Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)
1954-09-23 / 75. szám
1954 szeptember 23. csütörtök. NÉPÚJSÁG 7 __ L átogatás Kerekharasztori Az elmúlt vasárnap a ru>- rekharaszti Uj Élet termelő- szövetkezet tagsága UnneplÓDe öltözve beszélgetett a szövetkezet irodája előtt egy idős bácsival, Erdélyi Jánossal, a szövetkezet agronómusával. A? emberek valakit várnak, valamilyen vizsgatételre készül ma a szövetkezet. Nem is kel1 sokáig várni. A láthatáron eg> autóbusz tűnik fel és máris kiáltja a termelőszövetkezet nőké, jönnek, jönnek a vendégek. A kölcsönös üdvözlések után a vendégek — Kál község dolgozó parasztjai — elmondják: eljöttek, hogy megismerkedjenek a szövetkezet életével és terméseredményeivel. A szövetkezet elnöke, Jalo- veczki István, elmondja a szövetkezet történetét megalakulásától egészen napjainkig. Erdélyi János agronómus álról beszélt, hogy a szövetkezet földterülete — a 30 százalékos jégkár mellett is — búzából 1J. rozsból 11.30 mázsa holdan- kénti átlagot adott. Büszkék dinnye termelésükre is, mert felülmúlták a híres csányi dínnyetermelőket is. Ezek után határszemlét tai- tottak és megcsodálták a szövetkezet kukoricáját, amelyek között több cső majdnem tél méter hosszú. Ez a heterózis, négyzetes kukorica — magyarázza az agronomus. — Holdanként 45 mázsát takarítunk be ebből. A küldöttség tagja! közül mindjárt meg is jegyzi Hevér István, hogy ezt érdemes termelni, négyzetesen és jövőre majd ő is így veti. Megnézték a cukorrépát is, ameiv körülbelül 250 mázsát ad holdanként. Dícséretreméltó az állattenyésztés, A szép állatállomány között sok-sok kismalacot lehet látni. Ebéd után élénk vita alakult ki és többek között Antal Antal káli dolgozó paraszt elmondotta, hogy ő nem tudott ilyen eredményeket elérni, pedig minden munkát megadott a földnek. A káliak megfogadták, hogy az itteni tapasztalatokon okulva jövőre ők is többet termelnek. Az egyik vendég közbeszól. hogy nemsokára majd ők is szívesen látják vendégül a kerekharaszti termelő- szövetkezet tagságát szövetkezetükben. Véget ért a tapasztalatcsere napja. Az autóbusz megint eltűnt a porfellegben. Visszatérő utasai büszkén és megelégedetten gondolnak a termelő- szövetkezet munkájára. Sebestyén János Hatvan A tél előtt Petőfibányán A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt dolgozói ebben az évben sok sikert értek el. A bányásznapig több, mint 50.000 tonna szenet termeltek esedékes tervükön felül. Nem akarnak lemaradni a jövőben sem, s elhatározták, hogy a lemaradó trösztök adósságának törlesztését november 7-ig újabb 5000 tonna terven felüli szén termelésével segítik. A terv teljesítésének alapja elsősorban a munkahelyek állandó biztosítása. Ezt tartják szem előtt a Mátravidéki Tröszt műszaki vezetői, akik gondoskodnak előkészítéséről. Jelenleg öt új frontot készítenek elő, hogy a téli hónapokban sç legyen fennakadás a termelésben. Petőfi-altárón, a tröszt legnagyobb üzemében október 10-re elkészül az új I XII-es eevszárnyú front, melyet hazafele fejtenek majd. Az eddigi tapasztalatok során bebizonyosodott, hogy a hazafelé haladó frontokon 30—35 százalékkal emelkedik a termelés. Éppen ezért, ahol erre mód van. rátérnek a hazafelé való frontfejtésekre. A rózsa- szentmártoni IX-es aknaüzemben két új frontot készítenek elő, a X-es és a Xl-es számút. A X-es a napokban elkészült és rövidesen megkezdik benne a telepítéseket. A gyöngyösi XII-es aknaüzemben ugyancsak elkészült a XV-ös számú front, mely szintén hazafelé haladó lesz. A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt üzemeiben még az ősz folyamán öt új fronton kezdik meg a termelést, Jól sikerült a Verdi-est Egerben A zenei ismeretterjesztő előadások sorozatában 18-án, ismét előadást rendeztek az egri járási kultúrházban. Ez alkalommal Giuseppe Verdiről, (1813—1901), a 19. századbeli olasz opera nagy mesteréről tartott Geibinger Sándor főiskolai tanár igen érjékes beszámolót, amelyet művészi átéléssel a Suha-Cserniczky zenekar Verdi betétszámai emelték. Verdi a dallamosság nagy mestere. Dallamai népdalokként terjednek a velencei gondolások között. Firenze piacai, Róma és Milánó sikátoraiban, megcsillogtatva az olaszok előtt a szabadságharc reménysugarát. Garibaldi mellett a szabadságmozgalom élén ott látjuk Verdit. Felfigyel a társadalmi visszásságokra és művészetében hangot ad ennek is. Kifejezi a társadalom egyenlőtlenségét, az osztály- harco, és ebből fakadó tragédiákat mutat be. E müvei felé oda lehetni írni a forradalmi újság, az „Ifjú Itália“ jelszavát: „Büntessétek igazsággal elnyomóinkat.“ A Rigoletto, Trubadúr című operáiban a feudális udvarok légkörét, a semmittevő főurak ocsmány, és durva szórakozását festi a szerző csodálatos dallamaival, ugyanakkor szélesen áradó, szárnyaló melódiák, együttesek és áriák gyönyörködtetik a hallgatót. A Traviatában a polgári társadalom züllöttségére mutat. Hősei a kisemmizettek, a megalázottaík, akik a társadalmi rendszer hibájából nyomorognak, s elpusztulnak. Ezek az operák nemcsak új tartalmukkal emelkednek ki, hanem azzal is, hogy a kor és jellemek ábrázolásában Verdit az igazságra való törekvés vezette. Verdi művészetének csúcspontját három utolsó művében éri el. „Aida“ a békevággyal telített igazi olasz nagyopera, intő szózat az igazságtalan háború ellen. Tömegkórusai, látványos felvonulásai, balettjei, meleg keleties színezetű dallamai, harmónia világának zeng- zetessége, kifejező j>reje a legszebb operák egyikévé teszik. „Falstaff“ csupa kacagás, felszabadult derű, színes, bátor zene, gazdag hangszerelés, mellyel Verdi életművét megkoronázta. Végül Mauzoni, a forradalmi költő, halálára írja gyászmiséjét, a „Requiemet“. Ez is a Verdi operamuzsikának jeleit viseli. Verdi bátor kiállása, népéhez való hűsége az egységes Olaszország, az egész emberisér ügyét szolgálta, amikor a zeneművészet útját egyengette. A polgári társadalom művészi útvesztőjében megmutatta, hogy a való élet művészi ábrázolásával a népzenére támaszkodva magasra lehet jutni. Nagy mulasztást követnénk el, ha a Verdi-est alkalmával nem emlékeznénk meg arról a félezer kultúrszomjas közönségről, amely — a jó szervezés következtében — a Járási Kul- túrház nagytermét megtöltötte. Bebizonyosodott, hogy dolgozó népünk már megértette és megszerette a komoly zenét és részese kíván lenni annak a kultúrforradalomnak, melyben megujhódott nemzetünk zenéje kivirágzik. Korsós Nándor Eger Bírósági ítélet A hevesi járásbíróság ifj. Pető József 35 éves tarnabodi kisparasztot, — aki június és július hópapban három borjút vágott feketén és á2 így szerzett húst eladta — egyévi és kéthónapi börtönbüntetésre ítélte. A vádlott bűntényét fokozza az a körülmény, hogy a hevesi járás északi részén még most is gyakoriak a feketevágások és a fekecevágok különösen a borjút pusztítják. Az ítélet nem jogerős. A petőfibányai lakótelep az egyik új lakásból nézve HÍREK SZEPTEMBER 15-én este a szolnoki Szigligeti Színház a „Giilbaba“ című háromfelvo- násos operettet mutatta be a hevesi dolgozó parasztoknak. ÍJ HEVESEN október 2-án, Hatvanban október 3-án, Gyöngyösön és Egerben október 4-én, irodalmi est keretén belül, írók és művészek részvételével veszi kezdetét az ünnepi könyvhét. A PETŐFI ALTARO 27-es frontján a Dózsa DISZ-fejtési brigádja 125, a 'özsai IX-es aknán Trombitás András és ifi-brigádja 152, míg a Zelnikbrigád 125 százalékos teljesl- . téssel köszönti az ifjsisági la- I lálkozót. J — A HEVESI JARASBAN párosverseny folyik a termelőszövetkezetek között. A verseny legjobbja a pélyi Rákosi termelőszövetkezet, amely szeptember 20-ra learatta 155 katasztrá- lis hold rizsterületét. A csép- lést 26-ra befejezik. A héten a járás összes szövetkezete befejezi a rizsaratást, s a következő héten pedig a cséplést. (Nagy István) — A KÁLI ÉS A SARUDI földművesszövetkezetek 100 százalékra teljesítették mákgubó begyűjtési tervüket Munkájúiéhoz hozzájárult az úttörők, pedagógusok, dolgozó parasztok, és termelőszöv etkeze- tek segítsége..Elmaradás a ka- rácsondi földművesszövetkezetnél tapasztalható (Kovács József.) A NOVAJI ELNÖKASSZONY NÉGY ÉVE annak, hogy végleg száműztük a szorongást a községháza előszobáiból. 1950- ben országszerte megválasztottuk a heiyi tanácsokat, a nép fiai, egyszerű emberek, gyári munkások, dolgozó parasztok ültek a parasztokat lenéző jegyzők helyére. Először történt meg, hogy asszonyodra bízták egy-egy falu vezetését. Hogy ez helyes volt, az ezerszer is bebizonyosodott. Asszonyaink a falu vezetésében is megálltak helyüket. Loványi Mihályné, Novaj tanácselnöknője is hosszú, küzdelmes utat tett meg a tanácsválasztás óta. Ez a törékeny, barna asszonyka az igazi falusi vezetőt mintázza meg. Nem hivataloshangú, zord papírpocsékoló, hanem igazi ember, olyan, aki nem tudja közömbösen végighallgatni a faluban lakók kisebb- nagyobb panaszait, aki együtt él, együtt örül falujával. Négy éve, hogy tanácselnök, de ez a küzdelmekkel. nemegyszer balsikerekkel teli négy év mindig emlékezetes lesz számára. De nem küzdött hiába. Ez alatt az idő alatt forrta ki magát a falu kötelességtudó emberek közösségévé. * A TEJCSARNOKOT, aho! a tanácsválasztás előtt dolgozott, nehezen hagyta ott. Este, a tanácsülés után izgatottan tért haza. ügy határozott, hogy nem teljesíti a falu kérését, nem lesz tanácstitkár. „Iskolám sincs, hogy értek én a falu vezetéséhez?“ — próbálta magát lebeszélni. Akik bíztak benne, megnyugtatták: „Ne félj, ott is megállód a helyed.“ S Loványiné, ha vonakodva is, másnap bement a hivatalba. Hűvösen fogadták. Félszegen megállt az ajtónál, még hellyel sem kínálták az új tanács- titkárt. Ez kimondhatatlanul fájt neki. Már vissza akart fordulni, de eszébe jutott az a sok bíztató arc, melyet akkor látott, amikor megválasztották. S maradt. Leült, tollat adtak a kezébe. Valamikor a bíró irt vele. Szét- nyárjadt, eldobni való penna volt, nem lehetett írni vele. Nézte, nézte, miért van ez, miért nem akarják, hogy ő dolgozzon. Az első csalódást — mint anya a síró gyermeke arcáról a könnyet — úgy törölte le — a falusi nép bizalma. Hozzáfordultak, ha valami bántotta őket, tőle kértek tanácsot, mert hisz közülük való volt. Ha az első nap nem is, de hetek múltán kezdett eligazodni a hivatali munkában. Epv hónap múlva tanácselnök lett. Ez 1950 őszén történt. ★ NÉGYSZER kerülte meg a földet azóta a nap, s a kíváncsi nap évről évre örömteli változásokat figyelhetett meg a kis hegyi falu életében. Mint a jó gazda portája, úgy gyarapodott a falu. A tanácsválasztás évében mélyfúrású kúttal gazdagodtak, ez majdnem 40 ezer forintjába került az államnak, de nem múlt el év, hogy valamit ne kapott volna a falu. A fiatalok is a tanácshoz fordultak: „Istállóban táncolunk, kultúrház kellene, szeretnénk moziba járni“ — kérték, s a tanács segített. Addig jártak a megyei és az országos szervek nyakára, míg nem kaptak 10 ezer forintot a kultúrház átalakítására. Ezt követte a 23 ezer forint értékű mozigép, még 100 karszéket is sikerült szerezni az új mozihelyiségbe. A falunak más is kellett. A faluvégi híd rossz volt, emiatt nagyot kellett kerülni. Sok gazdagvűlésen elpanaszolták, de a megye nem akart tudni róla, nem volt rá pénz. Ahogy Loványiné visszaemlékezik, ezt tudták legnehezebben megszerezni. Sokat járt utána szei.-éiyesen is, végre sikerült 18 ezer forintból — félig társadalmi munkával — felépíteni a faluvégi hidat. Ezzel sem állt meg a gyarapodás. A múlt évben közkútat kaptak, az idén csak útjavításra 15 ezer forintot költöttek, rendbehozták belőle a falu lesüllyedt útjait. Kevés község dicsekedhet ennyi jótéteménnyel, de a falubeliek talán nem is gondolják, vagy természetesnek veszik, hogy mindezt a tanácsnak, sokszor Loványinénak köszönhetik. Sok jót hozott tehát Novajnak a tanácsrendszer az elmúlt négy év alatt. ★ A NAGY ÜGYEK intézése — mely érdekelte a falu minden lakóját — egyedül mégsem tudta volna kivívni a nép szeretetét az elnökasszony iránt. A falubeliek hozzá fordultak igazságot tenni, ha valami hiányzott, vagy ha valamit nem helyeseltek. A segítés nem maradt el. Mint jó anya a családban, úgy békített össze haragvó embereket és tett igazságot az éveken át civódó szomszédok között. Mindig jóleső érzéssel gondol Loványiné Papp Barnabásné és Kós Árpád ügyére. Jó szomszédok voltak, de úgy esett, hogy Kóstol elloptak 200 faragott követ, amivel szomszédjának tartozott. Pappné jogosan követelte tőle. s az ügy az elnökasszonyhoz került. Öt kérték meg, tegyen igazságot. Loványiné meghallgatta őket. Úgy irányította a beszélgetést, hogy mindkét fél engedett valamit. Ám a megegyezés csak nem akart sikerülni. Erre elmondott nekik egy esetet, hogy két szomszéd egész életében marta egymást egy agyonütött tyúk miatt. „Nem éri meg maguknak sem, hogy egész életüket haragban éljék le néhány kő miatt“ — mondta nekik, s erre gondolkodóba estek. Pappné békejobbot nyújtott, Kós is belátta, így a helyes, s kibékültek. Kós kitermelte a hiányzó követ, nem marják egymást évekig, mint ahogy az szokott lenni, míg az ilyen ügyekre nem sok gondot fordítottak. Sokszor még éjszaka is felzörgetik, hogy tegyen igazságot, különösen civódó házaspárok között. S ez a törékeny, fiatalasszony m'ndig megtalálja azt a hangot, hogy a haragos emberek mosolyogva, a veszekedő házaspárok békében — s hálával gondolva a tanácsra — távozzanak. ★ CSAK AZ TUDJA értékelni a különbséget a mostani tanácsháza és a régi községháza közt. aki emlékszik Tilles Bélára, a falu régi, rettegett jegyzőjére, aki nem vette emberszámba a parasztokat, s kiíratta ajtajára: „Tilos a kézfogás“. Ha valaki mégis rászánta magát, hogy elmondja panaszát, ráoi dított: „Mit akarsz? Nem látod, hogy dolgozom!“ Most nem hiába bíznak a tanácsban, nyugt «Han járnak oda, panaszuk meghallgatásra talál. Azt, hogy a tanács figyelemmel kíséri még a földművesszövetkezetek működését is és közbelép, ha hiányos a falu áruellátása — arra buzdította a novajiakat, hogy meghálálják ezt a gondoskodást. Évről évre kevesebb baj van a beadási kötelezettségek teljesítésével. Nagy eredménynek számít az, hogy a tavalyi 61 hátralékos helyett az idén csak Berec Antalt kellett elszámoltatni. Persze, itt sem mindenki érti meg. miért kell teljesíteni a beadást, ezért sok nevelőmunka kellett ahhoz, hogy így megváltozzanak az emberek. Sok éjszakába nyúló vita volt, melynek az lett a vége, hogy másnap elindult a kocsi a terménybegyüjtő helyre. Az elnökasszony maga győzte meg a legkonokabb gazdákat. B. Lajost, K. Lászlót, akik mindig hátul kullogtak a beadás teljesítésében. E fontos felvilágosító munkában nem érezte magát egyedül. A helyi párt- szervezet lépten-nyomon segítette, ha volt ;s néha nézeteltérés köztük, azt csak az össze- gyülemlett munka hozta. Az elsuhanó évek nemcsak örömöt hoztak Novajra. Néhány év bizony sok szomorúságot okozott, sok hiábavaló töprengést. Loványinénak is. „Ugyan, milyen hibát követtem el, hogy egyre-másra hagyják itt a földet az emberek, s mennek az iparba dolgozni. Talán nem jól vezettem a Községet?“ — töprengett gyakran. Amint később is bebizonyosodott, nemcsak Loványiné hibája volt ez. De kijavították. Gál Jánosék, Ferenc Józse- fék visszatértek a földhöz, az ősszel már szinte egymás kezéből kapkodták a tartalék- földeket Novajon is. * NEM VALÖ asszonynak a .harc — mondották régen — habár ennek az ellenkezője már sokszor bebizonyosodott, különösen a felszabadulás óta érvényes, hogy a nők minden területen megállják a helyüket. Míg Loványiné a falu ügyeit intézte, sok időt kellett áldozni a kulákok fékentartására is. Minden piszkos módszert kipróbáltak a megvesztegetéstől a csalásig, hogy kihúzzák magukat a törvényes kötelezettségek teljesítése alól. Nagy gy. Lajos kulák két nagy süldőjét tagadta le, 25 kilóst adott be helyette. Máskor tehenét íratta át Papp Lajosra, nehogy elvigyék a beadásba. Bizony éberség és figyelem kellett ide, hogy mindezt az aljasan kitervelt szándékot meghiúsítsa. Loványiné szilárdan állott a lábán, tudta kötelességét. Szilárdan állott akkor is, mikor bosszúból a falu kulákjai széltében-hosszá- ban azt terjesztették róla, hogy a pappal cimborái, hogy az ő emberük lett. Tévedtek, mikor azt gondolták, hogy ezzel elszakítják a néptől. Igaz ugyan, hogy Loávnyiné követett el hibát is négy év alatt, nem is egyet. Néha túlzások is előfordultak. De egy percre sem ingott meg, ha hibát vétett, igyekezett gyorsan kijavítani. ★ MIKOR TERVEIRŐL beszél, megemlíti, hogy ha törik, ha szakad, megszerzi a községnek a pénzt a patak szabályozására. Már megvan 70 ezer forint a műszaki költségekre, de addig jár utána, míg a többit is meg nem kapja a község. Sok szó esik itt a villanyhálózat fejlesztéséről is, természetes, hogy ez is az elintézésre váró ügyek közé került. Könnyebben megy már a falu ügyes-bajos dolgainak intézése, hisz nemrég jött haza féléves közigazgatási iskolából, s az egykori summáslány, ma már olyan magabiztosan irányítja faluja életét, mintha mindig ezt csinálta volna.
