Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-09 / 71. szám

NÉPÚJSÁG 1954 szeptember 9. csütőrtBk Uj fűrészkombinát épül Füzesabonyban Füzesabony községben rövi­desen megkezdődnek a száz­húszmillió forint beruházással épülő új fűrészkombinát mun­kálatai. Az új, nagyszerű léte­sítmény 58 hold területet foglal maid el és már a jövő évben csaknem ezer munkaerőt fog­lalkoztat. A fűrészkombinát öt üzemrészében a többi között vasúti talpfát, nyershordódon­gát, bányaszéldeszkát készíte­nek, ezenkívül műfát is gyárt az üzem, melyet eddig külföld­ről szállítottak hazánkba. Nagy gonddal készül az első lecke. Fotoszakköri tanfolyam az egri járási kultúrotthonban Az Egri Járási Kultúrház „Csillag filmstúdió“ nevű foto- szakköre augusztus hónap vé­gén hathetes fotoszakköri tan- folyamot indított. Ezen az esti tanfolyamon a hallgatóknak Beregszászi László, a fotoszak- kör vezetője tart elméleti és gyakorlati előadásokat. Elbúcsúztak a kispajtások az adácsi napköziotthontól Kedves ünnepségen búcsúz­tak az adácsi nyári napköziott­hontól a kis pajtások. Az idény-napköziotthont Szelen- szkí Magdolna, a káli óvónő­képző növendéke vezette. A gyerekek sok szép verset, éne­ket tanultak, melyeket először alkotmányunk ünnepén, majd a napköziotthon záróünnepsé­gén mutattak be. Jó kosztban sem volt hiány, a községi ta­nács gondoskodott az ellátás­ról. Xfj. Tóth Ambrusné és Ba- ranyi Sándorné ízletes és jól elkészített ebédet tálalt a kis pajtások elé. Az elsősöket ked­ves meglepetés érte az iskolai tanévnyitón. Az MNDSZ és a szülői munkaközösség egy-egv ceruzával, füzettel ajándékoz­ta meg őket. Általános és középiskolai diákjaink is készülnek szeptember 26-ra Lelkesen készülődnek me­gyénk középiskolás tanulói cs az általánosiskolák úttörői a szeptember 26-i Ifjúsági Béke­találkozóra és azt e-t megelő­ző szeptember 19-én kezdődő kultúrhétre. A középiskolák DISZ-szervezetei és az általá- nosiskolák úttörő csapatai kü­lön kultúrbrigádokat, színját­szó, tánc- és énekcsoportokat alakítanak a találkozóra. Már most készülnek a 26-i felvonu­lásra, ahol közösen egyenru­hában a középiskolás tanulók, úttörők, MTH-iskola és bá­nyásziskolák tanulói vonul­nak majd fel. A Lakatosárugyár műsoros estje a járási kultúrotthonban Az Egri Lakatosárugyár szeptember 11-én, este 7 órai kezdettel a járási kultúrott­honban műsorral egybekötött táncestélyt rendez az árvíz- károsultak megsegítésére. A műsoron a Lakatosárugyár kultúrcsoportja lép fel. Kultúréletünk hírei — A füzesabonyi és pétervá- sári járási kultúrházban, a járás területéről összevont népzené­szek részvételével, járási nét>i- zene-szakkőrt alakítottak. Va­sárnap tartották alakuló gyűlé­süket. AUGUSZTUS 30-AN az egri járási kultúrház fotoszakköre, a megye kuttúrházaiban műkö­dő fotoszakkör-vezetőknek e/mé- leti és gyakorlati továbbképző előadást tartott. Az előadás ke­retében a lőrinci, tiszanánai, mezötárkányl és füzesabonyi járási kultúrházaknak fényképe­zőgépet adtak át.- SZEPTEMBER 19-TÖL 26-1G Egerben, a vár ostro­mának megemlékezése alkal­mából, a megyei népművelési osztály fővárosi és vidéki vendégszerepléssel, nagysza­bású kultúrhetet rendez. EGER VAROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek: Német András. Csikász Ágnes, Ócskái Erika. Béres Irma, Adler Katalin. Bóta Zsuzsanna, Fejes Katalin, Bocsi Györgyi, Hizsnyán Éva, Huzsa János, Somosvári Ilona, Szabó Erzsébet. Láfivi Agnes. Kiss József, Csontos Erzsébet. Házasságot kötöttek: Körömi Gá­bor— Pirk Terézia. Etelka. Bodó Gá­bor—Jászberényi Erzsébet. Gönczi Iván—Murvai Mária. Kaposvári Já­nos—Márkus Irén. Meghaltak; Petrik Ferencné, Popor- vics Sándor. Jakab József. Cseh Te­rézia, Majoros Béla. A karácsondi kultúrotthon versenyfelhívása tr Dolgozó népűnk él az alkot­mányba foglalt kulturális jo­gaival is. Ezt a jogot megyénk­ben kultúrotthon aink vezetősé­gének kell biztosítani, a jó kul- túrprogramm szervezéssel, is­meretterjesztő munkával, az ott­honok szépítésével, barátságo­sabbá tételével. Hazánk felsza­badulásának 10. évfordulója al­kalmából, a karácsondi kultúr­otthon versenyre hívta a megye összes ku'túrotthonát, és a népművelési ügyvezetőket. Ver­senyszempontok a következők: I. A kultúrotihon belső életé­vel kapcsolatosan: 1. Kultúr­otthon vezetőségének (tanácsá­nak) megválasztása. 2. A kul­túrotthon munkaterv és költség­vetés szerinti működtetése. 3. A kultúrotthon vagyonáról nyil­vántartás vezetés. 4. Legalább három szakkör működtetése (mezőgazdasági, irodalmi, mű­szaki.) 5. A kultúrotthon mű­vészeti csoportjainak megszer­vezése (zene, ének, tánc, szín­játszó). II. Ismeretterjesztő munkával kapcsolatosan: 1. Hetenkint egyszeri Szabad Föld téli este megtartása. 2. Két hetenkinti irodalmi olvasó estet. 3. Elő­adások oktató filmmel, dáa- filmmel, vagy kultúrműsorral való összekötése. 4. Az előadá­sok minőségi színvonalának emelése. III. Kultúrotthon szépítése. otthonossá tétele. E szempontokat megyénk ösz- sízes kuitúrotihon-vezetője ve­gye figyelembe, és csatlakoz­zon a karácsondi kuliúroithon versenyfelhívásához. a gyöngyösi Munkás Mintaszínjátszó-csoport ünnepi gyűlése A gyöngyösi Munkás Minta- színjátszó-csoport, ünnepi gyű­léssel egybekötve tartotta meg ötéves működésének évfordulóját. Az ünnepségen jelen voltak a városi pártbizottság, a népmü- velésüevi minisztérium, a nép- művészeti intézet, a megyei és járási tanács képviselői. Meg­jelent a csoport jelenlegi 50 tagja, számos meghívott ven­dég, és a csoport munkájában régebben részvevő dolgozók. Montvai elvtárs ünnepi meg­nyitója után Budai Ferenc, mű­vészeti vezető ismertette a cso­port ötéves munkájának ered­ményeit, küzdelmeit, harcait, de nem felejtette ki a hibáit sem. A csoport ötéves működése alatt hét háromíeivonásos (me­lyek közül hat dráma, egy ope­rett) és 29 egyfelvonásos mű­vet játszott, 193 előadásban, mintegy 58 ezer néző előtt. Előadásainak túlnyomó részét a falu területén, a szórakoztatva nevelés érdekébe állította. Komoly feladatai vannak a tagságnak kultúrpolitikai, poli­tikai és szakmai nevelése terén — mondotta Budai Ferenc — de nem kevésbbé sokat kell foglal­kozni új tagjaink gyakorlati munkájának művészi színvo­nalra emelésével is. Mindezeket végre is hajtjuk. Az elmúlt évekkel szemben, csoportunk ma már komoly támogatásban részesül. — Majd befejezésül kérte a tagságot, ne térjenek le soha a szocialista-realista kul­túra útjáról, legyenek a jövőben is áldozatkész harcosai dolgozó népünk kulturális színvonalá­nak emelésében. Végezzék mun­kájukat öntudattal, azokban a községekben is, ahol sokszor még a legelemibb működési fel­tételek sincsenek biztosítva, mert pontosan ezekben a falvak­ban kell a legszebb és legértéke­sebb munkát végezni. Ne feled­kezzenek meg egy pillanatig T7~ sem a csoport jelszaváról: pon­tosság — fegyelem — szor­galom, mert enélkül egyetlen csoport sem lehet működőké­pes. Viszont ennek betartásával, mintahogy ezt a Munkás Minía- színjátszó-csoport munkája is bi­zonyítja, szép eredményeket le­het elérni. A népművészeti intézet kép­viseletében, Mészáros elvtárs­nő meleg szavakkal üdvö­zölte a csoportot, elismeréssel emlékezett meg a hosszú éve­ken át folytatott jó munkájáról, s felhívta a tagság figyelmét: az a tény, hogy 1954 június hó­naptól kezdve a csoport minta színjátszó csoport Ipit— ami­lyen az egész ország területén csak öt vgn — nemcsak igen szép elismerést, kitüntetést je­lent, de komoly kötelezettséget is. A megyei tanács képvisele­tében Dienes Tibor, művészeti előadó ígéretet tett, hogy a me­gyei bépművelési osztály a jö­vőben még jobban segíti a csoport munkáját, majd pedig átadta a csooortnak a megyei tanáé? 'díszoklevelét, egy érté­kes festményt, valamint a cso­port 33 tagjának oklevelet, il­letve emléklapot nyújtott át. Az ünnepi gyűlés után a ven­dégek sokáig maradtak együtt — szives, jó baráti hangulatban. Felejthetetlen élmény volt látni ezeket a munkáslányokat és fiúkat, a boldogságtól kipirult arcukat. Mennyire őrülték ün­nepüknek. munkájuk ötéves szemléjének. Ezek a fiatalok, akik nehéz napi munkájuk után, hosszú hónapokon, éveken át szorgalmasan jártak az esti pró­bákra, hogy tanuljanak, nem ritkán reggel háromig is jár­ták a falvakat, hogy taníthassa­nak, szórakoztathassanak, és szombat, vasárnapi szabadide­jüket készséggel feláldozták a népművelés szolgálatának. ooooooooooCTXXîoqcxicoecooooooooooooooooooo» KOMÉDIÁSOK A gyöngyösi Puskin filmszínház művészi, színes csehszlo­vák filmet mutat be „Komédiások“ címmel. A film egy ván­dorkomédiás család hányatott életét eleveníti meg, drámai jelenetek, festői felvételek és lélekzetelállító artistamutatvá­nyok sorozatában. A filmet szeptember 10—13-ig tűzte műso­rára a filmszínház. exx>aoooo<xx>3ooooc<»ooooocoooooooooociocooooooooooc)ooooooooooooc)ooococooooocoooooooot Mozik műsora Egri Vörös Csillag: szeptember 9-től 15-is: Kis karmes­ter (francia) Egri Dózsa: szeptember 9—I4-ig: Hűtlen asz­szonyok (olasz-francia) Gyöngyösi Szabadság: szeptember 9—I5-ig: Luxustutajon (szovjet). Gyöngyös Puskin: szeptember 10—13-ig: Komédiások (csehszlovák) Hatvan: szeptember 9: Szerelem engedély nélkül (cseh). 11-től 13-ig: Törvényenkivüli lovag (francia). Füzesabony: szeptember 9: Rágalom t&zében (cseh). 1!—13-ig: Szerelem engedély nél­kül (cseh). — A HEVESI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET népművészeti munkával díszített függönyöket, bútorhuzatokat, szőnyegeket ké­szít a megye összes járási kul- túrháza részére. Csehw-est Gyöngyösön A gyöngyösi Puskin-mozi termében szeptember 13-án, hétfőn este Csehov-estet ren­dez az MSZT. A műsor szerep­lői: Gobbi Hilda, Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas művé­szeik, Szabó Sándor Jászai-di- jas művész, Bárczi Kató és több nemzetiszínházi művész. Növekszik a szőlőfelhozatal az egri piacon Az Egri Mezőker Igazgatósága Eger varos piacára ős standjaira szeptember 7-én a következő áru­kat hozta: 50 mázsa burgonya (EHa) 1 forint, (rózsa) 1.40 forint. 150 mázsa szőlő 10 forint, három mázsa szilva 1.80 forint, 5 mázsa vöröshagyma 1.80, négy mázsa uborka 50 fillértől 2.20 forintig terjedő árban, 50 mázsa paradi­csom 1 forintos árban. Ki Állami Képi Együttes vendégszereplése Gyöngyösön A mezőgazdaságban élen­járó dolgozók jutalmazására az idén ismét ellátogatott Gyön­gyösre az Állami Népi Együt­tes. Több mint 2000 ember ke­reste fel vasárnap este a MÉN- telpp udvarát, ahol az Állami Népi együttes szerepelt. A mű­sort a 200 tagú együttes Ko­dály: Kállai kettősével nyitot­ta meg, majd a népi zenekar Boros Lajos vezetésével zene­számokat adott elő, melyek kö­zött a legnagyobb sikert Dinicu Hóra Staccató-ja aratta. Tava­lyi szerepléskor, mint műsor­közlőt ismertük meg Szabó Lászlót, aki most bebizonyí­totta, hogy igen szépen énekel. Régi _ virágénekeket adott elő. A tánckar a mulatságos „Al- coc*x»occoorxxxxx>ocrocoooooocooooooooc malopást“ és az „Első szere­lem“ című táncjátékot adta elő. Az együttes énekkarának Bárdos: „Tréfás házasítóját“ többször is meg kellett ismé­telni. Hasonló sikert aratott az „Oh, én kedves városkám“ cí­mű orosz népdal is. A teljes együttes (ének, zene, tánc) két nagy kompozíciót adott elő. A nyitószám Kállai kettősön kí­vül Farkas Ferenc: „Szüreten“ című darabját és befejezőszám­ként a „Mátkakérést“ láttuk. Az együttes ruháiról külön tanulmányt lehetne írni. A színpompás népviseleti cso­porttagokat nem egyszer nyilt- színi taps fogadta. Bognár Pál Gyöngyös (Tudósitónktól) Nem szeretek hencegni, de most mégis el kell dicseked­nem: azok közé az emberek közé tartozom, akik egy kis fogfájással nem szaladnak mindjárt a doktorhoz- így volt ez legutóbb is- Vagy há­rom hete állandóan sajgott, hasogatott a fogam, de nem engedtem- Nem éh — azért sem! A két ünnep alatt azon­ban mindinkább fölénybe ke­rültek következetes fogaim, még az ünnepi vásáron kós­tolt domoszlai bor is fájdal­mat okozott. Láttam, itt már mást nem tehetek — enged­nem kell. Vasárnap reggel azzal kö­szöntem el a feleségemtől, hogy estére két fog híjával jövök haza. De hát hiába, a szent elhatározás, hiába a bá­tor hangú ígéret. Füzes­abonyban dolgozom, a mun­kaadóm azonban, amely a biztosítási igazolványt lepe­csételj Egerben van- Reggel, amikor utazom, még nincs „hivatal“, mégis el tudtam intézni, hogy negyed hétkqr, mire a vonatom beér, ke­zemben legyen a lepecsételt „útlevél“ — a foghúzáshoz. Nem is volt semmi hiba. Fél hét előtt negyed magammal — Majdnem fogat huzattam három nő çs én — ott álltam az SZTK egri rendelőintézete első emeletén a „Fogászat“ felirattal ékesített fehér ajtó előtt- Nem volt időm, hogy végre mérleget készítsek a sok véleményről — fáj:e a foghú­zás vagy nem — kinyílt az aj­tó és csinos barna nő invitálta be a várakozókat. Udváriasan előre engedtem a három vára­kozó nőt, közben becsúszott egy abban a pillanatban érkezett férfi is- Már a küszöbön volt a lábam, mikor a csinos nő ked­vesen, mosolyogva utasított hátra: „Maga már ne jöjjön“- Visszavonultam- Űjból elő­vettem az újságot, hogy a saj­gó fogakról megfeledkezzem. Egymás után jöttek ki a pá­ciensek, de a hivó szó nem- A csinos barna nő nem mutat­kozott- Később másik nő te­kintett ki többször egymás után, de nem igen invitált be­felé- Aztán kijött a csinos barna is, elment a folyosó má­sik végére. Hét óra előtt há­rom perccel egy idősebb férfi lépett ki és indult el cigaret­tázva a lépcsőn- „A doktor“ suttogta egy fiatalember, akit két lány kísért el a foghúzás­ra. S mint, aki jól ismeri a dörgést, 5 is elindult a doktor után, társaságával. Hét órakor alacsony, fehér- köpenyes, fehérsapkás férfi jön ki az ajtón és letelepszik az egyik pádon ülő két férfi mel­lé, — beszélgetnek. A kinyitott ajtón keresztül rémülten látom, hogy a csinos barna nő már ut­cai ruhában van, — fésülködik. „Vájjon kj hív be engem?“ te­szem fel magamnak a kérdést. Én, a jóhiszemű ember még egyre bízom. Hét óra öt perc. Fiatal em­ber telepszik le mellém. „Leg­alább kettőnket küldenek el — gondolom kárörvendően. Igaz, hogy én jobban ráfizet­tem a várakozásra.“ Az újon­nan érkezett férfi azonban meg sem törölheti gyöngyöző homlokát, kinéz a „másik nő“ felénk fordul — mint később kiderült csak felé — és meg­szólal: „bejöhet“. Egy fogfájós emberre nem jellemző lelke­sedéssel ugróm fel, a hűvös hang azonban hamar vissza­ültet: „Nem maga“. És a férfi már bent is van. Hét óra hét perc. Egyedül ülök a várószobában. Nyílik az ajtó, kilép a fehérköpenyes, fehérsapkás férfi, — kigombolt köpennyel. „Orvosságra vár?“ — kérdi szívélyesen. „Nem fog­húzásra“ rebegem. „Most?“ — szalad fel szemöldöke a hom­lokára. „Kérem már fél héttől itt vagyok“. Mire a csinos báma nő a szobából rámför- med: Miért nem szólt? (hogy lehet egy csinos nő ilyen?!) „Mit kellett volna mondanom, könyörgöm? — kérdem. A ki­gombolt, fehérköpenyes, fehér­sapkás férfi az órájára néz. Injekció nélkül jó lesz? — kérdi. — Injekcióval szeret­ném — felelem és érzem, hogy halántékómon csurog a víz. — Ügy már nem lehet. Az 15 percbe telik. — így a fehér­köpenyes. Otthagytam őket. S képzeljék — elmúlt a fogfájásom. Most csak a fe­jem fáj a nagy töprengésben: Miért vannak még mindig ilyen emberek? _ Papp Janos

Next

/
Oldalképek
Tartalom