Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-21 / 83. szám

*«M oki»ber ti. csüíórtíHt. nEpujsXg 5 TANÁCSTAGOK PÉLDÁM UTATÁSA (Tudósítónktól.) HORT KÖZSÉGET nemcsak a járásban, de a megyében is hosszú időn át arról ismerték, hogy sohasem teljesíti begyűj­tési tervét és a mezőgazdasági munkákban is hátul kullog. Mintha nem lakna a község­ben egyetlen becsületes dolgo­zó paraszt sem. Jó világ járt a kulákokra, úgy éltek, mint Marci Hevesen. Nem bántot­ták őket, ha földjükön nagyobb voit a gaz, mint a kukorica, még a beadások teljesítéséért sem noszogatták egyiket sem. Ezekután úgy gondolkoztak a dolgozó parasztok, hogy ha a kuláknak nem kell a beadást teljesíteni, én sem sietek vele. De egyszer csak a nyáron mintha összebeszéltek volna a község dolgozó paraszt­jai. szépen megindult a beadás. A begyűjtési tervteijesitési sza­mok mind magasabbra emel­kedtek. Ebben a munkában a falu legjobbjai, a tanácstagok jártak az élen. Megszűnt a falu rossz hírneve. Ezzel együtt megszűnt a kulákok eldorádó- ja is, mert a dolgozók meg­követelték a tanácstól a tör­vényesség betartását, a kulá­kok elszámoltatását. Így lettek az utolsókból elsők a nyári be­gyűjtés idején. A begyűjtés azóta is szépen halad. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A másik oldala már kevésbbé mutat jó képet. Az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésével már nem dicse­kedhetnek ennyire. A határban még mindig sok a napraforgó és kukoricaszár. s ez késlelteti a szántást és a vetést. Ezért foglalkozott a legutóbbi tanács­ülés az őszi mezőgazdasági munkák állásával. A BESZÁMOLÓ hibái elle­nére is, helyesen értékelte az eddig végzett munkát és meg­állapította, akikor válhatnak csak igazán a megye első köz­ségévé, ha nemcsak a bt gyűj­tésben, hanem az őszi mun~ kákban is példát mutatnak. Nincs fontosabb most, mint szántani és vetni, biztosítani dolgozó népünk jövőévi ke­nyerét. Segít a jó időjárás és a nap minden óráját ki kell használni, hogy a mag minél előbp a földbe kerüljön. A ta­nácstagok hozzászólásaikban elmondották, hogy versenyben akarják végezni az őszi mun­kákat. Patai István tanácstag ver­senyre hívta Molnár Mihály tanácstagot, hogy melyikük vet el hamarabb. Nagy D. Ist­ván pedig hozzászólásában no­vember 7 tiszteletére verseny­re hívta a község minden dol­gozó parasztját, a betakarítás, a szántás-vetés gyorsabb el­végzésére. Fekete Ferenc elv­társ. agronómus, néhány fon­tos szakmai tanáccsal látta el az ülés részvevőit. Elmondot­ta, hogy a termelőszövetkezeti csoport csak csávázott vető­magot vet, mert így kétszeres lesz a haszon, Az ilyen vető­mag nagyobb csíraképességű és pusztítja a mezei pockot is. Fekete elvtárs azt is megma­gyarázta, hogy miért. „Higa- zan“-nal csáváznak és ez azért is jobb. mert nincs káros ha­tással a vetőmag csíraképessé- gére. Kis Albert elvtárs a gépállo­más részéről arról beszélt, hogy az időben végzett munka több termést, nagyobb jövedel­met jelent a gardáknak. Még mindig vannak olyanok, akik Pató Pál módjára gondolkoz­nak. Elsősorban a tanácstagok feladata megmagyarázni a ké­sedelmeseknek, hogy hanyag­ságukkal önmagukat és az or­szágot károsítják meg. A hasz­nos hozzászólások után a ta­nácsülés határozatot fogadott el az őszi mezőgazdasági mun­kák meggyorsítására. Sárközi Miklós Meggyorsult a vetés üteme Megyénkben az utóbbi öt nap alatt meggyorsult a búza- vetés üteme. 17.000 holdon tet­ték földbe a vetőmagot, s ez­zel már 40.000 holdra emelke­dett a vetésterület. A vetésben mindenütt a termelési bizott­ságok tagjai járnak az élen. Tarnaszentmária községben például a termelési bizottság tagjai időben gondoskodtak a minőségi vetőmagról. Az időben végzett munka eredményeként úgy számítják, hogy jövőre legalább 300 mázsa búzával ta­karítanak be többet. Az egri járás déli részén, a kerecsen­éi Kossuth termelőszövetkezet jár elől jó példával. Pászti András, agronómus irányításá­val elsőnek azokat a földeket takarították le. ahová ke­nyérgabonát vetnek. A gondo­san előkészített talajba há­rom nap alatt elvetettek több mint 50 hold őszibúzát. A búza alá holdanként száz kiló szu­perfoszfátot szórtak, hogy ez­zel is biztosítsák a magas ter­méshozamot. Megyénk hús* és zsírellátásáért A Szabad Nép október 19-i számában „Nagyobb erélyt a begyűjtésben!“ című cikkben foglalkozik az ország hús és zsíreilátásával. Sajnos, me­gyénkben is előfordul, hogy a háziasszony zsír nélkül kény­telen hazamenni a piacról, az üzletekből, vagy a vasárnapi ebédhez nem kap diszncjhúst, a fűszer és csemegeüzletekben szeme láttára percek alatt szétmérik a hentesárut. Joggal kérdezi, hol a zsír, hol a hits? A hiányzó hús és zsír meg­van. de egyelőre még csak a sertésólakban. Aki mostanában járt falun, az tudja, hogy a sertések száma az elmúlt év­hez képest jelentősen emelke­dett Mikor lesz hát zavarta­lan a hús és zsírellátás. Ter­mészetesen csak akkor, ha be­gyűjtési és tanácsszerveink gondoskodnak róla, hogy a szeptember és október hónap­ra sertésbeadásra kijelölt ter­melők eleget tegyenek beadási kötelezettségüknek. Helyes, ha tanácsaink és gazdasági vezető szerveink szorgalmazzák, hogy a dolgozó parasztság minél job­ban hizlalja meg sertéseit, így több hús és zsír jut a dolgo­zók asztalára, nagyobb lesz a termelő jövedelme. Az ipari munkásságtól elvárja az or­szág, hogy több és jobb köz­szükségleti cikket, mezőgazda- sági gépei adjon a falunak, de a városi ellátatlan dolgozók s az ipari munkások is elvárják, hogy a sertésbeadásra kötele­zett termelők minél előbb tel­jesítsék kötelességüket. Meg kell érteni minden termelőnek, hogy közös nagy céljaink el­éréséért, sajátmagunk anyagi jólétének emeléséért teljesíteni kell sertésbeadásukat. Sajnos megyénkben sok termelő vo­nakodik eleget tenni, a tanács­szervek és a begyűjtési meg­bízottak pedig vonakodnak ér­vényt szerezni a törvényeknek. Csak ezzei magyarázható, hogy Tiszanána, éves sertésbeadási kötelezettségét csak 30 száza­lékra. Adács pedig 36 száza­lékra teljesítette. Jól lehet, vannak olyan községek, me­lyeik szép eredménnyel büsz­kélkedhetnek, Ilyenek Kömlő, Karácsond és Vámosgyörk. A községi begyűjtési megbí­zottak úgy segítenek, ha tá­maszkodnak a becsületes, jól teljesítő parasztokra és haloga­tás nélkül elszámoltatják a mulasztókat. Az erélyes intéz­kedésekkel nem csorbítják, ha­nem emelik a tanácsszervek és a begyűjtési megbízottak te­kintélyét. A dolgozó paraszt­ság igazságérzetével nem ellen­kezik, hanem megegyezik az, ha az elmaradó egyén kötele­zettségét 10 százalékkal fel­emelik és megtanítják a késle­kedőiket a törvényesség betar­tására. Nagyszerű eredményeket érnek el a kiskörei Dózsa tsz. DISZ* fiataljai a silózásban. Teljesíti vállalását a kiskörei állami gazdaság Jó! dolgoznak a hevesi traktoristák A hevesi gépállomáson 23 dolgozó tett vállalást a tanács­választások tiszteletére. Hor­váth László traktorista vállal­ta, hogy október 20-ra őszi ter­vét ItO százalékra, éves ter­vét pedig november 15-ig 150 százalékra teljesíti. A verseny­feltételt versenytársa, Szőke László is elfogadta. Bartus Jó­zsef október 20-ig 120. éves tervét pedig 130 százalékra teljesíti. A hevesi gépállomás dol­gozói eleget tesznek adott sza­vuknak. Horváth László októ­ber 10-ig őszi tervét 125, éves tervét pedig 130 százalékra te:- jesítette. Kiváló teljesítményt érnek el Qbercián József, Tari Lajos, Stupek Benedek. Nem maradt el a VIT brigád sem, amely már 76 8 százalékban teljesítette őszi tervét­A szeptember havi fizetés­nél Horváth László 2427 fo­rintot és 418 kilogramm búzát, Szőke László 1265 forintot és 200 kilogramm búzát, Obercián József 1335 forintot és 182 ki­logramm búzát keresett. A szép eredményekhez hoz­zájárult a gépállomás vezetői­nek támogatása, akik rendsze­resen értékelték a versenyt, ellenőrizték a gépek munkáját és minden segítséget megadtak a tiraktoristáknak. Dobó Géza munkaügyi előadó. Szorgalmas, jó munkát vé­geznek a kiskörei állami gaz­daságban a november 7-i vál­lalások teljesítésében. A kuko­ricát és a burgonyát mind le- takarítolták már, befejezték az ősziárpa, rozs, s az őszi takar­mánykeverék vetését, néhány nap, és földbe kerül az őszi búza is. A jószágállomány téli takarmányellátása biztosításá­ra tettek ígéretet, s október 20-ra teljesítik silózási tervü­ket. A gazdaság október 15-én már 108 százalékban teljesí­tette ezt a tervét. A dolgozók közül különösen Domka Béla 7etor-traktoros emelkedik ki jó munkájával, aki 690 hold kalászost vetett el, s emellett kétszáz holdat mütrágyázott is. A talajelőké- sZítésben ördög János trakto­rista jár az élen, aki G—35-ös traktorával 245 normáiholdat teljesített már. A földművesszövetkezetek a dolgozó parasztság segítői Földrníivesszövetkezeíeink leg­fontosabb feladata, hog.y az új szakasz politikájának megfe lelően, egyre inkább a mező- gazdaság fellendítésének ügyét szolgaijaik. Javítsák a falu áru-’ ellátását, a . falusi, boijok mező-, gazdasági cikkekkel való ..felsze­relését. Ezt a feladatot jelöli meg számunkra a SZÖVOSZ Hl. országos küldöttgyűlése is. Ennek megfelelően megyénkben is már számos intézkedés tör­tént és sok feladatot megvaló­sítottunk. Tő-bb és jobb ipar­cikket kaptunk a nagykeres kedelmi vállalatoktól, bővítet­ték árukészletünket. Számos földmüvesszövetkezet nyitóit új fiókboltot. így a poroszlói, vá mosgyörki, domosziói, tárnáié leszi és a recski földművesszö­vetkezetek. Ezzel együtt bővült áruválasztékuk és több segítsé­get adtak a dolgozó parasztság­nak a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez. Az ÖÄZ4 idányrp több . építő­anyag. vetőmag, műtrágya, nö­vényvédőszer. mezőgazdasági kisgép és szerszámán! forga- lombahozatalával készülnek. Minden szövetkezetben van mű­trágya és csávázószer is, de még mindig hiány van vetőgép­bő! és szőlőprésből. Szövetkezeteink segítik a do! gozó parasztság fölös termé­nyeinek értékesítését. Több szö­vetkezet bővítette piaci eiárusí tó sátrait. A káli földművesszö­vetkezet Budapesten, a recski pedig Parádfürdőn nyitott újabb piaci standot. A határozatok végrehaj tájával elősegítet iük. hogy dolgozó parasztságunk ma már sajátjának érzi a íöld- művesszöveíkezetet. Erről ad tanúbizonyságot Sarud, Todeb ’ró' és Gyöngyöspata példája, ahol a dolgozó parasztok ter­melő-szakkörökbe tömörültek. Mindez még nagyobb felelősség elé állítja a földművesszövet­kezetek dolgozóit, és a MÉSZÖV szakosztályait. Foko­zottabb munkával kell biztosí­tani a jobb. áruellátást és na gyobb segítséget kell adni a fa­lusi földművesszövetkezetek ve­zetőinek feladatuk sikeres elvég-. zéséhez. Süveges Benedek' MÉSZÖV. „KÉPVISELŐNK IS LEHETNE“ i méterreltanács és a Dózsa-utcaiak kö­zött. TÖRŐ JÓZSEF maklártá­lyai középparasztról sok jót mondtak a faluban. A tanács­nál Tóthné elnokasszony is di­csérte: „szorgalmas, jó gazda, nem kell menni hozzá a beadás vagy az adó végett“ — sőt még azt is hozzáfűzte: „olyan kisebbféle képviselője a kör­nyéknek, aki nem restel a ta­nácshoz bejönni más panaszá­val. Bárcsak ilyen lenne min­den ember.“. Ha ilyen becses ember valaki, akinek a tanács­nál így rendben van a széná­ja, az csak jó gazda, becsületes állampolgár lőhet — gondoltam, amikor a tócsáktól csillogó Dó- zsa-úton baktattam a ház felé, amelyben Törő József nyolc­holdas gazda lakik, öttagú csa­ládjával. * UDVARA első pillantásra elárulta: rendszerető a gazda. A kukoricaszárat — amelyet sok hanyag gazda földjén kint zörget a szél — itt már szépen „kupacba“ kötve látjuk, tete­jén formás kis konty van köt­ve a felső kévékből, hogy be ne ázzon. Feketeruhás, fürge asszony. Törő édesanyja ép­pen a sertésólat tisztította. Da­ru — a család kedvence — a a híres anyakoca, az udvaron heverészett, körülötte, mint apró gömböcök, görögtek, vi- háncoltak malacai, szám sze­rint heten. A család nagyon szereti az állatokat. Gondos­kodnak is róluk. Az udvar nagy részét az alomszalma és a takarmánykazlak foglalják el. A kert alatt folyó kanális fölé körtével megrakott fák hajolnak, néhány odább fehérre meszelt istálló tapad a ház oldalához. Eresze alatt sorba rakott gazdasági szerszámokkal. Bent néhányna- pos, erős bikaborjú rángatja a kötelet, odább rozsdásbarna törzskönyvezett tehén kérődzik a jászol előtt. Törő édesanyja, ez á fürge, idős asszony állan­dóan tesz-vesz az udvaron, s közben beszél. Emberhez, ál­lathoz van jó szava. A tehén­nek is elmondja egész történe­tét, hogy amikor megvették, jó volt neki a törek is, most meg elkényesedett. — Mert, Tudja, annyira sze­retjük a jószágot, hogy mindent odaadunk neki, csak hízzon, gyarapodjon. — Csak ennyi a jószág? — Dehogy, lelkem. Van még egy tehén, meg ló is, de kint vannak a határban Répát szánt a fiam az öregekkel. — Talán szedik? — Szedik, lelkem, de előbb kiszántják, hogy könnyebben menjen, nézze csak meg. ott vannak a fcövesdióúti dűlőn, az após földjei». Még egy pillantást vetettem a takaros udvarra — nincsenek trágyanalmok, amelyek más udvarnak a felét elfoglalják — máris indultam a jelzett irány­ba. hogy megtaláljam Törő Jó­zsefet. akiről menetközben hal­lottam: „még képviselője is le­hetne a Dózsa-utcának“. Mert azon van most a vita, ki legyen az az ember, akit a Dóasa-ut- caiak megbíznak majd pana­szaik intézésével, aki megfelelő, eleven összekötőkapocs lesz a MINT AHOGY a hegytől eltakart táj fokozatosan távul a szem elé, ha a hegy tetejére érünk, úgy rajzolódott ki előt­tem Törő alakja, lénye is. A tanácsnál is sok jót mondtak róla, a portája is megtoldotta a dicséretet, s most itt, a kö- vesdiúti dűlőn, ahol szabadon nyargalászik a csípős őszi szél, megint közelebb jutottam Törő gazda megismeréséhez. ' Az olyan embereket, mint ő. ne­héz megismerni rövid idő alatt. Magáról keveset beszél. Amit mások mondanak, no meg, amit cselekedetei bizonyítanak, ab­ból formálódik ki az Igazi em­ber, a falut segítő, gazdatársait nevelő, példamutató ember típusa. * Nagyon szerény ember. Vé­kony, kissé borostás arcából nyughatatlan, kutató szem te­kint a világba. Kék kötényét pajkosan cibálja a szél. rá se tekint, kezét megszokásból a zsebébe süllyeszti, s hosszasan nézi a cukorrépa-táblát. Sokat megrágott az egér. Szemtelenül futkároznak most is lába előtt, ha ezek nincsenek, már rég földbekerült volna a mag, hi­szen egy hónapja előkészítette a talajt a vetés alá. De ezek az átkozott rágcsálók annyian vannak, hogy nem bírnak ve­le. Hiába töprengett Törő, a gazdák is tanácstalanul álltak, nem tudták, mit tegyenek. Az egész határt „tűz alá“ kellene venni, de a szövetkezetben ke­vés egérirtó van. Ezért kellett neki is várni a vetéssel, pedig tavaly is elsők közt vetett, azért tudott több termést be­takarítani búzából, kukoricá­ból, mint akik késlekedtek a vetéssel. Jövőre is nagy termést akar. A burgonya alá is előkészítette már a földet, a trágya ott áll kupacokban földjein — ezért kerestük hiába az udvarán. NAGY MUNKÁBAN telt el az ősz. Kukoricatörés, szár­vágás, szántás, cukorrépasze- dés, s még ki tudná hirtelen el­sorolni. mennyi mindent kel­lett elvégezni a Törő-családnak. Hogy gyorsabban menjen a munka, bizony töprengeni kel­lett, hogy egy kis ötletességgel a kevés munkáskéz is idejében el tudjon végezni. A répasze­désnél is használta az eszét Törő József. Most is éppen azon izgul, beválik-e az újfajta ré­paszedés ekével. Mert ezt még sohasem próbálta. Az első forduló után felesége örömmel mutatta a répákat, sikerült, így nemcsak négyszer-öíször gyorsabb és könnyebb a répa­szedés. de még a pucolást is könnyíti, mert a répa tövét pon­tosan a kívánt helyen vágja el az ekevas. Ezt bizony megint nem tart­ja véka alatt Törő gazda. a szomszédoknak is elujságolja este, könnyebb így a répaszü­ret, érdemes ekét használni. Hadd végezzenek a szomszédok is hamar a répával, hogy meg több ember, fogat láthasson a vetéshez. Az ötszáz öl répát, hamar ki­forgatta az eke. Kis pihenőt kaptak a lovak. A szomszéd dűlőből traktordohogást hozoti a szél. Törő gazda két és fél hold földjét is gép készítette elő a vetésre, ahogy ő mondja: „majdnem olyan jó, mintha sa­ját maga csinálta volna“. Ez pedig nagy szó, mert közismert szakember a szántásban, ez­előtt két évvel nem engedte volna földjére a gépet. Ma pe­dig traktorral szántat, vetőgép- pelt vet. Nem szálltak, el fe­lette sem nyomtalanul az „öt­venes“ évek. • SOK JO tulajdonságával, szaktudásával nem egyedülálló a faluban. Földhöz értő gazdák laknak Maklártályán. De Törő József mégis különbözik vala­miben tőlük. Más, ha valami panasza van, húzza-halasztja, nem akaródzik vele a tanács­hoz menni. Törő elmegy, ha őt bántja valami, de akkor is. ha más kéri meg erre. A világért sem mondaná, ha jogosnak lát­szó panasszal mennek hozzá: „intézd el. komám, a te ügyed“, hanem segít s addig bizonygat, kér, követel, míg el nem inté­zik a szomszédok., ismerősök, utcabeliek valóban jogos pana­szát. Ezért már megszokták a környékbeliek, hogy őt kere­sik fel. ha valamit kérni akar­nak a tanácstól. Szűcs Jánosék is neki mondták el. mi a pana­szuk. ..Kiönt a kanális, tönkre­teszi a kertet. Meg kellene va­lahogy mondani a tanácsnak, hozzák rendbe . ..“ — Megpróbálhatjuk — vála­szolta neki Törő. s a következő VB-ülésen már Szüesék pana­szát tárgyalták a falu vezetői. Nemsokára megkapták a be­toncsövet és a cementet, el ta­karodott a víz a kertekből, s Törő megint egy arasznyit nőtt a környékbeliek szemében. Máskor meg a tűzoltók hiányos felszerelését kifogásolta, mivel máskép nem segítettek rajta, maga kezdte tanítani a tűzoltó­kat a „vöröskakas“ elűzésére. így tanúskodnak a tettek Törő József Dózsa-úti gazda mellett. * A SZOMSZÉDOK vélemé­nyét is szereltem volna meg­hallgatni. de bizony a katvik zárva voltak, néhány helyen nézett csak ki kíváncsian egy- egy idős asszony, azoktól tud­tam meg. igaz az. amit Törő beszélt, s amit róla mondanak. Ha látják, hogy Törőék viszik a beadást, jeladás ez a többiek­nek is. Elvégre ő jobban tudja, mikor mit kell csinálni, hiszen többet jár a tanácshoz, meg az­tán a vetésnél is ő törte meg a „jeget“, ezért már hiába ke­ressük Nagv János szomszédot, meg- Sárváriékat, ők is vető­géppel kocogtattak hajnaltájt a földjükre, nem várták, míg minden egér éhendöglik. mert fene iól bírják még masukat. A KOVACSMÜHELYelőtt várakozó gazdáktól azért csak sikerült még „valamit“ meg­tudni. Képes József, meg a mester és a határba igyekvő emberek elmondtak még né­hány dolgot Törő Józsefről. „Egy-egy jószág mellett sokáig k:tart. nem spekulál vele“. „Rendes, szolid ember“. „Nem kocsmázik“. „Jó gazda, ért a földhöz“. „Nemcsak a maga bajával törődik“. Sőt azt is ki lehetett venni a szavukból, hogy nem hiába szállnak feléje a dicsérő szavak, a jelölőgyűlé­sen az ő nevét is odaírják a tan ácstag je löltek lis táj ára. Kovács Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom