Népújság, 1954. július (51-59. szám)
1954-07-18 / 56. szám
1954 Július 18. vasárnap. N EPUJSÄG 5 BU JÓCSKA A Miskolci Déryné Színház bemutató előadásáról — ŐSZINTE örömmel és igaz szeretettel fogadta az egri közönség a Miskolci Déryné Színházat, a jólismert szereplőket, akik évről évre eljönnek városunkba, hogy a nyári hónapokban szórakoztassák, neveljék művészetükkel a dolgozókat. A miskolci színház az országosan elismert legjobb vidéki színházak egyike, ezt bizonyítja a magyar dráma hetén elért na“v sikere, ezt bizonyítja gondosan összeállított műsorpolitikája is. Még jól emlékezünk a tavalyi nagyszerű Hamlet-alakításra, a tavalyelőtti Tűzkeresztségre. Az idén új vígjátékokat — a Pettyest, a Bujócskát — kedves régi operetteket, vígoperát és egy Shaw-drámát hoztak el hozzánk. Az első bemutatkozás nagyszerűen sikerült. Uj, de már ismert, fiatal tehetséges miskolci író, Czizmarek Mátyás második darabjával léptek színre — s az egri közönség, valamint a miskolci színészek első idei találkozása teljes sikert hozott. Nem egyszer harsogott végig a nézőtéren az önfeledt, jóízű nevetés és sokszor csattant fel az író mondanivalójának és a színészek jó játékának fokmérőjeként a nyiltszíni taps. A „Bujócska“ megírása, bemutatása — adósságtörlesztés: régen várta a közönség már, hogy új magyar vígjáték kerüljön színházaink műsorára. A MA ÉLETÉRŐL, építésünk, munkánk fonákságairól szól a történet: Kovács Dániel villamosvezetőből lett vállalatvezető, kemény ember. Nem szereti a lazaságot, nem bízik az értelmiségben. — S itt kezdődik a bonyodalom. A tehetséges mérnök újítását Kovács vállalatánál szeretné elhelyezni, de egy véletlenül kihallgatott beszélgetés arról győzi meg, nem szabad bevallani származását. így tagadja el, hogy apja tanár, azt ha- zudja, hogy paraszíszármazá- sú. Ezt a hazugságot bonyolítja tovább barátja ittas állapotban, megerősítve azt, hogy Cönczöl Feri, a mérnök parasztgyerek, apja kiváló tszcs- tag. Gönczöl a bonyodalmakat látva, megbánja hazugságát, de mégsem meri bevallani, mert újabb akadály gördül elé. Beleszeret a vállalatvezető túl öntudatos lányába, aki követeli, hogy mutassa be neki apját. így történik, hogy a második felvonásban két apja is akad Gönczölnek, az egyik az öreg Hornyák, a házmester, aki ötliter borért vállalja az apa szerepét, a másik, az abádi tszcs-elnök Gönczöl, aki véletlenül kerül a vállalat kultúrestjére, és ott tudja meg, hogy valaki visszaélt nevével. Azért vállalja az apa szerepét, hogy leleplezze az állítólagos szélhámost. A III. felvonásban kerül elő az igazi apa, az öreg tanár, aki egyébként régi jó barátja a tszcs-elnöknek is. Míg mindez kiderül, igen sok mulatságos helyzet teremtődik. A vállalatvezető lánya, amolyan kétlábon járó brosúra, aki — mint tőle várható — a szerelmet polgárinak tartja és mégis, ahogy ez már az életben lenni szokott, a szerelem formálja báj-os. fiatal lánnyá, igazi emberré. A másik szerelmi kettős kedves évődése, Hornyák bácsi nagyszerű „műparaszti“ figurája, Vincze, a félszeg „maszek“-szabó, a jószívű, kedélyes édesanya, Kovács néni — megannyi kedves szerep, nagyszerű alkalom a mulattatásra. CSIZMAREK MÄTYÄS „Bu- jócskájá"-nak igazi érdeme a jóízű, egészséges humor. És ez feledtetni tudja azt, hogy művének még számos hibája van. Úgy érezzük, hogy adósunk maradt még a szerző. Mai életünknek túlzottan csak a fonák oldalát jellemzi s nem mutatja meg erőteljesebben a másik oldalát Tudjuk, hogy műve szatíra és ezért az a célja, hogy a fonákságokat gúnyolja, állítsa pellengérre, de szatírájában mégis túlzásnak tartjuk, hogy a párttagságot a szerelemmel hasonlítja össze. Mindkettőnek megvan a maga helye a mi életünkben. Jellemeinek ábrázolása nem elég mély, sokszor felületes, így válik Kovács Dániel alakja színtelenné, s nem tudjuk, nem érezzük, milyen embert akar vele bemutatni. Egy erélytelen vállalatvezetőt látunk, akiről nem tudjuk elhinni, hogy ő okozza a darab bonyodalmát, hogy ettől az embertől tartanak a vállalatnál, Nem hiteles a titkárnő ábrázolása sem. Élettelen, halvány, sokszor látott, leírt, ábrázolt figura. Bradákné, a szomszéd- asszony szerepe úgy tűnik, azért íródott, hogy az írónak legyen alkalma helyzetkomikumot teremteni. Helyzetkomikum: itt álljunk meg egy percre. Ez az, ami a darabban elrontja az egészséges, szívből jövő humort és ami a darabot a szatíra útjáról igen sok esetben a burleszk felé sodorja. Mégis a darabra az jellemző, hogy magyar színjátszásunk friss, új hajtásaként nevel, szórakoztat. Sokat nyertünk ezzel a darabbal. A cselekmény kerek, jól pereg, párbeszédei fordulatosak, kedvesek. A RENDEZŐ, Bozóky István sokat segített a fiatal írónak. Tompítja a helyzetkomikumokat, elveszi a kellemetlen ízét „a jó bemondásoknak”. De kevés segítséget nyújt Kovács Dániel szerepének kialakításához, hagyja esetlennek, színtelennek, erőtlennek. A titkárnő szerepét sem formálja meg elég szatirikusán, amolyan se hideg, se meleg szereplővé válik. A szomszédasz- szonyt pedig csak öltözködésében akarja komikussá tenni, s nem mondanivalóival. A rendezői felfogásnak egyik legjobb tolmácsolója a fiatal Hacser Józsa, aki nagyszerűen érzékelteti a brosúrákban, könyvekben elvesző diáklányt. Hacser Józsa, igen nagyot fejlődött tavaly óta. Tavaly a Shakespeare szerepével nehezen birkózott meg, még túlhaladta erejét. Ebben a szerepben azonban élő, eleven úgyis mint merev, rideg diáklány, úgyis mint bájos, fiatal szerelmes, aki szerelmében teljesen fel tud oldódni. Méltó társa Gönczöl Feri szerepében Beszterczey Pál, mértéktartó humora sokat segít az író mondanivalójának. Igen jó Pethes Ferenc érdemes művész Hornyák bácsi szerepében, nevet- tetése gyakran könnyeket csal a közönség szemébe. Nagyon kedves Görög Mara Ancija, igazi fiatal, szerelmes lányt alakít. Nehéz feladat jutott György Lászlónak, Kovács Dániel bizonytalanul megírt szerepében nem bírt, nem tudott jobbat adni. Bartha Mária merev szenvedélytelensége, nem tudja elhitetni a titkárnő pénz- és hatalomvágyát, számítását. Fehér Tibor sok színnel, ízes humorral oldja meg kedves szerepét. Farkas Endre a tőle megszokott nagyszerű alakítást nyújtja az abádi Gönczöl Mihály szerepében. Ütő Endre díszletei Igen jól sikerültek. Különösen az első felvonásbeli Kovács-lakás tükrözi az egyszerű ember mértéktartó ízlését. A közönség bírálata mutatja a legbiztosabb sikert: a darabot négy napon keresztül zsúfolt nézőtér előtt játszották. T. K-né Törik a dohányt a boconádi Petőfi termelősiövetkeietben Érés alá fordult a dohány a hevesi járásban. A boconádi Petőfi termelőszövetkezet dohánytábláin igen szépen fejlődött a növény, sok levél eléri a 80 centi nagyságot is. A tagság boldogan kezdte meg az érő, hatalmas dohánylevelek törését, igen jó termésre számítanak, A termelőszövetkezet versenyben van a mult- évi első helyezettel, a kömlői Rákóczi termelőszövetkezettel, s szeretné ez évben az első helyet biztosítani magának. Üzemi konyhákat állítottak fel az aratás idejére A hevesi járás legtöbb termelőszövetkezetében az aratási idényre üzemi konyhákat állítottak fel. Az aratók kinn a szántóföldön naponta friss, meleg ebédet kapnak. Üzemi konyha működik a hevesi járásban a kiskörei Dózsa, a hevesi Petőfi, a tarnaszentmik- lósi Petőfi, a hevesi Kossuth, a tarnazsadányi Táncsics termelőszövetkezetben. A hevesi I. számú iskola új kísérleti eszközöket kapott Dj fizikai, biológiai, földrajzi kísérleti eszközöket kapott a hevesi I. számú általánosiskola A szeptemberben kezdődő új iskolai évben a diákok elméleti tudásukat az új kísérleti eszközökkel gyakorlatban is elsajátíthatják. ARATÁSKOR írta: Gyurkó Géza Tíz esztendeje, ha arattak —• Jól teszik — mondtam én. Oly messze volt a föld szívemtől, mint bányamélytől a magas ég. Nem jutott el fülembe a száz dobpergős temetés, nem tudtam, hogy örök vendég a parasztnál az árverés. Messze volt a falu tőlem, — tán Índia is közelebb — nem tudtam, hogy a kenyérben legsósabb só a veríték. És a falu tudott-e rólam? Tudta-e, hogy a ruhám, apám kopott öltönyéből fabrikálta az anyám? Hogy vasárnap a húslevesből, volt a hús az asztalon, és hétfőre is félretéve ott őriztük az ablakon? Tudta-e a falu rólam, s tudtam-e én a faluról, mi fáj a szívnek és vagyunk-e megtörtén . ;. bízva valahol. Az évek gyorsan elszaladtak tíz naptár már elkopott, összedobban most ezer szív, mely régen külön dobogott. „Már megint eső! Dőlt gabonát, tudod, nehéz vágni ám“ — magyaráztuk egyre-másra, kik nem fogtuk még a kaszát. „Tudod, a kclmbájn hű! — barátom, az hetven munkát végez el“ — s van felelet — tán nem szakértő — bármikor, s mit is kérdezek Az aszfalton, hol sápkórosan csak néhány virág vegetál, ott arat most a város népe, a lelkében ott kaszál. Nem falu, meg város többé: a haza, a kenyér — és semmi más. Az egész ország kaszát markolt: a nép ügye az aratás. ; s Akik a pártkongresszus határozatainak megvalósításáért harcolnak Kókai Mihályné, a hatvani Mezey József traktoros 120 Tóth Józsefné egri parasztasz- Dózsa termelőszövetkezet ki- százalékos teljesítm'nnyel dől- szony vojt az elsg arató a váló dolgozója. Már 150 gozik a vercelpusztai állami r munkaegysége van. gazdaságban városban Az öntevékenység a pártvezetés fontos alapelve — Egercsehi-bányai tapasztalatok — ■ / i„ . Pártunk népünk segítik/ sérvei legyőz minden akadályt és megoldja mindazokat a feladatokat, amelyek helyes politikájának végrehajtását biztosítják." (Rákosi elvtárs központi vezetőségi beszámolójából.) PETÖFIALTÄRÖ, Rózsai IX., Gyöngyösi XII., Szűcsi Xl-es akna, Egercsehi szénbánya — megszapoiodtak bányáink, bányászmegye lett Heves megye. A legértékesebb szenet, a jó fekete csehit, Egercsehiben bányásszák. Innen jut el a kazánok gyomrába, a tűzhelyekbe, mindenhová, hogy fényt, kultúrát vagy egyszerűen csak jó ebédet teremtsen. Sok, nagyon sok szénre van szükségünk, s hiába termeljük ki a háborúelőttinek többszörösét — mégis kevés. Több gyár, több tűzhely, fokozódó igények: az egész ország szeme a bányászaton. Persze, lehetne azért több is a szén. Lehetne, ha például Egercsehi bánya is többet adna a jófajta csehiből. De nem ad. Sőt, a tervénél kevesebbet termel, és ez az egyszerű szám, hogy júniusban 86 százalékos volt a tervteljesítés, hovy július 6-án szégyenszemre — még leírni is szégyen, nemhogv teljesíteni — csak 69,4 százalék — egyszóval ezek a számok négy és félezer tonnával kevesebb szenet jelentenek. Nagyon sok ez a lemaradás: ha vagonokba raknánk, majd öt kilométeres vagonsor telne meg ennyi szénnek AMILYEN BÜSZKE a megye Petőfi bányára, úgy szé- gyeli Egercsehit, különösen most, amikor a legkisebb faluban is szíwel-lélekkel dolgoznak a pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért. Mi lehet a lemaradás oka? A gazdasági vezetés alacsony színvonala? Feltétlenül. Erről tanúskodnak maguk a bányászok is, amikor a levegő — a faanyagellátásra panaszkodnak, amikor a távolodó frontfejtést okolják. Nem véletlen ez sem, hisz egy esztendő alatt éppen négy igazgató váltotta egymást — a felsőbb szervek nagyobb dicséretére. Kétségtelen. az is, hogy objektív körülmények, alkatrészhiány, géoöregedés is fékezi a munkát, sőt nem egyszer maga a minisztérium is, amely megbízottam keresztül egyszerűen áthúzza az általa is jóváhagyott intézkedési tervet. Ezek bizony tények, üres csillét, szén nélküli csillét eredményező tények. Másutt is van azonban hiba, s talán itt kell kezdeni a javítást, ha Egercsehi bánya végre ki akar kecmeregni a mély. nagyon mély hullámvölgyből. A bánya pártszervezetének még nem eléggé alapos a munkája, nem alakult ki a kollektív vezetés, emiatt mm megfelelő a termelés pírtellenőrzése; az élet állandó szemmel tartása bizony elmaradt a követelmények mögött. A jószándékban nincs hiba. Beszélgettünk Szecskó elvtárssal, a pártszervezet titkárával, tele Van ötlettel, elgondolással, s a pártszervezet háromhónapos munkaterve gondosan kilátásba is helyezte e tervek megvalósítását. ITT AZONBAN meg kell állni egy pillanatra. Szervezettség terén valóban példa lehetne az itteni kommunistáK élete, bármelyik üzem előtt. A terv is szól erről: „A legfontosabb feladat, hogy a pártvezetőség megtanítsa a párt- csoportbizalmíakat, az ellenőrzés helyes módszerére“ — s ennek érdekében nyolchetes tanfolyam lesz a bánya főmérnökének vezetésével, ahol a pártszervezet legjobb katonái megismerkedhetnek a termelés legfontosabb mutatóival. Dolgoznak a pártcsoportok is, illetőleg rendszeresen megtartják értekezleteiket, van népnevelőértekezlet, rendszeresen ülésezik a vezetőség... Legutóbb például éppen a termelés pártellenőrzéséről volt szó... Szó? — és itt van a hiba eltemetve. Sok szó, sok terv, kevés véCT ^heitás. igen kevés öná lóság. Az egercsehi bánya pártszervezetének vezetősége eddigi jó munkája jobbára sok szóból, sok tervből, kevés végrehajtásból, a végrehajtás gyenge ellenőrzéséből áll, A munka tartalma: itt van a hiba. Ahol nem önállóak a vezetőség tagjai, ahol a párt- szervezetet még mindig egy emberben látják megtestesítve, ott bizony soha nem lehet élő tartalommal telített munkáról beszélni. „Azt hiszik még mindig, hogy én vagyok a vezetőség“ — mondotta Szecskó elvtárs, a párttitkár. Ez így van Egercsehiben, s ezért Szecskó elvtárs is felelős. Egy-két példa erre: Nagy h. Sándor pártvezetőségi tag, például azzal jött be a pártirodába, hogy csapatának 300 forinttal kevesebbet fizettek ki — segítsen a párt a jogos követelés kiharcolásában. Eszébe se jutott Nagy elvtársnak, hogy ebben ő is intézkedhet. A hűségruha lábbeli- járandóságának 90 százalékát gumicsizmában kérte a bánya vezetősége, de csak 120 pár jött. Vincze Géza körletvezető, a pártszervezet szervezőtitkára a „bonyolult“ elosztást nem merte egyedül elvégezni, szaladt a „párthoz“, Szecskó elvtárshoz. mondván: „Gyere, tegyél már itt igazságot“. Arról nem is beszélve, hogy a csiz- maelosztás nem a párttitkár dolga Vincze elvtársmk kellett volna igazságot tenm, hisz végeredményben ő a körletvezető, és ha már tényleg szükség van a pártszervezet segítségére, ő is kommunista, méghozzá pártvezetőségi tag. Természetesen az egyszerű párttagok is — a rossz példa hatására — gyakran fakadnak így ki: „Mi az, ezt nem látja a pártszervezet?“ Pedig látja, éppen a felháborodott elvtárs szemével, aki nagy felháborodásában megfeledkezett arról, hogy neki kellene intézkedni a meglátott hiba felszámolásában, A TERMELÉS pártellenőrzése bonyolult, komoly feladat. A helyes módszer elsajátítása, nem is mehet egyik napról a másikra. Van eredmény ezen a téren. A pártvezetőségi üléseken rendszeresen beszámoltatják a gazdaságvezetőket a végzett munkáról, s egymást a megelőző vezetőségi ülés határozatának végrehajtásáról. De éppen azért, mert még csak a kezdeti, a „tanuló“ lépések ezek, a vezetőségi ülések, sőt gyakran a taggyűlések is termelési értekezletekké válnak. I-gy aztán nem a politikai munka, az agitáció javul meg. hanem esetleg a termelés — de csak egykét na'ma. mint legutóbb, július 3-án. mikor 100 7 százalékot ért el a bánya. A politikai munka színvonalának emelése nélkül, hosv is lehetne akár még csak álmodni is tartós javulásról? Beszélgettünk Székely Alajos harmadvezető elvtá-ssal, 1945 óta párttag. Vészes vérszegény, mégis alig akarta ott-j hagyni a bányát, hogy gyó-l gyíttassa magát. Rajong munkájáért. Az a véleménye, hogy „csak” az objektív nehézségek az oka a tervlemaradásnak. INNEN KELL kezdenii a pártszervezetnek a munkáját; Meg kell szüntetni már végre — elsősorban a párt tagjai között — az objektív nehézségekre való hivatkozást. Mert veszélyes érv ez, megalkuvást, tunyaságot, s mint a példa is igazolja, tervlemaradást eredményez. A pártszervezet elsősorban tagjai között teremtse meg azt a hangulatot, hogy „rajtam keresztül a párt segít, a párt ellenőriz“. Az egész párttagság vegyen részt a_ termelés ellenőrzésében, elsősorban a terv teljesítésével, személyes példamutatással, öntevékenység. merészség, következetesség. enélkül nem mehet a munka. Szecskó elvtárs nemrégen jött haza a pártis- koláról. Tanítsa a vezetőség többi tagját — a vezetésre. Intézkedjenek önállóan, s munkájuk eredményét értékeljék a vezetőségi ülésen; Amíg a vezetőség tagjai nem állnak meg saját lábukon, mindenkor sántítani fog a pártszervezet munkája. És még e"y : ne tévesszék össze a termelés pártellenőrzését, annak beszámolóit, a termelési értekezletekkel. Mindennek megvan a maga helye és ideje. A pártmunkának is... Ha Egercsehi bánya kommunistái merészen és öntevékenyen élére állnak a termelésnek — Egercsehi bányára is büszkék lehetünk majd. Gy. G.
