Népújság, 1954. november (87-94. szám)
1954-11-11 / 89. szám
A 19^4 november It. csütörtök. M E P U J S A C. Kolacskovszky Lajos: î fj. Plaichert József kerékgyártómester 1760 már- ci i 3-án. Szt. János-u. 6. sz. ah ti műhelyében felalcasztot- U nagát. gesz Eger megborzadt. A <i; fantók (így hívták akkor a kofákat) kezükben a tüzes fari '■) kai (mert így március eleien bizony még hideg az idő) tebújva tárgyalták a rémes tat részleteit. Paplanos Mi- y né előre megsejtette a dolgot, mert a hét minden nappálinkával álmodott. A .-. o gálóleány a Kacsából, szin- l belekotyogott a társalgásin, hogy azt mondja, három Pl egymásután hallotta a kuvrkot kiabálni: Vidd ki! Vidd ki! T. i. vigyék ki Plaichert Józsefet az aluisztófa alá. Az elöljáróság mindent jól fontolóra véve, bölcsen intézkedett. Március 4-ére virradóra hóhér vágta le a kötélről Plaichert Józsefet, szemetes kocsin kiszállították a város végére. az akasztófa alá (az egri ákasztófa a város déli határában, kifelé menet baloldalt, gyepes halmon állott, szemközt a vincellér-iskolával), s „legottan fejét, kezét, lábát elvágván, a testét hasra fordítván. elásta“. Kő, kereszt nem dukál az öngyilkosnak, még a nevét sem jegyzik be a plébánia halotti anvakönyvébe. Volt, nincs, nyugodjék, ha tud. A hóhér a „Civitas cassájá- ból“ 6 forintot kapott a munkájáért. A z öngyilkos azonban nem** csak önmagát gyalázza meg, meggyalázza egyszersmind a műhelyt is. Rendes keresztény ember a történtek után nem használhatja a műhelyt. No, hát tetlni kell valamit! De mit? Ezért március 6-án a bíró, Herner Ferenc uram, gyűlésbe hívta össze a tanárshéli urakat, a becsületes céhek elöljáróit. áltálán a tisztes purgere- ket, 'kik is megjelenvén, komor arccal tárgyalják vala az égbekiáltó gaztettet és a bíró felszólítására ugyancsak törik vala tisztes kobakjukat, mi lenne a módja, hogy a meggyalázott műhely „becsületre hozas- sék“7 És egymásután szólalnak jel vala purger uraimék, meg a válogatott mesterek, „az illyes esetekben tapasztalt praxist és példáikat előszámlálván, ahogyan a dolognak véghezvitele más helyek példájára elrendeltetett“. Hosszúra nyúlt a tanácsko- zás, a nagyterem repetáló órája (a híres egri órásmester, Rhein Wunibaldus remekműve) a tizenegyet is elütötte, a karzat is kezdett türelmetlenkedni. Végre kiagyalták „a becsü- letrehozatal jó módját“ és bíró uram sietett berekeszteni a magasszínvonalú értekezletet. A jelenlévők szép rendben, párosával indultak az elátkozott műhely felé. A menet élén, két díszbe öltözött hajdú közt, a város bírája és nótáriusa lépdelt méltóságteljesen, ahogy illik a város vezetőihez — a menetet a kerékgyártó-legények csapata zárta be, két cifra, kardos, tarsolyos hajdúval. A gyászmenet, ahogy meg** erkezett a műhely lezárt ajtaja elé, ahol a szájtátók százával tolongtak már, a város pennája megköszörülvén torkát, „egy kis dicsériával az becsületet felmagasztalta és a becstelenségek rútságát elé beszéltette“. Ezután a tanácsbéli urak. a becsületes céhmesterek és legényeik mind ....... háromszor m egrúgták a műhely ajtaját, mondván: Távol légyen ezen műhelytől minden benne lévő műszertől, munkától és benne munkálkodó mesteremberektül és legényektül az böcstelenség és mindenek becsületesek legyenek“. „Ezután Nótárius uram a kulcsot kezébe vévén, az műhelyt megnyitotta, és Bíró urammal, úgy magistratuális személyekkel és minden céhbeliekkel bémentek a műhelybe, holott is ismét rendszerint egymásután felfogtak egy fejszét és egy keréktalpat, melyben három vágást tevének, mondván annak jelére, hogy ezen műhely böcsületes légyen, és minden böcsületes ember benne munkálhasson, tesszük ezen három vágást“. A város pennája e meg- ható aktus után ismét „inti vala minden mesterembereket, hogy ezen műhely már böcsületére hozott lévén, aztat seríkise gyalázza, és kiki magát- az szemre való hányástól oltalmazza, mert, aki magát at- tul nem tartóztatja, az törvényes büntetésiül ment nem lészen“. Delet harangoztak, mikor végeztek. A derék purgerek, mielőtt szétoszlottak, közösen el- imádkoztáík az Vrangyalát. oö Rezső kétszeres Kossuth-tííjas akadémikus előadása Egerben oó Rezső kétszeres Kos- -i vdíjas akadémikus, egye- errji tanár szombaton, november 13-án, a Pedagógiai Fő- : >!a zenetermében (földszint 19.) délután 5 órai kezdettel előadást tart a botanika, a növénytan világproblémáiról, az ni i nyári párizsi és rivierai il* nzetközi botanikus kon- sszusokról. árosunk aktuális életében y eseménynek ígérkezik ez előadás. A júniusi határoltok, a kormányprogramra, a őgazdaság fejlesztéséről ■.•>16 párt- és kormány ha tázatok a mezőgazdaságtan, a : "vénylan felé terelték á íi- v 'elmet. Soó akadémikus ma r. íz in k ban a botanika vezér- . yénisége. Az elmúlt hónaiban nemcsak Franciaor- : ágban járt, hanem a bolgár a keletnémet 'kormány ■qhívására hosszabb időt rótt Bulgáriában és a Német Demokratikus Köztársa- gban. Párizsban, a kon- vi-esszuson nemcsak a magyar ildöttség vezetője volt, hait n a kongresszus egyik megriasztott alelnöke is. Soó Rezső kétszeres Kossuthra : as akadémikus, egyetemi tanár munkásságában szerencsésen egyesül a nagy elméleti adás a gyakorlati munkásságnál. Ő a haladószellemű, a népgazdaság segítségére siető óv nyfö’drajz, növénytársu- . an és t| fejlődéstörténeti ivr. »nyrendszertan hazai ve- gyénisége. Már 26 éves korában Debrecenben, 1929- •:> î egyetemi tanár. 1953-ban megbízták a budapesti Eötvös L j -and Tudományegyetemen a növényrendszertani tanszék esetésével is. Számos tudományos dolgo- /ai és könyv szerzője. A sok közül néhány: a Mátra, a Tiszai túl, a Székelyföld kritikai ! lórr .-művei, Orchidea-monográfia, az Erdélyt Mezőség flórája. Növényföldrajz, Já- eor-a Sándor Kossuth-díjas * kadémikussal írt: A magyar ■ r. ényvilág kézikönyve, a ődéstörténeti növényrend- • tan stb. Baranov leningrádi akadémikus, a ná.unk járt kiváló szovjet tudós szerint „Soó Rezső a micsurini biológia kitűnő ismerője, haladó tudós, akinek személyében Magyarországnak világviszonylatban is jó hírnévnek örvendő botanikusa van“. Dolgozatai osztrák, német, francia, holland, angol, olasz, finn, északafrikai folyóiratokban jelentek meg. Kiváló pedagógus is: tanítványai között ma már akadémikusok és Kossuth-díjasok egyaránt akadnak. Az előadást Soó akadémikus számos vetített képpel kíséri. Utána az elhangzottakkal kapcsolatban bárki kérdéseket intézhet az előadóhoz. Az előadást a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rendezi, s arra minden érdeklődőt meghív és szeretettel vár. Dr. Hortobágyi Tibor főiskolai tanár, a TTIT biológiai szakosztályának tagja Mozik műsora EGRI DÓZSA November 11 —12: Apa lett a fiam (francia). November 13—14: Trubadúr (olasz). November 15—17: Köznapi komédia (angol). November 14-én, vasárnap d. e. matiné: Napoleon ellen (szovjet). EGRI VÖRÖS CSILLAG November 11 —14: Ernst Thäl mann. I. rész (német). November 15—16: Szkander bég (szovjet). November 14-én, vasárnap d. e matiné: Hópelyhecske (szovjet). GYÖNGYÖSI SZABADSÁG November 10-én: Egy asszony elindul (magyar). November 11 —13: Két úr szolgája (szovjet). November 14—18: Rokonok (magyar). November 14-én, vasárnap d. e matiné: Dalolva szép az élet (magyar). GYÖNGYÖSI PUSKIN November 10-én; Orsai csomópont (szovjet). November 11 —14: Két úr szolgája (szovjet). November 14-én, vasárnap d. e matiné: Kiskrajcár (magyar). Egy jól sikerült irodalmi estről Eger irodalomkedvelő közönsége örömmel fogadta a TTIT rendezésében sorrakerülő irodalmi estet, amelyen a mai magyar irodalom legjobbjai. Déry Tibor, Zelk Zoltán, Juhász Ferenc, Karinthy Ferenc, Hubay Miklós, Csoóri Sándor, Simon István, Fodor András vettek részt. A Dózsa-filmszínház ezen az esten kicsinek bizonyult, s ez az mutatja, hogy egyre többen, jobban érdeklődnek az irodalom, a színvonalasan, jól megrendezett kulturális események iránt. A TTIT megyei elnöke, dr. Némedi Lajos főiskolai igazgató megnyitó beszédében a mai magyar irodalom szerepéről beszélt. „A mai magyar irodalom — mondotta — legközvetlenebbül hozzánk tartozik, rólunk és hozzánk beszél.“ S ezt az irodalmi esten szereplő íj-ók és költők élőszóval is bizonyították. A „Csillag“ szerkesztősége: Zelk Zoltán, Déry Tibor, Hubay Miklós, Karinthy Ferenc kedves, közvetlen beszélgetése a közönséggel (a jól megoldott konferálásra gondolunk) egy- egy készülő vagy megjelent mű tolmácsolásával, a fiatal költők saját verseik elmondásával kerültek közelebb a dolgozókhoz. A színes, kitűnően összeállított műsor legkiemelkedőbb száma Déry Tibor új novellája Palotai Erzsi művésznő előadásában vált elevenné. Igen ötletes volt, hogy a Nemzeti Színház fiatal művészei egy-egy fiatal író versét, így Sinkovics Imre, Simon István és Fodor András, Bagó László: Csoóri Sándor és Juhász Ferenc versét mondották el, majd megjelent maga a költő is, hogy legkedvesebb verseiből olvasson fel. A versek és elbeszélések között Török Erzsi Kossutlh-díjas énekesnő régi virágénekeket, Ko- dály-dalokat adott elő. örömmel fogadtuk a nagyszerűen megrendezett irodalmi estet és reméljük, hogy a tél folyamán még sok írónknak, költőnknek élvezhetjük előadását. Si ín» rí httaoH tus ál tárni ttépi eggikties egri ventlégsaereplése Nagysikerű bemutató-estet tartott vasárnap Egerben, a Dózsa-filmszínházban a Magyar Állami Népi Együttes 60 tagú szólistacsoportja. A férfi és női tánckar helyenként szinte klasszikus színvonalú, nagy finomsággal kidolgozott számai a régi virágénekek, régi székely népballadák, a magyar népdalok, s az együttes népi zenekarának szereplése méltán váltott ki meleg ünneplést, fíü- lönöser nagy tetszést aratott az együttes kínai táncbemutatója, amelyet a Kínai Népköz- társaságban történt művészi utuk alkalmával tanultak meg az együttes tagjai. A füzesabonyi Vegyes KTSZ kultúrcsoportja a János vitéz c. előadással nagy sikert aratott Hevesen. Szihalmon és Füzesabonyban. November 13-áo Egerben tartják a 16 előadást a járási kuitűrházban Álom, álom. . . édes úkm (Verőfínyp-s dütílhnn a r. epri Textilnaqykereskedelrm Vállalat főutcái raktára e!ötí mit sam törődve az utca forqataqával. kényelmesen aludt a vállalat eqyik rakodó munkása. Aludt, méq pediq pontosan a ruhák tetején.) Nők egymásközt: No végre tudom, hogy a férjemnek vásárolt késznadrágnak éle miért az oldalán van. Ez az ember vasalónak képzeli magát. Villamosítás — aram nélkül (Boconádon 15 — 20 házba bevezették a vezetéket, de nem a villanyáramot. A házak lakói méltán boszankodnak az efajta bürokratikus „villamosítás” miatt.) Majd én felkattintom mama, maga csak a gyufát tartsa oda. Amiből tanulni lehet Kulacsik Mihály kétszeres sztahanovista traktorvezető a horti gépállomáson dolgozik. Az előző években, meg most is élenjár a munkában. Őszi idénytervét október 20-ig 156 százalékra teljesítette. Az év első felében egy műszakban dolgozott, nem akart vállalni második műszakot, attól félve, hogy nem keres jól. Erőgépét sem adta oda másnak, nehogy elrontsák. A gépállomás vezetősége beszélgetett Kulacsik Mihállyal. Megmagyarázták neki, hogy nincs szükség 16— 18 órát dolgozni egy embernek. Helyette inkább neveljen maga mellé jó B-műszakos traktorvezetőt, aki minőségi munkát végez — és így is lehet többet keresni. Kulacsik elvtárs megfogadta a tanácsot, és elhatározta, hogy B-műszakos traktorvezetőt vesz maga mellé. A gépkarbantartást azóta közösen végzik, magasabb a prémium is, gyakran pótmunkaegységet is kapnak. Közös munkájuk jelentősége nemcsak a dekádprémiumnál mutatkozik meg, hanem az éves terv teljesítésében is. Egyedül 180 műszakot kellett teljesíteni ahhoz, hogy 50 százalék felemelt bért kapjon, most pedig csak 90 műszak szükséges. Munkája nem követel nagy fáradságot, többet is pihenhet, és a következő napon mindig újult erővel dolgozhat. Gulyás András traktorvezetőre már nem mondhatjuk ezeket. Október 17-én Szűcs József dolgozó parasztnak a hatvani járásban fekvő hat ka- tasztrális hold földjéből két hold földet utalvány nélkül szántott fel, de még azt is rosz- szul. A szántás díját felvette, de a gépállomásnak nem számolt el vele. így aztán volt miből mulatni Gulyás Andrásnak, hetekig ittasan járt. A fekete munkáért felelős Gulyás András, de felelős Szűcs József dolgozó paraszt is. Meg is kapják méltó büntetésüket! A gépállomáson sokan jó munkát végeznek, közöttük Krausz Vilmos gépállomási ag- ronómus, aki gyakran ott van a vetőgépnél, ellenőrzi a vetés minőségét is. Tőle kell példát venni Luntz Ottokár agrcmó- musnak, aki a hatvani Dózsa tsz-t segíti a vetési munkákban. A gépállomás igazgatójának is többet kell kijárni az erőgépekhez, mert a dolgozók közvetlen problémáit csak így ismerheti meg. És így a gépeket is rendszeresen ellenőrizheti. Dobó Géza Eger, munkaügyi előadó IS4‘f«-j4‘z«alt<‘k « jcI»lőgTtílés«‘k Megvénk egész területén be1 fejeződtek a tanácstag jelölő* gyűlések, amelyeken összesen 4208 községi es városi jelöli került a november 28J ta' nácsválasztások listáira. A megye hat járási tanácsába 278. a megyei tanácsba pedig 70 jelöltet választottak.
