Népújság, 1954. december (95-100. szám)

1954-12-09 / 97. szám

Î934 Æecember 9, csütörtök MEPUJSJíí 5 Apró és nagy hibák Petőfi-altárón Az elmúlt hét egyik napján enunkaruhás, olajoskezű sze­relő nyitott be a Petőfi altáró üzemi bizottságának ajtaján. Sietve jött, ruhájáról még frissen terjengett a bánya jellegzetes karbidszaga. Két csapágyat vett elő a zsebéből, S dühösen az asztalra tette. — No nézze, most szóljon hozzá, Novák eivtárs! Hát nem halálos vétek ilyen elve­temült rossz csapágyakat a gépbe szerelni. És emiatt kel­lett az F 4-esnek 16 órát áll­ni. így aztán haladjon az em­ber az elő váj ásókkal. Még sze­rencse, hogy megtaláltam a hibát — tette hozzá némi kis büszkeséggel. Novák elvtárs fejcsóválva tette el emlékbe a két beteg csapágyat. Közben a bányá­ban lévő sok géphibáról és fe­lelőtlenségről beszélgettek. Bi­zony így van ez. A kaparósza­lagokat nem tisztítják ki ren­desen, elhanyagolják a gumi­szalagokat, a szállítóberende­zéseket. Hát a múltkor is mi történt Az egyik frontról este kilenc órakor azt jelentették, hogy leégett a 12-es szalag motorja. Azonnal rendbe kell hozni, mert különben a mun­ka megakad. A gépészeti üzem vezetője, Forintos elvtárs kiad­ta ugyan a parancsot, hogy hozzák rendbe, s ezzel haza­ment és lefeküdt. Több segít­séget nem adott. S mi lett az eredmény? Másnap reggelre még mindig nem volt kész a javítás. A gép kerek 14 és fél órát vesztegelt emiatt. Az ilyen esetek azután hoz­zájárulnak ahhoz, hogy az al­táró még mindig csak 95 szá­zaléknál tart a havi tervtelje- sítésben. Pedig most ugyan­csak rákapcsoltak az elővájá­sokra, mégsincs jó frontjuk, mert egyik baj a másikat éri. Nemrég Decsi Sándor és frontja, a 11-es, bányásznyel­ven mondva „összement“. Nem sokkal utána hasonló sorsra jutott a 12-es front is. Az új 23-as frontnak pedig „talpizza- dása“ van: helyenkint kisebb- nagyobb mennyiségű vízfeltö­rés zavarja az előrehaladást. A jól szenelő munkahelyek biztosítása tehát még mindig megoldásra vár. Ez a helyzet rossz hatással van az emberek munkaked­vére, hangulatára. Érthető is, hiszen a jó frontokon lehet csak igazán sokat termelni, no meg jól is keresni. Valamiféle álmos közönyösség, visszahú­zódás él az emberekben. Nem csupán a kedvezőtlen műszaki feltételek tették ilye­nekké a bányászokat. A hiba másik oka az emberekkel való bánásmódban keresendő. A vezetőség kissé elszakadt a dolgozóktól. Az orvosolatlan panaszok, a lelketlen bánás­mód a jó kapcsolat megla- zulásához vezetett. A sok iro­dai, adminisztrációs munka nem enged elegendő időt ah­hoz, hogy a körletvezetők, az üzemvezetők és a műszaki gárda lenn a bányában, a dol­gozók között tevékenykedjen, irányítson. Azt, hogy az emberek neve­lésével keveset törődnek, bi­zonyítja a következő. Tajti Vilmos és Purgely János vá­járok ott akarják hagyni az üzemet. Szabálytalankodásaik, helytelen magatartásuk miatt ellentétbe kerültek az üzem vezetőségével, s emiatt most kenyértörésre kerül a sor. El lehetett volna ezt kerülni? Természetesen. Tajti Vilmo­Megyénkben még mindig sokan idegenkednek a cukor­répatermeléstől, pedig sok példa azt bizonyítja, hogy ér­demes cukorrépatermeléssel foglalkozni. A boconádi Petőfi termelő- szövetkezet az elmúlt évben jól előkészítette a talajt és hét holdon cukorrépát termelt. A fiatal növényre, amely na­gyon igényes, a szövetkezet tagjai különösképpen ügyel­tek. Gondosan elvégezték a sarabolást, az egyelést és a kapálást. A répa soha nem volt gazos, rovarkár sem érte a csoport földjét. A gondos ápolás meghozta gyümölcsét. A hét hold föld 15.56 vagon répát termett. Az elszámolás­nál répájukért 9339 forint készpénzt, 42.800 forint pré­miumot, 3113 kiló cukrot, 47 mázsa száraz szeletet és nyolc mázsa melaszt kaptak. Mind­ennek értéke 84.918 forint. Tehát a csoport földje holdan- kint 12.131 forintot jövedelme­zett. A cukorrépaszerződés nem­csak a termelőszövetkezeteknél, hanem az egyéni gazdáknál is jövedelmezőnek bizonyult. Bu­gyi Zs. János 500 négyszögöl területén 108.5 mázsa répát termeit, amelyért 651 forint készpénzt, 1925 forint prémi­umot, 217 kiló cukrot, 36 má­zsa nedves szeletet s 55 kiló melaszt kapott. Lukács József, aki 800 négyszögöl területén 99.10 mázsa répát termelt a készpénz és cukor, prémium, nedvesszelettel és melasszal együtt több ezer forintot kapott. A termelőszövetkezet és az egyénileg dolgozók pél­dája is azt bizonyítja, hogy érdemes cukorrépára szerző­dést kötni, jól előkészíteni a földet és gondosan művelni, mert ez magas terméshozamot eredményez, jól jövedelmez. A cukorrépatermelésre az is kötelez bennünket, hogy a cukor az egyik legjobb táp­szer, leghamarabb adja át fű­tőértékét a szervezetnek, könnyen emészthető, gyerme­keknek, betegeknek, öregek­nek és fiataloknak egyaránt nélkülözhetetlen tápláléka. Feladatunk tehát, hogy minél nagvobb mennyiségben, kiváló minőségű cukorrépát termel­jünk. Pólónyi Szűcs András Hatvani Cukorgyár Használjuk ki a beadási kedvezményeket Az 1954-es esztendőben dol­gozó parasztságunk sokszor érezhette államunk segítségét. Földművesszövetkezeteink gaz­dag árudáiban megtalálhatta a termeléshez szükséges eszközö­ket, anyagokat; gépállomása­ink, traktorok könnyítették meg a szántást-vetést. növény­gondozást; a jég. víz okozta károk egy részét megtérítették és nem utolsó sorban szám­talan kedvezményt élveztek a szerződéses növények termelé­sével és a beadásban is. Az év utolsó hónapjai mégis azt bizonyították, hogy a fal­vak népe megyénkben is sok helyen hátralékos még beadá­sával. Egyes terményekből ke­vés termett a gazdáknak, még annyi sem lett. amennyit a kötelezettség teljesítése meg­követel. Ezért államunk újabb kedvezményt nyújtott: azok a gazdák, akik valamelyik ter­ményből nem tudták beadásu­kat teljesíteni, a megfelelő ér­tékben átszámítva, hízottsertés­sel pótolhatják mulasztásukat. Ez a kedvezmény nagy vissz­hangra talált parasztságunk­nál. A következő napokban so­kan keresték fel az átvevőhe­lyeket, és töröltették a hátralé­kot. így jutott elsők közé az egri járás több községe. így Ostoros Maklártálya, és Szűcs, ez lendítette előre Kerecsand, Szarvaskő, Mikófalva és Mo- nosbél begyűjtését. így tudták termény, baromfi és tojás-be­adásukat sertéssel teljesíteni. Elek Miklós, ifj. Kelemen Já­nos Kovács Bertalan, id. Far­sang András, egri lakosok és még sokan. Érdemes cukorrépa-termelésre szerződést kötni 1 sék jó munkások, 200 százalék fölött teljesítő emberek. Az is igaz, hogy hibáztak, de mi­lyen nevelőmunkával igyeke­zett őket jó útra téríteni az üzem vezetősége? Póczos Ferenc vájár elmon­dotta, hogy november 20-tól kezdve új dolgozót nevelt. Tíz nap múlva a körletvezető in­tézkedésére a 12-es frontra irányították az új bányászt, olyan munkahelyre, ahol még az idősebbek is csak nehezen tudnak helytállni, A 19-es fronton állandó a veszekedés Baranyai lőmester és Dentai József csapatvezető között. Baranyai a csapatvezető tekin­télyét igyekszik megsérteni, durván bánik a dolgozókkal, a munkaátvételeknél sokszor igazságtalan. Magatartásával a dolgozók egyáltalán nem ér­tenek egyet és emiatt idege- nedett el csapatától Vidéki Imre sztahanovista vájár is. Az év utolsó hónapjában járunk. Maholnap itt a tél, több és egyre több szénre van szükségünk Jól tudják ezt az altáró dolgozói is és legjobb- jaik azért fáradoznak, hogy az üzem termelése újra a régi kerékvágásba zökkenjen. A siker kulcsa és alapja to­vábbra is az elővájásolc szor­galmazása. Több dolgozó egy­hangú véleménye, hogy a tervteljesítés főképpen a jó frontfejtések biztosításán mú­lik. Remélhetőleg néhány na­pon belül újabb két front, a 29-es és a 24-es is ad szenet. Mindez önmagában mit sem ér, ha nem fordítanak na­gyobb gondot a gépek kar­bantartására. Ezt a célt szol­gálja a Tatabányával folyta­tott gépkarbantartási páros­verseny és Németh János bri­gádjának jó munkája. Ez a komplex-brigád nyolc tagból áll és feladatuk a kaparó- és szállítószalagok rendszeres tisztítása, karbantartása. Fel­tétlenül változtatni kell az emberekkel való bánásmódon is. Meleg, megértő szív. baráti hang — ez legyen a jellemző a becsületes dolgozók iránt. Dicsérettel kell beszélni azokról is, akik példamutatá­sukkal, helytállásukkal bizo­nyították be, milyen nagy erőt , képvisel a tömegek munkasze- ! retete, aktivitása. Mindenki a j 15-ös frontot tartotta a leg- ! rosszabbnak. Tóth Lajos front­aknász és DISZ-brigádja mégis azt választotta munka­helyül és néhány hét alatt be­bizonyították, hogy a rossz munkahely is jó lehet, ha az emberek úgy akarják. A 24 tagú brigád három hónap alatt több mint 1500 tonna sze­net adott terven felül, s mind­annyian DlSZ-kitüintetésben részesültek. Teljes sikerről mégsem be­szélhetünk a műszakiak mun­kájának megjavítása nélkül. A dolgozókkal való emberséges bánásmód, a munkahelyek, a műszaki feltételek biztosítása az ő feladatuk. A dolgozókkal való jó kapcsolat kétoldalú do­log, s ha a másik oldalát néz­zük, a műszakiak is elvárják, hogy a bányászok adják meg nekik a kellő tiszteletet és megbecsülést A helyes mun­kamorál csakis így alakulhat ki újra. A nevelőmunkában nagy szerep vár az altáró párt- és szakszervezetére. A pártcso­port és a szakszervezeti bi­zalmiak idáig is sok segítsé­get nyújtottak a versenyek szervezéséhez, a termelési ér­tekezletek előkészítéséhez, s a nevelésben. Érveltek, agitál­tak, s ha kellett, a gyakorlat­ban is példát mutattak. Ve­szel ka Pál pártcsoportbizalmi például elősegítette brigádjá­ban a munkafegyelem meg­szilárdítását. A több szén ter­meléséért vívott széncsata idején még több, még jobb munkát várunk a bizalmi elv­társaktól. Talán túlzott is az a meg­állapítás, hogy a bányászok hangulatában levertség ural­kodik. Az ilyesmi nem is igazi bányásztulajdonság. Bárkivel beszélünk is, az emberek sza­vaiból végeredményben az akarat érezhető. Akarnak és ez minden szónál többet mond. Ez a bányászakarat pedig cso­dákra képes. Műszakiak, vá­járok, csillések, karbantartók igazi bányászakarattal küz­denek azért a közös nagy célért, hogy több és több sze­net adjon Petőfi-altáró. Császár István Sok kedves percet szerzett a Mikulás bác:i a csöppségeknek az Egri Állami Áruházban. TQ|iyy>-irv^r»vtnrinrinnGor)0(X)0(XXXXXyX3QOOOCXjOOOOOOOOOCXXX)OOOOOOOOOOCXXOOOOO<y300000üOOO<y Szarvaskő község do'gozói példát mutatnak a begyűjtésijén Megyénk északi részén ] hegyekkel övezve fekszik Szarvaskő. A kis község dol­gozó parasztjai minden évben példamutatóan teljesítik ál­lampolgári kötelezettségüket. Az egri járásban az idén is elsőnek a szarvaskői tanács­házra került fel az egészévi beadást hirdető dicsőségtábla. A község december 5-re ser­tés-, tojás-, b.aromfibeadását 100 százalékra, vágómarha­beadását 120 százalékra telje­sítette. A község szép eredmé­nye mellett büszkén sorakoz­nak a példamutató dolgozó parasztok nevei. Barta István, Barta Albert, Punyi Lőrinc és társai már a jövőévi beadásu­kat teljesítik. Barta Albert 14 ho'das középparaszt idei be­adásán felül 130 kilós hizott- sertést vitt a begyüjtőhelyre, ezzel 1955 évi beadási kötele* zettségét is rendezte. Példa- mutatása máris sok követőre talált. A község dolgozó parasztjai között a jó teljesítés ellenére is voltak olyanok, akik egyik vagy másik beadási cikkel hátralékban vo lak. Ezeknek nagy segítséget jelentett az új begyűjtési rendelet a hátra­lékok helyettesítéséről. Alig három nap alatt mindenki eleget tett hazafias kötelezett­ségének. Punyi György, Barta István a hátralévő baromfi­beadásukat hizottsertéssel tel­jesítették. Szarvaskő dolgozó paraszt­jai az adófizetés pontos telje­sítése mellett becsülettel ele­get tettek beadási kötelezett­ségüknek. Tiszta lappal — hátralék nélkül induljunk az 195 5-ös gazdasági évnek Dolgozó parasztságunk nagy többsége ebben az évben ele­get tett állam iránti kötelezett­ségéinek. Elismerésre méltó az az egységes akarat, amely a ga- bonabegyüjtésben megnyilvá­nult: megyénk 72 ezer gabona­beadásra kötelezett termelője közül egyetlen hátralékos sem maradt. A termelők 1.4 száza­lékát kellett mindössze több­ször felszólítani a hátralék ren­dezésére. illetve azokat a hely­színen elszámoltatni. Ez az arány Igazolja legfényesebben dolgozó parasztságunk megvál­tozott viszonyát a kötelezettsé­gek teljesítéséhez. A beadásban elért eredmé­nyek a párt júniusi politikájá­nak köszönhetők, mely elő­térbe helyezte a mezőgazdaság fejlesztését, lényegesen csök­kentette a beadási kötelezett­séget és ezzel reális alapra he­lyezte a közös teherviselést. Megváltoztatta az elmúlt idők lélektelen, bürokratikus, a dol­gozó parasztság igazságérzetét gyakran sértő intézkedéseket és helyettük a nevelés, a meg­győzés módszerét helyezte elő­térbe. Mivel a begyűjtési rendszer igazságos, annak végrehajtását is mindenre kiterjedően, igaz­ságosan kell végrehajtani. E cél elérésiéért még sok a ten­nivaló. Több. mint 10 ezer ter­melő, az őszi kapásokból rész­ben, vagy egészben hátralékos, pedig ebből lényegesen jobb termés volt, mint a gabonából. Sok a hátralékosok száma az élőállat és állati termékekben, amiknek teljesítését a helyette­sítési lehetőségek igen meg­könnyítették. A kormány intézkedései minden feltételt biztosítottak, hogy ez évben hátralék nélkül fejezzük be a gazdasági évet. Azok a termelők, akiknek to­jáshátralékuk van, 1 kg tojást 1 kg hizottbaromfival is telje­síthetnek. A tehéntartó gaz­dák az önhibájukon kívül tör­tént mulasztások miatt tejhát­ralékukat húskilogrammra va­ló átszámítással is rendezhetik. Hüvelyes terménnyel minden őszi kapásterményt lehet he­lyettesíteni. valamint gabona­félékkel is. Hízottsertés és zsírhátralékot nem lehet he­lyettesíteni. Minden más cikket azonban — vágómarha kivéte­lével — helyettesítő termény­nyel lehet teljesíteni azoknak, akiknek nem termett meg a beadandó termény. Azt a célt, hogy minden ter­melő „tiszta lappal“ induljon az 1955-ös gazdasági évnek — a fentiek alapján — kormány­zatunk a legmesszebbmenőkig elősegíti. A hátralékos terme­lőkön van a sor, hogy éljenek a kormányadta lehetőségekkel, mielőbb rendezzék hátraléku­kat. A begyűjtési dolgozók köte­lessége, hogy személyesen ke­ressék fel a hátralékos terme­lőket. akikkel ismertetni kell a teljesítés lehetőségeit és szám- bavenni