Népújság, 1954. június (43-50. szám)

1954-06-27 / 50. szám

1954 június 27, vasárnap nIpöjs'ág 5 ARATÁS ELŐTT : Minden családtag segíti a növényápolást a kitüntetett sarudi Kossuth termelőszövetkezetben (Tudósítónktól.) SOKAT BESZÉLTEK AZOK a sarudi dolgozó parasztok, de a környező községek dolgozó parasztjai is a helybeli Kossuth termelőszövei kőzet­ről. akiknek lehetőségük volt megismerkedni a szövetkezet életével és munkájával. A szövetkezet neve nemcsak a környező községekben, vagy a megye területén vált ismere­tessé, de országosan is, amikor a termelőszövetkezetek a ta­vaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzéséért versenyez­tek egymással a párt III. kon­gresszusának tiszteletére. Megyénk jó termelőszövet­kezetei közül munkájával a legjobbnak bizonyult, s ezzel elnyerte a megyei tanács ván­dorzászlaját és a földművelés­ügyi minisztérium 3000 forin­tos pénzjutalomban részesítette tagjait. Ez még jobban lelke­síti a tagságot és szinte új erővel ragadták meg azokat a lehetőségeket, amelyek kezük­ben vannak. Most már azért versenyeznek, hogy a betaka­rításnál mázsában is kifejez­hessék, továbbra is az élenjáró termelőszövetkezetek közé tar­toznak. Mindenekelőtt a növényápo­lás maradéktalan, jó minő­ségű elvégzését tekintették fő feladatuknak. Számbavették a kapásnövények területét, és azt, hogy alapos megművelé­sükhöz mennyi munkaerőre van szükség. Megállapították, hogy a családtagok bevonása körül nincs minden rendben. Tizenegy családtagot lehetne még mozgósítani a növényápo­láshoz: így döntőt'; a tagság. Elhatározták tehát, nevelő­munkával odahatnak hogy a közös munkából a családtagok is mindannyian kivegyék ré­szüket. Elgondolásuk valóra vált Ma nincs a szövetkezet­ben olyan család, melynél a munkaképes családtagok ki­maradnának a közös munká­ból. A jó munkaszervezéssel és a családtagok bevonásával a kapásnövényeik gyomtalanítá­sát teljes egészében biztosítot­ták. Az aratás ideje alatt nem kell gondolkozniuk azon, hogy a gyom elhatalmasodása sok kárt tesz kapásnövényeinkben. Cukorrépájukat ötször, napra­forgójukat, takarmányrépáju­kat, dohányukat háromszor ka­pálták meg és elvégezték a burgonya harmadik töltögeté- sét is. Igaz, hogy a 20 holdas kukoricájukat még csak két­szer kapálták meg, de az ara­tás előtt ennek is elvégzik a harmadik kapálását. Ilyen nö­vényápolás mellett bátran el­mondhatja a szövetkezet tag­sága, cukorrépából 200. kuko­ricából 30 mázsán felül ter­melnek holdanként. A NÖVÉNYÁPOLÁS mel­lett komoly gondot fordítot­tak a takarmány betakarításá­ra is. Ennél a munkánál jól kihasználták a fűkaszáló gé­pet. Tíz nap alatt 50 hold lu­cerna, vöröshere és rétiszéna kaszálását biztosították a gép­pel. Ezek felgyüjtését és a be- hordás egyrészét is elvégezték. A 1 .cérnájukban a hosszú esős idő következtében jelentősebb tápanyagveszteség következett be és úgy határoztak, hogy besilózzák. A silózásnál 30 százalék arányban zöld vörös- herét adtak, hogy ezzel bizto­sítsák a siló erjedését és nö­veljék tápértékét. A kalászosaikban még az iri'y szem se találna hibát. Fejlődésük a koratavasztól kezdve sokkal erőteljesebb volt, mint a körülötte lévő kis parcellákon elterülő veté­sek. A koratavasz folyamán azonban nem sajnálták a fej­trágyázást sem: 126 hold kalá­szoson alkalmazták a pétisóval való fejtrágyázást, és a gyom­talanítást is időben elvégez­ték. A jó előfeltételek után bátran mondják a szövetkezet tagjai, hogy a 87 holdas őszi­búza táblájukon elérik a 13 mázsás átlagtermést. Az árpá­nál annak ellenére, hogy a jég komoly kárt tett benne, a 40 holdon 10 mázsás átlagtermés­re számítanak. A kalászosok betakarítása ismét nehéz feladat elé állít­ja a szövetkezet tagságát. Jól gondolkoztak és ezek után jól terveztek. A gépállomással szerződést kötöttek, hogy 110 hold, területen géppel végezte­tik az aratást. A többi ara­tásra váró területekre meg­szervezték az aratópárokat, minden mozgatható erő beszá­mításával. Az állattenyésztés­ben is csak a legszükségesebb munkaerőt hagyják meg az aratás idején. Ugyanez áll a fogatosokra is. A szövetkezet 30 tagjából 25 tag vesz részt az aratásban, Hogy az aratást minél előbb befejezhessék a területeket itt is, mint a nö­vényápolásban, felosztják ara­tópárokra. Maga a szövetkezet elnöke, Nagy Géza elvtárs pél­dát akar mutatni az aratási munkákban, az elnöki teendői elvégzése mellett öt hold ka­lászos learatását vállalta. A GÉPÁLLOMÁSSAL kar­öltve úgy tervezték, hogy az aratást öt nap alatt befejezik. Ez alatt az idő alatt párhuza­mosan végzik a tarlóhántást is. A hordáshoz a szükséges felszerelések rendben vannak. A kocsik kijavításáról időben gondoskodtak. A behordást 5 nap alatt akarják elvégezni, s a behordást követő 8 nap alatt befejezik a cséplést is. A kenyérgabonabeadási kö­telezettségüket közvetlen a cséplőgép alól, a cséplés első napjaiban teljesítik. Szövetkezetükben komoly jövedelmet biztosít az állat- tenyésztés is, főleg a juhte­nyésztés. Jelenleg 523 juhval rendelkeznek. A tavasz folya­mán 300 került megnyírásra. a nyírási átlaguk 525 kg volt. A 16 mázsa átadott gyapjúért 58.000 forintot kapott a szö­vetkezet. Naponta, a juh gomo­lyáért 140 forintot kapnak, ami egy hónap alatt 4.200 fo­rintot tesz ki. Ilyen bevételek mellett bőven tudnak osztani munkaegységenként előleget is. Egy munkaegységre előleg­ként eddig 15 forintot kaptak a tagok. Csortos Mihály, a megérdemelten elért munka­egysége után eddig 5.900 fo­rint előleget kapott. Az állat- tenyésztés fejlesztése mellett könnyebben teljesítik beadási kötelezettségeiket is. Sertés, szarvasmarha, tojásbeadási kö­telezettségüknek egész évre eleget tettek, baromfibeadási kötelezettségüket is félévre teljesítették. A MUNKÁBAN ELÉRT si­kereiknek nincs különösebb titka. A jó tagok között is példát mutat Berényi Mátyás, aki nemcsak a szervezésben segít a szövetkezet vezetőinek, de a munkában is élenjár. Rajtók Mária DISZ-titkár, aki nemcsak a fiatalokat neveli és mozgósítja a munkára, ha­nem az idősebbeknek is példát mutat tetteivel, vagy özvegy Kovács Jánosné, akj harmad­magával veszi ki részét a kö­zös munkából. Ha vannak olyan tagok, mint például Ré- dei Istvánné, aki még a ház­táji gazdaságát is elhanyagol­ja amellett, hogy a közös munkában -is lemarad, segít­ségére sietnek, nemcsak neve­lő munkával, hanem a munka elvégzésében is. Kovács Ferenc Jakab g. Sándor felnémeti 76 éves 4.5 holdas dolgozó paraszt szénát forgat vejéveL. Örömmel patronáljuk az egerszalóki Vörös Csillag o' termelőszövetkezetet A napfelkeltét még csak vörös csík jelezte az ég al­ján, »amikor az egyik reggel üzemünk néhány dolgozójával az egerszalóki Vörös Csillag termelőszövetkezetbe indul­tunk. Az életnek szinte még semmi jelét nem láttuk, még akkor sem. amikor a termelő- szövetkezetbe értünk. A szö­vetkezet elnökével először az irodahelyiségben beszélget­tünk. Kicsit vontatottan in­dult a beszélgetés, az volt a látszat, hogy nem nagy örö­met okoz jelenlétünk. Persze azután áradtak belőlünk u szavak, beszélgettünk az el­nökkel a csoport életéről, munkájáról. A munkát jól megszervezték, a krumplit már kétszer, a répát pedig háromszor kapálták, és az aratásra is felkészültek, —- ezekről beszélt az elnök. A szövetkezet férfi munká­sainak több mint 200 munka­egységük van, melyre eddig már munkaegységenként 22.70 forintot fizettek ki. Azután érdeklődtünk a családok be­vonásáról, arról, hogyan dől« goznak. Erre már nem kap­tunk örvendetes választ, mert ebben a szövetkezetben is ba­jok vannak a nők bevonásá­val. Talán azért, mert elfelej­tették, kinek köszönhetik, hogy saját földjeiken dolgoz­hatnak és azt, hogy uz istál­lókban minden családnak van egy-két tehene, s ezek haszna teljesen az övék. Beszélgetésünk alatt szóba- került a kukoricadaráló és megtudtuk, hogy többször baj van vele. Üzemünk szakembe­rei megígérték, hogy rendbe­hozzák a darálót. Azonnal megkezdték a munkát, készí­tettek e?v talpazatot a motor részére, kijavították a szüksé­ges alkatrészeket is. Mostmár zavartalanul darálhatják a ku­koricát a szövetkezetben Üzemünk, az Egri Dohány­gyár, ígv segíti, patronálja az egerszalóki Vörös Csillag ter­melőszövetkezetet, erősítik a munkások és parasztok barát­ságát. Licska Péterné Egri Dohánygyár A Népújság brigádja jelenti: A kulákok aknamunkája akadályozza a begyűjtést, adófizetést Tiszanánán A megyei párt-végrehaitíbteoftság. a megyei tanács és a Nép- öiság képviselőiből alakult brigád a napokban megvizsgálta, miért maradt el Tlszanána a begyűjtésben és adófizetésben. A brigád be­szélgetett a község dolgozóival, a járási szervekkel, s a saját ta­pasztalatai alapján írta meg a cikket. II. 31 községi tanács és a törvényesség „A tapasztalat azt mu­tatja, hogy a helyi taná­csainknál a törvényesség tekintetében, a törvények alkalmazása és betartása terén komoly bizonytalan­ság uralkodik0. Az MDP KV beszámolójából. A brigád megállapította, hogy a kulákok szemtelen ma­gatartása, s magabiztos hang­ja a tanács gyengeségéből adó­dik. A tanács elnöke, Szászi Imre jóakaratú, alapjában vé­ve becsületes ember volt, gyárból került a falu élére, így tehát nem ismerte eléggé a falu problémáit. Nem tudott erélyes kézzel végetvetni a ku­lákok törvényt kijátszó mes­terkedéseinek. A tanácstitkár sem a harcot választotta, a legnagyobb munkák idején elő­szedte a három-négyéves ak­tákat, s azt rendezte, vagy az' italboltban keresett menedé­ket a csőstül jelentkező pro­blémák elől. Mindkettőjüket leváltották június elsején, az elnökhelyettes megrovást ka­pott. Pártunk kongresszusa meg­állapította, hogy községi taná­csaink könnyen az ellenkező végletbe esnek. Multév jú­niusa előtt baloldali elhajlás volt tapasztalható, de ezután átestek a ló másik oldalára, s hallgattak a kötelezettségekről. S ez vonatkozik Tiszanánára is. A törvényességet nem tar­tották jó eszköznek a begyűj­tési terv teljesítésére. Nem vonták felelősségre a beadást szabotáló kulákokat. Csak azt a néhány nagy kulákot noszo­gatták, aki idejében szétadta földjét, vagyonát, a többi száz kulákhoz jóformán hozzá sem szóltak. A tanácsnál kevés olyan erélyes ember volt, aki érvényt szerzett volna szocia­lista törvényeinknek. A járást begyűjtési hivatal hibájából Komjáti Istvánt bízták meg a begyűjtési teendőkkel, aki a múltban főjegyző volt, s nem mert erélyes lenni, nehogy azt mondják: „látjátok, megint ő akar parancsolni“. Ebből is következik az. hogy nem za­varják a kulákok és a notó­rius nem fizetők nyugalmát. A fain vezetőinek pcldamniatásáről „Amíg a tanácsi veze­tők és alkalmazottak sze­mélyükben nem teljesítik törvényes kötelezettségei­ket. addig másokkal sem tudják a törvényeket be­tartatni .. Itt a bajok gyökere”. Az MDP KV beszámolóiéból. A dolgozó parasztokkal foly­atott beszélgetésből kiderült, logy a falu vezetőinek rossz íéldája is hozzájárult a nagy emaradáshoz. Beszélhetett-e a -égi tanácselnök a törvényes­ségről. akinek tartozása volt íz állammal szemben, vagy a tanács olyan dolgozói, akik maguk is hátralékosak, mint Boka Pál, vagy Szarvas Ist­ván, akinek az apja többezer forinttal tartozik, s nem fize­tik rendszeresen adójukat sem. A dolgozó parasztok tudnak erről, s azt válaszolják: „Ha azokndk lehet, hozzánk se szól­hatnak". A tanács dolgozói maguk is kijátsszák a törvé­nyeket. Tóth Mihály pártve­zetőségi tag, h tanács dolgozó­ja felajánlotta földjét, de az őszön kishaszonbérbe vett ki hat holdat, így kev-. -iebb a be­adása, mintha a sajátját dol­gozná. A faluban az a véle­mény, hogy a tanács dolgozói csak a saját hasznukat nézik, s ők teszik nevetségessé a tör­vényeket azzal, hogy nekik mindent lehet. Ezt a rossz példát, sajnos a VB-tagjai és a tanácstagok is követték. Szabad János VB- tag adóval és beadással is tartozik. A tanácstagok több­sége hátralékos. Pedig elsősor­ban nekik kellene kötelezett ségüket teljesíteni, hiszen azért kerültek a falu élére, mert becsületes, kötelességtu­dó embereknek ismerték őket, aki pedig tartozik, nem állhat tiszta lelkiismerettel gazdatár­sai elé, hogy beszéljen a köte­lezettségek teljesítéséről. Nincs verseny, s ross* a tömegkapcsolat A rossz nyilvántartás miatt a helyi tanácsnál nem ismerik a valódi helyzetet. A nyilván­tartási lapok szerteszét hever­nek, a könyvelés több hete el­maradt, s emiatt feleslegesen zaklatják az embereket. Jóformán semmi gondot nem fordítottak a verseny szervezésére. A versenytáblán az állatvásártól a pedagógus­nap hirdetéséig minden talál­ható, csak versenyeredmény nem. A hangos híradó megál­lás nélkül bömböli a zenét, de egy élenjáró dolgozó parasztot sem jutalmaznak nótával. A kongresszusi versenyhez né­hány dolgozó paraszt csatlako­zott ugyan, de a verseny ered­ményét még most sem tudják. A versenyhez a tanácstagok sem csatlakoztak, nem is vé­geztek felvilágosító munkát a verseny érdekében, sőt leg­többször a tanácsüléseken sem jelentek meg. A falubeliek húzódoznak a tanácstól. Godó Béla tanácstag szerint „sok ember úgy ment a tanácsházá­ra, mintha a fogát húznák". Nem csoda, mert az is meg­esett, hogy megverték az em­bereket. A falubeli gazdák sokszor még az idézésre sem jelennek meg, s ha valami ügyes-bajos dolguk akad, fél­napokig kell várni, míg elinté­zik ügyüket, közben Poncius- tól-Pilátusig küldözgetik a dolgozó parasztokat. Ahol a tanács vezeti a pártot „Községi tanácsaink helyzetére komoly kiha­tással van az, hogy falusi pártszervezeteink nem erő­södtek a feladathoz mér­ten, sőt helyenként egye­nesen gyengültök”. Az MDP KV beszámolójából. Az új pártvezetőség Szabó István párttitkárral az élen, még nem szokta meg a mun­kát. Nem helyes a vezetőség összetétele sem, mert a községi tanács dolgozói közül három van bent a pártvezetőségben, így nem tudják, de nem is el­lenőrzik a tanács munkáját és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tanácson belül megalkuvás, lanyhaság uralkodott a múlt év júniusa óta. Szabó István, az új párttit­kár igyekvő fiatalember, de megmutatkozik nála a tapasz­talat hiánya, az, hogy idejét az apróbb ügyek intézése köti le, s nem jut ideje az igazi felada­tok elvégzésére. Nem jut ideje arra sem, hogy megismerje a tanács és az egész község éle­tét, s így nem tudja azt sem, hogy halad a begyűjtés és az adófizetés. A pártvezetőség nem kíséri figyelemmel, hogy a párttagok eleget tesznek-e beadási kötelezettségüknek, ehelyett ráfogják: „ezen a té­ren nincs hiba“. Pedig van. Ki­lenc párttagnak, Szabad Já­nosnak, Borbély Mihálynak, s a többi kommunistának még tavalyi hátraléka is van, de nem fizetik rendszeresen adó­jukat sem, s erről nem tud vagy nem akar tudni a párt- vezetőség. A lemaradás okát mindig a régebbi hibáknak tulajdonít­ják. A régi hibákon nyargal Szabó elvtárs is. ahelyett, hogy azt keresné, hogy lehetne a régi hibák árnyékát elseperni az útból, s megnyerni a falu dolgozó parasztjait. Ez a visz- szatekingetés eltereli figyelmü­ket az időszerű fontos mun­káktól, s a hibákba való bele­nyugvást jelenti, Hogy tűrhette a pártszerve­zet, hogy ez a sokat szenvedett falu, mely a kulákok áldozata volt a múltban, most elhigyje a kulákok által kiagyalt me­séket, hogy elfelejtsék a régi sérelmeket, a 13 százalékos ka­matot, s hallgatva a kulákok- ra, elhanyagolják a kötelezett­ségek teljesítését? Szunnyad az osziályharet a kulákok fajin gyerekek A pártszervezet némán tűri, hogy a dolgozó parasztok sorra kulákbefolyás alá kerüljenek, s az osztályharc egyre lanyhul­jon. Megkérdeztük Zs. Kiss Károly középparasztot, Tóth József kisparasztot, s még több embert, mi a véleményük Ba­lázsiról, a legnagyobb kulák- ról. „Rendes ember, fájin gye­rek, szegény nem érdemelte sorsát“ — ezt mondták róla. De még a párttagok között is van, aki nem ítéli el ókét. Su­ba Józsefné párttag „nem is­meri őket“, azért nem tud vé­leményt mondani, pedig hosz- szú évek óta itt lakik Tiszaná­nán. Az igazság az, hogy nem meri ő se kimondani a véle­ményét, nehogy a kulákok fü­lébe jusson. A többi párttagra nem jel­lemző ez. Kecső József népne­velő elmondta, milyen piszkos üzelmeket vittek végbe a kulá­kok, idős Anga János, a Petőfi tsz tagja, aki egész életén ke­resztül a kulákoknál gürcölt, megmondta az igazi véle­ményt, Hajdúról, a fegyvert rejtegető kulákról és cimborái­ról. Megmondta, hogy ezek gazemberek, mert most is a nép ellen törnek, szabotálják a beadást, az adófizetést, s miat­tuk nincs a községnek jó ivó­vize, járdája, mert abból a pénzből, amivel tartoznak a kulákok, akár helyi buszjárat­tal is elláthatnák a községet. Több jutna bölcsődére, nap­közire, a falu rendbehozata­lára. Pihen a népnevelő, dolgozik a knlák Tiszanánán lomtárba tették az agitációs munka hasznos fegyverét. Két hónapja nincs népnevelőértekezlet. Munka nélkül vannak a népnevelők, a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztokat sem kérték meg felvilágosító munkára, ici ma­gyarázza meg akkor, miért kell a beadást teljesíteni? Ki rántja le a leplet a kulákok törvényt kijátszó mesterkedé­seiről, ha a népnevelők to­vábbra is munka nélkül vesz­tegelnek? Miért nem követik Kecső elvtárs példáját, aki nem várja, míg megbízzák fel­adattal, öntevékenyen dolgo­zik, beszél a beadás érdekében, megmutatja a kulákok igazi ar­cát, alávaló, kártékony munká­jukat. A felsőbb szervek kiküldőivel félnek a községtől Nem vonhatják ki magukat a felelősség alól a felsőbb szer­vek sem, főként a járási tanács és a járási pártbizottság. Mind­két szerv régóta tud a tisza- nánai tarthatatlan helyzetről, ismerték a tanács bürokratikus, megalkuvó munkáját, mégsem cselekedtek időben. A felsőbb szervek kiküldöttei úgy kerül­getik Tiszanánát, mint macska a forró kását. Röviden tárgyal­tak az elnökkel, aztán mentek tovább, s ígérgettek. ígértek kutat, járdát, de egyiket sem harcolták ki. Nem is csoda, ha nem hittek már a nánaiak annyi hiábavaló ígéret után. Ez a húzódozás n megyei szer­veknél is tapasztalható, a bri­gádvizsgálaton sem vo't haj­landó résztvenni a trr ei be­gyűjtési hivatal ki elője, pedig lett volna tennivaló a be­gyűjtési hivatal körül is. (Folytatjuk}

Next

/
Oldalképek
Tartalom