Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-19 / 74. szám

1 X ÉVFOLYAM, 74. SZÄM. Ára 50 fillér 1954 SZEPTEMBER 19. VASÄRNAP Eger, az Ifjúsági Bé­ketalálkozó színhelye, szeretettel várja me­gyénk ifjait s leá­nyait Gondoljunk a jövőévi kenyérre! Jóleső érzés visszapillantanunk a kormányprogramm megjelenése óta eltelt időre. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésében, felvirágoztatásában egyik esztendő sem mutat az 1953—54-es évhez hasonló fejlődést. Életünk gazdagításának, szépítésének három évre meghatározott feladatai arra biztatták dolgozó paraszt­jainkat. hogy már az ősszel, a betakarítás, szántás-vetési munkákat a tervnek megfelelően végezzék. És megyénk népe igyekezettel, lendülettel dolgozott. Ennek a mun­kának csak a szívet, lelket betöltő föld- és hazaszeretet lehet a forrása. Az őszi- és koratavaszi hónapokban a termelőszövet­kezetek, de az egyéniek fogata is gyakran trágyával meg- rakottan indult a határba. A régen földműveléssel fog­lalkozó emberek tapasztalatból tudták már, hogy a bő termés biztosítása állandó talajjavítást kíván, így az évek alatt felgyülemlett istállótrágyával megyénk szántóterületének egyharmadát tették „zsírosabbá“. Sok helyen pedig, ahol az istállótrágyából nem jutott elegen­dő, ott a növények alá műtrágyát használtak. Közel 600 vagon pétisót és szuperfoszfátot szórtak szét, elsősorban a tavasziak földjén. A jó talajelőkészítés mellett nem feledkeztek meg a vetőmagtisztításról sem. Megfogadták a szakemberek tanácsát, belátták, hogy a gazos, szorult szemű gabona mindig csak alacsony termésátlagot hozhat. Bő terméssel fizettek a kapások is, a dohány, a cukorrépa, a kukorica. Nem hiába kérték tanácsaink a községek dolgozóit a jó növényápolási munkákra, a négy, sőt több­szöri kapálás jót tett az egyre erősödő, fejlődő növények­nek, amelyekből az eddigieknek csaknem kétszeresét taka­rították be. Nagyon szép eredmények ezek, sokat segí­tettek mezőgazdaságunk fejlesztési tervének megvalósí­tásában. De mennyivel több gabona lesz jövőre kamránk­ban, mennyivel nagyobb állatállományunk bőségesebb takarmányellátása, ha továbbra is &ívből dolgozunk. Szeptemberben vagyunk. Ez a hónap a szántás-vetés, a trágyázás idejét hozta el. A jó gazda kenyérgabonája ilyenkor már az érett trágyával kevert földben meleg­szik, mert így van ez rendjén. A kormányprogramul elhangzása ntán minden dol­gozó paraszt és tsz-tag készített magának is tervet. Gon­dolataiban elrendezte, hogy kis földjén melyik évben mit és hogyan termel. Nem maradt ki — mert hogyan is ma­radhatott volna ki ezekből — a trágyázás és az idejében történő vetés. És most miért nem váltjuk valóra azokat a terveket, amelyeket alig egy éve gondos, körültekintő gazdához méltóan cihaíároziunk 7 îl«g.ian akarjuk a ter­vezett 70 ezer hold őszi és tavaszi gabonát istállótrá­gyázni, ha eddig ebből még alig végeztünk el valamit? A műtrágya talajjavító, termésnövelő hatása is megmut- kozott már ott, ahol alkalmazták. Az atkári Micsurin tsz egyik műtrágyázott búzatábláján 19.30 mázsás lett az át­lagtermés a szép duzzadó, acélos kövér szemekből. A kömlői termelőszövetkezetek ez évben mégis úgy hatá­roztak, hogy műtrágya nélkül vetnek, nem pótolják az előző év tápanyagfogyasztását. Helyes lenne, ha a tsz-ek és az egyénileg dolgozók a jó példát követnék és a ta­nácsra, az agronómusokra hallgatnának, akik csak javu­kat akarják. S elvégeznék a vetőszántással egyidőben a műtrágyázást is. Megyénkben a hatvani járás kivételével nem értük el azt a gabonaátlagot, amelyre számítottunk. Ezért ket­tős a feladatunk, a múlt év lemaradását is pótolnunk kell. Abban a községben, ahol megválogatják a gabona­félék előveteményét, jó termésre számíthatnak. Rozs után jól trágyázott talajba újból kerülhet rozs, de búza után búzát vetni soha nem ajánlatos. Az sem lehet szá­munkra közömbös, hogy milyen vetőmag kerül a földbe. Az elmúlt termelési évben nagy volt az üszögfertőzés. Ezért vetésre valóban megfelelő, gondosan kiválasztott szemet készítsünk. Jól trágyázott vetőágyba idejében szórt minőségi vetőmag dús kalászokat hoz. Ne sajnáljuk a fáradságot — észszerűen, vetésforgóval, a földet az időjárásnak megfelelően tárcsázással, vagy ekével elő­készítve adjuk meg a gabonának, ami neki jár. mert csak így fizet viszonzásul, számításainknak megfelelően. A gabonatermelésen kívül megyénknek több neve­zetes terménye van. Helyenként híres a szőlő, dinnye, gyümölcs és újabban rizstermelésünk is. Továbbfej­lesztésükre, a gondosabb ápolásra ügyelnünk kell. Az e’inult év 500 ho’das szőlőtelepítését ez évben tovább folytatjuk, nemesebb szőlőfajtákat honosítunk meg. Gyü­mölcsösök létesítésére is gondoltunk és ezek igényesebb kezelésére. A hazánkban csak néhány éve termelt rizs nálunk is szép holdankénti átlagokkal biztat, érdemes vele foglalkozni. A kiskörei Alkotmány és Petőfi tsz-ben 20 mázsás átlagban bíznak. Szép a Dózsa tsz rizstáblája is. Most már csak a gyors rizsaratással kell végezni, hogy minél kevesebb szemveszteség legyen. Sok szép terv, amelyet nem tudnának megvalósítani dolgozóink, ha továbbra is késlekednének az őszi mun­kákkal. Biztosak vagyunk abban, hogy nem halasztgat- ják tovább és a tanács irányításával, segítségével most is megteszik, amit tőlük várunk. Egyetlen községi tanács se felejtse el, milyen fontos szerepe van munkájának. Az a tanács gondolkozik helyesen, amely az őszi hónapo­kat úgy tekinti, mint a jövőévi kenyér megalapozásának, az elmaradt feladatok pótlásának idejét. Helyes lenne, ha szoros kapcsolatot tartanának a bizottságokkal, főleg a ter­melési bizottsággal, általuk hivatkoznának azokra a szö­vetkezetekre és egyéniekre, akik évről évre jobb termést takarítanak be és most is jókor elvetettek, mert tudják, hogy ez a bő termés egyik fe'tétele. Az emberek nem egyformák, más a természetük, má­sok a szokásaik, gondolataik. Ezért különféle módon más szavakkal, példákkal, de meleg emberi beszéddel és szeretettel mindnek el lehet jutni a szívéhez. A jó szó­val tettekre bírhatjuk őket. Ezt tanácsaink — most. ami­kor a betakarítással alig 50, az őszi munkákkal pedig alig néhánv százaléknál tartanak — egyetlen percre sem feled fék el. Mert a hároméves mezőgazdasági terv fej­lesztése az ország, a község, de minden dolgozó felemel­kedését is jelenti. Ezért kell dolgozni a tanácsoknak, s a dolgozó parasztoknak, szóval, példamutatással. MAI SZAMUNKBÓL: A cigaretta útja (2. oldal.) Az Ifjúsági Béketalálkozó előtt (3. oldal.) Az egri vár dicső védelme (4. oldal.) Új belépők a kiskörei Dózsa tsz-ben (5. oldal.) Együtt a népjólét emeléséért Hegedűs Györgyi, Heves megye legjobb súlydobója és gerely­hajító ja. Simon Sándor ifjúmunkás vájár, i Í9 százalékos eredményt ért ei a recski ércbányában. Xnkét a Borforgalmi Vállalatnál A Gyöngyös—Egervidéki Bor- forgalmi Vállalat az érdekelt szervek bevonásával ankétot tar­tott, ahol értékelték az elmúlt év munkáját és beszéltek a szüret és a borbegyüjtés elkövetkezen­dő nagy feladatairól. A vállalat beszámolójából kitűnt, hogy az elmúlt évben sok hiba volt a mennyiségi, a minőségi átvéte­leknél, a szállításoknál és a ter­melőkkel való jó kapcsolatnál is. Most jóval a szüret előtt tud­tuk a termelőkkel közölni a be­adási, a szabad szőlő-, a must- és borárakat. A múlt évben a községi tanácsok sem nyújtottak elég segítséget a begyűjtésekhez. A Begyűjtési Hivatal, a MEZÖKER, a pénzügyőrség, a minisztériumok képviselői el­mondották, hogy az elmúlt évi hibákon okulva, ebben az évben jobban segítik a vállalat munkáját. Nagyobb gondot for­dítanak a versenyek szervezé­sére, a termelők tájékoztatásá­ra. Bízunk benne, hogy a válla­lat és az érdekelt szervek közös jó munkája nyomán jól megold­ják az előttük álló feladato­kat Surguta János igazgató • • ülést tartott a minisztertanács A minisztertanács megtár­gyalta a Magyar Népköztársa­sáig Alkotmányának módosítá­sait, a tanácstagok választásá­ról szóló törvényjavaslatot a tanácstörvény-tervezetet, a vá­lasztási törvénnyel kapcsolatos végrehajtási utasítást és a vá­lasztások kitűzésének kérdéseit. Ezzel kapcsolatban a minisz­tertanács meghallgatott több megyei, járási és városi végre­hajtóba zottsági elnököt. A minisztertanács megtárgyal­ta a nyugdíjak rendezésének kérdését ia A minisztertanács a napirendi pontokkal kapcsolatban határo­zatokat hozott. (MTI) Jó munkát végeznek az egri Állami Áruház dolgozói Az elmúlt héten a nagyke­reskedelmi igazgatók, a terü­leti szakszervezet, a városi pártbizottság kiküldöttei ' a kereskedelmi vállalatok leg­jobb aktívái és dolgozói rész- v fölével az egri Állami Áru­házban aktívaülést tartottak. Megbeszélték, hogyan készül­nek az őszi csúcsforgalomra. Vállalást tettek a lakosság jobb áruellátására, az udva­rias kiszolgálás és a helyi áru­alapok kibővítésére is. Az egri Állami Áruház dol­gozói jó munkát végeztek az ünnepi vásáron is, ahol a leg­nagyobb forgalmat ők bonyolí­tották le, igen szépen teljesí­tették a vásári tervet. Szep­tember 5-én Egercsehiben a bányásznapon ugyancsak nagy forgalmat bonyolítottak le. Hatvanméteres, gyönyörűen feldíszített pavilonban, bősé­ges áruval várták a bányá­szokat. Egercsehiben 15 darab tűzhelyet, 10 kerékpárt, hat gyermekkocsit és nagyon sok kötöttárut és gyermekholmit adtak eL Felkészültek az őszi csúcs- forgalomra és igen nagy gon­dot okoz a sok érkező áru el­helyezése is. A raktárak már most telve vannak. Az Állami Áruház dolgozói jó munkát vé­geznek, különösen kitűnnek Ott Lászlóné, Francia István, Kovács Mária, Erdős Lajos, Takács Lajos, Palánc Sándor dolgozók. Példát mutatnak a tanács dolgozói Eger város dolgozó paraszt-« jai elsők között teljesítették az állatitermékek beadását. Egész évi beadásukat eddig tojásból 76.7, vágómarhából 93.4, hí­zottsertésből 88.7 százalékra teljesítették. Az élenjárók kö­zött szép számmal vannak ta­kács- és termelésibizottsági ta­gok is. így Tóth József, Nagy János, a begyűjtési állandó bi­zottság két aktívája, egészévi beadási kötelezettségét rendez­te. A Bélapátfalvi Cementgyár a télre készül Hosszú időn keresztül sokat kellett szégyenkezni a Bélapát­falvi Cementgyár vezetőségé­nek azért, mert nem teljesítet­ték tervüket. Gyakran’kívülál­ló okokban, de sokszor az üze­men belül levő szervezetlen­ségben volt a hiba forrása. A III. pártkongresszus után, az üzem műszaki vezetői, a párt és szakszervezetek közös erő­vel láttak hozzá a hibák kijaví­tásához. Első teendőjük volt a kötélpálya üzemeltetésének biztosítása és még jó néhány műszaki problémát oldottak meg, amely biztosítja a terme­lés zavartalanságát. A pártszervezet és a szak- szervezeti bizottság a maga módszereivel igyekezett segít­séget adni. Nap mint nap moz­gósították a dolgozókat a kon­gresszus határozatainak meg­valósítására. A szívós munka nyomán szebbnél szebb ered­mények születtek. A dolgozók valóra váltották feladataikat, egyre jobban kibontakozott ak­tivitásuk. Az augusztus 20-i vállalásukat is túlteljesítették, ebben a hónapban 500 tonna klink,, t termeltek terven fe­lül, a mészüzem dolgozói pe­dig szeptember 14-én 570 ton­nával teljesítették túl ezévi ter­vüket. Az együttes munka nyomán az üzem teljesítette augusztus havi tervét. Ez még nagyobb lendületet adott a dolgozóknak és a harmadik negyedéves terv teljesítéséért folytatott harc mellett már nagyobb gondot fordítanak a negyedik negyed­évre való felkészülésre. Az utolsó negyedév még alkalmat ad arra, hogy az évközben tör­tént lemaradást pótolni tudják. A téli időszakban legfontosabb a nyersanyag folyamatos biz­tosítása. Ezért a nyár folya­mán az egyik bányarészben nagymennyiségű anyagot tar­talékoltak és ez elegendő lesz az őszi és téli időszakban. Az anyagbiztosítás mellett megja­vítják a belső berendezéseket, a csatornákat és vízvezetéke­ket. Fokozottabban gondoskod­nak a dolgozókról is. Biztosít­ják a védőöltözeteket, kijavít­ják az üzemrészek törött ab­lakait, rendbehozzák a mun­kásszállásokat, felépítik a für­dőhelyiséget. Ezenkívül még több olyan műszaki intézkedést hozott az üzem vezetősége, amely elősegíti a folyamatos munkát. Az üzem párt- és szakszer­vezeti bizottsága továbbra is segítséget ad a műszaki veze­tőknek feladatük megoldásá­ban. A pártszervezet a III, pártkongresszus anyagának ta­nulmányozásával javítja a po­litikai munkát. Igaz, hogy van még tennivaló az önköltség- csökkentésnél és a béralap be­tartásánál is. Ha a cementgyár vezetői és dolgozói végrehajtják az előt­tük álló feladatokat, akkor az évet nem adóssággal zárják, hanem még terven felüli ce­mentet is adnak a népgazda­ságnak. Az egri járás vala­mennyi üzemének hasonlókép­pen gondot kell fordítani a télre való. felkészülésre, a le­maradás pótlására, hogy év vé­gén büszkén mondhassuk el, hogy nem maradtunk adósai népgazdaságunknak. Őszi Vencel járási párt-VB ipari előadója Világ proletárjai egyesúijetekE" EP UJ SA G AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Janik János, a hatvani tl-es számú általánosiskola tanulója kiváló fémgvüitő. Szécsi Lénárt gépész jó munkát végez Abasáron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom