Népújság, 1954. október (78-86. szám)
1954-10-17 / 82. szám
Jó szüret — jó bor A vulkánok tüzet rejtegető hevesmegyei borok szü- iőanyjai, a macskahátú dombok, a hegyoldalak, sármány- szín-köntösbe bújtak. S az új ruhával együtt, új illatok kavarognák az őszi szélben: édes. — cukros a levegő. Beérett a szőlő szerte a megyében, pukkadásig teltek a szemek a sűrű lével, megrészegült kései darazsak zsongják: csak lesz a búzához, békességhez bor is. Pedig, de nehéz év volt ez a szőlőre! A megye 27 ezer holdján legalább ugyanannyi veszedelem fenyegette tavaly ősztől mostanáig a drága tőkéket, a verejté- kes munka fürtös, édes gyümölcseit. Évekig enyhe volt a tél, fedetlen a szőlő. Tavaly nekidurálta magát a jeges Észak, fát repesztő tél dobbant rá hazánkra — sa vesz- szők fedetlenek voltak! Aztán a koratavaszi fagy, majd a sok eső, kevés napfény, aztán a peronoszpóra — vagy, ahogy keserű-tréfásán, jogosan mondják a hevesbeliek: „feneroszpóra”, — meg a jégeső. Igaz, ami igaz, elég gyönge lett a termés. De hogy „lett”, hogy mégis szüreti daltól hangos a hegyoldal, hogy mégis csak megtelnek a hordók, ez a dolgozó parasztság önfeláldozó munkájának, szakértelmének köszönhető. A kormányprogramm után, a magasan lobogó termelési kedvhez államunk biztosította a legfontosabbakat. Ha nem lett volna elegendő rézgálic, akkor most nem közelítené meg a tíz mázsát sem a szőlő holdankénti megyei átlaga, ha nem lett volna karó, — igaz, hogy kevés, a nagy-nagy igényekhez — oltvány, Sztalinyec, nem lehetett volna pótolni a hiányokat sem. Az állam segített, s jövőre, a mezőgazdaság fejlesztési terv második évében még többet is segít, érdemes lesz mindenképpen jobban dolgozni. Mert a szüreti vígság sem feledtetheti, hogy lehetett volna minden természeti csapás ellenére nagyobb is ez a vigalom, nagyobb is ez a termés. Legalább annyi, mint a verpeléti Dózsa termelőszövetkezetben, ahol meglesz a 18—20 mázsás holdankénti szőlőátlag is. S hogy lehetett volna, azt nemcsak a verpeléti, de több példa is bizonyítja: peronoszpóra, fagy, jégkár ellenére — a gondos első permetezés, azután a többi júliusig, a jó szőlőápolás még több, még izesebb szőlőt, bort teremtett volna az asztalra. -— De eső után köpönyeg — tanuljunk az idei, nagyon is tanulságos évből, s ne siránkozzunk. Van még lehe.ő- ség, hogy jobb legyen a bor, ha több nem is, azaz hogy édesebb a szőlő. Igen, sokan vannak, akik elsiették a szüreti vigalmat, pedig az elmúlt néhány nap nagyon jót tett a szőlőre. Eddig megyei átlagban 16—18 cukorfokos volt a must, most ez felszökött 19—20 fokra. S miután a cukorfok adja a maligánt, az meg a bor értékét, érdemes tehát gonddal és időben végezni a szüretelést. w Természetesen a szüret idejére nem lehet dogmát alkalmazni. Minden szőlősgazda maga látja, mikor a legjobb — általában október második felében. Itt csak arról van szó: hagyjuk jól beédesedni a szőlőt, de aztán ha beért, szedjük is ám szaporán. Az idejében végzett szedés tehát már egyszer javított a boron. Hát niég a feldolgozás? Egerben a Borforgalmi Vállalat külön is segíti a gazdákat, hogy ne kelljen otthon küszködni a préseléssel. Mivel, hogy a búzát is malomban őrlik, jó lisztté, s nem otthon a mozsárban. Aki otthon szüretel — mert ebben is segített az állam: nagyobb mennyiségű szőlősajtoló, zúzó került piacra — az különösen ügyeljen a szőlő fajtaszerinti feldolgozására. Külön kell nemcsak szüretelni, de fel is dolgozni a fehér- és vörösbort adó, a nemes és a direkttermö szőlőfajtákat. Fontos az is, hogy a megszedett szőlőt még aznap feldolgozzuk. Azután meg, hogy folyamatos legyen az erjedés, gondosan legyen kiválasztva az igen hasznos, fajélesztő tenyészet, — s végül, helyes időpontban végezzük az új borok fejtését, feltöltését. Gondosság, szakszerűség, — ez a fontos. S éppen itt büszkélkedhet legjobb hírnévvel a hevesmegyei dolgozó paraszt. Nemcsak szereti a szőlőt, — no meg a bort, de ért is hozzá. A megye szőlőterületének több mint felén már elvégezték a szüretet. De van még hátra munka bőven — elkel a segítség. Hát segítsenek a termelési bizottságok a fogatkölcsönzés megszervezésével, egymás kölcsönös segítésével, meg azzal, hogy tagjai példát mutatnak a borbeadás teljesítésében. Értékes a hevesmegyei bor, fontos exportcikk is. Sok olyan felszerelést, nyersanyagot kapunk érte külföldről, amelyek nélkülözhetetlenek a szőlészetben — borászatban. Tehát, hogy jövőre több segítséget kapjon a szőlőtermelő az államtól — gépben, rézgálicban, kötöző-, oltóanyagban, vagy éppen szőlőkaróban — az bizony nem kismértékben a beadáson múlik, népfront-bizottságaink is segítsék boraink hagyományos, jó hírnevének megőrzését, öregbítését, a borbeadás teljesítését. — Példájukon, szavukon egyaránt sok múlik. Telnek a kádak, fogynak a fürtök a tőkén. Erjed a must is nemsokára, hogy kivesse magából a salakot, hogy zamatos, illatos borrá ékesedjék. S a hordókban érlelődő borok minden íze és zamata, mosolygó színe és ereje, a mi népünk erejét, munkáját hirdeti mindenütt a világon. Jó szüretet, jó bort, hogy néhány hét múlva együtt mondhassuk a költővel: „Bor csillan színig telt pohárban — Hazánkra kell ürítenünk!” A nép jólét programmjáért Jól sikerült szüreti mutat- súgót rendeztek a gyón- g y ősi fiatalok. Virágcsok- ros lányok a menet élén. Nagy András, a tiszanánai postahivatal kézbesítője, jó munkát végez a pártsajtó terjesztésében. A Szabad Nép példány- számát napi 28 számmal emelte. Szép eredményét a jó felvilágosító munkának köszönheti. Dudás László, a parádi vegyes kisipari termelőszövetkezet cipész-részlegének dolgozója, állandóan 150 százalékos teljesítménnyel dolgozik munkájával méltán nyeri el a szövetkezet kiváló dolgozója címet. A vállalások teljesítéséért A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt dolgozói egész évben megállták helyüket. A III. negyedév végéig több mint 50.000 tonna szenet adtak terven felül népgazdaságunknak. A IV. negyedév első harmadában azonban lemaradtak tervük teljesítésében, mivel kedd reggelig esedékes havi tervüket csak 92.4 százalékra teljesítették. Az aknaüzemek közül egyedül a gyöngyösi bánya dolgozói állták meg helyüket. akik ez idő alatt is 103.8 százalékra teljesítették esedékes havi előirányzatukat. A lemaradó aknaüzemek frontbrigádjai azonban nem tűrik az adósságot. Elhatározták, hogy az év végéig 5000 tonna szenet termelnek negyedéves tervükön felül. Ebből november 7-ére 1000 tonnát, a tanácsválasztások tiszteletére pedig 1700 tonnát küldenek a felszínre. Vállalták azt is, hogy az egy tonna szén kitermelésére előirányzott önköltséget 1.9 százalékkal csökkentik. Vállalásukhoz nagy szorgalommal fogtak hozzá. Legjobb eredményt eddig a Petőfi-al- tárói XV-ös frbnton dolgozó Tóth József DlSZ-brigádja ért el, melynek tagjai alig egy hónap alatt 900 tonna szenet termeltek tervükön felül. Utánuk a szintén Petőfi-altárói Koczka József brigádja következik 577 tonna terven felüli szén kitermelésével. A rózsaszentmárto- ni aknaüzem brigádjai közül Patovszki János brigádja tört az élre, melynek tagjai 400 tonna szénnel szárnyalták túl esedékes tervüket. Nehezen tud kibontakozni a verseny az altárón az I-es, Xl-es és a XV-ös front brigádjai között, ahol a műszakiak hibájából gyakran szállítási zavarok akadályozzák a termelést. A IX-es fronton dolgozó brigádok már rendbehozták munkahelyüket és kedd reggelre már 120 százalékos teljesítményt értek el. 390 tonna cement terven felül A Selypi Cementgyár dolgozói az első félévben sok gonddal-bajjal küszködtek. Sok volt a géphiba, az üzemzavar, s így bizony lemaradtak tervük teljesítésében. A III. negyedévben azonban már magukra találtak. A gépek rendbehozása után a brigádok közt ismét fellendült a munkaverseny, s kiadták a jelszót: „Harc a lemaradás mielőbbi behozásáért.“ A gyár dolgozóinak lendülete, valamint a kemencék és cementőrlő malmok folyamatos üzemeltetése meghozta az eredményt: a III. negyedévben klinkerből 1158, cementből pedig 1736 tonnát termeltek előirányzatukon felül. A IV. negyedévben még nagyobb szorgalommal fogtak a munkához. A III. negyedév tapasztalatait felhasználva, az utolsó évnegyedben még több künkért és cementet akarnak gyártani. Az eredmény most sem maradt el. Október elsejétől 13-án reggelig esedékes klinkerégetési tervüket 105 százalékra teljesítették, cementtermelési tervüket pedig 390 tonnával szárnyalták túl. A Selypi Cementgyár dolgozói november 7-re, valamint a tanácsválasztósok tiszteletére indult versenyben azért harcolnak, hogy év végéig letör- lesszék első félévi adósságukat. Gyorsabb ütemben balad a kukoricabegylijtés Az utóbbi napokban meggyorsult a kukorica begyűjtése, vannak járások, melyekben 10 százalékot is emelkedett. Október 13-ig megyénk járásaiban a kapások begyűjtésében a következő százalékos eredményeket értük el: Járás: Kukorica Napraforgó Burgdny s z á z a 1 é k b a n: egri 63.4 67 53.7 füzesabonyi 84.5 68.5 35.1 gyöngyösi 65.2 66.9 41.6 hatvani 84.9 72.6 46.9 hevesi 82.6 83 48.4 pétervásári 62.1 56.4 53.3 Ez évben kétszerannyi műtrágyát vásároltak megyénk dolgozó parasztjai Megyénk termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai száz vagon műtrágyát igényeltek az őszi talajelőkészítéshez. Ebből már több mint hetven vagonnal felhasználtak az őszi kalászosok alá. Különösen a szuperfoszfátot használják nagy mennyiségben, mely rendkívül jó hatással van a gabona terméshozamának növelésére. A kiskörei Dózsa termelőszövetkezet műtrágyázott földjein az idén másfél mázsával termett több egy holdon. Az őszi talajelőkészítéshez ismét három vagon műtrágyát vásároltak. A 78 hold ősziárpa és a 60 hold őszibúza alá holdankint 200 kiló szuperfoszfátot szórtak. Nagy mennyiségben használnak nitrogén, szuperfoszfát, kálisó műtrágyát a megye többi termelőszövetkezetében is. Az atkán Micsurin tsz három vagonnal, a mezőszemerei Uj Világ tsz másfél vagonnal vásárolt műtrágyát. Heves megye .termelőszövetkezetei és az egyénileg dolgozó parasztok eddig csaknem két- szeranriyi műtrágyát vásároltak, mint az elmúlt esztendőben. „Megérett a piros szőlő“ — az Eged alján is. Szüretelik az egri Borforgalmi Vállalat célgazdaságának termését, A lakosság szükségleteit elégítik ki A parádi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet a kormányprogramm megvalósításáért dolgozik. Ez látható abból is, hogy jelentősen megnövekedtek a lakosság szükségleteit kielégítő javítási munkák. Ez év első felében a javítási munkák aránya 46 százalékos volt. Ezt az arányt 60 százalékra növelik ebben az évben. Céljuk, hogy a dolgozó parasztság, az üzemi munkások és a bányászok lábbelijét a legjobban és leggyorsabban kijavítsák. Ebben a munkában legjobb Dudás László, a szövetkezet cipészdolgozója, aki állandóan 150 százalékos teljesítményt mutat fel. Jó munkát végez Fejes Pál cipész is. Jól dolgozik az asztalos-részleg, mely szintén a lakosság megrendelésére termel. Még mindig fennálló hiba a szövetkezetnél, hogy az utóbbi időkben meglazult a munkafeÍ gyelerrc s ezt a szövetkezet dolgozói nevelőmunkával igyekszenek megszilárdítani* VtlAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM 82. SZÄM. Ára 5Q fillér 1954 OKTÓBER 17. VASÄRNAP.
