Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-28 / 85. szám

Î954 október 28. csütörtök. NFPtU^TTr, 5 Az őszi hegyügtés megiavításáért A gabonabegy üjtési ver­senyben megyénk a 12 helyen végzett az országos ver­senyben. A verseny lezárása után azonban még nagyon sok tennivaló volt a község­ben, valamint az állami gazdaságokban. Több olyan termelő, állami gazdaság volt, amely a versenyszakasz le­zártával még tartozott álla­munknak. A községi begyűj­tési hivatalokban azonban bi­zonyos fokú megnyugvás lett úrrá és nem követelték meg a hátralékos termelőktől a gabonabeadási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Hi­bás ebben azonban a megyei és a járási begyűjtési hivatal is, de hibásak tanácsaink is, mivel nem követelték meg a hátralékosok e'számoltatását. A minisztertanács határoza­tot hozott a kenyérgabonater­més fokozására. Éppen ezért a községi begyűjtési megbízot­taknak most a kapásnövé­nyek, valamint az élőállat és állati termékek és a bor be­gyűjtése mellett minden erőt mozgósítani ■ kell a még kint­iévá gabonamennyiségek be­gyűjtésére. A kapásnövények begyüj- tésének kezdete, mint már említettük is, majdnem összefolyt a kenyérgabona csata utolsó szakaszával. A begyűjtési hivatalok dolgozói nem figyeltek fel időben a kapásnövények betakarításá­ra, csak utólagosan vezettek kimutatást a betakarítás meg­történtéről, amikor már erre megkapták a külön intézke­dést is. Ez arra vezetett, hogy például Sarudon általában minden termelőt úgy vettek nyilvántartásba, hogy a kapás­növények betakarítását csak szeptember 28 és 29-én kezdte meg, annak ellenére, hogy a betakarítás jóval korábban megtörtént. Az ilyen nyilván­tartás csak hátráltatja, von- tatottá teszi a hegyüjtést, s nem lehet biztosítani a törvé­nyesség betartását Vannak olyan községek is, ahol a kapásnövények beta­karításával egyidőben történt a begyűjtés is, mint Boldo­gon, ahol a begyűjtési hiva­tal minden szükséges intézke­dést megtett a begyűjtés ha­táridőben történő teljesítésé­ért. Itt azonban a Termény­forgalmi Vállalat hiányos ad­minisztrációja akadályozza a munlca sikeres befejezését. Két és fél vagon olyan kuko­rica van begyüjtve a község­ben, mely nincs vételi jegyez­ve, s így a begyűjtési hivatal nem tudja megállapítani, kik azok a termelők, akik még nem tettek eleget beadási kö­telezettségüknek. Hiányossága volt az őszi be­gyűjtésnek, hogy a megye te­rületén teljesen el'.anyhult a verseny. Tanácsaink csak na­gyon kis részben foglalkoztak begyűjtési verseny szervezésé­vel. s nem törődött vele kellő­képpen a begyűjtési appará­tus sem. Hort község részéről ugyan történt a megye terüle­tén versenykihívás, azonban ez nem volt eléggé alapos, nem a termelőktől indult ki, ha­nem csak a tanács és a be­gyűjtési hivatal tetje meg. Porosz' ó községben azokat az értesítéseket — hogy az ütemezett mennyiséggel együtt mennyi őszi terményt kell a termelőknek beszállítani, — a szekrényben találtuk meg. A tiszanánai és a tarnamérai begyűjtési megbízottak annak ellenére, hogy községük az őszi kapásokban, valamint az élőállat és állati termékek begyűjtésében lemaradt, s 4*z a vé'eményük, hogy nem szük­séges szankcionálási rendele­tet alkalmazni, nem kell meg­követelni a törvényességet a községben. Az ilyen megalku­vó magatartás súlyosan veszé­lyezteti a község, a járás és a megye tervteljesítését is, pe­dig minden kiesett mázsa ter­ménnyel, hússal, vagy zsírral kevesebb jut a dolgozóknak. A jó versenyszerem kiala- kításában hiányosságot követett el a begyűjtési mi­nisztérium is, mivel az őszi begyűjtésről szóló versenysza­kasz módozatait csak október 8-án hozta a begyűjtési szer­vek tudomására. A felsorolt hiányosságon kí­vül azonban vannak jó ered­mények is. Több olyan köz­ség van a megye területén, mely néhány napon belül tel­jesíti az őszi kapásokból fenn­álló köte ezettségét. Ilyen köz­ség Tódebrő, Boldog, Hort, Pély. Különösen nagy lemaradás mutatkozik a hízottsertés és a tej begyűjtésében. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a többi élőállatnál és állati terméknél nincs lemaradás, elsősorban a hevesi és a füzesabonyi járá­soknál Elég nagymérvű visszaesés mutatkozik a gyön­gyösi és a pétervásári járás­ban is. Az élőállatnál mutat­kozó lemaradás egyik oka, hogy a tavaszi tervfelbontás során a beadási határidő meg­állapítása sokszor bürokrati­kusán, gépiesen történt, és a begyűjtési dolgozók sem köve­telték a termelőktől a hízó sertés beállítását. tfozzáiárul ebben a két já­** rásban a nagyfokú le­maradáshoz, hogy az ál'atbe- gyüjtésben nem alkalmazzák következetesen a szankciókat. Ha egy termelő ellen megin­dítják a behajtási eljárást, az nem terjed ki minden hátra­lékos cikkre, s így egy ter­melő ellen több esetben is al­kalmazni kell ezt az eljárást, ami időpazarlást is je'ent. Az osztályellenség különbö­ző rémhírek terjesztésével próbálja akadályozni a be­gyűjtést. Több községben az a rémhír terjedt el, hogy „ne teljesítsétek beadási kötele­zettségeiteket, mert úgy is csökkenteni fogják", a másik községben, hogy „ráértek tel­jesíteni, később majd külön­böző helyettesítési rendelkezé­sek lesznek melyek megköny- nyítik a kötelezettség teljesí­tését". Begyűjtési hivatalaink nak és tanácsainknak egyik legfontosabb feladata, hogy visszaverjék ezeket a megté­vesztő híreszteléseket, s ha szükséges, a helyszíni behaj­tások foganatosításával is sze­rezzenek érvényt a fennálló törvényes rendelkezéseknek, de a jogos átütemezéseket a termelővel történt megállapo­dás alapján hajtsák végre. A fenti hibák megszünte- tése és az operatív be­gyűjtés maradéktalan végre­hajtása mellett egyik legfonto­sabb feladatuk a begyűjtési hivataloknak, hogy a most fo­lyó tervfelbontási munkálato­kat, meyek az 1955. év hús­ellátásának biztosítását képe­zik, az élőállat beütemezést a termelők meghallgatásával vé­gezzék el, kísérjék figyelem­mel a beállított élőállat gya­rapodását, hogy a megá'lapi- tott határidőre a beadás meg­történjen. Hozzák tudomására a ter­melőknek azokat a kedvez­ményeket is, melyeket kor­mányzatunk a nyári hónapok­ban történő sertésátadás ese­tén biztosít részükre és ezáltal segítsék a kiadott tervszámok maradéktalan tervezését, majd annak begyűjtését. Péterfalvi Tibor bogy. csop. vezető Az őszi munkáktól rabolják az időt Fiatalok, jelentkezzetek ipari tanulóknak kovács, asztalos, lakatos — lenne szükség. Érettségizett fiatalok postahi­vatal segédtisztképző tanfolyamra is jelentkezhe'nek. 20 éves ko lg. Tízhónapos oktatásban vesznek részt, az oktatás ideje alatt 512 forint Illetményben részesülnek és a Jó tanulók a kiképzés alatt beosztást is kaphatnak, így illet­ményük beosztásuk szerint még nagyobb lehet. Az egri 32. Autóközlekedési Vállalat érettségizett fiataioka: vesz fel ipari taunlóknak: 10 autcsze élőt, 3 lakatost, 3 autó­elektromos szerelőt és egy fénye­zőt. Tanulóképzés Egerben lesz, öt nap gyakorlati és egy nap el­méleti kiképzésben részesülnek a tanulók. A fényező szakmát ta­nulókat pedig Miskolcon képezik. A Petőfibánya Vállalatnál szin­tén 25 tanulóra — villanyszerelő, Megtaláltam helyemet a mezőgazdaságban Tizenhárom évet dolgoztam 8 malomnál, szeptember 30-án felmondtak létszámcsökkentés miatt. Kicsit elkeserített a felmondásom, azután úgy ha­tároztam, hogy a Dózsa terme­lőszövetkezetbe lépek. Október 1-től már én is itt dolgozom, és úgy érzem, megtalálom a jövő években számításomat. A Dózsa tsz tagsága szorgalmasan dolgozik, már a vetéssel a vége felé járnak, nem is csoda, ha az idejében és jól végzett mun­kájuk után ez évben is szépen részesedtek. Búzából 3, árpá­ból 2 és fél, kukoricából 7 ki­lót osztanak a tagoknak, így aztán Bálók Ferenc eddig 95 mázsa terményt vitt haza és hasonlóan jól részesedtek Pet- rik Lajos, Pádár Sándor meg a többiek is. Már az őszi munkákban én is úgy dolgozom, hogy a jövő évben nekem is telve legyen a kamrám. Szabó Zsigmond Komló, Dózsa tsz Sziráky Judit: T’szlességes János A népművelési minisztérium ifjúsági regénypályázatán ki­tüntetett írónő meleg szívvel és erőteljes ábrázolóképesség­gel tárja elénk a felszabadu­lás előtti néhány esztendőt, magát a felszabadulást és az utána következő időszakot, az újjáépítés kezdetét. A regény főhőse a Kárpát- aljáról a fővárosba kerülő béresgyerek, akinek eleven, eszes tisztessége áttöri a nagy­város ridegségét és ha mesz- szire nem is megy, de a négy polgári elvégzéséig eljut a fel­Megkezdődtek a tanácstag-jelölő gyűlések a gyöngyösi járásban (Tudósítónktól.) Szerdán este a gyöngyösi já­rás több községében megtar­tották a tanácstag jelölőgyű- íéseket Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a falu né­pét élénken foglalkoztatja a közelgő tanácsválasztás, nagy érdeklődéssel várják a jelölő­gyűléseket. Gyöngyöshalászon, Atkáron, Kisnánán és Marka- zon tízszer is meggondolták a választók, hogy kit jelöljenek képviselőjüknek. Akit nem tar­tottak érdemesnek arra, hogy akaratuk tolmácsolója és érde­keik képviselője legyen, nem választották meg. Gyöngyös- tarjánban például Kerek Lász­ló dolgozó parasztot, azért je­lölték, mert rendben van az állampolgári kötelezettségei­vel. Az egyik dolgozó paraszt­asszony szavaival jellemezve, „becsületes ember, megérdemli a bizalmat“. Ugyancsak Gyön- gyöstarjánban a 23. számú kör­zetben Kiss János egyénileg dolgozó parasztot is jelölték a választók. A jelölésnél elmon­dották a dolgozó parasztok, hogy fiatal, lendületes „szak­mabeli“ ember, akire nyugod­tan rá lehet bízni a kerületet mert az eddigi tettei azt iga­zolják, hogy alkalmas ennek a szép feladatnak elvégzésére. Az első tapasztalatok tehát azt bizonyítják, hogy a válasz­tók élni tudnak a demokra­tizmussal, ami azt je’entl, hogy közvetlenül jelölik ta­nácstagjaikat. Viszont azt is meg kell mondani, hogy ez az érdeklődés nem minden eset­ben talál megfelelő megértésre a tanácsoknál. Nem készítik kellőképpen elő a gyűléseket. A gyöngyöstarjáni 4. számú körzetben, maguk a választók kifogásolták, hogy miért nem keresték fel őket és miért nem közölté/k velük, hogy a gyűlésen miről is lesz szó. A gyöngyöstarjáni 4. számú kör­zetnek Érkövi elvtárs az el­nökhelyettes volt a felelős és a gyenge szervezési munkát bizony jogosan kifogásolták a dolgozók. Nem fordítottak elég gondot a beszámoló elkészítésére sem. A beszámolók úgyszólván csak a programmból állanak. Egy szóval sem foglalkoznak a köz­ség életével, jövőjével, a feltár, ható lehetőségekkel. Ez helyte­len volt. Lebecsülték e nagy munka jelentőségét és ezt ma­guk a választók már az első gyűlésen észrevették és kifo­gásolták. A munka zöme még hátra van, éppen ezért tanulva a tapasztaltakból a következő gyűléseket úgy kell előkészí­teni, hogy a parasztság érezze azt, hogy itt a nép akarata dönt szabadulás előtt; a felszabadu­lás pedig megadja neki a le­hetőséget, hogy élete álma tel­jesüljön, tanító lehet belőle. A regény központjában az az út áll, amelyet ez a kisfiú — Barta János — és édesanyja tesznek meg attól a pillanat­tól kezdve, amikor elhagyják kis falujukat és feljönnek Pestre. A cselekmény egyenes vonalban ível felfelé, minden epizód a jellemek mélyebb megértését, a mondanivaló hi­telesítését segíti elő. Az író­nő nemcsak a jellemek ábrá­zolásában, a lelkifolyamatok megmutatásában kiváló, ha­nem a külső jelenségek leírá­sában is. A felszabadulás utáni iroda­lomban eddig talán Sziráky Juditnak sikerült legjobban a proletáranya figuráját meg­rajzolnia, de az anya és Já­noska nagyszerű alakjai mel­lett még sok, igen gazdag, igen változatos jellem szere­pel a könyvben. I I Ml I vu te proisTÀnjAi eercsvijev/cf NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA elintézte Rapi János, hatvani lakos, aki a petőfibányai üzemnél dolgozik, több hónapon ke­resztül nem kapott lakást. Közbenjárásunkra a városi tanács végrehajtó bizottsága kiutalt részére Új-Hatvanban egy szoba-konyhás lakást. Hatvanból több panasz ér­kezett a kenyér rossz minő­ségére. Felhívtuk erre a pék­üzem figyelmét és több mint két hete már jobban dolgozik a vállalat, a kenyér minősé­gére jobban vigyáznak. Varróköz Károlyné szilvas­váradi lakos több hónapon keresztül nem kapta meg 8 élő gyermeke után az anya­sági segé’yt. Közbenjárásunk­ra a minisztertanács kiutalta részére az 1200 forintos ösz- szeget. Naay Barna István eger- szóláti lakos hosszú ideje nem tudta beszerezni felépült há­zára a tetőcserepet. Különbö­ző szállítási szervek segítségé­vel elintéztük és Nagy Barna István megkapta a tetőcsere­pet, i (Tudósítónktól.) Október 20-án este 12 fogat várta sorsa jobbrafordulását a gyöngyöstarjáni felvásárló te­lepnél. Egyik-másik, mint pél­dául Dudás István, Ladányi József, Kis András meg még többen is, már reggel óla vá­rakoztak. Nem csoda hát, hogy káromkodva szidták a Borforgalmi Vállalatot, amiért a szőlőt nem tudja gyorsan szállítani és átvenni. Dudás István megjegyezte, hogy ő az előző egész napot is így töl­tötte. Már leereszkedett az al­kony, a község egyik-másik fogatának még tisztes távol­ságra kellett volna menni szőlőért, de itt nem tudták dol­gukat elvégezni. Az átvevők elmondották, hogy naponta többször felhívják Keresztúri Zoltánt, a vállalat gépkocsi irányítóját, aki mindig meg­ígéri, hogy az első kocsit Gyöngyöstar jánb a irányítja. Naponta elmondja, de kocsi még mindig nincs. Es ha eset­leg érkezik is egy, az annyit ér, mint a tengerbe a csepp, mert a tárolóedények, s a ko­csik telve vannak szőlővel, így aztán, mivel nincs szállí­tóeszköz, sokan odahaza dol­gozzák fel a szőlőt. A Borforgalmi Vá’lalal nem tudná helyben feldo'gozni a szőlőt? Dehogynem, hiszen 6000 hektoli’er edény áll üre­sen, megfelelő felszerelésseL Kihasználatlanul állnak a drá­ga hidraulikus prések és egyéb felszere!ések. Mert, még ősszel eszébe jutott a Borfor­galminak, hogy a gyöngyös- larjáni pincészetében új me­dencéket kell építeni, mert a régiek folynak, márpedig ta­karékosság is van a világon, így aztán a bölcs gondolko­dást tett követte, szétbontot­ták a betonmedencéket, de az építés nem halad. Es az érté­kes gépek érintetlenül állnak a borházban. A gyöngyöstar- jániaknak, ped!g mindkét ke­zük tele van munkával, mert nemcsak szüretelni, hanem vetni is akarnak. Ezzel az át­vételi móddal pádig naponta 10—20 kocsi kiesik a munká­ból, a fogatoknak szántás-ve­tés helyeit ott kell állni. Helyes lenne, ha az illetéke­sek elgondolkodnának ezen és az átvétel meggyorsításával változtatnának a tűrhetetlen helyzeten. Tízezer holddal több kenyérgabonát vetettünk mint az elmúlt évben Az 'őszí munkákról nyilatkozott a megye főagronómusa A Központi Vezetőség me­zőgazdaság fejlesztéséről hozott határozata nagy visszhangra talált a hevesmegyei termelő- szövetkezetek és egyénileg dol­gozó parasztok körében. Terv­szerint a tavalyinál mintegy tízezer holddal nagyobb terü­letet vetnek be kenyérgaboná­val. A kenyérgabonatermelés növeléséről Strumpf László, a megyei tanács főagronómusa a következőket mondotta: „A minisztertanács, vala­mint a Központi Vezetőség ha­tározata értelmében ez év őszén és a jövőév tavaszán je­lentős mértékben növeljük a kenyérgabona vetésterületét, ősszel ötezer holddal, ta­vasszal csaknem ugyanannyi­val vetünk többet, mint az 1953—1954-es gazdasági évben. Agronómusaink, szakembe­reink minden tudásukat latba vetik a terméshozam fokozá­sáért. Különösen nagy gondot fordítunk az elővetemények helyes megválasztására, a mű­trágyázásra. Az ősszel már a kenyérgabona 53 százaléka pil­langós elöveteménv után ke­rült a földbe. Legjobb példa er­re a füzesabonyi Petőfi ter­melőszövetkezet, ahol lucerna és vöröshere után vetették el a kalászosok 42 százalékét. A? ősszel a tavalyihoz viszonyítva csaknem kétszeresére növeke­dett a műtrágya használata is. Lőrinci község dolgozó pa­rasztjai például csaknem nyolc vagonnal, a mezőszeme- rei Uj Világ tsz tagjai több mint két és fél vagon műtrá­gyával növelték a talaj táp­erejét. A jó termésnek igen fontos előfeltétele, hogy idejében földbe kerüljenek a magvak. A megyében eddig 19 község és 43 termelőszövetkezet fe­jezte be a kalászosok vetését. Munka azonban még bőven van hátra. Különösen az egyé­nileg dolgozó parasztoknak. Ezért a termelőszövetkezetek­től felszabadult mintegy 130 traktort a fogattal nem ren­delkező egyéni gazdák föld­jére irányítottuk. A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok éjjel-nappal dolgoznak, hogy határidőre befejezzék a vetést. Jól végzett őszi munka, majd az ezt követő gyors tavaszi szántás-vetés azt jelenti, hogy a jövő esztendőben több mint százezer mázsával több kenyér- gabonát takaríthatunk be He­ves megyében. Ez a mennyiség Gyöngyös város dolgozóinak Prt&^7 évi pl'átását jelenti. — A KISKÖREI DÓZSA TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN Gyetvai Elemér, Pócs Anna, Pócs Sári, Molnár Er­zsébet és Szabó Borislca igen jó munkát végeznek a silózási versenyben. (Nagy István.) — A KEREKHARASZTI BÉKE TERMELŐSZÖVET­KEZETBEN minden őszi ve­tés alá 80—100 kiló szuper­foszfátot szórtunk. Vetéseink már zöldéinek. A silózást is elvégeztük, az őszi mélyszán­tás előtt pedig alaptrágyá­zást végeztünk. (Erdélyi Já­nos.) — NOVEMBER 7 ÉS A TANACSVÁLASZTÁSOK TISZTELETÉRE a Közleke­dési Építővállalat Mátravidé- ki Erőműnél dolgozó brigád­jai megígérték, hogy 100 százalékos munka mellett az anyagtakarékosságban és a munkafegyelem megszilárdí­tásában is versenyeznek; (Liptai Sándor.) A megyei tanács I elintézte MOLNÁR JÁNOSNÉ kere- csendi lakos panaszát, akinek | tévesen több jövedelmiadót ve­tettek ki, mint amennyit fizet­nie kellene. Mivel panasza jo­gos volt, 1685 forint általános jövedelemadó-törlésben része­sült. Ezenkívül megkapta a 65 éven felüliek 50 százalékos kedvezményét is. KISS DAVID komlói lakos a tanácstagi fogadóórán el­mondotta, hogy az elmúlt évi adójához ’tépést az idén egy- szerannvi adót vetettek k: rá. A tanácstag a panaszt meg­vizsgálta és mivel az jogos ' volt, 1561 forintot, töröltek ez- j évi adókivetéséből, ! Visszajött nuinkakedvönk A mezőszemerei Nincs Aka­dály tsz szeptember 20-án új vezetőséget választott. Azóta sokkal jobban halad a munka, nagyobb kedvvel dolgoznak a tagok. Az őszi kalászosokat már elvetettük, kukoricát, bur­gonyát és egyéb kapásnövé­nyeket. a cukor- és takarmány- répa kivételével betakarítottuk, de már a répa ásását is meg­kezdtük. Az őszi mélyszántás­sal is véseztünk és most a tag­ság istálló építésén szorgosko­dik, amelvet november közepé­re akar elkészíteni. Minden tag tudja a kötelességét, szorga­lommal, igyekezettel dolgoz­nak. id. Jakab József Mezőszemertf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom