Népújság, 1954. július (51-59. szám)

1954-07-18 / 56. szám

MS4 Július Î8. vasárnap.

NÉPÚJSÁG

3

/

í/kis gazdaasszonyok között az egri Úttörő-házban

Amikor beléptem hozzájuk, még hideg volt a tűzhely. Mellette a szeneskannában ott tornyosult b fa, egy-két edény az asztalon pihent, várva a szolgálat idejét. A kislányok jobb- ra-balra járkáltak, türelmetlenül várták bevásárló társaikat.

törőház szobáit. Figyeltem fiatal, üde kis arcukat, amelyen az előbb még az ebéd sikerének az izgalma látszódott, s most az első kóstolások után már rózsás az örömtől. Hirtelen vágyat éreztem, hogy én is odamenjek közéjük, a tojásfedégcsoport, a cseh pajtások igyekeztek fel a lépcsőn. Határtalan volt az izgalom a kis szakácsok között. — Ne zörögi annyira — szóltak oda egyik társuknak. Az asztalról pillanatok alatt eltüntették a sótartót, tányérokat, letörölték a kifröccsent ribizli levét és éppen azt kérdezte valaki: mivel kínáljuk meg őket — amikor beléptek az ajtón. Körülállták az asztalt, s különösen a fiúk vették alaposan szemügyre a munkát.

Barna, 14 év körüli fiúcska figyelte az egyik kislányt, aki úgy érezte, ez még egy vizsgánál is nagyobb próba. Izgalmában nem is akart ez a darálttészta úgy hajolni, ahogyan ő szerette volna, és éppen most nem, amikor kellene. A fiú komoly arccal vizsgálta, hol a lánykát, hol pedig a tésztát, ú«y látszott, mindkettő megtetszett neki. A kislány felnézett rá, egy pillanatra találkozott nevető tekintetük.

Munkában a háztartási szakkör az egri úttörőházban

Azután egyszerre megváltozott minden. Hazaérkeztek a piacról s nyomban olyan lett a szoba, mint az a hangyaboly, amelyet éppen egy pálcával bolygattak meg. Mindenki az ebédfőzés előkészületein dolgozott. A szekrényből előkerültek a gondosan keményített fehér köténykék és fejkendők, a kamrából a kisebb- nagyobb lábosok, tepsik, gyúródeszka, palacsintasütők, s sok minden, ami a főzéshez szükséges. A kislányok máris munkához láttak, nem is volt idő a várásra, mert ma a karfiol-félék — karfiolleves, rántott és rakott karfiol — mellett kekszet is sütnek, meg ri- bizli-jammet is készítenek;

Arcukon nagy komolysággal mint gazdaasszonyokhoz illik — sürgölődtek, végezte ki-ki a munkáját. Hamzó Szilvia & a kis Kovács Anni a ribizlit vették pártfogásukba, Szederkényi Klára, Matez Agnes és Tóth Gizi pedig a keksz tésztájának elkészítéséhez kezdtek. Néhány an az edényeket mosták, súrolták. tisztították a karfiolt, vagy a tűzre ügyeltek. Nem sokat ér munkájuk, ha a tűz elalszik — igaza van Csunek Évikének.

A fiatal, 10—12 éves lánykák nagy ügyességgel gyúrtak, tisztítottak, főzték a finom ebédet. Alig egy óra múlva már a gőzölgő leves, és a forró zsírban sistergő rántott- karfiol illata töltötte be az Uthérjét felverjem habnak, vagy segítsek a keksz kiszaggatásában. De olyan ügyesen dolgoztak, hogy Bögözi Gézáné és Lovasi Károlyné szakkörvezetők irányításán, s egy-két utasításon kívül nem kellett segítség.

A többi fiú már leült a kis asztalokhoz, s onnan nézte a nagy munkát, a cseh kislányok pedig a kézmozgásokat követték tekintetükkel — talán odahaza ők is így dolgoznak. Végre elkészült az ebéd, a vendégek elé került a finom, ízletes

Csehszlovák úttörők látogatón az egri úttörőházban

Nagy ívben kitárult az ajtó és a másik percben a fehér- köténvités lányok között ott nevetett Geneiái bácsi, a fekete, kormos kéményseprő. — Hej, csak ne lennék 55 éves, mindjárt választanék ezekből a friss gnzdasszonyokból — mondja és szavait huncut kacsintással erősíti. Nősülni, csak idejönnék, ide bíz‘ én.

No, de Generál bácsinál fiatalabbak is meglátogatták a kis úttörőket. Igen kedves venfalnt, a ropogós, habos keksz. Ízlett a sütemény, a háziasszonyoknak alig maradt belőle És mégis boldogok. „Ebéd“ után, amikor a vendégek tovább indultak, már erős barátság volt közöttük. Vidáman intettek mégegyszer búcsút az autóbuszból, visszanevettek, s ebben a nevetésben benne volt az ifjúság gondtalan, szép élete,

(dhnt.)

Ai önköltségcsökkentésért harcol a Mátravidéks Erőmű kollektívája

A Mátravidéki Erőmű műszaki vezetői, dolgozói, minden tudásukkal azért harcolnak, hogy a III. pártkongresz- szus útmutatásai alapján, a biztonságos üzemeltetés mellett necsak többet, hanem olcsóbban is termeljenek. Törekvésük az I. félévben — de különösen a kongresszusi versenyben — nem maradt eredménytelen. Félévi önköltségüket június végére egymillió nyolcszázezer forinttal csökkentették. Emellett kilowattóránként 230 kalóriának megfelelő mennyiségű szenet is megtakarítottak. Így annyi szenet spóroltak meg, mely

Megyénkben gyors iramban folyik a gabona aratása. A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok eddig 16 ezer holdról vágták le a szén termést ígérő kalászokat. Nagy segítséget nyújtanak az aratáshoz gépállomásaink is. Tizenkét kombájn, 50 aratógép vágja a rendet a földéken. A traktorosok és a munkagépkezelők versenyben dolgoznak, hogy a rossz idő ellenére is mielőbb zsákokba kerüljön a termés. Svehta Pál, a lőrinci gépállomás kiváló

Egyre nő a learatott területek száma megyénkben is. Szaporodnak a keresztek, megfeszített erővel dolgozik az ember és a gép. A gabona gyors learatása azonban még csak az első lépés a szem- veszterég csökkentése érdekében, sok függ a helyes keresztbe rak,is tói, a gyors be- hcirdástól. Az idei nyár rendkívül csapadékos és szeles, — figyelembe kell ezt is venni.

Éppen ezért nem szabad széthagyni a csomókat, feltétlenül keresztbe kell rakni, mégpedig lehetőleg háttal a széljárásnak, így azt nem szórhatja szét a szél. Figyelembe kell azt is venni, hogy még a dombosabb helyeken is ned650 család évi szükségletét fedezi.

Az Erőmű kollektívája azonban a II. félévben még nagyobb eredményekre törekszik. A műszakiak már eddig is számos értekezleten, megbeszélésen ismertették a termelékenység emelésének, valamint az önköltség csökkentésének jelentőségét. A dolgozók megértették: életszínvonaluk csak akkor emelkedik folyamatosan, csak akkor lehet számítani a további ár- csökkentésekre, ha először saját maguk segítik ezt elő, jó munkájukon keresztül. El is határozták, hogy a III. negyedévben napi tervük állandó túlteljesítése mellett közel

traktorosa megfogadta, hogy aratási tervét az idén túlteljesíti. Munkája során azonban sok nehézséggel kellett megbirkóznia. A gyakori esőzés, a dőlt gabona aratása megnehezíti munkáját, de így is példamutatóan dolgozik. Gépére kalászemelőt szerelt, így naponta 15—20 holdon vágja le a gabonát. Svehta Pál gondosan karbantartott gépével a környék termelőszövetkezeteinek eddig 130 holdjáról aratott le, s így első helyre került a megye traktorosainak versenyében;

vés a talaj, könnyen csírázásnak indulhat a gabona. Éppen ezért a keresztek, aszta- gok aljára kaparékot, szalma- hulladékot kell rakni a beázás ellen. Lehetőleg gyorsan, napok alatt hordjuk be a terményt, s fordítsunk fokozott gondot a nedves gabona kezelésé ce, a szérühelyek jó kiválasztására.

Különös gonddal kell bánni a nemesített vetőgabonával. A külön aratott vetőmagkévéket külön is kell behordani, asz- tagolni és csépelni, hogy megakadályozzuk a vetőmagvak keveredését. A jövőévi gabonatermés alapja a megfelelő mennyiségű, jó nemesített vetőmag.

egymillió forint önköltségcsök.- kentést érnek el. A kazánfűtők pedig azt vállalták, hogy havonta 5000 tonna szenet takarítanak meg. Vállalásuk teljesítését az üzem orvosai, karbantartói biztosítják, akik lelkiismeretes munkával őrködnek a kazánok és a turbinák állandó egészséges működése felett.

A jó kollektív munka júliusban is meghozta gyümölcsét: szerdán reggelig a Mátravidéki Erőmű annyi energiát termelt terven felül, amennyi Bu- dapest 10 napi világítására lenne elegendő. A kazánfűtők pedig ugyanez idő alatt 1500 má-i zsa szenet takarítottak meg;

\ tsz és a gépállomás közösen harcol a gyors aratásért

A hevesyezekényi Béke tsz- beiT"ä2 esős íÜo' elteltére hetedikén megkezdték az ősziárpa aratását. A tarnaszentmiklósi gépállomás gépei és 30 kézikasza vágta az árpát.

Az aratás zavartalanul halad, mert a termelőszövetkezet vezetői idejében gondoskodtak a munka megszervezéséről, nem kellett gondolni a növényápolásra, a gyomtól megszabadulva várták a földek az aratás megkezdését.

A nagy munkákból a szövetkezet apraja-nagyja kivette részét, a vezetőség is példát mutatott. Tihanyi István elnök, Fülöp Sándor brigádvezető mindig az elsők között érkezett a földekre, s a munka vasárnap sem szünetelt. A múlt vasárnap is két aratógép dolgozott a Béke-tsz búzalábláin, néhány nap alatt 30 hold búzát vágtak le, annak ellenére, hogy még elég gyakoriak a géphibák. Dicséretet érdemel Páll Ferenc körzeti szerelő, aki a helyszínen javítja ki az aratógépeket, legutóbb is két éjszaka dolgozott, hogy reggelre üzemképes állapotba hozza az aratógépeket.

Az aratással egy időben a tarlóhántást is elvégezzük, jól halad a munka, a tagság meg lesz a jövedelemmel elégedve, hisz árpából 10 mázsás, búzából 12—14 mázsás átlagtermés várható. A cukorrépa is jól sikerült, holdanként 250 mázsás termésre lehet számítani. A burgonyából, a dohányból is igen jó termés várható.

TÓTH LÁSZLÓ

levelező \

Svehta Pál

lőrinci traktorista példája

Betakarítási „apró" munkák

•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■* ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Ma

A hevesi járás

áruellátása az

A MEZŐGAZDASÁG fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat óta az egész ország nagy érdeklődéssel figyeli mindazt, ami a falun történik. Népünk életszínvonalának további emelkedésére csak akkor számíthatunk, ha a falvak népe egyre több élelmiszert, kenyeret, húst, zöldségfélét és ioari nyersanyagot ad az országnak. Ezekben a napokban még inkább a falura szegezzük tekintetünket, hiszen most folyik az esztendő legfontosabb munkája: az aratás. Kíváncsian lessük az újságokban az aratásról szóló legfrissebb híreket, mert ezek már a jövőévi kenyeret és puha kalácsot jelentik számunkra;

Nem új megállapítás, hogy az aratás kemény, nehéz munka és sok energiát követel a parasztembertől. Az ország minden dolgozójának teljes erejével, szívének minden dobbanásával kell segítenie ezt a munkát. A nehéz munkát végző földművesre gondol e napokban a munkás, az irodák, hivatalok értelmiségi dolgozója és a pihenő ember egyaránt. Nem elég azonban az együttérzés! Fokozottabb mértékben kell segítenünk ezekben a hetekben a dolgozó parasztságot, hogy munkáját zavartalanul végezhesse. Az erős munkát végző Szervezet többet kíván, a munkához jó szerszám kell. Ezért haayielentőségű most az áru- tllitás kérdése. Üres gyomor- tal, szomjasan rossz szerszámmal nem lehet aratni. Az aratási időszakban

löbb élelmisze szers: mot.

Ital és dohán

hint máskor, E; ■ ss

aratás idején

vették kereskedelmi szerveink és a tőlük telhetőleg legjobban igyekeznek is kielégíteni a megnövekedett szükségletet. Vannak apró bosszúságok is, melyeket azonnal meg kell szüntetni Szívügyünk a falu áruellátása. Ezért néztünk körül a hevesi járásban és megírjuk, amit láttunk és hallottunk.

A JÁRÁSI központban öt ember dolgozik nagy serényen az íróasztalok mellett. Könyvelés, statisztika, jelentések tanulmányozása, beérkezett panaszokra válaszadás és még ezerféle más ügy intézése történik itt, ahol 49 földművesszövetkezet munkáját irányítják. Percenként berreg a telefon és kér, sürget, követel vagy jelent valamit a járási központnak. Terjedelmes faliújságon grafikonok hirdetik az eg^es szövetkezetek beszerzési és eladási eredményeit. Égy karikatúra azt mutatja, hogy a hevesi járás földművesszövetkezetei minden vonatkozásban lenyomják a „mérlegen“ a gyöngyösi járást. Mindez a serény munkát mutatja. Mi van meg ebből a gyakorlatban? Valóban olyan jó a munka, mint ahogy azt a faliújság hirdeti?

AZ ÉLELMISZERELLÁTÁSSAL kapcsolatban Patkó József elvtárs, a hevesi járás földművesszövetkezeteinek elnöke ad felvilágosítást. Tíznaponként kan jelentést a járás községeiben ~ "ködő föld- •Tnűvosszövetke;. ítől, arról hogyan teljesítik eladási és beszerző.-.: .rv. — ütvén

százalékkal emelkedett a boltok forgalma az előző év hasonló időszakához képest — kezdi meg a tájékoztatást. 1953-ban 10 millió forint forgalmunk volt, most 15 millió. Sokkal többet vásárol a falu népe most, mint tavaly. Erre mi számítottunk is és több árut szereztünk be. Mégis vannak zökkenők. Az aratási időszakban több kenyérre van szükség, — itt nincs- fennakadás Azonban sokkal több péksüteményt: zsemlyét, kiflit vásárolnának a dolgozók, ha a HevesmePvei Sütőipari Vállalat többet szállítana.

— Mi a helyzet a zsír- és szalonnaellátás terén?

— Van bőven aratási szalonnánk és zsír is, mert télen feldolgozott árut is raktároztunk és most hozzuk forgalomba, így aztán zsír és szalonna minden boltunkban vásárolható.

— Hogyan ellenőrzi a járási kÖ7'>ont az e""es boltok munkáját? Hogyan tájékozódik a szükségletek felől?

A járási központ dolgozói gyakran felkeresik az egyes szövetkezeteket — tájékoztat bennünket Patkó elvtárs — és ilyenkor ellenőrzik, segítik a munkát. Felkeresik a párt és tömeaszeri izeteket és meghallgatják a panaszokat. Jogosan igényesek a dolgozók és összehasonlíthatatlanul többet várnak a szocialista kereskedelemtől. mint a haszonhajhászó kapitalista kereskedelemtől. Kis Jenőnek Erdőtelken jobban kell törődnie a lakosság áruellátásával. Suba Imrének Tar- naszentmiklóson az üzlet rend jére, tisztaságára kell az eddiginél na^’obb gondot fordítania ... Kovács Károly Hevesen érthetetlen okokból nem s: vezi elég határozottsággal *

mozgóboltokat ; ; ; Ez csak néhány adat annak bizonyítására, hogy a járási központ ismeri az egyes szövetkezetek munkáját. Jól szervezett a zöldség és gyümölcsellátás a járásban .Tar- naszentmiklós, Pély, Kömlő, Tiszanána nem gyümölcstermő helyek Ezekben a falvakban gyümölcsboltok nyíltak és ezek árusítják azt a gyümölcsöt és zöldségfélét, amit a hevesi és erdőtelki földművesszövetkezet felvásárol.

— Kik a járási központ legjobb dolgozói?

— Az elsők között kell említeni Lizák Endre elvtársat, a fogyasztási osztály vezetőjét A le- óbb boltkezelök Nagy István, a hevesi áruház vezetője, Kálmán József n vas-szaküzlet vezetője, de nem marad el mögöttük Nagy Pál kiskörei, és Vágány Mihály pélyi boltvezető sem.

AZ ITALÁRUK körül mi a helyzet? Kora reggel a munka kezdetén bizony jó esik egy pohárka pálinka, a munka végeztével pedig egy korsó sör letörli a port a torokról. ; ;

A hevesi szövetkezeti központ 600 liter pálinkát — aratási pálinkát — kapott. Ebből 300 a termelőszövetkezetek és állami gazdaságoknak jutott. A másik felét az egyénileg dolgozó parasztok vásárolhatják meg az italboltokban. Sajnos kevésnek bizonyult ez a mennyiség. Sört ötször annyit is meginnának a hevesi járásban mint amennyi van. Sörgyáraink nagy feladatok előtt állnak. A szövetkezeti italboltok kora reggel és az esti órákban tartanak nyitva, mert ilyenkor tudnak vásárolni italárut az aratók.

Nagyon keresett cikk a szódavíz. Minden szövetkezetnek van szikvízüzeme a járásban. Sajnos, a legtöbb áll, mert a

Szénsavértékesítő Vállalat csak néhánynak szállít szénsavat, ípy aztán hiába vannak meg az üzemek. Ezen bizony segíteni kellene hamarosan. Elmúlt az az idő, amikor tizenegyedén arató ember állottvizű kutakból enyhítette a szomjúságát. A sörrel és szódavízzel kapcsolatban nem az a baj, hogy nincs, hanem az, hogy kevés van ezekből a hűsítő italokból. Adjon több szénsavat a Szénsavértékesítő, és több sört a Szeszforgalmi a falunak ebben a nagy dologidőben.

Nagy István hevesi árudavezető ról tájékoztat, hogy az ő boltjában minden áru kapható. Só, cukor, ecet, van bőven. Készételből kellene több, most az aratási időszakban. A szódabikarbónát keresik sokan, ebből készül a „pezsgő“, amely üdítene a nagy melegben. Jelenleg azonban egy deka sincs belőle. Reméljük azonban, hogy ez csak átmeneti állapot. Italáru is van bőven Hevesen a szövetkezeti áruházban. Vagy 100 üveg bor, pálinka, rum sorakozik a polcokon, és most amikor a nagy munka folyik arra készül, hogy a termés betakarítása után, ha pénzhez jutnak áz emberek minél többet tudjanak vásárolni. Már most rendeli a textilt a lábbelit és ezer más közszükségleti cikket. így rendelte meg előre azt a hat mázsa zsákot (1600 darab) is. amely ott várja a vásárlókat a szövetkezeti boltokban a cséplés kezdete előtt.

AZ ARATÁSI szerszámok között a legfontosabb a kasza. A jó szerszám fele munka — tartja a közmondás. Lehet-e kaszát kapni, kérdezzük Kálmán Józseftől, a vasüzlet vezetőjétől. Körüljáratja tekintetét az árutól roskadó üzleten és arra gondol: miért éppen kaszát akarna mindenki vásárolni? Kasza ugyanis, jelenleg nincs. Mi ennek az oka? A válasz: Az előző esztendőben 300 kasza kelt el. Az idén a boltvezető 600-at rendelt, de már mind elkelt. Ki hitte volna, hogy ennyi kasza sem lesz elég! Igen, mert a kormány-« Programm óta, sok elavult szerszám helyett szerzett be újat a gazda. Természetesen kaszát is. Nem is lesz kasza? Dehogy nem, újabb 200 kaszát rendelt Kálmán elvtárs, s ebből 40 már megérkezett, s eljutott az aratókhoz.

— Milyen a kaszák minősége? Úgy hallottuk panasz van rájuk?

— Hallottam ezt én is a vá-< sárlóktól — válaszol az üzletvezető, de merem állítani hogy most sem törik el több kaszának a nyaka és nem csorbul ki többnek az éle, mint régen, csak hát az emberek — jogosan — egyre jobb minőségű árut várnak iparunktól.

Az embertől is függ, hogy milyenné válik a szerszám a keze alatt. Az már azonban jogos panasz, hogy 85-ös számú kisméretű kasza érkezett és a nagyobb 90—95-ös méret a legkeresettebb. A Vasért Vállalatnak nemcsak darabszámban kell teljesíteni a rendeléseket; Az új kaszákkal együtt rengeteg fenőkő és tok is elkelt; ezekben hiány nem volt.

MEG KELL TANULNUNK szocialista módon kereskedni, hogy egyre zavartalanabb legyen dolgozó népünk áruellátása. A hevesi járás földmű- vesszövetkezetei becsülettel igyekszenek megoldani ezt a feladatot. Mindent el kell követnie valamennyi kereskedelmi szervünknek, hogy az aratás na?y időszakának áruellátásában ne legyen semmiféle za «/ a

Nagy Sándor