Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-19 / 74. szám

2 NEPUJS "ÁG 1954 szeptember 19. vasárnap. Gyurkó Géza: L - Hozzászólás a tervezethez A széles vitához hozzászólok én is. Prózában? Versben? — egyremegy. Az új törvényszületésnél bába, a milliók közül egyik én legyek. Szólok, mert számat szóra nyitni nemcsak lehet, hanem jogom, sejtjeként az óriás ujjúnak jövőnk sorsát magam fonom. De nem paragrafust vitázok, a bevezetőhöz szólok én: „Az egész nép jogalkotása’* — ezt, kérem a törvénybe felvegyék. Volt törvényünk — ki tudja, mennyi? Gyártotta sok agyafúrt jogász, az évszázadok vastag fóliánsa őrzi Werbőczy Tripartitumát, a botbüntetést, az első éj, a primae noctis aljas jogát, a száz választási törvényt, Dózsa György tüzes trónusát. A törvényt, mely halállal írja, ki az igazságért szót emel... Öh, volt törvényünk, úri törvény, hazug, gyilkos, tán ezer. S ki a sok törvényhozót etette s kin a jog ostora csattant, ha a jog nevében belerúgtak, köszönhette levett kalappal. Haj, de rég volt, sok-sok éve, múlt már, lassan történelem, s kik, jó, ha nevüket leírták, most alkotják a törvényeket. Törvényt, hogy a falu is szeresse a színházat, mozit, könyveket, törvényt, hogy holnapunk a mánál kincsektől terhesebb legyen. Törvényt, hogy kinek fontos, sürgős dolga van a joggal, ne bókoljon az igazságért gyűrögetett kalapokkal... Az új törvénnyel nem vitázni, csak emlékezni szóltam... elnézést hát mindenkitől, ha hosszadalmas voltam. Megalakult a népfront megyei előkészítő bizottsága Megyénk politikai, társadal­mi, kulturális, tudományos, egyházi élet vezető képviselői a megyei tanács dísztermében értekezletet tartottak, amelyen megalakították a népfront megyei előkészítő bizottsá­gát. Az előkészítő bizottság tag­jai: Árvái Dezsőné MNDSZ megyetitkár, Furucz János, a szakszervezetek megyei elnö­ke, Patócs József római ka­tolikus érseki helynök. Rab István kiskörei tsz-dolgozó, dr. Kazella József, a mátraházi állami szanatórium főorvosa, Lendvai Vilmos, a megyei ta­nács elnöke, Lehóczki Alfréd, a DISZ megyebizottság titká­ra, Erdélyi Ferenc, az MDP Hevesmegyei Pártbizottság másodtitkára, Gál István fü­zesabonyi egyénileg dolgozó paraszt. Szántó Imre főiskolai tanár, Kalcsó István pctőflbá- nyai sztahanovista bányász, Az előkészítő bizottság meg­állapodott abban, hogy az el­következendő időben segítik a járási, városi, illetve községi előkészítő bizottságok munká­ját, segítik megyénkben a Ha­zafias Népfront Bizottságok megalakulását. Végül határozatot hoztak arra, hogy két hét múlva ta­lálkoznak ismét, ahol beszá­molnak végzett munkájukról, s meghatározzák az elkövet­kezendő idők feladatait. Kitüntetett mezőgazdasági dolgozóink (Legutóbbi lapszámunkban közöltük megyénk közelmúlt­ban kitüntetett mezőgazdasági dolgozóinak egy részét. A töb­biek nevét foytatólagosan kö­zöljük.) II. rész. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója jelvényt kapták: Oláh István, Gyöngyöshalász; Kiss László, Gyöngyös, járási tanács; Bakos Sándor, Péter- vására; Imre Sándor, Füzes­abony; Rátkai Borbála, He­ves; Tóth Flórián, Eger; Buzma Sándor, Hatvan. Mintagazda jelvényt kaptak: Remény: Illés. Hatvan; Maksa János, Hatvan; ifj. Laczkó Jó­zsef, Hatvan; Király Pál, Lő­rinci; Surányi József, Lőrinci; Illés Gábor, Zagyvaszántó; Tóth András, Heréd; Katona János, Nagykökényes; Szabó Illés, Nagykökényes; Petrik Ferenc, Nagykökényes; Tóth Imre, Heréd; Püspöki László, Boldog; Nagy Gyula, Verpe­léti Petrány k. József, Verpe­léti Petrány András, Verpeléti Molnár Sándor, Ostoros; Tuza János, Maklártálya; Kárpáti János, Maklártálya, Sütő v. Bertalan, Egercsehi; Kakuk Gyula, Novaj; Csuhaly Miklós, Novaj; Helli István, Eger?.. .gzalók, id. Kadlott Miklós, Egerszólát; Farkas József. Fel­német; Molnár György, Dem- jén; Román Antal, Kerecsend; Pallagi Bernât, Eger; Mezei József, Eger; Tóth József, Eger; Barczi Antal, Andomak- tálya; Mata k. József, Eger- bakta; Kovács István, Tenk; Pethő Kristóf, Harangi Gás­pár, Tarnabod; Gulyás Már­ton, Tarnaszcntmiklós; Fhivvw Jgnps, Hevesvezekény;”Csutor Gáspár, Sêluiït János, Német János, Kisköre; Szabó László, Tarnazsadány; Pintér Sándor. Nagy József, Erdőtelek; Pethő Antal, Erk; Juhász István, Bocomád; Bessenyei József, Tárnáméra; Árva Miklós, Erk; Nagy Béla, Tiszanána. (A kiskörei állami gazdaságban a rizsaratáshoz 500 munkást toboroz­tak, de a helytelen szervezés következtében már az első éjjel soknak nern jutott szállás, a második napon nem jutott reggeli, majd ebéd és vacsora. A munkások zúgolódtak, már az első napokban többen hazamentek, s a vezetőség tagjai — gyors és eredményes intézkedések helyett — egymásra hárítgatják a hibákat.) A genfi győzelem „A genfi győzelem“ címmel megjelent az Országos Béke­tanács legújabb külpolitikai fü­zete. A számos képpel il­lusztrált kiadványban két Genfben járt magyar újság­író, Méray Tibor és Novo- báczky Sándor számol be a genfi nemzetközi tanácskozás körülményeiről, az indokínai fegyverszünet kivívásáról. FELHÍVÁS! Az Országos Mezőgazdasági Kiállítást megyénk DISZ-fia- taljai közösen tekintik meg szeptember 20-án. A fiatalok számára a megyei DISZ-bi- zottság előre gondoskodott szállásról. Fiatalok! Jelent­kezzetek miné! többen a kiál­lítás közös megtekintésére. Vasúti költség féláru (50 szá­zalékos). A ciaaretta útia a dohánytól a füstid I Balázs bácsi, a á^resedő ■............. . hajú idős kocs is megállította a két szürkét a dohányárus fabó­déja előtt. Ostorát a falhoz tá­masztotta, azután a helyenkint már foszlányosodó, kopott nad­rágja zsebéből előkotort egy doboz Kossuth árát. Mindig azzal kezdte a napot, hogy rá­gyújtott . : ; bár ne tette vol­na! Az első szippantás után mérgesen földhöz vágta az él­vezhetetlenül rossz cigarettát. <— Verné meg az isten, vala­hol egy dohánygyár van! Mind azzal kellene elszívatni, aki készítette — mérgelődött és egy nagyot sercintett, majd fel­kapta ostorát, s hirtelen meg­rántva a gyeplőt, a lovak közé csapott Ilyenkor nem ajánlatos vele találkozni, egész napra elron­totta a kedvét. Senkihez nincs egy baráti szava, s haragosan jár társai között. A munkáját is csak immel-ámmal végzi. Nem is csoda, hiszen cigaretta a „reggelije“, a „vacsorája“, a vigasztalója, vagy most az utóbbi időben nagyon sokszor az elszomorítója is. De úgy van vele, mint a szerelmes ifjú, amikor haragszik kedvesére: se vele, se nélküle nem tud él­ni! De így van ezzel nagyon sok ember — ha nem is a szere­lemmel, de a cigarettával, azzal sok baja, bosszúsága van. Mi okozza a dohányosok sok bosszúságát? * I Az Üzemi csoportvezető el- I vágta a zsák spár­gáját, s kiborította a dohány egyrészét. Azután egészen a válláig belesüppedve, a közepé­ből emelt ki két marékkal. A dohánylevelek penészes, kelle­metlen szaga nyomban szétter­jedt, nem is volt szükség arra, hogy közelebbről vizsgálják meg. A Nyíregyházáról érke­zett ellenői azért mégis leha­jolt és a zsák minden részéből kihúzott egy-két csomót. Figyel­mesen nézte, forgatta a kezé- Wn. Nem volt azok között kü­lönbség, a fehér penészszálak úgy „futkostak“ a dohányle­veleken a helyenként nagyobb foltokhoz, mintha hosszú utak lennének, kisebb települések­kel. Akadtak olyanok is, ame­lyeket apró, zöldessárga pety- tyek tarkítottak, ezek a leve­lek nem értek be. Nem első esetben történt meg ez év folyamán, hogy a Nyír­egyházáról érkezett anyag el­len panaszt emeltek, különö­sen a tavaszi hónapokban, amikor a nedves, párás idő­járás miatt a gondosabb fer­mentálásra többször felhívták figyelmüket, sőt az is előfor­dult, hogy az érkezett dohányt visszaküldték. Ezzel sem bír­ták lelkiismeretesebb munkára a fermentáló dolgozóit. Újból használhatatlan, a meleg hatá­sára feldolgozhatatlan, máló anyag érkezett. ★ A tavaszi es5s idő, a hosz­-------------- szabb ideig már s záraz raktárban tartott külföl­di dohányokra is veszélyes volt. A görög, vagy a török dohányoknak magasabb a cu­kortartalmuk, ezért kevésbbé penészednek, mégis az ezekből készített cigarettákra is érke­zett panasz. Ezért a gyártás fo­lyamatához új ellenőrzési fel­adatot kapcsoltak: a nyers­anyag-raktárban a dohányleve­leket kiválogatják. Magyar Károlyné és Magvasi Dezsőné válogatók gondosan különrak­ják a gyanús kötegeket, de még egyetlen levelet is, ha hibát vesznek rajta észre. így az elő­készítőbe csak egészséges do­hány kerül, s még így is előfor­dul, hogy a benne hagyott fö­lösleges vízmennyiség meg­bosszulja magát. Rossz, a be­tegség csiráit magában rejtő anyagból nem tudnak a dol­gozók jó cigarettát készíteni. Kárbavész munkájuk, pocséko­lódik az anyag. Ezt kellene a nyíregyházi és valamennyi fer­mentáló üzemben érezni, a munkájukban kifejezésre jut­tatni, Az üzem műszaki vezetősé­gének nagy gondot okozott a minőségi hibák megszüntetése. A raktárban elhelyezett válo­gatás nem volt elegendő. A ké­sőbbi nedvezés miatt újból pe­nészes anyag került feldolgo­zásra, ezért az ellenőrzést szi­gorították meg. A nedvezőnek, a géphez adagolónak és a cso­magolás dolgozóinak egyaránt figyelniök kell a kezükbe kerü­lő dohányra és félrerakni be­lőle a penészest. A meósok- nak, átvevőknek és az osztá­lyok vezetőinek pedig — az eddiginél sokkal gondosabban kell nézni, valóban kifogásta- lan-e az áru. Időközben az ő munkájukat is ellenőrzik és ha az átvett dohánybélben, vagy a gyártmányok között selejtet találnak, megvonják tőlük a prémiumot. Erre a műszaki in­tézkedésre nagy szükség volt, s hamar eredményes lett. * I Idősebb barnaköpenyes asz- !