Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-11 / 89. szám

1554 november It. csütörtök. N P P U Az emlékezés ünnepe Poroszlón A Tiszaparton vagyunk. A folyó most csendes, szelíd, ilyen volt tíz évvel ezelőtt is, ami­kor nagy történelmi események színhelye volt ez a vidék. Sokan hatalmuk megtartását remél­ték a Tiszától, azt gondolva, hogy a folyó segítségével meg­állítják a szovjet hadsereget. Nem sikerült. Hiába rombolták le szőnyegbombázással a po­roszló-tiszafüredi hidat. 1944 november 4-én a korahajnalí órákban a folyó szelíd hulláma’ átsegítették a katonákkal meg­rakott gumicsónakokat az in­nenső partra. A Tisza hü ma­radt a partjainál élő néphez és nem állt ellent a szabadságot hozó katonáknak. Bent a faluban zavaros hírek, aknacsapódások, bizonytalan­kodás. Akkor még kevesen sej­tették, hogy a túlsó parton már születőben van egy másfajta világ, szebb, jobb minden eddi­ginél. És ennek a szebb és jobb világnak a megszületése nem váratott már magára sokáig. November 7-én bevonult Po­roszlóra a Szovjet Hadsereg és ezzel megkezdődött megyénk felszabadítása. A Szovjet Had­sereg és a magyar nép harca nyomán új korszak kezdődött megyénk életében, Kettős ünnepe volt pár nap­pal ezelőtt Poroszló népének. Ünnepelték november 7-ét, & Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulóját éfc mert a forradalmat győzelemre vivők fiai ugyanezen a napon hozták meg a szabadságot, ígj ünnepelték felszabadulásuk le éves évfordulóját is. A két nagy történelmi ese­ményhez méltóan ünnepelt Po­roszló népe. Már korán reggel zenés ébresztő jelezte a nagy nap kezdetét, majd a délelőtti érákban földíszített motorosoK­ból. kerékpárosokból, díszes szekerekből és lovasokból álló menet vonult a falun végig. Ott volt a felvonuláson a buda­pesti mezőgazdasági kiállításon szerepelt híres öíösíogat is. A felvonulás után a szovjet hősi emlékműnél rótta le háláját a község lakossága azok iránt akik életüket adták szabadsá­gunkért. A koszorúzási ünnep­ség után folytatólagos mozielő­adás volt, amelyen a „Felsza­badult föld“ című filmet vetí­tették. Este ünnepi műsor zárt? a nagy ünnepet. * Az ünnepnek vége van, de a poroszlóiak nemcsak ezen a na­pon emlékeznek felszabadítóik­ra, hanem emlékeznek azokra naponként, ünnep előtt és ün­nep után is. Emlékeznek, meri a tíz év eredményei, megvál­tozott életünk, mind-mind szo­rosan összefügg a novemberi eseményekkel. Emlékeznek a földhöz juttatott parasztok, ak. egykori zsellérek és kubikosok, ha saját földjükön szántanak, vagy a szovjet emberektől ta­nult új úton az állami gazda­ságban, vagy a termelőszövet­kezetekben dolgoznak. A fel- szabadulás előtt nekik nem ju­tott föld a papi és kulákbirto- kok és a nagy Graefl-birtok mellett, pedig a poroszlói határ több mint 18 ezer holdból áll. De a tíz év fejlődését észre kell venni mindenkinek. A nap­köziotthon, a bölcsőde, az új áruház, az utóbbi években épült kislakások, a kibővített villanyhálózat, az új utak, az új gyógyszertár, a dolgozók által választott tanács és a Hazafias Népfront létrejötte, mind-mind a fejlődés ékes bizonyítéka. De ott van a megváltozott új élet, a régen hat pedagógus he­lyett most 18 pedagógussal ren­delkező iskolában is. Hat he­lyett tizennyolc, ez azt jelenti, hogy 200 gyerek helyett 550 sajátíthatja el a tudást, majd ebből az iskolából kikerülve, nyitva áll előttük az ország valamennyi iskolája. Ebben az évben is 40 fiatal tanul felsőbb iskolákban. Szeretettel gondol a szovjet katonákra a Czövek-család is, amikor kisfiúkra tekintenek, aki együtt született a szabad­sággal. Pedig azokban a no­vemberi napokban, amikor a kisgyerek születését várták, voltak, akik adták „a jó taná­csot“, hogy ne maradjon itt ilyen állapotban, hagyja el a falut. A család maradt és a fel- szabadulás után pár napra megszületett a kis Jenő, akinek együtt örült a család a szovjet katonákkal. Régi ismerősként emlegeti a szovjet katonákat Olhá Gábor, a szabómesterből lett oroszszakos pedagógus Is, aki 1917-ben a forradalom ide­jén találkozott velük először, majd 1944-ben, idehaza. * A poroszlóiak nem állnak meg a megkezdett úton. Üj kul- túrházat akarnak, utakat épí­tenek, tanulnak, dolgoznak és készülnek a tanácsválasztások­ra, hogy az új tanács az ed­digieknél még jobban intézze a dolgozók ügyeit, még jobban irányítsa a munkáját, hogy még több kenyér kerüljön a porosz- lóiak és az egész ország dolgo zóinak asztalára. És a Tisza is megváltozott. Az utóbbi évek­ben megváltoztatta az emberi akarat. Ha néha, néha ki is lép medréből, nem fenyegeti többi Poroszló népét, a könnyen át­törhető földgát helyett vastag, négy kilométer hosszú beton­gát védi a falut. A rombolás helyett a Tisza is segíti a falu lakóit új életük szebbétételé- ben. Márkusz László MSZT megyei kult. prop. Hatvanban is megkezdődött a párt oktatás — A CIPÉSZSZÖVETKE- ZET pártszervezete jól meg­szervezte a politikai oktatás első foglalkozását. Mindössze egy hallgató volt igazolatlanul távol. Szedmák elvtárs jó pro­pagandistához méltóan több­ször is beszélt hallgatóival. Előző nap a népnevelőkkel is ismertették a tanulás fontos­ságát, s a taggyűlésen is be­széltek róla, ezért sikerült a hallgatókat meggyőzni. — A CUKORGYÁRBAN a kezdeti időszakban többet tö­rődtek a pártoktatással, azon­ban mostanában elhanyagol­ták a hallgatókkal való foglal­kozást. Az első foglalkozáson így a 110 hallgatóból csak 24 jelent meg. — HARGITAI ISTVÁN, a város- és községgazdálkodási hivatal dolgozója, a város egyik legjobb propagandistá­ja. Rendszeresen résztvesz a propagandista tanfolyamon, mindig lelkiismeretesen ké­szült az előadásokra, most, hogy a jelölőgyűlések szerve­zésében szükség volt a jó népnevelőkre, Hargitai elv­társ a pártoktatás előkészíté­sén kívül ezeknek a szervezé­séből is kivette részét. — AZ EL SO FOGLALKO­ZÁSON több tanfolyam hall­gatói nem helyeselték a várt- oktatás időpontját. A Cukor­gyár célgazdaságában és még több alapszervezetnél is java­solták, hogy szerdán tartsák meg a pártoktatást, mert így több hallgató tud megjelenni a szemináriumokon, Miért esett vissza a tejhozam a tarnabodi Kossuth tsz-ben? Nemrég még büszkén emle­gettük a tamabodi Kossuth termelőszövetkezetet, amely ki­váló tehenészetéről országos hírnévre tett szert. És büszkék voltak a tagok is, amikor jöt­tek a látogatók, kérdezgették, hogyan érték el a 20 literes istálló-átlagot. Nem titkolták a módszereket, elmondották, hogy Kecskés Ferenc és Ko­vács Ferenc tehenészek alig 3 hónap alatt a 6.5 literes istálló­átlagot egyedi takarmányozás­sal, a naponta háromszori fe- jés bevezetésével, tisztasággal, pontos munkával érték el. Nem csoda hát, hogy ezért havonta több mint 500 forint prémium­ban részesültek. Azóta sokminden megválto­zott. Sokan irigykedve nézték a tehenészek prémiumát, gyű­léseken támadták őket, amiért az abrakot „pocsékolásig“ ad­jak a jószágoknak. Később a vezetőség is hallgatott szavaik­ra, sőt a tehenészek eddig jó­váírt prémiumát átszámították munkaegység-előlegbe. Meg­szüntették az abrakadagolást, a zöld takarmányok etetését, mondva „mutassak meg a te­henészek, hogy csupán csak legeltetéssel Is lehet tejet fej­ni". így aztán az istállóátlag 20-ról 10.6-ra, októberben pe­dig 6 9-re csökkent. A három­szori fejes az állatok rossz kon­díciója miatt elmaradt. A szö­vetkezet vezetősége látta a hibák okát, de valóban csak akkor figyelt fel erre, amikor már a tejhozam csökkent. Ar­ra nem gondoltak, hogy ezáltal milyen nagy kárt okoztak a tsz-nek. Ha az állatok eddig egy kiló korpát megettek — melynek értéke 40 fillér — két liter tejet adtak érte. S amikor nem kaptak abrakot a tehenek, s némelyik 28 litert adó 9—10 litert ad, akkor szállastakar- mányból körülbelül 1.50 forint értékűt fogyaszt. A tsz vezető­ségének ez a hanyag, megal­kuvó magatartása az egész szövetkezet tagságának jöve­delmét csökkentette, és nem­csak egy hónapra, mert a régi termelés visszaállításához hó­napok kellenek. így forintban kifejezve, 50 —60 ezer forinttal károsodtak. Ezzel pedig nem­csak magukat, hanem az álla­mot is megkárosítottak. Ebből az esetből minden szövetkezet­nek tanulni kell. és hasonló hi­bákat egyetlen tsz vezetőinek sem szabad megtűrniük. NAGY ISTVÁN, tsz-szervező Süli nyerték az Országos Béketanács fényképpályázatát ? Az Országos Béketanács ez év nyarán fényképpályázatot híreié­it a magyar nép békés életér«!. \ pályásat lezárása után a bírálá ) izottsáe megállapította, hogv a -- eküldött művek között nem akadt olyan fénvkép. amelv a feltételeknek megfelelne. ÉPDen ezért a pálvadíiakat megosztot­ta és a beküldött lerlobb pálva munkákat a következőképpen dí­jazta: Első dílat nyert: Gisser Gyula Debrecen. Kiss Géza Bu dapest. 500—500 forint. Második díjat kapott; Nánássv László. Győr. Kocsis Béla. Buda­pest. 300—300 forint. Harmadik dílat nyert: Marton Tibor. Buda­pest, dr. Pann Kálmán. Budapest 300—200 forint. Több részvevőt könyvjutalom ban részesítettek MNDSZ-asz- szonyok köszön­tik Vencel Já- nosné poroszlói tanácstag je­löltet. A TTIT HÍSIEI — GYÖNGYÖSÖN, a Járási Kultúrházban november 14-én dr. Szántó Imre, a történelmi szakosztály elnöke „A Haza­fias Népfront feladatai” cím­mel előadást tart. — AZ EGRI VI. KÖRZET­BEN november 14-én este öt órakor dr. I -adó Erzsébet iro­dalmi előadást tart. Ismerteti Petőfi: Apostol című művét. — DR. NÉMEDI LAJOSNÊ, az irodalmi szakosztály elnö­ke november 16-án ellátogat az Egri Lakatosárugyárba. Mikszáth: Két választás Ma­gyarországon című könyvével foglalkozik előadásában. Dicséret illeti... A mátrafüredi postahivatal kézbesítője, Szalóki Rezső lel­kiismeretes munkát végez. Tíz éve rendszeresen teljesíti sajtóterjesztési tervét. Jó munkája után szeretik a köz­ség dolgozói. (Láhodi Béláné.) EGER VAROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek: Mácsal Erzsébet Kocsis Mária. Palánc Judit. Bő gyi József, Rupia Mária, Bőg)? Sándor, Tuza istvön, íiö J«l4n Házasságot kötöttek: Kondor István—Vas Erzsébet, Borsi Já nos—Szilágyi Julianna. Nagy Sándor—Pelyhe Terézia, Gál Sán­dor—Bóta Mária, Majoros Gábor —Virág Anna. Hundt Zoltán— Tölgyesi Magda, Lövei János— Kubik Gabriella. Mikula András —Bak Rozália. Kovács János— Pálinkás Rozália. Kovács Béla— Gulyás Éva. Juhász Antal—Szabó Gubi Erzsébet. Meghaltak: Pathorszki József Máthé Ferenc. Mikó Ilona. Ne hagyjunk gyermek előtt gyufát! Megyénk községeiben ok­tóber hónapban is több helyen okoztak tűzkárt a gyermekek játékukkal. A tűz legtöbb esetben abból keletkezett, hogy felelőtlenül, könnyen gyűlő eszközöket széthagytak a szü­lők, s ezekhez a gyermekek könnyen hozzájutottak. Fel­gyújtották a takarmánykazlat, több esetben az istállót. Felhív­juk a szülőik figyelmét, hogy jobban ügyeljenek gyerme­keikre, a gyufát, öngyújtót csak olyan helyre tegyék,- ahol a gyerekek nem tudnak hozzá­férni, ne engedjék, hogy eze­ket a tárgyakat játékszernek használják, mert a tűz kelet­kezéséért elsősorban a szülők felelősek. Nekik kötelességük vigyázni a könnyen tüzet fogó terményekre. Egy-egy kitört tűz sokszor egy élet munkáját is tönkreteheti. Sárai Bertalan tűzrendészet! oszt. parancsnok. Kelemen Jánosné Eger, Árpád-utca 60. sz. alatti 19 holdas közép- parasztasszony neve is a tanácstagjelöltek listájára került. Az ál­lam iránti kötelezettségét mindig teljesíti. Meghatódva fogadta az MNDSZ asszonyok üdvözlését és ígérte, hogy jó munkával a jövőben is méltó lesz jelöltjei bizalmára. Kik vssz nek részt a falusi nevelők országos konferenciáján November 15—16-án ül ösz- sze a falusi nevelők országos konferenciája, hogy megvitas­sa a szocializmus építése új polítilrai ps gfpi’zHa sági célkitűzéseit és az ezzel szoros kapcsolatban lévő okt íási-nevelési kérdéseket. A konferencián az általános­iskola leglényegesebb kérdései és a nevelők társadalmi mun­kája szerepel. Megvitatják pe­dagógusaink a Hazafias Nép­frontban betöltendő szerepü­ket, foglalkoznak a falusi DISZ-munka és kultúnmunka támogatásával és arról a támo­gatással, amit pedagógusaink a tanácsainknak nyújthatnak. Megyénk pedagógusai öröm­mel üdvözlik és egyben sokat várnak ettől a tanácskozástól, melyen 20 küldött képviseli őket. Éppen ezért a legjobb pedagógusokat választották meg küldöttnek. Orbók József népköztársasági érdemérem­mel kitüntetett pedagógus Pa- rádsasvár. Habán Imre Veres­major, Kádár Géza Erdőtelek, csak néhányan a küldöttek kö­zül, de képviselve lesznek a városi pedagógusok is. A konferencián résztvesznek meghívottként Ferencfalvi Kálmánné, Gyöngyös I. sz. is­kola és Hórvölgyi István „Ki­váló tanító“ Egerből. Szocialista államunk építése új szakaszának megvalósítása a falusi nevelőknek adja a leg­nehezebb és egyben a legszebb feladatot. Küldötteink azzal a gondoláiicii iitómitK a taiiác.»- kozásra, hogy elmondják eddi- gi munkájukat és annak ne­hézségeit. Elmondják mindazon kát a gátló körülményeket, melyek az új szakasz célkitű­zéseinek megvalósítását kés­leltetik, vagy megnehezítik. A tanácskozásokon beszá­molnak munkájukról és annak eredményéről. Módjukban lesz megismerni sok helyes kezde­ményezést, hogy aztán azokat saját munkaterületükön meg­valósíthassák. A konferencia mérföldkő lesz az oktató-nevelőmunka megjavításáért folytatott küz­delemben. Tanácskozásuk azon­ban csak akkor lesz eredmé-* nyes, ha aktívan résztvesznek a konferencia munkájában. Ezt kívánja tőlük a pedagógu­sok részéről előlegezett biza­lom. de ezt kívánja megyénk valamennyi dolgozója. Bízunk abban, hogy munkájukkal hoz­zájárulnak a tanácskozás si­keréhez. Biztosíték erre eddi­gi jó munkájuk. Vladár Mihály Eger. Az elmélet és gyakorlat találkozása — Sztahanovisták látogatása az egri Pedagógiai Főiskolán — Kedves vendégeket fogad­tak az elmúlt héten az egri Pedagógiai Főiskola hallgatói a marxista-leninista tanszé­ken. A látogatók Petőfibánya és a Mátravidéki Erőmű leg­jobb fiatal sztahanovistái vol­tak, akik azért jöttek el, hogy megismerjék a fiatal tanárje­lölteket, s azok viszont a fiatal sztahanovisták gyakorlati mun­káját. A nap az elmélet és a gya­korlat találkozója jegyében telt el. A látogatók résztvettek a hallgatók marxista-leninista előadásán, ahol tudományos alapon elemezték a sztahano­vista mozgalom lényegét, alap­jait. A kizsákmányolás meg­szüntetése, az új technika, a munkához való megváltozott viszony, az új emberek tették lehetővé e nagyszerű kezdemé­nyezés kibontakozását, mely­nek csírái a Szovjetunióban a kommunista szombatok, ná­lunk pedig a falujárások vol­tak. Ez, mint a szocialista mun­kaverseny legmagasabb foka, a Szovjetunió szakembereinek segítségével terjedt el és vált tömegmozgalommá Magyaror­szágon is. Fejlődésünk pedig azt bizonyítja, hogy a jövőben továbbra is szép perspektívák állanak hazánkban a sztahano­vista-mozgalom előtt. A délutáni órákban a főisko­lai hallgatók életével, munká­jával ismerkedtek a sztahano­vista elvtársák, majd utána minden sztahanovista megláto­gatott egy-egy szakcsoportot, ahol közvetlen hangú, baráti beszélgetésekkel töltötték az időt. A hallgatók gyakorlati jellegű kérdéseket intéztek a sztahanovistákhoz. Godó Sán­dor, a Petőfi altáró híres DISZ- brigád vezetője elmondotta, hogyan lett sztahanovista, mennyiben segítik elő munká­ját a gépek, a környezet, a mű­szaki feltételek. A hallgatókat különösképpen érdekelte a DISZ-brigádok munkája. Erre is kielégítő válaszokat kaptak. Zsemlye Ferenc sztahano­vista. elvtárs elmondotta, hogy a Sztahanov-munka mennyire elősegíti a termelést és a jó teljesítménnyel együtt maga­sabb a fizetésük is. Vázlatos rajz került a táblára, s a fiatal bányász egyszerű szavakkal magyarázta a bányászok mun­kájának sajátosságait. Beszá­molt arról is, hogy a szovjet szakemberek látogatása, a szovjet módszerek alkalmazása milyen sokat segített Petőfi­bányán is. Bujtir Ferenc elv» társ többek között tájékoztatta a hallgatókat arról is, hogy a sztahanovista cím elnyerése mostmár nemcsak a magas tel­jesítményen, hanem a takaré­kosságon és minőségi szén ter­melésén is múlik. Eredményes volt a találkozó. A hallgatók közelebb kerültek a gyakorlat, s a munkásfiata­lok életének megismeréséhez: Tapasztalhatták, hogy a Szta- hanov-mozgalom elmélete ná­lunk is meghonosodott a gya­korlatban, élő valósággá vált, s ezek élharcosai, a kiváló fia­talok Is. A találkozó, mint új kezdeményezés érdemel dicsé­retet. amely a hasznos ismeret' adásokon kívül nagyban elő­segítette az egy célért harcoló, egy családból, a népből szár­mazó munkás- és tanulóifjú­ság baráti kapcsolatának el­mélyítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom