Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-07 / 79. szám

7 NÉPÚJSÁG 1934 október 7. csütörtök. PÁRT ÉLET Az őrzi mezőgazdasági munkákról tárgyalt a hatvani városi párt-végrehajtóhizottság (Tudósítónktól.) AZ ORSZÁG minden tájain gyárak és üzemek ezrei készül­nek céltudatos munkával a télre, hogy biztosítsák a zavartalan áruellátást, a zavartalan közleke­dést. A „Felkészülni a télre" jelszó mozgalommá szélesedett üzemeink között és ma már a mezőgazdaságban is terjed. Ho­gyan készülhet fel jól a mező- gazdaság, dolgozó parasztsá­gunk a télre? Ügy, ha időben el­végzi a szántást, idejében elveti az őszi gabonát. Mindennek pe­dig első alapvető feltétele a gyors betakarítás. E munkák gyorsabb elvégzé­séről tárgyalt Hatvanban a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság szeptember 30-i ülésén, melyen a VB-tagokon kívül a termelőszö­vetkezetek elnökei és a horti gépállomás körzeti brigádvezető­je is résztvett. A napirend meg­tárgyalásaira készített jelentés reálisan tárta fel a mezőgazda- sági munkák állását. A város te­rületén elég nagyfokú, de ndm behozhatatlan lemaradás van a betakarításban. Ez természete­sen maga után vonja és lassítja a szántás és vetés menetét is. A napraforgót teljes egészében, a kukoricát néhány hold kivételé­vel letörték és be is hordták, de a szár behordása még alig in­dult meg. A város területén a vetőszántást 10, a mélyszántást 6 százalékban végezték el szep­tember 29-ig. Ebből következtet- ri lehet hogy a vetésnél sem jobb az eredmény. Gszibúzáböl egy hold sem, a rozsnak 0.5 százaléka, az ősziárpának 15 százaléka volt csak a földben a már említett időpontig. Mi az oka vájjon a lemaradásnak? A je'entés feletti vita, valamint a kérdésekre megadott vállaszok fényt derítenek erre is. Első és legalapvetőbb ok mindenekelőtt az. hogy mind a városi párt­végrehajtóbizottság, mind a ta­nács végrehajtóbizottsága elha­nyagolta a mezőgazdasági mun­kákat. Minden erőt az Ötödik Békekölcsön jegyzésére és a ta­nácsválasztás előkészítését-e for­dított, külön választva és nem törődve az őszi mezőgazdasági munkákkal. A LEMARADÁS gyors fel­számolásához az eddigieknél több segítséget kell adni a horti gépállomásnak is. Az utóbbi idő­ben jelentős mértékben javult a gépállomás munkája, a munka megszervezése azonban nem ki­elégítő. Különösen az eső előtt, mikor több ekevas kellett, nem volt elég. Emiatt a traktorosok nem ritkán félnapokat áilltak az erőgépekkel. Még több kiesés van üzemanyaghiány miatt. En­nek oka az, hogy a gépállomás túlzott mértékben vállalt fuvaro­zást, így az üzemanyag csak el­késve, többórás kiesések után érkezik a traktorosokhoz. Pedig éppen most, hogy [avult a gép­állomás munkájúinak minősége, nemcsak a termelőszövetkezetek, de az elmúlt évihez viszonyítva hasonlíthatatlanul több egyéni dolgozó paraszt is várja a gép­állomás munkáját, segítségét. Nem kétséges, hogy nagyobb szervezettséggel eleget is tud tenni a gépállomás ennek a vá­rakozásnak, amely nemcsak fel­adata, de kötelessége is, hiszen a város, a dolgozó nép kenyeré­ről van szó. DE SÜLYOS hibák vannak a mezőgazdasági osztályon belül is. Parragi Miklós agronómus he­tekig egyebet sem csinál, mint földek után nyomoz. Ezt azonban olyan szorgalmasan végzi, hogy a tanácselnök egyéb utasításait kereken megtagadja. A városban a mezőgazdasági szakirányítás­ról — éppen Parragi elvtárs egy­oldalú munkájánaál fogva — nemigen beszélhetünk. A városi tanácselnök helyettese, Vass Já­nos elvtárs pedig abban látja az osztály megsegítését, ha eltemeti magát az adminisztrációs mun­kába. fgaz, hogy erre bizonyos mértékig kényszerítve is van. Az osztály gépírója szülési sza­badságon van, a járási és me­gyei tanácsok mezőgazdasági osztályai pedig ahelyett, hogy meglátogatnák, ellenőriznék és gyakorlati segítséget nyújtaná­nak az osztály dolgozóinak, napi, heti, havi, dekád és ellenőrző, stb. jelentések özönét kérik. MÉGIS HELYESEBB lenne más osztályról, kevésbbé elfog­lalt adminisztrátorra vagy gép­íróra bízni az adminisztrációs ügyeket és Vass elvtárs ehelyett hasznosabb és sokkal fontosabb munkát végezhetne. Súlyos hiba még a mezőgaz­dasági osztálv megalkuvó poli­tikája, különösen a jogtalan földfoglalókkal szemben. Éppen ebből a megalkuvó politikából adódik, hogy Hatvanban még mindig vannak ilyenek. Körmöd Lajos elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője megelégszik az­zal, ha az ilyeneket átadja a rendőrségnek vagy a járásbíró­ságnak, de tovább nem ügyel arra, hogy ezek elnyerjék méltó büntetésüket. Jogosan hivatkozik azonban a hatvani járásbíróság­ra, ahol mondhatni különös meg­értéssel kezelik azokat a kulá- kokat, akik jogtalanul foglalják el más dolgozó parasztok csere­ingatlanát. Hort községben Dénes kulák még a múlt év őszén elfoglalta Juhász János hatvani dolgozó paraszt közel másfél hold földjét. A mező- gazdasági osztály mindjárt megtette a feljelentést, a hatvani „ Csatlakozzatok Október 2-án, zászlódíszbe öltöztették a városi tanács épü­letét Hatvanban is. Ide gyüle­keztek a város lakói, üzemi munkások, dolgozó parasztok, hogy megválasszák a város Népfront Bizottságát. A bizott­ságba megválasztották Pesz- lao Ferencet, a hatvani cukor­gyár sztahanovistáját. Calgóczi Istvánné tsz-tagot is. A Nép­front Bizottság tagjai közé ke­járásbíróság azonban csak a nyár elején foglalkozott az ügy­gyei de az Ítélet nem mondta ki, hogy a jogtalanul elfoglalt földet azonnal hagyja el. Dénes kulák még ma is jogtalanul bi­torolja Juhász János földjét. A MÁSIK nagy hiba, hogy mint a fentiek bizonyítják, van­nak nehézségei, problémái az osztálynak, a párt-végrehajtó bizottságot azonban még sem keresik fel, hogy ezeket megbe­széljék, vagy segítséget kérné­nek egy-egy probléma megoldá­sához. Súlyos hibák ezek, melyek ki­javításához minden húzás-ha­lasztás nélkül neki kell látni. Az idő sürget és nem tűr halasz­tást. Minden kis kedvező időt ki kell használni szántani és vetni kell, nehogy az utóbbi években már többször tapasztalt esős ősz miatt még decemberben is vessünk. A lemaradás beho­zása nem kis harc lesz. Meg­nyeréséhez nagy segítséget ad­hat a végrehajtóbizottsági ülés határozatainak megvalósítása és nagy segítséget adhat a város kommunista és pártonkívüli népnevelői, akik szívvel-Iélekkel dolgoznak a tanácsválasztás előkészítésén, ha párhuzamosan agitálnak a gyors betakarításért és begyűjtésért, a szántás és vetés meggyorsításáért. Sárközi Miklós I > !■ ------­a népfronthoz“ rültek a legjobb értelmiségiek, pedagógusok, köztük hini Ist­ván, a vegyipari technikum igazgatója is.. A Népfront Bizottság nevé­ben Lini István szólalt fel, s kérte a város lakóit, csatlakoz­zanak a Hazafias Népfronthoz, segítsék a bizottság munkáját. Sebestyén János, járási tanács, Hatvan Heves megye h/fNDSZ-szervezetei csatlakoztak a Hazafias Népfronthoz Mi, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megyei elnök­sége a megyei féléves beszámoló értekezleten a legjobb aktívák­kal megtárgyaltuk az 'MNDSZ országos központja felhívását és a megyei MNDSZ-szervezetek asszonyai és leányai nevében csat­lakozunk a Hazafias Népfronthoz. Tudjuk, hogy a Hazafias Nép­front célkitűzései azonosak a haza, a nép érdekeivel. Mi, — Heves megye leányai és asszonyai — eddig is részt kértünk abból a munkából, amely a pártunk előtt állott most a Hazafias Népfronton belül még többet akarunk tenni. Felhívjuk megyénk asszonyainak ezreit, városi, üzemi és falusi szervezeteinket, hogy vegyenek részt a népfront bizottságok munkájában. Igyekezze­nek a Hazafias Népfront eszméjének sok-sok asszonyt megnyer­ni, hogy megyénk asszonyai szívvel-odaadással szolgálják ha­zánk felvirágoztatásának, népünk jólétének, gyermekeink boldog jövőjének ügyét MNDSZ Hevesmegyei Elnöksége. A falu minden dolgozó rétege helyet kapott a népfront-bizottsígban Kerekharaszton is megala­kult a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Elsőnek a hatvani járás területén. A község dolgozó parasztjai nagy érdeklődéssel várták a népfront megalakulását, kí­váncsiak voltak arra, hogy tényleg helyet kap-e a nép­frontban a dolgozók minden rétege. Helyet kapott. A népfront bizottság tagjai között ott ta­lálhatjuk Sáfráríy János kö­zépparaszt ~t. Sándor István kisparasztot. Barnák József né tsz tagot. Erdélyi János agro- nómust, Táncos Istvánné is­kolaigazgatót, Urbán Kálmán vasutast, Zsámboki Ferencné háztartásbelit, ezenkívül kis­iparosokat, hivatali dolgozó­kat, vagyis a falu minden dol­gozó rétege választott képvise­lőit a népfront helyi bizott­ságában. A népfront bizottság 19 taggal alakult meg. Táncos Ist­vánné iskolaigazgató ismertet­te a népfront célját és jelen­tőségét. s a tanács négy évi munkáját. „Eredményekben gazdag négy év telt el. 1952-ben vil­lamosították községünket. A három termelőszövetkezet év- ről-évre magasabb termésátla­gokat ér el. A tanács elintézte, hogy a három községi kutat kitisztítsák, rendbehozzák. Se­gített abban, hogy a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok közül minél többen építsenek családi házat, állami kölcsön­nel. Eddig 30-an vették igény­be az állam segítségét — mon­dotta Tán.osné, majd arról be­szélt, hogy a helyi Népfront bizottság mit akar megvalósí­tani a községbenA jövő év­ben azokba a házakba is be­vezetjük a villanyt, melyek most épültek, s két utcának szerzünk illanyhálózatot. A népfront bizottság megszerve­zi, hogy társadalmi munkával fásítsák a tanácsháza környé­két. A Jókai és a Petőfi-utcát szintén társadalmi munkával salakozzák, hogy az esős idő­szakban nvugodtan járhassa­nak a gyerekek iskolába, s ne akadályozza a közlekedést a nyakig sáros utca.“ Katona László, VB-elnök. KOVÁCS ENDHE ; A KÖRZET ANYJA 17 GERBEN a IV-es párt- körzethez tartozó utcák­ban sok ember ismeri Kolós Gyulánét. A körzet anyjának nevezik, mert ha kisebb-na- gyobb kéréssel fordulnak hoz­zá, segít azok elintézésében. Van, aki MNDSZ aktívának tudja, mások úgy emlékeznek rá, mint egyik legjobb kisgyű- lési előadóra. A pártvezetőség jó kommunistának, fáradhatat­lan népnevelőnek tartja. S bárkitől kérdezzük, ismerik-e? — felcsillanó szemmel vágják rá: — A Kolós mamát? Hogyne ismernénk, hisz állandóan köz­tünk van. Segít, vigasztal, együtt örül velünk. Kolósné nem fiatal már, őszülő haja a munkában el­töltött félévszázadról beszél, de fiatalosan, sok ifjút megszé­gyenítő szorgalommal dolgozik a pártért, fáradhatatlanul ne­veli a körzet öreg, s fiatal la­kóit. íme, néhány mozzanat moz­galmas életéből. ★ ÁRPAD-UTCA 68. A tűz- hely előtti sámlin idős asszony ült. Míg kint az őszi eső makacsul kopogtatta a csatornát, bent elevenen per­gett a szó. Az emberek pana­szairól, öröméről, majd lassan visszakanyarodott évtizedek­ké1, vissza a cselédlakások ci- vakodáshoz hangos odúihoz, az első világháborút követő ül­dözésekhez, A konyha falán, a fényké­pek körvonalai szomorúan tar- kállottak. Mint vádló ügyé­szek sorakoztatták fájdalmas vádjaikat. Kolósné felkattintotta a vil­lanyt. Régi fényképet akasz­tott le a falról. — Nézd, ez volt anyám, ez a szomorú arcú asszony, alig 40 éves volt, mikor a kép ké­szült, mégis 60-nak látszik. Nyolc gyéreket hozott a vi­lágra. Mellette az a katona, apám. Itthon kellett neki hagy­ni apró gyermekeit, a cseléd­világ küátástalanságában. Fájó emlékek. A másik kép még szomo­rúbb történetet őriz. Azelőtt készült, hogy férjét és Ko- lósnét is börtönbe dobták a román ellenforradalmárok, mert férje harcolt a tanács- köztársaságért. — Abba is halt bele, a sze­mét akarták kiszúrni, de mel­lé csúszott a kés. összever­ték. hét évig húzta, aztán sír- bavitte. S a többi fénykép is múltbeli szenvedésekről be­szél. A visszaemlékezés, a fá­jó emlékek sorolása lassan át csúszik a jelen örömeinek ecsetelésébe. Látjuk a kis uno­ka, Kondor Klári fényképét, aki az ifjúsági találkozón az első sorban menetelt, a főköny­velő fiú ar.cát. akinek nagyap­ja hiába könyörgött Mező Já­nos zsírosgazdának egy vé­ka búzáért, hogy a tíztagú csa­ládnak kenyere legyen újig. Olvassuk a testvérek levelét, akik a cselédszobáról emlékez­nek meg. összehasonlítva mos­tani életükkel, mely annyi örö­met, családi házat, boldog unokát hozott a nagy család szétszéledt tagjainak. Kolósné nem felejti el so­ha a cselédszobát, s a román e’lenforradalmárokat, s ezért tudja az embereknek megmu­tatni mai életünk szépségeit. JtflG KOLÓSNÉ csak be­szélgetés közben ejtett néhány szót • a párt ügyé­ért, míg nem bízták meg rendszeresen pártmunkával, úgy érezte, mintha adósa lenne a népnek, s mi­nél előbb le kell törleszte­nie adósságát. A fordulat évé­ben. mikor minden kommu­nista meggyőző szavára szük­ség volt, ő is kérte, hogy dol­gozhasson. Néphadseregünk 12 tisztnek való fiatalt kért a vá­rostól. A népnevelők közt ak­kor láthatták először Kolósnét. Néhány nap múlva hét fiatal­lal jelent meg a párttifckárnál, akiket ő győzött meg a hiva­tásra. Azóta ezek a fiatalok tisztként szolgálják népünket, s hálával gondolnak arra az idős asszonyra, akivel olyan sokat beszélgettek a két világ közti különbségről aki segített abban, hogy teljes emberré váljanak. Ez volt az első népnevelői ténykedése, s ezután már bát­ran bíztak rá nehezebbnél, ne­hezebb feladatot, s soha sem kellett csalódni ua körzet any­jában“. A múlt évi békeköl­csönjegyzésnél a körzet 120 ezer forintnyi tervéből 41 ez­ret jegyeztetett le, de ha nem adtak neki feladatot, saját maga választotta ki a legfon­tosabb tennivalókat, s azt csi­nálta. ★ I ATOGATÓBAN járttest- vérénél, mikor az egyik alföldi város utcáján fe'iratot látott: „Ebben az utcában minden dolgozó asszony az MNDSZ tagja". Ezt megcsiná­lom otthon is, a Koszorú ut­cában, ott úgyis sok ismerős asszony lakik — határozta el. s ezt meglepetésnek szánta pártunk III. kongresszusára. A taggyűlésen örömmel szá­molt be róla. hogy körzetében MNDSZ utcát szervezett. Ar­ról szerényen hallgatott, hogy mennyit kel’ett járni a Ko­szorú-utcát, míg megismertette az asszonyokkal a szervezeti élet szépségeit. Míg a maga példáján megmutatta a dolgo­zó asszonyok megszépült éle­tét, s azt, hogy szervezetten többet tudnak segíteni álla­munknak az ifjúság nevelésé­ben, többet tehetnek a béke ügyéért ★ VÁLTOZATOS, sokrétű a * népnevelő munkája. Ko­lósné az egyik héten béke­aláírásokat gyűjtött, másik héten már a beadási kö­telezettségek teljesítésére agi­tált. So-kan kérdezték tőle, mi a titka annak, hogy minden sikerül neki, hogy jobban hal’gatnak rá az em­berek, mint a többi népnevelő­re. 0 erre készségesen felelt. — Érteni kell az emberek nyelvén, ismerni és szeretni kell őket. Saját szavunkkal, saját példánkkal kell meg­mutatni, bebizonyítani iga­zunkat. Ha kell, tréfálkozva beszélek, kinek, hogy lehet a szivéhez férni. Pé’dák százait tudja erről elmondani hosszú évek során gyűjtött tapaszta­lataiból. Mikor a beadás miatt keres­te fel az embereit, az egyik harcias asszony, aki hátralé­kos volt, amiatt zsörtölődött, hogy az állam nem ad sem­mit, csak kérni tud. Kolósné megkérdezte tőle: — Nézze csak meg. Lecsóné a zsebét? Van-e benne vala­mi! — Nincs biz abba semmi. — Aztán tett-e bele? — Nem tettem én! — Na. látja, az államtól kö­vetel több árut, cipőt, maga meg nem akar adni semmit. Ha mi nem teszünk az állam zsebébe, nem is tudunk venni belőle. Látja, abban sincs iga­za. hogy nem ad az állam. A nyáron ugy-e nem volt hiány rézeálicból, műtrágyából? Gon­dolja csak me«, mit szólna az a munkás, aki magának réz- eálicot adott, ha megtudná, bony sainálja tőle azt a pár kiló tojást, vagy baromfit, amivel tartozik. Nem volt hiábavaló a be­szélgetés, nem volt akkor sem, mikor Simon gazdát kereste fel. Tudta, hogy jól keres, mert fuvarozik, de azt is tud­ta, hogy nem szívesen várja a népnevelőket. Óvatosan kez­dett tehát munkához. Simonék akkoriban hozták rendbe házukat, Uj bútort vet­tek, azt kezdte hát dicsérni, s fejtegette, hogy bizony régen nem telt ilyesmire a Simon családnál. A gazdáék is bele- bele szóltak, hogy valóban nem lehe»ett, mert az adó elvitte. Észre sem vették, hogy ők is ..egy nyelven“ beszélnek a népnevelővel, s a„ lett a vége. ho«v Simonék is teljesítették a beadást, s azóta szívesen lá­tott vendége a háziak a nép­nevelő. ★ OLÓSNÉ sikerének má­sik „titka“, hogy édes­anyaként segít a körzet­ben lakó emberek pana­szán. öt keresik fel, ha valami bántja őket. Szom­szédjában lakodalomra ké­szültek, de vágási engedélyt nem kaptak a borjúra. Elpa­naszolták Kolósnénak, s ő azonnal ment a párttitkárhoz, elintézni a szomszéd pana­szát. Mivel itt nem sikerült, a megyei tanácshoz ment, s ad­dig beszélt, míg a begyűjtési osztály vezető telefonon pem kért a minisztériumtól vágási engedélyt. A panaszt mégis el­intézte. Azt már természetes­nek vette, hogy másnap a szomszédék rendezték minden beadásukat. Sok ilyen eset volt már az elmúlt évek alatt: Gyulainé­nak állást szerzett, még azt is megmondta neki. gyerekei hol lesznek biztos helyen, míg dolgozik. Nem is csoda, ha ezek után szívesen hallgatnak rá, s most a békekölcsön jegyzésnél is néhány este után öttel sza­porodott a jegyzők száma. ★ — Nem ment könnyen — emlékezik vissza a néhány napra történt eseményekre Kolósné. Béta Sándor felesége is húzódozott a jegyzéstől. De elmondtam neki, hogy a jegy­zés 25 százaléka ittmarad, napköziotthont építünk belő­le, ahol az ő gyermekei is má­sodik otthonra találnak. így sokkal többet visszakap, mint amennyit jegyzett, ezután már szívesen adott ő is, hogy minél előbb kész legyen a körzet régvárt napköziotthona. Más oka is volt annak, hogv nála jegyeztek. 550 forintot adott az államnak, mert első­sorban a népnevelőnek kell példát mutatni, nehogy azt mondják rá, hogy vizet prédi­kál és bort iszik. * ÍGY TELNEK az ese- ménnyel teli napok a népnevelő életében. S ez a munka bizony nemcsak ba­bért, elismerést hoz, az élet apró tövisei is gyakran el­érik. Mikor kezdte a népneve­lőmunkát, sokan megszólták: „öreg létére nem szegyei ház- ról-házra járni.“ Néhány éve az is megesett, hogy nyíltan megfenyegették: a „fordulat" után lesz ne­mulass. De őt semmi sem za­varta, nem tántorította el a párttól. Ha szükség van rá, minden munkát félredob, megy, segít, panaszt iptéz, vi­gasztal, bátorít. ★ Megható ennek az egyszeri munkásasszonynak ragaszko­dása a párthoz és a népneve­léshez. Sok ember tanulhatna tőle áldozatvállalást, párt iránti hűséget, főleg azok kö­zül, akik „népszerűtlen“ fel­adatnak tekintik a népnevelő­munkát. Mikor megkérdeztük tőle. mi a kívánsága, gondol­kodás nélkül felelte: — Szeretnék még 20 évvel fiatalabb lenni, sok hasznomat venné még a párt. Igaz, most is az tartja bennem a lelket, hogy sok ember tőlem vár se­gítséget. — Kívánjuk, hogy még soká segíthesse a IV-es körzet la­kóit, hogy az ajándék könyvek, oklevelek mellé tucatnyi ke­rüljön még 5ó népnevelő mun­kájának elismeréseképp.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom