Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-29 / 68. szám
2 NÉPÚJSÁG 1954 augusztus 29- vasárnap Vita a tanácstörvény tervezetéről A tanács VB dolgozói foglalkozzanak a tanács tagjaival Amikor elolvastam a tervezetet, visszaemlékeztem az eltelt négy esztendőre. A legelső gondolatom az volt, hogy sokkal jobb tanácstag lehettem volna, mint voltam, de ez nem teljesen rajtam múlott. Azt sem tudtam, kik választottak meg! A többi tanácstaggal együtt ott szerepelt a nevem a listán, nem törölte senki és tanácstag lettem. Nagyon helyeslem a törvénytervezetnek azt a pontját, amely kimondja, hogy a személyeket kerületenként kell megválasztani. így a tanácstag tudja, hogy kiket képvisel és a választók is tudják, kihez forduljanak ügyes-bajos dolgaikkal. Az egri városi tanács ipari osztálya mellett dolgoztam, mint tanácstag. Az osztályvezető állandóan változott és nem tudtam vele összehangolni a munkámat. A törvénytervezet kimondja, hogy jól dolgozó osztályvezetőket ne cserélgessék szinte havonta, mert így szó sem lehet jó kapcsolatok kiépítéséről. Számos tanácsülés azért volt eredménytelen, mert az új osztályvezetővel ismerkedtünk, aki mindig elölről kezdte a feladatok kiosztását. Mondja ki a törvény, hogy a tanács végrehajtó bizottságának öntudatos dolgozói foglalkozzanak a tanácstagokkal, értessék meg velük megbízatásuk fontosságát. Egerben is elég néptelenek voltak a tanácsülések, mert a tanácstagok nagyrésze egyszerű ember, senki sem magyarázta meg nekik, hogy miért fontos a jelenlétük. Ezért alakulhatott ki olyan vélemény, hogy „vannak ott ezren is a hivatalban, rám nincs szükség“. A legjobban annak örülök, hogy a tanácsok nagyobb önállóságot kapnak. Mennyi bosszúságtól menti ez meg a várost! A tanácstag javaslatának eddig valóságos útvesztőn kellett átmennie, míg lett belőle valami. Felkerestek egy- ízben a dolgozók — cifrapartiak — hogy okvetlenül kút kell az utcájukba, s felajánlották, hogy az árkot társadalmi munkával kiássák. Tovább juttattam a dolgozók kívánságát a városi tanácshoz. Jártam utána személyesen, beszéltem telefonon, de a kért ügy valahol elakadt. Legalább öt szervnek kellett még jóváhagynia, az idő múlott, jött a tél és a kút nem volt sehol. Ilyen esetek biztosan nem fordulnak elő, ha nagyobb lesz a helyi tanácsok jogköre. A törvénytervezet után úgy látom, hogy a jövőben eredményesebb munkát tudnak végezni a tanácstagok. Ha a dolgozók bizalmából megint tanácstag lehetek, sokkal jobban fogok dolgozni, mint az elmúlt esztendőkben. Mucsi Sándorné egri tanácstag „Erősebb lesz a tanács keze../' A tanácstörvény tervezetéből legjobban az ragadta meg figyelmemet, bogy nagyobb hatáskört kaptak a községi tanácsok. Eddig bizony gyakran előfordult, hogy a helyi, vagy a faluval szoros kapcsolatot tartó vállalatok rá sem hederítettek a tanács intézkedéseire. Csak végrehajtó szervnek tekintették. Ez még most is tapasztalható. Nálunk a helyi erdőgazdaság vezetői nem jönnek el a tanácsülésre, pedig rengeteg panasz van az erdőgazdaságra a vadkárral és egyéb dolgokkal kapcsolatban. De ha fogaterőre van szükség, megkövetelik a tanácstól, hogy biztosítsa számukra. így van ez a Kiskereskedelmi Vállalattal is. A II. számú áruda egészségtelen, vizes, tönkremegy benne az áru. Hiába kértük a vállalatot, hogy hozza rendbe, azóta sem történt semmi, s mivel a tanácsnak nem volt semmi jogi lehetősége a vállalat felelösség- revonására, továbbra is az egészségtelen árudában vásárolnak Felsőtárkány dolgozói. Ez rombolja a tanács tekintélyét, mert az emberek azt gondolják, hogy nem akarunk változtatni e tarthatatlan helyzeten. Most, hogy az új törvénytervezet megjelent, reméljük. az ilyen hiányosságok is megszűnnek. Több ügyet tudunk elintézni, erősebb lesz a tanács keze, igaz, hogy nagyobb munka vár majd ránk, de így jobban hozzájárulhatunk a falu ügyes-bajos dolgainak elintézéséhez. Ez a törvénytervezet még nem végleges, ezért kérném a falu és a megye lakóit, vitassák meg, mondják el észrevételüket, javaslatukat, hogy valóban igazságos, a nép érdekeit képviselő tanács álljon a városok és falvak élén. Farkas Gergelyné tanácselnök, Felsőtárkány // Közelebb kerül a tanács a néphez" A füzesabonyi járás területén. de a járási székhelyen is érezhető volt a tanácsok bi- ^of^tafenságar tísrí~ ■voh.ak tisztában azzal, hogy kinek adhatnak utasítást, vagy kinek az utasítását kell végre- hajtaniok. Sajnos, a tanács törvénytervezete sem írja meg pontosan, melyek azok a vállalatok és szervek, amelyek kötelesek elfogadni a helyi tanács irányítását. A tanács eddig is megtette észrevételeit, panaszt küldött a vállalatokhoz — sokszor nem nagy eredménnyel. Ha most is csak erre korlátozzák a helyi tanácsok jogait, bizony tovább tart ezen a téren ,fi, régi nóta“. Az a kérésem, hogy érthetőbben és részletesebben, a vállalatok nevének megjelölésével -ifjúk áí~tt2Í-C Tésti.-ffiêiy a tanácsok és a helyi vállalatok kapcsolatával foglalkozik. Helyeslem azt, hogy a tanácstagok megválasztása területenként történik, vagyis minden körzet vagy utca maga választja meg a tanácstagot, aki azon a területen dolgozik, ahol megválasztották. Eddig gyakran előfordult, hogy egy utcából több tanácstag is bekerült, míg egyes területeket senki sem képviselt a falu vezetőségében. Ez most — igen helyesen — megszűnik. A tanácstagok eddig nem tudták, kinek számoljanak be Végzett munkájukról, mert nem egy terület vagy ufea választotta meg őket, hanem a falu. Most tudják név szerint ki bízza meg őket a tanácstagi teendőkkel, s ezekhez úgy mennek, mint a képviselő a választóihoz. Elevenebb, szorosabb kapcsolat alakul így ki a falu lakói és a tanács között. A tanácstagok is nagyobb felelősséget éreznek a rájuk bízott választókerületért. Komári Endre a füzes, bonyi járási tanács titkára MÉG NÉHÁNY NAP ÉS... KEZDŐDIK A TANÉV MINT EGY-EGY elvarázsolt kastély, olyan nyáron minden iskola. Üresen kongó folyosók, tantermek, árván álldogáló padok, nagy fekete táblák és óriási csend. Csend, csend mindenütt! Mélyen hallgatnak még az üres tantermek, mintha titkolni akarnák az elmúlt évek diákcsínjeit, a törött ablakszemeket, a kopott padokat. De nemsokáig tart ez, újra megif- jodnak, hiszen kőművesek, takarítónők lepik el az egész iskolát. Így indult meg a munka az egri Kertész-utcai iskolában is. A néma csendet először a tatarozó munkások kalapácsainak kopogása. majd a boldog gyermek zsivaj veri fel. A munka hamar ment és most már hófehérre meszelt falak, tisztára mosott padok, csillogó ablakok, piros muskátli várja a régi és az új lakókat. Meri új lakók is lesznek, a kis elsősök, ök még eddig óvodába jártak, most kapnak először hátitáskát, tele könyvvel, füzettel, ceruzával. Készülődnek már pedagógusaink is. Megbeszélik a nevelés egy-egy új módszerét, hiszen senki sem nézheti közömbösen a „kis magyarok” fejlődését, nevelését. Már csak néhány nap választ el szeptember 1-től, a Doldog naptól, attó) a naptól, mikor ünneplőben öltözve, frissen, vidáman jönnek majd a gyerekek, amikor a nyitott ajtó- tón, ablakokon keresztül tódul ti a hang, az egészséges, egymást túlkiabáló, életerős boldog gyermekek hangja. Talán ilyen lesz az első nap, de lehet, hogy még szebb. Milyen jó és milyen boldog az első tanítási nap. Megkapják új könyveiket, füzeteiket, gyönyörködnek majd benne, s még elevenen él a a gyönyörű nyár minden felejthetetlen élménye. A Csillebérci harmatos reggeli zászlófelvonások, a Balaton vizének simogató lágysága, a nagy, zöldlombos susogó erdők és mindenminden, ami olyan szép voit a nyáron. Hát lehet az, hogy csend legyen majd az első tanítási napon? NAGY SÜRGÉS-FORGÁS, ügyesen mozgó elárusítók fogadnak mindenkit, az egri Széchenyi-utcai Papír- és írószerboltban és mindez önkénytelenül is a régi idők diákéveit, a régi iskola-emlékeket juttatja a látogató eszébe. Azt, amikor még mint kisdiák boldogan nyitott be az írószerboltba az első napon, ahol már olyan sokan várakoztak. Most még az óriási ládák, a nagy csomagok töltik meg az üzletet. A polcokon, pulton mindenütt, amerre csak a szem ellát, új füzetek, ceruzák, ironok, körzők, vonalzók sorakoznak. Boldogok lehetnek most diákjaink, hiszen népgazdaságunk nagy összeget fordított az új tanévre, hogy minél több és jobb minőségű papíráru és írószer kerüljön a tanulókhoz. GYÖNYÖRŰ NAPSÜTÉSES reggelen kopogtatunk be Kal- márékhoz, ahol egy rokonszenves fiatal nő fogad, a kis Kalmár Gábor édesanyja. Gábor épp az előbb ébredt fel, hiszen ilyenkor, szünidőben sokáig lehet aludni. Élelmes, izgő-mozgó kisfiú, és amikor megkérjük, hogy beszéljen egy kicsit nyári, élményeiről, vidám öröm sugárzik fel arcán. — A szünidő nagyon jó és szép volt. Sokat jártam uszodába, sportolni, strandra és kirándulni. Legszebb élményem mégis az volt. amikor három napot töltöttünk a Bükkben. Gyönyörű volt — mondja, és elmeséli a bükki bolyongásokat, a táborozás apró-cseprő örömeit. — Mégis nagyon várom már az iskolát — folytatja — és könyveimet, füzeteimet már előkészítettem. — Gábor most megy a VI. osztályba. Nagyon szeret sportolni, játszani, jól kihasználta a nyarat, de nem feledkezett meg az iskoláról sem. Esténként előszedte könyveit, füzeteit, hogy felújítsa azt, amit a muKévben tanult. Nemsokáig lehet vele beszélni. mert siet. Siet, hogy még a szünidő hátralévő részét jói kihasználja, hogy ússzon, futballozzon, teniszezzen. hogy szeptemberben frissen induljon majd neki a VI. osztálynak, melyet reméljük, hogy a mulí- évihez hasonló, kitűnő eredménnyel végzi el. Bóbita Mária FELHÍVÁS A hevesmegyei DISZ-bizottsdg fet-ï hívja mindazoknak a figyelmét, kik az v ..Alkotó Boldog Ifjúság” című ksálií-> tás rendezésében resztvettek, bogy a> hozott anyagot a legrövidebb időn? belül szállítsák el. mert a D!SZ-bl-[ zottság felelősséget nem vállal azj; anyagért. 4/mám (Nagy sikert aratott az egri ünnepi vásáron az újszerű paradicsoinpaszirozó-gép. De csak a vására — otthon korántsem ...) Szaktárgyi tanácskozás pedagógusok részére Az 1954—55. tanév megkezdése előtt augusztus 26—28-tg az általános ‘skolák szakos nevelői részére a járási székhelyeken. a középiskolai nevelők részére pedig a megye székhelyén szaktárgyi tanácskozást tartott a megyei oktatási osztály. A tanácskozások anyaga: az egyes szaktárgyak területén elért eredmények széles körben való elterjesztése, a meglévő hiányosságok kijavítására szolgáló feladatok megbeszélése. A tanácskozásokat az egyes szaktárgyak felügyelői és a megye legkiválóbb gyakorló pedagógusai irányítják. Ezek a tanácskozások igen alkalmasak arra, hogy az egységes nevelői eljárást ezen keresztül kialakíthassuk, és általános és, középiskoláinkban elérhessük szocialista iskolapolitikánk célkitűzéseit. Fiataljaink életéből A példakép DISZ-SZER VEZETÜNK AZ ADÓSSÁG TÖRLESZTÉSÉÉRT Bartlia Olga, a Bélapátfalvi Cementgyár zsáküzemében j/é- gez jóminöségű munkát,' Az egri főiskolások segítik a nagybereki dolgozókat A Balaton mellett lévő nagybereki állami gazdaságban igen jól dolgoznak az egri főiskolások. A nyár folyamán hat brigádot alakítottak és' lelkes, jó munkával segítik két héten át a nagybereki dolgozó parasztok munkáját. Nemrég olvastuk Gerő elvtárs cikkét, melyben felhívással fordult bányászainkhoz. Mi. bányászok jól tudjuk, hogy a 300 ezer tonnás országos adósságot nekünk kell pótolni. Ezért fontos, hogy felsőbb szerveink olyan feszített termelési tervet készítsenek, amely alkalmas az adósság törlesztésére. Petőfibánya dolgozói július kivételével mindig teljesítették tervüket. A júliusi adósság 195 vagon szén. A bányászok a bányásznap tiszteletére tett vállalásukban megfogadták, hogy szeptember 5-ig pótolják lemaradásukat. Azért tettünk ilyen lelkes felajánlást. mert érezzük, hogy dolgozó népünk szeretettel és megbecsüléssel foglalkozik a bányászokkal. A múltban sajnos. ezt nem éreztük. Minden bányász éppen csak létfenntartásához szükséges keresetet tudott elérni. A viszonyok ma egészen mások. Megbecsült lett a bányász, a szovjet példát követve gépesítették és korszerűsítették bányáinkat, megjavították a munkakörülményeinket. Pártunk III. kongresszusa meghatározta a DlSZ-szerveze- tek feladatait és így a mienket is. Sajnos, mi ezeknek nagyrészét nem valósítottuk meg. Fiatalságunk nagyrésze, visz- szaélve a kedvezményekkel, még mindig szeret hiányozni, r.em gondol arra, hogy ezzel milyen károkat okoz népgazdaságunknak. Molnár Lajos fiatal vájár — akire a kétéves oktatás folyamán 80 ezer forintot költött államunk — 13 műszi.kot mulasztott és ezzel 84 tonna szénnel csonkította m“Q népgazdaságunkat. Ezzel elvesztette a hűségjutalmát, fizetett és pótszabadságát, valamin! a prémiumot. A DISZ-vezetőségnek az a feladata, hogy nevelje az ilyen dolgozókat, foglalkozzon velük továbbra is, nevelőmunkáján keresztül segítse elő a munka- fegyelem megszilárdítását. A DISZ-szervezettől elvárja népünk hogy ezt a fontos feladatot minél előbb elvégezze; Harcoljunk a magyar szénbányászat tervének teljesítéséért, a 300.000 tonna szén törlesztéséért. Klucsik László ifjú vájár, Petőfibánya HEVES MEGYE A TIZENKETTEDIK A BEGYŰJTÉSBEN A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi rendes ülésén, ismét napirendre került a megye begyűjtési munkája. Megállapítható, hogy az előző évek gabonabegyüjtéséhez viszonyítva lényegesen javult a dolgozó parasztok viszonya a gabona- begyűjtési tervek teljesítéséhez, amely főleg az utóbbi időkben mutatkozott meg nagy mérték- bent. Legjobban bizonyítja ezt az a tény, hogy megyénk végre elhagyta az országos ranglista „megszokott”, szégyenletes tizenötödik helyét, és a tizenkettedik helyet foglalta el. — Bár nem sok hiányzott ahhoz, hogy már most a tizedik helyen álljunk. De ez az eredmény sem kielégítő, mert minden adottságunk meg van ahhoz, hogy kitartó, következetes munkával, az élenjárók közé kerülhessünk. A cséplés üteme is állandóan javul, de még mindig nem kielégítő — állapította meg a végrehajtó bizottság — hiszen még mindig igen sok gép áll több órát kishibák miatt, ami lényegesen csökkenti a gépek átlagos normateljesitését, s ezzel párhuzamosan hátráltatja a begyűjtési munkát is. A járások cséplési állása a kővetkező: I. gyöngyösi járás 85 százalék, 2. hatvani járás 72 százalék, 3. hevesi járás 71 százalék, 4. füzesabonyi járás 69,5 százalék, 5. az egri járás 61 százalék, 6. pétervásárai járás 53 százalék. Körülbelül 3800 vagon gabona az elcsépeietlen, amit szeptember 1-re — naoi 350 vagon cséplési átlagot számítva — befejezhetünk. Nagyban elősegíti ezt a cséplőgépek egymásközötti versenye, amely a gyöngyösi és a füzesabonyi járásban van a legjobban megszervezve, így Nagyfüged, Sarud, Füzesabony, Kompolt, Poroszló, Mezőtárkány községekben. Elengedhetetlen fontosságú feladat, az országos ranglistában való előbbrejutáshoz. a cséplés mielőbbi maradéktalan befejezése. Igaz, hogy például a hatvani járásban, de más járásban is, több község befejezte már a cséplést, de ezzel egy- időben. eddig már csak Atkár, Gyöngyössolymos. Visznek, No- vaj. Ludas, Vécs és Eger városban teljesítették maradéktalanul a gabonabeadási tervet. Járásaink begyűjtési versenyállása a következő: /. hatvani járás. 2. füzesabonyi tárás, 3. hevesi járás. 4. gyöngyösi járás, 5. pétervásárai járás, 6. egri járás. Adottságainkat figyelembe véve, a végrehajtó bizottság határozatának minden részletében való végrehajtása helyi tanácsaink és a begyűjtési szervek részéről, könnyen az élenjárók közé emelheti megyénket az országos ranglistán. TATAI ISTVÁN. megyei tanács A mi céiunk: 2 gyors cséplés és begyűjtés Balaton községben is jó munkát végeztek a termelési bizottság tagjai. Sokan közülük párosversenyben vannak egymással és a legutóbbi értékelés szerint Liktor Kálmán és Dorkó Ágoston kerültek élre. Nem hagyta magát a több; versenyző sem, sokan közülük elvégezték a nyári trágyázást és már a hereföldeket szántják. Augusztus 20-a tiszteletére vállalta községünk, hogy a ter- ménybeszolgáltatásnak 100 százalékig eleget tesz még a cséplőgép alól. Mivel azonban hiányuk volt cséplőgépben, a cséplést nem tudtuk befejezni, ezért ígéretünket, csak részben teljesíthettük. Azok a dolgozók, akik elcsépeltek, eleget tettek beadási kötelezettségüknek. A községünkben dolgozó cséplőgépek ió munkát végeznek. becsületesen dolgoznak a trakloristák és a gépmunkások is. A gyors cséplés érdekében igen lelkes munkát fejt ki Kormos József VB elnök is. aki még mielőtt a gép abba az utcába menne — meglátogatja a dolgozókat, megnézi beadási könyvüket, és ha javítanivaló van a beadásnál. beküldi őket a községi tanácshoz. Barta Lajos, Balaton
