Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-31 / 86. szám

4

N FPU.IS A 6

1051 október 31. vásárnál».

A lócsontváz gazdáját teljes egészében sikerült kiemelni a földből. Köpcös, erőteljes férfi; jobb keze a szívén, balja az ölében. A koponyavarratok nem látszottak, a vitéz nyilván sokszor hallott már kakukszót. Hanem azért a fogai épek, mind olyan, akár a gyöngy.

— Istenem a szegény, csak szegényt — sopánkodott az egyik anyóka.

— Szegény? — támadt rá a bőrbekecses Kátyli Náci (a Koszorú utcában lakik) hászen lálja. hogy lova is vóit

— lágyan, hogy hittük?

— Ügy, hogy senkise. Majd ha mind olyan idősek leszünk, mint ezek itt egyrakáson, minket sem néznek semminek sem. Kern jól mondom, kérem?

Kátyli Náci Türkhöz intézte e kérdést.

— Dehogy nem. jól mondja! — helyeselt a tanár. A szomszédos sír kettős, a vitézt növel temették el, a nő nyakán bronzsodronyra fűzve apró tengeri csigák. Lehet, hogy a csigákat a nő, még a Meotis-tótöl hozta magával. Mije lehetett a nő a vitéznek? Felesége? Szeretője? Inkább szeretője lehetett, mert, hogy a férfi jobb karja a nő derekát öleli. Megszólalt egy rozsdás hang a tömegből.

— Sok pénzibe van ez a Barta- kovicsnak! De honnét is telyik neki az ilyesmire?

— Honnan telyik? — válaszolt a szomszédja. — Hát ád neki a ciccerek abbása akár 1000 forintot is.

Ott lábatlankodott a sirgödör körül egy kamáslis, keménykalapos ár is. Már látni az öltözékén, hogy nem igazi úr, csak afféle „gyenge tekintetes”. Az úri ember is szükségét érzé. hogy fitogtassa tudományát.

— Nem hiszem — úgymond — hogy volna Egerben ember, aki éri az ilyesmihez. Elvégre komoly dolog a régészet.

. A megjegyzést a közönség vá- Hsz nélkül hagyja. Inkább mattan Bercire figyel. Málták Berci (valamikor dobos a városnál) öt-hat ember gyűrűjében

— A, pogány magyarok voltak ezek, asztal úgy tudják meg! Ezek foglalták el nekünk az országot.

— Pogányok? — kottyantotl közbe Kátyli Náci. — Oszt mégis egy pap szedi fel őket a sírból!

Megint az úriember tette le a garast.

— Az isten szerelmére, már hogy maradhatna meg a csont ezer esztendeig?

— Az, uram, a talaj minémü- scgétől függ, — vágott vissza a csizmadia.

— Jól mondja, — segített Türk

a mesternek. — Egyiptom, Asszíria sírjaiból meglepően szép tetemek kerültek a múzeumokba. Pedig nem is ezer, de többezer esztendős maradványok.

— Kár visszamenni olyan messzire, — inté le Kandia Türköt. íme a lókoponyák! Keli-e erősebb bizonyíték ezeknél? Csak a pogány észjárás adhat lovat a vitéznek a másvilági útra, a kereszténység teljesen beszüntette a temetkezésnek ezt a módját... Azért a múlt sokáig kísért ám! Még a XV. században is szokás lovat vezetni a vitéz koporsója után, a lovat persze nem ölték meg, hanem odaajándékozták az egyháznak.

A közelállók összekacsintottaík.

— No, a papok akkor is jól- jártakl Isten fogja a fejüket! Bartalos is megszólalt:

— Legfőbb bizonyíték mégis a pénz. Ahogy a közmondás tartja: a pénz beszél, a kutya ugat.

Es egy húszfitléres nagyságú pénzdarabot mutatott. Ezüstből való, lyukas. Különben finom munka. Az érem egyik oldalán a bizánci kettős kereszt S—B betűkkel, a másik oldalán a felirat: Cristophoro Romano. A ta-. Iáit pénz tehát I. Romanus és fiai együttes uralkodása idejéből (K. u. 928—944) való. Az S-B a „sebastos” görög szó jele; annyi, mini a „fölséges”.

A z úriember igyekezett kám- fórrá válni.

Az utoljára kiemelt csontvázat tökéletesen körülfonta a szőlő- gyökér. A szőlő mintegy a vitéz szívéből nőtt ki.

magyaráz.

— Asszongyák, hogy tegnap megtalálták Romolus-sirját. Kozák végrehajtó nagyobbik fiát is Romoiusnak hívták, a kisebbiket pedig Rémusznak. Mink Romo- luszt csak úgy neveztük, hogy Romolyó. Hamis gyerek vöt; olyan akár Rontó Pál!*

Poczik Sámuel csizmadiamester semmikép sem oszthatta ezt a vélekedést.

A csizmadia meghatva jegyezte meg:

— Lám, ezért terem a Hajdúhegyen ilyen jó bori

— Bikavér, — szólt közbe a dobos.

— Nem, nem! — tiltakozott Kandra. — Nem bikavér az, hanem a hősök vérei

A Nap ezenközben megrakni készült már a vacsoratüzet a Kékes tetején, összesűrűsödő párákból hamvasszürke fátyol szövődött a tájra. A völgyekből, a mélyutakból ilyenkor furcsa köd- figurák csellengenek elő, nem is kettesével, vagy hármasával, de csoportosan. A figurák egyik része gyalogvitézeket utánoz, sisakosán. kardoson, a másik része csupa lovas alak; a Szépasszony völgy talpán lassan végigvonuló ködtömegről bajos vo’na hirtelen eldönteni: szekérkaraván-e, vagy tán egy sor vágómarha? Es mintha hangokat is hallanék! Fel-felnyerít egyik-másik paripa. Odaát, a Kőporoson kürtők riog- nak. Meglehet, a Lehel-kürtök!

A képzelet immár kénye-kedve szerint dolgozik, mintegy Feszty Árpád hatalmas körképévé formálja át a tájat. Sátor verő magyarok nyüzsögnek a Disznófű körül, nyilván az elöhadból valók: a Hatvani-bástya irányában marcona lovasok fogoly parasztokat terelgetnek; Kőkútnál a szétdúlt pogányoltáron a keresztülszúrt szláv pap széttárt karokkal haldoklik; a Tulipánkert szomszédságában megrémült őslakók liszttel, mézzel, sörrel telt edényekkel kedveskednek a jövevényeknek ... A magyar állam alapjait látjuk fii lerakni! Mert a magyar- állam is úgy alakult ám, ahogy minden más állama a világnak. Vagyis hát egyik nép legyőzte a másikat; a győztes félnek attól fogva fenékig tejfel az élete, megformálja, szervezi az uralkodó osztályt, hanem jaj a legyőzöttnek, azok aztán húzhatják az igát időtlen-időkig!

Az Ovitágban rendesen a puszták fiainak, a pásztoroknak kedvez a hadiszerencse. Es ez nem a véletlen müve! A lovasnomádok jobban értenek a hadakozó mesterséghez, mint a parasztok,

hisz a puszta dajkálta vatameny- nyiöket, a puszta pedig — „a betyárok országúlja.”

Ï? arta’os. hazafelé jövet em- líté, hogy egyik vitézt lovastul, mindenestül szándékozik felvétetni a sírból, a vitézt a líceum régiségiárának ajándékozza. Egy derék asztalosmester, Mondok György vállalta a deszkáké'et elkészítését.

— Es mi tesz a többi csonttal? — kérdezte Türk.

— A többi csontot közös kőkoporsóba zárjuk, a kőkoporsó pedig a várban. Dobó síremléke mögött nyer elhelyezést. Hadd hirdesse a szarkofág felirata az utókornak, hogy erre Egeren át ■letetett a honfoglalók útja. A Hadak útja.

A század elején, éppen Eger vár viadala 350. évfordulója alkalmával állították fel a terméskőből faragott, hatalmas turul- madaras szarkofágot a vár sötét- kaouiában. Dr. Maczky Valér tanár tartotta az ünnepi beszédet. A szarkofág homlokfelirata:

A honfoglaló ősök tetemeinek a hálás utókor.

Két oldalára pedig ezeket vésték:

Eger határában, a Szépasszony- völgy gerincén eltemetett és 1898—99 évben feltalált magyar honfoglaló hősök emléke.

Áldott legyen emlékük!

Ezen emlékszerű sirkamrát Eger város hazafias kegyelete emelte és abba az ősök tetemeit 1902 október 19-én ünnepélyesen elhelyezte.

Tanuljunk emléküknél hazaszeretetett

A Rákosi Mátyás Művek dolgozói húsz házat építettek fe! Nagyrédén

Jobb kapcsolatot a dolgozók és a vezetőség között

Sokáig emlékeznek majd még a hevesmegyei Nagyréde község lakói a júniusi hatalmas viharra és felhőszakadásra, mely nemcsak sokak lakóházát, hanem a falu kultúrotthonát is elpusztította. A nagyrédleiek azonban nem maradtak magukra. A nagyarányú állami támogatás mellett, segítségükre siettek a gyárak és vállalatok munkásai is. Munkaerőt, építőanyagot szállítottak a károsultaknak. A Rákosi Művek dolgozói elhatározták, hogy a károk helyreállításáig nem hagyják el a nagyrédeieket. Az emlékezetes vihar óta nemcsak vasárnap és ünnepnap jelentek meg a községben az RM- Művek mesteremberei — kőművesek, ácsok, betonosok, segédmunkások — hanem számtalan hétköznapon is ott szorgoskodtak, segítettek. Először a romok eltakarítását, majd1 az újonnan épülő házak felhúzását segítették. Nem is állt meg a munka és ha anyaghiány mutatkozott, az RM dolgozói ezen is segítettek.

Az összefogás, a közös munka eredményeként a 37 összeomlott ház helyett már húszat felépítettek. Most a kultúrotthonra került a sor, szebbet-jobbat építenek az összedőlt réginél. A rajzot az RM szakértó'i készítették. Az építkezésből a falu lakói szívesen veszik ki részüket, mert valamennyien szeretik a kultúrát és a szórakozást.

Nagyréde község dolgozói hálatelt szívvel mondják el, milyen nagy segítséget kaptak az államtól és a Rákosi Művek dolgozóitól, akikkel testvéri baráltságba forrtak össze.

m

Eger város anyakönyvéből

Születtek: Prokaj Sándor, Szabó József, Kelemen Agnes Mária, Varsányi Atilla István, Kot- tek Ferenc, Novák Mihály, Kiss Ernő, Téglás János Ferenc.

Meghaltak: Biró Ferencné,

Szatmári Ferencné, Ferenc Ágoston, Fodor István. Kovács Péter- né, Kiss Róza.

„Tíz év a Szovjetunióval“ kiállítás Egerben

November közepén jelentős kulturális események színhelye lesz Eger. „Tíz év a Szovjetunióval“ címmel kiállítás nyílik meg a megyeszékhelyen. A gazdag kiállítás

képekben és grafikonokon mutatja meg megyénk politikai, gazdasági és kulturális fejlődését a felszabadulástól napjainkig.

Az építkezések téglagyári dolgozóinktól is megkövetelik, hogy egyre olcsóbb, jobb és több téglát gyártsanak. Az Egyesüléshez tartozó gyöngyösi téglagyár mégis hónapok óta nem teljesíti tervét. Ezév szeptember 31-ig 1,905.600 égetett téglával növelte adósságát, amelyből 44 lakást lehetne építeni. Az adósságért felelősség terheli a gyár vezetőségét és a munkásokat egyaránt.

Ha az üzem területén végigmegyünk, több helyen szétszórt téglákat, eldobált szerszámokat, léceket, nehezen járó csilléket találunk. Bent az üzemben nagy a fegyelmezetlenség, a dolgozók panaszkodnak, hogy bármivel fordulnak a vezetőséghez, mindig csak Ígéretet kapnak, de az ígéretből sohasem lesz tett. Nem egy dolgozó azért emelte fel szavát, hogy az értékelést elmulasztják az üzemben. Október elején tartottak gyárvezetői értekezletet, amelyen kiadták a IV. negyedévre szóló Sztahanov- szint követelményeit, amelyet a dolgozókkal még napjainkig sem ismertettek. Barta János üzemi rakodóbrigádja nevében mondotta el, hogy naponként érdeklődik a sztahanovista szint elérése felől. Brigádja tagjai már régen teljesítették a feltételeket, de mivel a gyár vezetősége nem értékelte munkájukat, így nem tudtak sztahanovisták lenni. A házasság, szülési segély kérelmeiket is sokszor hetekig intézik, mert bejelentésük után az OB, a gyárvezetőség nem továbbítja az Egyesüléshez.

Csoszánszki Istvánná esete is azt bizonyítja, hogy valóban nem sokat törődnek a dolgozók problémáival. Amikor 8 hónapos ierhes volt könnyebb munka- beosztást kért, ugyanakkor a fizetését is 200—250 forinttal csökkentették, bár a munkatörvénykönyv tiltja ezt. így aztán a dolgozók bizalmatlanokká válnak a vezetőkkel szemben, viszont a vezetőség sem keresi az alkalmat a dolgozókkal való szorosabb kapcsolat megteremtéséhez.

Nagy hiba, hogy a vezetők között hiáinyzik az őszinte bíráiat, pedig a hibák kijavításához az egyetlen kivezető út a pártszerű' bírálat. Ahhoz, hogy a termelés megjavuljon, elkerülhetetlenül szükséges, hogy a vezetőség megjavítsa kapcsolatát a dolgozókkal, támaszkodjon azok kezdeményezéseire. És ne gondolják azt, hogy ezekkel a dolgozókkal nem lehet a tervet teljesíteni, mert a gyöngyösi Téglagyár dolgozói már nem egyszer bebizonyították, hogy a megfelelő feltételek biztosításával képesek kimagasló eredményeket is elérni.

Daragó László építőipari dolgozók

szakszervezete.

Homoki Nagy István filmjei — az ..Egv kerecsensólyom története”, a „Vadvízország”, a „Gyöngyvirágtól lombhullásig“ — messze országokban arattak megérdemelten sikert, szereztek dicsőséget az alkotónak és hazánknak. A hazai közönség mindig örömmel vesz tudomást egy-egy „Homoki“-film bemutatójáról, s nem fukarkodik a Kossuth-díjas filmrendező iránti szeretetével és dicséretével. A „Kék vércsék erdejében“ című film nagyon érdekesen és szórakoztató módon enged bepillantani a természet-filmezés kulisszatitkaiba. Ritka és érdekes madár a kék vércse. Kína és Magyar- ország közti nagy sztyeppéken él. Nálunk a füves Hortobágyon található a galamb nagyságú kismadár, ahol a kártékony sáskára és szöcskefélékre vadászik. Közel hat hó- naoig tartózkodott a forgató- csoport és a Természettudományi Múzeum expedíciója Homoki Nagy István vezetésével a Hortobé—' melletti óhati erdőben, hogy közvetlen közelről ismerkedjék a ragadozó madárral, annak fészkelésével. táplálkozásával. Egész nyáron át, de még a késő ősz is az óháti erdőben találta a filmesekéi, akik megörökítették az évszázados erdők szépségeit, a magyar föld egyik jellegzetes ma-'mának, a kék vércsének életét, s alkalmuk volt filmre venni a Nagy-Alföld különös természetű jelenségét, a délibábot.

Játssza az egri Dózsa filpi- zínház november 4—8-ig, a füzesabonyi filmszínház no- vem' 9—11-ig, a gyöngyösi

Puskin november 19—22-ig.

MOZIK MŰSORA:

EGRI VÖ^ÖS CSILLAG FILM SZÍNHÁZ:

október 28 — november 3-ig: Három testőr (francia).

EGRI DÓZSA FILMSZÍNHÁZ:

október 31-én Különös házasság (magyar) november 1—3-ig: Teli Vilmos (olasz)

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG:

október 30 —november 1-ig: Köznapi komédia (angol) november 2 — 3-ig: Ezüstszínű por (szovjet)

GYÖNGYÖSI PUSKIN:

október 31—november 1-lgí Veszélyes fuvar (német) november 2 — 3-lg: Kaland * Vörös tengeren (osztrák)

HATVAN:

október 30-tól november

4-ig: Fel a fejjel (magyar)

FÜZESABONY:

október 30-tól november

1-ig: Északi kikötő (cseh) november 2 —4-ig: örökség

a ketrecben (német).

Révész G}. István

Ez a képekkel tarkított szatirikus regény az amerikai kispolgár életével ismertet meg bennünket. Kacagtató jeleneteken keresztül gyilkos gúnnyal leplezi le az amerikai atompolitikát és a mesterségesen irányított tömeghisztériát. Hopkins kis rőfös kereskedő életén és kalandjain át mutatja be, hogy hogyan hajszolja az USA vezető köreinek, poli: Helló Hopkins !

tikája véleménytelenségbe, erkölcstelen kalandokba és végül önmagával való meghasonlásba a kispolgári tömegeket. Hopkins egy mesterségesen megrendezett „Vörös nap“ áldozata, majd főhőse, filmcsillag, sőt szenátor lesz, de azután félredobják és saját életén kell tapasztalnia, hogy csak cégér volt a nagy pénzemberek kezében.

Ivanov: Rajnai várkastély

Ivanov fantasztikus regénye izgalmas események keretében mutatja be az atomenergia felhasználására irányuló kísérleteket a Szovjetunióban és az imperialisták táborában. Az érdekfesztítő történetben megismerkedünk a Szovjetunió atomtudósainak terveivel, akik az atomenergiát az emberek életének szebbé, jobbá tételére kívánják felhasználni. Ugyanekkor egy eldugott rajnai várkastélyban imperialista zsoldban álló tudósok halálsugarakat állítanak elő, melyeket a telihold felületéről visz- szaverve, szovjet városok pusztítására akarnak felhasználni. De a tervezett támadás nem éri készületlenül a szovjet tu- dósolcat; a halálsugarak az általuk készített pajzsról a támadókra verődnek vissza, azok elpusztulnak, s a rajnai várkastélyt mindenestől elnyeli a föld.

fazekas György: Csodálatos utalás

Az olvasóankétok tanulságai különös nyomatékkai hívták fel a figyelmet a kalandos regények iránti érdeklődésre és a fantasztikus ifjúsági irodalom megteremtésének szükségességére. Fazekas könyve ezt a hiányt pótolja. Regénye cselekménye 1970- ben kezdődik, Budapesten a megvalósult ötéves tervek eredményei nyomán kialakult hatalmas, modern nagyvárosban. Hősei fiatalok, akik sportbeli, tanulmányi és egyéb eredményeik jutalmaképpen a legmodernebb atomrepülőgépen földkörüli útra indulnak. A repülőgép azonban nem oda érkezik, ahová tervezték, hanem visszaviszi őket az 1930-as évek Budapestjére.

Számos izgalmas kaland során ütköznek össze ezek a fiatalok, a jövő emberei a számukra már csak halványan, könyvekből ismert múlttal, a Horthy-Magyaror- szág világával.

Fazekas könyve elejétől végig feszült érdeklődést vált ki az olvasóból, mert igen nagy, a jövő technikájának ma még fantasztikusnak ható é dekességét és a jövő szug- gesztív ábrázolása mellett, kitűnően mutatja meg az elmúlt világ lényegét is, nem szólamokon, hanem mindennapi eseményeken keresztül.

Ez az eseményes, kalandos olvasmány, izgalmas jeleneteivel, feszült cselekményével számot tarthat fiataljaink érdeklődésére.