Népújság, 1954. július (51-59. szám)

1954-07-08 / 53. szám

7 nêpüjsZg 1954 július 8. esfltSrtôk. Jól felkészült Egerszalók népe a szép termés^Betakarítására 0^ Miért kézbesíti rendszertelenül az egri posta a Népújságot. Az egyre erősödő júliusi nap­sütés hihetetlen gyorsasággal érleli a dús gabonakalászokat. Bár még gvakori a szél, és a zúgó zápor, mégis elérkezett az aratás ideje. Egerszalók dolgo­zói és a szövetkezet tagjai gyakran beszélgetnek a „hol­nap” nagy eseményéről. Meglá­togatják a szép gabonatáblá­kat, amelyekhez hasonlót ezen a vidéken nem aratott sem em­ber, sem gép. En is gyakran megnézem a földeket, figyelem mikor jön el a beérés ideje. Ez a gabona, amelv tavasszal még igen silány volt, szakember se­gítségével szinte újjászületett. Nemcsak az egyéni gazdák­nál, hanem a termelőszövetke­zetben is szép eredmények vár­hatók. Talán ebből fakad dol­gozóink szakember iránti tisz­telete, amelyet egy-egy kérges kéz meleg szorításával jut­tatnak kifejezésre. Nagy feladat előtt áll min­den termelőszövetkezeti tag és egyéni gazda. Az aratási előké­születek már megtörténtek. A Vörös Csillag termelőszövetke­zet asszonyai megfoltozták a zsákokat, a magtárakat kime­szelték, kisúrolták, a férfiak pe­dig aratópárokat választottak megélezték a kaszákat. A gabo­na aratását a gépállomás ara­tógépje végzi, azonban kézierő­re mégis szükség van, különö­sen sarkalásnál, keresztek ösz- szerákásánál az elhullott kalá­szok összeszedésében, hogy az Fejlődött a szarvasmarhahiz­lalás megyénk területén az utóbbi időben. Ennek bizonyítá­saira , beszélgettünk Nagy Mi­hály icsányi gazdával, aki el­mondja, hogy bikaborját 428 kilogramm nettósúlyban adta' át a vállalatnak, mely 11 forintos extrémárat fizetett kilónkint. így egy összegben 4708 forint­hoz jutott. Ilyen árat a múltban soha nem kapott. Krisztián Jó­zsef kápolnái gazda 385 kilo­gramm súlyú húsbikájáért 4235 forintot kapott, neki is 11 forin­tot számoltak el. Az is figye­lemreméltó, hogy 60 liter tej­kedvezményben részesültek, mert ez is növelte a bikáért elért árat. Jó! jött ezenkívül a szer­ződéskötéskor egyösszegben fo lyósított 600 forint előleg is. Jól jártak azok is, akik a ta­valy leszerződött bikaborjút ez idei akcióra átszerződtették, hi­szen a tavalyi szerződésük alap­ján 4.50—5.30 forintos álron kel­lett volna átadniok állataikat, aratás idejében elvégezhessék a tarlóhántást. Reggelenkint a faluban is messzehallik a kasza pengése egyéni dolgozóink is lelkesen készülnek az aratásra. Nagy az izgalom a cséplőgéphez síerző- dött munkások között is. A munka, az aratási készülő dés mellett egy pillanatra sem feledkeznek meg a növényápo lásról. A Vörös Csillag terme­lőszövetkezet kétszer kapálta a kukoricát, a cukorrépát négy­szer, burgonyát kétszer feltöl- tötte és a napraforgót három­szor kapálta. Hasonló a helyzet a község határában is. Odahaza csak a gyerekek, vagy az idő­sek vannak, a fiatalok mindig a határban dolgoznak. Boldo gan készülnek az aratásra mindannyian, hiszen már tized­szer lesz övék az a termés, amely két kezük munkájának gvümölcse. Bár még a gabona lábon áll, de a termelőszövetkezetekben már előre megjelölték a vető­magnak szánt gabona területét. mert a jövőévi kenyér előké­születei is igen fontosak. Az ara­tás megkezdése csak napok kérdése. Először az ősziárpa, majd a tavasziárpa aratását kezdik. Dolgozóink féltő gond dal és odaadó munkával har­colnak minden