Népújság, 1954. július (51-59. szám)

1954-07-04 / 52. szám

» , ft LAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! N£ P UJ SA G X. ÊVFOLYAJVÏ, 52. SZÁM. Ára 5Q fiüér 1954 JÚLIUS 4. VASARNAP. Egyéves a legszélesebb nemzeti egység programmja Egy évvel ezelőtt, 1953 július 4-én ismertette Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, azokat a teendőket, ame­lyeket az új kormány maga és az egész ország elé tűzött, s amelyeknek fő célja, nagyszerű központi gondolata volt és maradt: Magyarország népe jólétének, a munkásosztály és az egész lakosság 'életszínvonalának állandó emelése. A dolgozók megelégedéssel, bizakodással fogadták a kor­mány programmját. S nem csalatkoztak. Az elmúlt egy év alatt pártunk, kormányunk bebizonyította: a célért, melyet annakidején maga elé tűzött, nap mint nap következetesen harcol. Alig hangzott el a parlamenti beszéd, alig jutott dol­gozóink tudatáig — máris a rendeletek tízei, százai iktatták törvénybe az elveket, vált valósággá az elhangzott ígéret. Háromszori árleszállítás, az ipari és mezőgazdasági cikkek nagy bősége, a pénzbüntetések megszüntetése üzemeinkben, az üzemélelmezés megjavítása, a munka és szociális védelem fokozottabb biztosítása, az indokolatlan túlórázások meg­szüntetése, a 17 ezerrel több új lakás, a régiek tatarozása — hogy csak a valóban fontosabbakat említsük — mind-mind dolgozó népünk, elsősorban hősies munkásosztályunk élet- körülményeit javította meg. De az új kormányprogramm messzemenően gondoskodott a falusi lakosság életviszonyainak megkönnyítéséről is. El­sősorban nagyarányú termelési segítséget nyújtottunk, meg­teremtettük a paraszti termelés és tulajdon biztonságát. Ez­zel visszaadtuk dolgozó parasztságunk termelési kedvét, amely már ez évben is jótékonyan érezteti hatását. Nemcsak arról van szó, hogy több mint 30 ezer hold tartalékföldet szinte hetek alatt vett igénybe megyénk dolgozó parasztsága, de arról is, hogy tavaly ilyenkor — elsősorban a kormány­programul előtt — a piaci felhozatal jóval alacsonyabb volt a mostaninál, s éppen ezért a zöldbab ára a mai 1.35 helyett 2.— forint, az uborkáé mai 1.30 helyett 2.20 forint volt. De túl ezeken, az ingyenes állatorvosi szolgáltatás, mely csupán Erdőtelek dolgozó parasztságának kereken 200 ezer forint megtakarítást jelentett, a nagyobb kedvezményeket nyújtó szerződéses termelés, a számtalan sok új mezőgazda- sági kisgép, kapa, ásó, kasza, műtrágya... Az a sok, szám­talan ipari termék, melyet a falu számára juttattunk, a 600 millió forint kártérítés elengedése melyből csupán a mi megyénkben több mint négymillió forint jutott, a begyűjtési rendszerünk egyszerűsítése, a begyüj.ési hátralékok eltörlése •— melyeket felsorolni is neh-z — mind-mind a párt, a kor­mány iélkitúzéseinek megvs- :ósítását, dolgozó népünk élet- színvonalának javulását jelenti. Nincs ma hazánkban egyetlen dolgozó ember sem, aki közvetlenül ne érezné: a kormányprogramul számára is fel- emelkedést jelentett. Még nagyobb becsületet kapott az ér­telmiség, a mi megyénkben is többszáz kisiparos kapott újból iparengedélyt, megszilárdult a törvényesség, s ezzel együtt megszilárdultak termelőszövetkezeteink is, számtalan foglal­kozási ágban rendezték a béreket. S mindennek eredménye­ként megszilárdult a munkás-paraszt szövetség, államhatal­munk alapja, boldogabb lett megyénk, hazánk dolgozó népe, s ahol ,.az emberek vidámabban élnek, ott szaporábban megy a munka.“ Az egy évvel ezelőtt meghirdetett kormányprogramm el­indult a megvalósulás útján, s eddigi eredményeit dolgozó népünk önfeláldozó, lelkes munkával érte el. „A kormány célkitűzései, sikeres megvalósulásának kul­csa tehát munkásosztályunk kezében van. Ez kétféle kötele­zettséget jelent. Egyrészt arra kötelezi a kormányt, hogy a rendszabályok kidolgozásánál a lehető legnagyobb figyel­met fordítsa a munkásosztály életszínvonala emelésének, továbbá anyagi, szociális és kulturális szükségletei maximális Ikielégitésénelí A kormány ezt vállalja és végre is fogja hajtani. Másrészt arra kötelezi a munkásosztályt, hogy a munkafegyelem megszilárdításával határidőre biztosítja a termelési tervek végrehajtását. Ezt ipari munkásságunknak kell vállalnia és betartania“ — mondotta Nagy Imre elvtárs parlamenti beszédében. Egy év távlatából lemérhetjük, s büszkén megállapít­hatjuk: kormányunk is. munkásosztályunk is betartotta adott szavát, s a már eltelt időben is teljesítette vállalt kötele­zettségét. Ezt bizonyítják az említett rendszabályok, de ezt bizonyítják azok a hőstettek, amelyeket munkásosztályunk a szokatlanul nehéz téli időben vitt véghez, s amelyekre a ko­ronát a III. pártkongresszus tiszteletére indított munkaver­senyben elért nagyszerű eredményekkel tette fel. Igen, egy év alatt — bár ez nem nagy idő — rengeteg dolgot megvalósítottunk — összeforrt dolgozó népünk és pár­tunk. dolgozó népünk és kormányunk. De mi nem állhatunk meg. Igaz. eddigi eredményeinket felmérve, nincs szégyen­kezésre okunk, de nem szábad. hogy sikereink elhomályo­sítsák szemünket. Nagy út áll még előttünk, s egy percre sem szabad felejtenünk azt, amire a III. pártkongresszus tanít bennünket: „A dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének legfontosabb eszköze a jö­vőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csök­kent az önköltség.“ Ez most ipari munkásaink legfontosabb feladata, ezért kell egységesen harcolniok. De a feladatok megvalósításában, életünk még szebbé tételében komoly szerep vár dolgozó parasztságunkra is. Most az egész magyar dolgozó népnek — nem utolsósorban a falu lakosságának is — azt kell megértenie, hogy az állampolgári kötelesség becsületes teljesítésével juthatunk csak tovább. A kormány megtette, s a jövőben is meg fogja tenni a ma­gáét, most rajtunk, a dolgozó népen a sor. A kormánypro­gramm a falu gazdasági és kulturális felemelkedését hirdeti, de ez csak úgy lehetséges, utakat, hidakat, kutakat, új kul- túrotthonokat. mozit, olcsóbb ipari cikket, még több mező­gazdasági kisgépet csak űev tudunk a fa'u számára nyújtani, ha maga is hozzájárul a közös erőfeszítésekhez, ha dolgozó parasztságunk is teljesíti kötelezettségét. A kormány és a nép egységbe forrt, egységesnek kell lenni azoknak az erőfeszítéseknek is, amelyekkel életünk szebbétételén fáradozunk. — Munka után jólesik a pihenés: ez a véleménye Barta b. János két- holdas bélapátfalvi dolgozó paraszt­nak, feleségének, de fiának is. ............................................................................—......... H arcban az új kenyérért Gépesítették az aratást a heves-vercclpusztai állami gazdaságban Egy-két nap talán csak és a heves-vercelpusztai állami gazdaságban is megkezdődik az aratás. A nagy munkát el­sősorban gépek, három kom­bájn meg két aratógép végzi el, ezek segítségével hat nap alatt akarják befejezni az új kenyér betakarítását, Az ara­tás gyors elvégzése érdekében két üzemi konyháról biztosít­ják a dolgozók napi ellátását. Három hízó szalonnája és húsa már el van készítve, s ha kell, 23 hízottsertésből választhat­nak még, hogy valóban ízletes, bőséges ételt kapjanak az üze­mi konyháról az aratók, Elsők lesznek a cséplésben Legalább is ezt vállalták a demjéni dolgozó parasztok, mi­kor megtudták, hogy Mikófal- va versenyre hívta az egri já­rás 25 községét a cséplés, ara­tás, tarlóhántás, másodvetés gyors elvégzésében. Azzal is megtoldották a kihívást, hogy hat nap helyett öt nap alatt végeznek az aratással, s mint a múlt évben, az idén is el­sők lesznek a gépalóli beadás- ban. Munkában a hevesi gépállomás Pénteken reggel a helybeli Petőfi termelőszövetkezet őszibúzatábláin egy aratógép­pel megkezdte az új kenyér betakarítását ta hevesi gépál­lomás. A három másik arató­gép Tenken, Erdőtelken, Átá- nyon áll munkába, a kombájn pedig, Tari Lajos és Jánosi Gusztáv vezérletével, az átá- nyi Petőfi termelőszövetkeze­tet segíti. Az aratás mellett a növény- ápolásban is segít a gépállo­más. A Német Demokratikus Köztársaságból érkezett kitűnő Larz Buldogg univerzál-trak- ti.r Átányban dolgozik, krump­lit töltöget és kukoricát kupái. A Zetor-traktor a hevesi Pe­tőfi termelőszövetkezetnek 20 hold rétet kaszált be az arató- géppel, melyet be is silózott. Megkezdődött m. új hxyér tintám H WUiVliiitit t K&hány nappal ezelőtt meg­kezdődött az ősziárpa aratá­sa a boconádi Petőfi ter­melőszövetkezetben. A szem­veszteség elkerülése végett a viaszérés előtti napon látott munkához a két aratógép, s szin­te nyomában végzik a tarló fel­—' S'/' f i -, f- - — & ifitt *■.»* geceblyézését is. A boconádi gép­állomás minden segítséget meg­ad a termelőszövetkezet dolgo­zóinak, hogy bőséges termést ta­karítsanak be az idén. Katona Béla körzeti agronómus Kombájn arat a gyöngyöshalászi Kossuth tsz-ben — Szorgosan folyik a burgonyakapálás. Holló Ödönné, bélapátfalvi parasztasszony nem akar külön gondot az ara­tásra, rendbe kell addig tenni a burgonya-szénáját“. (Tudósítónktól.) A gyöngyösi járásban is megkezdődött az aratás. Szer­dán reggel a karácsondi Dózsa termelőszövetkezet a detki, csütörtökön pedig a gyöngyös­halászi Kossuth tsz az atkári gépállomás kombájnjával kezdte meg az ősziárpa aratá­sát. A vámosgyörki Haladás termelőszövetkezet tagjai kézi­erővel láttak a nagy munká­hoz. A termés mindenütt jónak Ígérkezik, s holdanként 15—17 mázsás átlagtermés várható. Az aratás idején több ter­melőszövetkezet az aratók el­látásának zavartalan biztosí­tására üzemi konyhát létesített, s ezzel az aratók családtagjai megszabadulnak a főzés és ételhordás gondjaitól, maguk is résztvehetnek a munkában. A nagyrédei Munka termelő- szövetkezet, miután teljesítette beadását, hízottsertéseket vág, ugyancsak hízottsertést vág az atkári Micsurin és a vámos­györki Haladás termelőszövet­kezet is« Erki János, j\ hatvani Petőfi tss a csatád tagak segítségével végsi as aratást (Tudósítónktól.) A hosszú ideig tartó hűvös és esős időjárás után kisütött a nap. A haragosan zöld gabona­táblák megsárgultak, az élete' adó súlyos szemektől lehajtot­ták kalászukat. Szerte az or­szágban megkezdődött az ara­tás. Június 30-án, szerdán reg­gel a hatvani Petőfi termék ­csoport tagsága is megindult, hogy megkezdje az ősziárpa aratását. Ezt a napot több­szöri megbeszélés előzte meg. Arról beszélgettek, hogyan le­hetne gyorsan, szemveszteség nélkül learatni a több mint 300 hold gabonát és a többi kalá­szost. Június 22-én úgy döntött az intéző bizottság, hogy az aratást kiadják részesaratók- r ik. Azonban mielőtt végleges lépi .re szánták volna el ma­gukat, számolgattak, amely­nek ez lett az eredménye: ha a gabona felét kiadják részes­aratóknak, akikor az egy mun­kaegységre eső jövedelem kö­zel 1—1.20 kilóval csökken. Há­rom nap múlva ismét összeült az intéző bizottság és úgy ha­tározott, hogy az aratást nem adják ki részes munkára, ez a jövedelem is jusson a tag­ságnak. Határozatba hozták, hogy minden tszcs-tag bevon­ja a családtagokat is az ara­tási munkába. Azután megkezdődött az ara­tás. Az első két napig mintegy 35-en aratták az ősziárpát, egy nap alatt 10 holdat vágtak le és tettek rendbe. Ebédidő alatt meglátogattuk az aratókat. A kaszacsengésről, vidáim beszél­getésről már messziről lehetett hallani, hol tanyáznak. Beszél­gettünk a fiatalokkal, meg öre­gekkel is, például Gazsó Józsi bácsival, s elmondták: a cso­port úgy határozott, hogy nem­csak a városban, hanem me­gyei viszonylatban is elsőnek fejezik be az aratást, és az első kocsi gabonát is ők szol­gáltatják be. Persze ez attól függ — teszi hozzá az egyik — hogy a cséplőgépet, hogyan oszflák el a városban. A csoport 150 hold gépi ara­tására szerződött a gépállomás­sal. Bíznak jó munkájukban, mindamellett, hogy az elmúlt évben a csoport földjére kül­dött aratógép, amelynek se szerszáma, se olajozója nem volt, két hét alatt csak 20 hol­dat aratott le. Peszleg Ferencné elmondta, hogy július 5-től, az ő férje is jön aratni, aki a Hatvani Cukorgyárban dolgozik, Sisa András szintén a Cukorgyárból jön és még más családtagok is segítségre sietnek. Kasztovics bácsi beszélgetés közben kije­lentette, hogy családjának tag­jai csak akkor jönnek aratni, ha részben fize ki díjukat. Nem sokáig maradhatott ezen a véleményen, mert a csoport többi tagja megmagyarázta neki, hogy ugyanazt a részese­dést kapja akkor is, ha a mun kaegységei közé számítják, s így zárszámadáskor többet kap Szóba került a verseny is. A Petőfi termelőcsoport tagsága a város összes termelőcsoportjait versenyre hívta a városi párt- bizottság mezőgazdasági ver­senyzászlajáért. Ez a verseny megyei viszonylatra is kiter­jed. Ezért is dolgoztak olyan szorgalmasan, alig két óra volt, amikor felszedelőzködtek az ebédtől és elindultak, a még álló gabona felé. Rövid pár perc alatt, amíg a Petőfi ter­melőszövetkezet tagjaival be­szélgettünk, tapasztalhattuk, hogy szívvel, lélekkel indultak harcba a saját és dolgozó né­pünk kenyerének learatásáért. Ez a lelkesedés, a tagság mun­kaszeretete becsületére válhat­na a Dózsa és a többi termelő- szövetkezetnek is, de sok egyé­nileg dolgozó paraszt számára is. Ez a csoport nyugodtan arat­hat, mert a növényápolásban is mindig élenjárt, burgonyá­jukat feltöltötték, a kukoricát háromszor kapálták, a földjük is tiszta. A kertészet asszonyai megígérték, hogy mindannyian, akiket nélkülözni tud a kerté­szet, aratni segítenek. Ocsai Béla bácsi, a kertészet egyik legidősebb tagja is aratni megy. Sajnos, azonban nem mindenki gondolkozik így. Bognár Mária és Fehér Mária fiatalok a szorgos idő ellenére is inkább házhelyüket kapál­ják, ahelyett, hogy a csoport­nak segítenének az aratási ver­senyben. özvegy Kovács Já- nosné is délután két órakor ballagott ki a táblára, mert délelőtt a saját földjét kapál- gatta. Sárközi Miklós AZ MDP HEVESHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom