Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-30 / 77. szám

4 1034 szeptember 30. csütörtök. NÉPÚJSÁG Kolacskovszky Lajos: {/ A% vk d TINÓDI EGERBEN A török szégyenvallása Eger alatt óriási örömet keltett szerte az országban. Negyed­század óta ez az első eset, hogy az összeakaszkodásból a török húzta a rövidebbet. Tinódi han­tos Sebestyén, különben szikszói lakos. ... víg voltában na­gyot iszik szikszai borában. Mert ha török csúcs (jön) Eger várába, Víztől nád terem vala ő orrában. Abbizony nagyon való­színű. Mint vérbeli világ­vándor lantos, kiváncsi persze, hogy mint néz ki Eger vára az ostrom után? Kik maradtak életben, kik tették le örökre a kanalat? Ki­rályszékén a híres pin­cék megvannak-e még? Es hát maradt-e vala­micske bor a hordó fenekén? De maradt ám! Kulcsár Imre finom óborral kedveskedett az Egerbe beszállt Tinódinak, s hogy jobban csússzék a bor, Sáfár István tormás csukával kínálta. Tinódi apróra elmon­datta magának az ostrom egész lefolyását. Hogy osztották szél viadaláról való hősköltemény, majd annak a Summája. Nehe­zen ment az írás; tél volt, a szóba fületlen. A deák, mint maga megváltja Kolozsvárott megjelent könyve címlapján, „gyakran fúj körmére, mert nincs pénz tarsolyában.” Talán a hideg is hozzájárult, hogy a versezet igen-igen döcög, a hasonlatok nyavalyások, a rí­mek köhögnek. Ettől a költészet­től a múzsa biztosan nem esett szerelembe. De a hallgatóság­nak tetszett — s ez a fő! Ha Tinódi búsult, vele búsult a hall­gatóság is; ha örven­dezett, vele örvendezlek mások is és ha riadót vert, az emberek készek akár rögtön kardot köt­ni, paripát nyergeim. A mikor, éppen há- rom évvel a nagy ostrom után, újra ellá­togatott Tinódi Eger­be (1555), az egriek el voltak tőle, illetvé köl­teményétől ragadtatva. Maga a parancsnokság vette pártfogásba őkéi­mét; öblös serleget nyo­mott a markába, tyúk- kal-kaláccsal forgolódott körülötte. Feljegyezve találjuk a vár száma­dásai között, hogy Sebő bá­tyánk öt nap alatt, míg ná­lunk időzött, összesen 13 pint bort fogyasztott el. Ez kereken 20 liter bornak felel meg. A napi átlag tehát 4 liter. No, derekas teljesítményt De Tinóditól a bort igazán nem sajnáljuk. Váljék egészségére haló porában isi Eger város mii v;t könyvéből Születtek: Adam Katalin, Kerék Tibor, Rózsa Ibolya, Báder Etelka, Sütő Ildikó, Bor.a Agnes Csilla, Mi­riez Ëva. Bene Agnes, Csetrvîki György, Pálinkás Anna, Tóthpál And rás. Csermák Lajos, F-'csor András. Szántó László, Nagy Judit, Anlal Márta, Sidló Edit, Jambricska László Antal. Házasságot kötöttek; Lucskai Bálint —Csutorás Anna, Tamasi Ferenc— Kiss Erzsébet, Vince Papp Ferenc— Mezei Mária, Tóth János—Trenka An­na, Fazekas Sándor—Mezei Mária, Konkoly Thege—Hevesi Mária, Sági Károly—Montvai Borbála, Gerge’y Árpád—Harangi Julianna. Zsákai István—Kovács Anna, Kővágó Károly Jenő—Pál :k _ Irén, Kovács Lajos An­tal— Ráczok Erzsébet. Pintér András —Imre Teréz, Gyulai Gábor—Kiss Mária, ^Meghaltak: Zrdődi Anna, Cseh La­jos, Varkó/Károlyné. fodalmi előadások az ünnepi könyvhéten Az ünnepi könyvhét alkalmá­ból megyénkben több irodalmi előadás lesz központi előadó­vá], Így Hevesen október 2-án irodalmi előadás, előadó: Vihar Béla költő. Október 4-én Eger­ben irodalmi előadást tart "Fa- zeïïës Anna írónő. Irodalmi elő­adást tart Palotai Boris októ­ber 4-én Gyöngyösön. Az elő­adásokat több helyen könyvvá­sárral kapcsolják össze. w Né prajzku tatással foglalkoznak a hatvani közgazdasági technikum tanulói A hatvani közgazdasági technikum tanulói néprajz- kutató szakkört alakítottak. A szakkör elsősorban a megye népi hagyományait, régisé­geit kutatja. Az első szakkörön helynévmagyarázatokkal fog­lalkoztak. Megbeszélik a me­gye több városának és közsé­gének eredetét és nevének je­lentőségét. így Hevés (község c megye) nevét a nyelvészet egyrésze az ófelnémet hevi és visa: szénarét nevéből eredez­teti. Eger: neve az égerfa ma­gyar nevéből származik. Erre mutat a régi térképen fellel- 1 tő Erlau: égerliget német el­nevezés is. A feltevés szerint, valaha hatalmas égerfaerdő- ség húzódott az északi Kárpá­toktól a Duna-Tisza közéig. Az égerfa szláv neve (szlovák jelsa) így sok magyar hely­névben megtalálható. (Ilosva, Jolsva, Jósvafő, Isaszeg, Irsa sőt talán Ócsa nevében is) Tálya községnév a francia- olasz telepítések középkori emlékét őí-zi. A francia taille magyarul vágást jelent. Mak­iár török személynevet ta­kar. Mák volt a név és a lár a többesszám képzője- ként került hozzá. KáZ nevé­ben török ige rejtőzik. Annyit jelent: maradni. Csány község valószínűleg a tatár Chán: vezér szótól kapta nevét, Vécs török személynév volt. Hatvan, Ózd, Apc (árpádkori Opuz) magyár személynevek voltak. A szakkör tagjai a helynév- kutatással egyidőben, a szülő­földi történelem feldolgozásá­hoz is igen érdekes adatokkal járulnak hozzá. Dr. HORVÁTH LEHEL Hatvan, közgazd. technikum Nagygyűlést tartottak Gyöngyös választói Az elmúlt vasárnap Gyöngyös város választópolgárai nagy­gyűlésre jöttek össze a járási kultúrotthon nagytermében, hogy közelebbről is megismer­kedjenek a Hazafias Népfront feladataival, jelentőségével és programmjával, valamint « je­lölő gyűlések lefolyás álnak szer­vezeti kérdéseivel. A város majd minden társadalmi rétege kép­viselte magát a gyűlésen: ipari munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, tisztviselők és kisiparosok hallgatták Rácz Géza és népi zenekara muzsiká­ját amely 3 gyűlés megkezdé­séig szórakoztatta az egybe­gyűlteket. Molnár Nándor, a Hazafias Népfront előkészítő bizottsága nevében köszöntötte a gyűlés részvevőit, majd pedig; az út­törők zászlóval vonultak fel a díszemelvényhez, hogy átadják kedves ajándékukat, a virág­csokrot a. megválasztott elnök­ségnek. Ezután Marosán Lajos elvtárs. a városi párt-végre­hajtó bizottság titkára emelke­dett szólásra és részletesen is­mertette a Hazafias Népfront létrejöttének okait, feladatait, rámutatva a Népfront történel­mi hagyományaira. A gyűlés részvevői mindvégig feszült ér­deklődéssel hallgatták a beszá­molót, mely széleskörű politikai munkára, a Népfront programm- ja végrehajtására hívta fel a választók figyelmét. A nagygyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. Q Új folyóirat: a Közgazdasági Szemle A közgazdaságtudomány fej­lesztésével kapcsolatos felada­tok szükségessé teszik, hogy új közgazdasági folyóirat foly­tassa és emelje magasabb színvonalra a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle által megkezdett munkát. Október­ben új folyóirat indul Köz- ga'dasági Szemle címen, s a Magyar Tudományos Akadé­mia kiadásában. Az új Közgazdasági Szemle I Magyar-Szovjet Közgazda­sági Szemlénél jóval nagyobb terjedelmű tesz és gazdasági életünk legfontosabb problé­máiról közöl cikkeket hazai szerzőktől. Előfizetési ára: negyedéven­ként 15.— forint. A legköze­lebbi negyedévre (október— december) szóló egyéni elő­fizetések beküldését október 10-ig kérjük a Posta Központi Hírlapiroda címére. (Budapest. V. kér. József Nándor-tér 1. Telefon: 183—022). vins rtauwjjii eercsáijercx’ NÉPÚJSÁG AZ MOP HEVESHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA elintézte Ivády Sulyok Balázs ivádi lakos, ki a gyöngyösi növény­védő állomás dolgozója, júli­us és augusztus havi fizetését nem kapta meg. Közbenjárá­sunkra a gyöngyösi növény­védő állomás még ebben a hó­napban kifizette az elmaradt összeget. * Fónagy Árpád és az egri járási tanács több dolgo­zója az elmúlt évben nem kaptáik meg az ebédhozzájá­rulási pénzt. A megyei tanács pénzügyi osztálya kiutalta a járási tanács dolgozóinak és Fónagy Árpádnak több mint egy éve elmaradt ebédhozzá­járulási pénzét. ■k Németh Jánosné egri lakos által előadott panasz a Szé- chenyi-út 45. szám alatti rendelőre, a megyei tanács egészségügyi osztályán elinté­zést nyert a betegek érdeké­ben. Kovács Sándomé füzesabo­nyi lakos a kézműipari válla­lathoz beadott házi munkáért, 14 gyermckruhácrt, megkapta a munkadijat. ★ Hajós Gyulának, az MTH- iskola tanárának lakásügye, amely hosszú idő óta húzódik, a napokban végleges elinté­zést nyert. Hajós Gyula meg­kapta a lakáskiutalását. \jj gép- és gyorsíró iskola nyílt Egerben Uj gépíró és gyorsíró-iskola nyílt meg Egerben ( Klapka-út 7. sz.) Az egyéves iskolába október 10-ig fel­vehető, aki érettségi (képesítő) bizo­nyítvánnyal rendelkezik, aki az ál­talánosiskola VIII. osztályát, vagy ezzel egyenértékű képesítést kitűnő, jeles, vagy jó általános eredménnyel végezte el. Tandíj havi 60. forint. EGYSZERŰBBEN IS LEHETNE (Tudósítónktól.) Jó néhány évvet ezelőtt még sok ne­hézség állott gyü­mölcstermelőink előtt, ha terményeiket érté­kesíteni akarták. A községekben nem volt átvevőhelu és gyak­ran 15—20 kilométer­re gyalog keltett ci­pelni a sok gyümöl­csöt. így ki voltak szolgáltatva a keres­kedők és a spekulán­sok üzérkedéseinek, mert tudták, hogy úgy adják el, ahogy kérik, mert vissza már úgysem cipeli senki. Most már a Mező- ker úgynevezett nos- tro-teíepeket létesített a gyümölcstermelő falvakban. Ez így rendben is lenne, mert az igen hálás dolog, de folytonos panasz van az át­vételre, vagyis a Mezökerre. M’k ezek a panaszok? Sok a huzavona, várako­zás, hol leértékelnek, hol felértékelnek, hol ennek, hol annak az árunak az átvételét szüntetik meg és leg­több esetben előzetes értesítés nélkül. Pél­dául legutóbb a szer­ződéses hagymát nem vették át. azelőtt a burgonya begyüüését szüntették be. Mi az oka ennek a határo­zatlanságnak és kap­kodásnak? Talán ke­vés a munkaerő és nem győzik átvenni a gyümölcsöt vagy az egyéb terményt? Sőt. sok is és hozzá­tehetjük, indoko'atla- nut sok. Szemléltető példaként nézzük meg. min megy keresztül az áru, amíg a ter­melőtől a Mezöker rekeszeibe kerül. A minősítő csak ránéz az árura és véleményt mond róla. Ezzel a munkája véget is ért. A mázsádö ráírja a mázsacédulára a net­tó- és bruttósúlyt. Az adm'niszfrátor ráírja a mázsacédulára a ki­fizetendő pénzössze­get. A pénztáros fi­zet. Es végül jönnek- mennek a kiküUlöttek, rendszerint taxival, hosszasan vitatkoz­nak a telepvezetővel, miközben a dolgozók türelmetlenkednek, szünetel az átvétel. Tehát van munkaerő bőven, illetve túl- bőven, de ezek a kö­vetkezőképpen is el­végezhetnék munká­jukat: A mázsáló egy­ben minősítő is lehet­ne. az adminisztrátor pénztárosi minőség­ben is dolgozhatna. Ez csak egu nostro- telepen két felesleges munkaerőt jelentene. A gyöngyösi járás­ban tíz ilyen telep van. és így máris 20 felesleges munkaerő­vel keltene keveseb­bet fizetni és ezzel államunknak havon­ként mlntegu 20 ezer forintot takarítaná­nak meg. A telepeken pedig nem veszne el a sok bába közt a gyermek. Erki János FEL A FEJJEL Az egri Vörös Csillag filmszínház október 7-től. a gyön­gyösi Szabadság mozi pedig október 21-től tűzte műsorára a „Fel a fejjel“ című zenés, magyar filmet. A felszabadulás előtti napokban kezdődik a film eseménye. Hőse Peti, egy vándorcirkusz-társulat ágrólszakadt bohóca, akinek minden vágva, hogy végre önállóan szerepelhessen, s előadhassa nagy számát, amelytől annyi sikert remél. A fel- szabadulás után Peti visszatér Budapestre, s számos vidám, kacagtató jelenet, bonyodalom után végre eléri célját: a Nagycirkusz ünnepelt bohóca lesz. A film főszerepét Latabár Kálmán Kossuth-díjas, kiváló művész alakítja. MOZIK MŰSORA: F.GRI VÖRÖS CSILLAG FILM­SZÍNHÁZ: szeptember 30-tól október 6-ig: Anna a f'rje nyakán (szovjet) október 3-án, vasárnap délelőtt 11-kor matiné: Holnap mindenki táncra perdül. EGRI DÓZSA FILMSZÍNHÁZ: szeptember 30-tól október 5-ig: örökség a ketrecben (német), október 3-án vasárnap délelőtt 11-kor matiné: Széttört bilincsek. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: szeptember 30-tól oktpber 6 ig: É'etjei (magyar) október 3-án. vasárnap d. e. 11-kor matiné: Első boxke^ztyü. GYÖNGYÖSI PUSKIN: október 1—6-ig: Anna a férje nya­kán I zeviet) október 3-án vasárnap d. e. ll* kor matiné: Reszket a föld HATVAN: szeptember 30-án: Késik a vonat ck.óbcr 2—4-ig: Egy éj Velencé­ben (osztrák) ok'éber 3-án vasárnap d. e. 11-kor matiné: Kronstadt tengerészek. FÜZESABONY: szepíember 30-án: Kémek a vo­naton (csehszlovák) október 2—4-ig: Törvénycnkiviili lovag (olasz) október 3-án vasárnap: d. e. 11-kor matiné: Afrikában történt. Eogoly : Bulyba Tárász L A múlt század első felének gy orosz realista írója e re­gényében szinte lüktet a fékte­lenül áradó jókedv, a tomboló vidámság, az ellenség — az el­nyomók — izzó gyűlölete és a határtalan hazaszeretet. Buly­ba Tárászt általában roman­tikus műnek tartják, de a ro­mantikus vonások mellett fel­tűnik a részletrajzok realitása. A tájleírásokban remekel a realisztikus művész és a cso­dálatos tájhangulatok a ma­gyar rónát juttatják eszünkbe. Kónya Lajos: Iskolások Kétszeres Kossuth-díjas köl­tőnk gyermekvers-ciklusa 16 versből áll. Témáját többnyire az iskolai életből meríti, meg­mutatva a mai iskolát, ahol már szabad és boldog gyerekek készülnek fel az életre. Versei­nek hangja könnyen utat talál a gyermekek szívéhez s az él­ményt, amit versei nyújtanak, még jobban elmélyítik a szép, színes rajzok Bárdos László: A dzsidáskapitány Az 1848—49-es szabadság- harc egyik lengyelszármazású ifjú hőséről, Rulikovszkij kapi­tányról szól a kisregény, aki a cári hadsereg tisztje volt, de átállt a magyarok oldalára. A világosi fegyverletétel -után Görgey kiszolgáltatta Paskie- vicsnek. A cári hadbíróság ha­lálra ítélte. Nagyváradon vé­gezték ki, s ott is temették el. Sírját és emlékét még ma Ls híven őrzik Nagyváradon, A rádió neves művészei megyénkben A rádió neves művészei (Béres Ferenc, Lorewz Kornélia, Mari néni. Gergely bácsi) megyénkben jutalomműsorral aján­dékozzák “meg a begyűjtésben élenjáró községek dolgozó pa­rasztjait az alábbi időpontban. Szeptember 30-án este 6 órakor: DOMOSZLÓ, este 8 óra­kor: MÁRKÁZ. Október 1-én este 6 órakor: EGERSZALÖK, este 8 óra­kor: VERPELÊT. Magyar liormányküldítlsóg utazott a Kínai Népköztársaságba A Kínai Népköztársaság fel- szabadulásának ötödik évfor­dulója alkalmából rendezett ün­nepségekre szeptember 23-án magyar kormányküldöttség uta­zott Pekingbe. A küldöttség ve­zetője Hegedűs András, a mi­nisztertanács első elnökhelyet­tese, földművelésügyi minisz­ter, tagjai: Szalvai Mihály altá­bornagy és Szkladán Ágoston, a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövete. A kormányküldött­ség szeptember 26-án érkezett Pekingbe. — A nagykökényesi Táncsics terme’őszövetkezet tagsága a dunaszegi Rákóczi tsz meg­segítésére hat mázsa kenyér- gabonát küldött. (Szeksziua Mihály.) az őrséget a falakon? Melyik vártának ki a parancsnoka? A legények közül ki vágta ki a re­zet? Az adatokat mind pontosan feljegyezte, a feljegyzések alap­ján született meg „Kéncsös Kassa városában” az Egervár

Next

/
Oldalképek
Tartalom