-----------— szony ül az előké­szí tő dohányválogatói között.. Ráncos, összetapadt kezével széthúzza a köteg leveleit, s most nem veszi észre, hogy nemcsak a kocsány mellett, hanem az egész levél olyan, mint egy távolból nézett fehér­virágos rét. Valaki hozzászól, azután ő válaszol, s míg gon­dolatait teljesen betölti a be­széd témája, kezei mechaniku­san mozognak. Nem veszi ész­re, milyen beteg levelek kerül­nek a ládába. Götző Géza, az előkészítő osztályvezetője mesz- sziről meglátta a hibát, amely nem kerülte el Erdős Lajosné meós és Brunczvik Imréné teremvezető figyelmét sem. A párt már régen megtanította őket arra, hogyan kell a dol­gozókkal szeretettel, együttér­zéssel bánni, de arra is, hogv az ilyen súlyos hibákat nem szabad, s nem lehet elnézni. Közösen vizsgálták meg a lá­dákat, s nyolc kilót adtak visz- sza átválogatásra. — Ez volt az első büntetés, hiszen a mun­káért nem kapott pénzt. És az­óta hasonló eset nem történt az előkészítőben, a munka mi­nőségére nem hangzott el pa­nasz, sem a gyártás dolgozói, sem az ellenőrök részéről. Ezek a vezetők segítettek a nedvezés munkájának megjaví­tásában is. Ma már a nedvezett dohányt sem hagyják napokig átpuhulni, csupán 24 óráig. így csökkentik a penész terjedését a dohányban anélkül, hogy az a minőség rovására történne. * j Hiába dolgoznának . szív‘ ——--------------------------- bői a v álogatók, előkészítők, vagy a nedvezők a dohánygyárban, ha a gép-előkészítők és a gépke­zelők csak a mennyiségre gon­dolnának. A cigaretta minősé­gét a penészedés mellett az is rontja, ha kocsányvégek ke­rülnek bele, vagy hézagosán, puhára töltik. De a vágógép akkor végezhet jó munkát, ha az érkezett anyag előkészítése megfelel az előírásoknak. Augusztus elején közel 14 má­zsa száraz dohánylevelet kap­tak, amely vágás közben ösz- szetört, Szabó András, meós- vezető figyelt fel erre és az anyagszállító osztály vezetői­től megvonták a prémiumot. I ía már nemcsak a vezető- —^--------ség, hanem a dolgo­zó k nagyrésze is megakadá­lyozza a selejtes áru eljutását a szállítóba. Mirkóczki Jánosné és Marác Bernátné asztalán naponta több kötegre való be­teg, vagy csutkás anyag pihen, amit a többitől különválasztva, vissza visznek az előkészítőbe és becserélnek. Hasonlóan a szi- varka-gyártásnál is — Bölké- nyiné, Lepresné az elmúlt hé­ten. amikor selejtes anyag ke­rült hozzájuk, nyomban szól­tak a meósnak. — Nem dol­gozunk ilyen anyagból — je­lentették ki — mert ebből csak használhatatlan cigarettát ké­szítenénk. És ne engedjétek, hogy bárki is ebből dolgozzon — kérték a vezetőséget. A cigaretta hézagos, puha töl­tésének megakadályozása a géppel dolgozók feladata. A ci­garetta-készítő gépek két előre- nyúló szíjnyelve a katonásan felzárk* ft cigarettákkal gyor­san csúszik, Dobozbarakása fürge, ügyes kezeket kíván. La­katos Lászlónéban gazdájára talált, aki percek alatt megpa­kol egy ládát. És ami munká­jában egyik legfontosabb: gyakran megtapint egy-egy ci­garettát, s ha puhának találja a töltést, nyomban igazít a gé­pen. Igényes munkások van­nak a csomagolásnál is. Nem is megy onnan ki 12 százaléknál magasabb nedvesség-tartalmú, vagy selejtes, esetleg hiányo­san számolt cigaretta. Mucsi Sándorné, Vozik Lászlóné és valamennyien jó munkájukért megérdemlik társaik és a veze­tőség irántuk tanúsított tiszte­letét, megbecsülését, * I A cigaretta és a szivar ——------------------- minőségé­r e az utóbbi hetekben is — függetlenül a meleg időre — gyakran panasz érkezett az árusítóktól, vagy éppen az „egyszerű“ dolgozóktól. A ki­vizsgálás és a jegyzőkönyvek többnyire a tárolásra nem al­kalmas, nedves helyekkel okol­ják a penészesedést. Ezekhez csatolunk mi is egy „jegyző­könyvet“. Az egri 182-es csemegeüzlet­ben az áru-tartalékot a raktár­ban helyezték el, helyesebben, a szoba egyrészének szárazabb falaihoz támasztott polcokon. Van itt aztán minden: gomo­lya, szőlő, készételek, közöttük néhány nagyobb doboz szivar­ka. Oldalt a vízcsap alatt meg még mindig ott a tócsa, amely vagy a kézmosástól, vagy a ce­mentlaptakarítástól maradt ott. A raktár homlokzatán már ré­gebben készül, nem tudni me­lyik ország hegy- és vízrajzi térképe: a beszivárgott ásvány­nyal teli eső sötét, világosbar­na foltokat ecsetelt oda. Esős időben — amilyen az ősszel gyakran várható — még a „fo­lyók“ is megelevenednek rajta. Oldalt nyílik a pince, amely­nek mindig tárva az ajtaja. Ezerszínű, barnás, szürkés ré­teg vonta már be a falát, a hideg és a meleg állandó har­cától. Kell itt arról beszélni, hogy a mindezekből a párolgó vizet magába veszi a levegő és ez ártalmas a dohányra? Még akkor is, ha csak néhány hé­tig tartják itt és a hasonló raktárakban, nem pedig akkor, ha 1951—1952-es gyártmányok miatt emelnek panaszt. Ilyen tárolás mellett hiába igyekez­nek a dohánygyári dolgozók javítani a minőségen, s kiszárí­tani a cigarettát, ha az nedves helyre kerül, penészedni kezd, vagy a különféle cikkektől el­veszti jellegzetes aromáját. ★ { Amíg a cigaretta a nyosokhoz, addig a munkafo­lyamatok egész láncolatán ha­lad keresztül, amelyeket nem lehet egymástól elválasztani, egyformán fontosak. S ha a munkák füzérében egyetlent felelőtlenül végeznek, máris valamennyien hiába dolgoztak; Erre kell gondolniok a dohány­termelőknek, akik a növénye­ket ápolják, gondozzák; erre Nyíregyházán és a többi fer­mentáló üzemben, ahonnan a nagy útra előkészítve elindít­ják. És itt, a hírnevét régen megalapozott egri dohánygyár­ban egy percre sem szabad megfeledkezni munkájuk fon­tosságáról, hogy nemcsak ma­guknak, hanem egy országnak dolgoznak. Jól tudják azt. mi­lyen érzés, ha a becsületes munkával szerzett pénzért használhatatlan árut kapnak, A dohánygyár dolgozóinak leg­többje fiatal, vagy idősebb c-^esanya, aki egész életén át kis családja, a gyermekei irán­ti szeretet tüzétől hevítve szor­galmasan dolgozott. Ezek az édesanyák örökre fogadjanak minket is a családjukba, dol­gozzanak érettünk ,is, egész né­pünkért. Legyenek olyan büsz­kék, amilyen büszkeséggel mi gondolunk rájuk. És ezt segít sék elő dohányárusítóink is. Jó munkájukért, amelyre eddig is számítottunk, így lehetnek méltán büszkék. Ápolják közö­sen továbbra is magyar ipa­runk egyik hírességét, amely mindig meghozza gyümölcsét: népünk megbecsülését, elisme­rését. Dobai Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom