Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-21 / 92. szám

1954 november 21. vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 A tüzelőellátás most egész népünk égető problémája - ankét volt Egerben a tüzelőellátás megjavításáról A FELSZABADULAS óta el­telt tíz év alatt sokat szépült, gazdagodott népünk élete. Mégis túlzott optimisták lennénk, sze­münk elé kendőt tartva néz­nénk az életet, ha váltig azt haj­togatnánk. hogy a dolgozók min­den igényének eleget tettünk. Az az idő, még sajnos nem érkezett el, megvalósításához nagyon sok feladat vár még megoldásra, közöttük egyik, s napjainkban talán legfontosabb: a téli tüzelő- ellátás. Eger város lakóinak körülbelül 100 vagon a fa és 800 vagon a szénszükségleíük. November kö­zepén vagyunk és több mint 2000 család még mindig nem tudta téli tüzelőjét beszerezni, mert, ha érkezik is a Tüzéphez szén, vagy i'a, nyomban szétkapkodják. Ezért a városi párt-végre- ajtó bizottsága november 15-én élután, ankétra hívta a vátros zon vezetőit, akiktől legtöbb se- 'tséget vár a tüzelőellátás gyors megoldásához. Tizennégyen vettek részt az ankéton. Jàksi Bernât elvtárs, a városi párt-végrehajtóbizottság nevében tett néhány javaslatot. Egyik igen értékes észrevétele így hangzott: a mezőgazdaság­ban dolgozók a téli hónapok alatt szívesen mennének erdőbe tokét vernj — felesbe. Ez régeb­ben is megvolt, s így sokan 'megszerezhetnék a tüzelőt ma­guknak, a fennmaradó 50 száza­lékot meg az Erdőgazdaság el­adhatná. Másik javaslata: azok az üzemek, amelyek fával dol­goznak — pl. a Bútorgyár — a fahulladékot mindig juttassák el a Tüzéphez, mert a lakosság ezt is szívesen megvásárolja. Később a Lakatosárugyár igazgatójával tartott egyik megbeszélését em­lítette. amely szerint üzemeink­ben fűrészporos kályhákat állí­tanának be — elkészítéséről gon- doskodnáinak a Lakatosárugyár dolgozói — és így a fűrészpor felhasználásával sok tüzelőt ta­karítanának meg. MIVEL VALAMENNYI javas­lat, főkép a Tüzép vállalatot érintette, ezért Bodnár Péter, a Tüzép igazgatója kért szót. Két­ségtelenül igaza volt, amikor a bányászat felelősségére hivatko­zott: amíg a bányászok nem kül­dik a szenet, addig nincs mit kiosztani. A tervteljesítés tehát döntő szerepet játszik a tüzelő­ellátásban. Jogosan vádolta a bányászokat azzal is, hogy az eddig érkezett szén minősége sem megfelelő, a dolgozók sok­szor csak kényszerből vásárol­ják. Céljukat nem érik el, mert a szén nagyrésze poros, vagy troszkávái válik. A kérés tehát, amelyet többször eljuttattak a bányászokhoz nemcsak a Tüzép, hanem a dolgozók kérése: kése­delem nélkül küldjék a jó sze­net. Ribánszki Sándor, egercsehi bánya igazgatója is hozzászólt, mivel több hozzászóló tőle várt feleletet. Nagyszerű javaslattal élt, amelynek megvalósítására — bár még a bányászok nem is­merték — mégis Ígéretét adta Uj mozgalmat indít el Egercse- hiben, a bányászok havonta a nekik járó illetményükből egy mázsa szenet pénzért átadnak a kórházak és az iskolák részére. Hogy ez milyen nemes cseleke­det lenne, erről nem szükséges külön beszélni. Mindannyian, akik most még egészséges em­berek vagyunk, tudunk dolgozni, legyünk bányászok, gyárimunká­sok, vagy a föld művelői, mind- annyiunkat érhet baleset, vagy hozzátartozóink megbetegedhet­nek. Nagyon fontos tehát, hogy a kórházakat mindenkor bősége­sen, a legjobb tüzelőanyaggal lássuk el. De, a több mint ezer Egercse- biben dolgozó bányásztól — vagy inkább a vezetőségtől — több ígéret is elhangzott már, vállalások, amelyekből semmit nem valósítottak meg. Mer­jünk-e most is nyugodtan építe­ni szavaikra, remélni, hogy igé retüket teljesítik? S bármennyire szívhez szóló a felajánlásuk, de attól a bányától, ahol olyan em­berek dolgoznak, mint Országh Báder István, vagy Biró Náci István, meg a többiek, nemcsak ennyit várunk. Ez az Ígéret, még ha megvalósítják, akkor is kevés! Arra kérjük a bányászo­kat — és elsősorban a vezető­séget — hogv jobb műszaki és politikai irányítással, a dolgo­zókkal többet foglalkozva, áram- takarékossággal törekedjenek ol­csóbban, kevesebb meddővel tel­jesíteni a tervet. S ennek nagy jelentőségét soha nem érezheti az az igazgató, aki eleve így nyilatkozik: „a tervtetjesitésről ez évben már szó sem lehet”. A hátralévő hetekben éppen az igazgató segítségével kell meg­mutatni, hogy bármilyen lehetet­lennek tűnt is, bármilyen áldo­zatos munkát követelt, mégis megtették, mert szeretik az em­bereket, mert nekik is van csa­ládjuk, öreg édesanyjuk, vagy apró gyermekeik, akiknek nem szabad fázni. S ne felejtsék el, hogy az a szén a legjobb, az ad legnagyobb meleget, amelyben a szeretet is melegít SOK JAVASLAT hangzott még el az ankéton. Kondász Dé­nes elvtárs, az Erdőgazdaság képviselője a Sütőipari Vállalat figyelmét hívta fel arra, hogy ha előfűtésre rozsét és hulladék­anyagot használna, közel 600 mázsa fát takarítana meg. Zagy­va Lajos elvtárs azt tartaná he­lyesnek, ha a Tüzépnél átrostál­nák a szenet és a porszénbői brikettet készítenének. Mindezek értékes javaslatok, segítenek is, de napjaink tüzelőellátásának problémáit nem oldják meg vég­legesen. Ehhez még Ribánszki elvtárs másik jó kezdeményezése is kevés. Pedig a Tüzép elfogad­ta és a közeljövőben néhány munkással átválogatják az eger­csehi meddőt, hazaszállítják az évek óta ottmaradt többszáz má­zsa szenet. Ha azt akarjuk, hogy télen egy hideg kályha se legyen, hogy vá­rosunkban, megyénkben, orszá­gunkban mindenki fütött, meleg szobában dolgozhasson, tanul­jon és szórakozzon, akkor ne­künk is takarékoskodnunk kel! a tüzelővel, az árammal. Taka­rékoskodni, hogy oda is hadd jusson, ahot még annyi sincs, mint nekünk. Bányászainknak pedig több szenet kel! felszínre hozni, 70 helyett tervüket 100 százalékra teljesíteni. Ne felejtsék: e tüzelőellátás most egész népünk égető problé­mája, kielégítésre táró nagy ügye! Képek Gyöngyösről Tiszta, egészséges környezetben, vígan vannak, szórakoznak, tanulnak a lányok a Gyöngyösi Szerszámgyár leányszállásán. ízlik az ebéd, még ha nehezen is megy a kanállal vak) evés a gyöngyösi bölcsődébe», — NOVEMBER 18-AN me­gyénk minden városában és községében megjelent a Haza­fias Népfront jelöltjeinek listá­ja. — A VÁLASZTÁSI NÉV­JEGYZÉKBŐL kimaradottak felkutatására megyénk minden szavazókörzetében választási bizottságok végzik a szavaza­ti joggal rendelkezők felikuta- tálsát. Eddig többszáz válasz­tót vettek fel a pótnévjegyzék­p be. _ — A SZAVAZATSZEDO BIZOTTSÁGOK részére ren­dezett rövid oktató tanfo­lyamok mindenütt megindul­tak, s a bizottságok tagjai párnapos foglalkozáson sajá­títják el a választás lebonyolí­tásával kapcsolatos tudnivaló­kat. — A KISIPARI SZÖVETKE­ZETEK hevesmegyei szövetsé­ge 1954 november 24-én fél 9 órai kezdettel küldöttgyű­lést tart Egerben, a Klapka György-iit 10. szám alatt — HEVESVARI JANOS Eger, Liszt Ferenc-út 2. szám alatti lakás jorksirei kocája 16 kismalacot fialt. A malacok kö­zül 15 él, s szépen fejlődik. — A KISIPARI TERMELŐ­SZÖVETKEZETEKNÉL lévő ipari tanulók száma 1952-höz viszonyítva 1954-ben 167-el emelkedett.- TARNASZENTMIKLÔ- SON a tanács segítségével a helyi népfront-bizottság gazda­kört alakít — AZ OTP MEGBÍZOT­TAI Hatvanban és a hatvani járás területén sorsolási ta- nálcsadáisok alkalmával 70 ezer kötvény számát vizsgálták fe­lül. Hatvanban nyolcezer ré­gebben kisorsolt kötvényt ta­láltak, a többi között két 50 000 forintost, nyolc 10.000 , orintost, s három 5000 forintos *vv nyereménnyel. Komlón pedig J85 nyerő kötvényt találtak.- AZ EGRI INGATLAN- EZELO VÁLLALAT a vas- iüjtési hónap keretében ter- •n jelül eddig 35.80 mázsa 'ladékvasat gyűjtött. — A BOCONADI ALTALA­OS ISKOLA tanulói eddig 500 forjríR értékű takarékbé­lyeget gyűjtöttek a nyári egy hetes mátrai úttörő táborozás­ra. fv — BOCONADON, a község kultúrotthonában, a gazda- asszony körön belül kézimun­ka, hímző, horgoló, szabás­varrás szakkör indult. A fiatal lálnyok és asszonyok mellett az idősebb asszonyok is tanulják a művészi hímzést. — A PARADSASVAR1 ÜVEGGYÁR dolgozói a sok szép festett és csiszolt szerviz­készlet készítése mellett gon­doskodnak arról is. hogy az idei karácsonyfákról ne hiá­nyozzanak a szépen csillogó különböző üvegdíszek sem. Ezeket a díszeket nagy szor­galommal készítik, s a külön­böző színű gömbök, csúcsok, harangok, trombiták és ara­nyozott diók egyrésze már for­galomba került megyénk üzle­teiben is. — EGERBOCS házaiban vasárnap gyűl ki a kultúrát, egészséget jelentő villany. Megszűnik az évszázados sö­tétség, s a petróleumlámpák helyett sokszáz paraszti ház­ban gyűl ki a fény. — PETERVASARAN pénte­ken este 35 részvevővel meg­kezdődött az ezüstkalászos gazdatanfolyam. — NOVEMBER HŐNAP BAN az egri városi kertészet névnapok alkalmaira több mint 10 ezer forintot forgalmazott virágból. 1600 cserepes és 1500 szálas virág került a la­kásokba. A megyei tanács közleménye A begyűjtési miniszter 2/1934 —III. 3 /Bgy. M. számú rende­leté foglalkozik a magánfogyasz fásra kerülő sertés, marha, bor­jú és Juh levágásának szabályo­zásával. A rendelet értelmében magánfogyasztás céljára — vá gásl engedély alapján — korlát­lan mértékben vághatnak azok az egyénileg gazdálkodó terme­lők. akik a naptári évre meg állapított sertésbeadási kötele­zettségüket teljesítették. A ren­delet kimondja, hogy hátralékos termelő részére sertésvágási en gedélyt kiadni nem szabad. Ez a rendelet foglalkozik továbbá a zsír-beadás. — kényszervágások — selejtállatok levágásának sza­bályozásával is. Az ezzel kap­csolatos bővebb tájékoztatásért a községi tanácshoz kell fordulni. Jelentés a helyiipari vállalatok versenyéről Megyénk helyiipari vállala­tai hivatásuknak megfelelően a lakosság közszükségleti cik­kekkel való ellátásáért, a helyi árualap bővítéséért dolgoznak. Munkájukhoz újabb lendületet adott a tanácsválasztások tisz­teletére indult munkaverseny. Eredményeik arról tanúskod­nak, hogy teljesítik ígéretüket. A kétszeres élüzem-jelvény- nyel kitüntetett Hevesmegyei Faipari Vállalatnál november 7 után sem csökkent a verseny lendülete. November 7-re az üzem dolgozói 200 asztalt ké­szítettek terven felül és azon­nal hozzáláttak 500 háztartási ülőke és 200 vizeslóca készíté­séhez. Vállalásukat november 30-ig teljesítik. A vállalat I számú telepén Simon Gyula gépkezelő fáradozásának, szak­értelmének köszönhető a rész­leg jó munkája. A brigádok közül legjobb eredményt ér­tek el a Lenin-, a Kossuth-, a Petőfi- és a Béke-brigád tag­jai. A Finommechanikai Javító Vállalat gyermekkocsi készítő részlegénél is eredményesen fo­lyik a tanácsválasztások tiszte­letére indított munkaverseny. A negyedik negyedév közepén már 700-zal több sport- és 300- zal több mélykocsit gyártottal!; terven felül. A részleg vezető­sége számolva a lakosság meg­növekedett igényeivel, a jövő­évben új típusú gyermekkocsi­kat hoz forgalomba. Azt akar­ják. hogy a közönség ízlésének megfelelően, kellő választék álljon rendelkezésre. Kísérle­teznek új anyagokkal, melyek tetszetősebbé és súlyban is könnyebbé teszik a gyártmá­nyokat. Az új típusok terve­zője Kalácüka Sándor szerelő. A részleg jó munkáját elősegíti Veres László asztalos csoport- vezető, Bodnár Jolán és még több sztahanovista szép ered­ménye. Mintegy öt hónapja alakul! az egri Kézműipari Vállalat de máris szép teljesítmények­kel büszkélkedhet. A konfek ciós részleg a következőképper akar segíteni a lakosságon, s vásárlókon. Még ebben a ne­gyedévben 131 halászblúzt, 78! kötényt, 210 gyermekpizsamát 997 bébiruhát, 535 serdülő ru­hát, és 2027 igor nadrágo gyárt. Eleget tettek versenyvál­lalásuknak is. Ezt bizonyítja hogy e havi tervüket a tanács­választások előtt nyolc nappal november 20-án teljesítették. Nemcsak Egerben, hanerr Gyöngyösön is működik Kéz műipari Vállalat, amely októ bér 1-től kezdve teljesen a he lyi szükségletek kielégítésén I termel. Azóta már a flanel! babaruhák, pongyolák, alsó­nadrágok, ingek és hálóingek tömkelegé látott napvilágot. A rongyhulladékokat szőnyegszö­vésre használják fel, de készí­tenek gyermekjátékokat, lám­paernyőket, mátrai emléktár­gyakat stb. Érdemes még említést tenni a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat jövőévi tervéről is. Ha a Szerszám- és Készülékgyár átadja nekik a városban lévő használatlan raktárhelyiséget, akkor berendezik műhelyeknek és szőlőpréseket, csuklós boro­nákat, máktörőket, szenes va­salókat, tűzhelyalkatrészeket és nagymennyiségű ökörpatkót készítenek. Terveikhez a Szer­szám- és Készülékgyár támo­gatása szükséges. Utolsó simítások ruhán, hajon — s kezdődhet az előadás. A gyöngyösi járási kultúrház táncosai néhány pere mois* vígan ropják a táncot a színpadon. A pétervásári já­rás termelőszövetkeze­tei nem panaszkod­hatnak, hogy a nyár és ősz folyamain nem kaptak elég „segítsé­get” a járási mező­gazdasági osztály egynémely dolgozójá­tól. Tóth Sándor, az osztály építési elő­adója „kötelességének tartotta” csaknem minden termelőszövet­kezet meglátogatását. Mint építési előadónak ez becsületére is vál­na. Azonban Tóth Sándort nem a terme­lőszövetkezeti csopor­tok építkezései érde­kelték, egész másért iáirt 5 a termelőcso­portokba. Lakodalomra ké­szült, s bizony, ez nem olcsó mu'atság. Aki lakodalomra készül, annak ki kell nyitni az erszényét. Tudta ezt jól Tóth Sándor is. Azonban 5 nem olyan ember, aki nem tudná eszét — ha már éppen kell — saját érdeké­ben felhasználni. Gondolt egyet, s el­határozta: a járás ter­melőszövetkezeti cso­portjait nagyszerűen „be tudja szervezni” ebbe az örömünnepbe. Felkereste a recski Kékesi gyopár terme- iőcsoportot, s potom pénzért megvásárolt két borjút. A lakodal­mi vacsora étrendjéről nem hiányozhat a szé­kelygulyás sem, ami­nek az ízét viszont a sertéshús adja meg. Erdökövesden a ter- melöcsöpört nagy lét­számú sertéstörzzsel rendelkezik, s ebből „be is szerzett magá­nak” kettőt önköltségi abort. Az egerbocsi Felszabadulás és Sza­badság termelőcsopor­tok — Tóth tekinté­lyének latbavetése után — utólagos el­számolásra 2—2 bir­kák adtak e jeles alka­lomra. Később, mikor ezek a csoportok kér­ték a birka árát, Tóth azt bizonygatta, aján­dékba kapta a jámbor állatokat. Már a hús együtt volt, ellenben egiS'i jó lakodalomhoz „csekély pénzre is van szűk­ség.” Tóth gondolt erre is. Bodonyban. a termelőszövetkezet ku­tat épített. Mivel kút- áisóból nem áll gazda­gon a járás, Tóth megengedhetőnek tar­totta, sőt mi több, ,Jtö- telezően szükségsze­rűvé vált”, hogy ro­koni köre végezze a kútásást. Hogv a ro­konok megelégedje­nek. rua meg a lako­dalomra is jusson, 5400 forindal „túllép­ték az építési kere­tei” Ez a Takodahrrô gyűjtögetés nem ke­rülte el a járási ta­nács ugyancsak » mezőgazdasági osztá­lyon dolgozó Tuza Gyula erdészeti előadó figyelmét sem. Látva „a tehetőségeket”. Igé­nyelte Tóth „segítsé­gét”, a házépítéséhez. Tóth segítsége nem is késett. A recski Ké­kesi gyopár termelő­szövetkezeti csoport terhére 15 ezer téglát rendéit, s ezt Tuza la­kásépítéséhez szállí­tották. Tóth Sándor aláír áMhvaí eftátott kiutalás alap-fán a si* roki termelőszövetke­zeti csoport 10 zsák 500-as cementtel já­rult hozzá a lakás­építéshez. Hasonló kíuWSasaf a fedémert termelőszö­vetkezeti csoportot öt mázsa cementtől, s 850 darab telőpalától ^szabadították meg.” így néz kf *, Jfirási tanács meaőgawteság! osztályának Jtaaca” a termelőszövetkezetek megerősítéséért. Nem irtana, b» a mezőgazdasági osztály. vezetője. Bakos elv­társ. de a tanács más fele®« vezetői is, fob- ban a körmére néztek volna Tóth Sándor munkájának. A járás termelőszövetkezeti csoportjai elvárják, liogy a jövőben sza­badítsák meg a járás vezetői a terme®saö- vetkeze tekét a hason­ló ellenőröktől és kö­vetelik a harácsoló előadó felelősségre vo­nását Bó&lánas

Next

/
Oldalképek
Tartalom