gabonáért, hogy több kenyér jusson a falu és az ország népének. Pászlhy András egerszalóki agronómus. most pedig a lekötés óta ráhiz­lalt súlyért ugyanazt az árat kapták meg, mintha új állatot szerződtettek volna. Fazekas Imre, hatvani lakos 3927 forin tot, Zagyvái András és Kakuk András, füzesabonyi gazdák 3454, illetve 3586 forintot, Nagy Mihály nagyfügedi gazda 3289 forintot kapott extrémáron és többen közülük egyszersmind beadási kötelezettségüket is tel­jesítették. A Megyei Allatbegyüjtő Vál­lalat lehetőséget nyújt minden községben, minden gazdiának, hogy a községi állatbegyüjtő útján 70 kilótól leköthessék szarvasmarhájukat a hízóbika­akcióba akár tinóként i«. Erre {elhívjuk a megye gazdaközön­ségének figyelmét, használja ki az akció nyújtotta lehetőséget és saját tapasztalatából is győződ­jön meg arról, érdemes a hizla­lással, jó állatneveléssel fog­lalkozni. Keresztes Lajos Párttagok példamutatása Zagyvaszántón Zagyvaszántó községben még június 29-én megkezdődött az aratás. Ebben a munkában a DISZ fiatalok is kivették részü­ket. Jó munkát végzett Gulyás István, Varga Gizella és Kotma- nóczki Illés pártvezetőségi tag, a békebizottság elnöke, Misin- szki János dolgozó parasz, aki­nek a földjén arattak, örömmel vette a DISZ szervezetek segít­ségét s nem soká boldogan kezd­heti meg a gazdag termés beta­karítását, mert az aratóünne­pély megnyitása előtt a DISZ- esek learattak egy hold katasz- trális őszi árpáját. A község aratási munkálatai­ban a vb-tagok is élenjárnak. Oláh János eddig már négy ka- tasztrális hold kalászosából 50 százalékban fejezte be az aratási munkát. Sáfrány András, Zagyvaszántó, községi tanács. Megjutalmazlak a növényápolásban legjobb eredményt elért járást, községet, tsz-t A növényápolási munkákat június 30-ig be kell fejezni, hogy azután az aratási mun­kákéi zavartalanul végezhes­sék — így szólt a rendelet. A Megyei Tanács Mezőgazdasági osztálya az elmúlt hónap vé­gén értékelte járásaink, közsé­geink és termelőszövetkezete­ink dolgozóinak a növényápo­lás területén végzett munká­ját. Járásaink között első he­lyet a hevesi járás érte el, amely szép eredményeket ért el a burgonya, kukorica, cu­korrépa, napraforgó kapálások­ban. Második helyre a füzes­abonyi járás került. Községeink közül a legjobb nüvényápolási munkákat Tarnabod dolgozói végezték, a megyében második község Gyöngyöshalász lett. Legjobb három termelőszövet­kezetünk a kerekharaszti Bé­ke, sarudi Kossuth és a bo- conádi Petőfi termelőszövetke­zet a növényápolásban. Me­gyénk legjobb első járását, köz­ségét és termelőszövetkezetei! kiváló növényápolási munká­jukért jutalomban részesítik. A RÔZSASZENTMARTON1 ALTALANOS ISKOLÁSOK részére „Okos Kata” előadá­sokat rendeztek. A mesevilág megrendezésében kitűntek Or- may Györgyné és dr. Lábadi Győző né és Dorner La jós né. Jelentős anyagi segítséget nyújtott az előadásokhoz a he­lyi üzemi pártszervezet, az MNDSZ, a szülői munkaközös­ség és Petőfibánya dolgozói. Az Egri Lakatosárugyár dol­gozói azzal a jogos panasszal fordultak a kiadóhivatalunkhoz, hogy rendszertelenül, vagy egyáltalán nem kapják meg az általuk megrendelt lapokat. Haj­dú Imre elvtárs, aki a Görög-u. 10. szám alatt lakik, több ízben nem kapta meg a Népújságot. Ugyancsak Németh elvtárs, a Lakatosárugyár igazgatója, Csákány-u. 14. szám alatti ia­Mint ahogy mondani szok­ták „fejétől büdösödik a hal“, úgy van ez ebben a községben is. A ktsz elnöke, Szlaurek Jó­zsef. nem úgy dolgozik, mint aho®van a dolgozók azt elvár­ják tőle. Gyakran ittas álla­potban lehet találni. A ktsz ta "’ai természetesen látják ezt, s ha nem is isznak, de mindent megtesznek azért, hogy minél előbb kikerülhessenek onnan. Nem szolgálják ki a dolgozó­kat sem megfelelően. Szemlél­tetően bizonyítja ezt a követ­kező eset. A fodrászszövetke­zetbe bement az egyik rendőr elvtárs borotválkozni. Pataki Gyula fodrász éppen sakkozott, s amig a partinak vége nem kos, az elmúlt hét csütörtökén és vasárnapján nem kapta meg a Népújságot. Hering Jenő elv­társ, szintén a Lakatosárugyár dolgozója, Bacsó Béla-u. 11. szám alatt lemondta az újsá­got, mert nem kapja meg. Ha­sonlóan lemondta a pártsajtót Bihari Barna Sas-u. 1. szám alatti lakos, mert a kézbesítő az általa megrendelt lapot nem kézbesítette ki. De emellett szá­lett, nem volt hajlandó kiszol­gálni, egyáltalán nem törődött azzal, hogy annak az elvtárs­nak is van sürgős munkája. A felelősségrevonásra azt mond­ta, hogy a sakkozást nem lehet félbeszakítani. Különben is a rendőrség nem parancsolhat abban, hogy ő mikor sakkozik. Szép dolog, ha valaki szereti ezt a sportágat, de azért minden­nek megvan a maga ideje. Nagy mértékben hozzájárul az ilyen eset ahhoz, hogy a dol­gozó népet a ktsz tagjai által végzett munkától elidegenítse. Pedig a cél ennek éppen az ellenkezője, még Pétervásárán is. Elősegíti az elidegenítést az is, hogy például a cipészrészleg ? mos előfizető panaszkodott: rendszertelenül kapják az újsá­got. Kérdezzük a postától, miért nem gondoskodik a sajtó rend­szeres eljuttatásáról, s ki a fe­lelős ezekért a hibákért? Java­soljuk az egri kézbesítőknek, hogy vegyenek példát a hatvani kézbesítőktől, akik, nemhogy hi­bájuk miatt lemondatnák a la­pot, hanem havonként újabb- újabb olvasókkal bővítik. tarjai sokszor megfordulnak a vendéglőben „szórójukat olta­ni". Ez nem volna baj. a hi­ba az, hogy az italt nem mér­tékletesen fogyasztják. Ezért szaporodnak azután a kontárok a község területén—. A dolgozók szívesebben men­nek ezekhez, mert jobb mun­kát kapnak tőlük. A közönség lassanként teljesen elidegene­dik a pétervásári ktsz-től, s ezt elősegítik a laza munkafe­gyelemmel ennek tagjai is. A járási tanács végrehajtóbizott­sága ezért tűzte napirendre legutóbbi ülésén a ktsz-ben fo­lyó munkát, s megadta a kel­lő útmutatást a munkafegye­lem sürgős megjavításához. Gazdák beszélnek • a szerződéses szarvasmarhahizlalás előnyeiről (Bár rajzolónk „kissé” túlzott, de valósáé, hog.v az eeri posta két-háromnapos, nem eevszer egy­hetes késéssel kézbesíti ki a Népújságot.) — Végre meghozta a decemberi Népújságot! Tudja benne van a fényképem jó munkámért Mi az oka, hogy a pétervásári KTSZ-ekben rosszul megy a munka? A AÉPtJSAG DB IGÁD JA JEtÆATI A kulákok aknamunkája akadályozza a begyűjtést, adófizetést Tiszán ánán A fregye! p árt-ve çr eh aj tó­bizottság, a megyei tanács és a Népújság képviselőiből alakult brigád a napokban megvizsgálta, miért maradt e! Tiszanána a begyűjtésben és adófizetésben. A brigád beszélgetett a község dolgo­zóival. a járási szervekkel, s a saját tapasztalatai alapján írta meg a cikket. (A Népújság brigádja la­punk június 24 és június 27. számában arról számolt be, hogy a kulákok aknamunká­ja, szabotálása miatt Tisza- nánán komoly lenra-adás ta­pasztalható a begyűjtésben és az adófizetésben. A brigád megállapította, hogy a párt és állami szervek nem