Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-14 / 81. szám

j 1 NÉPÚJSÁG 1954 október 14. csütörtök. PÁmT^EET Több figyelmet a pártoktatás előkészítésére Az MDP Eger városi párt­végrehajtóbizottsága, a pártok­tatási év megkezdése előtt megtárgyalta az oktatással kapcsolatos tennivalókat, fel­adatokat. A végrehajtó bizottság meg­állapította; az oktatás előké­szítésénél mutatkozó hibák egyik oka, hogy több alapszer­vezetben lebecsülték az okta­tás jelentőségét. A pártszerve­zetek vezetői, a függetlenített pártfunkcionáriusok sem ta­nulmányozták eléggé a III. pártkongresszus anyagát, na­gyobb részük egyáltalán nem, egyrészük pedig formálisan foglalkozott a kongresszus anyagának feldolgozásával. Ezért több pártvezetőségi tag hem látta az összefüggést a párt és a kormány intézkedé­sei és az általános gazdasági, politikai célkitűzései között. Ennek tulajdonítható, hogy a békekölcsönjegyzésnél és a ra­cionalizálásnál is bizonytalan­ság volt tapasztalható. Hogy ezt az állapotot megszüntes­sék. határozatot hoztak, hogy a pártvezetőségnek és funkcio­náriusoknak a kongresszus anyagából konferenciát kell tartani, ahol a párt és a gaz­dasági vezetők magas színvo­nalon tanulmányozhatják a kongresszus anyagát. Megállapította a párt végre­hajtó bizottsága, hogy a város alapszervezetei, párttitkárai és tagjai sok helyen úgy véle­kednek, elég az, ha elolvassuk, mit tudunk egész évben tanul­ni a pártkongresszus anyagá­ból. Többen kérték, tegyék le­hetővé, hogy ez évben is a Bolsevik Párt történetét, vagy a politikai gazdaságtant tanul­hassák. Ez is azt bizonyítja, hogy lebecsülik az új tan­anyag, a pártkongresszus hatá­rozatainak jelentőségét. Sok szó esett a hallgatók és a propagandisták kiváloga­tásáról is. A hozzászólók el­mondták, hogy a kiválogatás első szakasza megfelelően zaj­lott le, de a második, melyben ismertem kellett volna a hall­gatókkal, hogy ez évben a pártkongresszus anyagát tanul­mányozzák, az új oktatási for­mába kellett volna beosztani a hallgatókat, már nem volt ilyen eredményes. Sok hallga­tó nem ismeri még, hogy ez évben milyen fokon tanul, sok helyen még nem tudják, hogy ez évben a pártkongresszus anyagát tanulmányozzák. Ezért elhatározták, hogy mégegyszer beszélnek a hallgatókkal, s megismertetik mindenkivel a pártoktatás új formáját. Hiányolta a párt-végrehajtó­bizottság, s egyben a legfonto­sabb feladatként jelölte meg a népnevelők nagyobbarányú be­vonását a politikai oktatásba. Főleg a körzeteknél tanul ke­vés népnevelő, ezért határoza­tot hoztak arra, hogy minden alapszervezetnél vizsgálják fe­lül, elegendő népnevelőt von­tak-e be a pártoktatásba. A pártonkívüliek oktatását úgy kívánják megoldani, hogy fej­lettségüktől függően különböző színvonalon tartanak előadáso­kat a pártkongresszus anyagá­ból. A fiatalok politikai képzé­sére is biztosították a szüksé­ges előadókat. A végrehajtó bizottság több tagja beszélt az előadók, vagyis a propagandisták fon­tos szerepéről. • Hiányolták, hogy nem osztottak be mellé­jük helyettes előadókat, akik hiányzás esetén pótolnák a propagandistát. Ezen úgy segí­tettek, hogy olyan embereket osztottak be propagandistának, akiknek ideje engedi, hogy rendszeresen járjanak politikai oktatásra, s az esetleges hiá­nyokat az előadók mellé be­osztott ellenőrök pótolják. Ezenkívül tartalékelőadókat is bíztak meg, hogy zavartalanul folyjék a pártoktatás. Az elő­adók képzését már megkezd­ték, az oktatási év kezdete előtt konzultációkat szerveztek a propagandisták részére, s alaposan megbeszélték a párt- kongresszus anyagának elvi té­teleit. Az oktatási év alatt is figyelemmel kísérik, rendsze­resen megbeszélik majd a pro­pagandisták munkáját, hogy menetközben javíthassák ki a hibákat. A propagandisták képzésére pártfőiskolát végzett előadókat biztosítottak. Határozatot hoztak arra is, hogy a taggyűléseken fog­lalkozzanak a pártoktatás pro­blémáival, tanulmányozzák, s vitassák meg alaposan a Sza­bad Nép pártoktatásról írt ve­zércikkét. Hogy a propagandisták jó munkát végezhessenek, s a kezdeti nehézségeket könnyeb­ben átvészeljék, gondoskodott a végrehajtó bizottság meg­felelő számú és képzettségű ellenőrről. A múlt évben sok panasz volt az ellenőrök­re, megesett az is, hogy az el­lenőr tudását fitogtatva, két- három óra hosszáig beszélt a hallgatóknak, s a következő előadáson alig lézengett né­hány ember. RÍás ellenőrök a hallgatók előtt járatták le az előadó tekintélyét. Ezért az idén nagyobb figyelmet fordít a pártbizottság az ellenőrök kiválogatására, előkészítésére. Az idén csökken az ellenőrzé­sek sfcáma. hogy ezzel is za­vartalanabb legyen a pártok­tatás. A számszerűség helyett inkább a minőségre töreked­nek. Javasolták, hogy az oktatási bizottság rendszeresen adjon a propagandistáknak a tárgyalt anyaghoz helyi adatokat, hogy ezzel is érthetőbbé tegyék a kongresszus anyagát, s a nép­nevelő munkában is felhasz­nálhassák a politikai oktatás­ban hallottakat. A végrehajtó bizottság ülésén elfogadták azt a javas­latot, mely szerint a párttit­károknak konzultációkat tarta­nak a pártkongresszus anyagá­nak egyes kérdéseiről, hogy megfelelő képzettséggel ren­delkezzenek s ellenőrizni tud­ják a különböző színvonalú tanfolyamokat. A propagan­disták is segítséget kapnak az oktatási év megkezdése előtt, nekik is tartanak konzultációt a pártkongresszus anyagának elvi kérdéseiről. Kovács Endre Október 24-én tartja évi közgyűlését a KI0S1 megyei adóközössége Tanuljunk oroszul! A KIOSZ Hevesmegyei Adó­közössége október 24-én, dél­előtt 9 órai kezdettel tartja rendes évi közgyűlését Eger­ben, az adóközösség irodahe­lyiségében (Széchehyi-u. 32.), amelyre ezúton hívjuk meg az Adóközösség tagjait. hogy őrizetbe vette Bojda Be- nedék többszörösen büntetett előéletű budapesti, Vojtehovsz- ki János kerecsendi és Bata Miklós hajdúnánási lakosokat, akik Egerben és az ország kü­lönböző részein több betöréses lopást, sikkasztást és csalást követtek el .A bűncselekmé­nyek túlnyomó részét állami Tárgysorozat: Elnöki meg­nyitó, adóközösségi beszámoló, hozzászólás, felmentés meg­adása, választás, esetleges in­dítványok. Az indítványokat •legalább három nappal a köz­gyűlés előtt az adóközösséghez írásban kell beadni. Adóközösség Vezetősége vállalatok, népboltok, üdülők és magánszemélyek kárára kö­vették el. Az általuk okozott kár összege mintegy 30.000 fo­rintot tesz ki. A nyomozószer­vek a vizsgálat folyamán az el­lopott vagy kicsalt értékek egy részét bűnjelkén őrizetbe vet­ték. Ügyüket az egri megyei bíróság tárgyalja. A Magyar-Szovjet Társaság orosz nyelvtanfolyamain az el­múlt években többezer ember tanulta az orosz nyelvet. Eger­ben is sokan tanultak az orosz nyelvtanfolyamon. A Postánál. Dohánygyárnál, Útfenntartó Vállalatnál eső több" üzemnél' dolgozó emberek, akik a tan- folyamot látogatták, szovjet folyóiratokat is el tudják, ol­vasni. . A Magyar-Szovjet Társaság az idén is szervez nyelvtanfo­lyamokat, amelyeket a legjobb oroszszakos tanárok vezetnek. Kérjük az elvtársakat, akik már tanulták az orosz nyelvet, folytassák tanulmányaikat, bő­vítsék nyelvtani ismereteiket, azok pedig, akik eddig nem vettek részt a nyelvtanfolya­mokon, jelentkezzenek az MSZT alapszervezeteknél, vagy a városi, járási MSZT- titkárságon. A tanfolyam tandíja havon­ta 10 forint, tanítási idő heti két óra. Mészáros József . MSZT városi titkár A nyereménybetétkön^'vek sorsolási eredménye Az Országos Takarékpénztár október 9-én Szolnokon tartotta meg a nyereménybetétkönyvek esedékes harmadik negyedévi sorsolását. A sorsoláson az alábbi számok nyertek: számvégzódés 015 551 133 592 149 608 167 649 240 669 .325 689 470 718 Minden olyan nyeremépybetét- könyv nyert tehát, amelynek bá­rom utolsó száma megegyezik a fent közölt számok valamelyiké­vel. A belögyminisztérium hevasmegyei főosztálya közli Rendelet az önkéntes földcserék és földátadások szabályozásáról A „Magyar Közlöny“ október 9-én megjelent 78. száma közli a földművelésügyi miniszter rendeletét az önkéntes földcse­rék és földátadások szabályozá­sáról. A helyesebb területkiala­kításra hozott rendelet szerint az állami gazdaságok, a terme­lőszövetkezetek és egyéb gaz­daságok a területükhöz tartozó földek kicserélésére önkéntes átadásra, illetve földcserére. megállapodást köthetnek. Föld­megállapodást köthetnek: álla­mi gazdaságok egymás között; állami gazdaságok termelőszö­vetkezetekkel, illetve I. és II. típusú termelőszövetkezeti cso­portokkal; termelőszövetkeze­tek egymás között; állami gaz­daságok egyénileg gazdálko­dókkal és végül termelőszövet­kezetek egyénileg gazdálkodók­kal. A megállapodás érvényes­ségéhez az állami gazdaság felett felügyeletet gyakorló ter­melési igazgatóság vezetőjének, illetőleg a termelőszövetkezet közgyűlésének előzetes hozzájá­rulása szükséges. Egyénileg gazdálkodóknak csereföldet kívánságukra a nem hasznosí­tott állami tartalékföldekböl is lehet adni. Önkéntes megállapodás alap­ján állami gazdaság termelő- szövetkezettől, termelőszövet­kezet pedig állami gazdaságtól indokolt esetben csereföld nél­kül is vehet át területet, ha ehhez az illetékes termelési igazgatóság vezetője, illetve a termelőszövetkezet közgyűlése előzetesen hozzájárul. Termelő- szövetkezet állami gazdaság ré­szére ilymódon földet legfel­jebb az általa átvett állami tartalékterület mértékéig adhat át. Az állami gazdaság — ha üzemi területének jobb kialakí­tása szükségessé teszi — távol­eső, szétszórt ingatlanait az illetékes termelési igazgatóság vezetőjének előzetes hozzájáru­lásával állami tartalékföléként leadhatja, ha a földet a községi tanács végrehajtó bizottsága hasznosítani tudja, vagy arra földrendezés céljára szükség van. Az állami gazdasági üze­mi területének tagosított táb­lájából azonban tartalékföld­ként területet leadni nem lehet; Termelőszövetkezet gazdálko­dási területéből állami tarta­lékföldként csak a közgyűlés határozata és a földművelés- ügyi minisztérium előzetes en­gedélye alapján adhat le ingat­lant. A földcseréről és földátadás­ról szóló megállapodást az ér­dekelt tulajdonos vagy hasz­náló és a községi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke írja alá. JóI végzett marka — bő termés Kormányunk nagy segítséget nyújtott az egyénileg dolgozó parasztoknak, amikor biztosí­totta a műtrágyát, gépi munkát és a nagymennyiségű védősze­reket. Ezt a segítséget mi igénybe is vettük. Saját tapasz­talatomból és meggyőződésem­ről beszélek; 1953-ban az őszi vetéshez jól előkészítettem a talajt, a tisztított vetőmagot csávázva vetettem el és ka- tasztrális holdanként egy má­zsa szemcsézett szuperfoszfátot és 50 kiló kálisót szórtam a földre. Az árpát keresztsorosan vetettem. Kora tavasszal és má­jusban fejtrágyáztam 50—50 kiló pétisóval. így értem el 20 mázsás kitűnő holdankénti ár­patermést. Minden dolgozótársamat aiv ra kérem, hogy igyekezzenek az őszi vetéssel idejében vé­gezni. Én már mindent elvetet­tem. ősziárpám három hete ki­kelt, búzám is csírában van. Ha jobban iparkodunk a ve­téssel, előre biztosíthatjuk a bő termést, s így kevesebb gondot okoz a beadás, mert jó termés­ből könnyebb teljesíteni, s több kenyér jut dolgozóink aszta­lára. Eger város dolgozó pa­rasztjait arra kérem, hogy a szántást-vetést — a jobb ter­mésért — a legrövidebb időn belül végezzék el. Tóth József termelési biz. tag, oki. minta­gazda »H Az egri állami gazdaság fiataljai a silózásért A DISZ központi vezetősége és a földművelésügyi miniszté­rium által indított silózási ver­senyhez csatlakoznak megyénk DISZ-szervezetei is. Igen szép vállalásokat tettek az egri ál­lami gazdaság fiataljai, kik 2400 köbméter silót, ebből 500 köbméter takarmányféleséget kutatnak majd fel. Uj siló­gödröket is építenek 200 köb­méter silókészítésre. EGERCSEHIBEN a DISZ szervezet fiataljai az elmúlt héten ankétot rendeztek, me­lyen megbeszélték a szeptem­bertől működő ifjúsági front­brigád versenyeredményeit. EGY KIS DOLOG - S AMI MÖGÖTTE VAN Gáspár Rudolf az egri Dó­zsa mozgó üzemvezetője ellen fegyelmi vizsgálatot indított a MOKÉP megyei központja, mert néhány jegy árával a sa­ját zsebébe „számolt el“. Nem érdemelne különösebb szót az egész eget — egyrészt az el­követett tett mértéke, más­részt a MOKÉP helyesnek mondható intézkedése miatt — ha a fegyelmi vizsgálat, a fel­vett jegyzőkönyv nem takarna egy sokkal bonyolultabb és súlyosabb ügyet. De Gáspár Rudolf fegyelmije csak okozat, az egész ügynek sokkal mé­lyebbek és szerteágazóbbak a gyökerei. S erről megbocsát­hatatlan vétek lenne — bármi­lyenek is a körülmények — hallgatni. Közel egy esztendeje, hogy a megyei MOKÉP Vállalat ve­zetésével Szöllősi Gyulánét bízták meg. Vitathatatlan, hogy egyéves munkáját ered­mények is jelzik, vitathatatlan, hogy a megye filmszínházai­nak műsorpolitikája fejlődé­sen ment keresztül. Az utóbbi időben azonban egyre több jelzés futott be a felsőbb szer­vekhez, hogy valami sántít a MOKÉP munkájában, szapo­rodnak a problémák, elsősor­ban a falusi moziknál, egyre gyakoribbak és egyre durváb­bak azok a hivatalos levelek, amelyekkel irányítani akar a megyei központ, s igazgatója. Szöllősi Gyuláné kiskirállyá nőtte ki magát, s az egysze­mélyi felelősséget összetéveszti a diktatúrával, az egyszerű ve­zetést a vélemények elfojtásá­val. A megyei központ dolgo­zóinak egyrészét rokoni kap­csolatok fűzik egymáshoz, más­része osztályellenség, közönsé­ges talpnyalók. Az ilyeru-lég­kör valósággal tenyészhelye a dicsérgetésnek. a magasztalás­nak, a hibák elhallgatásának, s tiltott helye a bírálatnak, az őszinte véleménymondásnak. Sajnos, a vállalat igazgatójá­nak, Szöllősi Gyulánénak ez a megfelelő légkör. ★ Gáspár Rudolf moziüzem­vezetőnek 760 forint a fizetése. Ezt is két részletben kapja meg a vállalatnál szokásban lévő fizetési formák érteimében. De csak „kapná“, mert igen gyak­ran rendeznek különböző szín­padi esteket a Dózsa filmszín­házban, s erre az alkalomra a rendező fél fizeti Gáspár Ru­dolf járandóságát; 20—30 fo­rintot. A fizetés tehát tovább forgácsolódik, ehhez jön még, hogy később is kapja meg a tiszteletdíjat, meg hogy csalá­dos ember is: érthető tehát, hogy igen nehéz anyagi viszo­nyok között él és dolgozik. Tud-e erről az igazgató? Kétségkívül, mint azt Gáspár 1954 február 12-én benyújtott kérelme is bizonyítja. Tudnia kellett, mert az Országos Mo­ziüzemi Igazgatóság személy­zeti igazgatójának főelőadója hosszú hónapokkal ezelőtt ja­vasolta Szöllősinének, hogy emeljék fel Gáspár fizetését, mert mielőtt üzemvezető lett volna, mint propagandista 960 forint fizetést kapott — s küldjék el öthónapos szakmai iskolára. Tudnia kellett, mert Gáspár kislánya halálakor is sürgős segélyt és fizetésemelést kért — s nem kapott akkor sem, de ma sem. Miért ez az érthetetlen nemtörődömség? A válasz saj­nos nagyon is egyszerű: a Dó­zsa mozi üzemvezetője — aki kétségkívül követett el hibá­kat is munkájában — odáig merészkedett, hogy bírálni me­részelte a környezetében min­denkitől csak dicsért Szöllősi Gyuláné igazgatót — méghozzá nem is egyszer. Sőt odáig me­részkedett, hogy amikor Szöl- lősiné minősíthetetlen szavak kíséretében egy alkalommal ki­zavarta irodájából, még „vo­nakodott“ is bocsánatot kérni. Felháborító! S ami még idetartozik: bár Gáspár kiutasítása elég han­gos szavak kíséretében történt, csodák csodája,, mégsem hal­lotta senki az irodában. Nem hallotta Lénárt Éva raktáros, kulákcsemete. Nem hallotta Kaisz Istvánná, született Sumi Gizella, Eger egyik legnagyobb kulákjának lánya, aki borral, szőlővel kedveskedik az igaz­gatónak. De nem hallotta Sze­retni Gézáné csendőrszárma­zék, Diviaczky Gyuláné fő­könyvelő. Holló Béla — jel­lemző tény, Szöllősiné presz- sziójára megválasztott — párt- titkár unokatestvére, s a töb­biek sem. Egy részük nem hallotta, mert egyetértett a , szemtelenkedő“ kiebrudalá- sával, más^k része meg nem hallotta, mert megtanulta, hogy nem jó mindent meghal­lani, hisz Mészáros Andrásné filmszállító is megkapta a ma­gáét, mert a szakszervezethez ment panaszra. Szóval senki sem hallotta sem ezt, sem azt, amikor a központi irodából útjára in­dult a figyelmeztetés: „figyel­ni Gáspárt, mert megbízhatat­lan, hanyag és felületes, csalni is képes“. A megyei központ­ban már előre tudták, hogy a magárahagyott, súlyos anyagi gondokkal küszködő, műveltsé­gében sem elég szilárd Gáspár Rudolf előbb vagy utóbb fel­tétlenül megbotlik. Nem is kel­lett hozzá túlságosan nagy jós­tehetség. Sajnos — Gáspár gyengesé­ge miatt — jól számítottak, de csak félig. Mindössze egy jegy árának elsikkasztása igaz, a többi vád megdőlt. Az „izgága“ Gáspár, akinek nem tetszett, s szólt is emiatt, hogy a május 1 ünnepségre csak a központ dol­gozóit hívták meg, aki több­ízben meg merte mondani vé­leményét az igazgatónak vélt és jogos hibái miatt: a meg­bíráltak markába került. S Holló Béla párttitkár mindezt egyetlen szó nélkül tűrte és nézte, mint ahogy tűrte és nézte a sokgyermekes Kiss Ferencné jogtalan elbo­csátását is. Gyáva volt-e vagy egyetértett ezzel az eljárás­sal — nem lehet tudni, mert még maga sem tudja. Ezek- után lehet-e csodálkozni egy pillanatig is, hogy ahol elfojt­ják a bírálatot, ahol a pártszer­vezet hallgat, ott/mint teknős a langyos vízben, él, s milyen vígan él — az ellenség. A túlduzzasztott admini­sztráció „vízfejeinek“ megnyir­bálására, az adminisztráció óriási költségének csökkenté­sére s ezen keresztül az egész nép életszínvonala emelésére racionalizálást hajtunk végre állami és gazdasági életünk­ben. A MOKÉP Vállalatnál egyszerűen kijátsszák ezt a rendelkezést, menteni igyek­szenek az ellenséges elemeket. Kajsz Istvánné bérszámfejtő „nélkülözhetetlenné“ vált. Sőt Diviaczky Gyuláné odáig ment, hogy arra mert hivatkozni; „a városi párt-végrehajtóbizott­sággal megbeszéltük, s hozzá­járultak, hogy néhány hóna­pig maradjon még, hisz nélkü­lözhetetlen“. Természetesen ebből így egy szó sem igaz. Lénárt Évát „visszaminősítet­ték“ gépírónőnek, mert így könnyebben el lehet bújtatni a racionalizálás elől. Helyükbe elküldték egy hivatalsegédet! Több oldalról azonban kifo­gásolni kezdték ezt a szeren­csésnek alig nevezhető racio­nalizálási módot, hisz itt lett volna az alkalom, hogy a válla­lat megszabaduljon az osztály­ellenségtől. Ekkor lépett közbe Szöllősi Gyula, a megyei ta­nács népművelési osztályának vezetője, akinek sem oka, sem joga beleszólni a MOKÉP sze­mélyi ügyeibe — hacsak az nem, hogy ő az igazgatónő férje. Szöllősi Gyula „politiku­sán“ beszélt a saját irodájába rendelt személyzeti felelőssel, majd a feleségével, s elbocsá­tották Szandai Istvánnét — mert így két legyet lehetett üt­ni egycsapásra: osztályellenség is. meg szembekerült Szöllősi Gyulánéval is. Ez a helyzet mostanában a MOKÉP megyei igazgatósá­gánál. Ide vezet a bírálat el­fojtása, ide vezet, ha a vezetők tetszelegve sütkéreznek a talp­nyalók dicshimnuszaiban. Az egyik oldalon a megtévedt Gáspár Rudolf szerencsétlen, de bizonyos mértékig megérde­melt kiszolgáltatottságával, Mészáros Andrásné. a falusi mozikezelők, a másik oldalon Szöllősi Gyuláné és köre, ösz- szetartásával, embertelenségé­vel, mély önteltségével. Nem lehet kétséges, hogy melyik oldalon van az igazság. Helyes lenne, ha az illetékesek levon­nák a szükséges tanulságot eb­ből az esetből. ★ íme, ez volt a Gáspár-ügy mögött. ; i Gyurkó Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom