Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-08 / 62. szám
7 NÊPU JSÄG 1954 augusztus 8. vasárnap. KÉSZÜLJÜNK A U A MUNKÁS-PARASZT TALÁLKOZÓRA j/riLÁM* \ NÉHÁNY NAPPAL ezelőtt lapunk közölte a Mátravidéki Erőmű dolgozóinak nagyjelentőségű felhívását: „A nagy ünnepet, augusztus 20-át egyben fel akartuk használni szilárd és tartós szövetségünk, a munkásparaszt szövetség további megerősítésére, és ezért az Erőműben ünnepélues munkás-paraszt találkozót akarunk rendezni.’’ A felhívás széles visszhangra talált a megyében, — bizonyítja ezt a herédi Micsurin termelő- szövetkezet válasza is, — s az üzemek munkásai, a falu dolgozói, elsősorban — mint ezt a felhívás is 'eszögezte — jó munkájukkal készülnek az alkotmányünnepi találkozóra. Nem kell nagyon visszaforgatnunk az idő kerekét, — egy évtizeddel ezelőtt is még vastag volt a mesterségesen felrakott fa> a város és g falu között, nagy volt a távolság a munkásosztáiv egésze és a parasztság tömegei között. így kívánta ezt az úri Magyarország érdeke, de korántsem olyan nagy, hogv a munkásosztály háború, — tőkeellenes erőfeszítései ne rángatták volna előbbre a parasztságnak fojtogató, sárba szorított szekerét. Amikor ^ a pécsvidéki bányák mélyén _ éhségsztrájkot kezdtek a bányászok. akkor a . summásokért, kubikosokért, a kulákok sanyargatta szegénv parasztságért is harcoltak, — így segítették a falu népét. Amikor a kiskundorozsmai munkanélküliek márciusi tüntetése lezajlott, — ez segítette a vasasokat, a bányászokat is. Tudatosan, vagy tudatlanul. de így segítette egymást a munkás és a paraszt, a falu és a város. És találkoztak is. Igaz, hogv legtöbbször a budapesti Teleki-téren, ahol együtt reménykedtek valami munkaalkalomba, vagy a börtönben csendőr-, rendörpofonok közepette. Találkoztak máskor is. ha ritkábban is. A kommu- n: keresték és meg is találták a leír:"ségél, hogy elvigyék : ;arsi ot a távoli tanyákra. ’. ! a, nogv szítsák az elnyonás elleni harc füzét, hogv dőlni kéz;el egyre erősebbé kovácsolják a munkásosztály, si a dolgozó parasztság szövetségét. TÍZ ESZTENDŐ telt el azóta. A felszabadult ország felszabadult munkásosztálya vállvetve dolgozik a jármától megszabadított dolgozó parasztsággal. Ma nem sztrájk segíti a sztrájkot ma nem a börtönök falai közt vag.v az emberpiacon találkozik a falu és a város. Ma a munka segíti a munkát, ma a földeken, a kasza mellett, a gyárakban. a munkapadoknál, a színházban találkozik nap mint nap a két szövetséges. A mun- kásosztáily áldozatkész, eredményes munkája nyomán a párt útmutatásaival gazdag tarsolyában új utakon, jó utakon menetel parasztságunk. öt esztendővel ezelőtt iktattak törvénybe a magyar nép első igazi alkotmányát, öt esztendővel ezelőtt szövegezték meg végleges formáiban, hogy Magyarország a munkások és parasztok állama. S csak az elmúlt öt esztendő alatt is, a munkásosztály vezetésével, a dolgozó parasztság széles tömegeinek aktív közreműködésével, milyen hatalmas eredményeket értünk el! Csak egyetlen példa: az egykor csak a szőlőjéről és boráról, meg summáisai. napszámosai nyomoráról ismert Heves megye ma iparáról is, fejlett bányászatáról is híres megye lett. A nagy átalakulás tovább tart, fejlődik, változik minden. Különösen meggyorsult a szocializmus építésének üteme a kormányprogramm óta. A munkásosztály egyre fokozódó termelési segítséggel támogatja a mezőgazdaságot, a falut, egyre fokozottabban látja el a falusi boltokat iparcikkekkel, számtalan kedvezmény teszi jövedelmezőbbé és könnyebbé a paraszti gazdálkodást. S EZEKBEN a napokban éppen a falun van a sor, a dolgozó parasztságon, hogy mint a hatalom részese, mint a munkásosztály szövetségese, maga is hozzájáruljon a hatalom to- vábbszilárdításához, a jólét növeléséhez a munkás-paraszt szövetség további erősítéséhez. „Első gabonát a hazának” — ez most olyan kötelező jelszó a falu számára, mint amilyen kötelező a mezőgazdaság segítése és támogatása a munkásosztály számára A jó beadás az alkotmány védelme, a gyors beadás, a népjólét növelése, a jó beadás, hazánk ereje. Augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén találkozik a város és a falu. Nagyobb üzemekben, városainkban ezen a napon baráti számvetésre, ismerkedésre gyűl össze az üzemek, a falvak népe, hogy beszámoljanak munkájuk eredményeiről, hogy számot adjanak: mennyiben teljesítették egymásnak tett. ország-világ előtt vállalt kötelezettségeiket. Ez a számvetés készteti most jobb, szorgalmasabb munkára az egész megyét. Ezért lépte túl ismét a 100 százalékot a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt, ezért harcol a Mátravidéki Erőmű, hogy 6 millió kilowattórával töb. bet termeljen, mint a terve, ezért szaporodik lassan 20 vagonra Guba Sándor cséplőcsapatának teljesítménye, ezért teljesítik példásan gabonabeadásukat a besenyőtelki, viszneki és más községek dolgozó parasztjai. AZ ALKOTMÁNY ünnepe, a munkás-paraszt szövetség nagy ünnepe lesz. Baráti beszélgetéseken, közös szórakozásokon, egymás életének közelebbi megismerésén keresztül még közelebb jut egymáshoz a munkás, a dolgozó paraszt, s új erőt merítve ebből a találkozásból, még nagyobb erővel dolgozik majd tovább a pártkongresszus határozatainak megvalósításáért. Soha még ilyen találkozás nem volt ebben az országban, soha nem harcoltak még olyan elszántan és olyan eredményesen a város és falu közti különbség eltüntetéséért, mint éppen népi államunkban. Illő tehát úgiy készülni a munkás-paraszt találkozóra, hogy egyik félnek se kelljen szégyenkezni a végzett munka miatt. Üzemeink dolgozói termeljenek többet, jobbat és olcsóbban a dolgozó nép. a falu számára. Dolgozó parasztságunk teljesítse becsülettel gabonabeadási kötelezettségét, biztosítsa már most a tarlóhántással a jövőévi bő termést, fokozza másod- vetéssel földjei hozamát, hogy több hús. zsír jusson egész népünknek. „Város a faluért, — falu a városért — együtt a nép jólétéért’-jelszó szellemében dolgozzon vállvetve a falu és a város, olyan lelkesedéssel és vidáman, mint ahogy ünnepeljük majd augusztus 20-át, az alkotmány ünnepét, a munkásparaszt találkozás nagy napját. Gyurkó Géza D A hatvani postáskézbesitök augusztus 20-i felajánlása A hatvani postáskézbesítők a legutóbbi termelési értekezleten augusztus 20-ra, az alkotmány ünnepének tiszteletére felajánlották, hogy városukban minden családhoz eljuttatják az újságot. Ennek érdekében augusztus 1-én sajtókampányt rendezték. Az előfizetés gyűjtésben résztvett hivataluk több tisztviselője is és 170 előfizetést szereztek egyetlen nap alatt. Augusztus 20-ig úgy dolgoznak, hogy a még hiányzó 30 előfizetőt is megnyerjék a lapok számára. Elsők akarunk lenni Mi, a dormándi állami gazdaság DISZ cséplőcsapata csatlakozunk a DISZ Központi Vezetősége július 18-i felhívásához, s harcot indítunk a szemveszteségmentes cséplésért. Versenyre hívjulk megyénk minden állami gazdasági cséplőcsapatát az alábbi szempontok szerint. Idénynormánkat, melyet 1370 milliméteres dobra irányoztak elő, minden munkanapon 50 százalékkal túlteljesítjük. A törött szemet a megengedett három százalék hélyett kettő százalékra csökkentjük. Az ócsuban két százaléknál több fejlett szemet nem engedünk, a pelyvában és a törek- ben maradt szemek az elcsépelt gabona 0.5 százalékát nem haladják meg. A kazlakat beázásmentesen rakjuk, betartjuk a tűzbiztonsági és a balesetvédelmi szabályokat. Az újraállítást 15 percre csökkentjük, a géDkarbantartást hetenként háromszor végezzük el, s a munkafegyelem terén sem lesz semmi hiányosság. Ezt a versenyt az állami gazdaság jutalmazza. Az első helyezést elérő munkacsapat 700, a második 300 forint jutalmat kap. Kérjük a megye cséplőcsapatait, minél többen csatlakozzanak a versenyhez. KRISTON PAL ÁRVÁI SÁNDOR fel. vezető. brigádvezető. SZABÓ JÓZSEF ellenőr.-------------------- ,wiir,-.,irreooOQOOOOOOOOOOOOOOOCOOOC*XXX)OOOOOCOOOPOOOOOœCOOO<X»30CCO<X3COOTOOOOOO » OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC (Az atkárí gépállomás egyik erőgépe a községtől alig néliánv száz méterre vesztegelt hosszú időn keresztül, med nem volt üzemanyaga, holott a gépállomáson biztosítva van a .ziikségos üzemanyag.) — De kérem, nincs üzemanyag, bármerre nézek, sehol nincs. Fiatalok! Várunk mindannyiotokat Egerbe, az ifjúság nagy béketalálkozójára! Eger várának hős védői egész népünk, ifjúságunk előtt a hazafiság megtestesítői, akik ezelőtt 400 évvel oly hősiesen szálltak szembe a török túlerővel és védték a várat. Minden magyar hazafi kegyelettel őrzi emléküket. A DISZ Hevesmegyei Bizottsága, a Megyei Tanács és a Megyei Békebizottság, hogy ápolja e fennkölt hagyományokat, a hősies várvédelem évfordulóján minden év őszén „ifjúsági béketaláiíkozó“-t rendez szeptember utolsó vasárnapján, elsőízben 1954 szeptember 26-án. Dolgozó és tanuló fiatalok! Úttörők! Készüljetek az ifjúsági béketalálkozóra, emlékezzünk meg méltóan hős elődeinkről éppen azon a véráztatta földön, ahol annyi hős hullatta vérét a haza, a nép szabadságáért. Az ő halhatatlan dicsőségük serkentsen benneteket arra, hogy minél többen az ifjúság e nagy megmozdulásán ismerkedjetek meg Eger vár védőinek történetével és hősi helytállásuk színhelyével. Készüljetek az ő példájuk nyomán úgy is a találkozóra, hogy még jobban, lelkesebben vegyetek részt hazánk jelenlegi nagy feladatainak elvégzésében. À találkozóra való jó készüléssel váltsátok valóra pártunk 111. kongresszusának célkitűzéseit, adjatok sok vagon szenet a hazának, a megtermett éltető gabonát gondos kezekkel gyüjt- sétek, szántsátok a földet és így vessétek meg alapját a jövő év jó termésének, tudásotokat szakadatlan tanulással gyarapítsátok. A találkozót megelőzően magas színvonalú kultúrhetet rendezünk, amelyen megyénk legjobb kultúrcsoportjai szerepelnek majd, szombat este nagy szüreti báb lesz, karnevállal és tűzijátékkal egybekötve. A találkozó tirpján .a megye legjobb kultúrcsoportjai és országos kultúrcsoportok adnak műsort. A sportversenyek keretében Észak- és Északkelet- Magyarország legjobb sportolói mérik össze erejüket 6 sportágban. A fiatalokat egésznapos, élménnyel gazdag műsor várja. E találkozón összejönnek Heves megye és a környező megyék munkás- és parasztfiai, hogy közösen tegyenek hitet az előttük álló nagy és szép feladatok megoldására, a vüàg békéjének további megerősítésére, a béketáb^i' aiabb nagy győzelmére. Eger várának hős megvédése emlékére rendezett Ifjúsági Béketalálkozó Előkészítő Bizottsága. AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT 1 A felszabadulás óta dolgozó népünk sorozatosan hozta létre azokat az igazságügyi lörvé- nyeirket, amelyek fokozatosan kiszorították helyükből a még megmaradt kapitalista szellemű törvényeket. A szocializmus építése azonban még azt is megkövetelte, hogy a felszabadulás óta hozott törvényeket is kiegészítsük és módosítsuk a fejlődés egyes szakaszainak és követelményeinek megfelelően. 1954. augusztus elsején két ilyen, a további fejlődést biztosító törvényünk lép életbe: a büntető perrendtartás és a polgári perrendtartás módosításáról szóló 1954. évi V. és VI. számú törvények. Ez a két törvény új fejezetet nyit az igazságügyi szerveink működésében és így igazságszolgáltatásunkban. Mi tette szükségessé ennek a két törvénynek elkerülhetetlen megalkotását? Elsősorban is a kormánypro- grammban meghatározott alape’veknek. célkitűzéseknek a végrehajtásából adódó szocialista kötelesség. A kormányprogramm egyik fő célkitűzése a szocialista törvényesség megszilárdítása volt. Tudjuk, hogy e térén hibák voltak, főként az állampolgárok alaptalan zaklatása tekintetében. Törvényhozásunk már eddig is sokat tett a szocialista törvényesség megszilárdítása és főként biztosítása érdekében, így megalkotta az ügyészség és a bíróság új szervezetéről szóló törvényeket. Az igazságügyi szervezetben végbement változások viszont azt követelték, meg, hogy még korszerűbbé, KÉT ÚJ TÖRVÉNYÜNK szocialistábbá tegyük azokat az eljárási szabályainkat, amelyeknek útján a dolgozók igazságukhoz jutnak s így maradéktalanul megvalósuljanak az Alkotmányunkban meghatározott bírói feladatok. Az augusztus hó elsején életbelépő két igazságügyi törvényünket valóban a szocialista törvényesség, az állampolgárok jogai leghathatósabb védelmének eszméje hatja át. Az új törvények megvédik az állampolgárokat az alaptalan s a múltban gyakran előfordult zaklatások ellen. Bűnügyekben a nyomozás befejezése előtt a nyomozás anyagát az eljárás alá vont személy elé kell tárni, hogy észrevételeit megtehesse, kérhesse a nyomozás kiegészítését, vagy megjelölhesse újabb bizonyítékát. Amikor pedig az ügy az ügyészségtől a bíróság elé kerül, nem engedi meg a törvény azt, hogy kellően megalapozott vád nélkül tűzzék ki a tárgyalást. Az ügyet ú. n. előkészítő eljárás során alaposan elő kell készítem, meg kell szűrni. Ha a bíróság már a tárgyalás előtt sem lát bűncselekményt fennforogni, vagy azt nem látja be- bizonyithatónak, akkor már tárgyalás nélkül fs megszüntetheti az eljárást. Ha pedig szükségét látja, újabb tanúkat idéz meg, vagy akár a vádat módosíthatja. A régebbi időkben az igazságszolgáltatás rákfenéje az eljárás hosszadalmassága volt. Közismertek voltak az évekig húzódó perek. Az új törvények kimondják, hogy a bűnügyi nyomozást 30 nap alatt be kéll fejezni, az elsőfokú bíróságnak pedig mind a büntető, mind a polgári ügyeket 30 napon belül, a fellebbezési bíróságnak pedig 15 napon belül tárgyalnia kell. Az ügyet alaptalanul húzni akaró, az engedélyezett határidőket be nem tartó személyekkel szemben a törvény bírság kiszabását teszi lehetővé. Az új törvények még Közelebb viszik a bíráskodást a dolgozó néphez azzal, hogy ezentúl csaknem minden büntető és polgári ügy elsőfokon a járásbíróságok és városi bíróságok elé tartozik. Ezáltal biztosítva lesz az, hogy az ügyeket a helyi és a személyi ismeretekkel legjobban rendelkező bírák és ülnökök bírálják el és így a döntés legjobban megfeleljen a dolgozó nép védelmének, a teljes igazságnak. A szocialista törvényesség megszilárdításának egyik legnagyobb biztosítékát új törvényeink azzal nyújtják, hogy amennyiben a bíróságaink mégis hibát követnének el, helytelen döntést hoznának a Legfőbb Ügyész, vagy a Legfelsőbb Bíróság Elnökének indítványára (törvényességi óvására) a Legfelsőbb Bíróság bármelyik bíróságának még a jogerős döntését is hatályon kívül helyezheti. Sok, jogban járatlan, vagy a bíróság előtti eljárástól vonakodó dolgozó elmaradt az igazságától azért, mert nem lépett fel perrel a bíróság előtt. Az ilyen dolgozók érdekeinek védelmét szolgálja az új törvénynek az a rendelkezése, hogy a járási, vagy megyei székhelyen a megyei ügyész egy-két legszemélyesebben gyakorolható követeléstől eltekintve — az egyes dolgozók nevében maga is pert indíthat és így hozzájuttatja a dolgozókat az igazságaikhoz. Gyakran tapasztalható volt az is, hogy nemcsak a felek, de sokszor még a tanúk is bizonyos megilletődöttséggel, sőt félelemérzettel jelentek meg a bíróság előtt. A korábbi eljárási szabályok a vallomást indokolatlanul megtagadó tanúval szemben a letartóztatás elrendelését is lehetővé tették. Az állampolgárok szabadságjogainak teljes érvényesülése végett az új eljárási szabályzat ezt a letartóztatást nem engedi meg a jövőben. Még számos egyéb rendelkezés biztosítja az új törvényekben a szocialista törvényesség védelmét és megszilárdítását, a dolgozók jogainak hathatós védelmét, főként az eljárás egyszerűsítését, a bürokrácia felszámolását és a teljes igazság érvényesülését. A szocialista jogszabályokat, amelyeket a dolgozó nép alkot, a nép jogalkalmazó szerve, a nép bírósága érvényesíti. Szükséges és fontos azonban, hogy ezeket a jogszabályokat a dolgozók széles tömegei is megismerjék, mert a dolgozók szocialista jogismerete is nagymértékben elősegíti politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésünket* PÉTERVAS Ab An Kiss János Táncsics-u. 14. szám alatti lakos, akinek három és fél katasztrális hold juttatott földje van, egy mázsa búzát adott az árvízkárosultak javára. (Karcagi Miklós). EGERBAKTÄN Nagy Antal erdész, aki fizetésének három százalékát felajánlotta, vállalta, hogy lakást és teljes ellátást biztosít egy hajléktalan család részére. (Pelyhe Lajos). • AZ EGRI 1V-ES KÖRZET MNDSZ-asszonyai nagysikerű kultúr előadást rendeztek, melynek 1280 forintos bevételét felajánlották e nemes célra. Ezenfelül mintegy hatezer forint értékű élelmet és ruhaneműt gyűjtöttek össze. A legjobb gyűjtők Kolozs Gyuláne és Füzesa Dávidné voltak. (Kovács Árpádné). • A MÁTRAVIDÉKI ERŐMŰ DISZ-fiataljai annakidején Nagyrédét segítették társadalmi munkával. Most a duna- menti árvízkárosultak segítése érdekében végeznek jobb munkát és gyűjtenek össze nagy pénzösszegeket. A zenekar felajánlotta, hogy bevételüket szintén e célra fordítják. (Gólya Mihály). AZ EGRI JÁRÁSI TANÄCS dolgozói havi fizetésük öt százalékát adták az árvízkárosultaknak, valamint kultúrgárdá- juk augusztus 1-i előadásának teljes jövedelmét. (Tóth József)* AZ EGRI TIHAMÊRI-MALOM dolgozói idáig 1425 forintot gyűjtöttek. Ezenkívül augusztus 8-án, vasárnap becsületműszakot tartanak és ennek teljes bérét mintegy ezer forintot szintén a bajbajutottak megsegítésére ajánlották fel. AZ EGRI INGATLANKE ZELŐ VÁLLALAT dolgozói körében inaított gyűjtés eredményeként 872 forintot utaltak át az árvízkárosultak részére. * HEVES MEGYE PÉNZÜGYI dolgozói vállalták, hogy augusztus 8-án és 15-én adóbeszedési napokat tartanak a megye községeiben. A Megyei Tanács Pénzügyi Osztályán 33 dolgozó csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. Munkájukkal, az adóbeszedéssel segíteni óhajtanak az árvízkárosultak helyzetén. * KISKORÉN a traktoristák brigádszállásán Kiss Balázs agronómus ismertette a duna- menti helyzetet. A taktoristák megfogadták, hogy szemveszteségmentesen csépelnék. Felvilágosító munkával a gyorsbeadásra nevelik a gazdákat. Azonkívül pénzösszegeket is felajánlottak, valamint egy vasárnapi műszakukat, vagyis 40 normálhold szántás tíTún járó fizetésüket. (Sipos János). • — AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK megsegítésére folyó pénzgyűjtő-’ eredménye augusztus 4-én estig Heves megyében összesen 312,251 forint. így megyénk továbbra is a kilencedik helyet foglalja el a megyék közö. ti gyűjtési versenyben.
