Népújság, 1954. június (43-50. szám)
1954-06-27 / 50. szám
1954 június 27, vasárnap nIpöjs'ág 5 ARATÁS ELŐTT : Minden családtag segíti a növényápolást a kitüntetett sarudi Kossuth termelőszövetkezetben (Tudósítónktól.) SOKAT BESZÉLTEK AZOK a sarudi dolgozó parasztok, de a környező községek dolgozó parasztjai is a helybeli Kossuth termelőszövei kőzetről. akiknek lehetőségük volt megismerkedni a szövetkezet életével és munkájával. A szövetkezet neve nemcsak a környező községekben, vagy a megye területén vált ismeretessé, de országosan is, amikor a termelőszövetkezetek a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzéséért versenyeztek egymással a párt III. kongresszusának tiszteletére. Megyénk jó termelőszövetkezetei közül munkájával a legjobbnak bizonyult, s ezzel elnyerte a megyei tanács vándorzászlaját és a földművelésügyi minisztérium 3000 forintos pénzjutalomban részesítette tagjait. Ez még jobban lelkesíti a tagságot és szinte új erővel ragadták meg azokat a lehetőségeket, amelyek kezükben vannak. Most már azért versenyeznek, hogy a betakarításnál mázsában is kifejezhessék, továbbra is az élenjáró termelőszövetkezetek közé tartoznak. Mindenekelőtt a növényápolás maradéktalan, jó minőségű elvégzését tekintették fő feladatuknak. Számbavették a kapásnövények területét, és azt, hogy alapos megművelésükhöz mennyi munkaerőre van szükség. Megállapították, hogy a családtagok bevonása körül nincs minden rendben. Tizenegy családtagot lehetne még mozgósítani a növényápoláshoz: így döntőt'; a tagság. Elhatározták tehát, nevelőmunkával odahatnak hogy a közös munkából a családtagok is mindannyian kivegyék részüket. Elgondolásuk valóra vált Ma nincs a szövetkezetben olyan család, melynél a munkaképes családtagok kimaradnának a közös munkából. A jó munkaszervezéssel és a családtagok bevonásával a kapásnövényeik gyomtalanítását teljes egészében biztosították. Az aratás ideje alatt nem kell gondolkozniuk azon, hogy a gyom elhatalmasodása sok kárt tesz kapásnövényeinkben. Cukorrépájukat ötször, napraforgójukat, takarmányrépájukat, dohányukat háromszor kapálták meg és elvégezték a burgonya harmadik töltögeté- sét is. Igaz, hogy a 20 holdas kukoricájukat még csak kétszer kapálták meg, de az aratás előtt ennek is elvégzik a harmadik kapálását. Ilyen növényápolás mellett bátran elmondhatja a szövetkezet tagsága, cukorrépából 200. kukoricából 30 mázsán felül termelnek holdanként. A NÖVÉNYÁPOLÁS mellett komoly gondot fordítottak a takarmány betakarítására is. Ennél a munkánál jól kihasználták a fűkaszáló gépet. Tíz nap alatt 50 hold lucerna, vöröshere és rétiszéna kaszálását biztosították a géppel. Ezek felgyüjtését és a be- hordás egyrészét is elvégezték. A 1 .cérnájukban a hosszú esős idő következtében jelentősebb tápanyagveszteség következett be és úgy határoztak, hogy besilózzák. A silózásnál 30 százalék arányban zöld vörös- herét adtak, hogy ezzel biztosítsák a siló erjedését és növeljék tápértékét. A kalászosaikban még az iri'y szem se találna hibát. Fejlődésük a koratavasztól kezdve sokkal erőteljesebb volt, mint a körülötte lévő kis parcellákon elterülő vetések. A koratavasz folyamán azonban nem sajnálták a fejtrágyázást sem: 126 hold kalászoson alkalmazták a pétisóval való fejtrágyázást, és a gyomtalanítást is időben elvégezték. A jó előfeltételek után bátran mondják a szövetkezet tagjai, hogy a 87 holdas őszibúza táblájukon elérik a 13 mázsás átlagtermést. Az árpánál annak ellenére, hogy a jég komoly kárt tett benne, a 40 holdon 10 mázsás átlagtermésre számítanak. A kalászosok betakarítása ismét nehéz feladat elé állítja a szövetkezet tagságát. Jól gondolkoztak és ezek után jól terveztek. A gépállomással szerződést kötöttek, hogy 110 hold, területen géppel végeztetik az aratást. A többi aratásra váró területekre megszervezték az aratópárokat, minden mozgatható erő beszámításával. Az állattenyésztésben is csak a legszükségesebb munkaerőt hagyják meg az aratás idején. Ugyanez áll a fogatosokra is. A szövetkezet 30 tagjából 25 tag vesz részt az aratásban, Hogy az aratást minél előbb befejezhessék a területeket itt is, mint a növényápolásban, felosztják aratópárokra. Maga a szövetkezet elnöke, Nagy Géza elvtárs példát akar mutatni az aratási munkákban, az elnöki teendői elvégzése mellett öt hold kalászos learatását vállalta. A GÉPÁLLOMÁSSAL karöltve úgy tervezték, hogy az aratást öt nap alatt befejezik. Ez alatt az idő alatt párhuzamosan végzik a tarlóhántást is. A hordáshoz a szükséges felszerelések rendben vannak. A kocsik kijavításáról időben gondoskodtak. A behordást 5 nap alatt akarják elvégezni, s a behordást követő 8 nap alatt befejezik a cséplést is. A kenyérgabonabeadási kötelezettségüket közvetlen a cséplőgép alól, a cséplés első napjaiban teljesítik. Szövetkezetükben komoly jövedelmet biztosít az állat- tenyésztés is, főleg a juhtenyésztés. Jelenleg 523 juhval rendelkeznek. A tavasz folyamán 300 került megnyírásra. a nyírási átlaguk 525 kg volt. A 16 mázsa átadott gyapjúért 58.000 forintot kapott a szövetkezet. Naponta, a juh gomolyáért 140 forintot kapnak, ami egy hónap alatt 4.200 forintot tesz ki. Ilyen bevételek mellett bőven tudnak osztani munkaegységenként előleget is. Egy munkaegységre előlegként eddig 15 forintot kaptak a tagok. Csortos Mihály, a megérdemelten elért munkaegysége után eddig 5.900 forint előleget kapott. Az állat- tenyésztés fejlesztése mellett könnyebben teljesítik beadási kötelezettségeiket is. Sertés, szarvasmarha, tojásbeadási kötelezettségüknek egész évre eleget tettek, baromfibeadási kötelezettségüket is félévre teljesítették. A MUNKÁBAN ELÉRT sikereiknek nincs különösebb titka. A jó tagok között is példát mutat Berényi Mátyás, aki nemcsak a szervezésben segít a szövetkezet vezetőinek, de a munkában is élenjár. Rajtók Mária DISZ-titkár, aki nemcsak a fiatalokat neveli és mozgósítja a munkára, hanem az idősebbeknek is példát mutat tetteivel, vagy özvegy Kovács Jánosné, akj harmadmagával veszi ki részét a közös munkából. Ha vannak olyan tagok, mint például Ré- dei Istvánné, aki még a háztáji gazdaságát is elhanyagolja amellett, hogy a közös munkában -is lemarad, segítségére sietnek, nemcsak nevelő munkával, hanem a munka elvégzésében is. Kovács Ferenc Jakab g. Sándor felnémeti 76 éves 4.5 holdas dolgozó paraszt szénát forgat vejéveL. Örömmel patronáljuk az egerszalóki Vörös Csillag o' termelőszövetkezetet A napfelkeltét még csak vörös csík jelezte az ég alján, »amikor az egyik reggel üzemünk néhány dolgozójával az egerszalóki Vörös Csillag termelőszövetkezetbe indultunk. Az életnek szinte még semmi jelét nem láttuk, még akkor sem. amikor a termelő- szövetkezetbe értünk. A szövetkezet elnökével először az irodahelyiségben beszélgettünk. Kicsit vontatottan indult a beszélgetés, az volt a látszat, hogy nem nagy örömet okoz jelenlétünk. Persze azután áradtak belőlünk u szavak, beszélgettünk az elnökkel a csoport életéről, munkájáról. A munkát jól megszervezték, a krumplit már kétszer, a répát pedig háromszor kapálták, és az aratásra is felkészültek, —- ezekről beszélt az elnök. A szövetkezet férfi munkásainak több mint 200 munkaegységük van, melyre eddig már munkaegységenként 22.70 forintot fizettek ki. Azután érdeklődtünk a családok bevonásáról, arról, hogyan dől« goznak. Erre már nem kaptunk örvendetes választ, mert ebben a szövetkezetben is bajok vannak a nők bevonásával. Talán azért, mert elfelejtették, kinek köszönhetik, hogy saját földjeiken dolgozhatnak és azt, hogy uz istállókban minden családnak van egy-két tehene, s ezek haszna teljesen az övék. Beszélgetésünk alatt szóba- került a kukoricadaráló és megtudtuk, hogy többször baj van vele. Üzemünk szakemberei megígérték, hogy rendbehozzák a darálót. Azonnal megkezdték a munkát, készítettek e?v talpazatot a motor részére, kijavították a szükséges alkatrészeket is. Mostmár zavartalanul darálhatják a kukoricát a szövetkezetben Üzemünk, az Egri Dohánygyár, ígv segíti, patronálja az egerszalóki Vörös Csillag termelőszövetkezetet, erősítik a munkások és parasztok barátságát. Licska Péterné Egri Dohánygyár A Népújság brigádja jelenti: A kulákok aknamunkája akadályozza a begyűjtést, adófizetést Tiszanánán A megyei párt-végrehaitíbteoftság. a megyei tanács és a Nép- öiság képviselőiből alakult brigád a napokban megvizsgálta, miért maradt el Tlszanána a begyűjtésben és adófizetésben. A brigád beszélgetett a község dolgozóival, a járási szervekkel, s a saját tapasztalatai alapján írta meg a cikket. II. 31 községi tanács és a törvényesség „A tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi tanácsainknál a törvényesség tekintetében, a törvények alkalmazása és betartása terén komoly bizonytalanság uralkodik0. Az MDP KV beszámolójából. A brigád megállapította, hogy a kulákok szemtelen magatartása, s magabiztos hangja a tanács gyengeségéből adódik. A tanács elnöke, Szászi Imre jóakaratú, alapjában véve becsületes ember volt, gyárból került a falu élére, így tehát nem ismerte eléggé a falu problémáit. Nem tudott erélyes kézzel végetvetni a kulákok törvényt kijátszó mesterkedéseinek. A tanácstitkár sem a harcot választotta, a legnagyobb munkák idején előszedte a három-négyéves aktákat, s azt rendezte, vagy az' italboltban keresett menedéket a csőstül jelentkező problémák elől. Mindkettőjüket leváltották június elsején, az elnökhelyettes megrovást kapott. Pártunk kongresszusa megállapította, hogy községi tanácsaink könnyen az ellenkező végletbe esnek. Multév júniusa előtt baloldali elhajlás volt tapasztalható, de ezután átestek a ló másik oldalára, s hallgattak a kötelezettségekről. S ez vonatkozik Tiszanánára is. A törvényességet nem tartották jó eszköznek a begyűjtési terv teljesítésére. Nem vonták felelősségre a beadást szabotáló kulákokat. Csak azt a néhány nagy kulákot noszogatták, aki idejében szétadta földjét, vagyonát, a többi száz kulákhoz jóformán hozzá sem szóltak. A tanácsnál kevés olyan erélyes ember volt, aki érvényt szerzett volna szocialista törvényeinknek. A járást begyűjtési hivatal hibájából Komjáti Istvánt bízták meg a begyűjtési teendőkkel, aki a múltban főjegyző volt, s nem mert erélyes lenni, nehogy azt mondják: „látjátok, megint ő akar parancsolni“. Ebből is következik az. hogy nem zavarják a kulákok és a notórius nem fizetők nyugalmát. A fain vezetőinek pcldamniatásáről „Amíg a tanácsi vezetők és alkalmazottak személyükben nem teljesítik törvényes kötelezettségeiket. addig másokkal sem tudják a törvényeket betartatni .. Itt a bajok gyökere”. Az MDP KV beszámolóiéból. A dolgozó parasztokkal folyatott beszélgetésből kiderült, logy a falu vezetőinek rossz íéldája is hozzájárult a nagy emaradáshoz. Beszélhetett-e a -égi tanácselnök a törvényességről. akinek tartozása volt íz állammal szemben, vagy a tanács olyan dolgozói, akik maguk is hátralékosak, mint Boka Pál, vagy Szarvas István, akinek az apja többezer forinttal tartozik, s nem fizetik rendszeresen adójukat sem. A dolgozó parasztok tudnak erről, s azt válaszolják: „Ha azokndk lehet, hozzánk se szólhatnak". A tanács dolgozói maguk is kijátsszák a törvényeket. Tóth Mihály pártvezetőségi tag, h tanács dolgozója felajánlotta földjét, de az őszön kishaszonbérbe vett ki hat holdat, így kev-. -iebb a beadása, mintha a sajátját dolgozná. A faluban az a vélemény, hogy a tanács dolgozói csak a saját hasznukat nézik, s ők teszik nevetségessé a törvényeket azzal, hogy nekik mindent lehet. Ezt a rossz példát, sajnos a VB-tagjai és a tanácstagok is követték. Szabad János VB- tag adóval és beadással is tartozik. A tanácstagok többsége hátralékos. Pedig elsősorban nekik kellene kötelezett ségüket teljesíteni, hiszen azért kerültek a falu élére, mert becsületes, kötelességtudó embereknek ismerték őket, aki pedig tartozik, nem állhat tiszta lelkiismerettel gazdatársai elé, hogy beszéljen a kötelezettségek teljesítéséről. Nincs verseny, s ross* a tömegkapcsolat A rossz nyilvántartás miatt a helyi tanácsnál nem ismerik a valódi helyzetet. A nyilvántartási lapok szerteszét hevernek, a könyvelés több hete elmaradt, s emiatt feleslegesen zaklatják az embereket. Jóformán semmi gondot nem fordítottak a verseny szervezésére. A versenytáblán az állatvásártól a pedagógusnap hirdetéséig minden található, csak versenyeredmény nem. A hangos híradó megállás nélkül bömböli a zenét, de egy élenjáró dolgozó parasztot sem jutalmaznak nótával. A kongresszusi versenyhez néhány dolgozó paraszt csatlakozott ugyan, de a verseny eredményét még most sem tudják. A versenyhez a tanácstagok sem csatlakoztak, nem is végeztek felvilágosító munkát a verseny érdekében, sőt legtöbbször a tanácsüléseken sem jelentek meg. A falubeliek húzódoznak a tanácstól. Godó Béla tanácstag szerint „sok ember úgy ment a tanácsházára, mintha a fogát húznák". Nem csoda, mert az is megesett, hogy megverték az embereket. A falubeli gazdák sokszor még az idézésre sem jelennek meg, s ha valami ügyes-bajos dolguk akad, félnapokig kell várni, míg elintézik ügyüket, közben Poncius- tól-Pilátusig küldözgetik a dolgozó parasztokat. Ahol a tanács vezeti a pártot „Községi tanácsaink helyzetére komoly kihatással van az, hogy falusi pártszervezeteink nem erősödtek a feladathoz mérten, sőt helyenként egyenesen gyengültök”. Az MDP KV beszámolójából. Az új pártvezetőség Szabó István párttitkárral az élen, még nem szokta meg a munkát. Nem helyes a vezetőség összetétele sem, mert a községi tanács dolgozói közül három van bent a pártvezetőségben, így nem tudják, de nem is ellenőrzik a tanács munkáját és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tanácson belül megalkuvás, lanyhaság uralkodott a múlt év júniusa óta. Szabó István, az új párttitkár igyekvő fiatalember, de megmutatkozik nála a tapasztalat hiánya, az, hogy idejét az apróbb ügyek intézése köti le, s nem jut ideje az igazi feladatok elvégzésére. Nem jut ideje arra sem, hogy megismerje a tanács és az egész község életét, s így nem tudja azt sem, hogy halad a begyűjtés és az adófizetés. A pártvezetőség nem kíséri figyelemmel, hogy a párttagok eleget tesznek-e beadási kötelezettségüknek, ehelyett ráfogják: „ezen a téren nincs hiba“. Pedig van. Kilenc párttagnak, Szabad Jánosnak, Borbély Mihálynak, s a többi kommunistának még tavalyi hátraléka is van, de nem fizetik rendszeresen adójukat sem, s erről nem tud vagy nem akar tudni a párt- vezetőség. A lemaradás okát mindig a régebbi hibáknak tulajdonítják. A régi hibákon nyargal Szabó elvtárs is. ahelyett, hogy azt keresné, hogy lehetne a régi hibák árnyékát elseperni az útból, s megnyerni a falu dolgozó parasztjait. Ez a visz- szatekingetés eltereli figyelmüket az időszerű fontos munkáktól, s a hibákba való belenyugvást jelenti, Hogy tűrhette a pártszervezet, hogy ez a sokat szenvedett falu, mely a kulákok áldozata volt a múltban, most elhigyje a kulákok által kiagyalt meséket, hogy elfelejtsék a régi sérelmeket, a 13 százalékos kamatot, s hallgatva a kulákok- ra, elhanyagolják a kötelezettségek teljesítését? Szunnyad az osziályharet a kulákok fajin gyerekek A pártszervezet némán tűri, hogy a dolgozó parasztok sorra kulákbefolyás alá kerüljenek, s az osztályharc egyre lanyhuljon. Megkérdeztük Zs. Kiss Károly középparasztot, Tóth József kisparasztot, s még több embert, mi a véleményük Balázsiról, a legnagyobb kulák- ról. „Rendes ember, fájin gyerek, szegény nem érdemelte sorsát“ — ezt mondták róla. De még a párttagok között is van, aki nem ítéli el ókét. Suba Józsefné párttag „nem ismeri őket“, azért nem tud véleményt mondani, pedig hosz- szú évek óta itt lakik Tiszanánán. Az igazság az, hogy nem meri ő se kimondani a véleményét, nehogy a kulákok fülébe jusson. A többi párttagra nem jellemző ez. Kecső József népnevelő elmondta, milyen piszkos üzelmeket vittek végbe a kulákok, idős Anga János, a Petőfi tsz tagja, aki egész életén keresztül a kulákoknál gürcölt, megmondta az igazi véleményt, Hajdúról, a fegyvert rejtegető kulákról és cimboráiról. Megmondta, hogy ezek gazemberek, mert most is a nép ellen törnek, szabotálják a beadást, az adófizetést, s miattuk nincs a községnek jó ivóvize, járdája, mert abból a pénzből, amivel tartoznak a kulákok, akár helyi buszjárattal is elláthatnák a községet. Több jutna bölcsődére, napközire, a falu rendbehozatalára. Pihen a népnevelő, dolgozik a knlák Tiszanánán lomtárba tették az agitációs munka hasznos fegyverét. Két hónapja nincs népnevelőértekezlet. Munka nélkül vannak a népnevelők, a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztokat sem kérték meg felvilágosító munkára, ici magyarázza meg akkor, miért kell a beadást teljesíteni? Ki rántja le a leplet a kulákok törvényt kijátszó mesterkedéseiről, ha a népnevelők továbbra is munka nélkül vesztegelnek? Miért nem követik Kecső elvtárs példáját, aki nem várja, míg megbízzák feladattal, öntevékenyen dolgozik, beszél a beadás érdekében, megmutatja a kulákok igazi arcát, alávaló, kártékony munkájukat. A felsőbb szervek kiküldőivel félnek a községtől Nem vonhatják ki magukat a felelősség alól a felsőbb szervek sem, főként a járási tanács és a járási pártbizottság. Mindkét szerv régóta tud a tisza- nánai tarthatatlan helyzetről, ismerték a tanács bürokratikus, megalkuvó munkáját, mégsem cselekedtek időben. A felsőbb szervek kiküldöttei úgy kerülgetik Tiszanánát, mint macska a forró kását. Röviden tárgyaltak az elnökkel, aztán mentek tovább, s ígérgettek. ígértek kutat, járdát, de egyiket sem harcolták ki. Nem is csoda, ha nem hittek már a nánaiak annyi hiábavaló ígéret után. Ez a húzódozás n megyei szerveknél is tapasztalható, a brigádvizsgálaton sem vo't hajlandó résztvenni a trr ei begyűjtési hivatal ki elője, pedig lett volna tennivaló a begyűjtési hivatal körül is. (Folytatjuk}
