Népújság, 1954. november (87-94. szám)
1954-11-07 / 88. szám
2 NÉPÚJSÁG 1954 november 7. vásárnál» AZ ELSŐ ÖSSZEJÖVETEL Győri Imre művezető, az egri dohánygyár propagandistája több évvel ezelőtt kezdte nevelői tevékenységét. A szegedi és az egri dohánygyárban több mint 150 kommunistát és pártonkívü- lit tanított meg pártunk politikájúinak helyes alkalmazására, a tnarxizmüs-leninizmus tanaira. A múlt évben a Szovjetunió Kommunista Pártja történetét tanította a dohánygyári munkásoknak. Egy hónappal ezelőtt kezdett hozzá az ezévi oktatás előkészítéséhez. Minden hallgatójával beszélt, s érdeklődött, hogyan tudják hasznosítani a népnevelő- munkában a pártoktatáisban tanultakat, könnyíti-e munkájukat. Hosszasan elbeszélgetett az új tananyagról, a III. kongresszus határozatainak jelentőségéről. A pártonkívüli népnevelőkkel is ismertette a pártkongresszus határozatát, hogy könnyebben boldoguljanak vele, brosúrát is ajándékozott nekik. melyben megjegyezte a fontosabb elvi tételeket. A beszélgetések során többen kérdezték tőle, hogy az új oktatási forma nem jelent-e visszaesést a multévivel szemben? Sikerült megértetni, hogy a párt- kongresszus anyagának tanul- mányozáisa a mai időszakban fontosabb minden más anyagnál. Hogy Győri elvtárs meg tudta győzni hallgatóit, sokat köszönhet annak, hogy rendszeresen tanulmányozza a sajtót, s a megyei népnevelő füzeteket. Már most megkezdte a helyi adjatok gyűjtését a kongresszus anyagának ismertetéséhez. November 2-án volt az első összejövetel. A hallgatók nagyobb része megjelent, csak a második műszakosok s a betegek nem jöttek el. Az első foglalkozáson virággal fogadták a pártoktatásban résztvevő kommunistákat és pártonkívülieket. Az ünnepélyes megnyitó után megismerkedtek egymással a tanfolyam hallgatói. Megválasztották a bizalmit is, aki helyettesíti majd Győri elvtársat, ha munkája vagy betegsége miatt nem tud megjelenni az előadálson. A Győri elvtárs által vezetett középfokú tanfolyam hallgatói megígérték, hogy rendszeresen járnak az előadásra s a szemináriumra, szólnak szomszédjuknak is, hogy ők is tanulmányozzák a kongresszus határozatait. Kocsis Ignácné kérte, hogy segítsen többet neki Győri elvtárs az anyag feldolgozáséiban. Győri elvtárs most az első előadásra készül. Már elolvasta az irodalom nagy részét, a vázlat- készítésnél tart, hogy felkészülve jelenhessen meg hallgatói előtt, s minél hívebben tolmácsolhassa pártunk politikáját. A TTIT HÍREI — NOVEMBER 7-ÉN, vasárnap délelőtt dr. Zétényi Endre, a földrajzi szakosztály vezetője kirándulást vezet az üdülők és turisták részére Szilvásvárad környékén. — NOVEMBER 10-ÉN este fél 6-kor Hevesen, a Járási kultúrotthonban, dr. Némedi Lajos, a társulat elnöke • előadást tart a Hazafias Népfront és az értelmiség címmel. — NOVEMBER 10-EN délután 5 órakor a dohánygyár kultúrtermében dr. Némedi Lajosné, az irodalmi szakosztály elnöke Mikszáth Két választás Magyarországon című könyvéről tart előadást. — NOVEMBER 13-ÁN délután 5 órakor a Pedagógiai Főiskola zenetermében Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, a növénytan problémáiról ,, Kongresszus Párizsban és Riviérán“ címmel vetített képes előadást ad. Belépődíj 1 forint Megjelent Az új közgazdasági folyóirat első száma Pártunk III. kongresszusának és a Központi Vezetőség legutóbbi ülésének határozata értelmében megindult az új magyar közgazdasági folyóirat: a Közgazdasági Szemle. A lap első száma A közgazdaságtudomány fellendítésének szolgálatában című vezércikkben Ismerteti azokat a feladatokat, amelyek a hazai közgazdaságtudomány fejlesztése. a párt és a kormány gazdaságpolitikája. tudományos megalapozásának előmozdítása végett az új közgazdasági folyóiratra hárulnak. Mikó József: Az új tanácstörvény. a tanácsok gazdasági munkájának megjavításáért című cikkében a tanácsok gazdasági tevékenységével kapcsolatos kérdéseket elemzi. Csizmadia Ernő: A mezőgazdasági nagyüzem fölénye és a termelőszövetkezetek erősítése, népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában címen írt cikket. Wilcsek Jenő: Az önköltség csökkentésének eszközei Iparunkban című cikkében a termelékenység emelkedésének és a termelés növekedésének az önköltség csökkenésével való ösz- szefüggéselt tárgyalja. A folyóirat Mátyás Antal: Kossuth köz- gazdasági nézetei című tanulmányának közlésével régi adósság törlesztését kezdi meg: a haladó magyar közgazdasági gondolat legkiválóbb képviselői nézeteinek értékelő Ismertetését: Sós Gábor cikke a moszkvai mezőgazdasági kiállítás tanulságaival foglalkozik. Liska Tibor és Máriás Antal pedig részletes vita cikkben fejtik ki a gazdaságosság és a nemzetközi munkamegosztás kérdésével kapcsolatos, kiterjedt, kutató munkán alapuló álláspontjukat. A folyóirat szemlerovatában Kecskeméti Zsuzsa, Péter György, Hédi János és Zala Júlia Általános statisztika cimű egyetemi tankönyvének a magyar tudományos akadémiai közgazdasági főbizottságában lezajlott vitájáról, Olli Lajos pedig a vita eredményeinek a Marx Károly közgazda- sági tudományi egyetem statisztikai oktatásában való hasznosításáról számol be. A számok és tények rovat Nyugat-Németország felfegyverzéséről, a nyugat-német és a Nyugat-Németországban érdekelt külföldi nagytőkések profitjáról, a nyugatnémet munkásosztály helyzetének romlásáról közöl adatokat. A kritika és könyvismertetés rovatban Simái Mihály Engels: A munkásosztály helyzete Angliában című klasszikus munkálat. _ Dános Ernő, Wágner Zoltán é s Szőke György: Az ipari termelési kapacitás felmérése és kihasználásának tervezése című könyvet Ismerteti. A folyóiratszemle rovat részletesen ismerteti a Voproszi Ekono- miki című szovjet folyóirat 1954. évi 7. számában megjelent cikke- lC6t. Á lap szakirodalmi tájékoztatót Is közöl a Magyarországon és külföldön legutóbb megjelent gazdasági tárgyú könyvekről. Üdvözöljük a megye nő jelöltjeit Poroszló község 30. számú választókerületének jelöltjét, Vencel Jánosnét örömmel és egyhangúlag jelölte a község. Másnap öröm érte Vencel Jánosnét, mert jelkeresték az MNDSZ-asszonyok és virágcsokrokkal üdvözölték. Kérték, hogy mint tanácstag-jelölt, igyekezzen a nép bizalmára, jó munkával válaszolni. Vencel Jánosné elmondotta, hogy eddig is fontos feladatnak tekintette a tanács sokrétű munkáját, segíteni, erősíteni a tanács és a tömegek kapcsolatát. Különösen érzi a tanács munkájáért a felelősséget most, amikor a 30. számú kerület jelölő gyűlésén őt jelölték tanácstagnak. Úgy dolgozik majd, hogy a bizalomnak eleget tegyen. De nem akar szégyent vallani az MNDSZ asszonytársai előtt sem, akikkel együtt dolgozik a poroszlói Rákóczi-tsz-ben. Mi. az MNDSZ megyei elnökség, üdvözöljük Vencel Jánosné jelöltet, és a megye nő jelöltjeit, a mi „jelöltjeinket“ és kérjük, hogy jó munkájukkal válaszoljanak a nép bizalmára. Árvái Dezsőné, MNDSZ megyei elnök. JanáciainJ^ []J POZSÄR GYULA a tanácstagi fogadóórán elmondotta, hogy még nincs téli tüzelője, s a TÜZÉP-nél nem tud sor- banállni, mert a Lakatosáru- gyárban dolgozik, a felesége pedig beteges. A tanácstag intézkedett, hogy a TÜZÉP soronkívül adja ki neki a téli szükségletet. — LUKACS GYULA ÉS CSANÁDI IGNÁC egri lakosok, panasszal fordultak a tanácshoz, hogy mindketten 65 éven felüliek, s raj uk kívül a családban nincs munkaképes ember, mégsem kapták meg a törvényes szociális kedvez-1 rnényt. A tanács mindkettőjük | ügyét felülvizsgálta, s mivel azt jogosnak találta, megkapták ' az 50 százalékos szociális kedvezményt és Lukács Gyula együttes adójából 440 forintot, Csanádi Ignác együttes adójából pedig 350 forintot engedtek el. — IVÓCS LAJOS egri lakos, vasöntödéi dolgozónak fizetéséből az üzem gyermektelen- ségi adót akart levonni, holott egy férjnél lévő lánya van. A városi tanács megvizsgálta a panaszt, s mivel az a valósá|g- nak megfelelt, intézkedett az üzemnél, s így Ivócs Lajos fizetését ezentúl a gyermekte- lenségi adó levonása nélkül folyósítják. „Tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen" A Mátravidéki Erőmű békebizottságának nagygyűlésén az üzem dolgozói tiltakoztak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, s az alábbi levelet küldték az Országos Béketanácsnak. Mi, a magyar népi demokratikus állam esvik legnagyobb erőművének dolgozói tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Követeljük a nagyhatalmaktól, hogy a béke ügyét a Szovjetunió javaslata szerint, tárgyalóasztalnál és ne fegyverrel döntsék el. Mi, az erőmű dolgozói a nemzet .valamint a világ minden becsületes, józan gondolkodású népével, a saját és gyermekeink jelenét és jövőjét békés alkotó munkával, nem pedig hadbavc.nulással és vérünk cntásával akarjuk biztosítani. Követeljük a nagyhatalmaktól, hogy felszítás helyett oltsák ki, egyszer és mindenkorra a világot felégetni akaró új nyugatnémet fasiszta militarista tűzfészket. E követelésünket aláírásunkkal is megerősítjük“. A MÂTRAVIDÉKI ERŐMŰ DOLGOZÖI A vasgyüjtő hónap sikeréért A minisztertanács határozata alapján novemberben ismét vasgyüjtő hónapot tartunk. Megyénk földművesszövetkezeteinek ez idő alatt vashulladékból 4300, fémhulladékból pedig 60 mázsát kell gyűjteni. A füzesabonyi járásban megtartott értekezleten Antal László javaslatára az ügyvezetők elhatározták, hogy versenyre hívják a megye valamennyi földműves- szövetkezetét. Vállalták, hogy tervüket 102 százalékban teljesítik, Első héten az előirányzat 20, a második héten 40. a harmadikhéten 30 százalékát, a negyedik héten pedig határidő előtt öt nappal a még hátralévő 12 százalékot gyűjtik be. Á MÉSZÖV felhívja a szövetkezetek ügyvezetőit, hogy csatlakozzanak a füzesabonyi versenykihíváshoz. Teremtsenek jó kapcsolatot a DÍSZ-fiatalokkal, az úttörőkkel, bízzák meg ökel a begyűjtés lebonyolításával is. /K Süveges Benedek, / / \ MÉSZÖV. „Szemlélhetetlen“ eszközök PÁRTHÍREK — TAMÄS ANDRÁS ÊS ELEK JÖZSEF, az egri VII. körzet népnevelői jó munkát végeztek a tanácstag jelölő- gyűlések szervezésében. A rájuk bízott hat jelölőgyűlést jól szervezték meg. Előző nap is meglátogatták a körzet választóit, s közvetlenül a gyűlés előtt is felkeresték őket, hogy újból meghívják a jelölőgyűlésre. Módszerüket a körzet többi népnevelője is alkalmazza. — A BALATON KÖZSÉGI PARTSZERVEZET díszes meghívót küld azoknak a kommunistáknak és pártonkí- vülieknek, akik résztvesznek a pártoktatásban. Ezzel is ünnepélyessé teszik az első ösz- szejövetelt. — AZ EGRI LAKATOS- ÁRUGYÁRBAN november 2-án kibővített taggyűlést tartottak az üzem kommunistái, melyre 10 pártonkívülit is meghívtak. A pártonkívüliek elmondták, meglepte őket, hogy a kommunisták ilyen nyíltan beszélnek. Kérték, hogy legalább negyedévenként hívják meg őket kibővített taggyűlésre, hogy ők is részt vállalhassanak abból a nagy feladatból, melyet az üzem kommunistái vállaltak magukra. A pártonkívüliek közül hozzászólt Kertész István főművezető, s több műszaki vezető, javasolták, hogy az eddig hulladékba dobott hasz- nálható anyagot minden dolgozó vigye vissza a raktárbaj hogy újból felhasználhassák} ezzel jelentős megtakarítást érhetnek el. — MEGYÉNK ÜTTÖRÖI lelkesen készülnek a felszabadulási ünnepségekre. Mak- dáron, Felnémeten rajzkiállí- jtást és ünnepélyes csapatgyű- léseket terveznek a pajtások. — AZ EGRI X. SZ. általánosiskolában jól dolgozik a szülői munkaközösség. Megkezdték az iskolaudvar feltöltését, segítenek a parkírozásnál és a tatarozásnál is. — AZ EGRI III. SZ. általánosiskola IV. osztályos tanulói — 41 pajtás —1 őszi üdültetésben vesznek részt Csillebércen, Újfajta si ser ehad lepte el megyénket is: az úgynevezett művészeti munkaközösségek. E munkaközösségeknek körülbelül annyi közük van a munkához, mint Puskinnak a róla oly szerencsétlenül elnevezett pus- kín-szelethez. De, ha a munkához nincs is sok közük, a becsapáshoz annál több. És rendkívül sajnálatos, hogy ezek a csalók állami, helyesebben oktatásügyi minisztériumi támogatásban részesülnek, s az is, hogy a megyei tanács oktatási osztályában megértő támogatóra találnak. Mert miről is van szó? Köztudomású, hogy iskolapolitikánk eddigi hibái miatt a falusi általános iskolák egy részét igen gyérül szerelték fel szemléltető eszközökkel, s anyagokkal. Államunk jelentős erőfeszítésekkel, pénzkeretek biztosításával sok helyen máris segített ezen az állapoton, s nyilvánvaló, segíteni fog mindenütt. A munkaközösségek „maszek” tagjai ezt használják ki igen „szerencsésen”. Az oktatásügyi minisztérium megbízólevelével keresték fel a tanács oktatási osztályát, s ígéretet tettek, hogy potom pénzért szemléltető rajzokat készítenek az iskolák számára. Az oktatási osztály belement a játékba — mondani sem kell, hogy igen drága ez a játék — s eddig 140.089 forint értékben a munkaközösségek máris leszállították termelvényeik egy részét. Azóta az ilyesfajta szemléltető eszközökkel ellátott iskolák tanítói a hajukat tépik. Nézzünk csak meg egyet ezekből, a darabonként 65 forintba kerülő szemléltető eszközökből. Félíves rajzlappapír, alul-felül gyalutatlan léc a keret. A kép a legolcsóbb sokszorosítás. A közlekedés fejlődését például a következő négy kép szemlélteti: 1. Elől vágtató ló, melynek egyik fele előre néz, a másik oldalra, úgyhogy a szerencsétlen lónak egyszerre négy fület adott a rajzoló. A színek rettenetesek, a lovon ülőnek például lilaszínű csizmája van. 2. Ekhós szekér. Színek ugyanazok. 3. Lokomotív. Egyszerű vázrajz az egész. 4. Egy gőzmodony sematikus képe, élénkítve azzal, hogy a rajzoló első két kerekére állította a mozdonyt, mintha éppen most akarna lebukfencezni a sínekről. S ilyen szemléltető eszközök egész sora jelzi, hogy ez vér- tázító csalás, becsapása dolgozó népünknek, kijátszása iskolapolitikánknak, hisz a , már kifizetett pénzből, meg a további 22.360 forintos megrendelésből egy kéttanlermes falusi iskolát lehetne felszerelni. A legsürgősebb felelősségre- vonást azokkal szemben, akik engedélyezték ezt a sáskajárást, de azokkal szemben isi akik további lehetőséget biztosítottak a munkakerülők, a nép félrevezetéséből élők trűkkjei- nek. felhívás a Hazafias Népfront helyi bizottságaihoz Közeledik felszabadulásunk 10. évfordulója. 1954 novenn bér elejétől december 24-ig terjedő időszakra esik megyénk felszabadulásának tizedik évfordulója. Ebből az alkalomból megyénk minden községe, városa felszabadulási ünnepségeket rendez. Felhívjuk a népfront helyi bizottságait, vegyenek részt az ünnepségek előkészítésében és megrendezésében. Mozgósítsák népünk minden rétegét, minden becsületes, hazáját szerető dolgozót. Törekedjenek arra, hogy az ünnepségek méltóképpen kl- fejezzék népünk megbonthatatlan, szilárd egységet, törhetetlen akaratát boldog jövendőnk felépítésében, hazánk felvirágoztatásában. Az ünnepségek juttassák kifejezésre a Szovjetunió iránti hálánkat és szeretetünket. Előre a Hazafias Népfront zászlaja alatt felszabaduláévfordulójának méltó megünneplésére. — HEVESMEGYEI HAZAFIAS NÉPFRONT ^ BIZOTTSÁG „Egyhangú" bíróválaszfás Vámosgyörkön A harmincas években történt. Régen unta már a község apraja, nagyja Gyóni Mihály talpnyaló községi bíró működését — aki behunyt szemmel, minden lelkiismeretfurda- lás nélkül írta alá a községre és a népre a leghátrányosabb előterjesztéseket és ügyiratokat, melyeket a főjegyző az „orra alá tolt”. A község új bírót akart — fiatalt és munkabírót, aki belenéz a község ügyeibe és szemmel tartja a község akkori „vezetőségét“, mely a következőkből állt: Magócsy Miklós főjegyző, akit kollégái „hallgatásbamerült butaságának neveztek, mivel soha egy gyűlésen, vagy értekezleten fel nem szólalt. Gyöngyöshalászról „plántálta“ oda a főszolgabíró és működését azzal kezdte, hogy a cséplési berakodási engedélyek „helyszíni ellenőrzésének” ürügye alatt végigjárta a házakat és nem felejtette megkérdezni, hogy „szokás-e itt a főjegyzőnek rántanivaló csirkét küldeni?“ — Gergely Irént létszámfe- lett gépírónőnek alkalmazta, aki a gépírás mellett, mellesleg „máshoz is értett“, — úgy- annyira, hogy emiatt felesége méreggel vetett véget életének. — A főjegyző odáig ment fukarságában, hogy feleségének még az útiköltségeit sem biztosította és így utolsó halálos tragikus útja alkalmával kénytelen volt Kir- ják Kálmán kisbírótól kölcsönt kérni. És mikor elhalt, nemhogy azonnal visszafizette volna, hétről hétre halogatta, sőt szakácsnak alkalmazta a kisbírót, anélkül, hogy ezért valami ellenszolgáltatást adott volna. Állandóan potyavacsorákra járt, amit sohasem viszonozott. Kollegális érzéséből is alaposan levizsgázott. Mikor évente nyáron szabadságra ment. előtte kidoboltatta, hogy aki szerződést akar Íratni, az vasárnap a községházánál keresse fel, nehogy véletlenül a munkadíj kollégáinak jusson, akik helyette munkáját elvégezték. Nem csoda, ha kapzsisága és mohósága segítségével hamarosan tíz hold földet szerzett. ltó segítőtársa volt a népnyúzásban a járásszerte híres Bokk Jenő adóügyi jegyző, aki később a hatvani gettó parancsnoka lett, Huszár Béla közigazgatási segédjegyző, ismert szélsőjobboldali magatartásáról. Ez a „szellemi triumvirátus“ igazgatta akkor — saját zsebére — a község ügyeit. A község tehát elhatározta, hogy új bírót választ. Medve Jápos személyében állapodtak meg. A jelölt holtbiztosra vette a választást. Kellemes idő virradt a választás napjára. Vasárnap volt. Az emberek a templomból kijövet, folyamként vették körül a községházát és várták a választást. Az új bírójelölt udvarán már bográcsban rotyogott a tinópörkölt. melynek ínycsiklandó szaga eljutott a választók orra alá is. Kisült a rétes és a fonatos kalács, a hordó csapra volt ütve. Mindent előkészítettek, csak az új bíró megválasztásának „nem vitás“ eredménye hiányzott. Kilenc óra után berobogott a „nagyságos“ Gröber főszolgabíró úr autója. Az emberek ijedt libák módjára rebbentek szét, hogy helyet adjanak a két csendőr közt bevonuló főszolgabíró „magas személyiségének“. Szellemi képesség dolgában egyike volt a megye leggyengébb főszolgabíróinak, akit Okolicsányi (nagylajbi) alispán inkább vagyoni állapota és családi összeköttetései alapján, mint rátermettsége és esze révén juttatott a főszolgabírói állásba. Örökösen vadászott, A hivatalba csak aláírni járt, azt is kesztyűs kézzel tette, hogy „elfinomodott“ kezét a tinta be ne piszkolja. Állandóan pénzzavarral küzdött. À járás jobbmódú jegyzői segítették ki gyakori pénzzavarából, melyet „elfelejtett“ visszaadni. Hálából zsírosabb jegyzőségbe helyezte őket — a kéz kezet mos, jelige alapján. Ahogy megérkezett, mindjárt „bizalmas megbeszélést“ tartott a község vezetőivel. Hamarosan megtudta, hogy azok a régi bírót akarják továbbra is. „öreg és befolyásolható, azonfelül mindent szó nélkül aláír“ — sietett alátámasztani érveit a főjegyző és munkatársai. A főszolgabíró mosolyogva húzta félre a száját. „De van-e valaki a községben, aki a régi bírót akarja“ — kérdezte óvatosan. „Talán egy-kettő a községből“ — válaszolta a főjegyző. „Akkor nincs baj, megtartjuk a választást“ jelentette ki a főszolgabíró, már intett a kisbírónak, hogy a községháza előtt várakozó tömegből válassza ki azt a pár embert. A tanácsterembe hívatta őket, a községháza ajtaját bezáratta, hogy idegenek be ne mehessenek. T? ovidén ismertette a tanácskozás célját és kijelentette, hogy a gyűlés „határozatképes“, megkérdezte, akarják-e az új birót, vagy a régi mellett döntenek. A bentlévő 3—4 ember felkiáltással a régi bíró mellett döntött. A választás „egyhangú“ — jelentette ki a főszolgabíró, nem törődve a községháza előtt várakozó és zajgó tömeggel, melytől a kirendelt csendőrök csak nehezen tudták „magas személyiségét“ megvédeni. Jöhetett a fellebbezés, jöhetett a közigazgatási bírósági panasz is, minden maradt a régiben. így történt az „egyhangú bíróválasztás“ a harmincas_években. Mennyivel más ma, amikor a nép jelöltjei kerülnek a tanácsokba, akik teljes igyekezetükkel a népet szolgálják. TARI JÁNOS