foly­tattak következetes harcot a dolgozó parasztság megnye­réséért, s nem egyszer a ku- láknak volt nagyobb befolyá­sa, mint a falu vezető szer­veinek. A most közölt befe­jező részben a Népújság bri­gádja a kivezető utat igyek­szik megmutatni ebből a helyzetből.) III. Van-e kivezető út ? Ahol ennyi hiba, ennyi megalkuvás volt tapasztalható, — van-e lehetőség mindezek kijavítására? Hogyne volna! Hisze n Tiszanána dolgozó pa­sszt ai döntő többségben be- -süle esen álltak helyt az el­múlt tíz esztendőben és min­er k >r pártunk politikája, né- r/'mk ügye mellett. Az őszi, és V zi. valamint a nyári mun­kákban tanúsított helytáHüuF: is azt bizonyítja, hogy nem­csak megértik az okos szót, ha­nem szívvel-lélekkel meg is va­lósítják azt. Mindezek feltétle­nül azt bizonyítják: ha látják, hogy a tanács érdem szerint bánik az emberekkel, még lel­kiismeretesebben dolgoznak, s az állampolgári kötelezettség teljesítésében is megmutatják, milyen is az a tiszanánai „vir­tus". Kérjék az élenjárók segítségét Van tehát kiút a hibák ren­getegéből. Elsősorban a párt- szervezetre, a tanácsra hárul­nak a nagy feladatok a hibák kijavításában. A község lakói, a tanács és a járási szervek sokat gondolkoztak már ezen, sok jó javaslat született a munka megjavítására. Az új tanácstitkár, Papp Sándor azzal akarja kezdeni munkáját, hogy megnyerje a népet, hogy minél több ügyes bajos ügy elintézéséért gondol­janak a tanácsra, hogy a törvé- n- esség helyreállításával meg­szilárdítsa a tanács tekintélyét. A belső rend megteremtése után, az állandó bizottságok és tanácstagok szervezését és munkába állítását látja leg­fontosabb feladatnak. Ez mind igen helyes, Papp elvtársat olyan embernek ismerik aki beáltja a szavát és itt a járás legnehezebb községében is megállja a helyét Megállja, mert van szilárd pont, ahol megvetheti lábát a falu új vezetősége. Ezt a szi­lárd pontot azok a becsületes dolgozó parasztok, tanácstagok képezik — és nem is kevesen vannak ilyenek — akik nem hallgatnak az ellenség hírveré­sére, teljesítik kötelezettségü­ket és elítélik azokat, akik ha­logatják a beadás teljesítését. Godó Béla, Zs. Kiss Károly, G. Gulyás Lajos, s többi gaz­datársa is azon a véleményen vannak: „Ha mi tudjuk teljesí­teni beadásunkat, más is tud­ja. Ha, meg nem akarják, te­gyenek róla, hogy igazság le­pjen.“ Eddig nem nagyon ismertet­ték a kedvezményeket sem, s ez is hozzájárult a lemaradás­hoz. Mikor Donát Lajosék megtudták, hogy 250 kilo­gramm kukoricabeadást enged­nek el egy hízó után, egészévi sertésbeadásukat teljesítették. S i>v lennének ezzel a többiek is, ha ismernék a kedvezmé­nyeket. Kutat kap Tiszanána Jutalmazni, kedvet adni a dolgozó parasztoknak, ez is elő­relendíti a begyűjtést. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a tanácsnak legyen elegendő ereje a vállalt feladatok el­végzésére. A járási tanács el­nöke éppen ezért jelentette ki, miközben arról beszélt, hogy Tiszanána megkapja a rég várt kutat, hogy a legdöntőbb lépés a tanács apparátusának meg­szilárdítása lesz. Kasza elvtárs. elnökhelyet­tes, a felvilágosító munkát lát­ja egyik legfontosabb feladat­nak. „A tanács dolgozói a pa­pírmunka helyett a gyakorlati munkával segítsék a begyűj­tést, maguk is harcoljanak a kulákok ellen, mutassák meg a falunak, hogy a kuláko-knak éppen az a célja, hogy a többek között ne kapja meg a kutat Tiszanána.“ Rózsa elvtárs azt javasolta, hogy a legjobb köz­ség és a tiszanánai begyűjtési hivatal dolgozói között indít­sanak tapasztalatcserét, hogy elsajátítsák a munka helyes módszerét. Rendbe kell hozni a nyilvántartást, ho«y tisztán * ássák, melyik dolgozó paraszt nennyivel tartozik, hol van szükség az erélyesebb közbe­lépésre. Mit tegyenek a kommunisták ? A pártszervezet egyik fon­tos feladata a felvilágosító munka megjavítása legyen. Nagv szükség van erre a kulá­kok leleplezésénél is, mutassák meg a kulákok igazi arcát, ú~” mint annakidején a fes*vverrej- teeető Hajdú Károlyékat, most az állatokat dugdosó, a be­gyűjtés ellen agitáló kulákokat leplezzék le a falu előtt* A népnevelők nagy szolgála­tot tesznek a hazának, ha megmagyarázzák pártunk poli­tikáját, ha ismertetik a III. pártkongresszus határozatait, ha elmondják, milyen is a vá­ros és a falu egymásrautalt­sága, hogy csak akkor lehet több iparcikk a tiszanánai bol­tokban, ha helybeliek is be­csülettel. teljesítik államnolgá- ri kötelezettségüket, ha több terményt adnak a hazának. Most a nagy nyári munkák ide­jén különösen fontos megmu­tatni a kulákok igazi arcát, akiknek rettenetesen fáj, hogy szépül, gazdagodik a tiszanána: dolgozó parasztok élete, hogy r.' "becsüléssel tekint pártunk a kiváló szakértelemmel ren delkező középparasztokra és hogy számít is segítségükre. ..Minden módon elő kell segí­teni, hogy szövetségünk a kö- zénvarasztsággal megszilárdul jón“ — mondotta ezzel kap­csolatban Rákosi elvtárs a kongresszuson. A népnevelőknek a falu elé kell tárni, hogyan jár az, aki ha"'-’a magát félrevezetni aki hallgat a kulákra. A félreveze­tett Lázár Ferenc középparaszt is saját kárán tanulta már meg ho"” nem jó hallgatni a falu „volt uraira". Azt hirdette, hogy ne teljesítsék a beadást, mert úgy is elengedik, — s ma­sa sem teljesítette, de közvet­len szomszédai sem. Elszámol­tatták őket, azóta a szomszédok is megfogadták, hogy soha többé nem hallgatnak a kulá- kokra. A pártkongresszus felhívja a kommunisták figyelmét: „A kulákokkal szemben folytatni kell a korlátozás politikáját. véget kell vetni a liberaliz­musnak." Ez vonatkozik Ti- szanánára is, ahol eddig na­gyon sok baj volt a kulákkor- látozás politikájával. A tiszanánai emberek szeret­nek munka után összeülni, jó lehetőség ez a kisgyűlések tar­tására, arra. hogy megismer­tessék velük a párt helyes po­litikáját, azt. hogy miért kell a beadást teljesíteni. Nem nézhetik tovább a falu kommunistái, a tanács megal­kuvó magatartását. A törvé­nyek arra valók, hogy éljenek vele azokkal szemben, akik mindent elébe helyeznek a kötelesség teljesítésének. A munkát, az emberek meg­nyerését, a pártvezetőségen kell kezdeni, őket kell előbb megnyerni a cél érdekében, se­gítségükkel pedig a népneve­lők nagy seregét, hogy Tisza- nánát ne mindig az utolsó he­lyen lássa az ország, hanem ez a község is felzárkózzon azok közé, akik az első sorokban harcolnak a pártkongresszus határozatainak megvalósításá­ban. A szőke Tisza mentén meg­húzódó község dolgozói év­századokon keresztül nyögték, az urak, főpapok igáját. Most a természet minden kincse, szépsége, ragyogó jövőnk min­den lehetősége az övék. Csak rajtuk, csak két kezük munkáján rm':’1'- hogy mi­lyen han ír, yen gyorsan válik mé; szebt , még gaz­dagabbá életük, még biztatób­bá jövőjű . Meg vagyunk győ­ződve arról, ho" a tiszaná- naiak megértik ezt, s nem fog­nak tétlenkedni késlekedni. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom