Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-04 / 87. szám

1954 november 4, csütörtök NÉPÚJSÁG 3 A iiözponii Vezetőség határozatáért Több Kenyérgabonát vetünk, több állatot nevelünk Amikor a tagok közül né- hányan együtt vagyunk, gyak­ran beszélgetünk arról, hogy az 54-es évben mennyit gazda­godtunk. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy ezután válto­zatlanul úgy dolgozunk, mint eddig, mert észszerűbben, jobb munkával több jövedelmet is biztosíthatunk magunknak. Erre figyelmeztettek engem a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén elhangzottak. Szüksé­ges, hogy egy évre visszapil­lantsak és észrevegyem a hi­bákat, amelyeket a tagokkal közösen akarunk megszüntet­ni. Amennyire erőnkből telt, eddig is megműveltük a föl­det. De a munkákat nem vé­geztük mindig időben, ősszel vártunk a vetéssel, a mások szavait mi is erősítgettük: szá­raz a föld, majd ha az eső ki­csit megpuhítja. így aztán el­telt másfél hónap, s hiába ké­szítettünk műtrágyázott talajt, bizony kalászosaink gyengén sikerültek. Meg az is közre­játszott, hogy holdanként csak 50 kiló pétisót számítottunk. Kapásnövényeinkre nem lehet panaszunk, elég szépen fizet­tek, de azok jogosan panasz­kodhatnának a bánásmódra. Mert a cukorrépánál is elhagy­tuk a gazoló kapálást, meg több növényt elhanyagoltunk az utóbbi időben. A hatholdas ciroktáblánk, amelyet parcel­lákra osztva műveltünk, ki-ki a kijelölt részt — talán egyszer sem kapott jó kapálást. így, a hiányos növénygondozás megdézsmálta terményeinket. Saját kárán tanul igazán az ember. Tapasztaltuk, hogy a vetéssel nem lehet várni egy napot sem, nem is vártunk, amikor a gépállomás segít­hetett, azonnal munkához kezdtünk. Nekünk ugyan el­mondhatta már bárki, hogy megeszi az egér, nem hallgat­tunk rájuk. És most olyan jó érzés látni a zöldelő 40 holdas búzatáblát, vagy egy-egy mon­datát elkapni az egyénieknek, amikor vetésünket dicsérik, őszi kalászosaink nagyrésze már földben van, holdavSként nem 50, hanem 80 kilós szem­cséseit szuperfoszfátot szór­tunk alá. Búzavetésünket 10 holddal növeltük, kifizető vele foglalkozni. Először alkalmaz­tuk a vetésforgót is. Terményeink között ez év­ben talán a dohányra voltunk legbüszkébbek. Olyan volt, mint egy fiatal erdő, az em­ber feje is alig látszott ki be­lőle, a dohánylevelek pedig 80 —90 centire is megnőttek. S mindezt a gyakori kapálásnak, a jó munkának köszönhetjük. Ezért akarunk mindig idejé­ben és jól dolgozni. Nem lesz több olyan év. amikor a há­romszori kapálástól sajnáljuk az erőt, vagy az időnket. Sokat hallottunk az állat- tenyésztés fejlesztésének nagy fontosságáról is. Ezért gyara­pítottuk állatainkat tíz szarvas­marhával, közel 100 juhval, s a továbbtenyésztésre nevelt ser­téseink számát is több mint ötvenre emeltük. Állatainknak jó előre biztosítottuk a válto­zatos eleséget, mert a takar­mányhoz pótlásnak 220 köb­méter silót készítettünk, a ju­hoknak pedig jövőre 14 hold repcét vetünk. Jobban gondoz­zuk a legelőt is. Nem kerülte el figyelmünket a baromfitar­tás hasznossága sem, bár így is szűk a „lakosztályuk“. De ha jövőre elkészül a tervezett új baromfiól, megkétszerezzük számukat, több baromfit ne­velünk, hogy a község népé­nek is juttathassunk belőle. Amikor elhatároztuk, melyik táblán mit termelünk, öt hold mellé nem jegyeztünk semmit. Ezen a földön — most először — megkíséreljük a kertészke­dést. Besenyei József, a hevesi Petőfi tsz elnöke mizögaidaSagi A trágyázott föld soha nem marad adós A párt- és kormányhatáro­zatok ez évre a kenyérgabona termésátlag holdankénti fél­mázsás emelését tűzték dolgo­zóink elé. Ahhoz, hogy ezt az országosan előirányzott meny- nviséget megyénkben is elér­jük, elkerülhetetlen a talaj jó előkészítése, a megfelelő meny- nyiségű műtrágya felhaszná­lása. A talajok minőségének figye­lembe vételével különféle mű­trágyákat szórjunk. A közép­kötött mezőségi és öntés tala­jok jól értékesítik a poralakú szuperfoszfátot, míg a laza ho­moktalajok és a savanyú kö- töttalajok a szemcsés szuper­foszfátot. vagy a csontlisztet. A poralakú szuperfoszfátból őszi kalászosokhoz katasztrális holdanként 120—160 kiló fel- használása, a szemcsésből 80— 100 kiló, sorbavetve pedig 40— 60 kiló biztosít komoly ered­ményt. Sokat segít a kalászo­sok fejlődésén, ha az őszi vető­szántás előtt szórják a szuper­foszfátot, amelynek előnye, hogy a gabona szára szilár­dabb lesz, a szem korábban érik be és nem lesz szorult. Ezenfelül a sikértartalmát is növeli. Ugyancsak fontos, hogy a kálíszegény homok- és láptala­jokon kálisó műtrágyát is hasz­náljunk. A tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy ez a gyökgumós növényeknél növeli a cukor- és keményítőtartalmat és a külön­féle fertőző betegségekkel szemben ellenállóbbá teszi a növényt. Gabonafélék alá pe­dig 40—60 kiló kálisót tanácsos használni. A műtrágya használatának eredménye már nem egyszer megmutatkozott megyénkben. A pélyi Rákosi tsz 15 kh őszi búzát műtrágyázott. ősszel alaptrágyának 120 kiló szuper­foszfátot, tavasszal fejtrágya­ként 40 kiló pétisót és 25 má­zsa istállótrágyát használtak katasztrális holdanként. A bú­za őszi kelése egyenletesebb volt, ellenállóbb volt a téli fa­gyokkal szemben is, mint a nem trágyázott tábla. A szál-, ma magassága éréskor elérte a 160 centit és katasztrális hol­danként 12 mázsát takarítot­tak be, míg a nem trágyázott parcella holdanként 7 mászás termést eredményezett. Illés Imre zagyvaszántói dol­gozó paraszt is rendszeresen használja a műtrágyát. Ezer öl tavaszi árpából 500 ölön 50 kiló pétisót és 50 kiló szuper­foszfátot szórt szét. míg a má­sik 500 ölet nem, műtrágyázta. A trágyázott terület katasz­trális holdra átszámítva 14.55 mázsás átlaggal fizetett, míg a nem műtrágyázott 11.2 mázsá­val. Hasonlóan Sándor János nagykő';ényesi dolgozó paraszt­nál is a fej trágyázás közel 3 mázsa szem többlettermést adott. Az idei őszi időjárás igen kedvező a vetésekre. Arra kell törekednünk, hogy a kedve­ző időt kihasználva, minél előbb elvégezzük a vetési munkákat és a talajnak bizto­sítsuk a szükséges tápanyag­pótlást szuperfoszfátban és káli-műtrágyában. Az időben elvégzett jó munka mindig gazdag termést biztosít és így dolgozó parasztságunk is eleget tehet legfontosabb feladatá­nak. Előházy Kálmán Münöszer kirendeltség vezető. Ezüstkalászos tanfolyamok indulnak megyénkben Megyénk dolgozó parasztjai­nak körében igen nagy az érdek­lődés a téli szakoktatások iránt. A megye 19 községében ezüst- kalászos tanfolyamot indítanak, melyre eddig közel 2000 dolgozó paraszt jelentette be részvételét. Az ezüsikaiászos tanfolyamokon hetenkinti két előadáson foglal­koznak majd a tájjellegnek meg­felelő növények szakszerű terme­lésével. Nagykökényes község­ben, ahol a dolgozó parasztok nagyrésze foglalkozik gyümölcs- és zöldségfélék termelésével. 150 gazda jelentette be részvételét a kertészeti szakelőadásokra. Egyre több kislakás épül Pétervásárán is. Szentesi László, a járási tanács dolgozója 10.000 forintos állami kölcsönnel épít új lakást. A rizstermelés helyes agrotechnikája Megyénkben, Kiskörén nagy területen termeltek rizst ez évben. A kötött szikes földe­ken a múltban minden 10 év­ben volt egyszer valamennyire is elfogadható termés. Kor­mányunk lehetővé tette, hogy ezek a területek a gazdaságos, jövedelmező termelés elérésé­ért kapcsolódjanak az öntözé­ses gazdálkodásba, amelynek egyik fontos ága a rizsterme­lés. A felszabadulásutáni nagy átalakulásnál Kisköre is nem­zeti ajándékot kapott: öntöző- rendszert építettek. A Tiszából hatalmas szivattyúk emelik a vizet az öntözőcsatornákba, hogy onnan az ezelőtt gyen­gén termő szikes földekre ve­zetve, életet adjon a szép zöld rizstábláknak. Ebben az évben már intenzív rizstermelés folyt Kiskörén, de itt is van különb­ség a termelők között. Aki job­ban kezeli telepét, új módszer­rel műveli azt, jobb és nagyobb termést takarít be, nagyobb jö­vedelemre tesz szert. Ilyen termelő a kiskörei Uj Élet, az Alkotmány és a Dózsa tsz, ahol használták a szovjet tapaszta­latokat és a helyes agrotechni­kát, a szakemberek irányításait és javaslatait. A rizsvetésre szánt területeket holdanként 200 kiló szuperfoszfáttal, 50 kiló kálisóval javították őszi szántás előtt. Az őszi szántást középmélyen végezték, tavasz- szal megtárcsázták, kétszer megfogasolták, és így jó mag­ágyat készítve, a rizst súlyta­lan vetőgéppel 24 centi sor­távolságra, egy és fél centi­méter mélyen vetették a föld­be. Május 10-ig elvégezték a sárosító árasztást, május másik felében pedig az „első árasz­tást“, a 4—5 centiméteres rizs­re 10—15 centis vízborítást en­gedtek. A gyorolálásokat mindig ide­jében és tökéletesen végezték, július 10-ig befejezték, rizsve­téseik gyomtalanok voltak. Bruzone-kár rizsterületeiken el­enyésző, csekély volt. Rizsve­téseik bokrosak, jó beállított­ságúak, erős szálúak voltak. Itt mutatkozott meg a helyes víz­tartás előnye. Ezek a tsz-k min­dig alacsony vizet tartottak, 10—15 centinél sohasem ma­gasabbat, mert bokros, jó erős szálú rizst csak alacsony víz nevel. Igen fontos még, hogy alacsony víznél kisebb a bru- zone fellépésének lehetősége is. Az aratást is szakszerűen vé­gezték, rendes tarlót hagytak, a kis kévékbe kötött rizst nem kúpokba, hanem sátrakba rak­ták, mert így jobban szárad és kevésbbé ázik, vagy melegszik be. A cséplést szeptember vé­gén fejezték be. Az Uj Élet tsz 20.60 mázsa, az Alkotmány tsz 21, és a Dózsa tsz 18 má­zsa terméseredményt ért el. Debreceni Öntözési és Talajjavító Vállalat szolnoki kirendeltsége Tájékoztató a bortermelők kötelességeiről Jól jövedelmez a tinóhizlalás A termelt bor, must és az óbor-készletet, csigert a 6züret befejezése után a következő négy napon belül be kell jelenteni a pénzügyőri szakaszhoz levele­zőlapon, amelyet a tanácstól kell kérni. Azok a gazdák, akik vásárolt szőlőből préselnek mus­tot, kötelesek ezt bejelenteni, mint a bortermelők s a járó boríorgalmi adót azonnal be kell fizetni. Kedvezményes bor- fogyasztásban csak azok része­sülhetnek. akik a termést négy napon belül bejelentik, a bort nem rejtik el, a szőlőt család­jukkal művelik. Csiger bor a préselt must egynegyed részéig — de legfeljebb 500 literig ké­szíthető. Két katasztrális hold­nál nagyobb szőlőterülettel ren­delkezők nem készíthetnek. A csiger adóját november 20-ig be kell fizetni, óbort újborra! csak a pénzügyőrség jelenlétében le­het keverni, ezért a pénzügyőri szakaszon kell jelenteni. Ked­vezményes bort elajándékozni nem lehet, mert különben a tel­jes 4 forint, vagy a 4.80 forintot kell utána megfizetni. Borter­melő csak 25 litert, vagy ennél nagyobb mennyiséget adhat el. Az eladott bort addig nem lehet a vevőnek átadni, míg az adóját a vevő ki nem fizette és a postán visszakapott elismer­vényt a termelőnek át nem adta. Ha a termelő bora megsem­misül, azt azonnal be kell je­lenteni a pénzügyőri szakasznál, mert különben az adó nem en­gedhető el. A termelő az elfo- giyasztoít bor után a kedvezmé­nyes adót, a kedvezményen felül elfogyasztott bormennyiségi uiáti a teljes összegű adót (literen­ként 4 forint, minőségi bor ese­tében 4.80) minden hónap 15-iig köteles befizetni, a Hevesmegyei Pénzügyőri Perancscpksáig bor­forgalmi adóbevételi 101.184. számú csekkszámlájára, vagy a pénzügyőri járőrnek a helyszí­nen nyugtára, esetleg az irodái­ban, ugyancsak nyugtára. Aki nem fizeti be időben, a hátrálék után 3 százalékos adópótlékot köteles fizetni, 100 litert megha­ladó teljes adótéteifl hiány ese­tében pedig pénzbírságod fizet. Szeptember elején hírt adtunk arról, hagy megyénkben újból lehet tinóhízlalási szerződést köt­ni. Megyénk több községében már meg is kezdődött a szerző­déskötés. Nagy számban Tisza- nánán, Pélyen, Nagyfügeden, Sírokban, Egerszóláton, Porosz­lón és Heréden kötőitek a gaz­dák, azok, akik már ismerik a szerződéses tinóhízlalás előnyeit és átvételi magas árát. Kovács D. István kisfüzesi lakos 440 kiló tisztasúiyú I. osz­tályú állatért 3820 forintot, Ozs- vári Károly tiszanánai gazda 407 kilós, szintén I osztályú állatáért 4070 forintot kapott. Nemcsak egyéni gazdák, hanem a termelő- szövetkezetek is szerződtek. A mezőszemerei Uj Világ tsz 6 ál­latra szerződött év elején és eb- ben a hónapban a kötelező négy mázsán jóval felül adták át álla­taikat — volt közöttük 5 mázsa 32 kiló nettó súlyú is — így a 6 jószágért közel 28 ezer forintot kaptak. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a tinóhízlalás nemcsak a népgazdaság, hanem a hizlaló részére is előnyös Kevés gondo­zással a fáradíág meghozza dúsan a gyümölcsét. Tsz-einknek és egyénileg dolgozóknak az ak­cióval kapcsolatos tájékoztatást a Hevesmegyei Allatforgalmi Vállalat községi megbízottjai szolgáltatják. így alakúitok a piád arak Eger város piacán korlátlan I burgonya, karalábé, zflldségfé’e. mennyiségben áll a dolgosók ren-1 Ezen a héten a piaci árak a kő- delkezésére káposzta, karfiol. 1 vetkezők: Mezőker-nél Burgonya Fejeskáposzta Kelkáposzta Karfiol Karalábé Sárgarépa Vöröshagyma Fokhagyma Piaci árusoknál Ft Ft 1.30 2—3 3— 4 — 5 3.20 — 3.60 4—5 4.------4.80 6—8 1 .80—2.20 darabonként különböző 1.20—1.80 csomónként különböző 1.40—1.80 3—4 6.— 8—10 MM Játékot is készít az Egri Babakocsigyár Hogyan lesz a lignitből faszén ? Az Egri Babakocsigyár dol­gozói kiváló munkát végez­nek. Egész évben túlteljesítet­ték tervüket és ízléses, jó- minőségű mély és sport gyermekkocsival látták el a kereskedelmet. Az üzem dolgo­zói október hónapban is meg- állták helyüket. A november 7-i versenyben 1-től 29-ig 850 kiváló minőségű sportkocsival teljesítették túl előirányzatu­kat Az üzem dolgozói nem­csak jóminőségű kocsikkal gondoskodnak az újszülöttek­ről, hanem az óvodásokkal és az iskolásokkal is törődnek. Elhatározták, hogy vállalják az egri Ságvári-bölcsőde és az 1. tzám/l iskola patronálását. Nem is f ' dkeznek meg a gyerme­kekről. A bölcsőde lakóinak nagymennyiségű játékot készí­tettek és kijavították a böl­csőde megrongálódott felszere­ltét. Az I. számú iskolában pedig az üzem festői a torna­termet festették ki szépen. A babakocsigyár dolgozói most újabb me0lepetést tartogatnak a szülők és gyermekek számá­ra. November 1-től kis, egy­személyes gyermekautókat készítenek, a szülők számára pedig rendelkezésre bocsátják nikkelező üzemrészüket, hogy ott novemberben, a már meg­kopott nikkelezhető tárgyaikat olcsón megszépítsék. Lapunk legutóbbi számá­ban hírt adtunk, hogy a Gyön­gyösi Bánya és Építőipari Egyesülésnél megkezdték a lignitből való faszén előállí­tását. Most részletesebben kí­vánunk foglalkozni azokkal a kísérletekkel, amelyek elvezet­tek az olcsó és ióminőségű fa­szén előállításához. Még az elmúlt esztendőben Butman Béla bányatechnikus, a gyöngyösi XII-es akna bá­nyaüzeménél — ahol a megye legnagyobb kiterjedésű lignit­telepei húzódnak — sikeres kísérleteket folytatott a fa­szén lignitből való előállítá­sára. A megyei tanács ipari osztálya felfigyelt a kísérle­tezésekre, s az újító segítségé­re sietett. Az említett válla­latnál, az ipari osztály kezde­te A-rr-p-rAsére aztán ez év ele­jén. megkezdték a kísérleti kemence építését. A nagy re­ménnyel várt kemence munká­ja azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mi­vel azt a földbe süllyesztve építették meg. Ekkor lépett közbe Danca János, a megyei tanács ipari osztály műszaki előadója, aki azt javasolta, hogy a föld fel­színén építsék meg az új ke­mencét. Emellett az új kemen­ce közepére, va’amint körül az oldalára a levegőjárás segí­tésére rostélyokat helyezzen el. Az új kísérleti kemence be­vált, s a tervei szerint újabb két kemencét építettek. A kísérletek tapasztalatai alapján kidolgozták a' techno­lógiai eljárásokat is, s me­gyénk új, fontos közszükség­leti cikkeket gyártó üzeme megkezdte a lignitből való fo­lyamatos előállítását. Egy-egy kemencében 60—70 mázsa lignitet tudnak egy alkalom­mal kiégetni, amelyből 25—30 mázsa faszenet nyernek. Az első égetések még 70—80 óráig tartottak, ezt az időt azon* ban most már sikerült 24 órá­ra csökkenteni. A szakértők megállapításai, va’amint az eddigi gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az olcsó lignitből — melyben igen gaz­dag hazánk — sokkai jobb mi­nőségű faszenet lehet előállí­tani, mint a drága keményfá­ból, amelyből bizony elég szű­kösen állunk. Ugyanakkor az így előállított faszén nehe­zebb fajsúlyú és nem ég el olyan gyorsan, mint az eddig ismertek. Kovácsok, bádogo­sok, s egyéb iparosok forrasz­táshoz is nagyszerűen fel tud­ják használni. A szakértők véleménye sze­rint a lignitből égetés közben nemcsak jóminőségű faszenet, hanem úgynevezett „retorta- égetési“ eljárásai jelentős mennyiségű kátrányt, ecetsa­vat, metilalkoholt és acetont is nyerhetnek. A jelenlegi ke­mence típusokkal azonban — a megfelelő csövek beépítésé­vel — csak a kátrányt tudják kivonni. A tervek szerint a jö­vőben nem hagyják kárbavesz- ni a faszénégetés egyéb igen fontos alapanyagait sem. Mint már közöltük, ezek­kel a módszerekkel termel az egyesülés három kemencéjé­vel, havonta 200 mázsa faszé- net, amellyel biztosítani lehet az egész megye szükségletét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom