Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-03 / 78. szám

4 "N EPU JS AG 1954 október 3, vasárnap véss*'*1*~ Tj'ger 'közönsége 1952-ben 400 éves évfordulóját ün­nepelte a. vár diadalmas meg­védésének. Ezen alkalomból számos ismeretterjesztő elő­adás hangzott el. Jómagam ai egri nők vitézikedéséről szólot­tám. Tinódiból indultam, ki, persze azon voltam, hogy mi­nél erőteljesebben kidomborít­sam a várvédelemnek egyrészt egri, másrészt sajátosan népi jellegét. A nők mind egyszerű asszonyok, lányok. A katonák és a beszorult egri laXzosok hozzátartozói, A korábbi történetírás azon­ban sehogysem tud belenyu­godni abba, hogy egyszerű pa­rasztnők segítettek, «‘kivívni az egri nevet». Íme gattájai Go- rove László uram, az *<Eger városa történetei» című könyv (1828, újabban Eger 1876) szerzője olyannyira elfogult sa­ját osztálya javára, hogy a «di­csőséget» sehogysem tulajdo­níthatja egyszerű paraszt sü­tőasszony oknak: szerinte a vár­beli nemesek feleségei és leá­nyai voltak «azok a katonás derék személyek, kik a várnak vívása alatt nemüket meghala­dó elszánással vitézkedtek a bástyáikon Valójában pedig az a né­hány nemes, aki részt vett a vár védelmében, nem hozta el magával a feleségét. A török közeledtének hírére még a tisz­tek feleségei is elköltöztek messze a vártól, rokonaikhoz. A közönség megelégedéssel vette tudomásul a hal- ^ v» lottóikat. Mindössze az öreg nyugdíjas tanító, Barabás Sán- ■' ff: , dór hiányolta Dobó Katica ne- ^ vének az elhallgatását. Katica igaz, nemesi vérből való, álla­pítja meg Barabás Sándor, de­kát kitett magáért, kivágta a rezet! Az apja leánya! Miért, hogy nem említettem? —i Azért — válaszoltam — mert Dobó Katica több mint 300 évvel született az ostrom után, pontosan 1861-ben, kö­Kolacskovszky Lajos: OBÓ KATICA vetkezéskép a Föld-bástyánál nem vitézkedhetett. — Hát Dobó IstvánnaSk nem volt leánya? — Volt, hogyne lett volna! De a Dobó István leánya az ostrom után született. Nem is Katicának hívták, hanem Krisztinának. Ezt vette el fe­Ipspn-iil R/t7/tPPn derekáról! A várbeli asszo­nyokból, leányokból valóságos amazoncsapatot szervez. A védösereg nevezetesebb tagjai Gyalusné, Majorosné, Szilvási­né, Homannainé. Mind kardos menyecske. Gyalusné asszo­nyom úgy harsog, akár egy bakakáplár. leségül Balassa Bálint, a költő. — Álékor Dobó Katica ki­csoda ? , — Dobó Katica a Tóth Kál­mán leánya. Általános elképedés. — Úgy értsük, hogy Dobó Katica törvénytelen gyermek? — firtatta a dolgot az öreg tanító. — Dehogy! Dobó Katica tör­vényes és természetes leánya Tóth Kálmánnak. — Hát hogy hívták a Katica anyját? — Kérdezték egyszer­re öten-hatan. — Nem volt anyja. — Ah, óh! csodálkozott ® hallgatóság. Még nagyobb lett az elké­pedés, amikor kiböktem, hogy Katica készen pattant ki az apja fejéből, mint valamikor Pallas Athéné a Zeus koponyá­jából, 1\,1 egmagyaráztam aztán a hallgatóságnak, hogy Tóth Kálmán száz esztendővel ezelőtt történelmi színművet írt Eger viadaláról( ehhez kel- letf^ngi főszereplőnek Katica. Ez a Katica ízig-vérig tüzes honleány, szívesen ölt páncélt, visel sisakot, a kardot talán még éjszaikára sem oldja le a A színmű durva történetha­misítással készült. A nők nem komoly várvédők, hanem ope- rettkatonásdit játszanak. A darabnak azonban így is nagy sikere volt. No, mert hazafias irányzatánál fogva 1862-ben (az osztrák elnyomás idején!) félig-meddig tüntetés számba ment. Katicát színpadi sikere után országszerte emlegetik, s ad- dig-addig emlegetik, míg vé­gül elhiszik, hogy csakugyan létezett. Poéták, például Za- lár, Pájer, Pásztor Árpád ver­set írnak hozzá. Féltudósdk külön családfát eszelnek ki számára; Katica mellett hama­rosan megjelenik Dobó Klára is. Klára Katica édestestvére. És persze vitéz ez is. Életraj­zát «A Kassa és Vidéke» cí­mű lap 1878-ban közli. Arc­képe Miskolcon jelent meg 1877-ben. T\obó Katicát, még a jó pa- lócok is számon tartják. Szentdomonkos határában Vaj- davárról azt mesélik, hogy ott valamikor rangos kastély léte­zett, a torony keresztjét nem régen pusztította el egy ju­hász. A kastély úrnője a híres Boda, máskép Boda Katalin azonos Dobó Katalinnal. A kastéllyal együtt megsemmi­sült a pince is. Hej, pedig ott Katica nagy kincset gyűjtött ám össze! Az öreg fligó koma, amikor Törökországban szol­gált, találkozott egy emberrel, aki tudott a vajdavári kincs­ről, „abból felgazdagodna Ná­das, Szentdomonkos és Lelesz!“ Vince bá‘ ugyanezt egy Gyön­gyösön előtalált atyafitól hal lotta. Minden hetedük esztendőben, •nagypénteken éjjel tisztul a kincs. Hatalmas lány csap fel az égig, Akinek Van merste, meglesi a lángot, az itonniien megszerezheti a Dobó Katica kincsét. A minisztertanács határozata az Î954/55. évi fűtési idényről A minisztertanács határozatot hozott az 1954/1955. évi fűtési idényről. A határozat értelmében a fűtési idény október 15-én kez­dődik. Központi vagy kályhafű­téssel rendelkező állami szervek­nél, vállalatoknál és a központi ffiíéses lakóházakban október 15. után akkor lehet megkezdeni a fűtést, ha az Országos Meteoro­lógiai Intézet jelzése szerint a várható napi középhőmérséklet plusz 10 Celsius foknál alacso­nyabb lesz. Kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó egészségügyi intézmé­nyek, iskolák, egyetemek, nap­köziotthonok, valamint az Állami Balettintézet, az Állami Opera­ház és az Állami Operaház Erkel Színháza helyiségeiben október 15-én a fűtést a külső hőmérsék­lettől függetlenül meg lehet kez­deni, ha a helyiségek belső hő­mérséklete 18 Celsius fok alá süllyed. November 1 után — függetle­nül a külső hőmérséklettől — a fűtés kötelező. A központilag fűtött helyisé­gekben a belső hőmérséklet a külső hőmérséklettől függően 8—14 órán át plusz 18 Celsius fokon tartandó. Ennél magasabb hőmérsékletre csak az egészség- ügyi intézmények és a napközi­otthonok helyiségeit lehet fel- fűteni. HÍR — AZ EGRI ŰJ TELEFON- KÖZPONTOT két év helyett nyolc hónap alatt szerelik fel a posta dolgozói az épületát­alakítási és szerelési munkák egyszerűsítésével. Így az új év elején Eger és környékének növekvő telefonforgalmát már az új, nagykapacitású automa­ta bonyolítja le. Kultúréletünk hírei — TISZANAnAN október 10-én a községi kultúrház min­ta-mezőgazdasági szakköre Mi- csurin-kert avatást rendez, melyre meghívja a megye kultúrházainak mezőgazdasá­gi szakkörvezetőit. — A FÜZESABONYI JÁ­RÁSI kultúrház Hevesen. Szi- halmon és a környező közsé­gekben ismét bemutatja Ka­csák Pongrácz: János vitéz cí­mű háromfelvonásos operett­jét. — AZ EGRI JÁRÁSI KUL- TÜRHÄZ népi zenekara Bél­apátfalván 29-én jól sikerült műsoros estet rendezett a község élenjáró dolgozó pa­rasztjainak. — A HEVESMEGYEI NÉ­PI EGYÜTTES október 7-én, bemutatkozó előadást tart a füzesabonyi járási kultúrház- ban. — AZ ÁLLAMI FALU- SZÍNHÁZ október 17-én este hét órakor Soós György: Pety- tyes című háromfelvonásos vígjátékát mutatja be a Dózsa Színházban. — A RÁDIÓ TÁNCZENE- KARA Zsolnai vezetésével vendégszerepei 9-én félhétkor Egerben a Dózsa Színházban. Utána este kilenc órakor a já­rási kultúrházban megrende­zett szüreti bálon tánczenét szolgáltat. Eger város anyakönyve Születtek: Vince Kázmér I tván, Kv kuk Éva, Berec Klára, Kiss Zsuzsan­na. Vasas Margit, Vígh István, Péter Bé’a, Seres Mária Valéria, Klauz Éva, Nagy Agnes. Aleghaltak: Porubszky Béla, Cigány János, Majoros József, Rácz Gusz- távné. Bírósági ítélet Az egri Járásbíróság Tari Já­nosáé novaji lakost 3 havi elzá­rásra, Csorba Istvánné verpeléti lakost 800 forint pénzbüntetésre ítélte, mert a községi adóbesze­dőt munkája közben durván rá­galmazta. Követendő példa KERECSEND község begyűj­tési megbízottja jól sikerült to­jás- és baromfibegyiijtési napot szervezett. Munkáját segítette Zám János tanácselnök és ennek eredményeképpen 450 kilogramm baromfit és 173 kilogramm to­jást szolgáltattak be ezen a na­pon. A népnevelők felvilágosító munkája nyomán sok hátralékos dolgozó paraszt rendezte adós­ságait. Tiszanánáin Sz. Kovács Flóriáin és Gőz Zsigmondi1 érde­mel dicséretet példamuta'ó be­szolgáltatásáért. Poroszlón Kris­tóf Sándor mutatott példát dol­gozótársainak, egészévi sovány- baromfi beadását rendezte. BŰNÖSÖK Az egri Dózsa filmszínház október 8—10-ig a „Bűnösök” < ímü szovjet színes filmet tűzte műsorára. A film Gorkij: mVásszá Zseléznava” című színdarabját viszi vászonra. MOZIK MŰSORA EGRI VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Október 6-ig: Anna a férje nyakán (szovjet). Október 7-től !8-ig: Fel a fejjel (magyar). Október 3-án, vasárnap délelőtt li­kőr matiné: Holnapra mindenki tánc­ra perdüL F.GRI DÓZSA FILMSZÍNHÁZ Október 5-ig: örökség a ketrecben (német). Október 6—7-ig: Díszmagyar (ma­gyar). Október 3-án, vasárnap délelőtt li­kőr matiné: Széttört bilincsek. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Október 6-ig: Életjel (magyar). Október 7-11-ig: Két hektár föld. Október 3-án, vasárnap délelőtt li­kőr matiné: Első boxkesztyű. GYÖNGYÖSI PUSKIN Október 1—6-ig: Anna a férje nya­kán (szovjet). Október 3-án, vasárnap délelőtt 11. kor matiné: Reszket a föld. HATVAN Október 2-4-ig: Egy éj Velencé­ben ^osztrák). Október 9—10-ig: Anna a férje nyakán (szovjet). Október 3-án, vasárnap délelőtt li­kőr matiné: Kronstadti tengerészek. FÜZESABONY Október 2-4-igi lovag (olasz). Törvényenkivüli Október 3-án, vasárnap délelőtt 11 kor matiné: Afrikában történt. Október :t-án élei belép a vasul téli menetrendje A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy október 3-án élet­beléptét! a téli menetrendet. A vonatok közlekedésére vo­natkozó részletes adatokat a most megjelent Hivatalos Me­netrendkönyv tartalmazza. Minthogy a nyári időszámí­tás megszüntetése és a téli menetrend életbelépése egybe­esik, az október 2-ről 3-ra vir­radó éjjel közlekedő vonatok indulási idejében bizonyos változások lesznek. Ajánlatos, hogy mindazok, akik utazásu­Mari néni a Mátraaljait A minisztertanács határozata az újítások kivitelezéséről A minisztertanács határozat­ban szabályozta az újítások ki­vitelezésével kapcsolatos kér­déseket. A határozat értelmé­ben az újítások kivitelezéséhez szükséges bérköltségek, s be­ruházások fedezésére a válla­lat teljes béralapjának egy százalékát kitevő összegben leülő-’ pénzügyi keretet kell lé­tesíteni a vállalat költségveté­sében. A külön keret terhére történt kifizetések nem tartoz­nak a béralap keretébe. Az újítások kivitelezésére biztosí­tott keretből a kivitelezésben résztvett dolgozókat a vállalat igazgatója esetenként jutalom­ban is részesítheti. A határozatnak a külön pénzügyi keretre vonatkozó rendelkezése 1955 január else­jével lép hatályba. A hatvani ünnepi könyvhét műsora A hatvani járási könyvtár egészhetes ünnepi műsorral készül a könyvhétre. Ma va­sárnap este félnyolckor a hat­vani kultúrteremben az ün­nepi könyvhetet Gergely Mi­hály író nyitja meg, utána színvonalas kultúrműsor lesz. melyen Gobbi Hilda Kossuth- díjas színművésznő és több fővárosi színész lép fel. Hét­főn A könyv története címen kiállítás nyílik a járási könyv­tár olvasótermében. Kedden mesedélután ugyanitt, csütör­tökön műszaki könyvismerte­tés a cukorgyárban, pénteken olvasói megbeszélés, szomba­ton a fiatalok részére rejtvény- m'lyázat a járási könyvtár ol­vasótermében. A helyes meg­fejtőket a helyszínen megju­talmazzák. Az ünnepi könyv­hét vasárnap hangversennyé1 7 árul, Esteledik. Sietősen zörögnek a szekerek hazafelé, fel-felvillan egy pillanatra a ba- konülők arca az autó­busz ablakában, hogy aztán elnyelje őket az ezüstözö por. Előt­tünk, a Mátra oldalá­ban, megelevenedik a képeskönyv, egyre nagyobbak, valószí­nűbbek lesznek az arányok — sa busz máris Domoszló ut­cáin kanyarog a kul­túrház felé. Ez a mai nap első állomása a falurádió országszerte ismert művészeinek. Eljöttek köszönteni azolcat a domoszlói gazdákat, akik becsü­letes munkájukkal méltán kiérdemelték ezt a jutalmat. Hat órára volt hir­detve az előadás. ■ „Hétre összejönnek“ — nyugtatgatta a ke­délyeket a falu igaz­gató-tanítója, aki jó negyven esztendő alatt a generációk egész sorát nevelte fel a községben, tehát mindenképpen jogot formált a falu szoká­sainak ismeretére. Ez egyszer azonban té­vedett egy kicsit, egész pontosan fél órát, mert fél hétre (nagyszó ez falun az őszi munkák idején) zsúfolásig megtelt a mátraalji viszonylat­ban elég nagynak mondható kultúrház. Aztán bent megkez­dődött a műsor, kinn az ajtóban pedig a plpiskedés, furako­dás, mert, hogy még jöttek az asszonyok, emberek, akik látni, hallani akarták a népszerű Mari nénit, meg Gergely bácsit, Béres Ferenc és Kür­ti Éva népdalénekest, Újvári Viktóriát, Ko­zák Lászlót, meg a Császár—Grál har- mónikaketiőst. Pereg a műsor, csattannak az élcek, hol símogatóan, hol lábtopogtatóan frissít a dal — s tapsol, tap­sol az egész kultúr­terem, de még az ud­var is. Fenn ijedten hunyorognak a csilla­gok, de aztán látják, hogy vidámságról van itt szó, hát nyugod­tan ragyogtatják fé­nyüket, most már a nevetgélve hazatar­tóknak. Az autóbusz meg indul tovább, a szom­szédos faluba, Mar­kaira. Lámpáinak fé­nye messziről jelzi közeledtét. A két falu között, de már jó előbb is beszélgetünk Mari nénivel, meg Gergely bácsival, aki civilben“ a kis tár­sulat megbízott veze­tője. Tőlük tudtuk meg, hogy rövid há­rom hónap alatt az ország legkülönbö­zőbb részén 109 elő­adást tartottak, itt lesz Markazon a száz- tizedik. Ugyanakkor a huszadik is — He­ves megyében. A me­gye községeiben 19 helyen harsan fel a víg nevetés, a taps az őssbeborult estéken, köszöntve és jutal­mazva az együttes falut bíráló és segítő műsorát... Mint most is. Csak azért nincsenek ötszá­zan a kultúrhelyiség- ben, mert nem férnek be többen, mint leg­feljebb ha négyszá­zan. Még az ablakók­ba is jutnak kiván­csiak, s természetesen az udvarra is. Ha lát­ni nem is lehet, de hallani igen. S itt MaVkazon, a huszadik és a száztizedik elő­adáson, pontról pont­ra megismétlődik mindaz, ami Domosz­lón, meg a többi száz- kilenc községben, vagy a rádió előtt, ahol tap­solni ugyan nem ér­demes, de jót nevetni — azt nagyon lehet. Harsogó nevetés kísé­ri a kikosarazott leánykérő kudarcát, alki szégyene a falu­nak, rossz gazda, nem való tehát hozzá a dolgos ember lánya. Ringanak a felsőtes­tek, koppánnák a lá­balk, amikor Béres Ferenc, vagy Kürti Éva népdalai szár­nyalják be a zsú­folt termet, vidám ne­vetés kíséri az „Elő ujság“-ot, Újvári Vik­tóriát, lelkesen tap­solják a harmonika- kettőst. S amikor vé­ge az előadásnak, a falu dolgozó paraszt­jai virágcsokorral ajándékozzák meg az együttes tagjait. Sze­retettük virágaival. Azután indul to­vább az autóbusz, hogy másnap új köz­ségbe vigye a dalt, a muzsikát, a nevelést, hogy segítse a falu munkáját, hogy mo­solyt varázsoljon dol­gos népünk arcára. Szerencsés utat az autóbusznak, s kedves utasainak... (gy—ó) kát az említett éjjelre terve­zik, előzőleg a vasútállomáson érdeklődjenek a vonatok indu­lásának időpontjáról. A1 fijri Állami Árultál felkészült az őszi forgalomra Az Egri Állami Áruház igen jól felkészült az őszi forga­lomra, raktárai tele vannak meleg gyermeüt, női és férfi holmikkal. Németországból im­portáruként, nagymennyiségű finom gyermekmackó érkezett. Meleg női hálóingek, fehérne­műk, férfi zipzáras ingek, kö­tött pulóverek, sálak, kesztyűk érkeztek, a Német Demokra­tikus Köztársaságból. Az Egr' Állami Áruház felvette a kap­csolatot a helyi kézműiparral, ahol nagymennyiségű női, férfi téli- és átmenetikabátpkat, ru­hákat, férfiöltönyöket készíte­nek a dolgozók részére. Cseh­szlovák és német importáru­ként női, férfi és gyermek pa­tentharisnyák, bokafikszes zok­nik, igen jó minőségben, nylon­fonallal egybeszbőve. Nagy- mennyiségű pamut-, kötöttáru, divatszövetek pasztellszínek­ben, féríiszövetek, télikabát- anyagok, szürke, sötétkék szí­nekben, bútorszövetek, ígér: szép függönyanyagok és jómi­nőségű cérnaáru vár a vásárló közönségre. Az Egri Állami Áruház a vásárlók igényeinek megfele­lően, üzletbővítést végez, ugyanis a helyi kézműiparral mértékutáni rendeléseket is felvesznek az új üzletrészben. KÖZLEMÉNY Értesítjük a pályabelépésre jogosító igazolvánnyal rendelkező sporttársa kát, hogy lí>54 október 5-e után az igazolványok a stadionban lebonyo­lításra kerülő mérkőzések belépőjéül nem jogosak. Az igazolvánnyal rendelkező sport­társak a következőkben az igazolvá­nyuk felmutatása mellett az MTSB hivatalos helyiségében vehetik át díj­mentesen a mérkőzésekre szóló je­gyüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom