Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-05 / 61. szám
1954 augusztus 5. csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 Vasutasok az ünnepi műszak sikeréért (Tudósítónktól.) ÉLETSZÍNVONALUNK állandó emelésének feltétele a termelékenység fokozása, az önköltség csökkentése, a minőségi munka megjavítása. Az elmúlt években a hatvani vasútállomás dolgozói főleg a kiemelkedő rekordteljesítményekre törekedtek és emellett kevés gondot fordítottak a minőségi munkára. A kormány- programm, de különösen a III. pártkongresszus után a meny- nyiségi tervek mellett már egyre több gondot fordítanak a pontos menetrendszerinti közlekedésre, az anyagtakaré- kos,ságra, stb. Ezeket a célkitűzéseket tartották szem előtt a pártszervezet népnevelői és bizalmiai a vasutasnap és az alkotmány tiszteletére indított felajánlások alkalmával. Az újonnan választott pártvezetőség rendszeresen megtartja a vezetőségi, bizalmi- és népnevelői értekezleteket. Az összejöveteleken beszélnek a termelés pártellenőrzéséről, a kommunisták példamutatásáról, eredményeikről és a kisebb-nagyobb lemaradásokról is. Itt számol be a szolgálati vezető a termelés állásáról. Az itteni határozatok alapján dolgoznak tovább a vasútállomás kommunistái terveik túlteljesítéséért. A VASUTASNAP és az alkotmány ünnepére indított munkaversenyben a Petőfi- brigád jár az élen. „A minőségi munka végzése, az ipartelepek és műhelyek pontos kiszolgálása a kocsifordulók meggyorsítását eredményezi, az ipar, vagy a mezőgazdaság részére érkező áruk mielőbbi továbbítása hozzásegíti a város és falu dolgozóit terveik teljesítéséhez. Ezáltal több kenyér jut a dolgozók asztalára, több és jobb minőségű cipő, ruha családtagjaik részére. Ilyen esetben a szállító felek előtt nő a vasutasbecsület is.“ így magyaráz dolgozótársainak Gál Ignácz szolgálatvezető váltóőr, a kettes alapszervezet párttitkára. Gál elvtárs élenjár a munkában is, tervét állandóan 120 százalék körül teljesíti. A közelgő nagy ünnep tiszteletére a Kossuth-brigád tagjai vállalták, hogy napi háromezer 500 tonna túlsúlyt továbbítanak a vontatási dolgozók segítségével. A brigád vezetője Fehér Ferenc sztahanovista szolgálattevő és egyben népnevelő, nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem az agi- tációra. Felolvassa a tervteljesítésről készített grafikonos kimutatást és megbeszéli azt a brigád tagjaival. Beszél a túlsúlyos vonatok népgazdasági jelentőségéről, a pénztakarékosságról, a vonal átbocsájtó képességének fokozásáról, a gépállomány jobb kihasználásáról stb. A pártvezetőség javaslatára — az ősziforgalom lebonyolításáról szóló értekezlet idején — háromnapos ünnepi műszakot tartottak az állomás dolgozói. A vasutasnap tiszteletére pedig Fülöp János érdemes forgalmi szolgálattevő népnevelő kezdeményezésére augusztus első hetében vasutas műszakot tartanak az állomás dolgozói. Ez idő alatt napi 4 ezer tonna túlsúlyt továbbítanak. A fejlett szovjet síktola- tási módszerek alkalmazásával biztosítják az induló vonatok helyes összeállítását és menetrendszerinti közlekedtetését. Népnevelőink sokat tanultak a Szabad Nép július 23-1 vezércikkéből. Brigádonként foglalkoztak a cikk tartalmával s elhatározták, hogy a gyümölcsszállítási idény alatt biztosítják a gyorstehervonatok rendszeres indulását. A NÉPNEVELŐK munkája még eredményesebb lenne, ha mindenki aktívan részt kérne abból. Erki Miklós térfelvigyázó elvtárs például nem jár népnevelő-összejövetelekre, sőt még a taggyűléseket sem látogatja rendszeresen. A pártvezetőség nevelőmunkájának hatására Erki elvtárs megígérte, hogy megváltoztatja magatartását. Több esetben baj van a kommunisták személyes példamutatása körül is. Például Farkas István nem járt pontosan szolgálatba, így hogvan mutat példát dolgozótársainak a munkafegyelemben. A népnevelőértekezletek hibája, hogy csak termelési kérdésekkel foglalkoznak, kevés a munkamódszerátadás, a jó tapasztalatok népszerűsítése. A pártvezetőség részéről még több helyi példát, tanácsot kell adni a népnevelőknek. Pogonyi Lajos Gyors intézkedést a szociális kedvezmények ügyében Nagyon sokan helyeselték és ma is helyeslik azt a rendeletet, mely előírja, hogy azoknak a dolgozó parasztoknak, akik 65, illetve asszonyoknál 60 évnél idősebbek és családjukban munkaképes ember nincs, 3 hold föld után nem kell beadást teljesíteni. Örömmel üdvözölték ezt az intézkedést a hosszú, dolgos élet után is igyekvő idősebb emberek. Hiszen nem tucjják már olyan jól művelni földjüket, nagy segítség nekik, hogy az állam csökkenti beadási kötelezettségüket. Az emberek azonban nem egyformák. Sokan szerencsét próbáltak a tanácsnál, hátha sikerül megkapni az öregség után járó szociális kezdvez- ményt. Ezek az emberek az előírt éveknél idősebbek voltak ugyan, de családjukban ott dolgoztak az életerős fiatalok, tehát nem volt jogos a kérelmük. Sajnos, nagyon soknak sikerült. Sikerült, mert a községi tanácsok nem a törvény szerint bírálták el, ki jogos és ki nem a beadási kedvezményekre. Hozzájárult ehhez az is, hogy így akartak „jó fiúk“ lenni. A tanács vezetői úgy adományozták a kedvezményeket, mintha pelyvát szórnának. Kapta boldog, boldogtalan. Visontán minden harmadik termelő „öregnek“ bizonyult, s beadási kedvezményt kapott. Tódebrőn, Kápolnán sem jobb a helyzet, itt a termelők 23—26 százalékának csökkentették kötelezettségét „öregség“ miatt, nagyobbrészt jogtalanul. Tisza- nánán úgy akarták a dolgozó parasztok termelési kedvét növelni, hogy több mint 300 embernek adtak öregségi kedvezményt. S hány volt ezek közül, aki jogtalanul jutott hozzá?! Hatalmas mennyiség gyűlt így össze megyénkben, 420 vagon termény, melynek az egy- harmada olyan emberekhez került, akik nem érdemelték meg. Több mint 100 vagon terményt ajándékoztak így a megyénkben, 5000 munkás évi kenyerét. Dolgozó parasztjaink igazságérzetét bántotta ez a dolog Egyre többen kérték, hogy rendezzék a szociális kedvezményeket, tegyenek igazságot ezen a téren. A dolgozó parasztság jogos kérésére sok helyen máris megkezdték a felülvizsgálást, hogy csak azok részesüljenek öregség, vagy munkaképtelenség miatt kedvezményben, akik valóban megérdemlik. A felülvizsgálatnak máris mutatkozik eredménye. Több olyan gazdától megvonták a kedvezményt, akinek munkaképes családtagjai vannak, vagy ahol az öregekre íratták a földet, hogy kedvezményt kapjanak, közben meg a fiatalok dolgozták azt. Még sem lehetünk megelégedve, véglegesen igazságot kell tenni a szociális kedvezmények körül. Minél gyorsabban, mert a cséplés befejezése után nagyon nehéz lesz a hibát helyrehozni. A helyi tanácsokhoz, a begyűjtési hivatalokhoz fordulunk most; minél gyorsabban tegyenek eleget a dolgozó parasztok kérésének, rendezzék igazságosan a beadási kedvezményeket, A szövetkezet jó munkáját követik az egyénileg dolgozók is A tarnamérai Alkotmány termelőszövetkezet dolgozói az aratási munkákat határidő előtt két nappal befejezték. Ezekben a munkákban nagy segítséget adott Haraszti János elnök és Fülöp János tsz- tag, az aratógép kezelője. A csoport tagjai elcsépelték már a borsót, és lencsét is, lencsetermésük 450 kiló katasztrális holdanként. A szövetkezet legfontosabb feladata most már a tarlóhántásban tapasztalható lemaradást behozni. XXlOOOOOOOOOOOOOOOOOaXMOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOClOOOOOOOCOOOOOOOCXCOOOOC JOOCOOOOOOOOO A község dolgozóinak példát mutat Molnár István kilenc- holdas dolgozó is, aki terményének elcséplése után a gép alól teljesítette beadását. Idős Lőrinc Ernő és Párt Lajos pedig a több termés érdekében kukorica pótbeporzást végzett. Egyik legjobb traktorosunk Hegedűs Szilárd, aki megértve a tarlóhántás fontosságát, éjjel ezt a munkát végzi. A többi traktoros, közöttük Pap László is róla vegyen példát. Katona Béla agronómus Egercseh i tapasztó, la tok p ÁR NAPJA olvastam egy fiatal rhagyar író cikkét a Szabad Népben. Arról írt, hogy épülő szép hazánkban van egy tekintélyes dolgozó réteg, amely «az életet majdnem kizárólag a kenyéren, húson, cipőn, fröcs- csön éli» és e rétegbe tartozó emberek úgy gondolkoznak, szeretnek, ö. ülnek, mint tíz évvel ezelőtt. Nem szívesen olvasnak újságot, nem ismerik eléggé új művészetünket, valahogy a régi és új erkölcsi határvonalon élnek. Az anyagiakat illetően azonban rendkívül józanok és ezen keresztül ítélnek. Ha réglátott ismerőssel találkozunk, az első kérdések között ott van, hogy hol dolgozol és mennyi a kereseted. A termelőmunka bármely posztján álló dolgozó azt szeretné, ha minél többet keresne és holnap jobban élhetne, mint tegnap. Az egyes ember élete azonban az esetek nagy többségében közösséghez kötött. Egy üzem, vállalat munkása csak úgy kereshet többet, ha az üzem egésze jól dolgozik, maradéktalanul teljesíti tervét. AZ EGERCSEHI bányaüzem tervét 74 százalékban teljesítette és ez azt jelenti, hogy a bányászok 26 százalékkal kevesebb jövedelemhez jutottak, mint akkor, amikor az üzem 100 százalékra teljesítette tervét. Az ilyen eset szüli az elégedetlenséget, a panaszt. Egercsehiben a bányászok elégedetlenek, több szenet akarnak adni az országnak és ezen keresztül magasabb életszínvonalat biztosítani családjuknak. Nagyméretű plakát kérdezi az első számú aknánál: «Szeretnénk megkérdezni a műszaki vezetőket, meddig tűrik még a 74 százalékos tervteljesítést.» Ez az első, ami az ember szemébe ötlik. A bányászok jobban akarnak dolgozni és res- telik a lemaradást. A szakember szeme és hozzáértése kellene ahhoz, hogy a gátló körülményeket számba vegye. A bányamunkához alig értő ember szétnéz csupán és egy-két dolgot lát meg, talán nem is a legjelentősebbet. Egy éjjeli műszak nyolc órája azonban sok megfigyelésre ad alkalmat. íme néhány ezekből. \ Z AKNÁNÁL LEVŐ irodahelyiségek elé csinos kis virágoskertet képzelt valaki. A képzelet át is ment a gyakorlatba és ott van a virágosáért. Sajnos — biztosan sokan — tisztviselők és dolgozók útjukat a virágoskerten keresztül «megrövidítik» és volt virág, nincs virág, letaposták. Az iroda, ahol jelenleg Nemesházi Antal főaknász ül az asztal mellett, alapos takarításra szorul. A falon felirat, csak következtetéssel lehet megtudni, hogy mit akar mondani. «Munkaversennyel a több termelésért.» Betűk hiányoznak a szövegből. Más betűk elfordultak, fejjel lefelé és senki sem igazította meg ezeket ki tudja, mióta. Az iroda dolgozóinak pedig lenne erre ideje — ezt a munkások mondják, csak akarni kellene. Kevesebbet, illetve rövidebb időre kellene beülni és inni a vendéglőben, vagy talán az sem lenne rossz, ha egy ilyen «találka» helyett rendbehoznák azokat a helyiségeket, ahol dolgoznak. Lehet, hogy a letaposott virágoskertnek, a „foghíjas“ feliratnak semmi köze sincs a termeléshez, mci* kell ezt mégis gondolni, mert ilyenből is ítélnek a dolgozók, TJEDTEN kapaszkodik meg 1 a fogantyúban a járatlan ember, amint a kosár suhan a mélybe, 300 méterre a föld gyomrába. Ez a mélység azonban nem szakít el a külvilágtól. A járatok felé és felszínre telefon vezet. Jó dolog a jó ... A diszpécser szobájában az ügyeletes a készülék előtt áll és bosszúsan csattintgatja vissza a számozással ellátott kis lemezkéket a készüléken. Ezeknek akkor kellene leesniük, ha a vonal túlsó végén valaki csenget. Ezt azonban nem várja meg, leesik anélkül is. Az ügyeletes mit tehet mást, visszanyomja egyszer- kétszer és ha nem ragad meg, akkor két-három lemezen is rajta tartja az ujját... Nemesházi elvtárs hiába hívja valamelyik munkahelyet, nem jelentkezik. Később láthattam, hogy a frontokra is hiába hívják a diszpécsert, rossz a vonal. Ez pedig nagyon megbosz- szulja magát, hiszen sokszor egy munkást kell elszalasztani valamiért, lehet, hogy ez sem tartozik a többtermelés kérdéséhez, de nagy a gyanúm, jobban, könnyebben menne a munka, a hibák kijavítása, ha jó volna a telefon. DOHOG A FÖLD mélye, a szivattyúház gépei teljes erővel működnek. Gépesítve van szinte minden munkafolyamat. Villanygépek szívják a vizet, sodorják tova a gumi- szalagon a szenet. Néha el is romlanak és ilyenkor sürgősen javítani kell. Erre jó a földalatti műhely. Előtte most is ott áll javító kezekre váró néhány villa nymotor. Arra várnak, hogy az egyik elvtárs megjavítsa a vekkerórát, amely ott van előtte szétszedve az íróasztalon. Miért előzi meg az órajavítás a villanymotorét? Jobban kell a vekkeróra, mint a gép valamelyik kaparószalaghoz? p DDIG IS tiszteltem a bá- nyászokat és ezután még a kalapom is megemelem, ha meglátom a kemény I bőrsapkát. Kétrét görbedve, hasonfekve kell gyakran dol- gozniok. Izzadnak, belepi őket a szénpor. Itt kucorgunk együtt Tóth sövényi Sándor öreg és B. Nagy János fiatal bányásszal a fronton éá innánk egy pohár vizet. A vizes azonban elakadhatott valahol, még nem jutott ide, a front végére. Nem is igen jut, mert kannájából mire ideér, kifolyik a víz. Lyukas és hiába siet vele, félig hozza, pedig tele is kevés lenne. Kis dolog ez, de bosszantó. Két perc munka, 50 fillér anyag és nem folyna. Észre kell az ilyet is venni, mert aki a kenyéren és húson éli az életet, az a vízen is méri. Lassan véget ért az éjjeli műszak. A vágatokon, ereszkéken az akna felé tartunk. Hatalmas dolog ez a bánya! Ügy kellene itt mindennek menni, mint a legprecízebb műszernek. Ütközben itt is, ott is látni álldogáló, bosszús embert. Félórája nem jön üres csille.. ; Elszakadt a gumiszalag, várni kell... Műszakiakat keresnek :.. Nem jön idejében a faanyag... Meg kell gyorsítani a hibajavítás munkáját, ez mindnyájunk érdeke. Ezzel megnőne a dolgozó munkakedve és az egercsehi bányaüzem búcsút mondhatna mindörökre a 74 százaléknak. Kis dolgok ezek, egy éjszaka megfigyelt soir apróságából néhány mozaik. Aki leírta őket, jószándékkal írta, jószándékú embereknek. Nagy Sándor A füzesabonyi járásban legtöbb a gabonabeadási hátralékos A csépléssel egyidőben megkezdődött a gabonabeadás teljesítése is. Néhány járásunkban azonban már a kezdeti Járás Hatvani Gyöngyösi Hevesi Egri Pétervásárai Füzesabonyi időben igen sok a hátralékos, s éppen ezért a járások versenyét a hátralékosok arány- száma szerint értékeljük. Begyűjtési megb. Rácz Ernő Polgár István Paparó József Maruzs János Kiss Lőrinc Molnár György Tanácselnök Habéra Béla Cseres János Orosz Miklós t Szepesi Györgyné Détár István Kelemen János Amíg a szülők dolgoznak... A nyári mezőgazdasági munkákkal elfoglalt szülők nyugodtan dolgozhatnak kint a földeken, gyermekeik jó helyen, szakszerű felügyelet mellett nyugodtan játszanak a napköziotthonokban. Megyénk területén az 54 állandó és 51 idény napköziotthonban 4460 gyermek van elhelyezve. Havi 40 forintos térítés ellenében napi háromszori étkezést kapnak. Népi államunk mindent megtesz, hogy a mezőgazdasági dolgozók gyermekei biztos helyen legyenek, míg szüleik az ország kenyeréért dolgoznak* Képek a hősi munkáról Pihenő. Morvái András pihenteti lovát, a 60. kocsi búzát viszi már a szérűre. Sipos János nagyrédei kisparaszt nagy gonddal rakja asztag- ját, hogy ezzel is könnyítse a cséplők munkáját. Az egri baktaiúti szérűn csépelt Borbás Kálmán és Bukuli Sándor. Vidáman viszik a begyüjtőhelyre és haza a terményt, nem nehéz teljesíteni a beadást, egy holdról kereken 10 mázsa tavaszi árpát takarítottak be. Serényen folyik a cséplés a nagyrédei közös szérűn. A szorgalomnak teli zsák a gyümölcse.
