Népújság, 1954. november (87-94. szám)
1954-11-25 / 93. szám
4 NÉPÚJSÁG Î9S4 november 25. esGtőrtSfc. Ilyen és ehhez hasonló mó- kákkal gyorsan teltek az órák. Egyszer csak azon vette észíts magát a társaság, bogy ideje hazáké szül ödni. Odakint közben megváltozott az időjárás; kihasadt az angyalkák dunnája. Kiadós hóesés egycsapásra a Nagy Fehér Csend országává alakította át a Bükköt. Antal marnék mindjárt elsőnek indultak. Kocogva, szép lassan el is jutottak majd Szarvaskőig. De ott, Pyrker emléktáblájánál a nyerges mitől, mitől nem megijedt, félreugrott, s a kocsi befordult az árokba. A bennülök nagy ívben repültek ki a kocsiból, szerencsére csontja egyiknek se tört, mert vastag, puha húsra pottyaniak; a bundák, a pokrócok szinte jelentékenyen csökkentették a zuhanás erejét. Az összefutott falusiak előbb a KOLACSKOVSZKY LAJOS: fekete Uuiya lovakat szabadították ki az ősz- szegubancolódott istrángból, aztán az embereket állították talpra, utoljára a kocsit emelték fel Azzal ma már bajosan mennek tovább! Az első tengely meghibázott, a rúd kettétört. Antal uram kénytelen-kelletlen ' Szarvaskőn hált meg egyik ismerősénél. A kocsis is visszamaradt a lovakkal. Hanem a segédet hiába tartóztatták! Törik-szakad, ö még az éjjel otthon akar lenni! Legalább a nemzetes asszonyt is megnyugtatja a gazda elmaradása felől. Kip-kop, szaporán szedegette a lábait, s Jármost még nyitva találta Felnémeten. ITzt a kocsmárost járom alávaló, hosszú nyaka miatt nevezte el a néphumor Jármosnak. Négyen kuksoltak csak az alacsony, pipafüstös csapszékben: Góner Miska, Énekes, Flóri, ördög Pesta, meg egy kajlafülü felvidéki atyafi. Utóbbi azt sem tudta már, fiú-e vagy leány. A három jómadár ennek a számlájára ivott. Heves külpolitika csata dúlt. Az első világháború akkor már igen előreveté az árnyékát. Góner Miska vitte a szót. Szerinte a cár egy zsák mákot küldött Ferencjóskának. „Látod-e, hé. ennyi sok a katonám! Megeszlek!“ De Ferencjóska nem az a gyerek, akinek rögtön az inába száll a félsz; ő meg egy zsák paprikával kedveskedett a cárnak. „Az én katonám csak ennyi, de mindig ilyen mérges“. Hiába nő, a nagy urak se jobbak, mint a parasztok: a köte- kedés náluk is főmulatság! Matyit először Énekes Flóri vette észre. — Honnan hová, segéd úr? — Hátam mögül jövök, s arra megyek, amerre az orrom mutat. — Értem, kutyálkodni akar, azért nem vall. Hanem, hallja-e, a fekete kutyának békét hagyjon! Mert ha azt megharagítja, bizony elkapja a frakkját! Matyi felfülelt. Ah. a fekete kutya! Az ő kitalálása! Hát él még? Mosolyogva legyintett. 1 — Ismerem én öltelmét! Úgy láttam, mint most. Ezért a hánya-veti beszédért Énekes Flóri igen megorrolt. — Csak nem gondolja tán, hogy viccelődök? Ha maga nem látta, én meg láttam. Miska a tanúm! Cóner Miska helybenhagyó- lag bólogatott. — Tegnapelőtt — beszélte Flóri — ahogy innen hazamegyek, s meg akarom gyújtani a lámpát, hát uramfia, egy nagy csesznye kutya, két lábra állva, ím beles hozzám az ablakon! Valóságos emberarca volt, két szemgolyója meg úgy világított, de úgy, akár két szál mindenszenteki gyertya. Tyű, az apád irgalmát! — kiáltok, azzal fogom a fiaskót (mert hogy egyik szavamat a másikba ölt- sem: éjszakára mindig viszek magammal egy fiaskó bort), hogy, mondok hozzávágom a cudarhoz, hozzá én, ha mindjárt addig élek is!... Hát láss csodát, úgy eltűnt a kutya az ablakból, mint akit a föld nyelt el! Másnap mondom a dolgot Miklósnak. .Jó, hogy így történt, aszongya. mert rosszul is járhattál volna!“ Így igaz-e, Miska? Matyi sietett fizetni, távozni. Részegnek, bolondnak kitér az okos. A vasút mellett iparkodott hazafelé. A temető nagy kapujánál járt már, amikor a köd szét- f oszlott és kisütött a hold. Végtelen csend honolt a tájon. A megholt hívek békén pihentek a fülükre húzott vastag hópaplan alatt. Mégis, mintha megmozdult volna valami az előre-hátra dűlt keresztek közt! Biztosan koszorú, vagy egy rég elszáradt virágcsokor szalagját lebegteti a szél! Énekes Flóri, ha látná, persze mindjárt ráfogná, hogy a kísértetkútya bújkál a sírok közt. Hanem azért Matyi maga is meglibbent egy percre. Hogy is, mint is lenne, ha kedve szottyanna az ördögnek hozzáavatkozni? Hamar elhessegette magától a bolond képzelődést, s most már szapora léptekkel folytatta útját. A kíváncsiság azonban nem hagyta békén, minduntalan hátraforgatta a fejét: hadd lássa, nem jön-e utána valami, valaki? És addig-addig okoskodott, hogy egyszer csakugyan felfedezni vélte a kutyát a temetőgarád árnyékában. Hangtalanul, hosszan elnyúlt testtel lopakodott utána, lompos farkát erősen a hasa alá húzta. Ahogy megállt a legény, megállt a kutya is. Matyi kavicsot fogott, hozzávágta. Az árny egyszer csak eltűnt. Mégis kutya, nem ördög! Nyilván kóbor ez. Csak az a furcsa, hogy meg se nyikkant. (Befejező rész következük.) — AZ EGRI ÜTTÖRÖHÁZ biológiai és Micsurin szakköre vándorkiállítást készít, hogy a mezőgazdasági munkák iránt az úttörők érdeklődését felkeltse. A kiállítás befejezése után az anyagot egy tanyai iskolának adják; — E gercsehi községben a népfrontbizottság és a DISZ vasárnap ifjúválasztói gyűlést tartott, amelyen közel 180 fiatal vett részt. A jól sikerült gyűlés után bált rendeztek. — AZ ESZTERGOMI ÛT- TÖRÖHÁZ osztályvezetői és szakkörvezetöi — mintegy 30 pedagógus — tapasztalatcserére érkeztek Egerbe. Az egynapos tapasztalatcserén megtekintették az egri Üttörő- ház munkáját és elmondták saját módszereiket. A jövőben az egri Úttörő- ház vezetői a budapesti III. kerületi úttörőházba mennek tapasztalatcserére, — A „MŰVELT 1FJÚSA- CÉRT“-mozgalom keretében az egri Üttörőházban csoportos foglalkozásokat rendeznek, melyeken az egri csapatgárdistákat megtanítják a modem társasági táncokra, valamint az alapvető illemszabályokra. Az előadásokat filmvetítéssel és művészeti szakelőadásokkal tarkítják. — A MEGYEI DISZ-BI- ZOTTSÁG és az úttörőház szakkörei a felszabadulás 10. évfordulójára elkészítik az „Igazság könyve" _ című albumot. Az album népi hímzésekkel díszített borítólapját az úttörő- ház kézimunka szakköre készíti. Az albumot minden faluba eljuttatják, ahol egy-egy oldalra a falu úttörői leírják falújuknak, iskolájuknak _ a felszabadulás óta eltelt tízéves fejlődését. — A GYÖNGYÖSI JÁRÁS úttörőcsapatai lelkesen kapcsolódtak be a novemberi fém- gyüjtö hónap munkájába. A járás községei közötti versenyben Abasár község úttö- iői vezetnek. Kiemelkedő ered- hiényekct értek el Bakos Tibor VII. o. tanuló, 340 kilós, fcobai Judit V. o. na&yrcdcí iajtás 240 kilós vasgyüjtésé- »eL — AZ EGRI TANITÖNÖ- KÉPZÖBEN már év elején megkezdődtek a szakköri munkák. Hetenként egyszer két órában foglalkoznak irodalommal, pedagógiával, biológiával, földrajzzal és zenével. Szorgalmasan készül a zeneszakkör is és munkájuk eredményeként rövidesen műsorral lépnek fel Eger város dolgozói előtt. — DECEMBER 6-AN lesz tíz éve annak, hogy Pernyepuszta — a mai Petőfibánya — felszabadult. A petöfibg-ji nyai általánosiskola növendékei felszabadulási hetet tartanak. Megfogadták, hogy közepesnél gyengébb felelet nem lesz az iskolában, a hiányzást megszüntetik, késés pedig véletlenül sem lesz. A felszabadulási héten a kultúr- otthonban kiállítást rendeznek, ahol bemutatják füzeteiket, rajzaikat és egyéb munkáikat. A tanulók eddig több mint háromezer forint értékű takarékbélyeget vásároltak. Ebből a karácsonyi ünnepély és a karácsonyi vásár megrendezését segítik elő. F GER VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek: Vas? T.ales, Németh László. Csóka Sándor Gvörgv Klára, Szabó István. Gyónt Barnabás. Szarvas Katalin. Ceglédi Irén. Tóth Latos, Kivár! Sándor Török Erzsébet és Fülöp Györgyi. Házasságot kötöttek: Mészáros Ferenc — Szabó Márta. Sándor Sándor — Molnár Erzsébet. Bíró Kálmán — Gál Mária, Bajzáth Gyula — Benedek Erzsébet, Bo- zslk István — Ka.ldácsl Anna, Nagy János — Terenye! Mária, Labuz Miklós — Varga Ilona, Nagy János — Gál Erzsébet, Fejes Kálmán — Kovács Anna. Portibszki Béla — Morattl Mária, Bóta József — Tóth Erzsébet, Visontal Sándor — Lukács Piroska, Marton Pál — Kozma Rozália, Mihály Sándor — Gyet- val Erzsébet, Sarlós Tibor — Sárai Ágnes, Wolner Sándor — Szilák Rozália, Juhász Antal — Nagy Ilona. Meghaltak: Gromán András (1895) . Kiss István (1894), Bakó Erzsébet (1953), Földi Sárulómé (1896) . Jóvér Julia (1954). Nagyszerű cselekedet Parádóhuta alig párszáz lakosú község. A Mátra északi lejtőjén húzódik meg. A falu dolgozói erdei munkások, de igen sokan közülük az üveggyárban dolgoznak. Munkaidőben a faluban alig találunk valakit, legfeljebb az öregeket, no meg a kicsi osztatlan iskolában szorgalmasan tanuló (gyermekeket. A sszövetkezeti boltban Za- chár Gábor ügyvezető végzi napi munkáját. Napközben kicsi a forgalom, csak reggel és este gyűlnek össze a vásárlók. A héten a falu egyetlen telefonja — amely a szövetkezeti boltban vau — élesen felcsendült. Az ügyvezető füléhez emelte a kagylót és pár pillanat múlva izgatottan rohant ki az üzletből. — Emberek, emberek, tűz van, kigyulladt az Üveggyár csiszoló részlege. Hirtelen előkerült néhány idős ember és a falu tanítónénije. Rémülten tárgyaltak — segítséget kell adni, a falu kenyeréről van szó, hogyan segítsenek, a gyár 8 kilométerre van, oda kellene elvinni a tűzfecs- kendőt. de nincs olyan emFelsőtárkányí táncok A napokban megjelent a Felsőtárkányi táncok című népitáncos könyv. A könyv elé Bakó Ferenc, a Dobó Múzeum igazgatója írt ismertetőt. aki maga is sok segítséget nyújtott a felsőtárkányi táncok összegyűjtésénél. bér, aki elbírná azt. így is, aki tehette, az öregek közül gyalogszerrel, vödörrel szaladt segíteni. Pár perc mtilva kerekek zörgése, lábak gyors to- pogása verte fel a csendet. — Viszik a fecskendőt, vannak itthon emberek, örvendezett az idős tanítónéni. De mikor jobban körülnézett, szeméből könnycsepp gördült elő, hiszen ezek a gyerekek. Valóban. az úttörők cipelték a nehéz fecskendőt. Már ott rohantak el mellettük. Menjetek — kiabáltak utánuk az idős asszonyok, s ha találtok lovat, fogjátok elibe... Nyomukban, aki csak tehette, futott. hogy segítsen. Útközben jött a hír, hogy a pusztító tüzet a dolgozók már megfékezték. De az úttörők így is megtették kötelességüket, bátran helyt álltak. Cselkó Dénes, Horváth Tamás, Horváth Géza, Pola György, Zachar Géza úttörők nagyszerűen viselkedtek. Később a tanítónéni elmesélte róluk, hogy a legjobb tanulók az iskolában. KOVÁCS ANDRÁS Eger Ai Állami Falusiinház műsora: Az Állami Faluszlnház Lehár: ■Vándordiák”, Kacsóh Pongrácz: János vitéz részleteket, s több apró jelenetet mulat be ezen a héten megyénk községeiben. November 25-én (csütörtökön) Me- zőtárkányon, 26-án (pénteken) Sarudon. 27-én (szombaton) Bélapátfalván, 28-án (vasárnap) Pe- töfihányán szerepelnek. A helyi népfront-bizottság javaslatára társadalmi munkában kövezik a járdát a tiszanánaiak. Vidám csillagok Az egri Dózsa Filmszínházban november 27—29-ig játsszák 1 „Vidám Csillagok" című kedves, esztrád színészek találkozó* járói készült szovjet filmet MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: november 25—december 1 -lg: Pique Dame (francia). Egri Dózsa Filmszínház: november 25—26-ig: Az ezred lánya (osztrák). 27—29-ig: Vidám csillagok (szovjet). Gyöngyösi Szabadság: november 25—26-ig: Királylány a feleségem (francia), 27 —29-ig: Törvényen kívüli lovag (francia). Gyöngyöst Puskin: november 26-tól december t- Én és a nagyapám (magyar). Hatvan; november 25-én: Veszélyes fuvar (német). 27—28-án: Varázsdoboz (angol). Füzesabony: november 25-én: Feltámadott a tenger (magyar), 27 —29-én: Egy éj Velencében (német). * — AZ ÁLLAMI FALUSZlNHÁZ azokban a községekben, ahol esti előadást nem tudnak tartani, délutánonként brigádműsort rendez. A műsoron zenekari számok, választási jelenetek, szavalatok és énekszámok szerepelnek. Legjobban sikerült eddig Tenk, Szarvaskő, Egerbocs és Ivád községekben a délutáni műsoradás. NOVEMBER 20-AN az egri Maklári-űti óvodában békeestet tartottak, amin kb. 100 szülő vett részt. A beszámolót Sályi János a megyei békebizottság titkára tartotta. A beszéd után a gyermekek adtak színes, tarka műsort. KESKENYFILM KÉSZÜLT Ostoroczky József Szűcsi községben élő pásztor-faragó művészről. Ostoroczky az egyszerű palócz pásztor-faragás képviselője. Tárgyai leginkább virágokat, állatokat, cser- és tölgiyleve- ket ábrázolnak, domborított, vagy mélyített faragású technikával. A Népművészeti Intézet célja, hogy a filmmel módszertani segítséget adjon. NOVEMBER 25-ÉN dél- után 5 órakor Hatvanban — „HATVAN VAROS FEL- SZABADULÁSA“ címmel tart előadást VIadár Mihály, a megyei oktatási osztály vezetője. AZ EGRI JÁRÁSI KULTÜR- HAZ színjátszó csoportja és zenekara vasárnap ajándékműsort ad az először leszavazott községekben. Csapigin: Sztyepán Razin A dalok hősének, Sztyenka Razinnak története kel életre ebben a regényben. Razin, a szegénysorsú, nyomorgó kozák maga köré gyűjti sorstársait, akik az ö vezetésével felkelnek a kizsákmányoló, gazdag doni kozák-kiskirályok ellen. A felkelő seregek Sztye- pan Razin zászlaja alatt valóságos diadalmenetben haladnak a Volgán felfelé. Meghódítják a folyammenti városokat és könyörtelen bosz- szut állnak a népnyúzó urakon. A cár és a földesurak ekkor hatalmas sereget toboroznak Razin és a felkelők ellen és elkeseredett, véres harcok után 1671-ben szétverik a parasztfelkelést.. Razint súlyos sebesülten elfogják és kínhalállal kivégzik. Razin halála után tombol a cár és a bojárok rémuralma, a szabadság és felkelés gondolatát azonban, amit Sztyepán Razin oltott az elnyomott népbe, többé nem lehet megsemmisíteni. Vinogradov: Paganini Az fró lebilincselően érdekes regényében a szegény olasz családból származó, láng- elméjű hegedűművész életét írja meg, születésétől haláláig. Paganini tehetsége előtt egész Európa hódolt, élete mégis csupa küzdelem és harc volt. Szembehelyezkedett az egyházzal — nem volt hajlandó egyházi zenét írni — sa földalatti carbonari-mozgalom tagja lett. Ezzel megpecsételte sorsát. Vinogradov művében feltárulnak a XVIII. szazad végének és a XIX, század elejének itáliai és európai tár. sadalmi erői, A reakció hatalma minden erejével meg akarja törni a haladást: Paganini szembeszegül ezekkel az erőkkel, élete megoszlik a zene és a harc között. A maga korában példaképe volt a haladószellemű, harcos művészembernek, I ,
