Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-09 / 71. szám

1954 szeptember 9. csütörtök. NÉPÚJSÁG 3 yasdattági ia nácsadó Gyorsan kell végezni a kukorica betakarításával is A tudomány világából A HOlD Derült időben keskeny sar­ló vagy „félhold“ alakjában, néha mint fényes korong látható az égen a Hold. hangtalanul úszik az esti ég­bolton, s ha véletlenül felhő mógé bújik, a vízcseppecskék milliónyi tömegén fénye szí­nesen szóródik szét. Meg­kapó látvány. Nem csoda, ha egy régi csillagász mondása szerint „a csillagászattan hold­fényes estéken született.“ A titokzatos Hold régen felkel­tette maga iránt az érdeklő­dést. ..Vannak-e a Holdon emberek“ — kérdi a csülagá- szatban járatlan ember — mi­lyenek a Hold fizikai tu­lajdonságai. vizsgálja a ku­tató tudós — mennyi villamos áramot lehet megtakarítani holdfényes éjszakán, számít­ja a gazdasági szakember. A Hold ma már nem titokzatos. A csillagászat a tökéletesedő műszerek segítségével a boly­góról — melv Földünk körül rója az utat — sok objektív ismeretet nyújtott. Az Eger­ben tartott csillagászati hét al­kalmából néhány érdekés megfigyelést szeretnénk el­mondani róla. — A Hold Földünktől mind­össze 384.000 km. távolság­ra vari, tenát a legközeleb­bi égitest. A fény ezt az utat 1 és negyed másodperc alatt futja be. Egy óránként 1000 km-rel haladó lökhajti- sos repülőgép 384 óra. te­hát kb. 16 nan alatt érne oda. A gyorsvonatnak már közel 300 napra volna szüksége, hogy megtegye ezt az utat. Gya­korlatilag egy ilyen utazás problémáját még nem oldottuk meg, de az atomenergia fel- használásával a jövőben nem lehetetlen. És ha sikerül, ez­zel együtt újabb kérdéseket is meg kell oldani. A Holdon ugyanis nehéz volna a* élet: nincs légköre, nincs vize, igen nagy rajta a hőingadozás. Miért nincs a Holdnak légköre? A Hold átmérője csak ne­gyed része a Föld átmérőjé­nek. Tömege 81-szer kisebb, mint a Földé, ebből követke­zik, hogy tömegvonzása se lehet valami nagy. A Hol­D FÖLDÜNK KÍSÉRŐJE don egy 60 kg-os ember csak 10 kg-ot nyom, a Hold tömeg­vonzása tehát a földének csak egyhatod része. A sportoló, aki a Földön másfél méter magasat ugrik, a Holdon ugyanakkora erővel közel 10 méter magas házat is át tud­na ugrani. Ezt a kisebb tö­megvonzást a gázok moleku­láris mozgása is könnyen le­győzi — különösen 'erős fel- melegedéskor — és nemcsak eltávolodnak a gázok a Hold felszínérőL de végleg meg is szöknek a bolygóról. Legfel- jebQ a legnehezebb gázok ma­radnak meg rajta egyes mé­lyedésekben, de igen kis mennyiségben. A gázköpeny hiányát igazolja, hogy amikor a Hold egy csillagot eltakar, a csilláé a Hold közvetlen kö­zelében semmi fényelnyelést, semmi fénytörést nem szen­ved. a holdperem mellett is teljes fényben ragyog. Ha a bolygónak légköre volna. a csillagok fénye épúgy ti­halványodna mellette, mint ahogy nálunk, is halványabb­nak látszik, minden csillag az ég alján.. A légkör hiánya miatt a Hold ege koromfeketének lát­szik, nappal is fényesen tűn­nek fel rajta a csillagok, de nem vibrálnak. Az árnyékok is egészen sötétek, ha valaki a Holdon egy szikla árnyékába áll, nem látható. Ha nincs levegő a Holdon, akkor szél sincs, nincs por, homokbuc­kák sem alakulnak rajta. Vi­ze sincs, nincsenek rajta fo­lyók, tavak, tengerek, üdítő források, hegységeit nem ta­golják festői völgyek. Ilyen körülmények között a mienk­hez hasonló szerves élet is hiányzik, legalább is ezt még bizonyítani nem tudják. A légkör hiányának má­sik következménye az igen erős felmelegedés és lehűlés. Fokozza a felmelegedés nagy­ságát. hogy a nappal időtar­tama kereken két hét. A tartás és erős besugárzás következ­tében a Hold felszíne 140 fokra is felmelegszik. Az éj­szaka is két hétig tart, ami­kor viszont —160 fokos ret­tenetes hideg következik be. A hosszú nappalok és éjszakák onnan vannak, hogy a Hold nem 24 óra alatt fordul meg egyszer tengelye körül, mint a Föld, hanem kereken egy hónap alatt. A Hold gyors hőváltozásaira jellemző, hogy holdfogyatkozáskor — mikor a Föld az árnyékát a Holdra veti — a holdfelszín hőfoka 100-nál magasabb értékről 1 — 2 óra alatt —120 fokra esik 1«. A Hold felszíne egyenet­len. Hosszú hegyláncok, repedések, szélesebb és sötétebbnek lát­szó síkságok, és rendkívül ér­dekes, gyűrűalakú kráterek, gyűrűs hegységek teszik vál­tozatossá. Ezek a gyűrűk 30— 200 km. átmérőjűek. Távcsö- vön mind jól láthatók. ár­nyékvetésük alapján magas­ságuk is meghatározható: 6000—8000 méter magasra emelkednek, tehát a Hold mé­reteihez képest igen magasak. Ez érthető, hiszen a höingado- záson kívül a Holdon nincs semmi más erő, mely ezeket a kiemelkedéseket lefaragna. A gyűrűalakú kráterek, hegy­ségek kialakulását sokan óriási meteorok becsapódásá­val magyarázzák, mások — mint Pavlov szovjet akadémi­kus — vulkánikus képződ­ménynek tartják. A Hold két főmozgást vé­gez: megfordul saját tengelye kö­rül és kering a Föld körül. E két mozgás időtartama egyenlő (27 és fél nap), ezért a Hold keringése közben j mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk. A Napot a Hold egy pontiéról két hétig lehet az égen látni, helyét csak las­san változtatja. A Föld is lát­szik hatalmas zöldes színben ragyogó korong alakjában (négyszer akkorának látszik, mint innen a Hold), de a Hold­nak ugyanarról a pontjáról a Hold egén a Föld mindig ugyanazon a helyen A látható, nem mozdul el. A TTIT rendezésében folyó csillagászati hé^en dl'^Peda- gógiai Főiskola tornyában — szép idő esetén — a Hold min­den este 8 órakor távcsövem megtekinthető. * », Dr. Udvarhelyi Károly főiskolai tanár Verdi-est Egerben i A járási takács knltúrott- honában a nagy zeneszerzők életének ismertetése sorozat­ban szeptember 18-án este fél, 1 órakor Verdi-estet rendez. A Verdl-esten a Snha—Csemiczki zenekar a Trubadúr, a R'goletto, a Traviata, az Aida és a Na- bueco rimfi operákból játszik részleteket. SZEPTEMBER 14-15-ÉN a rádió énekegyüttese Darizek Anikó vezényletével a megyei ifjúsági bélketalálkozó és • kultúrhét előkészületeiről mű­sort vesz fel. JÓL SIKERÜLT kirándulást rendezett Eger város tanácsa a tanács dolgozói és hozzátarto­zói részére. Több mint 120-an vettek részt a kiránduláson, melynek útvonala Miskolc— Tapolca—Lillafüred és a bükki úton, Eger volt. Az Állami Faluszínház tember 11-én este 8 órai kez­dettel a Ludas Matyi című háromfelvonásos „régimódi komédiát“ mutatja be Eger város közönségének. Lakásépítkezések F nzesaboDvba n Füzesabonyban soha nem lá­tott méreteket öltött a kisla­kásépítkezés. Különösen sok családiotthont építenek a ter­melőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok. Míg a múltban egy év alatt alig két-három lakás épült a községben, addig a felsza­badulás óta évente 40—50 új lakással gyarapodik a falu. Ebben az évben is wiár 80 ter­melőszövetkezeti tag és egyé­nileg dolgozó paraszt költözött be tiszta, egészséges lakásába. A lakásépítkezések azonban még nem fejeződtek be. A ke- recsendi út mentén egész sor építkezés körvonalai bonta­koznak ki. Az idei gazdag jö­vedelemből a Szabad Nép ter­melőszövetkezet 14 tagja épít nj családiházat. A falakat már jórészt felhúzták és még az ősz beállta előtt tető alá ke­rülnek a nagyobbrészt két sroba-konyhás tágas lakások. Az állami gazdaság dolgozói 27 új lakóházzal gyarapodtak ebiben áz esztendőben. A petöfibányai bányásznapról.. A vegyes tánccsoport műsora. Nagy Lajos jókedvűen koccint feleségevei — 2390 forinttal jutalmazták műnk. ját. Sárgulnak már a kukorica- táblák a határban. A haragos­zöld csövek lassan „megsze­lídülnek“, s helyenkint, ta­lán csak néhány nap, — s be­érett a kukorica. Most már megállapítható, hogy a kukorica, ez az igen hasznos és nélkülözhetetlen ta­karmánynövény, meghálálta a tarnabodi, erdőtelki, s a többi község dolgozó parasztjainak szorgos munkáját: jó termést ad. Nem egy helyen, mint pél­dául a füzesabonyi Petőfi, a kerekharaszti Béke termelő- szövetkezetnél megközelíti, sőt meg is haladja előrelátható- íag a holdankinti 30 mázsát. A mezőgazdasági munka ter­mészetéből fakad, hogy minden feladatot nemcsak alaposan, gondos körültekintéssel kell el­végezni, de gyorsan is. így van ez a kukorica betakarítá­sával is. Igaz, hogy a kuko­rica terméseredményében köz­vetlenül nem mutatkozik meg a késedelmeskedő tösés, de annál inkább az egyéb, jövő­évi terményünkben. A kuko­rica után őszi kalászosokat vet­nek, mélyszántást végeznek az új terményféleség alá, — egy­szóval szükség van a kukorica helyére. Már pedig nem kö­zömbös, hogy valamikor októ­ber végén vetjük-e el az őszi­búzát, vagy még szeptember­ben. A búzát egyébként sem he­lyes friss szántásba vetni, mert a közvetlenül vetés előtt végzett szántás üregessé, túl­ságosan lazává teszi a talajt — melyen még a hengerezéssel sem tudunk nagyon sokat ja­vítani — és jelentős nedves­ségveszteséget okoz. A nö­vényzet emiatt sokat szenved, gyengén bokrosodik, sőt télen és kora tavasszal sok növény el is pusztul, — értékes má­zsák mennek veszendőbe. így tehát a talaj szerkezetének megfelelően több-kevesebb idő, de mindenképpen idő szüksé­ges a vetés megkezdéséig. Nem véletlenül állapította meg a december 19-i határozat, hogy „a kukoricaszárat a vesz­teség elkerülése végen a tö­rés után azonnal le kell taka­rítani ..." — utalva itt arra is, hogy a szár silózva érté­kes, hasznos takarmány, ame­lyet szívesen fogyaszt a jó­szág, s amelynek felhaszná­lásával nem kevés abraktakar­mányt takaríthatunk meg. Már ebből is kiviláglik, hogy bár a kukorica szemei nem peregnek, ha késlekedünk a töréssel, de „pereg“ az idő, mellyel minden jó gazdának számolni kell. Éppen ezért, amint beérett a kukorica, ne késsünk egy napot sem a töréssel, valamint a szár leta- karításával, hogy ezeken a föl­deken is haladéktalanul el­végezhessük a talajelőkészitő munkát. Tapasztalatcserén a kiskörei Dózsa tsz-ben (Tudósítónktól.) AUGUSZTUS 29-én a hevesi járás több községéből termelő­szövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok keresték fel a kiskörei Dózsa termelőszövet­kezetet. A látogatók beszélget­tek a szövetkezet tagjaival, meg­tekintették a közös gazdaságot, majd a háztáji területek megte­kintésére indultak. Elsőnek a rendben megépített 150 katasztrális holdas rizstele­pet nézték meg. A gondos vetés, növényápolás katasztrális hol- dankint átlag 23—25 mázsás termést ígér. amelynek aratását nemsokára megkezdik. Szom­szédságaiban 80 holdas kukorica- tábla fekszik. Ebből is elérik a 25—28 mázsás átlagot. A tagok arról is beszélnek, hogy beadási kötelezettségük nincs ebből, mi­vel sertésbeadásukat határidő előtt teljesítették, így kukorica­beadási kedvezményben része­sültek. A 17 holdas cukorrépa táblájuk a tanya mellett terül el. A dús levélzetű. szépen fejlődött növénv elárulja, hogy gondos ápolásban részesítették. Dohány­ból is 11—12 mázsás termést várnak, amelynek jórészét már letörték. A szövetkezet tagjai arról is beszélnek, hogy a kalászosokból is elég jó termésük volt, három- százkiíenc hold őszibúza, 8.2 mázsás terméssel fizetett, 68 ka­tasztrális hold ősziárpájukon pedig 10 mázsás átlagtermési értek el. Jó munkáljuk eredmé­nye lesz a szép részesedés, búzából négy kiló előleget osz­tottak már munkaegységenkint. Varga János 32, Molnár Gábor 33, Sipos Pád pedig 35 mázsát kapott e'őlegben. Munkaegysé­günk int idáig 10 forint előleget osztottak, de ügyi számítanak, hogy később ez meghaladja a 20 forintot is. Rizsből, elmúlt év munkaegységenkint kapott 1.45 kilogrammját felülmúlva, az idén két kilót osztanak. Ez any- nvit jelent, hogy az a szövetke­zeti dolgozó, akinek 400 munka­egysége van, csak 22 forintjával számolva is, több mint 16 ezer forintot kap a rizsből. A JÔ MUNKA, a magas jö­vedelem az egyénileg dolgozó­kat is csalogatja a szövetkezeti élet felé. Az elmúlt három hét alatt 47 első típusú tszcs tag és egyénileg dolgozó paraszt adta hozzájuk be belépési nyila'koza- tát. Ebben az évben a belépők száma 73 már eddig, így a kö­vetkező évben közel 190 szövet­kezeti tag gazdálkodik az 1200 kiafasztráJis holdra növekedett területen. Sokat beszélgetnek a vendé­gekkel ‘érveikről is. Elmondták, hogy az átmeneti vetésforgót már elkészíttették, ezáltal bizto­sítják a megfelelő növényi sor­rendét, és a magasabb termés­hozamot. Rizsteiepüket 50 ka­tasztrális hóiddal bővit'k a tél folyamán. Megépítik 120 anya­koca részére a fiaztaíót, mert negyedévenként 25 sertés sza­badpiacra való hizlalását akar­ják biztosítani, s m ebből ka­pott pénzt a tagok részére mun­kaegységelőlegnek osztják ki. A BESZÉLGETÉS végefe’.é a látogatók is elmondtál!: észrevé­teleiket. Többen azt kifogásol­ták, ho-gv a szövetkezet nagy területéhez képest kicsi az állat- tenyésztés, észrevették azt is, hogy kevés a fogat, hiszen 100 katasztrális holdra jut egiy. Azt is szóvá tett ék, hogy a fejőstehe­nek számát és a juh'enyészíést a jövőben fejleszteni kell. Ennek érdekében növelniük kell a lu- cematermő területet is, amely az állatállomány jelenlegi lét­száma mellett sem kielégítő. A 1ermelőszövetkezet tagjai ígére­tet tettek arra, hogv a látogatók jó észrevételeit a jövőben meg­valósítják. A vendégek pedig ar­ra, hogy, saját szövetkezetükbe, vagy egyéni gazdaságukba be­vezetik, azokat a hasznos, ter­meléssel kaocsolatos tapasztala­tokat, melyeket itt tanultak. Kovács Ferenc agrópropagandista. Cimmer Istvánná, hollókői asszony. Férje » Petőfi-altáróban dolgozik, s 1700 forint hűségjutalmat kapott. Indulókat játszik a bányászzenekar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom