Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)

1954-08-29 / 68. szám

1954 augusztus ?9, vasárnap. NÉPÚJSÁG 5 0SÀS2>.iLjSTVÀN : 'p'gyenestörzsű, büszke tar­^ tású tölgyfa voltam, a Bükk rengetegében. Hosszú évekig táplált és növesztett a jó anyaföld, cirógatott az éltető napsugár. Gyakran hideg sze­lek, vad viharok tépték és ci- bálták lombkoronámat, de én mégis egyre nőttem és fejlőd­tem. Úgy éreztem, hogy én va­gyok a fák királya, amikor a hegygerincről büszkén lete­kintettem a távoli vidékek erdeire, apró falvaira. Milyen szép is volt az én életem. Szép volt és nem is volt ha­szontalan. Izmos ágaimon la­kóhelyet adtam sok csicsergő madárcsaládnak, lombjaim jó levegőt, árnyékom hús fnene- déket adott számtalan kirán­dulónak, hiszen ők ültettek és ápoltak csemete koromban és féltő gonddal vigyáztak rám később is. Szeretetüket én is viszonoztam, ezért nem volt haszontalan az életem, ügy szép napon azután er- dei favágók ütötték gyökerembe fényes baltájukat, feldaraboltak, teherautóra rak­tak és elindultam utamra. A sok évi egyhelyben való állás után szinte jólesett az utazás. Jóleső érzéssel gondoltam ar­ra, hogy ezután még jobban szolgálhatom az embereket. Nemsokára padlók, gerendák, épületdeszkák, asztalok és szo­babútorok lesznek belőlem. A törzsemből készült épület­anyag hajlékot, az ágy nyu­galmat ad a ínunkában elfá­radt dolgozó embereknek. Nemcsak a törzsem, hanem végtagjaim, ágaim is értéke­sek. Bizonyára felhasználják ezeket, legkisebb darabjaimat is apróbb dolgok készítésére. Még ezzel is az embereket szolgálom. Ezekre gondoltam, miközben a Felnémeti Fűrész­üzembe érkeztem és sok-sok társammal együtt végigheve- redve vártunk sorsunkra az üzem udvarán. [V éhány nap múlva fúré- szék éles foga hasogatta számtalan darabokra testemet. Két fúrészmester, Bekk Péter és Tamás Gyula igen gondo­san illesztgettek a fűrészek lapjai közé, valahogy úgy mondták, hogy sok és jóminő­ségű deszkaanyagot akarnak belőlem kiíürészelni. Ez sike­rült is. Hosszú, egyenes szál deszkákként kerültem újra a szabad ég alá, többszáz tár­sammal együtt. Amikor a nap már éppen nyugvóban volt. újra széttekinthettem a telep udvarán. Sötétedett. Mire el­húzták az estharangszót, fe­kete homály borult a tájra, mégis jól láthattam, hogy két emberalak kétrét görnyedve, szinte bújva ereszkedik le a szemben lévő hegy oldaláról és egyenesen a telep felé tarta­nak. Kerítés itt nincs és máris egy-kettőre elérték a szélső farakásokat. Vékonyabb desz­kákkal, lécekkel tömték meg zsákjaikat, majd utána, frnint akik jól végezték dolgukat, megléptek. Később egy magá­nos ember jött erre. Munkából igyekezett hazafelé a vasút mellett, ö is választott egy szép szál deszkát magának. „Jó lesz a tyúkól építéséhez“ — mormolta félhangosan, s már vitte is. Ilyen látványos­ságokban volt részem az első éjszaka. Ez nen. valami dicsé­retre méltó, szép dolog és úgy tudom, hogy ez naponként is többszáz forinttal károsítja meg a becsületes embereket. Igazán jobban vigyázhatnának ránk az idevalósi emberek. 1YI ásnap reggel különböző formákban a külszinre kerültek azok a részeim is, amelyekből már nem lehetett szép szál deszkákat készíteni. Ezek már hulladékok, de az emberek úgy nevezik, hogy értékes hulladék. Egyrészük a bányadeszkák, vagy a bördesz- kák, másik részük a parkett­kockának való darabok cso­portjába került. Jutott belő­lem egy másik csoportba is. Ezeket a vasút használja fel talpbetét tuskónak, vagy vala­melyik üzem műhelykocká­nak. Jóleső érzéssel tapasztal­tam, hogy megbecsülnek és sok mindennek felhasználnak ezek az ügyes, takarékos em­berek. A végén azonban kissé mégis csalódni kellett. Leg­apróbb részeimet már rende­zetlenül össze-vissza egy olyan csomóba dobálták, ami­re már mindenki azt mondta, hogy ez már értéktelen hulla­dék. Hatvan nyolcvan mázsa faanyag jut naponta erre a sorsra. Útirányuk az egri Tü- zéphez, majd onnan a kály­hákba, tűzhelyekbe vezet. T gaz, hogy sok tűzrevaló hulladék van közöttünk, de vannak szép számmal olya­nok is, akik még élni, tovább­ra is hasznos anyagként sze­retnének élni. Hatvan-nyolc­van centiméter hosszú lécda­rabok, könyvfedél nagyságú kisebb deszkák még szinte sír­nak az életért. Miért ne lehet­ne belőlük is egy-egy ruhafo­gas, ruhaszárító csipesz, faka­nál, paradicsompaszirozó és még számtalan háztartási esz­köz nyele vagy alkatrésze. Pe­dig ezeket igazán mindenhol keresik és nagy előszeretettel vásárolják a háziasszonyok. Felhasználhatnának bennün­ket a kisipari termelőszövet­kezetek. a játékgyárak és az aoró közszükségleti cikkeket előállító üzemek. Élni, tovább­ra is hasznosan szeretnénk még élni emberek! A cser, bükk, gyertyán, jávor és akác­fa társaimjmal együtt, az az óhajunk, hogy legkisebb ré­szeink, legapróbb hulladékaink is ne a Tüzéphez kerüljenek, hanem használható árucik­kekké feldolgozva szolgálják a legmagasabbrendű élőlényt, a dolgozó embert. A munkás-paraszt szövetség üzeme Létrehozzák a termelőszövetkezeti tanács megyei megbizottjainak hálózatát A minisztertanács legutóbbi ülésén a termelőszövetkezetek további megszilárdítása érde­kében rendeletet hozott a ter­melőszövetkezeti tanács me­gyei megbízotti hálózatának létrehozásáról. A megyei meg­bízott feladata: elősegíteni a termelőszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődését, gazdasági és szervezeti megszilárdítását: a termelőszövetkezetek alap­szabály szerinti működését — az egészséges szövetkezeti élet kialakítását; a szövetkezeti de­mokrácia követelményeinek, a tagok jogainak tiszteletbentar- tását. A megyei megbízott elő­segíti, hogy a termelőszövet­kezetek széleskörűen alkalmaz­zák a termelés, a vezetés, a munkaszervezés legfejlettebb módszereit. Felügyel arra. HÍREK — HORT KÖZSÉG dol­gozó parasztjai a népnevelők agitáriós munkájának hatá­sára eredményesen vettek részt az árvízkárosultak meg­segítésében. Nagy D. István dolgozó paraszt 100 kilo­gramm búzát és 50 kilo­gramm burgonyát. André Mihály középparaszt szintén 100 kilogramm búzát aján­lott fel. (Nagy Gyula) Más félmif/iá kilowattóra több termelés a Mótravidéki Erőműben hogy a termelőszövetkezetek állam iránti kötelességeiket példamutatóan teljesítsék, a gépállomásokkal, állatni válla­latokkal kötött szerződéseiket betartsák. A megyei megbízot­tak kötelessége, hogy az igaz­ságügyi szervekkel együtt megszervezzék a termelőszö­vetkezetek jogvédelmét és jogi képviseletét. Feladataikat a megye területén működő ter­melőszövetkezeti tanácstagok közreműködésével látják el. Rendszeresen megbeszélik ve­lük a termelőszövetkezetek ér­dekében szükséges tennivaló­kat. A megbízottak közvetle­nül a termelőszövetkezeti ta­nács irányítása és ellenőrzése alatt, a megyei tanács végre­hajtó bizottsága mellett mű­ködnek. — A MEGYEI TANÁCS szociálpolitikai csoportja je­lenti, hogy az árvízkárosul­tak megsegítésére indított gyűjtés megyei eredménye augusztus 1-től 16-ig 240.210 forint, 1240 mázsa termény­féleség, 860 mázsa szálasta­karmány és számottevő mennyiségű ruhaféleség. (Hajnal Mihályné) Szerényen húzódik meg a város szélén a többi házak kö­zött a Gyöngyösi Vasöntöde. Az üzém egyáltalán nem szá­mit nagyüzemnek. Kohója is csak kis törpe. Diósgyőr vagy Sztálinváros óriás olvasztóihoz képest. Az öntés munkafolya­matai sem a legkorszerűbbek, mégis sokoldalú és fontos fel­adatot lát el ez az öntöde. Dol­gozói a Váltógyár részére sín- betéttuskókat öntenek, azonkí­vül nagy szolgálatot tesznek a a közszükségletnek és a mező- gazdaságnak is. Az itt öntött fürdőkályha-karimák és rosté­lyok eljutnak Komló és Sztá­linváros kislakásépitkezései- hez, a lókapakerekek, a szőlő­zúzófogaskerekek és a kidolgo­zó vállalatokon át a traktor­alkatrészek pedig a mezőgaz­dasághoz. Az öntöde dolgozói soronkivül is elvégzik a mező- gazdasági gépek javítását. A minap a csányi állami gazda­ság vetőgéphez öntöttek soron kívül két fogaskereket, majd a domoszlói állami gazdaság el­rontott kombájnját tették élet­képessé három kardánkereszt javításával. Mindössze öt tagból áll az üzem pártszervezete, de ez a kis kollektíva személyes példa, mutatással a mezőgazdaság se­gítésének, a munkás-paraszt szövetség elmélyítésének esz­méjére és gyakorlatára neveli az ittlévő dolgozókat. Jó pél­dával jár az élen Pethes József sztahanovista öntő, kinek se- lejtátlaga másfél-két százalék. Barátja és régi versenytársa, Gulyás elvtárs, a cséplés ide­jére a kötelező munkáján fe­lül 14 szíjtárcsát öntött az at­kán gépállomás cséplőgépeihez. Minőségi munkájáért érdeme! dicséretet Kulcsár László öntő is, aki nemrég még a mező- gazdaságban dolgozott. Most traktor- és egyéb alkatrészek minőségi gyártásával segíti a mezőgazdaságot. A jó minőség mellett az ön­tödeiek igyekeznek olcsóbban előállítani a mezőgazdasági fel­szereléseket. E két célkitűzés közös •nódszere a seleitcsök- kentés. A tavalyi 7—8 százalé­kos selejtátlag helyett az idén csak 3—1 százalék az átlag. Még ezt is tovább akarják csökkenteni az üzem legjobb öntői, ezért az öntvényformák pontos elkészítésére, a figyel­mes, odaadó munkára, a vas minőségi adagolására nevelik az öntöde dolgozóit. Eredmény­re vezetett a nevelőmunka Kovács Józsefnél is, aki nem­rég került az üzembe és kez­detben 20 százalékos selejttel dolgozott. A sok gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező Tamás István azonnal Kovács József segítségére sietett. Tü­relmesen, többször is elmagya­rázta neki az öntés titkait, rej­telmeit, több mintadarabot el­készített előtte. mígnem az eredményes hevelés hatására már csak öt százalék Kovács József seiejtje. Az üzem kollektívája egysé­ges, összeforrott, szorgalmas, itt csaknem mindenki egyfor­mán jól dolgozik. Munkájuk sikerét még jobban segítené, ha a párt- és a szakszervezet több politikai felvilágosító munkával töltené meg tevé­kenységüket. Serkentőleg és jótékonyan hatna a termelésre, ha a dolgozók kellő politikai ísmeitiek birtokában végeznék a mezőgazdaság megsegítésére irányuló munkájukat. így vál­hat csak igazán az öntöde a munkás-pai ászt szövetség üze- €Vé. __________ V ^ i Növekvő ziildségfelhozatai az egri piacon Az egri piacon csütörtökön gyümölcs- és zöldségféleségek­ből újra nagy volt a felhozatal. Zöldségféleségekből a felhoza­tal jóval meghaladta az előző napét. Pl. paprikából 50. tök­ből 60, fokhagymából 20—25, paradicsomból 70, sárgadinnyé­ből 20 és görögdinnyéből 60 mázsát hoztak fel a piacra. Az árak fokozatosan csökkentek. A sárgadinnye ára csütörtökön 1.20 forint, a görögdinnyéé pe­dig 80 fillér volt kilónként. A Mátravidéki Erőmű kol­lektívája kiváló munkát végzett augusztusban is. A gépek és a berendezések tervszerű karban­tartása mellett, kedd reggelre, esedékes havi tervükön felül, ed­íiiex mncfólrytjUiA ­energiát termeltek, mely egy középnagyságú üzem kéthavi energiaszükségletét biztosítja. A löbbtennelés mellett a fütőház dolgozó 2500 tonna szenet ta­karítottak meg. Ez idő alatt, ami közel 90 család évi tüzelő­ik. \ét Mztoailar.a. Az idei alkotmány ünnepe előtt hetekkel megindult a készülődés, hogy méltóképpen ünnepeljék ötéves alkotmá­nyunk, a munkás-paraszt szö­vetség és az új kenyér nagy ünnepét. Falun és városon, üzemekben és termelőszövet­kezetekben versenyre keltek a dolgozók, hogy magasabb ter­melési eredménnyel, a cséplés befejezésével, állampolgári kö­telezettségük teljesítésével ün­nepeljenek. Erről a készülődésről, s a nagy versenykedvröl sok levél hozott hírt szerkesztőségünk­höz. A készülődés lázas idő­szakában egyre többen fogtak tollat, hogy megírják, üzemük, termelőszövetkezetük hogyan készült a nagy napra, milyen eredményeket értek el az augusztus 20-i versenyben s bátran megírták azokat az akadályokat, melyek fékezték a verseny lendületét. De az élet ezer más területéről is ír­tak a különböző munkaterüle­teken dolgozó emberek. Súsztak Márkus Erdökövesd- ről jelentette, hogy községük a héten befejezte a csépiést és egyetlen hátralékos sincs, jól halad a másodvetés. Egyben kéri. hogy a kölcsönvetőmagról idejében gondoskodjanak az illetékesek, nehogy megint a vetés után érkezzen az meg. 'ínint tavaly. Q6' CyAz ünnepi másár, mely any- nyi embert mozgatott meg, sok levelezőt késztetett írásra. Sü­veges Benedek azt írja levelé­ben, hogy a megye földműves­szövetkezetei többek között 90 kerékpárt. 12 motorkerékpárt s 32 tűzhelyet adtak el a vá­sáron. A Kiskereskedelmi Vál­lalatok több mint egymillió forint értékű árut adtak el. Szlanka Tibor Hegedűs Fe­renc markazi szőlőtermelőt di­cséri levelében, aki ezévben kilencszer permetezett és 5 mázsa csemegeszőlőre kötött szállítási szerződést. Hegedűs gazda a múlt évben is 1300 forint prémiumot kapott a szőlőért — írja levelében. „A kerekharaszti Béke tsz tagjai el'átogattak a Horto- bégyra. Kokat lát*ak. sokat tanultak az ottani gazdaságok­ban“ — jelenti Erdélyi Janos körzeti agronómus. Katona Béla. ki szintén me­zőgazdasági szakember, két termelőszövetkezetről is ír. Megemlíti levelében, hogy a tarnamérai „Alkotmány“ tsz fél hold területen 50 mázsa hagymát termelt, és ezért 9—10.000 forint készpénzt ka­pott. A boconádi ..Petőfi“ tsz-rő! is ír. arról, hogy már 200 köb­méter silót készítettek, s a tsz elnöke kormánykitüntetést ka­pott. Befejezéshez közeleg a csép­lés, de a mátraderecskei csép­lőcsapatok még mindig javá­ban versenyeznek s keresetük két százalékát ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. Sok-sok cséplőmunkás írta alá ezt a levelet, valamennyi mél­tó versenytársa egymásnak. Hír érkezett az erdőgazdasá­gokból is. Major Endre írt hozzánk, örömmel jelenti, hogy az erdőgazdaság vándorzászla­ját a gyöngyöstarjáni erdészet nyerte el, s hogy a gazdaság jól ellátja munkaruhával s megfelelő élelemmel az ott dol­gozó erdömunkásokat. A hevesi állami gazdaságok üzemi bizottsága dicséri Mol­nár Lajos kombájnos újítását, aki leleményesen megoldotta, hogy a kombájn után kereke­ken futó szaimagyüjtőkocsit a kombájnra szerelte, s így fe­leslegessé vált a két kerék, a tengely, négy csapágy, s jövőre még könnyebb lesz a munká­ja a kombájnosoknak is. Galambos László a mák- gubógyüjtés fontosságáról írt levelet. Megdicséri Sarud, Kál, Lőrinci községet, Misinszki József és Etelka zagyvaszántói úttörőket, akik legjobban ki­vették részüket a mákgubó gyűjtéséből. Esküdt Gyula begyűjtési előadó a földművesszövetke­zeteket és a helyi tanácsokat bírálja Abasár és Tarnaőrs községekben, mert egyik he­lyen sem biztosítanak barom­fi- és tojásfelvásárlót. Tarna- őrsön pedig csak egy nap ve­szik ál a beadásra szánt tojást, baromfit. Kéri az illetékese­ket, pótolják a mulasztást. Bíráló levelet kaptunk Fe­renc Jánostól, az abasári be­gyűjtési hivatalból. Kifogásol­ja. hogy a község beli tömeg­szervezetek és a pártszervezet elhanyagolja a ‘•felvilágosító munkát, emiatt sok a hátralé­kos, s több dolgozó parasztot kellett elszámoltatni. Szép levelet írt egyik tudó­sítónk Lőrinci község eddigi fejlődéséről, s az ott lakó dol­gozó parasztok áldozatos mun­kájáról. Megírja, hogy ennek a munkának meg lett az ered­ménye. mert a tavalyihoz ké­pest két-három mázsával ma-^Jf gasabb termésátlagot értek el gabonafélékből. Megdicséri levelében Király Pál minta­gazdát, aki 17,6 mázsás átlag­termést ért el búzából s ta­valy 280 mázsa cukorrépát termelt egy hold földön. „A tarnamérai és a záránki dolgozó parasztok a gabona­beadás mellett nem hanyagol­ják el a tojás, baromfi, vágó­marha és hízottsertés begyűj­tését semn“ — írja Paizs Jó­zsef járási ellenőr, s ennek bi­zonyítékául sok dolgozó pa­rasztot nevez meg. akik már egészévi gabona- és húsbe­adásuknak eleget tettek. A Meszöv-től küldött levél­ben arról értesülünk .gr a földmüvesszövetkezeí -k ! fél­évi tojésbe gyűjtési tervüket 101. a baromfit 110 sx»».* ék- ban teljesítették. ,Po .'on azonban gyengén m< un­ka. Zsolnai János. Kis:’ Lajos, s több dolgozó p r- >s egyetlen darab tojást sem adott be Ezen rövidesen vál­toztatni kell“ — mondja a je­lentés. Számbelileg ugyan kevesebb, de eredményekben gazdag le­velek érkeztek az ipar terüle­téről is. Az alkotmány-ünnepi verseny üzemeinkben is szép eredményeket hozott. Cserháti József, a Selypi Cementgyárból írja, hogy a gyár dolgozói augusztus 20-ára 100 tonna klinkerrel és 200 tonna ce­menttel akartak többet termel­ni. s valójában közel kétszer- annyit adtak a népgazdaság­nak. Liptai Kálmán. Vaskó József égetöbrigádja kétszere­sére teljesítette tervelőirány­zatát. A gyár dolgozói az „Él- üzem“ cím elnyeréséért har­colnak. Török András egyik levelé­ben arról ír. hogy a Recski Ércbánya fúvószenekara kö­szöntötte Gál Jánost, Bozsos Józsefet és több dolgozó pa­rasztot. akik teljesítették be­adási kötelezettségüket. A ze­nekar a bánya jól dolgozóit is köszöntötte. Másik levelében arról ír, hogv olaitufa bányászat indul a Mátrában, így ezentúl a mi megyénk is hozzájárul ah­hoz. hogy minél több és jobb elsőosztályú műút legyen ha­zánkban. Öt családiház a terven felül gyártott téglából A megye területén eddig soha nem tapasztalt méreteket öltött a lakásépítkezés. Ebben az évben több mint 20Ô0 bá­nyász, munkás és dolgozó pa­raszt épít magának uj otthont. Ezenkívül kultúrházat. üze­met. egészségügyi intézménye­ket, s több más középületet is építenek — köztük a lőrinci nyolc tantermes általános is­kolát, a hatvani szülőotthont és az egri új tejüzemet. Mind­ehhez több építőanyag, több tégla és cserép kell. A Hevesmegyei Téglagyári Egyesüléshez tartozó üzemek dolgozói nem is maradnak adósai az országnak. Hogy az építkezések zökkenőmentesen folyhassanak elhatározták, hogy augusztusban öt családi- ház felépítéséhez elegendő téglát és cserepet gyártanak terven felül. Vállalásukból augusztus 20-ra négy családi­házhoz szükséges téglát és cserepet már el is készítettek. A gyárak közül legjobb eredményt az egri téglagyár dolgozói érték el. akik több mint 70.000 égetett téglát gyár­tottak eddig esedékes havi ter­vükön felül

Next

/
Oldalképek
Tartalom