Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-14 / 81. szám

4 1951 október 14. csütörtök. NÉPÚJSÁG kiínpalócok megtérítése fllajbajött Sz. János párt- '^ fogásával úgy virágzik vala az egri egyházmegye, akár Áron vesszeje. Egyre-másra épültek a templomok, a kápol­nák, a kolostorok — a parasz­tok és a rabszolgák tovább is sárpulrikban lakták. Mert azokban a jámbor időkben is­ten dicsőségének az előmozdí­tása. s nem az életszínvonal megemelése a fontos. A kunpalócok betelepedése azonban sokáig komolyan ve­szélyezteli az egyházmegye an­gyali békéjét. A kunpalócok a XII, század közepétől fogva a lengyel vé­gek felöl költöztek be hoz­zánk. Az orosz és a lengyel krónikások (Nesztor, Dlugos) ismerik ökelmééket, akár d rossz pénzt. Polovok-oknak. az­az. rablóknak nevezték őket, merthogy a rablás, a ragado- zás a kedvenc foglalatosságuk a baromtenyésztés mellett. A magyar palóc szó tulaj­donkép az orosz-lengyel pole- vek szó elferdítése. A jövevények a nekik kiutalt• Gömört, a Cserhátot és a Mát­ra mögöttes részeit, no meg a Bükk nyugati völgyeit nemzet­ségek szerint szállták meg. A hatalmas Beél-nemzetség a Bélkő lábánál ütötte fel a sá­torfáját. A környékbeli falvak (Mónosbél, Bekölce — Bélkőce), maga a hegy is. a nemzetség­ről kapták a nevüket. Akár az ősmagyarok. a kun- palócok is legszívesebben kö­vek, források méllett áldoztak az elemek szellemeinek. Híres áldozóhely a Bélkő alatti hár­mas forrás, ezeknek a vize ál­lítólag sohasem fagy be. amel­lett „eredményesen“ gyógyítja a köszvényt. A sámánok gaj­dolása. a sípok rikoltása, a dob- verés, s a csimpolyaezó messze elhallatszott az- erdőkben, hal­lotta valószínűleg az egri püs­pök is. Az ördögök vígan vol­tak, az angyalok sírtak. 11 ár ez egymagában is elég ok a keresztény lelkek megbotránkoztatására; még in­kább felpaprikázták a püspökö­ket a baromtenyésztéssel szük­ségképpen együttjáró kisebb- nagyobb kihágások. Mert a no­mádok ide-oda kóborolván nyájaikkal; tetemes károkat okoztak mind a kaszálókban; ■mind a vetésekben; mind a szölöskertben. És mivel bar­bárok; néni) átallnak vala leá­nyokat. ragadozni; amikor pá­dig lehetik: megfertőzik a ke­resztény előkelőségek nyoszo- lyáit is; holott a magyar urak lenéztek a kun fehérnépet; mint alacsonyabbrendű nációt. íme, ezek az előzményei a •kúnpaTócök Mária mennybe­meneteléről nevezett bélhár- ttnaákuti apátsága (Abbatia- Beatae Mariae Virginis in coc­tos assumptae trium fovtium de Bed) létrejöttének. Az apátságot a Beél-nemzet- ségből származott híres egri püspök. II. Kilit alapította. szerzője egyszersmind az Aranybullának. A püspök a templomot a hozzávaló kolos­torral a ciszterci barátoknak adta át használatra (1232). A sűrű erdővel borított Bél­kőalja természetesen első te­kintetre megnyerte Sz. Bernât fiai tetszéséé: A cisztercit leg­szívesebben az erdő fáiban és cserjéiben magasztalják az Urat. Quer eus et fagvs docent, legen tuan, Domine! M int a sebes forgószél, vagy .tán még annál is vadabb eréllyel vetették rá magukat a körültáborozó po- gányokra. A szent fákat sorban kivágták, a bálványoltárokat ■szétdúlták, a forrásúkat be­szentelték. A forrásokra ezen­túl angyalok vigyáznak tündé­tek helyett. A térítéssel most is együtt jár a pásztázó élet felszámolása. A sátortáborok feloszlottak: ta­nyák, falvak létesültek; ekébe fogták a feláldozni szándékolt, lovakat.y ■' Kolacskovszky Lajos Uelvesbíiés Az október 10-i. vasárnapi .szá­munkban ..A népfrontban össze foghat minden becsületes ma­gyar'' című cikkel Lini István elv. t.-'rs, a hatván! vegyipari techni­kum tanárának tollából közöltük. Jelentfis a me/önanlasági munkákról A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának legutóbbi jelentése szerint megyénk gép­állomásai még mindig lassan haladnak az őszi mfunkákkal. A kedvező időt nem használ­ják ki, sok helyen inkább a házkörüli munkákat végzik, nem gondolnak jövőévi kenye­rünkre. Dolgozóinknak csak kis része büszkélkedhet zöld vetéssel, bár az idő gyor­san halad, s október kö­zepén vagyunk. Gépállomá­saink, termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó paraszt­jaink, akik még eddig vártak, most — amíg az idő engedj — késlekedés nélkül szántsanak- vessenek. A legutóbbi értékelés sze­rint gépállomásaink az összes elvégzett talajmunka verse­nyében a következő százalékos eredményeket érték el: Vetésben: 1. Sarud 43.1, 2. Boconád 28.5, 3. Füzesabony 28.3. 4. Lőrinci 23.6. 5. Tarna- szentmiklós 23.4, 6. Detk 15.9, 7. Heves 15. 8. Atkár 14.8, 9 Eger 8.6. 10. Kál 6.5, 11. Hort —, 12. Péter vására —. őszi szántásban: 1. Eger 58.3, 2. Tarnaszentmiklós 51.3. 3. Kál 48.7, 4. Sarud 37.4. 5. Atkár 36,3, 6, Boconád 34.6, 7. Detk 34.6, 8. Füzesabony 28.3, 9. Heves 28.3, 10. Lőrinci 25.7. 11. Hort 17.1, 12. Pétervására Tavaszi szántásban: 1. Heves 54.7, 2. Boconád 39.9, 3. Kál 32.5, 4. Sarud 29.8, 5. Füzes­abony 29.3, 6. Tarnaszentmik­lós 28.1, 7. Detk 25.1, 8. Lő- rihei 25, 9. Eger 18.4. 10. At­kár 16.1, 11. Hort 12.5, 12. Pé- tervására 5.9. Összes talajmunkában: 1. Heves 42.6, 2. Boconád 42.2, ,3. Sarud 41.1, 4. Kál 38.1, 5. Tar- naszentmiklós 37.1, 6. Detk 29.1, 7. Atkár 29, .8. Füzes­abony 28.9, 9. Lőrinci 26.7. 10. Eger 26.1.' Ili Hort 15.2. 12. Pé- tervására 12. Jól sikerült a könyvhét Hatvanban A hatvani járási könyvtár az ünnepi könyvhéten több \ irodalmi előadást, ankétot, kultúrműsoros estet rendezeti ; Hatvanban és a járás többi 'községében. A könyvtárnak \ Hatvan városában 1179 olvasója van. a járásban pedig 3115. [ Az elmúlt hónapban a kölcsönzött könyvek száma a já- i rásban 6056. a városban pedig 2388 darab. Könyvtörténeti ■ kiállítást is rendezett a könyvtár és műszaki könyvismer- \ tetőt tart a járásban és Hatvan városban. Különösen jól \ sikerült a Cukorgyárban megtartott műszaki’könyvismer- i tető. Ezen a héten a járási könyvtár irodalmi rejtvény- ; pályázatot, szavalóversenyt és hangversenyt rendez Hat- ; vanban. ’■ Nagy sikert aratott a Rádió tánczenekara Egerben H É IS K K AZ ELMÚLT VASÁRNAP Novaion az általános iskola úttörői vidám műsoros estet rendeztek a község kultúrházá- ban. Ezen az estén a falu dol­gozói és úttörői igen jól szóra­koztak. NOVAJON az elmúlt héten megkezdték a szüretelést. Ed­dig több mint 3 holdon szü­reteltek le. A szüretelési mun­kából kiveszik részüket az általános iskola úttörő pajtá­sai is. MEGYÉNK ÁLTALÁNOS ISKOLÁINAK úttörő csapatai­nál befejeződtek a csapatgár­dista választások. Ezeken a vá­lasztásokon a legjobb úttörő pajtásolcat választották az őr­sök és rajok élére: SZŰCSI KÖZSÉGBEN az elmúlt vasárnap a DÍSZ-szer- vezet szüreti bált rendezett. A jól sikerült szüreti mulaságot hagyományos szüreti felvonu­lás előzte meg. melyen az öre­gek és fiatalok egyaránt reszt­vettek. EGER VÁROS ANYAKÖNVVÉBÖL Születtek: Be.kondi Erzsébet, Delneki Zoltán. Veres Mária. Tö- , rök Lajos, Galaida Béla, György Katalin, Berec Irén. Dorkó Árpád. Nagy Irén, Nemes Csilla Borbála. Házasságot kötöttek: Tóth Jó­zsef Kálmán — Kuruc Ilona, Ha- vet'la Ödön — Csuhaj Sarolta. Barta Emil — Szűcs Mária. Vere- bélyi István — Liptai Anna, Pr-inc József — Garami Gabriella, Bóta László — Barna Sára. Meghaltak: Potzik Gizella, Horváth István, Kápolnai Pál. A NOVAJI ALTALANOS ISKOLA úttörői a takarékbé­lyeg gyűjtésénél igen szép eredményt értek el. Eddig több mint 280 forint gyűlt össze, a legtöbbet Bartók István. Nagy János, Tóth Miklós pajtások gyűjtötték. JVí Vasárnap. 10-én este az egri Dózsa filmszínházban telt ház fogadta a közkedvelt, játéká­ból jólismert Rádió tánczene- karának tagjait. Az előadás kezdése kicsit késett, amelyet a részvevők már az első né­hány sikeres szám után meg­bocsátottak a művészeknek. Az ..Erre táncol az ország“ — cí­mű vidám tánczene-est nyi­tánnyal kezdődött, majd né­pünk és a testvéri országok táncszámaiból több rózsacsok­rot ..nyújtottak“ át a közön­ségnek. Lelkes játékukat min­dig tapsvihar kísérte. Az egri közönség felejthe­tetlen szép játékáért mégjob- bán szívébe zárta a zenekar művésztagjait: Zsoldos Imrét, az együttes vezetőjét, a vidám énekkettős humoros előadóit, Rózsa és Balázs „kis úttörő­ket“. Vígh György táncdal, és Máthé Jolán népdalénekeseket és valamennyi tagját. Már az első szavak után megkedvelte a konferanszét is. A sok derűs, kacagással teli percet megkö­szönjük nekik. „Műsorukat“ este 10 órakor a járási kultúrotthonban foly­tatták, ahol ifjúságunknak nagyszabású borkóstolóval egybekötött szüreti bált ren­deztek. Balázs Sándor egri 9 holdas dolgozó paraszt ősziárpa alá szánt. Egyre inkább szaporodik a barázda ■ . , A Ml UTCÁN K CSAPATA A gyöngyösi Puskin filmszínház október 19-től 20-ig „A mi utcánk csapata1’ című, színes szovjet ifjúsági filmet tűzte mű­sorára. A filmben a Robbanás futballcsapat fiatal bajnokaival ismerkedünk meg sok mulatságos, jelenet során. MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: Október T - tői 18-ig: Fel a fejjel (magyar). Október 17-én. vasárnap d. e.: matiné 11-kor: Farkasvér. Egri Dózsa Filmszínház: Október 14—18-ig: Két hektár föld (indiai). Október 17-én, vasárnap d. e. matiné 11-kor: Város a tenge­ren. Gyöngyösi «Szabadság: Október 14 — 20-ig: Három test­őr (francia). Október 17-én. vasárnap d. e. matiné: Halló Moszkva. Gyöngyösi Puskin: Október 18—18-ig: Nappalok és éjszakák (szovjet). Október 17-én, vasárnap d. e. matiné: Halálraítélt hajó. Hatvan: Október 14: Róma 11 óra (olasz). Október IC—18-ig: Kémek a vonaton (cseh). Október1 17-én. vasárnap d. e. matiné: Afrikában történt. Füzesabony: Október' 14-én: Eső után nap­sütés (szovjet). « 16—17-i.g: Szibériai rapszódia (szovjet). Örkény István: Hiszek a szabadságban A Bekebizottságok. Kiskönyv- tára-sorozatban legutóbb Ör­kény István írása jelent meg ..Hiszek a szabadságban“ cím­mel. Örkény István könyvecs­kéjében Charlie Chaplin, a vi­lághírű humorista, számtalan kacagtató filmvígjáték szerző­jének és főszereplőjének éle­tét, küzdelmeit tárja elénk. Chaplin nagyjelentőségű mun­kássága során képességeit mindinkább az emberi haladás, a béke ügyének szolgálatúba állította. A Béke-Világi anáes ezért legutóbb Nemzetközi Bé- kedijjal tüntette ki a kiváló művészt és békeharcost. Darvas József: Vízkereszüől — Szilveszterig Az első kiadásban 1934-beü ‘megjelent regényében egy bé­reslegény, elmondja egy eszten­dő történetét; Vízkereszttől— Szilveszterig. Nehézlevegőjű, realista képet ad az alföldi ta- nyavilág paraszti társadalmá­nak könyörtelen hierarchiájá­ban vergődő tanyai cselédek, béresek küzdelmes életéről. Levél a tanyák világáról c. cikkében Móricz „áttörhetet- len közeg“-nek nevezi a bére­sekre nehezedő, minden fesze- getésnek éllentálló nyomást. ..Ott van körülötte a vastag tudatlanság, a nehéz babona, mely à lelkiéletet ferde irány­ba téríti.* a rosszakarat, mely tökéletesen elfojtani igyekszik és saját tehetetlensége, hiszen kéotelen masa erejéből az era­Fieldingnek ez a műve 1743- ban jelent meg először a „Miscellanies“ c. kötetben. Fielding kora társadalmának szatíráját egy rablóvezér törté­netén keresztül mutatja be, s ‘a főhősben állítólag éppen Wal- polet-t, a whig-uralom vezérét parodizálta. JCigúnyolja az em­beri nagyságnak azt a fogal­mát, amelyet a történelem ne­vez nagyságnak és megmutat­ja; milyen kis távolság választ­ja el a tolvaj gazembert a béri lélek a szabadságot és a lehetőséget megtalálni,“ Ezekben az . esztendőkben a falukutató népi irodalom tel­jes érdeklődésével fordult a mindennél sötétebb és mélyebb tanyavilág felé. A könyv' jelen­tőségére megintcsak Móriczöt idézzük: ..Meg akarod ismer­ni egészen közelről azt a vi­lágot. melyről beszélek“ .. . írja fent idézett levelében. — Itt van az első hiteles könyv a ke­zemben. ma olvastam el. Könyv a tanyáról, a béreslegény egy esztendejéről és életének tö­kéletes keresztmetszete bele­ágyazva magába a tanyai al­föld egész életébe. A könyv cím e : Víz kereszttől—Szilvesz­terig. nagy hadvezértől; vagy poli­tikustól. Megmutatja, hogy ko­rának társadalma a rablók tár­sadalma, amelyben a legna­gyobb rabló érvényesül és ma­ga alá gyűri a kisebb rablókat, akik fogcsikorgatva engedel­meskednek. A könyv éles szatírája nem­csak a korabeli társadalomnak, hanem a tőkéstársadalom időt­álló karikatúrája, amely mél­tán állítható Swift művéi mellé. , í>eHM;*>i/.ell fiatalok oktatása Pártunk és kormányunk gon­doskodik a tovább nem tanuló érettségizett fiatalokról is. Ép­pen ezért támogat minden olyan fiatal fiút és leányt, aki elvégezte a gimnáziumi tanul­mányait és valamilyen oknál fogva felsőbb oktatásban nem vesz részt. Egerben a 32. Autó- közlekedési Vállalatnál ok­tóber 25-án kezdődik egy oktatás, mely az érettségizet­tek szakmai képzését biztosít­ja. A szakok a következők: autószerelő (időtartama egy és fél év), karosszéria lakatos (időtartam: egy és fél év), autóelektromos szerelő (időtar­tama egy év). ' ' Jelentkezhet minden 17—20 év közötti érettségi vizsgával rendelkező fiatal, a 32. Autó- közlekedési Vállalatnál. Klap- ka-utca 2. sz. alatt. Fielding Henry: A néhai hagy Jonathan Wild úr élettörténete

Next

/
Oldalképek
Tartalom