Népújság, 1954. június (43-50. szám)
1954-06-03 / 43. szám
NÊ DÍJ I S Á G 1054 június 3. csütörtök. A PÁRTKONGRESSZUS HATÁROZATAIRÓL Közgyűlésen beszéljük meg a pártkongresszus határozatait Mi is azt akarjuk megvalósítani, amit a kongresszus célul tűzött ki a termelőszövetkezetek elé: gazdaggá tenni, felvirágoztatni a termelőszövetkezetet. boldog, megelégedett szövetkezeti parasztságot. A mi szövetkezetünkben, a felnémeti Petőfi tsz-ben legnagyobb jövedelmet a gyümölcsösünk biztosítja. Hogy ez a jövedelem biztos legyen, állandóan járjuk a gyümölcsöst, ellenőrizzük a fákat, nehogy valami kártevő elpusztíthassa termésünket. Ezidáig kétszer permeteztük gyümölcsösünket. ha szükséges, tízszer és tizenötször is permetezzük, de nem engedjük a természetnek elcsikarni egész évi munkánk gyümölcsét. Ugyanilyen gonddal ápoljuk az újonnan telepített gyümölcsöst is, hogy a következő évekre is biztosíthassuk a szép jövedelmet, a jobb megélhetést. Nagy kár. hogy az állattenyésztés terü'etén nem tudunk számbeli emelkedést elérni, mivel legelöterületünk kevés, szántóterületünk nem biztosít elegendő takarmányt, így inkább a hozamok emelésére törekedünk. s tehenészetünknél így tudtuk elérni a 14.1 literes istállóátlagot, mely megyei viszonylatban is a legjobb átlag. A növényápolás — ez az egyetlen terület, ahol kissé lassan megy a munka. Igaz, hogy cukorrépánk, napraforgónk ki van egyelve, négy hold kukoricát is megkapáltunk, de a burgonyánk és a kukoricánk egyrésze még mindig kapálat- lan. Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy megszervezzük a növényápo'ást. s a területeket újból felosszuk, mert először nem, volt megfelelően szétosztva. Másik legfontosabb feladatnak tekintjük a munka- fegyelem megszilárdítását. Egves tsz-tagok még elmaradnak a munkától, nem jelentik be előre, és így nem tudjuk megszervezni a brigádok, munkacsapatok munkálat. A napokban közgyűlést hívunk össze, ahol a kongresszus által meghatározott fe'adatokat tárgyaljuk meg közösen, megbeszéljük a családtagok bevonásával karcsoUtos tennTvalókat. s döntünk abban az ügvben. hogv ki men >en szövetkezetünkből brigádvezetői isko’ára Mindent megteszünk azért hogy szövetkezetünk megőrizze régi jó hírnevét, s tagjaink minden évben megelégedettek lekenek a Jöyedelenvüosztá'i- sal. Ezért vettünk 20 c-alád nrthet. s kertészetünkben is ezért dolgoznak szorgalma-an az emberek, hogy a korai ka- larábébó! és a korai k-po-ztá- ból minél előbb tud junk előleget osztani. A kongresszus felhívta az üzemek figyelmét a termelő- szövetkezetek segítésére. Az eredmény máris routatk~z:k. Szocialista szer-ődé-t kötöttünk a F'nom zereiv'ny"várról. s a napokban már éreztük a mnnkáso’Ztálv segítségét. A Finomszezelvénvgvár dolgozói kijavították a kertészeti vízszivattyút, s a napokban rendbehozzák a duzz-i-ztó- gát fogaskerekeit, s kedvenc permetezögénünket. a ..Fürgét“. Megígérték. hn"v a tsz áramfej’esztojét is kilavítiák. Mi ezt a segítséget több terménnyel szebb gyümölccsé’, fejjel-vajjal akarjuk meghá’ál- ni, s azzal, hogy a pártkongresszus határozatait a mi ferme!őszöve*kezeteinkben is megva’ósítjuk. DAvin KAROLY a felnémeti Petőfi tsz elnöke A kongresszus után sem hagyjuk abba a versenyt Esténként mindig hallgattam a pártkongresszusról közvetített rádióelőadást. Az előadások után az járt az eszemben, hogy nekem, mint népnevelőnek, mi a feladatom. Azt a sok szép célkitűzést, melyet a kongresszus terjesztett a nép elé, nekünk, népnevelőknek kell megismertetni mindenkivel, akire csak lehet számítani a szocializmus építésében. Ez lesz tehát az egyik feladatom. A Dohánygyár népnevelője vagyok, itt az üzemben is van sok tennivaló. Sokan nem ismerik még itt sem a párt- kongresszus határozatait, elsősorban ..zen akarok segíteni. Ezzel egyidőben beszélek velük a takarékosságról, az önköltségcsökkentésről, észszerű munkára buzdítom a dolgozókat, hogy minél olcsóbban tudjunk előállítani szivart és cigarettát, hisz a kongresszus is ezt jelölte meg egyik fontos' feladatként, olcsóbban és többet termelni. A kongresszus után sem hagyjuk abba a versenyt. A kongresszusi hét eredményeit meg akarjuk tartani, ha lehet, még túl is szárnyalni, mind a mennyiség, mind a minőség és az anyagtakarékosság terén. A kongresszusi héten állandóan 140 százalék körül teljesítettem. s a verseny ideje alatt 900 szivarborítékanyagot takarítottam meg. Ezzel az eredménnyel nem vagyok megelégedve. Havi tervemet is 140 százalékra akarom teljesíteni. Mint régi élmunkás, megfogadtam, hogy addig nem nyugszom, míg kétszeres sztahanovista nem leszek. Saját példámon keresztül is akarom nevelni a fiatalokat, hogy ők is törekvő, szorgalmas emberekké váljanak. Fiatalok még, ügyes a kezük, belőlük is könnyen lehet sztahanovista. A körzetben már nagyobb feladatok várnak ránk, mert ott a dolgozó parasztoktól a mérnökig sokféle foglalkozású ember megtalálható, s majdnem mindnek más-más feladatot szabott meg a pártkongresszus. Ezt akarom én becsülettel átadni, ahol kell tanáccsal segíteni, de mindenkinek meg kell érteni a párt szavát, s én azon leszek, hogy ez sikerüljön. Bata Józsefné az Egri Dohánygyár népnevelője Legjobban annak örülök, hogy tárgyaltak a tanácsok munkájáról A pártkongresszus tiszteletére én is elkészítettem a jel- ajánlásomat. Az volt benne, hogy egész évi tojás-, baromfi- és marhabeadásomat teljesítem a kongresszus tis~t?l?tére. Felajánlásomat a vállalt határidő előtt teljesítettem, az adómat is kifizettem egész szeptemberig. Nem mondhatom ezt a többi felnémeti gazdára, akik között vannak még olyanok, akik halasztnatják a beadást. Ezért helyeslem azt. hogy a kongresszuson is felhívták a tanácsok figyelmét arra. hogy azoktól is be kell szedni a tartozást, akik nem akarnak fizetni. ha máskép nem megy, törvényes úton. Legjobban annak örülök, hogy végre komolyan tárgyaltak a tanácsok munkájáról. Én itt lakom a tanácsházával szemben, tanácstag vagyok, tehát jól ismernek, mégis előfordult, hogy kaptam egy levelet, melyben azt írták: szégyeljem magam, tanácstag létemre, lemaradtam a beadással. Bementem a tanácshoz, bebizonyítottam, hogy nem vagyok 4/mám adós. Néhány nap múlva jött a dicsérő levél, hogy túlteljesítettem a beadást. Persze, hogy túlteljesítettem, de a tanácsnál rosszul könyvelték, s még meg is szegycnitettek, hogy nem vagyok kötelességtudó, pedig tavaly is kukoricamor- zsolót kaptam jutalmul a jó beadásért. De volt más is. Mindennap itt járok el két fehér ökörrel a tanács ablaka előtt, mégis két ló után vetették ki a beadást. Pedig tudhatják volna, hogy ökröm van, s nem lovam. Nagyon jó. hogy az ilyen dolgokkal is fogialkoztak' a kongresszuson és elhatározták, hogy megjavítják a községi tanácsok munkáját, rendbssze- dik az adónyilvántartást. Mert nálunk is sokszor elvette az emberek kedvét a helytelen adókivetés, vagy a tanács dolgozóinak helytelen magatartása. Ha javul a tanács munkája, szívesebben dolgozik mindenki, jobban teljesítik kötelezettségeiket is. RÖFUSZ ISTVÁN nyolcholdas felnémeti dolgozó paraszt tanácstag (A bélapátfalvi dolgozók panaszolták, hogy nemcsak rosszminőségü a kenyér, de a legutóbbi alkalommal egy nagy csomó kócot találtak bélésűivé.) Sok segítséget, útmutatást kaptunk a kongresszustól Mikor bekopogtattam Friedrich Sándornéhoz, a Főiskola pártbizottságának titkárához, telefonált. Régi ismerősként üdvözöltük egymást, hisz egy éven — bár különböző szakon — végeztünk. Másfél hónap óta a Főiskola pártbizottságán párttitkár. Régi funkcionárius, így a kezdeti nehézségek után — az eddigi tapasztalatai felhasználásával — új munkahelyén is hamar felismerte, mi a legfőbb teen-. dője. A szokásos kérdezgetések után pártéletünk legfontosabb eseményére, a kongresszusra terelődött a szó. Megtudom, ho a Főiskolán a vizsgák előkészítése, megkezdése idején tapasztalható izgalom, mely hallgatót, nevelőt egyaránt eltölt a munkában dús év után, most eltörpült az egész népünk lelkét betöltő nagyszerű várakozásban, érdeklődésben. — S nem hiába vártunk nagyon sok segítséget, útmutatást a kongresszustól, megkaptuk azt. Egyik legfontosabb probléma most nálunk a másodévesek kihelyezése. Bár kis százalékban, mégis voltak olyan hallgatók, akik idegenkedtek attól a gondolattól, hogy falura mennek tanítani. Ezek meggyőzésében is sokat segített a kongresszus. Ezek a hallgatók is belátják, hogy életünk kulcskérdése a falu lett, nemcsak gazdasági, hanem kulturális téren is. A falusi iskolák százaiban is képzett, sokoldalúan fejlett tanárok legyenek — ez most a jel szó. Ebből következik a Főiskola tanárainak nagyszerű feladata a jelenlegi tanév befejezése, a következő oktatási évek idejére: minél alaposabb tudással rendelkező, szakmailag, politikailag felvértezett peda gógust adni a falunak. A szakmai oktatás terén nincs különösebb veszély. Ezt bizonyítja az a tény, hogy van olyan tanulmányi csoport, mely 4,7-es átlagot ért el s az eddigi vizsgák alapján a legrosszabb átlag sem süllyedt a 3,3 alá. Politikai téren azonban van még tennivalónk, s munkánk megjavítása érdekében pénteken, vezetőségi ülésen megbeszéljük teendőinket. Nem tévesztjük szem elől, hogy közoktatásunk jövője, sorsa az általános iskolákban dől el. Hogy általános iskoláinkban szocialista, hazáját szerető, sokoldalúan képzett embereket neveljenek, jövendő, vagy éppen most kikerülő pedagógusainktól is függ. Szocialista embert formálni, gazdag ismereteket nyújtani, az „új ember kovácsa“ százait adni az országnak — ez a Főiskola nagyszerű feladata. (Sz-né) FŐPÉKMESTER: Idefigyeljetek, fiúk! A liszt a sarokban van, seprű jobboldalt, a kóc ott van ni,.. rajta, kezdhetjük a dagasztást. (Az E"ri Pedagógiai Főiskolával szemben lévő szép parkban többszöri kérés ellenére sem helyeztek ei padokat.) ., hj _ /£*> A Kép szöveg nélkül. Terveinket csak akkor tudjuk megvaíósíta ni, ha a tömegek segítségére támaszkodunk Mindvégig feszült figyelemmel kísértem a pártkongresszus beszámolóit, felszólalásait. Mint tanácselnök, természetesen Nagy Imre elvtárs beszámolója érintett legközelebbről, mely új erőt, ösztönzést adott a munkához. Üg,y éreztem, hogy Nagy Imre elvtárs beszámolója egyenesen nekem szól, a mi városi tanácsunkról beszél, annak eredményeit és hibáit sorolja fel. Tíz esztendeje dolgozom az állam- igazgatásban, de a párt még ilyen jelentős segítséget nem adott számunkra. Az a sok új, amit a pártkongresszus adott, jelentősen megváltoztatta eddigi munkafelfogásunkat. Az egri városi tanács is fejlődésen ment keresztül, különösen az utóbbi időben, osztály- vezetőink döntő többsége munkás és paraszt. Értelmes, rátermett káderek nevelődtek nálunk, megszilárdult tömegkapcsolatunk, de még mindig igen sok a hiba. Elsősorban arról kell beszélnem, hogy nem tartottuk mindenkor tiszteletben a tanácsdemokráciát, a végjehajtó bizottságot föiéje helyeztük a tanácsülésnek, számos esetben annak megkérdezése, sőt tudta nélkül döntöttünk fontos kérdésekben. A tanácsüléseken nem beszéltünk másról, mint a begyűjtésről, vagy a tavaszi munkákról, de alig az egész várost érintő gazdasági, kulturális városfejlesztési ügyekről. Az Egészség- ház-utcában épülő új háztömbökről hivatalosan nem is tud a tanácsülés, a város kulturális ügye sem szerepelt még a tanácsülés napirendjén. Pedig a példák, itt gondolok elsősorbrn a város hároméves tervére, azt bizonyítják, hogy csakis a tanács minden tagjának aktív közreműködésével lehet valóban jól és eredményesen dolgozni. Nagy Imre elvtárs beszéde után alaposan végiggondoltam, melyek a legfontosabb feladatok a tanács munkájának megjavításában. Nem sorolom most fel mind. csupán néhányat ragadok ki. Elsőrendű feladat, hogy a tanácsot valóban tömegszervezetté tegyük, aktivizálni kell a tanácstagokat, részben a tanácsdemokrácia tiszteletbentartásá- val, másrészt a kommunista tanácstagok példamutatásán keresztül. Fonfosn-k tartom azt is, hogy az állandó . bizottságok kommunista elnökei, kommunista VB-tagok itt végezzék pártmunkájukat, ne aprózzák szét erejüket. Igen helyes az a határozat, hogy a tanácstagokat a iövőben körze*enként választják meg, így azok valóban felelősnek érzik magukat körzetük életéért, problémájáért. Rendkívül fontos az is, hogy emeljük a tanács dolgozóinak szakmai tudását, ehhez azonban a felsőbb szervek segítsége is szükséges. A pénzügyi osztály vezetője nálunk felsőfokú oktatáson vesz részt, de a földművelésügyi mi nisztérium már nem gondosko dik arról, hogy szakterületek dolgozói is tovább képezhessék magukat szakmailag. Pedig ez rendkívül fontos lenne. Megszívleltük Nagy Imre elv társ szavait arra nézve is, hog.y helyi politikát kell kialakítani harcolni kell többek között r dolgozó nép anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséért Nagy terveink vannak ezzel kap csolatban, de ezeket a terveket csak akkor tudjuk sikerrel megoldani, az egri városi tanács csak akkor tudja a pártkongresz szus által meghatározóit íe. adatát betölteni, ha az eddiginél sokkal inkább támaszkodik a lö megek segítségére, alkotó kezde ményezésére. Nagy Sándor VB-elnök, Eger Olcsó „napszámosok a A kongresszusi héten Tárná- zsadányban is soha nem látott lendülettel folyt a munka a föl deken. Nem volt még eg.yszer egyszer ennyi ember a földeken Csakúgy tarkállott a határ Egyik darabon egyeltek, a mási kon saraboltak. kapáltak, aca toltak — irtották a gyomot ápolták a növényt. Örült is en nek Góth Benjáminné tanácséi nők és Tóth István mezőgazda sági előadó. Madarat lehetett volna velük fogatni. De nincsen öröm üröm nélkül. Lám, itt van az az apaállatnak szánt négy hold lucerna és az bizony nem a legtisztább, annyi benne az acat és a gyom, hpgy két nap is eltartana kitisztítani. Pedig ez nem jól van így, szemet szúrt már ez jónéhány dolgozó parasztnak is. „Valamit tenni kellene” — bíztatták egymást — nem lehet az. hogy pont ez a darab föld legyen a legcsunyább a határban. A nagy gondolkodást a tanácsházra betoppanó Bérces József zavarta meg, az általános iskola igazgatója. Vele együtt betoppant a „lucerna-probléma” megoldásának nagyszerű lehetősége is. Hogv erre eddig nem gondoltunk! Hát kik lennének alkalmasabbak erre a munkára, ha nem a gyerekek? Méghozzá az iskolás gyerekek, de nem a kisebbek, nem ám. hanem a nagyobbak, a felső osztály. Itt van a nagyszerű, olcsó munkaerő kiaknázatlanul, a lucernát meg eszi a gyom. Nem jól van ez így! KezdeményezzünkI És néhány perc mujva már meg is van a nagyszerű lehetőség közvetlen terve. Megállapodnak a munkadíjban — néhány kiló cukorka, vagy az ára — és kiadják a jelszót: kezdődhet c munka! Es 22-én, pénteken délután tanítási idő alatt 38 gyerek indult a lucernaföldre, nem a legnagyobb lelnesedéssel és nekiláttak a lucernaföld tisztításának. Bérces József igazgatónak még másnap se jutott eszébe, hogy helytelenül járt el. Arra sem gondolt, hogy igen sok az igazolatlan hiányzó, hogy 20-án 20, 21-én 25 gyerek hiányzott, 22- én pedig 26 volt a hiányzó. Az bosszantja, hogy sok szüiő most, a vizsgák előtt nem engedi gyerekét az iskolába — ez a bosz- szuság jogos — de arra nem gondol, hogy éppen ő mutatott rossz példát a szülőknek, mikor tanítási idő alatt munkára vitte a gyermekeket, két rajzórát mulasztottak, mert ez — az ő szavaival élve — „a tanítás szempontjából nem olyan fontos”. Később azonban maga is belátta, hogy helytelen és nem elfogadható az a mentegetőzés, és mással próbálkozott: „szeretem a tanáccsal az összhangot, azért mentek ki a gyerekek”. Kell is. szükséges is, és „szeretni” is kell az összhangot a tanáccsal! De az iskolás gyermekek szülei és államunk nem fogadia el ezt helyes összhangnak, ha 38 gyerek tanítási idő alatt másfél kiló apró cukorért tanítás helyett — acatol... Ilyen összhangra nincs szüksége se a pedagógusoknak, se a tanácsnak. Legkevésbbé államunknak. * Papp János, Füzesabony, járási pártbizottság Kitüntették a helyi tanácsok kiváló dolgozóit A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntette a helyi takácsok kiváló dolgozóit. A ki- ünte léseket május 28-án Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át az Orsr.ágházban. A hevesmegyei kitüntetettek névsora: Csintalan József tar- namérai községi tfanács VB elnöke, Kovács József rózsaszent- mártoni községi tanács V. B. titkára, Molnár Ilona kisnánti községi tanács V. B. elnöke, Biró Miklós a bodonyi községi tanács V. B. elnöke, Strumpf László a megyei tanács mező- gazdasági osztályának főagro- nómusa, Varga Mihály a megyei tanács csoportvezetője, Held László a gyöngyösi járási tanács agronómusa, Fekete Illés a hevesi járási tanács mező- gazdasági csoportvezetője, Horváth István Boldog községi tanács adminisztrátora.
