Népújság, 1954. július (51-59. szám)

1954-07-18 / 56. szám

M t í- u j i A C»

1954 július 18. vasárnap

A Népújság brigádja Jelenti:

Közelebb a falu dolgozóihoz Á politikai munka tapasztalatai Sarudon

in.

Segíteni a dolgozókat ügyük intézésében

A pártszervezet új vezetősége az első perctől kezdve arra törekedett, hogy minél nagyobb segítséget adjon a fa1-’ dolgozóinak problémájuk megoldásában Erre nevelte a népnevelőket is. S hogy ezen a téren van eredmény. azt sok példa igazolja. A népnevelőknek szívügyükké vált a dolgozók sérelmeinek intézése. Malik István és Acs József népnevelők felvilágosító munkájuk során találkoztak

Csontos György négyholdas dolgozó paraszt panaszával. Csontos György deszkáját, melyet az ajtók megjavítására szánt, elvitték. Egész télen szabadon mehetett be a hideg a lakásba. Csontos György Poncius-tólPilátusig járt, de másfél évig senki sem segített a baján. A két népnevelő értesítette erről a pártszervezet vezetőségét, a .pártszervezet intézkedett és Csontos György pár nap

alatt visszakapta jogtalanul elkobzott deszkáját. Sápi János földjéből 2.5 katasztrálhold használhatatlan. A pártszervezet javaslatára a tanács megvizsgálta a földiét és művelési ágváltoztatással segít. Csaknem minden kisgyűlésen szó esett egyidöben a sertés-kondáról. A dolgozó parasztok kifogásolták, hogy a kondának nincs kútja. A népnevelők javaslatára gyors Intézkedés történt és ma már

Hidvégen is rendben van a ser- téskonda kútja. És számos ehhez hasonló példát sorolhatnánk még, melyek mind azt igazolják, hogy a népnevelő, a pártszervezet magáénak érzi a dolgozók sérelmeinek intézését.

Ha a népnevelők panaszt hallanak, nem várják meg a következő népnevelőértekezlelet, hogy ott számoljanak be erről, hanem azonnal kapcsolatot teremtenek a pártvezetőséggel és kérik a pártszervezet intézkedését. Hiába tesz ígéretet a pártvezetőség, hogy intézkedik, néhány nap múlva már érdeklődik a népnevelő: mi történt, hogyan

áll a panasz intézése, sürgeti, követeli, mert a maga ügyének érzi. S hogy ez az érdeklődés sokszor mennyire jogos és szükséges, azt több példa bizonyítja. A falu végén lévő kút megjavításáról sokszor esett sízó. A tanács végrehajtóbizottsága még sem intézkedett. (Pedig már malac is esett ebbe a kútba!)

Az apaállatok távol vannak a csordától. Régi probléma ez, még sincs intézkedés. Az ívóvízellátással többször baj van és bár van a községben, aki a kutakat rendbe tarthatná, Füzesabonyból jár ki szerelő és ez sokszor a vízellátás rovására megy. Többen kérték már, hogy a tejfelvásárlóhelyiségben függesszék ki a tejárakat, hogy láthassák, milyen minőségi tejért milyen összeg jár. Ez sem történt meg. Pedig ha a dolgozó parasztok látnák, hogy a jobb minőségű tejért több pénzt is kapnak, azon lennének, hogy javítsák a tej minőségét. Aprónak látszó ügyek ezek, de fontosak. S nem ártana, ha az illetékesek egy-egy ilyen apró ügynél is gyorsabban intézkednének.

A népnevelők által felhozott panaszra, — akár jogos, akár jogtalan az — írásban, vagy szóban, a népnevelőtől, vagy a pártvezetőségtől minden esetben megérkezik a válasz a dolgozókhoz. Nagy László volt pásztor, családipótlék ügyben fordult a pártvezetőséghez. A pártvezetőség megvizsgálta a panaszt és mikor Nagy Lászlóval közölte, hogy nem tud segíteni, mert kérése jogtalan, Nagy László megértette ezt. S most a faluban látják, hogy a pártszervezet törődik a dolgozók — még legapróbbnak látszó — problémájával is, egyre nő a bizalom a párt iránt, az elintézett panaszok növelik a pártszervezet tekintélyét. Esténként, ha világosság van a párthelyiségben, be-benéznek a dolgozó parasztok. Olyanok is, akiknek valami problémájuk van olyanok is, akiknek nincs. Eljárnak beszélgetni ma már o’yanok is, akik azelőtt elkerülték a párthelyiséget. A párlvezetöség örömmel fogadja őket. (Folytatjuk).

Hírek Egerből

— A VÁROSI TANÁCS szociálpolitikai csoportja július 25-én délután ünnepélyes keretek között adja át a város gyermekei részére korszerűen felépített gyermekjátszóteret a városi népparkban. Az ünnepély után vendégül látják az apróságokat, majd átadják részükre a játékszereket.

— ARATÓ VASÁRNAPOT

szerveznek Egerben július 18-án a városi tanács, az MNDSZ, az MSZT és a pártkörzetek tagjai. A munkásparaszt szövetség elmélyítése érdekében az aratóbrigádok segítséget nyújtanak ezen a napon a város két termelőszövetkezetének és dolgozó parasztságának.

GYÖNGYÖSÖN, a báyaépítő Anyagipari Egyesülésen belül faszénégető-kemencét építenek, amely körülbelül július végére, illetve augusztus elejére készül el. Az új kemencében lignitből állítják elő a faszenet, s ezzel jelentős mennyiségű értékes faanyagot takarítanak meg. Az új üzemrészleg elégíti ki faszénnel a megye szükségletét is.

VILLÁM

(Balassa István, a hevesi Petőfi termelőszövetkezet tagja rendszeresen részegen jár be a termelőszövetkezet darálójába.)

Uj gyermekotthoni avatnak vasárnap Egerben

Vasárnap délután négy órakor ünnepélyes keretek között avatják fel az Egri Kiskereskedelmi Vállalat napköziotthonát és bölcsődéjét. A 65 ezer forin tos költséggel felépített napköziotthon 110 férőhelyes.

Kombájn a mezőszemerei határban

„Cseng a kasza, szól a nóta, rendre gyűl a kalász, markot szed a kisangyalom utánam“, így zeng az ének a mezőszemerei Uj Világ tszcs búzatábláján. öreg, fiatal egyaránt szorgalmasan dolgozik ezekben a nagy napokban. Negyven kasza vágja a jó termést ígérő búzát, köztük Tóth Jani bácsi, aki bizony már régen volt fiatal, de most is olyan lendületesen dolgozik, mint fiatalkorában. Lelkesen dolgoznak a DISZ-fiatalok legjobbjai: Kelemen Ferenc,

Papp Piroska és Hideg Jolán,

még a vasárnapi élményeikről is elfeledkeznek beszélgetni a nagy munka közepette. Igaz, hogy meleg van, mindenkiről csurog a víz, de azért nem panaszkodik senki sem.

A hatalmas búzatáblán két aratógép egymással versenyezve dolgozik. A kaszások pedig a Péppel igyekeznek a versenyt felvenni, hogy minél előbb keresztekbe kerüljön a búza. Közeledik a dél. A falu felől vezető úton fehér- kötényes asszonyok hozzák a jó ételt a hozzátartozóiknak. Ebéd alatt a búzatábla szélén lévő akácfasor hamarosan megtelik tarkakendős lányokkal, izmoskarú férfiakkal, a környéken illatos ételszag csiklandozza az arrajárók orrát Az ebédelők nagy örömére megérkezik a hir, hogy a csoport udvaráról kombájn jön az aratók segítségére.

Nemsokára már a közelben morajlik a hatalmas gép zúgása. Egy napbarnított, 20 éves fiú, György Béla vezeti, ő a sarudi gépállomás legjobb traktorosa, segédvezetője, Balogh Gyula munkájában szintén hasonló társához. A sarudi

gépállomás DISZ-szervezete

büszke erre a két fiúra.

Látható ez abból is, hogy olyan fontos gépet bíztak a kezükre, mint a kombájn amely sok-sok embernek munkáját végzi el és egészévi kenyerét biztosítja. A szövetkezet tagjai nem győztek gyönyörködni az újdonság láttán. Amint a gép hozzálátott az egyik tábla búza aratásához, öröm volt nézni, milyen szép munkát végez szemveszteség nélkül.

Sz. Kovács János Füzesabony járási DISZ-bizottság

Utolsó kaszavágások a növénytermesztési technikum atkári tangazdaságában

(Tudósitónktól)

AZ UTOLSÓ tábla búzában az utolsó kaszavágásokat végzik az aratók. A tábla 53 holdas, ami bizony nem kis darab föld, de úgy közre van fogva, mintha el akarna menekülni. A nyugati részen az aratógép dohog, a többi részeken pedig az adácsi, soly- mosi, atkári kaszások igyekeznek összevegyülve néphadseregünk harcosaival, akik bizony az aratás idején hősies munkát végeztek. A különböző színekbe öltözött marokszedőlányok azt a látszatot keltik, mintha mezeivirág sáv ko- szorúzná be az utolsó tábla búzát.

DÉLFELÉ JÁRT az idő, amikor Juhász Imre elvtárs üzemegységvezetővel elindultunk az aratókhoz. A felhők árnyéka lassan leereszkedett az atkári dombokra és nemsokára szemerkélni kezdett az eső. Juhász elvtárs a felhőket kémlelte és csak annyit mondott, hogy még az evés sem esik jól neki, amig a gabona talpon van. De amikor az első csoporthoz érünk, máris eltűnik a borúlátása ez üzemegységvezetőnek és barátságosan kérdezi. „Van-e friss vizük az elvtársaknak?“ Egy pillanatig azt gondoltam, hogy szomjas, de mikor tovább érdeklődött a koszt, a dohány, a szállás és még sok egyéb probléma felől, mindjárt megértettem, hogy miért ment itt a munka olyan szervezetten és jókedvvel. Juhász elvtársnak tehát a sok munka mellett jut ideje arra is, hogy törődjön az emberekkel. Hát igen: meg is van az ízletes és kielégítő koszt a tangazdaságban. Reggelire 15 deka szalonna és fél liter tejeskávé. Ebédre pedig mindennap húsétel tisztán és ízlésesen felszolgálva. A munkásszállások tiszták és világosak. Most vezetik, be a villanyt és a vízvezetéket. Ilyen ellátás mellett láttak neki a

mintegy 350 hold kalászos aratásának az atkári tangazdaságban. A kézi aratás mellett szépen kivette részét a munkából a kombájn is. Csuio- rás Gyula és váltótársa, Csuz- di László DISZ-fiatal, 100 holdon végzett kombájnaratást és most készülnek a termelő- szövetkezetek segítségére,

ismételten végignéz a szorgalmas munkán, látszik rajta, hogy nincs szíve abbahagyatni a munkát és csak annyit mond, hogy egyelőre nem kell bekötni a kévéket, majd ha a szél megfujja egy kicsit őket.

Egyre fogy, egyre szűkül az 53 holdas tábla. Az egyik részén már nagy ívben kanyalog. Ez a véleménye Bagi Ilonkának is, aki mosolyogva jegy' zi meg, minden nagyon jó, amit itt főznek, csak spenót ne legyen, mert azt nem szeretem — teszi hozzá nevetve. Az ebédlő gyorsan kiürül. Az iroda előtt már várja a vontató az induló aratókat. Gyorsan kapaszkodnak fel a vontatóra,

: Wl Wil I.yjy.

Szelektálják a kombájn által betakarított árpát

Forgó József tarlóhántást végez

ANNAK A NYOLC katonának, aki a barackos mellett vágja a rendet. Ács Ferenc az első kaszása. Erzsiké, a marokszedő már messziről integet és amikor odaérünk, kér bennünket, hogy fényképezzük le őket. Talán mondani se kell, hogy a kérésnek szívesen engedelmeskedünk és amikor kinyúlnak az erős katonakarok, hajolnak a marokszedő leányderekak, elkattannak a fényképezőgépek is. Utána nevetés, jókedv mindenfelől. Megkérdezzük a lányokat, hogy fáradtak-e, de a világ minden kincséért sem vállalták volna, hogy fáradtak; talán a katonák végett, talán a fiatalságuk miatt, vagy az ünnepi aratásból adódik, ki tudja? Ez az ő dolguk.

Az eső erősebben hull lefelé. Juhász elvtárs szétlök egy kévét és bírálgatja, milyen vizes, nem kellene-e felfüggeszteni az aratást. De amikor

rodik be G. 35-ös erőgépével tárcsát vontatva maga után Forgó József traktoros. Egy pillanatra őt is megállítjuk és megkérdezzük, hogy mennyi a napi normája a tarlóhántásban: 10 hold — hangzik a válasz. És máris hozzáteszi, hogy az kevés, mert ő húsz holdon végzi el a tarlóhántást. Ez tehát 200 százalékos teljesítményt jelent és amikor otthagyjuk, felbúg az erőgép, s valamennyien tudjuk, hogy ígéretét be is váltja. Időközben hozzánk csatlakozik Árvái főgépész, megjegyzi, hogy Forgó József nagyon szerény ember, ő biztosan tudja, hogy teljesítménye nem 200, hanem 250 százalék lesz.

ELÉRKEZETT az ebéd ideje. Az aratók csoportokba verődnek, s úgy mennek a tiszta ebédlőbe, mi is nyomonkövet- jük őket. Az ebéd mindenkinek ízlik, s ez természetes is, hiszen a jó zöldbabfőzelék, sertéspörkölttel nem utolsó dos a következő percekben már szárnyra kapja a szél a lányok nótáját.

Délután is szorgalmasan folyik a munka. A kövér szemektől terhes kalászok engedelmesen dőlnek rendre az éles kaszapengék előtt. Látszik, hogy győztek az emberek a szélsőséges időjárás felett. Sikerült 13—15 mázsásnak ígérkező termést elsőnek learatni a gyöngyösi járásban.

A felhők erősen ritkulnak, néha-néha a nap is kisüt. Az aratók az utolsó kereszteket rakják össze és nagy gonddal, jó szorosan valamennyit lekötik. A tábla szélén a győztes csoportok gyülekeznek, s mire az utolsó aratópár is csatlakozik hozzájuk, a nap teljes pompájában beragyogja az atkári határt, mintha ő is a becsületes munka befejezését köszöntené.

Erki János

— Tel Késő Is van, részeg is vagy, bort se hoztál! Ha még* egyszer így jössz be, összedarátlak...

Ne vonják meg a dolgozóktól a jogosan |áró szabadnapot

Építőipari dolgozóink hazautazásának megkönnyítése érdekében szabadszombatokat tartunk, azonban — ahogy tapasztaltuk — a 63/jbög-válla- latnál visszaéltek ezzel a kedvezménnyel. Július 10-én estig dolgoztak, sőt még vasárnap is munkába jöttek. Amikor Dallosné, a statisztikai osztály dolgozója túlóradíjat követelt, az igazgató igen sértő válasz- szal elutasította.

A vállalatnál még súlyosabb hiba is előfordult. A vezetőség kijátszva a Munka Törvény- könyvét, Kaszlik Ilona 17 éves bérelszámolót éjszakákon át dolgoztatta, pedig éjjeli munkára 18 éven alulit nem szabad alkalmazni. így járt el a vezetőség a bérelszámolás csoportvezetőjével is, aki a sorozatos éjszakázás után megbetegedett, s ezeket a rendellenességeket elnézte a szakszervezet is.

A Munka Törvénykönyve értelmében adminisztratív dolgozók meghatározott esetek* ben túlórázhatnak, ez ci- szont havi 8 óránál nem lehet több. Könyvelést, bérelszámolást, zárási munkákat túlórában végezni nem szabad, csak a Munka Törvénykönyve 67; §-ában említett, minisztertanács által biztosított túlórakeret terhére lehet megengedni. Túlórát pihenőnappal, csúsztatással cserélni nem lehet. 1

A vállalat, sajnos, ezt nem tartja be, mert folyamatosan nagy munkák elvégzése után is dolgoznak ezeken az osztályokon.

A vezetőségnek sürgősen meg kell szüntetni ezeket a rendellenességeket. Az üzemi bizottság sem tűrheti tovább, hogy a dolgozók pihenőnapjait, amelyeket kormányunk biztosít, helytelen szervezés miatt a dolgozók nem kapják meg.

Erdélyi Bertalan

politikai munkatárs

„Fürdőrend" — kommentárral

Sokat hallottam már dicsérni a parádfürdői strandot, s vizét Ezért "Tïîentem Parádfürdőre, nevezetesen a parádfürdői strandra... S hogy fürdés he' lyett cikkirás, dicséret helyett bírálat és „rejtvényfejtés“ lett, ennek megvan a maga oka. Mert dícsérnivalót nemsokat találtam. Hacsak azt nem, hogy a strandon a háziállatok ugyanolyan joggal lubickolhatnak, mint az emberek... A bírálat még egyszerűbb lehetne: miért kell az embernek három forintot fizetni a belépésért, hogy a háziállatokkal találkozzék, holott, azok nem fizetnek semmit ezért a találkáért.

Ezért határoztam el, megfejtem a titkot, amit itt „fürdőrendnek" hívnak. Ez a „rend ott függ a bejáratnál keretes rámában, üveg alatt papírra fektetve, de megtalálható a ka binajtókon. reteszeken, egyszóval mindenütt. Alján a községi tanács erélyes felszólítása: „Be nem tartás — tettenérés egyenlő bűnvádi eljárással“.

Sokan tudomást sem vesznek róla, sokan megjegyezik magukban „rend!“ — azt ne itt keressük — s azzal tovább állnak, de vannak „rendszerető emberek", akik hosszasan tanulmányozzák miheztartás végett.

Mert mégis igaz a közmondás: „rend a lelke mindennek“.

ez a rend megvan majdnem mindenütt. Moziban például kutyát, botot bevinni tilos“. A korcsmákban: „verekedni, civakodni csak saját költségre lehet“. Vonaton: ...»vermekkocsiba szállni, gyermek nélkül nem lehet“. Mindezen rendeknek megvan a maga előnye.

Szóval érthető a rend... Csak ez a parádfürdői nem érthető. Szavai burkoltak és rejtélyesek. Ezt próbáltam fürdés hel-ett (mert arra Igazán nem volt kedvem) U bogozni.

így sikerült:

A pénztárnál elhelyezett tárgyakon kívül semmiért nem vállal felelősséget a vezetőség“.

(Hogy is vállalna, hisz négy német puskaállvány — de jó, hogy itt hagyták a front alatt — 200 kampósszög, négy-öt lábnélküli lóca, s két rosszul zárható terem, — inkább ho- dály — képezi az öltözőket, s a ruhafogasokat)

„A strandon csak felöltözötten ... szabad tartózkodni."

(Intelem, ha netán mégis akadna olyan, aki elszánná magát fürdésre a poshadt, két- három hétig álló szemetesviz- ben, megkímélje a következményektől.)

„A jegyeket ellenőrzés után adják át, ezen jegyre egy jelszót írjanak, s kiszolgáláskor ezt mondják meg a kabinosnak“.

tyigyázat! Mindenki jól gondolja meg a jelszót, az lehetőleg könnyen észben tartható legyen, mondjuk férj, vőlegény, menyasszony, vagy jóbarát neve. mert ú— járhat, mint egy barátom, aki elfelejtette és órákhosszat. egy pad betonoszlopán ülve — padokon nincs ülőhely — elmélkedett, s törte a fejét uf”'an mi a csoda is lehetett a jelszó.)

„A Mátra vízszegénységére való tekintettel az ivóvíz csak ivJL.a használható".

(Annál is inkább, mert a strandi italboltban egyáltalán nincs sör. Azért nincs, mert a községi italbolt vezető egyszerűen — haragszom a csaposnőre, haj — (!) Nem ad sört a strandnak.)

így néz ki itt a „Fürdő-- rend“. Ugylátszik a strand jóhiszemű vezetőit nem érdekli az országos hírnév, s nem törődnek semmivel, ami itt tör>s