Népújság, 1954. december (95-100. szám)

1954-12-09 / 97. szám

VU A 6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG Af MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X ÉVFOLYAM, 97. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 DECEMBER 9, CSÜTÖRTÖK Közös erővel megjavíthatjuk megyénk tíizelcellátását Alig van napjainkban még egy olyan dolog, amely annyira foglalkoztatná a dolgozó emberek gondolatait, mint a tüzelőellátás. Prcb'émáink. hétköznapi gondjaink legégetőbb kérdése, megoldásra váró feladata ez. A mun­kahelyeken, üzletekben, a piacon s az utcán is gyakorta hangzik el a háziasszonyok ajkáról a jogos panasz: kevés a tűzifám, szenem, a lakás fűtetlen s a Tüzépnél nem tu­dom a szükségletet beszerezni. A megrendelésnek csak igen kis hányadát kapta meg Gyöngyös és Hatvan város, Verpelét, Poroszló község, Vámosgyörk és Kömlő' pedig még semmit sem kapott. Tűrhetetlenül rossz különösen a hevesi járás tüzelőanyag­ellátása. Tüzelőanyagra várnak Eger város kórházai, is­kolái. megyénk alfö'di jellegű községei, a Parád-fürdői SZOT szanatórium üdülői s — nem utolsó sorban — a megye többezer háziasszonya. Jogosak és helytá'lóak tehát a panaszok. S mi nem mehetünk el behunyt szemmel egy ilyen közérdekű dolog mellett. Választ kell adnunk megyénk lakosságának arra, miért nincs elegendő tüze'ő miért ta'álnak üresen kongó raktárakat a Tüzép telephelyein. Megmondhatjuk, hogy tüzelőellátásunk alapvető aka­dálya, hogy megyénk, de más megyék bányái sem teljesí­tik tervüket. Egercsehi ebben az évben már több mint 17 ezer tonna szénnel, mintegy 7000 család évi tüzelőjével adós. Lemaradással küzd a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt is. Mi a helyzet a tűzifával? A Mátra és a Bükk erdeiben szaporán csattognak a favágók fejszéi. Erdőgaz­daságaink a nehézségek ellenére is teljesítik tervüket, itt viszont a szállítással van a baj. Az egri Állami Erdőgaz­daságnak 3600 köbméter kivágott fája pihen a tő mellett, mert saját erejéből igen lassan tudja azt e'szállitani. Ezek tehát a megye tüzelőanyagellátásának legfőbb akadályai. Nehézségek vannak, de ez a megállapítás egy­általán nem jelenti és nem is jelentheti a belenyugvást. Hogyan lehetne hát a meglévő kevés készletből is min­denkinek igazságosan juttatni, hogyan lehetne még segí­teni megyénk tüzelőanyagellátásán? Sok értékes tüzelőt nyerhetünk erdőgazdaságainkban a gyökértuskók termelésével, hisz örömest kiadják bárki­nek feles kiterme'ésre. Felsőtárkány, Szilvásvárad, Cse­répfalu. sőt Eger lakosai közül sokan élnek ezzel a lehe­tőséggel. Ebben a negyedévben mintegy 300 köbméter fá­hoz jutott így az Egri Çrdqgazdasà'». v?‘Znnt a d'-'go ók sem jártak rosszul. Továbbra is számítunk a fával dol­gozó üzemeink, fűrésztelepeink, bányáink fahulladékai­nak felhaszná'ására. A fűrészporos kályhák a'kalrrazása szintén jelentős megtakarítást eredményezhet. A Heves megyei Tüzép Vállalat az erdőgazdasági dolgozók járan­dóságaiból vásárol fel 50 vagon gallyat és rozsét. Ezután még 100 vagon hasonló anyaggal igyekszik bővíteni áru- a1 apját s ezzel több mint 1500 vásárló jut fához. Hasonló­képpen jól fel tudja használni a Tüzép a Finomszerel- vénygyár területén fellelhető 400 mázsa fahulladékot és gyaluforgácsot. Cukorgyáraink nemsokára befejezik nagy munkájukat s igen helyes lenne, ha a megmaradt szenü­ket a lakosság rendelkezésére bocsátanák. Egerben a Tüzép telephelyein valóságos hegyet alkot a peralekú, len­gyel iszapszén. Nem vásárolják szívesen, pedig igen jó, csak érteni kell hozzá. Ha előbb jó nagy tűzfészket készí­tünk és erre rakjuk az iszapszenet, igen nagy meleget ad, hiszen kalóriatartalma 5000. A lakosság jobb ellátását szolgálja az is, hogy a Tüzép 100 vagon kukoricacsutkát vásárolt a Terményforgalmi Vállalat füzesabonyi és gyön­gyösi telepeiről. Egercsehiben pedig arra nyílik lehetőség, hogy a bányából külszínre került meddő közül válogat­hatnak még tüzelésre alkalmas szenet. A tüzelőellátás igazságos és sikeres megoldása mind­annyiunk közös ügye és mindannyian tehetünk érte va­lamit. Azzal, hogy az üzemek és a Mátravidéki Erőmű kazánfűtői gazdaságosan, takarékosan tüzelnek, sok me­leget varázsolhatnak a családi otthonokba. A munka­helyek, az irodák, a középületek takarékos, észszerű fű­tése, a vékonyabb fák, gallyak felhasználása is sokat je­lent. Elismeréssel és örömmel adózunk az egercsehi bá­nyászok nagyszerű kezdeményezésének, akik járandósá­gukból havonta egy mázsát adnak át a közszükséglet szá­mára. Ez a mennyiség havonként mintegy 8 vagont tesz ki. Milyen sokat segíthetne a megyének az. ha az 5000 dol­gozót számláló Mátravidéki Tröszt is csatlakozna ehhez a szép. segítő jellegű mozgalomhoz. A megye faellátását pedig mi sem oldhatná meg job­ban, mint a szállításoknál nyújtandó társadalmi segítség. Gondoljunk arra, hogy aratáskor az egész megye meg­mozdult. Ipari munkások, hivatali dolgozók siettek a me­zőgazdaság segítségére. Miért ne lehetne most a termelő- szövetkezetek. gépállomások, állami gazdaságok. Bélapát­falva. Felsőtárkány, Szarvaskő, Noszvaj és a többi község dolgozóinak összefogásával, a párt és az újonnan meea'a- kult tanácsszervek segítségével elszállítani az Erdőgazda­ság kivágott tűzifáit. Mégis mindenekelőtt a legfontosabb: bányáink terv­teljesítése Erre kérik az egercsehi, a gyöngyösi, a rózsái s a petőfibányai derék bányászokat az iskolák tanulói, a kórházak betegei, a bo’dog meleg csa’ádi otthonra jogos dolgozók ezrei. S a Mátravidéki Tröszt egyre javuló tel­jesítménye ígéret arra, hogy bányászaink a tél folyamán még sok ember panaszán segítenek. A megye egyrésze fás, erdős vidék, több helyen pedig bányásztelepülés talá'ható. Itt nincs is nagyobb baj a tüze’ővel. Segíteni elsősorban a városokon és a síkság községein kell. Kereskede'mi szerviünk az igazságos el­osztással. az igények sorrendszerinti kielégítésével segít­senek hát. Segítse és támogassa a tüzelőel'átás nagy kö­zösségi ügyét megyénk minden do'gozóia. ki-ki a maga módján és lehetőségeivel. Az ügv megértő kö-össégi tá­mogatása elősegíti hogy könnyebben átvészelhessük a téli tüze'őellátá« nehézségeit így kívánja, ezt követeli TnînripD érdeke. A rakodónál gépkocsira kerül az Egri Erdőgazda­ságban kitermelt tűzifa — s máris indulhat a teher­autó az állomás felé, várják a dolgozók a téli tüzelőt. j* "■■■ Város a faluért —falu a vámsért Zöldségtermelő szakkörök alakultak megyénkben Megyénk termelőszövetkeze­tei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai az elmúlt évben kö­zel 20 ezer holdon termeltek zöldségféleséget. A termelési bizottságok kezdeményezésere a jövő évben sok helyen növe­lik a konyhakertészeteket. Az elmúlt napokban Tarnabodon és Zárónkon alakult zöldség- termelő szakkör. A két község egyénileg dolgozó parasztjai a helyi termelési bizottság kez­deményezésére. 20 holdon léte­sítenek öntözéses konyhaker­tészetet. Az egyéni zöldségter­melőknek testvéri segítséget nyújtanak a termelőszövetke­zetek. A fogaterőn kívül a ta­vasszal motoros szivattyúval is segítik az egyéniek boldogu­lását. A megye valamennyi részén szívesen foglalkoznak zöld­ségtermeléssel az egyéni gaz­dák. Eddig 25 községben ala­kult zöldségtermelő szalkkör. A jövőévi jó termés feltételeit időben biztosítják. Még ebben a hónapban megkezdődik a melegágyi keretek elkészítése. A tavasz kezdetéig 130 ezer melegágyi keretet bocsátanak a zöldségtermelők rendelkezé­sére. Űjtípusú ruhamosígép érkezett a KERffiL-ba Az ügyes és minden háztar­tásban használható kis mosó­gépet 790 forintért vásárol­hatják a dolgozók. A hónap folyamán az üzlet­be két új .típusú 250 köbcenti­méteres magyar gyártmányú Pannónia motorkerékpár érkezett. Mindkét motor azon­nal elkelt 14.100 forintos ár­ban. A hónap folyamán még több Pannónia motorkerékpárt kapnak. Ha jól kijavítják a gépeket, zavartalanul teljesíthetik a tervet Az ajándékbolt felkészült a karácsonyi forgalomra Nagymennyiségű ajándék- tárgy várja a karácsonyi vá- sáilóközönséget az egri aján­dékboltban. ízléses ajándék­dobozokat díszítettek, me yek- ben női divatékszerek, bizsuk, ezüst és arany ékszerek, fér­fiak részére szipkákat és ön­gyújtókat találhatunk. A férfiak nagy örömére most már 5 fajta öngyújtó kapható, többek között a népszerű, ki­tűnően bevált „Gamma“. Gyö­nyörű nylon és bőr púdertar- tók, manikűrkészletek, eredeti svájci órák és 14 karátos aranyáruk korlátlan mennyi­ségben kaphatók. Termelők és gyári munkások találkozója a Selypi Cukorgyárban A Heves Megyei Tég’agyári Egyesülés az előző években soha nem teljesítette tervét, á landóan béralaptúllépése volt, de november 7-e tiszte­letére 1,368.000 nyerstéglát és 163.000 nyerscserepet gyártott. Ez a terven felüli meny- nyiség 30 kétszobás családi­ház felépítésére elegendő. A vállalatnak nem volt béralap­túllépése sem. Az eredményt a dolgozók jó munkája mel­lett az 1953—54-es évi tói nagyjavítások lelkiismeretes elvégzése is elősegítette, bár az 1953—54. évi téli nagyja­vításoknál hibájc is mutatkoz­tak. A gyöngyösi téglagyárban például magasabbra szerelték az agyagbeöntőgaratot, így a csillékből kiöntött föld nem öm­lött a garatba, ezt a dolgo­zóknak .kapával ke'lett kihúz­ni a csillékből. Az ilyen és a többi hasonló eset sokszáz munkaórakiesést okozott, me­lyet szakszerű, jó gépjavítás­sal elkerülhettek volna. Most, az 1954—55-ös téli nagyjavítások kezdetén a dol­gozók elhatározták, hogy tu­dásuk legjavát adják a javí­tások alatt. Munkájukban al­kalmazzák a Gazda-mozgal­mat és az is fontos, hogy az az anyaggal takarékoskodja­nak. Az egyesülés műszaki osztálya a téli nagyjavítások­ra már augusztus óta készül. A gyár minden részlege nagyjavítási ütemtervet ké­szített, meghatározta a javí­tások idejét s biztosította a szükséges anyagoknak, al­katrészeknek mintegy 90 szá­zalékát. November 22-től az összes téglagyárban szétsze­relték a gépeket és a műsza­ki osztállyal együtt feljegyez­ték a hibákat. A gépek szak­szerű javításával naponta 3—4 mázsa, évente — a három gyárban — mintegy 180—200 tonna szenet takaríthatnak meg. Ezáltal önköltségük is csökken. Kevesebb lesz a gép- állásóra, a tú'óra, könnyebb lesz a tervteljesítés. A téli eredményes nagyjaví­tásokért a téglaiparban orszá­gos verseny indult, célprémi­um kitűzésével. Hisszük, hogy a Heves Megyei Téglagyári Egyesülés karbantartó dolgo­zói, a gyárvezetők, művezetők, az egyesülés műszaki osztályá­val együtt jó munkát végez­nek a gépjavításokban, ezáltal biztosítják az 1955-ös év za­vartalan üzemeltetését. Hartmann István műszaki osztályvezető. „Több cukrot a népgazda­ságnak.“ jelszóval rendezte meg a Selypi Cukorgyár vezetősé­ge öt megye körzeti terme­lési felelőseinek gyárlátogatá­sát. A termelési felelősök, akik mindannyian dolgozó parasz­tok, találkoztak a cukorgyári munkásokkal, és ez a találko­zás elmélyítette a termelők és a cukorgyáriak kapcsolatát, a munkások és parasztok szö­vetségét. A dolgozó parasztok csodálkozva Azték, hogy a cukorgyár 950fcmunkása, ho­gyan dolgozza Ijfel termelvé- nyeiket. Saját Bemükkel lát­ták, hogy cukorrépájukból mi­képpen vál'k csillogó kristály­vagy kockacukor. Az ipari dol­gozók pedig szívesen szorítot­ták meg azok kezét, akik a gyárat ellátják nyersanyaggal. A látogatás után közös ebé­den vettek részt, majd érté­kelték az elmúlt begyűjtési munka eredményeit és a szer­ződések jelenlegi állását. Saj­nos, az utóbbinál egy-két jó eredmény mellett sok a hiá­nyosság. Sok termelési felelős Patópál módiára gondolkodik, úgy véli, ráér még a vetésig szerződtetni. Földi József igazgató és dr Éliás Gyula osztályvezető meg-1 jutalmazta a jó eredményeket elért dolgozókat. Megyénkben a szerződési tervet Visznek község teljesítette példamuta­tóan. Ebben a munkában nagy része volt Domoszlai András termelési felelősnek, és ezért a gyártól díszes zászlót kapott ajándékba. Elmondotta, hogy munkájában sokat segített a helyi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Az értekezlet után a gyár zenekara és kultúrgárdája szó­rakoztatta a vendégeket, akik egy élményekben dús nap em­lékével búcsúztak el vendég­látó gazdájuktól. • Kollányi Miklós cukorgyári felügyelő 150 szaloncukor fagyott Mikuláskor megyénkben A Mikulás (Télapó) napját megelőző forgalomban me­gyénkben 37 mázsa különböző csokoládé-figura és 150 mázsa szaloncukor fogyott el. Ebből a mennyiségből Egerben öt mázsa csokoládé-figurát és 20 mázsa szaloncukrot vásároltak. Az egri 39. sz. Kisker-árudá- ban december 1-tő] 4-ig 49 ezer forint forgalmat bonyo­lítottak le. Ilyen forgalom a felszabadulás óta Mikuláskor még nem volt — mondta Er­dős Gyuláné, az áruda veze- I tője. Befejezte éves tervét a Mátrai Ásványbánya A Mátrai Ásványbánya üze­meinek dolgozói egész évben szorgalmas munkát végeztek. Tervük állandó túlteljesítésé­vel sok hasznos ásvánnyal lát­ták el népgazdaságunkat. Ki­váló munkát végeztek a ta­nárválasztások ti"zte’eté"e is, mivel múlt havi tervüket szin­tén többezer tonnával túltel­jesítették. Az Ásványbánya Vállalat dolgozói a múlt havi verseny lendületével kezdték az év utolsó hónapját is. A szorgal­mas munka eredménye, hogy kedden reggel büszkén jelen­tették: „A Mátrai Ásványbá­nya dolgozói maradéktalanul teljesítették egész évi tervü­! két“. Egyben ígéretet tettek I arra, hogy december 31-ig még több mint félmillió forint értékű különböző ásványt ad­nak évi tervükön felül. A Mátravidéki Erőmű dol­gozói örömmel közük me­gyénk lakosságával, hogy 1954. évi energ‘afeilesztési tervüket december 5-én 9 óra­kor hiánytalanul teljesítették. tt A Heves Megyei Villany és Épületszerelő Vállalat dolgozói örömmel jelentik, hogy határ­idő előtt 24 nappal december 7-án befejezték éves tervüket. Of ven vagon terven fel üli cukrot gyártóit a Hatvani Cukorgyár A tanácsválasztások tisztele­tére indult ünnepi műszakból a Hatvani Cukorgyár dolgozói sem maradtak ki. Szorgalmas munkájuk eredménye, hogy november 1-től december 3 regge’ig 50 vagon cukrot gyár• tottak terven felül. Jó munká­juk mellett a cukorveszteséget is a megengedett alá csökken­tették. Ezá’tal az elmúlt hónap­ban két vagon cukrot mentet­tek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom