Népújság, 1954. november (87-94. szám)
1954-11-07 / 88. szám
NÉPÚJSÁG 1954 november 1. vasárnap JJfllá ít HAT ÍGY IS LEHET? (B. Szabó Ferenc, a horti gépállomás traktoristája részeq állapotban tönkretette traktorát.) P; h IH, — Hukk. igyál komám egy kis pálinkát, rajtam is ez cégit. Új rizstelepek létesülnek Tisza nánán Megyénk tiszamenti termelő- taövetkezetei és az egyénileg dolgozó parasztok eddig közel 2000 holdon termeltek rizst. À fontos élelmiszercikk minden ’évoen szép jövedelmet biztosított a termelőknek. A kiskörei Dózsa termelőszövetkezet tagjai például az idén közel 20 mázsás termést takarítottak be holdanként. A sarudi rizstermelő egyénileg dolgozó parasztok 16 mázsás átlagtermést értek el. A szép eredmények nyomán sokan elhatározták, hogy még az ősszel kibővítik rizstelepüket. A kiskörei Dózsa tsz tagjai már megkezdték a földmunkálatokat és december közepéig 20 holdon létesítenek új rizstelepeket. - Tisza- nánán az egyénileg dolgozó parasztok közül eddig is sokan foglalkoztak rizstermeléssel. Az idén 250 egyéni gazda szövetkezett rizstermelésre. Az új 340 holdas rizstelep elkészítése néhány napon belül megkezdődik. Az országos Vízügyi Igazgatóság gépekkel segíti az új rizstelep elkészítését. Megyénkben a jövő évben már több mint 4000 mázsával több rizst termelnek, mint az idén. Jókai Aranyember c. drámáját mutatják be a karácsondí kultúrotthonban A karácsondi Ady kultúrotthon színjátszó csoportja megkezdte Jókai Aranyemiber című drámájának próbáját. Az első előadást december 4-én. a karácsondi kultúrotthon nagytermében tartják. A színjátszó csoport Gyöngyösön, Egerben, Füzesabonyban és Kálban is bemutatja a színművet. Ifjú-választó gyűlések Egerben Eger városban az elmúlt hét folyamán a városi DlSZ-bizott- ság több ifjú-választó gyűlést tartott. Igen jól sikerültek a Lakatosárugyárban, Autójavítónál megrendezett gyűlések. A napokban a megyei tanácsnál és a Dohánygyár fiataljai részére tartottak ifjú-választó gyűlést. Itt megbeszélték az először választó fiatalokkal a felmerült kérdéseket és a választási problémákat. Növekszik az érdeklődés a filmek iram A mozilátogatók tábora az elmúlt hónapokban , sokezer fővel emelkedett. Megnőtt a filmék iránti érdeklődés, mert dolgozóinknak változatos szórakozást nyújtanak megyénk filmszínházai. Egerben ez év 111. negyedévében 137.000, Gyöngyösön 108.000, Hatvanban 57.000-re nőtt a mozilátogatók száma. Befejezéshez közelednek megyénkben November 4-ig 3733 községi, 220 városi, 265 járási és 68 megyei tanácstag jelölőgyűlést tartottak megyénk községeiben, városaiban. A hatvani járás területén november 3-án este minden községben befejeződtek a jelölőgyűlések. November 4-én befejeződtek a füzesabonyi és pétervásári járásban is, Beruházások megyénkben A nagygombosi tangazdaságban 530 ezer forint értékben 44 férőhelyes bölcsőde készül, hevesvezékényi Béke termelőszövetkezetben 32 ezer forintos beruházással villanyt vezetnek be. Gyöngyös új cipőboltot kap, 110 ezer forint értékű beruházással. A gyöngyösi Kiskereskedelmi Vállalat a 82-es árudát 45 ezer forintos költséggel új berendezéssel látja el, ERNST THÄLMANN Egy nap alatt 600 füstcsövet gyártottunk Nemrég közöltük, hogy üzemünkben, az Egri Lakatosárugyárban megkezdik a közszükségleti cikkek gyártását. Azóta már történtek is intézkedések, hogy szavunkat valóra válthassuk. November elsején hozzá- kezdtünk egy fontos közszükségleti cikk, a füstcsövek gyártásához. A dolgozók a rendelkezésükre álló eszközökkel egy nap alatt 600 darab 118 mm-es átmérőjű 800 milliméter hosszú füstcsöveket gyártanak. Megértve az önköltségcsökkentés fontosságát, a hulladékanyagokat is felhasználjuk és azokból 400 milliméteres füstcsöveket gyártunk. A héten már szállítjuk is a füstcsöveket a Hevesmegyei Vaskereskedelmi Vállalatnak, hogy ezzel is elősegítsük a megye joöb ellátását. Előreláthatólag dolgozóink már a hónap közepén befejezik a novemberre tervezett füstcsövek gyártását. Ének József Egri Lakatosárugyái EGER VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL : «I Születtek: Szabó Klára, Bak József, Szilágyi Lajos, Kuszely Mária. Kedves Pál, Zbiskó Ká roly. Koncz Csaba, Molnár István. Lévai Anna, Bodó Éva. Ha vasi Róbert. Borai Magdolna Berzi Gábor, Gulyás Béla. Meghaltak: Dózsa Ferencné Mészáros Jolán, Bodor Józsefné Bajzáth Anna. Az egri Vörös Csillag filmszínház november 11—14-ig tűzte műsorára az Ernst Thälmann című, magyarul beszélő német szinesfilmet. Tiz esztendeje, hogy a német nácik utolsó esztelen dührohamukban 11 esztendei raboskodás után a buchenwaldi haláltáborban megölték Ernst Thälmannt, a német munlkás- osztály nagy vezetőjét. Ernst Thälmann már 1907-ben, a hdfnburgi szállítómunkások sztrájkját szervezte. Minden erejével küzdött a 1914-es imperialista háború ellen, s ezért a magatartásáért haditörvényszék elé került. Két és félévi szakadatlan frontszolgálat után hírét veszi a kievi matrózlázadásnak. Így kezdődik a film első része, majd végig bemutatja Thälmann nagyszerű életét, munkáját. A film a hamburgi munkások előtt elmondott nagy beszéddel fejeződik be. Az őszi-téli évad filmjeiről „AZ IDEI KIÁLLÍTÁS A FEJLŐDÉS HATÁROZOTT JELEIT MUTATJA" — A MEGYEI KEPZOMU VESZETI KIÁLLÍTÁSRÓL — A Hevesmegyei Moziüzemi Vállalat az eddiginél változatosabb, gazdagabb, színesebb műsort biztosított megyénk dolgozóinak az őszi-téli időszakra. Rövidesen bemutatásra kerül Móricz Zsigmond regényének filmváltozata, a Rokonok, majd az új színes magyar ifjúsági film, Én és a nagyapám címűiéi, a Bükk- íennsikon lejátszódó magyar film; Simon Menyhért születése, Homoki Nagy István új, színes természetfilmje, a Kék vércsék erdejében, de a magyar filmeken kívül nagyszerű szovjet filmek, így az Érettségi bizonyítvány, Csapda az erdőben, Ezt nem lehet elfelejteni című filmek kerülnek bemutatásra. Érdekessége lesz az őszi évadnak a csodálatos szép melódiájú Verdi-film, a magyarul beszélő érdekes svéd film, Egy nyáron át táncolt címmel és a Puskin novellájából készült gyönyörű francia filmdráma, a Pique Damez Kedves német filmeket is láthatunk majd, így a zenei filmmeglepetést, a Denevért, a magyarul beszélő Titokzatos hajóroncs című filmet, s a Hajléktalanok című német filmdrámát, MOZIK MŰSORA: Az egri Szakszervezeti Székházban rendezett megyei képzőművészeti kiállítást több mint 6000 látogató nézte meg két hét alatt. A minden évben megrendezésre kerülő képzőművészeti kiállítás ma már jelentős tényező Eger és Heves megye kultúréletében. A most zárult ezévi kiállítás sikerében része van a szép új kiállító helyiségnek is. amelyben sokkal zavartalanabbul, jobban érvényesülnek a kiállított művek, mint a Líceum dísztermében, ahol a XVIII. századbeli hatalmas falfestmények barokk-pompája mindig túlharsogta a kisebbméretű s hangvételben egyszerűbb, bensőséges hatásra törekvő új alkotásokat. Az egr* művészek munkái két évvel ezelőtt keltettek először országos visszhangot: az 1952-es megyei kiállítás hívta fel a figyelmet arra a serény és becsületes munkára, melyet a sok nehézséggel küzdő egri képzőművészek folytatnak. 1952-ben Eger vára ostromának 400. évfordulóját ünnepelte az ország, az 1952-es egri kiállítást az egri hősök emlékének szentelték a város képzőművészei. Példamutató ösz- szefogással egész sor olyan művet alkottak, mely elsősorban témájánál fogva, méltán keltette fel a figyelmet. A téma a mondanivaló nagysága közös munkára serkentette az egri festőket és az emlékezetes kiállítás megragadó erővel idézte a mai nézők elé a 400 év előtti múlt hőseit és hősi küzdelmeit. Kátai Mihály Rondos történeti tanulmányok lapján rekonstruálta és romjaiból képein feltámasztotta a régi várépületet, s friss mesélő kedvvel sikerült az egykori élet elevenségét is felidézni néhány mozgalmas csatajelenetben. Gergely Pál, Gádor Kálmán, Hamza Tibor, Kastaly István és Kátai Mihály erre a kiállításra közös munkával festette meg az Eger ostroma című nagyméretű és nagyigényű kompozíciót. mely most a városi tanács dísztermében látható. A centenáris kiállításon Orbán József egri és Szabó István kisterenyei szobrász is jelentős darabokat mutat be. Minden jel arra mutat, hogy az egri képzőművészeti élet erőteljesen fellendült. Az 1953-as megyei kiállítás további eredményeket hozott. A művészek elmélyültebb munkával tartalmasabb műveket alkottak, a siker hatása és az ebből táplálkozó lelkesedés lendülete megérző- dött az eredményekben eddig leggazdagabb múltévi egri képzőművészeti kiállításon. Már a centenáris évi tárlaton is legnagyobb sikert a jellegzetes egri tálak ábrázolásával érték el a művészek. A régi csatajelenetek élményt adó elevenségéhez nagymértékben hozzájárult a csataképek táj- hátterének költői erejű, s mégis reális, valóságábrázoló tartalmassága. Legszebbet azóta is a táifestészet terén alkottak az egri művészek. Az idei megyei kiállítás sok tekintetben a fejlődés. az előbbrejutás további határozott jeleit mutatja. Azonban a kritikusnak meg kell állapítani, hogy az elmúlt esztendők alatt mutatkozott szép lendület most mintha kissé megtorpant volna. Miért? Az eddigi eredmények további erőfeszítésekre kötelezik Eger és Heves megye művészeit. Kétségtelen eredmény, hogy az egri művészek munkája elmélyültebbé vált, főkép az emberábrázolás tekintetében. Ezt bizonyítja a többi között Gergely Pál most bemutatott önarcképe és az asztalra könyökölő tárkányi kislányt ábrázoló, friss színekben megfestett, üde zsáner-portréja. Gádor Kálmán bátran komponált, nagyvonalú csendélet-keretbe foglalt önarcképe, Farkas András tenyérnyi nagyságú parasztfej-tanulmánya. De a sikerült művek mellett aránylag sc-k a befejezetlen, kiérleletlen. tehát erőtlen kép. Gondosabban kellett volna az ilyen műveket a kiállítás anyagából kiválogatni, s így többet. szebbet mutatott volna a Heves megyében folyó derék képzőművészeti munkáról. Befejezetlen mű például, a népi táncosok öltözködését ábrázoló valamennyi kiállított festmény. Négy művész többször is megfestette ugyanezt a témát, de egyik alkotása sem érett egész művé. A kiállításon látható szép akvarellek sora azt bizonyítja, hogy az ú. n. „kisebb műfajokéban is lehet szép eredményeket elérni, s többet ér egy teljes művészi gonddal megalkotott akvarell. mint egy elhamarkodott befejezetlen „nagy olaj“. A kiállítás sikere félreérthetetlenül megmutatta, hogy Eger közönsége szeretettel figyeli a képzőművészek munkáját. S ez a figyelem és szeretet kötelez. A művészi szép iránt egyre fogékonyabbá váló tömegek érdeklődése lelket ad és jelentős társadalmi tetté emeli a művészi munkát. Ezt az egri. hevesmegyei művészek is tudják, s egyre több mai életünket ábrázoló életkép jelenik meg az egri kiállításokon. Mai életünk szivet, lelket megragadó magas művészi színvonalú ábrázolása elsőszámú feladata mai képzőművészetünknek. Elismeréssel kell megemlíteni Kastaly István Gyümölcsfa ültetés. Farkas András Tanító lesz c. életképét, és Garay Elvira Pihenő c. festményét. Az elmélyültebbé vált emberábrázolás eredményei tovább gazdagodnak a jelentős mondanivalót összefoglaló többalakos zsánerképekben. Valoságtükröző. gazdag mondanivalójú. reális és költői erejű műveket vár a közönség Egerben is művészeitől, akik között olyan tehetségek vannak, mint Gödör Kálmán, a nagyvonalú és bátor festői előadás magávalragadó erejű művésze: Kátai Mihály, a színesen mesélő, történeti festő és a tájképek bensőséges, áhi- tatoslelkű. érzékeny poétája valamint az egyre elmélye- dőbbé váló komoly tudású Gergely Pál és Orbán József az eleven, é'.etábrázoló kisplasztikával és az emelkedett ünnepi hangon megszólaló monumentális művekben egyforma sikerrel dolgozó művész. SZEGI PÁL mükritikus Egri Vörös Csillag Filmszínház: November 4 —10-ig: Két úr szolgája (szovjet). 11 — 14-ig: Ernst Thälmann (német). November 7-én, vasárnap d. e. matiné 11-kor: Legény a tajgáról. Egri Dózsa filmszínház November 7—8-ig: Kék vércsék erdejében (maqyar). 9 — 10- ig: Maclovia (mexikói). November 7-én, vasárnap d. e. 11- kor matiné: Feledhetetlen 1919. Gyöngyösi Szabadság: November 7-én: Örs a hegyekben (szovjet). 8-án: Talpalatnyi föld (magyar), 9-én: Harmadik csapás (szovjet), 10-én: Egy asz- szony elindul (magyar). Gyöngyösi Puskin: November 7-én: Civil a pályán (magyar), 8-án: Párttltkár (szovjet), 9-én: Felszabadult föld (magyar), 10-én: Orsai csomópont (szovjet). Hatvan: November 7-én: Kaland a Vörös-tengeren (osztrák), 8 —9-én: Szibériai rapszódia (szovjet), 10 -11-ig: Bátrak arénája (szovjet). November 7-én, vasárnap matiné 11-kor, Hősök tavasza (német). Füzesabony: November 7 —8-án: Anna a férje nyakán (szovjet), 9—11-ig: Kék vércsék erdejében (magyar). Ovecskin : VIDÉKI HÉTKÖZNAPOK Ovecskin műve bemutatja a szovjet kolhozok mindennapi életét, örömeit és bajait, hibáit és eredményeit. A földeken és az értekezletek légkörében, a kolhozparasztok házában és a pártirodában, a traktorosok között és az emberi lélek mélyén — a kolhoz mindennapja, a kolhoz élete lüktet. Legnagyobb érdeme az írónak a szenvedélyesen őszinte segiteniakarás, amellyel feltár minden hibát. A regény meglepi és bámulatba ejti az olvasót új gondolataival és eredeti ötleteivel. A felvetett problémák nagyrésze nálunk is felmerül, ezért a mű széleskörű érdeklődésre tarthat számot. Örkény István : HÓVIHARBAN A kötet 13 év novellatermésének legjavát tartalmazza. Az első három elbeszélés azon a képletes nyelven íródott, amelybe a háború és a fasizmus belehajszolta a művészeket. A novelláskötet második része Idegen föld címmel Örkény háborús elbeszéléseit foglalja magába. A háború, a hadifogság volt ugyanis Örkény számára az a megrendítő és nagy élmény, amely írásművészetét az objektív és pártos ábrázolás felé terelte.
