Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-14 / 90. szám

tj*5< norerrher 14. vasárnap N?PU isis 3 A községi kultúr otthonok a tanácsválasztásra készülnek Tiltakozik megyénk népe Nyugct-Mémetország felfegyverzése eflea Az elmúlt napokban megyénk több községéből, üzeméből és hivatalából érkezett tiltakozó levél és távirat Nyugat-Német- ország felfegyverzése ellen. Egerben a KISZÖV-dolgozók üzemi békeest.iük keretében tiltakoztak Nyugat-Németor- szág felfegyverzése ellen. Meg­írták a megyei békebizottság­nak, hogy békében akarnak él­ni, dolgozni, családot nevelni, hazát építeni és nem esztelen háborúban elvérezni. A megyei tanács dolgozói megbélyegezték a háborús uszítókat. Levelükben azt ír­ják: „Még nem száradtak fel az árvák és özvegyek könnyei, még előttünk vannak a hábo­rúban nyomorékká tett ember­roncsok tízezrei. Ne akarjuk gyermekeinket a halálgyárosok martalékává tenni.“ A gyöngyösi Borforgalmi Vállalat dolgozói szintén állást foglaltak a béke mellett — Nyugat-Németország felfegy­verzése ellen. Táviratukban a következőket írják: „Felhábo­rodással értesültünk a párizsi egyezmény szégyenletes hatá­rozatairól, amelyek ismét fegy­vert akarnak adni az agresz- szív szándékkal eltelt Nyugat- Németország kezébe“. E vál­lalatok dolgozói s a megye fia­taljai tiltakoznak Nyugat-Né­metország felfegyverzése ellen. (Tudósítónktól) A legutóbbi VB-ülésen a megyei tanács népművelési osztálya beszámolt arról, hogy járási népművelési szervek, kultúrotthonok hogyan készül­nek a tanácsválasztás napjára. A községi kultúrotthonok nagy részében komoly előké­születek folynak, összegyűj­tötték és feldolgozták azokat az adatokat, amelyeken keresz­tül kiállítás formájában be­mutatják a dolgozóknak, ho­gyan fejlődött a község a fel- szabadulás óta. T iszanánán, Karátcsondon, Markazon, s még jó néhány községben rész­ben már elkészült a kiállítás anyaga, amely ötletesen és szemléltetően mutatja be a község fejlődését, az életszín­vonal emelkedését. A kara- csondi kultúrotthonban hónap­ról hónapra rajzos grafikonon mutatják be, hogyan emelke­dik a község dolgozóinak vá­sárló ereje. Ebben a község­ben szeptemberben annyi különböző közszükségleti cik­ket vásároltak, hogy az árából 10 kilométer hosszú flanelt, vagy 110 vagon szenet lehetne venni, vagy 17 új családiházat építhettek volna. Jól sikerült mezőgazdasági FELSŐT ÁRKÁN YBAN a 2. sz. Kisker üzlet már több év óta igen rossz állapotban volt. Köz­benjárásunkra a bolt tatarozá­sát és átépítését 20 ezer forin­tos beruházással megkezdték. AZ EGRI TARKANYI BELA­DT I. sz. alatt lakó Némethné- nek már több hónap óta kérése volt, hogy a magas, nehezen ki- fűthetö konyháját válasszák szaükSköri kiállítás volt október folyamán Tiszanánán, ahol be­mutatták a község tsz-einek legkiválóbb terményeit, jelen­tősebb mezőgazdasági eredmé­nyeit, és a község tízéves fej­lődését. Eredményesen működ­nek a mezőgazdasági szakkö­rök Márkáz, Kisköre, Tarna- lelesz, Pély, Erdőkövesd és Mezőtárkány községekben is. A népművelési osztály je­lenleg keskeny mozgófilmet ké­szít a megye létesítményeiről, a 10 év alatt elért fejlődésről, amely november első felében valamennyi keskeny moziban bemutatásra kerül. A „Tíz év a Szovjetunióban“ című kép- kiállításról pedig — amelyet Egerben, Gyöngyösön és Hat­vanban mutatnak be novem­berben Ciafilmet készít a nép­művelési osztály, amelyet rö­vid időn belül eljuttatunk a községekbe. Vannak eredmények az is­meretterjesztő előadások té­rén is. A Szabad Föld téli es­ték keretében az őszi estéken, mezőgazdasági, természettudo­mányi. egészségügyi, irodalmi és politillcai témákkal ismer­kednék meg a részvevők. Ed­dig kb. 100 előadáson, mintegy 6000 hallgató vett részt. A leg­ketté. Intézkedésünkre az Ingat­lankezelő Vállalat Némethné ké­rését teljesítette. VARI ANDRASNÉ, az egri Textilnagykereskedelmi Vállalat dolgozója, téli tüzelő beszerzé­sére a vállalat szakszervezeti bizottságától segélyt kért. Ezt azonban visszautasították. Elin­téztük, hogy a jövő hónapi szak- szervezeti keretből Vári András- né is kapjon. kiválóbb szervező munkát ezen a téren a pétervásári járás nép­művelési előadója, Tóth János elvtárs végzi, aki nem ragad az íróasztal mellé — mint a gyöngyösi, hevesi és egri járás népművelési előadói —- akik szinte teljesen tájékozat­lanok a járásukban folyó kul- túrmunkáról, s így természe­tes, elsiklanak a tervmegvaló­sítások. Hiba van a hevesi és hatvani járási kultúrotthonok munkájában is. Nem tudják összefogni, még a nagyobb köz­ségek kulturális életét sem, pedig feladatuk lenne a já­rás területén lévő kultúrottho­nok segítése is. Ezért botlado­zik a kultúrmunka pl. Erk, Zaránk, Lőrinczi községben. S mindezen hibák abból adód­nak nagyobbrészt, hogy a me­gyei népművelési osztály nem fordít elég gondot az ellenőr­zésre. segítésre. Szépek a népművelési osztály elgondo­lásai, az kétségtelen, de a kö­vetkezetes ellenőrzés hiányá­ban a járások területén csak részben valósulnak azok meg — állapította meg a VB — s egyben megadta a népművelési szervek számára a további per­spektívát is. TATAI ISTVÁN Megyénk földművesszövet­kezetei is egyre jobban bekap­csolódnak a mezőgazdaság fej­lesztésének sikeres megvalósí­tásába. A vásárlók szükségle­tének megfelelően gondoskod­nak a föld jó megműveléséhez szükséges mezőgazdasági kis­gépekről és szerszámokról. A múlt években a tél beálltával a dolgozó parasztok nehezen ju­tottak hozzá a patkósarokhoz, s így akadályozták őket, hogy lovaikat a csúszós talajon is használhassák, például a trá­gyakihordásnál. Most a föld­művesszövetkezetek jőelőre gondoskodtak, hogy bőven le­gyen patkósarok. Sokat segítettek a földműves­szövetkezetek az őszi munkák elvégzésében is. Több község­ben, mint például Füzesabony­ban, Tamaszentmiklóson há­rom-három vetőgépet bocsátot­tak a parasztság rendelkezé­sére. melyeket több mint két­százan vettek igénybe. A téli hónapokban kukoricamorzsoló- kat és darálókat üzemeltetnek a földművesszövetkezeti tagság és az egyénileg dolgozó parasz­FELIIÍVÁS! A megye DISZ-szervezeteí közül egyre több helyen folyik lázas készülődés a tanács­választás napjának megün­neplésére. Ezeken a helyeken a fiatalok dalától hangos a szervezetek helyisége, az is­kolák és kuHú'otí Konok. A megyei DISZ-bizottság he­lyesli e szervezetek tevékeny­ségét. Felhívja a megye vala­mennyi DISZ-szervezefét és fiataljait, hogy készüljenek méltóképpen a tanácsválasz­tás megünneplésére. Tegye­nek meg mindent. hogy örömteli ünnep. optimista hangulat jellemezze e napot. A dolgozó nép az Ifjúságtól várja e szép megbízatás tel­jesítését. A fiatalok már ed­dig Is több alkalommal be­bizonyították, hogy képesek e feladatok megoldására. Az clkövetkezendő két hétben ta­nuljanak minél több népdalt, mozgalmi indulót, táncot. Legyen a község, a város, az egész megye haragos az ifjú­ság hangjától. Pedagógus elvtársak! Kap­csolódjanak be az ifjúság nagy munkájába, segítsék elő a fiatalok kulturális te­vékenységét. DISZ megyebizottság tok között. Abasáron, Gyöngyö­sön és Egerben szintén több különböző mezőgazdasági gé­pek kölcsönzésével segítik a dolgozó parasztságot. Megyénk földművesszövetke­zetei a mezőgazdasági gépekkel való segítség mellett ruhából is beszerezték a télire való szükségletet. A káli és a sa- rudi földművesszövetkezetek boltjaiba már megérkeztek a téli nagykabátok, bundák, fér­fi és női melegruhák, csizmák, bakancsok, melyeket már rég­óta vártak a vásárlók. Kiváló gépírók A dolgozók 1954. évi orszá­gos gépíróversenyén Heves megye legjobb versenyzője lett: Altorjai Lujza, Eger, me­gyei tanács dolgozója. A me­gye versenyzői közül Bertics Józsefné, a gyöngyösi Mátrai Ásványbánya dolgozója, a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezetének versenyzői között országosan első helyezést ért el. Bírósági A belügyminisztérium heves­megyei főosztálya Bojda Bene­dek József szökött rabot őri­zetbe vette, aki az ország kü­lönböző részein bűncselekmé­nyek sorozatát követte el. Fosz­togatta a társadalmi vagyont és magánszemélyek sérelmére is számtalan lopást követett el. Hamis okiratok alapján újabb házasságot kötött. Tát község­ben betört a földművesszövet­kezetbe és onnan 38 ezer fo­rint értékű anyagot ellopott. Cegléden betört a mozibüfébe és az egyik italboltba. 1954. év őszén Egerbe jött és itt az egyik vállalatnál ismét hamis néven jelentkezett, majd két fiatal társával együtt betört az egri szabó KTSZ raktárába, ahon­nan 10 ezer forint értékű ru­haneműt vitt el. Bojda Bene­dek Józsefet társaival együtt a rendőrhatóság átadta az ügyészségnek. A belügyminisztérium heves­megyei főosztálya őrizetbe vet­te Roly Géza egri lakost, áz Egri Kisker Vállalat 59. sz. árudájának vezetőjét, aki az árucikkek egy részét visszatar­totta a közforgalomból és azo­kat csak ismerőseinek adta el 200—300 százalékkal' magasabb áron. Nemlétező kisiparosok nevén különböző vegyianyago­kat vásárolt fel, s azokat nye­reség mellett értékesítette is­merőseinek. A rendőrhatóság ítéletek Roly Gézát átadta az ügyész­ségnek. ★ Az egri járásbíróság az el­múlt héten a következő ítélete­ket hozta: Sárai János volt egri postakézbesítő 1954 július 20-án szolgálata teljesítése köz­ben ivott, s ittas állapotában postatáskáját többezer forint­tal az egyik italboltban hagyta. Ennek a magatartásnak lett következménye, hegy amikor visszament a postahivatalba elszámolni. 3280 forint hiánya volt. A járásbíróság a társadal- m- tulajdon hanyag kezelése miatt Sárai Jánost 1 évi 10 hónapi börtönbüntetésre, egyes jogainak gyakorlásától 3 évre való eltiltásra ítélte és köte­lezte a társadalmi tulajdonban okozott kár megtérítésére is. Czibik Béla verpeléti dolgo­zó paraszt 1953 decemberétől 1954 áprilisáig 15—20 növen- dékborjút vásárolt fei egersza- lóki dolgozó parasztoktól és ezeket a borjúkat vágási enge­dély nélkül levágta és húsukat megfelelő iparjogosítvány nél­kül kimérte A járásbíróság ezt az életszínvonalunk javulása ellen támadó vádlottat, a köz­ellátás érdekeit veszélyeztető bűntettben és árdrágító üzér­kedés bűntettében mondotta ki bűnösnek és 3 évi börtönbün­tetésre ítélte, s vagyonelkobzást is szabott ki Czibik Bélára. ÂUategêszsêgligyi ankét Egerben November 27-én az egri Dó­zsa filmszínházban ..Állat­egészségügyi ankét“ lesz. Az ankét tárgya: a ..Brucellózis elleni védekezés“. Az előadást filmvetítés követi. Az ankéton résztvesznek a megye állat­orvosai. felcserei, s közei 50 tszcs állattenyésztő. A II. BÉKEKÖLCSÖN sorso­lásakor 10 ezer forintot nyert feles kötvénnyel dr. Cyut-ii Kálmán gyöngyösi lakos. 5 ezer forintot nyert egész köt­vénnyel László Ervin, gyön­gyöshalászi. Simon Sándorné gyöngyösi. Lukács Zoltán egri, negyedes kötvénnyel özv. Óra- vecz Lászlóné egri lakás. vnts •»atrrisjAi eerisütjerne’ NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA elintézte Fö ídmű vessző vetkezefe ink a mezőgazdaságért taOOOOOCXXXXX»»OOOOOOC)OCXXXXXXXXXXXX)OOOOOOOOOOOC)OOOOOeXXXXXXX)OOCKX»OOOCOOOOOC)OOOOOOOC)OOOOCOOOOOOOOOCX)OOOCXXX>00000 ^YOPQ(X?orYD^YffOWO(wyO(yinOfW)f)niYmvxinflnftOQf^^ HUSZONNÉGY termelőszö­vetkezeti tag lelkes munkájáról volt ismeretes pár évvel ez­előtt a nagyvisnyói Uj Élet termelőszövetkezeti csoport. A 132 hold szántóterületen jó ter­méseredmények születtek és fejlődtek, gyarapodtak a szö­vetkezetiek is A nagyvisnyói dolgozó pa­rasztok érdeklődéssel nézték a szövetkezetiek munkáját, so­kan közülük a belépés gondo­latával foglalkoztak. Az elmúlt hónapokban azon­ban valami változás állt be a tszcs életében. Nem mintha nem dolgoznának, de a lelkese­dés. a munkalendüiet alábbha­gyott. A község dolgozó pa­rasztjai is idegenebből néztek a szövetkezetiekre. Mi is volt az oka ennek az idegenkedésnek, a munkalen­dület csökkenésének? Nem sok­kal a kormányprogramm után Megyik Lajos, a Bélapátfalvi Cementgyár volt dolgozója je­lentkezett a tszcs akkori veze­tőinél. s kérte, hogy vegyék fel a csoportba. A vezetőség, a tagság örömmel fogadta a je­lentkezőt. s még lakóházat is biztosított neki. MULT AZ IDŐ. eltelt egy pár hónap, s Megyik Lajosból brigádvezető, pénztáros, köny­velő és raktáros lett egysze- mélyben. Nem sokkal később a tszcs tagjai már tapasztal­ták. hogv az új tag igen ..tevé­kenykedik“ a kocsma körül. Megyik — gondolta — mint brigádvezető, pénztáros és rak­táros nem mehet ki a földekre dolgozni, ezért talált magának „elfoglaltságot“ más területen. A tszcs kendertörőjétől, fű­részüzemétől és darálójától be- S így folytathatnánk a fel­futott pénzösszegeket alapos sorolást munkájáról, csak azt rendetlenséggel óssze-vissza- nem tudni, kinek, hová hord- könyvelte a tszcs egyéb pén- ta a sok vizet, mert kocsiját _ zeivel s a banktól kapott hite­lekkel. így az általa előidézett „zavarosban" könnyű volt ha­lásznia. Hamis nyugtákat gyár­tott. átírta a dolgozó parasz­toknak járó pénzösszegekről készült elismervényeket. szám­lákat hamisított és több ilyen „apró ügylettel“ biztosította nagylábon élését. Már a dol­gozó parasztoknak feltűnt, hogy Megyik mennyire költe­kező. iszákos, no meg, hogy liba-, csirkesültet esznek rend­szeresen hétköznapokon is. A tszcs vezetői sajnos nem figyeltek fel erre. elintézték azzal, hogy a felesége is a tszcs-ben dolgozik és munka­egységük után jár nekik a pénz. Tény az. hogy munka­egység tekintetében — az 5 általa vezetett munkaegység­elszámolási könyv alapján nem volt hiba. Magának 390, feleségének pedig 391 munka­egységet írt ily módon: egység Nagyon sok vízhordásért 10 Vegyes 4 Még több trágyázás 9 Építkezés felelősségéért 6 hisz ez két lóval rendelkezésére ISZÂKOSSÂGA és életmód- állott — elképzelhetetlen volt ja egyre több pénzt követelt, máshol, mint a kocsma előtt ennek biztosítására jól jött a 250.000 forintos építkezése a tszcs-nek Hamis kiutalásokkal a banktól is „szerzett“ magá­nak 16.500 forintot, s dorbé- zolt tovább. Gondoskodott ar­ról is. hogy ha már a tervbe­vett kút nem is készül el. leg­alább az ára „jó helyre“ kerül­jön. így aztán a készítési költ­séget — biztos, ami biztos — kétszer is igényelte. Mialatt Megyik Lajos, a kocsmában itta át a napot, fe­lesége sem tétlenkedett. Mint sertésgondozó „dolgozott“ a tszcs-ben, mint jó feleség leg­főbb feladatának azt tartotta, hogy az ittasságban elfáradt férje meleg szobában álmodja a részegek mézes álmát. Mi­vel fát másfél év alatt egyszer sem vásároltak, alkalmas volt tüzelésre a sertésól deszkázata is. Hogy a fázás következté­ben fellépő járvány 75-ről 25-re csökkentette a sertések számát, az egyáltalán nem izgatta a „sertések gondozóját". A tszcs- tagok látva ezt a nagy pocsé­kolást, a közös vagyonnak az „ismeretlen“ brigádvezető ál­tal történő elherdálását, mind­inkább elkedvetlenedtek, s kezdték a munkát hanyagolni. így maradt abba a kukorica­szár vágása is. A nyeregben lévő brigádve­zető, hogy biztosítsa tekinté­lyét, a tagokkal szemben dur­va. trágár szavak kíséretében fenyegetőzött. Hogy mondását igazolja, Tózsa r. János elnö­köt arcul is ütötte. Miután minden tette egyideig a tszcs- tagok türelme és a községi pártszervezet ébertelensége miatt megtorlatlanul maradt, nyíltan hirdette, hogy gazda­sági intéző volt a múltban. MÓDSZEREI: a káromkodás, kiabálás, fenyegetés és vere­kedés, valamint tettei: a sik­kasztás, lopás, számlahamisí- tás és ivás be is bizonyították ezt. A nagyvisnyói Uj Élet tagjai végül is megelégelték a közéjük befurakodott „intéző úr“ tevékenységét, s legutóbbi csoportgyűlésükön egyhangúlag kizárták a csoportból. Az az­óta eltelt pár nap alatt újra megindult az egészséges élet a csoportban, elvégezték az őszi mélyszántást, és vágják a ku­koricaszárat is. Három új tag­gal gyarapodott csoportjuk a kizárás óta. Ezzel azonban az ügy még nincs és nem is lehet befejez­ve. A termelőszövetkezetbe be­furakodott és ott bomlasztó munkát végzett „intéző úrnak“ a törvény szigorán keresztül is meg kell tudnia, népi demokrá­ciánkban a közösségi vagyon nem „esáki szalmája“, a lopás, sikkasztás, hamisítás és meg­vesztegetés a burzsoázia éltető módszerei, nálunk hosszú ideje nem találnak talajra. Bódi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom