Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-28 / 85. szám

VILA6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! ■'■xoíqsx NÉPÚJSÁG P HEVE5WÊSYEI PARTBIZOTTSAGANÁK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM. Ára 50 íiüér 1954 OKTOBER 28. CSÜTÖRTÖK A FALU ÉRTELMISÉGI DOLGOZÓIHOZ Szocializmust építő, alkotó munkánk nap mint nap for­málják, fejlesztik nemcsak az ipar és a város, hanem a magyar falu életét is. A formálók, akik az új társadalom anyagát gyúr­ják, a tervek végrehajtói, maguk a dolgozó emberek, elsősor­ban a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság. Vitathatatlan azonban — és a tények is ezt bizonyítják — hogy az újtípusú, újarculatú magyar falu kialakításában fel­becsülhetetlen szerepet játszik a falu értelmisége, taní­tók, orvosok, agronómusok egyaránt. A falu értelmisége áldozatos és önfeláldozó munkával dolgozik azért, hogy a sötétséget a fény, a tudatlanságot, az évszázados elmaradottságot, a felvilágosultság, a fejlett kul­túra váltsa fel. Velünk együtt céljaink megvalósításáért fára­dozik a falu tanítója, az a tanító, aki évszázadok folyamán az egyház kiszolgáltatottja, a „nemzet napszámosa“ volt. Érde­mes visszaemlékezni. A fiatal tanító, aki maga is a nép közül jött és nagy reményekkel, szép tervekkel lépett a népnevelés göröngyös, de mégis szép útjára, egy-két év múlva megtörtén, csalódottan, reményét vesztve mondhatott búcsút elgondolásai­nak. Gerincbe törte őt a nyomorral majdnem egyenlő anyagi helyzete, s mint embert, a kiszolgáltatottsága. Elég ha csak Gárdonyi „Lámpásának" tanítójára gondolunk. Urak, papok szol­gájává kellett válnia, szívében állandó keserű érzéssel, mert nem sokat tehetett hivatásáért, népe felemeléséért. A felszabadulás, maid az azóta eltelt tízéves változás alap­vetően és összehasonlíthatatlanul más életkörülményeket, anyagi és erkölcsi megbecsülést adott a falu értelmiségi dol­gozóinak. Megyénk közel 1400 pedagógusa megszabadulva a Ie'ki terrortól, az állam támogatásával, most valóban szívvei- lelekkel élhet nagyszerű hivatásának. A fizetésemelésen és ren­dezésen kívül államunk, úgy is segít anyagi helyzetükön, hogy egy-két hold földet bocsát rendelkezésükre. De ami még ennél is jóval több: a megbecsülés. A népéért élő és fáradozó peda­gógus most került csak igazán közel a néphez, közel a párt­hoz. A nép és a párt szereti, megbecsüli, támogatja a hivatá­sának élő tanítókat és cserébe azok munkájukkal, társadalmi és politikai tevékenységükkel segítik elő a közösség ügyét. Úgyszólván megyénk minden községében a tanács tagjai, a nénművelés élharcosai, a DISZ-szervezetek patronálói között találjuk a pedagógusokat. Ott találhatjuk őket a községi, járási, megyei párt- és tanácsszervekben, felelős állami megbízatá­sokban. Mindezek a nép bizalmának és szeretetének tanujelei. Bár lépten-nyomon tapasztalhatjuk a falusi értelmiség megbecsülésének jeleit, de azért mégs'ncs minden rendben. Nemcsak arra gondolunk, hogy fizetésük is javításra szorul, hanem főleg arra, hogy több helyen nem részesülnek hivatá­sukhoz méltó bánásmódban. A tanító, vagy az ervos élet- körülményei feltétlenül megköveteli, hogy hozzájuk méltó lakásban éljenek, ahol nyugodtan tudnak tanulni, dolgozni. Sajnos, a valóság sok helyen nem ezt mutatja. Bol­dogon és Ecséden azért van pedagógushiány, mert a községi tanács nem képes számukra lakást biztositani. Felsőtárkány- ban az orvosnak nincs megfelelő lakása, s Hevesről szintén lakáshiány miatt költözött el már öt hónapja a szülőotthon vezetőorvosa. Mikófalván például vonakodnak a pedagógusok­nak földet adni, pedig ezt felsőbb határozat biztosítja. Ez csak a dolgok egyik, az anyagi természetű oldala. Nem kisebb hiba az, hogy több helyen, főleg a párt- és tanács­szervek nem becsülik kellőképpen a falusi értelmiség mun­káját. Bizalmatlansággal vagy éppen ellenségként bánnak azokkal a? emberekkel, akik műveltségükkel, tudásukkal, való­ban nagyon sokat tehetnek és tesznek is a nép érdekeiért. Petőfibányán például az orvosokkal szefnben tapasztalható ilyen magatartás. Az ilyen szektás szellemű felfogás minden­képpen káros és elvetendő. Sztálin elvtárs az egyik alkalom­mal a következőket mondja azokról, akik lebecsülik a tudást, s a művelt emberek munkáját: „Nincs kizárva, hogy idővel ezek a különös elvtársak eljuthatnak odáig, hogy himnuszokat fognak zengeni az elmaradottság, a tudatlanság, a sötétség és a bigottság dicsőségére “ A falusi értelmiség a nép fia, a nép nevelője. Bűnös mulasztásokat követnek el azok a párt- és tanácsszer­vek. amelyek még mindig nem értéke’ik az értelmiség mun­káját. nem igénylik segítségüket, nem elégítik ki anyagi szükségleteiket. Az ilyen elgondolásokkal a dolgozó nép nem ért egyet! Nagyjelentőségű politikai esemény, a tanácsválasztások küszöbén állunk. E nagy esemény a széles nemzeti összefogás, a népfront-politika jegyében zajlik le országszerte. Ki lenne más a népfront-politika szilárd támasza falun, ha nem az értelmiség? Az országos jellegű, átfogó tömegmozgalom igazán emberi, eszmei szép feladatai, helyeslésre találnak minden falusi értelmiségnél. A régiek, akiknek zöme eddig is helye­selte politikánkat, s a fiatalok, akik már a dolgozó nép nevelt- jai, ezentúl még nagyobb lelkesedéssel, aktivitással szolgálják a népi-nemzeti összefogás magasztos eszméjét. Ma már min­den községi népfront-bizottságban ott találhatjuk a falu értel­miségének javarészét. Nagyfügeden Klamarik Lajos igazgató, a népfront-bizottság elnöke. Visznek község egyik tanítója, Szües Bertalan, mint küldött vett részt a Népfront Országos Kongresszusán. Mik hát a falusi értelmiség tennivalói? A tanítók első­sorban oktató-nevelő munkájukkal ápolják a gyermekekben a hazafiasság érzését. Nemzetünk dicső múltja és haladó hagyo­mányaink tanításával szemléltessék, hogy a magyar nép akkor volt igazán nagy és erős, amikor harcában a nemzeti össze­fogásra támaszkodott. Neveljék fiainkat a gyakorlati életre, a szocialista, kultúrára, a tudományok eredményeinek elsajátí­tására. A felnőttekkel gyűléseken és családlátogatásokon be­széljenek a népfront-politika jellegéről, feladatairól, a mező- gazdaságfejlesztési tervekről, a falu fejlődésének szocialista útjáról. Segítsék, patronálják a DISZ életét, kultúrmunkáját, neveljék a DISZ-fiatalokat. Különösen most kell érezniök a falu értelmiségi dolgozói nak, hogy a párt és a nép szereti őket, számít a segítségükre. Most igazán szükség van nevelő, felvilágosító munkájúkra, Tanítók, orvosok, falusi értelmiségiek, mint eddig is. most is ti vagytok a tudás, az értelem, a műveltség lámpásai. Különösen most fontos, hogy világítsatok be minden falut, most, amikor országépítő nagy terveink megvalósításához való­ban „művelt emberfők sokaságára“ van szükségünk. Éljen az ifjú pár! Mindenki a fiatalok egész­ségére iszik Kis Béla és Kelemen Viktória, komlói dolgozó parasztfiatalok lakodalmán K^J0CO0003œCO00000000CO0000tXXXXXOXKXXX)00000000000U0CX»»XXXXXXX<XXX30000CXICXXXXXXX)0000000Q000fX«XXXX)000C00000000iX)0» Város a faluért — falu a városért Ünnepre késiül a Bekmmsi-brigád Megyeszerte ismerik és sze­retik a gyöngyösi MÁV Kitérő­gyár fiatalokból álló szegecse- lő-brigádját. mely Beloiannisz elvtárs nevét viseli. A fiatalok méltóak maradtak a hős görög szabadságharcos nevéhez. Tel­jesítményük mindig fölötte volt a 100 százalékon. Mikor pár­tunk, s a kormányprogramm a mezőgazdaság megsegítésére szólította fel az ipar dolgozóit is, Molnár István, a brigád ve­zetője azonnal jelentkezett, hogy a mezőgazdaságban sze­retne dolgozni. Kérését teljesí­tették, A brigád elhatározta, hogv az új emberekkel is megállja helyét. S most, hogy a város felszabadításának 10. évfordulóját ünnepük Gyön­gyösön, a Beloiannisz brigád sem akar ebből kimaradni. Szabó István, a brigád új ve­zetője kétszeres igyekezettel dolgozik, párttag akar lenni, Szalai László, Tóth György, Bajtai István, s a brigád többi tagja most 160—180 százalékos átlagteljesítménnyel készül no­vember 18-ára, a felszabadu­lási ünnepségre, Kukoricabeadást — kenyérgabonából A megye dolgozó parasztjai az idén szép termést takarítot­tak be kenyérgabonából. So­kaknak a fejadagja és a be­adáson kívül bőven maradt feleslege is. A minisztertanács legutóbbi határozatának, mely lehetővé teszi, hogy a termelők kenyérgabonával teljesítsék a kukorica beadási kötelezettsé­güket, számoson tesznek ele­get. Eddig több mint kétezer dolgozó paraszt kereste fel a begyűjtési hivatalokat, hogy kukorica beadását kenyérga­bonára ütemeztesse át. A ren­delet megjelenése óta Eger város Begyűjtési Hivatalában egymásnak adják a kilincset a dolgozó parasztok. Néhány nap alatt 56 termelő kérte, hogy évi kukoricabeadását búzával teljesíthesse. Horváth József háromholdas dolgozó paraszt például 326 kiló búzát adott át a termér.yfelvásárlóknak az évi kukoricabeadásának fejé­ben. A megmaradt kukoricá­ból pedig egy sertést hizlal saját szükségletére. A megye dolgozó parasztjai több mint 200 sertést hizlal­hatnak meg az eddig kenyér- gabonával helyettesített kuko­rica mennyiséggel. Lignitből faszén Eredményes és hosszas kí­sérletek folytak a Hevesme­gyei Bánya és Építőanyagipari Egyesülésnél, hogy lignitből állítsanak elő olcsó faszenet. A kísérletek jó eredménnyel fe­jeződtek be, s a közeljövőben megkezdik a faszén nagyobb- arányú termelését. Előrelátha­tólag havonta mintegy 200 má­zsa faszenet állít elő az egye­sülés, s ez a mennyiség fede­zi a megye szükségletét. Új kézműipari vállalat alakult Gyöngyösön A közelmúltban kezdte meg munkáját Gyöngyösön az új Kézműipari Vállalat. Az új vállalatnál 250 dolgozó készít fontos közszükségleti cikkeket — fiú inget, női pongyolát, gyermek játékokat. Emellett nagyobb mennyiségben készül­nek itt a környék hagyomá­nyait tükröző népművészeti tárgyak is, mint például fo­nott kulacsok, mátrai emlékek, brossok, s egyéb dísztárgyak. Beton és cementlapkcszítő üzem épül Kaiban Komoly hiány tapasztalható megyeszerte betonáruban, ce­mentlapokban — elsősorban a nagyobbarányban meginduló lakástatarozások miatt. A hi­ány megszüntetésére Kaiban november folyamán új betop és cementlapáruüzem építését kezdik meg. Az üzem előrelát­hatólag még ez év végén meg­kezdi munkáját — termelése fedezni tudja a megye szük­ségletét. Egerben — a Bánya és Épí­tőipari Egyesülés keretén belül ugyancsak megkezdik e fontos építőipari cikk gyártását. Még ebben az évben hozzávetőlege­sen mintegy ezer négyzetmé­ter cementlapot készít a válla­lat. Mutassanak példát a beadásban is termelőszövetkezeteink Megyénk legtöbb termelőszö­vetkezete jó munkája mellett a beadásban is példát mutat. így például a maklártáilyai Kossuth tsz, melynek tagjai már január­ban eleget tettek évi sovány­baromfi beadásuknak, vagy az egerszalóki Vörös Csillag tsz is, mely ugyancsak teljesítette már beadását. De nem maradt el mö­göttük a köm'ői Szabadság tsz sem, ahol már a kövérbaromfi beadást is teljesítették. A nagy- kökényesi Táncsics tsz pedig már az 1955. éves tojásbeadásá­nak is eleget tett. De vannak termelőszövetkeze­tek, amelyek nem tesznek eleget kötelezettségüknek, nem mutat­nak példát a falu dolgozóinak, így például az erdőtelki Rákosi tsz és a gyöngyös patai Kossuth ebben az évben nem rendezte baromit- és tojásbeadását. Ha­sonlóan az andornoktállyaj Petőfi és az andornoktályai Lenin tsz sem, ahol a tojásbeadásnak csak részben tettek eleget és hátra van még baromfibeadásuk is. Esküdt Gyula begyűjtési előadó. Befejezte ötéves tervét a Mátravidéki Erőmű A Mátravidéki Erőmű dol­gozói büszkén jelentették, hogy 2í-én 13 órakor 100 százalékig teljesítették felemelt ötéves tervüket. ígérték, hogy ezen­felül az év végéig még 153 ezer kilowattóra energiát szol­gáltatnak ipari üzemeink és a lakosság szükségleteinek kielé­gítésére. Felemelt ötéves ter­vüket ezzel 106,7 százalékra teljesítik. Az élüzem cím elnyeréséért, a párt elismerő szaváért A Selypi Cementgyár dolgo­zói III. negyedéves tervüket 104,8 százalékra teljesítették, klinkerben 1158, cementben 1736 tonnával termeltek többet az előirányzatnál, önköltségü­ket pedig 4,3 százalékkal csök­kentették a tervezettel szem­ben. Ezek az eredmények to­vábbi jó munkára serkentet­ték őket, október második de- kádjában a cementőrlésben 113. klinkerégetésben 112 szá­zalékot érlek el. Jól dolgozott Tóth János oldalköves. Kiss István köves. Nagy Béla nyers­molnár és Szűcs János klin- kerégető brigádja, de a terv ilyen nagyszerű túlteljesítése az üzem minden becsületes dolgozójának érdeme. Nagy­szerű eredmények ezek, s mennyi akarat, mennyi győzni- akarás van mögöttük! Küzde­lem az élüzem kitüntetés el­nyeréséért. a párt elismerő sza­váért. Az üzem dolgozói tudják, hogy államunk évente sokmil­lió forintot fordít szociális és kulturális létesítményekre, tudják, hogy az eddiginél mé.s többet akarunk építeni, ehhez viszont sok cementre van szük­ség. Ezért a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. év­fordulójának tiszteletére 370 tonna klinkert, és 470 tonna cementet termelnek terven fe­lül. Az önköltséget pedig 53 ezer forinttal csökkentik. A IV. negyedévben pedig 820 tonna klinkert és 1100 tonna cementet adnak tervükön felül és az önköltségcsökkentésben 132 ezer forintot érnek el. A téli időjárás viszontagságaira gondolva a zavartalan üzemel­tetés biztosítására, az előké­születi munkákat már meg­kezdték. Mitnyik János Cementgyár Községünk országosan is első akar Bonni Községünkben, Bélapátfal­ván a begyűjtési állandó bi­zottság egész évben jó mun­kát végzett. Minden hónap­ban pontosan megtartják az üléseket, amelyen legközeleb bi feladataikat beszélik meg. A bizottság tagjainál a szavak mellett nem iparadnak el a tet­tek sem. A gabonabegyüjtés után — amelyben végzett jó munkájukért a rádiótól aján­dékműsort kaptak — az őszi hónapokban a kapások és az állati termékek, hús begyűjté­sét szorgalmazták. Hízottsertés beadásunkat augusztus végére közel 100 százalékban teljesí­tettük, így községünk paraszt­jai 96 mázsa kukorica kedvez­ményben részesültek. Vágó­marhabeadásunknak is ele­get tettünk egész évre. hason­lóan a tojásbeadásnak is, de nem maradtunk el a tej- és a baromfi kötelezettségünk tel­jesítésében sem. A begyűjtési állandó bizottság legutóbbi ülé­sén a kapások begyűjtésével foglalkozott. Ebben a munká­ban is körzetekre osztotta a községet, minden körzetért kü­lön begyűjtési tag felelős. Az eredmény már is megmutat­kozott, mert begyűjtésünkéi pár nap múlva befejezzük. Jól dolgozott a begyűjtési megbízottunk is, mindig pon­tosan végezte munkáját, idejé­ben ismertette a rendeleteket. Községünk szeretné, ha a begyűjtésben továbbra is éler. járna. A november 7-i ver­senyben országosan is az el­ső helyezésért dolgozik. Mihály Sándor VB-elnök Teljesítik fogadalmukat a sarudi traktoristák A sarudi gépállomás trakto­rosai jó munkával készülnek a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójának ünne­pére. A gépállomás traktorosai arra tettek fogadalmat, hogy november 7-re éves tervüket, ezen belül őszi tervüket teljesí­tik. Az ígéret elhangzása óta minden brigád és minden trak­toros túlteljesíti papi tervét. A gépállomás 21 traktora 2.6 ror- málhold előirányzat helyett egyenként 3.6 normálholdat szántanak fel naponta. Az egerfarmosi termelőszö­vetkezet és egyénileg dolgo­zó parasztok földjén munkál­kodó Russzó Ferenc brigádja a legszebb teljesítménnyel dolgo­zik. Jó munkaszervezéssel, a munkaidő helyes kihasználásá­val őszi tervüket már jóval túl teljesítették: tervükön felül ed­dig már több mint 200 normái- hold értékű talajmankát végez­tek. Ebben a brigádban dolgo­zik Bukta Lajos., a megve leg jobb traktorosa. Bukta Lajos ; brigád többi tagjával éjjel-nap pal dolgozik. Áldozatos munka jának eredménye, hogy ével tervét már közel 100 normá- holddal túlteljesítette. A jó tel­jesítménnyel dolgozó traktoro­sok átlag 1800—2000 forinto! keresnek havonta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom