Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)
1954-09-05 / 70. szám
* , VILAS PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEKT NEPUJSA G AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 SZEPTEMBER 5., VASARNAP. Szeretettel üdvözöljük megyénk hős bányászait! A SZÉNCSATA HŐSEI Gondolatok a IV. bányásznapon ÍRTA: CSÁSZÁR ISTVÁN S zerte az országban mindenütt hős bányászainkat ünnepük a mai napon. Közel 10 millió szív és torok küldi ma hangos üdvözletét a bányászok felé: „Üdvözöljük bányászainkat a negyedik bányásznap alkalmából. Köszönetét mondunk, elismerésünket fejezzük ki jó munkájukért, s a jövőben is kívánunk nekik hasonló sikereket.” Ma ünnepeljük a széncsaták nagynevű hőseit, de azokat a névtelen hősöket, csilléseket, vízhordókat, karbantartókat is, akik mindennapi verejtékes munkájukkal teszik szebbé, boldogabbá életünket. Talán nincs is a népgazdaságnak olyan fontos ága, mint a bányászat, és alig van olyan megbecsült munkása, mint a bányász. Azt az embert ne becsülné meg a dolgozó népünk, aki naponként búcsút intve a napfénynek, a ránevető kék égboltnak, a föld sötét gyomrába leszáll- va, sokszor kedvezőtlen és veszélyes munka- körülmények között, a természet vad erőivel harcolva, küldi felszínre az életet adó szenet? A látogató szívét félelem szorítja el, ha néhány százméternyire a föld alatt, a bányászok munkahelyén barangol. A bányászoknak mindez természetes, ők odahaza vannak. Törpének és játékszernek érzi magát az ember a tengernyi sötét vágat hazájában, a recsegő- ropogó szénfal mellett, a bányász itt is a helyzet ura,-aki bátorságával, szívével és eszével uralkodik, elveszi a haragos és vad természet értékes kincseit. Ilyenkor érezzük csak igazán, mit jelent bányásznak lenni, hogy a bányász több a mindennapi embernél, az az ember, aki méltán rászolgál minden tiszteletre és megbecsülésre. A legutóbbi évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar bányász, nemcsak a szénfal melleit, hanem a felszínen, az élet irányításában is hőstetteket, csodákat képes művelni. A tiszteiét éj meg becsülés hangján emlékezünk meg azokról akik a magyar munkásmozgalom nenéz evei alatt is összefogtak, sztrájkokkal harcoltak jelenkori boldog életünkért. Mint a munkás- osztály legöntudatosabb harcosai, tevékenyen vettek részt a Tanácsköztársaság irányításában, a haza megvédésében. A Tatabányán elhangzott csendőr-sortűz sem rendítette meg őket, az új világba vetett hittel dolgoztak a Horthy-korszak idején. A felszabadulás után közvetlenül, az elhanyagolt, vizes bányákban azonnal hozzáláttak a munkához, hiszen végre elérkezett az a várva várt idő, amikor maguknak dolgozhattak. Országunk egyre növekvő eredményei mellett, állandóan fokozták erőfeszítéseiket, növekedett hírnevük, megbecsülésük egyaránt. Iparosodó országunk egyre több szenet kért tőlük, s ők megadták. Nagy ünnepeink előtt nemes versengésre kelve igyekeztek kielégíteni népgazdaságunk fokozódó szükségleteit. Elég, ha csak a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt kongresszusi versenyére gondolunk. Nincs is talán nálunk olyan megbecsült ember, mint a bányász. Munkájáért cserébe államunk a megbecsülés és a tisztelet számtalan jelét tanúsította. Petőfibánya teljes újjáépítése, a gépesítések, a fizetésrendezések, a munkaruhák, a bányász-autóbuszok, a saját ház építkezési segélyek, a hűségjutalmak, mind-mind maguk helyett beszélnek. Az idei bányásznapon a megyénkben kiosztott több mint hárommillió forint értékű hűségjutalom sem kis összeg. B ányászaink eddigi jó munkájukkal nem egyszer bebizonyították, hogy valóban érdemesek erre a megbecsülésre. Jelenleg is a negyedik bányásznap előtti hetekben lángra lobban a versenyszellem parazsa, és még a múlt hónap utolsó napjaiban pótolták adósságukat a petőfibányaiak, sőt az utolsó harmadban ötezer tonna szenet küldtek a felszínre terven felül. Szeptember 1-én Petőfibánya 11 kiváló vájárja — közöttük Blaskó András, Póczos Ferenc és Dráva Ferenc — teljesítette éves tervét. A Mátrai Ásványbánya minden üzeme túlteljesítéssel zárta az augusztus hónapot és 305.000 forint értékű hasznos ásványt adtak terven felül. Mindezek után örömünnepet ülnek ma megyénk bányászai. A mai napon szünetel a munka, pihennek a csákányok, csöndben, állnak az F—4-esek, a zörgő kaparok, a halkan E surranó gumiszalagok. Az aknászok, vájárok, de még a csillések és a vízhordók is a szürke munkaruha helyett, a bányászok ünneplő egyenruháját öltik magukra. Ünnepelnek, átveszik hűségjutalmukat, s fogadalmat tesznek. Megfogadják, hogy teljesítik mindazt, amit a jövőben dolgozó népünk elvár tőlük. Miket várunk most hős bányászainktól, mik az előttük álló követelmények? gész iparunk legfontosabb alapanyaga az ipari termelés hajtóereje — a szén. A lakosság tüzelőszükségletének legfontosabb tényezője — a szén. Továbbra is szenet és egyre több szenet várunk bányászainktól. Tervük reális és naponkénti egyenletes teljesítésével, az országos adósság törlesztésével tudnak megfelelni e követelményeknek. Rövidesen bekö- szöntenek a téli hónapok, melyek természetüknél fogva számtalan nehézséget gördítenek ipari termelésünk útjába. Már most hozzá kell kezdeni a télre való felkészüléshez, hogy egész tél folyamán ne álljon elő üzemzavar és villamosenergiaiparunk folyamatosan el tudja látni árammal az összes iparágat. A kitermelt szén értékét megsokszorozza annak jó minősége is. A népgazdaságot és saját magunkat csapjuk be akkor, ha a petőfibányai szénben sok a meddő, vagy a pala, az egercsehiben a kvarcos homok és más idegen anyagok. Az sem közömbös számunkra, hogy mennyibe kerül az előállított szén mázsája, vagy tonnája. Mivel ezek önköltsége még mindig elég magas, a takarékosság, az okos, takarékos gazdálkodás, a technológiai fegyelem minden eszközével kell harcolni a pazarlás megszüntetéséért, az olcsóbb szénért. V cél kitűzések és a feladatok jelentősek, megvalósításukhoz a következők szükségesek. Nevelő és agitacios munkával, de ha ez nem megy, akkor a törvényesség minden eszközével, meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, hiszen államunk és minden becsületes dolgozó érdeke ezt kívánja meg. A 480 perces munkaidő teljes kihasználása nemcsak a terv teljesítéséhez vezet, hanem a bányászok keresetét n'öveli. Megtisztelő és fontos, a műszakiak feladata is. A termelés észszerű irányítása, a fáról, csilléről, robbanóanyagról, elővájások- ról, munkahelyekről való gondoskodás, mind az ő kötelességük. Korszerű technikánk bányagépekkel segíti a bányászok munkáját. A gépek jó karbantartása, és kihasználása szintén növeli a termelékenységet. Nem egyszer bebizonyosodott, hogy a különböző új módszerek, úgymint a ciklusos és a hazafelé haladó fejtés, a millszekundos robbantás mennyiben segítenek bányászainknak. Nem kell megfeledkeznünk, a jól bevált és meghonosodott melegcsákány-, Loy-, Péntek- és Sztahanov-mozgalmakról sem. Az itt felsoroltak megvalósításához szükség van a bányász-tömegek aktivitására, támogatására, a gazdasági, műszaki és politikai vezetés segítségére. Pártszervezeteink agi- tációs felvilágosító munkával és a termelés pártellenőrzésével, a szakszervezetek a versenyszervezéssel, és nyilvánosságra hozatalával, az új dolgozók nevelésével segítsenek. Az ifjúság irányításában, mozgósításában, s az új dolgozók nevelésében nagy szerepe van a DISZ-szervezeteknek. Petőfibánya DISZ-fiataljai nemrég aktíva- értekezleten beszélték meg a télre való felkészülés feladatait, és december 31-ig tartó verseny-felajánlásokat tettek. Kövesse példájukat más bányák fiatalsága is. A z ünnepélyes pillanatban szeretettel gondolunk megyénk több mint hatezer bányászára, s lélekben mi is velük együtt ünnepelünk. Tudjuk jól, hogy idáig is sok áldozatot hoztak, sok erőfeszítést tettek mindnyájunk érdekében. Az ünnep napja után újult erővel, nagyobb lendülettel új célkitűzések valóraváltásához fognak hozzá a föld mélyében. Jogcs a bizalmunk az iránt, hogy a bányászbecsülettől fűtött bányászaink ezután is megállják helyüket, megfelelnek az előttük álló nagyszerű feladatoknak. Ehhez a munkához kívánunk derék bányászainknak sok sikert és — Jó szerencsét! A SZÉNCSATA HŐSEI Bíró b. János, cgercsehi bányász, mind a szénfal mellett, mind a brigád vezetésében kiváló eredményt ért el. Dráva Ferenc sztahanovista vájár Petőfi- bányán. Három havi átlaga 184 százalék. f Herczeg János Petőfi-altáró dolgozója példamutató munkát végzett az ünnepi műszak alatt a bányásznap tiszteletére. Sándor József rózsaszentmártoni bányász » legutóbbi három hónapi átlagteljesítménye 134 százalék. Heidnch József a legjobb kovács Eger- csehi bányán. Átlagos teljesítménye 140 százalék. Szabo János a rózsaszentmártoni bányaüzem dolgozója augusztus havi tervét 176 százalékra teljesítette, — - - • -i Angoli József vájár is példát mutat 168 százalékos teljesítményével társainak Petőfibányán. Tóth István rózsaszentmártoni vájár már augusztus 18-án befejezte havi tervét.
