor azt jelentették, hogy leégett a 12-es szalag motorja. Azonnal rendbe kell hozni, mert különben a munka megakad. A gépészeti üzem vezetője, Forintos elvtárs kiadta ugyan a parancsot, hogy hozzák rendbe, s ezzel hazament és lefeküdt. Több segítséget nem adott. S mi lett az eredmény? Másnap reggelre még mindig nem volt kész a javítás. A gép kerek 14 és fél órát vesztegelt emiatt. Az ilyen esetek azután hozzájárulnak ahhoz, hogy az altáró még mindig csak 95 százaléknál tart a havi tervtelje- sítésben. Pedig most ugyancsak rákapcsoltak az elővájásokra, mégsincs jó frontjuk, mert egyik baj a másikat éri. Nemrég Decsi Sándor és frontja, a 11-es, bányásznyelven mondva „összement“. Nem sokkal utána hasonló sorsra jutott a 12-es front is. Az új 23-as frontnak pedig „talpizza- dása“ van: helyenkint kisebb- nagyobb mennyiségű vízfeltörés zavarja az előrehaladást. A jól szenelő munkahelyek biztosítása tehát még mindig megoldásra vár. Ez a helyzet rossz hatással van az emberek munkakedvére, hangulatára. Érthető is, hiszen a jó frontokon lehet csak igazán sokat termelni, no meg jól is keresni. Valamiféle álmos közönyösség, visszahúzódás él az emberekben. Nem csupán a kedvezőtlen műszaki feltételek tették ilyenekké a bányászokat. A hiba másik oka az emberekkel való bánásmódban keresendő. A vezetőség kissé elszakadt a dolgozóktól. Az orvosolatlan panaszok, a lelketlen bánásmód a jó kapcsolat megla- zulásához vezetett. A sok irodai, adminisztrációs munka nem enged elegendő időt ahhoz, hogy a körletvezetők, az üzemvezetők és a műszaki gárda lenn a bányában, a dolgozók között tevékenykedjen, irányítson. Azt, hogy az emberek nevelésével keveset törődnek, bizonyítja a következő. Tajti Vilmos és Purgely János vájárok ott akarják hagyni az üzemet. Szabálytalankodásaik, helytelen magatartásuk miatt ellentétbe kerültek az üzem vezetőségével, s emiatt most kenyértörésre kerül a sor. El lehetett volna ezt kerülni? Természetesen. Tajti VilmoMegyénkben még mindig sokan idegenkednek a cukorrépatermeléstől, pedig sok példa azt bizonyítja, hogy érdemes cukorrépatermeléssel foglalkozni. A boconádi Petőfi termelő- szövetkezet az elmúlt évben jól előkészítette a talajt és hét holdon cukorrépát termelt. A fiatal növényre, amely nagyon igényes, a szövetkezet tagjai különösképpen ügyeltek. Gondosan elvégezték a sarabolást, az egyelést és a kapálást. A répa soha nem volt gazos, rovarkár sem érte a csoport földjét. A gondos ápolás meghozta gyümölcsét. A hét hold föld 15.56 vagon répát termett. Az elszámolásnál répájukért 9339 forint készpénzt, 42.800 forint prémiumot, 3113 kiló cukrot, 47 mázsa száraz szeletet és nyolc mázsa melaszt kaptak. Mindennek értéke 84.918 forint. Tehát a csoport földje holdan- kint 12.131 forintot jövedelmezett. A cukorrépaszerződés nemcsak a termelőszövetkezeteknél, hanem az egyéni gazdáknál is jövedelmezőnek bizonyult. Bugyi Zs. János 500 négyszögöl területén 108.5 mázsa répát termeit, amelyért 651 forint készpénzt, 1925 forint prémiumot, 217 kiló cukrot, 36 mázsa nedves szeletet s 55 kiló melaszt kapott. Lukács József, aki 800 négyszögöl területén 99.10 mázsa répát termelt a készpénz és cukor, prémium, nedvesszelettel és melasszal együtt több ezer forintot kapott. A termelőszövetkezet és az egyénileg dolgozók példája is azt bizonyítja, hogy érdemes cukorrépára szerződést kötni, jól előkészíteni a földet és gondosan művelni, mert ez magas terméshozamot eredményez, jól jövedelmez. A cukorrépatermelésre az is kötelez bennünket, hogy a cukor az egyik legjobb tápszer, leghamarabb adja át fűtőértékét a szervezetnek, könnyen emészthető, gyermekeknek, betegeknek, öregeknek és fiataloknak egyaránt nélkülözhetetlen tápláléka. Feladatunk tehát, hogy minél nagvobb mennyiségben, kiváló minőségű cukorrépát termeljünk. Pólónyi Szűcs András Hatvani Cukorgyár Használjuk ki a beadási kedvezményeket Az 1954-es esztendőben dolgozó parasztságunk sokszor érezhette államunk segítségét. Földművesszövetkezeteink gazdag árudáiban megtalálhatta a termeléshez szükséges eszközöket, anyagokat; gépállomásaink, traktorok könnyítették meg a szántást-vetést. növénygondozást; a jég. víz okozta károk egy részét megtérítették és nem utolsó sorban számtalan kedvezményt élveztek a szerződéses növények termelésével és a beadásban is. Az év utolsó hónapjai mégis azt bizonyították, hogy a falvak népe megyénkben is sok helyen hátralékos még beadásával. Egyes terményekből kevés termett a gazdáknak, még annyi sem lett. amennyit a kötelezettség teljesítése megkövetel. Ezért államunk újabb kedvezményt nyújtott: azok a gazdák, akik valamelyik terményből nem tudták beadásukat teljesíteni, a megfelelő értékben átszámítva, hízottsertéssel pótolhatják mulasztásukat. Ez a kedvezmény nagy visszhangra talált parasztságunknál. A következő napokban sokan keresték fel az átvevőhelyeket, és töröltették a hátralékot. így jutott elsők közé az egri járás több községe. így Ostoros Maklártálya, és Szűcs, ez lendítette előre Kerecsand, Szarvaskő, Mikófalva és Mo- nosbél begyűjtését. így tudták termény, baromfi és tojás-beadásukat sertéssel teljesíteni. Elek Miklós, ifj. Kelemen János Kovács Bertalan, id. Farsang András, egri lakosok és még sokan. Érdemes cukorrépa-termelésre szerződést kötni 1 sék jó munkások, 200 százalék fölött teljesítő emberek. Az is igaz, hogy hibáztak, de milyen nevelőmunkával igyekezett őket jó útra téríteni az üzem vezetősége? Póczos Ferenc vájár elmondotta, hogy november 20-tól kezdve új dolgozót nevelt. Tíz nap múlva a körletvezető intézkedésére a 12-es frontra irányították az új bányászt, olyan munkahelyre, ahol még az idősebbek is csak nehezen tudnak helytállni, A 19-es fronton állandó a veszekedés Baranyai lőmester és Dentai József csapatvezető között. Baranyai a csapatvezető tekintélyét igyekszik megsérteni, durván bánik a dolgozókkal, a munkaátvételeknél sokszor igazságtalan. Magatartásával a dolgozók egyáltalán nem értenek egyet és emiatt idege- nedett el csapatától Vidéki Imre sztahanovista vájár is. Az év utolsó hónapjában járunk. Maholnap itt a tél, több és egyre több szénre van szükségünk Jól tudják ezt az altáró dolgozói is és legjobb- jaik azért fáradoznak, hogy az üzem termelése újra a régi kerékvágásba zökkenjen. A siker kulcsa és alapja továbbra is az elővájásolc szorgalmazása. Több dolgozó egyhangú véleménye, hogy a tervteljesítés főképpen a jó frontfejtések biztosításán múlik. Remélhetőleg néhány napon belül újabb két front, a 29-es és a 24-es is ad szenet. Mindez önmagában mit sem ér, ha nem fordítanak nagyobb gondot a gépek karbantartására. Ezt a célt szolgálja a Tatabányával folytatott gépkarbantartási párosverseny és Németh János brigádjának jó munkája. Ez a komplex-brigád nyolc tagból áll és feladatuk a kaparó- és szállítószalagok rendszeres tisztítása, karbantartása. Feltétlenül változtatni kell az emberekkel való bánásmódon is. Meleg, megértő szív. baráti hang — ez legyen a jellemző a becsületes dolgozók iránt. Dicsérettel kell beszélni azokról is, akik példamutatásukkal, helytállásukkal bizonyították be, milyen nagy erőt , képvisel a tömegek munkasze- ! retete, aktivitása. Mindenki a j 15-ös frontot tartotta a leg- ! rosszabbnak. Tóth Lajos frontaknász és DISZ-brigádja mégis azt választotta munkahelyül és néhány hét alatt bebizonyították, hogy a rossz munkahely is jó lehet, ha az emberek úgy akarják. A 24 tagú brigád három hónap alatt több mint 1500 tonna szenet adott terven felül, s mindannyian DlSZ-kitüintetésben részesültek. Teljes sikerről mégsem beszélhetünk a műszakiak munkájának megjavítása nélkül. A dolgozókkal való emberséges bánásmód, a munkahelyek, a műszaki feltételek biztosítása az ő feladatuk. A dolgozókkal való jó kapcsolat kétoldalú dolog, s ha a másik oldalát nézzük, a műszakiak is elvárják, hogy a bányászok adják meg nekik a kellő tiszteletet és megbecsülést A helyes munkamorál csakis így alakulhat ki újra. A nevelőmunkában nagy szerep vár az altáró párt- és szakszervezetére. A pártcsoport és a szakszervezeti bizalmiak idáig is sok segítséget nyújtottak a versenyek szervezéséhez, a termelési értekezletek előkészítéséhez, s a nevelésben. Érveltek, agitáltak, s ha kellett, a gyakorlatban is példát mutattak. Veszel ka Pál pártcsoportbizalmi például elősegítette brigádjában a munkafegyelem megszilárdítását. A több szén termeléséért vívott széncsata idején még több, még jobb munkát várunk a bizalmi elvtársaktól. Talán túlzott is az a megállapítás, hogy a bányászok hangulatában levertség uralkodik. Az ilyesmi nem is igazi bányásztulajdonság. Bárkivel beszélünk is, az emberek szavaiból végeredményben az akarat érezhető. Akarnak és ez minden szónál többet mond. Ez a bányászakarat pedig csodákra képes. Műszakiak, vájárok, csillések, karbantartók igazi bányászakarattal küzdenek azért a közös nagy célért, hogy több és több szenet adjon Petőfi-altáró. Császár István Sok kedves percet szerzett a Mikulás bác:i a csöppségeknek az Egri Állami Áruházban. TQ|iyy>-irv^r»vtnrinrinnGor)0(X)0(XXXXXyX3QOOOCXjOOOOOOOOOCXXX)OOOOOOOOOOCXXOOOOO<y300000üOOO<y Szarvaskő község do'gozói példát mutatnak a begyűjtésijén Megyénk északi részén ] hegyekkel övezve fekszik Szarvaskő. A kis község dolgozó parasztjai minden évben példamutatóan teljesítik állampolgári kötelezettségüket. Az egri járásban az idén is elsőnek a szarvaskői tanácsházra került fel az egészévi beadást hirdető dicsőségtábla. A község december 5-re sertés-, tojás-, b.aromfibeadását 100 százalékra, vágómarhabeadását 120 százalékra teljesítette. A község szép eredménye mellett büszkén sorakoznak a példamutató dolgozó parasztok nevei. Barta István, Barta Albert, Punyi Lőrinc és társai már a jövőévi beadásukat teljesítik. Barta Albert 14 ho'das középparaszt idei beadásán felül 130 kilós hizott- sertést vitt a begyüjtőhelyre, ezzel 1955 évi beadási kötele* zettségét is rendezte. Példa- mutatása máris sok követőre talált. A község dolgozó parasztjai között a jó teljesítés ellenére is voltak olyanok, akik egyik vagy másik beadási cikkel hátralékban vo lak. Ezeknek nagy segítséget jelentett az új begyűjtési rendelet a hátralékok helyettesítéséről. Alig három nap alatt mindenki eleget tett hazafias kötelezettségének. Punyi György, Barta István a hátralévő baromfibeadásukat hizottsertéssel teljesítették. Szarvaskő dolgozó parasztjai az adófizetés pontos teljesítése mellett becsülettel eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Tiszta lappal — hátralék nélkül induljunk az 195 5-ös gazdasági évnek Dolgozó parasztságunk nagy többsége ebben az évben eleget tett állam iránti kötelezettségéinek. Elismerésre méltó az az egységes akarat, amely a ga- bonabegyüjtésben megnyilvánult: megyénk 72 ezer gabonabeadásra kötelezett termelője közül egyetlen hátralékos sem maradt. A termelők 1.4 százalékát kellett mindössze többször felszólítani a hátralék rendezésére. illetve azokat a helyszínen elszámoltatni. Ez az arány Igazolja legfényesebben dolgozó parasztságunk megváltozott viszonyát a kötelezettségek teljesítéséhez. A beadásban elért eredmények a párt júniusi politikájának köszönhetők, mely előtérbe helyezte a mezőgazdaság fejlesztését, lényegesen csökkentette a beadási kötelezettséget és ezzel reális alapra helyezte a közös teherviselést. Megváltoztatta az elmúlt idők lélektelen, bürokratikus, a dolgozó parasztság igazságérzetét gyakran sértő intézkedéseket és helyettük a nevelés, a meggyőzés módszerét helyezte előtérbe. Mivel a begyűjtési rendszer igazságos, annak végrehajtását is mindenre kiterjedően, igazságosan kell végrehajtani. E cél elérésiéért még sok a tennivaló. Több. mint 10 ezer termelő, az őszi kapásokból részben, vagy egészben hátralékos, pedig ebből lényegesen jobb termés volt, mint a gabonából. Sok a hátralékosok száma az élőállat és állati termékekben, amiknek teljesítését a helyettesítési lehetőségek igen megkönnyítették. A kormány intézkedései minden feltételt biztosítottak, hogy ez évben hátralék nélkül fejezzük be a gazdasági évet. Azok a termelők, akiknek tojáshátralékuk van, 1 kg tojást 1 kg hizottbaromfival is teljesíthetnek. A tehéntartó gazdák az önhibájukon kívül történt mulasztások miatt tejhátralékukat húskilogrammra való átszámítással is rendezhetik. Hüvelyes terménnyel minden őszi kapásterményt lehet helyettesíteni. valamint gabonafélékkel is. Hízottsertés és zsírhátralékot nem lehet helyettesíteni. Minden más cikket azonban — vágómarha kivételével — helyettesítő terménynyel lehet teljesíteni azoknak, akiknek nem termett meg a beadandó termény. Azt a célt, hogy minden termelő „tiszta lappal“ induljon az 1955-ös gazdasági évnek — a fentiek alapján — kormányzatunk a legmesszebbmenőkig elősegíti. A hátralékos termelőkön van a sor, hogy éljenek a kormányadta lehetőségekkel, mielőbb rendezzék hátralékukat. A begyűjtési dolgozók kötelessége, hogy személyesen keressék fel a hátralékos termelőket. akikkel ismertetni kell a teljesítés lehetőségeit és szám- bavenni azt a terményt, vagy terménymennyiséget, ami a hátralék rendezésére elegendő. Ezt a munkát a begyűjtési megbízottak többségükben el is végzik. De egyes hátralékos termelők részéről több az ígéret, mint a tett. így történt, hogy Andornaktályán ifj. Bányai János dolgozó többszöri felszólításra is elmulasztotta a hátralék rendezését, amiért végső esetben hízottsertését kellett igénybevenni. Az elszámoltatás végrehajtása után végigjárta a felsőbb szerveket, hogy minden hátralékát rendezi. csak hagyják meg a hízóját. Ez a példa tanulság arra, hogy a törvénnyel nem lehet játszani, mert azt előbb, vagy utóbb minden hátralékossal szemben alkalmazzuk. A tervezett termények és termékek hiányoznak a dolgozók asztaláról, amit azoknak kell fedezni, akik még tartoznak. Nem szabad annak bekövetkezni, hogy „azt a lovat üssük, amelyik húz.“ Attól kell megkövetelni a hiányzó meny- nyiséget a begyűjtési szerveiknek, akik valóban tartoznak. Legyen figyelmeztető az an- dornaktályai eset minden hátralékosnak, hallgassanak a begyűjtési megbízottak kérésére éssegítségére, hogy a meglévő készleteikkel ' törlesszék az állam iránti adósságukat, . mert így anyagilag is jobban járnak, nem kell fizetni az elszámoltatás költségeit. Úgy kell dolgozni a községi megbízottaknak, a párt és a tanács segítségével, hogy minden termelőnek tudomása legyen hátralékáról, a teljesítések lehetőségeiről. Teljesítés hiányában határozottan fel kell lépni a hátralékosokkal szemben és helyszíni behajtás útján kell a teljesítést biztosítani. Alig egy hónap választ el berniünket az év végétől. A hátralévő időben nagy feladatot kell Végrehajtani a begyűjtési dolgozóknak: az lS54-es gazdasági év lezárását. Ennek feltételeként elsősorban az adminisztrációt, a pontos hátralé- ki kimutatást kell jól elvégezni. Az adminisztrációt és az operatív begyűjtést nem kampányszerűen, hanem lépésről- lépésre, olyan munkabeosztással kell ekátni, hogy a hátralévő munkanapok biztosítsák annak elvégzését. A begyűjtési előadók érezzék jobban a felelősséget, hogy megszűnjön az a bűnös mulasztás, ami Adács községben előfordult, hogy több dolgozó parasztnak magasabb beadási kötelezettséget vetettek ki. Ismertessék a dolgozó parasztokkal, hogy az 1955-ös évtől kezdve lényegesen csökken a tejbeadás, például egy első tájegységbe tartozó földnélküli dolgozó parasztnak 500 liter tej helyett mindössze 112 litert, vagy az 5—8 holdas termelőknek a harmadik tájegységben 390 liter tej helyett 253 litert kell beadni. Ez az intézkedés megfelelő ismertetés mellett elősegíti az állattenyésztést. Néhányan a termelők közül kifogásolták, hogy a tartalék- területek után miért emelkedik a húsbeadási kötelezettség. A hasznosítóknak tudomásukra kell hozni, hogy a 27-es számú tvr. alapján nem emelkedik a kötelezettség, hanem a hasznosítás elősegítésére 1954. évben volt kedvezménye azoknak, akiknek a tartalékföld értéke 6 aranykorona alatt volt, valamint 50 százalékos kedvezményt kaptak azok, akiknek meghaladta a 6 aranykoronát. A jövő évben ez A kedvezmény hatályát veszti. A pártszervezetekkel az élen, tanács és begyűjtési szerveink neveljék fokozottabban a termelőket a begyűjtési rendeletek megismerésére, az azokban foglalt jogok és kötelezettségek elmélyítésére, hogy a tanácsválasztási eredmények nyomán tovább szélesedjen az a versenymozgalom, ami a hátraléknélküli új év megkezdését tűzte ki célul. Varga Ferenc Megyei Begyűjtési Hivatal vezetője.