azt a terményt, vagy terménymennyiséget, ami a hátralék rendezésére elegendő. Ezt a munkát a begyűjtési megbízottak többségükben el is végzik. De egyes hátralé­kos termelők részéről több az ígéret, mint a tett. így történt, hogy Andornaktályán ifj. Bá­nyai János dolgozó többszöri felszólításra is elmulasztotta a hátralék rendezését, amiért végső esetben hízottsertését kellett igénybevenni. Az elszá­moltatás végrehajtása után vé­gigjárta a felsőbb szerveket, hogy minden hátralékát ren­dezi. csak hagyják meg a hí­zóját. Ez a példa tanulság arra, hogy a törvénnyel nem lehet játszani, mert azt előbb, vagy utóbb minden hátralékossal szemben alkalmazzuk. A tervezett termények és termékek hiányoznak a dolgo­zók asztaláról, amit azoknak kell fedezni, akik még tartoz­nak. Nem szabad annak bekö­vetkezni, hogy „azt a lovat üs­sük, amelyik húz.“ Attól kell megkövetelni a hiányzó meny- nyiséget a begyűjtési szerveik­nek, akik valóban tartoznak. Legyen figyelmeztető az an- dornaktályai eset minden hát­ralékosnak, hallgassanak a be­gyűjtési megbízottak kérésére éssegítségére, hogy a meglévő készleteikkel ' törlesszék az ál­lam iránti adósságukat, . mert így anyagilag is jobban járnak, nem kell fizetni az elszámolta­tás költségeit. Úgy kell dolgoz­ni a községi megbízottaknak, a párt és a tanács segítségével, hogy minden termelőnek tudo­mása legyen hátralékáról, a teljesítések lehetőségeiről. Tel­jesítés hiányában határozottan fel kell lépni a hátralékosok­kal szemben és helyszíni be­hajtás útján kell a teljesítést biztosítani. Alig egy hónap választ el berniünket az év végétől. A hátralévő időben nagy felada­tot kell Végrehajtani a begyűj­tési dolgozóknak: az lS54-es gazdasági év lezárását. Ennek feltételeként elsősorban az ad­minisztrációt, a pontos hátralé- ki kimutatást kell jól elvégez­ni. Az adminisztrációt és az ope­ratív begyűjtést nem kam­pányszerűen, hanem lépésről- lépésre, olyan munkabeosztás­sal kell ekátni, hogy a hátra­lévő munkanapok biztosítsák annak elvégzését. A begyűjté­si előadók érezzék jobban a felelősséget, hogy megszűnjön az a bűnös mulasztás, ami Adács községben előfordult, hogy több dolgozó parasztnak magasabb beadási kötelezettsé­get vetettek ki. Ismertessék a dolgozó pa­rasztokkal, hogy az 1955-ös év­től kezdve lényegesen csökken a tejbeadás, például egy első tájegységbe tartozó földnélkü­li dolgozó parasztnak 500 li­ter tej helyett mindössze 112 litert, vagy az 5—8 holdas ter­melőknek a harmadik tájegy­ségben 390 liter tej helyett 253 litert kell beadni. Ez az intézkedés megfelelő ismerte­tés mellett elősegíti az állatte­nyésztést. Néhányan a termelők közül kifogásolták, hogy a tartalék- területek után miért emelke­dik a húsbeadási kötelezettség. A hasznosítóknak tudomásuk­ra kell hozni, hogy a 27-es szá­mú tvr. alapján nem emelke­dik a kötelezettség, hanem a hasznosítás elősegítésére 1954. évben volt kedvezménye azok­nak, akiknek a tartalékföld értéke 6 aranykorona alatt volt, valamint 50 százalékos kedvezményt kaptak azok, akiknek meghaladta a 6 arany­koronát. A jövő évben ez A kedvezmény hatályát veszti. A pártszervezetekkel az élen, tanács és begyűjtési szerveink neveljék fokozottabban a ter­melőket a begyűjtési rendele­tek megismerésére, az azokban foglalt jogok és kötelezettségek elmélyítésére, hogy a tanácsvá­lasztási eredmények nyomán tovább szélesedjen az a ver­senymozgalom, ami a hátralék­nélküli új év megkezdését tűz­te ki célul. Varga Ferenc Megyei Begyűjtési Hivatal vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom