Népújság, 1954. július (51-59. szám)
1954-07-01 / 51. szám
1954 július Î. csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 A hatvani Dózsa tsz figyelmébe : Érdemes juhtenyésztéssel foglalkozni Hőnapok óta foglalkoztatja a hatvani Dózsa tsz tagságát az a kérdés, hogy termelési viszonyaik között érdemes-e juhtenyésztéssel foglalkozni. Akadnak közöttük olyanok, akik azt mondják érdemes, akadnak sajnos nagyobb számban olyanok, akik azt mondják, nem érdemes, hiszen nincs elég legelő, épület és ember. Úgy látszik a tsz tagságát még az a tévhit vezeti, hogy a juhtenyésztésnek csak a napy- iterjedésű, rosszminőségű, . iás állatokkal nem értékesíthető legelőkön van jelentősége. Ha egy kissé gondolkoznak, rájönnek az ellenkezőjére, hiszen éppen a juh az az állatfaj, amely a legváltozatosabb növénytermesztés következtében keletkezett esetleges legelőket legjobban értékesíti. Az ilyen „esetleges“ legelővel, mely a gazdaságban állandóan van, valamint a tsz tulajdonában lévő 54 hold legelővel, és a téli juhlegelő létesítésével bőven akad a juhtenyészet részére szükséges terület. Épület kérdésével kapcsolatban éppen a juhtenyésztés az, amely a legkevesebb és legigénytelenebb épületeket igényli. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a juhtenyésztéshez a legkevesebb tőkebefektetés és gondozó személyzet szükséges. Nagyobb baj az, hogy maga a termelőszövetkezet vezetősége nem ismeri, hogy menynyi és milyen ivarú és korú juhai vannak. Ezekután nem is lehet csodálkozni, hogy nem tudják fölmérni a juhtenyésztés jelentőségét. A felmerült Fo Megyénk egyes részein a jégverés károkat okozott. Olvasóink kérésére tájékoztatjuk a károsultakat arról, hogyan fizeti az Állami Biztosító a kártérítési összeget. A kártérítés területi beosztás szerint történik. A termelők az egyes jégvert növényféleségek után katasztrális holdanként a következő kártérítési összeget kapják r II. Területi csoport: (egri, füzesabonyi, gyöngyösi, hevesi járás.) 1. Növénycsoport: Baltacim, csalamádé, csillagfürt, lucerna, vöröshere, zabosbükköny, zab, napraforgó, rozs, árpa: 500 forint holdanként. 2. Növénycsoport: búza, kukorica, takarmányrépa, bab, borsó, lencse, szója, csillagfürt- mag, bükkönymag, bíborhere- mag, lenmag, kenderkóró, len- kóró: 800 forint holdanként. 3. Növénycsoport: cukorrépa, kérdés tisztázására számszerű adatokkal próbálok rávilágítani. A Dózsa tsz-nek jelenleg 83 anyája, 182 másféléves jerke- toklyója, 56 ürüje, 36 kosa és 97 ezévi születésű báránya van. Mielőtt a számszerű adatok rávilágításával foglalkoznék, meg kell említeni, hogy a tsz juhállományát államunktól kapta a Gyapjúbegyűjtő Vállalaton keresztül 1952-ben, majd 1953. évben, részben mint anyákat, részben mint bárányokat, 5 éves súlykilo- gramm-törlesztésre. A termelőszövetkezet juhá- szata a rossz takarmányozás, gondozás, ápolás ellenére is ebben az évben gyapjúból 41.041 Ft-ot, 96 bárányt és 1.785 mázsa trágyát jövedelmezett. Ha a juhászatban 83 anyát fejtek volna, a jelenlegi gomolya árak mellett, a tsz jövedelme 12.948 forinttal emelkedne. Ez évben a tenyésztésre nem alkalmas egye- dek kiselejtezése folytán teljesíti az álammal szemben, még nem teljesített húsbeadási kötelezettségét. Az FM 18/a. 1954 számú rendelete alapján értékesítheti, vagy maga is levághatja a 27 kiselejtezett kost, ezenkívül eladhatja az 56' ürüt, sőt teljesíti ez az évre eső törlesztés hányadát. Mindezek után megmarad 200 fiatal anya és 97 bárány. A megmaradt 97 bárány közül a jerkékkel tudja teljesíteni a jövőévi törlesztés hányadát és az esetleges kiselejtezett anyákat pótolhatja. Az ürüket a Gyapjúbegyűjtő Vállalattal leszerződve kilogrammonként 9 forinton felüli árért értékesítheti. Vessünk számot a jövőre nézve, hogy a meglévő 200 anyától és 97 báránytól menynyi jövedelemre számíthat a termelőszövetkezet, ha a juhállományát a jó gazda gondosságával takarmányozza, gondozza és ápolja. A jelenlegi árakat alapul véve: 200 anyától 4 kg gyapjúval 28.800 forintot, 97 báránytól, illetve toklyótól 3 kg gyapjúval, 9476 forintot, juhászatunk- ban a fejés bevezetésével nyert tejtermékek után 31.200 forintot bevételez, tehát összes pénzjövedelme 200 anya után 69.476 forint, 100 százalékos ellést számítva 200 bárányt és 1475 mázsa trágyát nyer. Ezek a számadatok tükrözik legjobban vissza, hogy valóban érdemes juhtenyésztéssel foglalkozni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a juh sokszor már más álattál nem értékesíthető takarmányok hasznosításával állítja elő a fentebb említett jövedelmet. Az adatok helyessége mellett tanúskodik az a körülmény is, hogy megyénk területén egyre több termelőszövetkezet állítja be a juhtenyésze- tet. így igazgatóságunkon keresztül termelőszövetkezeteink ezideig 30 híján 1000 juhot vásároltak a pyapjúbegyűjtő Vállalattól ötéves súlykilo- gramm-törlesztésre. Azt hiszem, ha a hatvani Dózsa tsz tagjai számot vetnek a juhtenyésztés jövedelmével, akkor mindnyájan azt mondják, érdemes juhtenyésztéssel foglalkozni. Csipei László, Áll. Állattenyésztő Állomások megyei igazgatósága. \ Bóta komplex brigád vállalása A 63/5. Építőipari Vállalatnál dolgozó Bóta komplex-brigád magáévá tette pártunk és kormányunk mezőgazdaság fejlesztésről szóló határozatát és a mezőgazdaság segítésére a következőket vállalják: az egri gépállomáson folyó építkezések alkalmával három ikerlakás és a pihenő épület kőműves munkáit december 31 helyett 21-re elvégzik. A sztahanovista szintet minden hónapban elérik és azt továbbra is tartják. A brigádon belül igazolatlan mulasztás nem fordul elő. Csatlakoznak a gyorsfalazási mozgalomhoz és ennek segítségével végzik el a 38-asnál magasabb falazásokat. Százszázalékos minőségi munkát végeznek és minden héten brigádvezetői értekezletet tartanak. E szempontok alapján versenyre hívják a tröszthöz tartozó ösz- szes kőművest. Vállalásuk teljesítéséhez kérik a műszaki vezetőség nagyobbfokú támogatását. Kolozsvári György ü. b. elnök HÍREK A HEVESMEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT jutalomműsort állított össze a kongresszusi versenyben kitűnt Gyöngyössolymos község részére. Megérdemelt jutalomműsort kap a poroszlói állami gazdaság, a mezőszemerei és egerbaktai termelőszövetkezet is. „ Vasárnap, 27-én Mátrafü- reden nagyszámú közönség előtt sikerrel szerepelt a salgótarjáni Acélárugyár kultúrcsoportja. Műsorukban operettrészleteket adták elő. ?tosabb tudnivalók a jégkártérítésről repce, ricinus, burgonya: 1400 forint holdanként. 4. Növénycsoport: rizs, hagyma, káposzta, paradicsom, mák: 2000 forint holdanként. ,, Xfr. Tjerülcti csoport: (hatvani járás) 1. növénycsoport 500 forint 2. növénycsoport 900 forint 3. növénycsoport 1600 forint 4. növénycsoport 2000 forint I. Területi csoport: (pétervásári járás, Eger város) 1. növénycsoport 500 forint 2. növénycsoport 700 forint 3. növénycsoport 1200 forint 4. növénycsoport 2000 forint Szőlőnél a kártérítési összeg: Pétervásári járás: 1650 Ft. Eger város, hatvani járás: 2250 Ft, Egri, füzesabonyi, gyöngyösi, hevesi járás: 2550 Ft, Gyümölcsösöknél a kártérítési összeg kát. holdanként 1500 forint. A feltüntetett !kártérítési ősz- szegek 100 százalékos jégkár esetére vonatkoznak;. Kisebb jégkárnál a kártérítési összeg arányos része jár. Dohány, fűszerpaprika és gyapot esetében a kártérítés nem előre meghatározott biztosítási összeg, hanem a tényleges terméshozam alapján állapítják meg. Az Állami Biztosító minden öt százalékot elérő vagy azon felüli jégkárt megtérít. Jégverés okozta kárát a termelő a tanácsnak az 1953. évi beadási könyv felmutatása mellett azonnal jelentse be. Ha a károsult a kárát legkésőbb öt napon belül nem jelen, ti, kártérítési igénye elvész. A jégkárokat- az Állami Biztosító a károsodott növény beérkezésétől számított 60 napon belül fizeti ki. A kiszántásos-zöldkárokat az Állami Biztosító legkésőbb a kárfelvételt követő 30 nap alatt kifizeti. Egyes növényeknél mint példáuL a szőlőnél, a dohánynál, a tengerinél, a jégverés okozta kár mértékét — különösen a korai jégverés esetén — szakszerűen felbecsülni csak közvetlenül a kifejlődés, illetve beérés időpontjában lehet. Ezért ezeknek a károknak a végleges becslése csak későbbi időpontban, augusztus végén, szeptember elején történik. A károsultaknak a kármegállapítás ellen jogukban áll a jégkárrendezés befejezésétől számított 15 napon belül a tanácsnál felszólamlással élni. A kártérítéseket az Állami Biztosító a biztosítási díjakból fizeti. Mind a károsultaknak, mind azoknak a termelőknek, akiket a jégverés ezideig elkerült, saját érdekük, hogy ha a biztosítási díjjal még hátralékban vannak, azt mielőbb megfizessék. Anyagtakarékosság a hatvani vasútállomáson (Tudósítónktól.) A KÖZPONTI VEZETŐSÉG kongresszusi beszámolója arra hívja fel a vasutas dolgozók figyelmét is, hogy nem elég a tervek teljesítése, nem elégedhetünk meg azzal, hogy az egyre növekvő árumennyiséget eljuttassák rendeltetési helyére, munkájuk során a legteljesebb mértékben szem előtt kell tartaniok az önköltség- csökkentés elvét. A vasút önköltségi tervének megszabásánál a szállítási költségek szakadatlan leszorítása mellett mindig a főfeladatból kell kiindulni: vasutunknak minden árut és szeméiyt balesetmentesen és pontosan kell rendeltetési helyére szállítania. Az olcsó szállításnak előfeltétele a balesetmentes közlekedés. Ez a vasúti munka alapvető rendje és törvénye. Egy közlekedő vonattal történő baleset a személyi káron és a vonatforgalom korlátozásán kívül hatalmas anyagi károkkal is jár, igen sokszor százezrekre rúg egy-egy baleset alkalmával tönkrement mozdonyok. kocsik, berendezések értéke. A balesetmentes szolgálat feltétele az utasításszerű munka, a fegyelmezett, öntudatos magatartás. Ezen a téren Hatvan állomás az elmúlt évek során jó munkát végzett. Ugyanakkor voltak időszakos megtorpanások is (például 1953 őszén). ÁLLANDÓSÍTANI kell a nevelő és felvilágosító munkát az állomás dolgozói között, mindaddig, míg az utasításszerű, fegyelmezett munka végzése a dolgozók vérévé válik. Politikai kérdés is ez, mert még mindig találkozunk állomásunk területén is olyan hamis nézetekkel, hogy amint nő a forgalom, úgy nőnek a balesetek, a kocsisérülések számai is. Pedig dolgozóink saját maguk láthatták, hogy például: 1953. évi felszabadulási műszakban, vagy most a kongresszusi verseny alatt egyetlen baleset sem fordult elő állomásunk területén, s a kocsisérülések forintértéke is 0.07 forint értékről 0.05 forint értékre csökkent le. Az önköltségcsökkentés egyik legfontosabb területe az anyaggal való takarékosság. A vasút az ország legnagyobb szénfogyasztója. Nem közömbös tehát egész népgazdaságunk számára, hogy mennyi szenet fogyaszt a MÁV. Ezen a téren is van a hatvani fűtőháznak komoly sikere, hisz az elmúlt három hónapban is 1463 tonna szenet takarítottak meg a hatvani mozdonyvezetők és fűtők. A széntakarékosság továbbfejlesztésének egyik legfőbb eszköze a gépek karbantartása, a túlsúlyos és az ötszázkilométeres mozgalom ápolása. És itt nagy segítséget tudnának adni a vontatásnak a forgalom dolgozói. A jelzőnél való feltartás csökkentésével, a „zöld út“ biztosításával, a vonatok minőségi összeállításával, az 500 km-es kötött forduló biztosításával, a tehervonatok menetrendszerű közlekedésével kell az állomás dolgozóinak hozzájárulniok a széncsata győzelméhez, a kongresszus határozatainak megvalósításához. Ez utóbbi feltételhez szükséges a szállítófelek segítsége is. Az ötnapos berakási tervek maradéktalan teljesítése, különösen a szénbányák részéről, döntően befolyásolja ezeket a tényezőket. Ezen a területen is a kongresszusi verseny kiemelkedő eredményeket és hasznos tapasztalatokat adott. A vonatok minőségi összeállításában a verseny tartama alatt az elmúlt idők 75—80 százalékos teljesítményei helyett 90—96 százalékos eredményeket értek el az állomás dolgozói. A mozdonyok állomáson tartózkodásában pedig 140 százalékos csúcseredményt mutattak fel. Csökkentették a tolatási órák számát is, mert a fajlagos kocsimozgatási időben 106 százalékos teljesítményt értek el. A mozdonyok állomáson tartózkodásában pedig 140 százalékos csúcseredményt mutattak fel. A túlsúlyos vonatok indítása, a terhelési terv teljesítése a terv feszítése ellenére is javult állomásunk területén. Különösen a kongresszusi műszak alatt volt kiváló teljesítmény. A vállalt tizenöt 3000 tonnás vonat helyett 24 túlsúlyos vonatot állítottak össze a forgalmi dolgozók. A KONGRESSZUS határozatai nyomán a hatvani csomópont dolgozói a vasutasnap és az alkotmány ünnepének tiszteletére versenyre hívták ki az ország, valamennyi vasutas dolgozóját. Céljuk a termelékenység fokozása, a II. negyedévi. illetve az I. félévi terv teljesítésén . túl az önköltség csökkentése, a minőség javítása. Nem kétséges, hogy a dolgozó magyar nép, köztük a hatvani vasutas dolgozók nagy örömmel és lelkesedéssel követik a párt politikáját és minden erejükkel küzdenek azért, hogy az eléjük tárt nagyszerű célkitűzések minél maradéktalanabbul megvalósuljanak elnyerjék az élüzem jelvényt, a SZOT és a minisztertanács vándorzászlaját. Pogonyi Lajos MIIÔûAZDAUûI Hogyan védekezzünk a rizs kártevői ellen? Megyénk területén ebben az évben több mint 2600 hold rizsvetés van. Nem közömbös tehát — népgazdaságunk és a termelés érdekében, hogy erről a jelentékeny területről milyen mennyiségű rizst takarítunk be. Az első árasztáson, egész kis terület kivételével, túl vagyunk, s ha a késői kitavaszodás pár nappal ki is tolta a fejlődést, legtöbb helyen máris időszerűvé vált a rizs gyomlá- lása. Ha a gyomlálást elmulasztjuk, ez a termésben igen jelentős kárt okozhat. Ameny- nyiben a rizs virágzása már elkezdődött, a gyomlálást feltétlenül be kell fejezni, hogy a rizsveteményünk tiszta és gyommentes legyen. A rizs ugyanis nem szereti, ha a virágzás idején háborgatják. A virágzáskor szélcsendes, ragyogó napsütéses időre és nyugalomra van szüksége a növénynek, hogy a magkötés kifogástalan legyen. Minden termelő előtt ismeretes, hogy a rizst 2—2 és félszeres gabonatávolságra keskeny sorokba vetjük. A gyom- láláskor a rizs között járunk, az iszapos, lágy talajba besüppedő lábunk alatt a rizs dúsan fejlett és a sorközöket is beszövő gyökérzete könnyen szakad. Ezt a kártételt nem tudjuk elkerülni, de a fiatal növény a legrövidebb idő alatt pótolni igyekszik és új gyökeret nevel. Minél idősebb a növény, annál nehezebben viseli el a gyomlálás következményeit és ha a kártétel a virágzás idejére esik, egész jelentékeny terméskiesést okoz. Ezért kell a gyomlálást a virágzás előtti időre befejezni. Hogy a gyomok mily nagy kárt tehetnek, eleg megemlíteni, hogy két szomszédos telep közül, melyeken azonos talajon megegyező talajelőkészítés stb. mellett folyt a rizstermesztés, az a telep, melyen a gyomlálást időben és maradéktalanul végrehajtották, kh- ként 25 mázsa átlagtermést nyújtott, s ahol a gyomlálást csak elnagyolták, ott csak 11 mázsa termett holdanként. Jól végzett gyomlálás eredményét mutatta a múlt évben a be- senyszögi Lenin tszcs rizstelepe, melyet mint kikapcsolásra javasolt telepet időben és háromszor kigyomlálták, aminek következtében sikerült 17 mázsás termést a múlt évben Is elérni, pedig az 1952. évben alig pár mázsa termett már csak rajta. Azt jól jegyezzük meg, hogy a rizstelepen a rizsen kívül minden más növény gyomnak számít, tehát minden gyomot irtsunk. A Magtermeltető Vállalat a kh-kénti 300 forint növényápolási előleget csak akkor folyósítja, ha már a gyomlálás megtörtént. A kártevők közül megemlítem még az úgynevezett rizsszúnyog álcáját, mely a gyengén fejlődő rizsben tesz kárt. Ez ellen szellőztetéssel, illetve vízcserével védekezzünk, valamint halasítással, miután úgy a pontynak, mint a kárásznak kitűnő eledele. A régebbi és mélyfekvésű telepeknél előfordul még az úgynevezett páncéloshátú rovar, aminek kártétele leginkább abban nyilvánul meg, hogy a vizet zavarosan tartja, és miután a rizs fejlődéséhez fény szükséges, ezt akadályozza, tehát ez ellen is védekezni kell. Ez abból áll, hogy vagy lecsapoljuk a telepet és pár óráig szellőztetjük, vagy ha valami oknál fogva, erre nincs mód, akkor használjuk a szovjet tudomány módszerét, mely szerint a lecsökkenteti vízre kh-ként 5—6 kg. porrá tört kékkövet szórunk, amitől a rovar teljesen elpusztul, és utána rendes vízállást biztosítunk. Ugyanezen kártétel ellen halasítással is védekezhetünk. Sok kárt okozhat még a békanyál is, amely ellen szintén porrá tört és homokkal összekevert rézgálic rászórásával védekezünk. Amennyiben csak kis mennyiségben van béka- nyál és rézgálic nem áll a termelő rendelkezésére, ez esetben a vízállóét meg kell c " ni ás a békanyálakat a gátakra legereblyézni. Végül előfordul, különösen szikes talajon, hogy a víz káros anyagot old ki a talajból és barnább színű lesz. Ilyenkor feltétlenül a leggyorsabbun vízcserét kell alkalmazni. A vízpótlást is gondosan végezzük, és ha azt vennénk észre, hogy a meleg időben egyes táblákon, szakaszokon megromlott volna a víz, poshadt, mo- csárszagú lesz, haladéktalanul csapoljuk le és egy-kétnapi át- szellőztetés után friss, egészséges vízzel cseréljük ki. Az agronómus egy napja (Tudósítónktól.) Több esetben láttam és tapasztaltam, hogy a pétervásári gépállomás agronólttusa7 "Îîe- zső János milyen tervszerűen dolgozik. Kora hajnalban elindul és csak késő este jön haza a termelőszövetkezetekből, ahol egész nap irányít. Nézzük meg, hogyan dolgozott egyik napon, június 8-án. Reggel igen korán kelt, de egész éjjel nyugtalan volt, mert esett az eső. Reggel korán kiment megnézni a megázott lucernát, szerencsére az eső nem okozott kárt, csak a rend volt kissé vizes. Ide munkaerő szükséges, forgatni. szárítani a lucernát, de kapálni is kell, mert a sok nedvesség nagyon megnövesztette a gyomokat. Megkereste az elnök elvtársat s elmondta a terveit^ kapálással kapcsolatban. A kapálást a dé’i oldalon kell megkezdeni, ahol a föld homokos és nem ragad. Délután, ha jó napos idő lesz, lehet kezdeni a lucerna forgatását, mert az már közben megszikkad. Nem felejtett el szólni a növénytermesztési brigádvezetőnek sem, hogy a kapákat reszeljék élesekre, mert a nedves talajon gondos munkát kíván a gyomok elvágása. Utána kerékpárra ült, a gépállomásra ment megnézni, hogy elkészült-e már a házilag összeállított kaszálógép, mert a csoport tagságát a gépi munka alkalmazásával akarják tehermentesíteni. Az idei gépi munka dönti el a kukoricatermés, Illetve a hízóállomány nagyságát is. Ebéd előtt még visszatért és két órán keresztül segített a kapálásban, délután a gazdaság térképéhez szükséges adatokat gyűjtötte össze, hogy ezzel is elkészüljön a legközelebbi agronómus-értekezletre. Közben a hosszú dombdülő két tábláján elvégezte a másodfokú szaporítási munkához szükséges adatok összeszedését. Estefelé volt már, mikor beért az Alkotmány tsz-be, ahol éppen üres jászol előtt fejték a teheneket. Igen, mert nincs zöldtakarmány, a tehenek csak a legelőre vannak utalva s így kevesebb a tejhozam. Mindjárt megszületett benne a gondolat, hogy tarlóhántás után még takarmányt kell termelni, mert így naponta több mint 200 forint bevételt jelentene, ha legalább négy literrel növelnék a fejési átlagot. A kapálók is megérkeztek, egész nap jól ment a munkájuk, igaz, hogy a szénaforgatás holnapra marad, de ne<m baj, ha szárad még egy kissé. Ekkor ismertette az összegyűlt tagokkal és a brigádvezetőkkel a holnapi nap terveit és bejelentette, hogy másnap kipróbálják a kapálógépet is. Dezső elvtárs munkájában csupán az a hiányosság, hogy a dolgozó parasztokkal nem foglalkozik eleget. Szükséges, hogy tapasztalatait, agrótech- nikai módszereit átadja számukra is, hiszen mindannyian szívesen hallgatják értékes tanácsait. Az is szükséges, hogy a megyei főogranómustól több Í segítséget kapjon ő is és a járási főagronómus is. Bajzát Ignác
