Népújság, 1954. május (34-42. szám)

1954-05-30 / 42. szám

♦934 május 30. vasárnap.

NÉPÚJSÁG

3

nácsok által kialakítandó helyi gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását szolgálja, a helyi vállalatok irányításának módszereit lénvegesen meg kell változtatni. Fel kell számolni a felesleges. túlzott centralizációt, általában a helyi, tehát a községi, vagy válrosi .tanácsok irányítása alá kell .tartozniok a területükön működő olyan vállalatoknak, amelyek a helyi lakosság szükségleteit elégítik ki. (Taps.) Ehhez azonban szükséges, hogy a végrehaüó bizottságok, nem úgy, mint eddig, hanem sokkal lobban foglalkozzanak a vállalatok irányításával, azok helyzetének, gazdaságos működésének problémáival. Ugyanakkor a szakirányítást végző minisztériumok biztosítsanak nagyobb önállóságot és hatáskört a helyi tanácsok szalmára saját vállalataik irányításánál. Gondoskodni kell arról is, hogy a helyi tanácsoknak a terv keretein belül az eddiginél tágabb tervezési lehetőségei legyenek.

A helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak egyik legfontosabb feladata, ha működési területének igazi gazdájává akar válni és szívén viseli a lakosság érdekeit, hogy fokozottabb figyelmet szenteljen a helyi tervezésnek, biztosítsa a tervek széles nyilvánosságált és mozgósítsa a dolgozókat a tervek végrehajtására. (Taps.)

Feltétlenül rendezni kell a nem tanácsi irányítás alatt álló vállalatoknak és trösztöknek a helyi tanácsokhoz való viszoHarc a bürokratizmus ellen

A bürokratizmus ellen, az államapparátus egyszerűbbé és olcsóbbá tétele, valamint a tömegekhez való közelebbvitele érdekében folytatott harc, pártunk és állami vezetésünk különösen fontos feladata. Gazdasági, politikai és kulturális célkitűzéseink az államapparátussal szemben az eddiginél jóval nagyobb követelményeket támasztanak, amelyek nem valósíthatók meg az államapparátus megjavítása, egyszerűbbé és olcsób- bátétele nélkül, anélkül, hogy az államapparátus minden láncszeme pontosan oldja meg az előtte álló feladatokat, határozottan küzdje le a bürokratikus huzavonát, az itt-ott megnyilvánuló ellenállást. A bürokratizmus elleni harc nem újkeletű, de eredményt eddig vajmi keveset hozott az államapparátus megjavítása terén, amely továbbra is túlméretezett, drága és bürokratikus.

A bürokratizmus elterjedésében és növekedésében az okokat nem annyira a helyi tanácsoknál, mint inkább a felsőbb államigazgatási szervek munkájában kell keresni. Túl sok a minisztertanács által hozott határozatok száma, ami eleve megnehezíti az alapos előkészítést. Ez vonja maga után azt, hogy sok esetben válik szükségessé korábbi határozatok módosítása. A határozatok nagy számából következik az is, hogy késedelmesen jelennek meg, a végrehajtásra kevés idő marad. Ugyanezek a hiányosságok fokozottabban jelentkeznek az egyes minisztériumok munkájában, amelyek az utasítások és rendeletek özönével árasztják el a helyi tanácsok végrehajtó szerveit.

A minisztériumok az ügyiratok tömkelegében ellentmondó utasításokat is adnak ki, számtalan olyan kérdést is szabá lyoznak, amire semmi szükség nincs, ugyanakkor kevés gondot fordítanak arra, hogy a rendeletek végrehajtásához megadják a szükséges útmutatást.

Az az aktatömeg, amely a felsőbb igazgatási szervektől a tanácsapparátusra zúdul, a köz ségi tanácsok munkáját valósággal megbénítja. Az intézkedések zöme ott fut össze, ott kell minden határozatot, rendeletet, utasítást végrehajtani, holott tanácsszervezetünknek ez a leggyengébb láncszeme. Gyakran a megyei és járási tanácsi szervek azzal, hogy az ügyiratokat a címzett és az aláírás megváltoztatásával egyszerűen továbbít

Á pártszervezetek feladata a tanácsok munkájának irányítása és ellenőrzése terén

nyát. A vállalatok, trösztök és egyéb gazdasági középszervek többnyire nem veszik tekintetbe a helyi tanácsoknak velük kapcsolatos jogait és sok esetben még a hatósági ellenőrzés során tett intézkedéseit sem hajlandók végrehajtani. Az ilyen hibák megszüntetése és, a tanácsoknak, mint az állam- hatalom és az államigazgatás helyi szerveinek megszilárdítása érdekében feltétlenül biz-: tosítani kell, hogy a helyi tanácsnak legyen ellenőrzési és beszámoltatási joga azok felé a gazdasági és kulturális szervek felé. amelyek a tanács illetékességi területén a lakosság széles tömegeinek szükségleteit elégítik ki. (Taps.)

Fia megszüntetjük a tanácsok; gazdálkodása terén ma fennálló túlzott központosítást, ha feloldjuk a gazdasági és pénzügyi kötöttségeket — amit az új szakasz hatalmas feladatai, amelyek elsősorban a lakosság életszínvonala emelésére, szükségletei fokozottabb kielégítésére irányulnak, feltétlenül megkövetelnek — tanácsaink és a dolgozók kapcsolata megerősödik, megnő a bizalom és zz a segítség, amit a lakosság széles tömegei az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételükkel a tanácsoknak nyújtanak. A tanácsok önállóságának megteremtésével felszabadul a dolgozók kezdeményező és alkotó képessége, melynek nyomán fel fog virágozni a társadalmi, gazdasági és kulturális élet. (Taps.)

ják az alsóbb tanácsi szervek felé, növelik a községi tanácsok amúgy is komoly nehézségeit. Nincs mit csodálkozni azon, hogy az agyonterhelt tanácsoknak nincs lehetőségük a kapott utasítások feldolgozására, még- kevésbbé végrehajtásuk ellenőrzésére. A bürokratizmus ellen? harcban párt és állami szerveink előtt a legfontosabb feladat a végrehajtás ellenőrzésének meg javítása, az ügyintézés egyszerűsítése, az igazgatás rendszerének összehangolása népgazdaságunk rendszerével és azokkal a követelményekkel, amelyeket a gazdasági fejlődés az államapparátussal szemben támaszt.

Az állam- és tanácsapparátus megjavítását, bürokratikus eltorzulásának kiküszöbölését elsősorban a végrehajtás ellenőrzésének helyes megszervezésével biztosítjuk.

Annak, hogy a végrehajtás ellenőrzése a tanácsapparátus megjavításának hatékony módszerévé váljék, egyik legfontosabb feltétele a széles munkás- tömegek bevonása a, végrehajtás ellenőrzésébe és ilymódon a munkások és parasztok új rétegeinek megtanítása az állam- igazgatásra. A bürokratizmus ellen folytatott mindennemű „harc”, amely nem támaszkodik a munkásosztály aktivitására és öntevékenységére, amely megkísérli azt, hogy a munkások és parasztok által gyakorolt ellenőrzést valamilyen apparátus tevékenységével helyettesítse, nein hozhat komoly eredményt az államapparátus valóságos megjavítása, bürokratikus kinövései megszüntetése tekintetében.

Az államapparátus megjavítása, a bürokratizmus leküzdése terén kiemelkedő ■ szerep jut az apparátusban, dolgozó kommunistáknak. Azok a kommunisták, akik nem tanulják meg az államigazgatás feladatait, akik felületesen dolgoznak, nem hatolnak be a rájuk bízott munka lényegébe, még ha vezető és irányító munkát végeznek is, valójában nem állnak pártunk politikai irányvonalának megvalósításáért folyó hare élén, amelyben ma államunk megerősítése, államigazgatásunk megjavítása, bürokratizmusának leküzdése, fontos helyet foglal el. Ezek a kommunisták a szocialista építés ügyének nem használnak, hanem ártanak. Pedig ezeket a feladatokat^ csak a kommunisták vezetésével lehet megoldani.

(Folytatás a második oldalról.)

A megfelelő együttműködést sok esetben maguk a tanácsok is nehezítik azzal, hogy nem politikai nevelő- és felvilágosító munkára veszik igénybe, a tömegszervezetek tagjait, hanem adminisztratív feladatok végrehajtását kívánják tőlük.

A helyi tanácsok és a tömegszervezetek kapcsolatát szilárdabb alapokra kell helyezni. Úgy a helyi tanácsok, mint a tömegszervezetek vezetőinek tudniok kell, hogy csakis a tanácsok és a tömegszervezetek szoros együttműködése biztosítja az államhatalom gyakorlásának döntő feltételét, a legszélesebb dolgozó tömegeknek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételét.

A helyi tanácsok hatalmi és tömegszervezeti jellegének és feladatkörének ki domborításában rendkívül fontos szerepe van annak, hogy a tanácsok a nép által választott testületek, melyeknek választott tagjai visszahívhatók. A választás és visszahívás elvének nagv jelentősége van egyrészt a tanács és a dolgozó tömegek kapcsolata, másrészt a tanácstagoknak választóik felé fennálló felelőssége szempontjából. Ez ott érvényesül a maga valójában, ahol a választás területi elv alapján történik. Ez ad lehetőséget a választók számára a tanácstagok. s rajtuk keresztül a helyi tanács munkájának ellenőrzésére. ez növeli a tanácstagoknak a választók bizalmaiból a tanácsban végzett munkájúkért érzett felelősségét. A mi választási rendszerühk ettől eltérő elvei miatt,' a 'választók és a tanácstagok közötti kölcsönösség nem jut kellően érvényre. A közvetlen választás hiánya miatt a dolgozók nem mindig tekinthetik a megválasztott tanácstagot saját küldöttüknek, ugyanakkor a küldöttek nem közvetlen területi választása akadálva a visszahívási fog gyakorlásának. A tanácsok megszilárdításának _ és demokratizmusuk kiszélesítésének érdekében olyan választási rendszerre kell majd nekünk is rátérnünk a tanácsi választásoknál, amely lehetővé teszi, hogy a tanácstagokat területi _ aLapon. személy szerint válasszák, hogy választóikkal való kapcsolataikat erősítsék, a tanács munkájáért való felelősségüket fokozzák és visszahívásuk lehetőségét biztosítsák. (Taps.)

A tanácsoknak, mint helyi hatalmi szerveknek, jó, vagy rossz munkája a legfelsőbb államhatalmi szerv irányításától függ. Ezért azok az új feladatok, amelyek a tanácsok munkájával kapcsolatosan majd az országgyűlésre és az elnöki tanácsra hárulnak, ilyenirányú tevékenységük jó megszervezését, a törvényhozási munka színvonalának emelését teszik szükségessé. Ennek megfelelően fokozottabb tevékenységet kell megkövetelni az országgyűlési képviselőktől az államhatalom gyakorlásának a törvények alkalmazásának és az államigazgatás munkájának ellenőrzése terén. Az országgyűlési képviselők választókerületükben

nyújtsanak segítséget a tanácsok munkájának megjavításához. Vegyenek részt tanácsüléseken, ápolják az országgyűlés és a helyi tanácsok eleven kapcsolatát. Rendszeresíteni kell a képviselői beszámolókat, bizto- tosítani kell részűkre hatóságaink legmesszebbmenő támogatását, javaslataik meghallgatását. Az országgyűlési képviselőknek törvényhozói hivatásuk gyakorlásával közmegbecsülést és tekintélyt kell dolgozó népünk széles tömegeiben maguknak kivívniok.

Nagy Imre elvtárs ezután a tanácsok államigazgatási feladatkörérő!, a végrehajtó bizottságok szerepéről beszélt, majd ígv folytatta:

A szocialista típusú állam szervezeti alapelve, a demokratikus centralizmus, amelynek népi demokratikus ‘államszervezetünkben is érvényt keli szerezni. Nálunk ez az elv a. tanácsok gyakorlati munkájában nem került következetesen megvalósításra. Központi államapparáfiusunk túlcentralizált, ugyanakkor túlméretezett, s éppen ezért nehézkes és elbürokratizálódotí. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, az egészségügy, egész gazdasági életünk szervezete ugyanilyen, sőt szövevényesebb és méginkább túlcentralizált, túlméretezett és nehézkes, mint maga az államigazgatás. A kettő együtt, rendkívüli súllyal nehezedik a helyi tanácsokra, gátolja kezdeményezésüket, tevékenységüket, megbéníija a dolgozó tömegek aktivitását. Az államigaz- gatás és a, helyi tanácsok munkájának az államépítés szocialista elvei alapján való átszervezése megköveteli a gazdasági szervezet átépítését, a hatalmi és igazgatási szervekkel való összhangját, a túlzott központosítás megszüntetését, az egész (állami és gazdasági) apparátus racionalizálását, egyszerűsítését és csökkentését.

Rendezni kell az államigazgatás egyéb pzervei, a gazdasági szervek és a helyi tanácsok egymáshoz való viszonyát. A tanácstörvény errevonatkozó rendelkezései eddig nem kerültek megvalósításra. Az együttműködés nem nyugszik szilárd alapokon, sok a hatásköri túllépés és összeütközés. A központi állam- igazgatási és gazdasági szervek. minisztériumok, vállalatok, trösztök, igazgatóságok a feladatok özönét zúdítják a helyi tanácsokra és azokat utasításaik továbbítására, végrehajtásuk megszervezésére szolgáló szerveiknek tekintik.

A helyi tanácsok megalakulása óta rendkívül sok új feladatot kaptak, de egyidejűleg mindinkább érvényesült a túlzott centralizmus. így állt elő az a visszás helyzet, hogy bár a köz-, ponti szakigazgatási szervek formailag sok feladatot adtak le a tanácsoknak, a túlzott centralizáció következtében a helyi tanácsok önállósága nemcsak, bog,y nem nőtt. hanem jelentősen csökkent. A legkisebb ügyek eldöntéséhez sincs meg a tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak, vagy az osztálynak a hatásköre- Nem kis mértékben ez kedvetlenül' el a tanácstagok egy részét, akik ugyanúgy, mint a tanács végrehajtó bizottsága, kis kérdésekben sem igen tudnak eleget tenni választóik jogos kérésének. Ugyanakkor a szakminisztériumok segítsége nem elegendő. Gyakran előfordul, hogy a minisztériumok átnyúlnak a tanács feje felett és közvetlenül beavatkoznak a helyi tanács felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények munkájába. Ezt látva, a vállalatok ügyes-bajos dolgaik intézésével ugyancsak közvetlenül fordulnak a szakminisztériumokhoz. Megfelelő jogszabályokkal rendezni kell ezt a kérdést úgy, hogy a tanácsok kettős, államhatalmi és igazgatási funkciója maradéktalanul érvényesüljön, hogy a zavarokat és rendellenességeket mihamarabb kiküszöböljük államigazgatásunkból.

tertanácsnak és a minisztériumoknak kel] a helyi tanácsok felé irányuló munkáját gyökeresen megjavítani. A minisztertanács munkájában a múltban általában a gazdasági feladatok kerültek túlsúlyba, számos esetben egészen részletek- bemenő határozatokat is hozott, ugyanakkor az államigazgatás működésével kapcsolatos átfogó jellegű kérdések megtárgyalására kevés esetben került sor, sőt az igazgatási, vagy gazdasági szervek munkájával kapcsolatos minisztertanácsi határozatokban sem igen történt eddig megfelelő iránymutatás a megyei végrehajtó bizottságok hatáskörébe tartozó alapvető feladatok végrehajtására. A minisztertanács munkájában az államigazgatás legfelsőbb irányítása terén a legnagyobb hiányosság az, hogy nem vizsgálta meg rendszeresen és nem tűzte napirendre egy-egy megyei tanács végrehajtó bizottságának munkáját és ezáltal határozataival nem adott irány- mutatást a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak további munkájuk megjavításához.

A minisztériumok vezetői sem értékelték megfelelően a helyi tanácsok végrehajtó bizottságaiÁllamapparátusunk munkájának eredményessége döntően attól függ, hogy a feladatok közvetlen ellátását végző községi, vagy városi szervek és az őket közvetlenül irányító tanácsi szervek milyen erősek.

A növekvő, sokasodó feladatok, a tapasztalatok, amelyek a járási és községi tanácsok gyengeségére mutatnak, megkövetelik, hogy a községi tanácsok megsegítése, munkájuk megkönnyítése érdekében megerősítsük a járási tanácsok végrehajtó bizottságait és apparátusukat, a túlságosan felduzzasztott megyei apparátus terhére. (Taps.)

A járási tanácsok szervezeti kérdéseinek megoldása mellett különösen fontos politikai megszilárdításuk. Ennek legfontosabb feltétele a járási pártbizottságok, politikai irányító munkájának megjavítása, amit pártunk központi • vezetősége, a megyei pártbizottságok elsőrendű feladatául jelölt meg azzal, hogy politikailag fejlett, kulturált káderekkel kell megerősíteniük a járási pártbizottságokat. A járási tanácsok politikai megszilárdításának legfontosabb feltétele a politikai irányítás megjavítása. Ez most a döntő feladat.

Helyi tanácsainkra a gazdasági, kulturális és nevelőmunka terén már eddig is hatalmas feladatok hárultak, de a szocializmus építésé terén az új szakaszban még nagyobb szabású feladatokat kell mégoldaniok. Helyi tanácsaink reájuk háruló feladataikat, súlyos gazdasági gúzsbakötöttségük miatt eddig nem tudták elég jól megoldani. Most az a feladat áll előttünk, hogy kiküszöbölve tevékenységükből mindazt, ami munkájukat hátráltatja, képessé tegyük őket nagy feladataik megvalósítására. Ennek mindent megelőzően az a feltétele, hogy a tanácsok gazdasági és pénzügyi tevékenységének minden területén növeljük önállóságukat és teremtsük meg ennek mind szervezeti, mind szakmai feltételeit. (Taps.) Ennek érdekében mihamarább változtatni kell azon a mai helyzeten, hogy a megyénél is, a jának szerepét, nem vették kellően figyelembe azok önállóságát, gyakran átnyúltak a megyei tanács végrehajtó bizottságán, megsértették önállóságát. A minisztériumok és országos hatóságok részéről indokolatlan .türelmetlenség mutatkozik a tanácsi végrehajtó bizottságok munkájával szemben. Ugv érzik, hogv a tanácsi apparátus hatáskörükön kívül áll és ezért igyekeznek szerveiket a tanácsból kivonni. Nem arra fektették eddig a fösúlyt, hogy a tanácsi apparátust minél jobban erősítsék, fejlesszék, hanem inkább arra, hogy, ha már az egész szakapparátust nem is tudják a tanácsi szervezetből kiemelni, legalább minél több ügykört vonjanak el a megyei tanács végrehajtó bizottságának hivatali szervezetétől. A földművelésüsivi minisztérium és a pénzügyminisztérium részéről nyilvánultak meg ilyenirányú törekvések. Főképpen ezzel magyarázható, hogy egyes minisztériumok ellenőrző és instruáló tevékenysége gyenge, hogy számban ugyan nagy, de nem kellő felkészültséggel rendelkező instruktor járja a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak szakosztályait.

rásnái is lényegében a pénzügyi osztály gazdálkodik azért, mert más szakterületeknek nincsen megfelelő szervük. Ennek megoldása azonban csak úgy jár sikerrel, ha a szélesebb önállóság nyújtotta lehetőségekkel a tanács és a végrehajtó bizottság, tehát maga a választott szerv él és kézbeveszi a tanácsok szerteágazó gazdasági és pénzügyi tevékenységét, ha megfelelően gazdálkodik, ha fokozottabban ellenőrzi az ilyenirányú munkát és szigorúan érvényt szerez a szocialista gazdálkodás egyik legfőbb elvének, az állam anyagi eszközeivel való takarékosságnak, ha meggátolja a költekezést, a pazarlást.

A helyi tanácsok gazdálkodási és pénzügyi tevékenységét a költségvetés szabja meg. Ezért már a költségvetés összeállításánál kell tanácsaink számára olyan lehetőségeket adni, amelyekkel a működésükhöz, gazdálkodási tevékenységükhöz szükséges pénzügyi feltételek biztosíthatók.

Sok és — hozzátehetjük — jogos panasz merült fel a lakosság részéről az adókönyvelés és nyilvántartás terén, amely most a járási székhelyen történik. A panaszok orvoslása érdekében a pénzügyminisztérium . elrendelte, hogy a községekben adóügyi megbízottak mindenütt adófizetési nyilvántartókönyveket vezessenek, tehát minden falusi tanácsnál lesz adónyilvántartás, ami felöleli a lakosság adókivetési és adófizetési adatait. (Taps.)

A helyi tanácsok helyzete nem könnyebb a vállalati gazdálkodás területén sem, aminek megfelelő irányításához a helyi tanácsoknak nincsenek biztosítva a lehetőségek. A helyi tanács közvetlen irányítása ezen a téren nem érvényesül megfelelően. A bajok gyökere itt is & túlzott központosításban- van, ami miatt a tanácsok és a dolgozók viszonya komoly csorbát szenved. A túlzott központosítás következménye az is. hogy a minisztériumok a helyi tanácsok megkérdezése nélkül adnak le vállalatokat, illetve vonnak vállalatokat saját felügyeletük alá. Rendszerint az elhanyagolt, veszteséges üzemekét adják le a tanácsoknak, míg a jól működőket közvetlenül a minisztérium irányítása alá helyezik. (Derültség, taps.) A helyi vállalatoknak ilyen módon való szervezése nem szolgálja és nem segíti elő a helyi tanálcsok gazdálkodását.

A he'vi tanácsok végrehajtó bizottságai az utóbbi években kétségtelenül értek el eredményeket vállalataik fejlesztése és tervszerű, gazdaságos működés terén. Az eredmények mellett azonban meg kell állapítani, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai nem foglalkoznak megfelelően a hatáskörükbe tartozó trösztök, vállalatok irányításával.

Annak érdekében, hogy a helyi tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok munkája mindinkább tervszerűbb legyen és. hogy a taAhhoz, hogy a tanácsok működésében mutatkozó gyengeségeket és hiányosságokat kiküszöböljük és végrehajtsuk azokat a határozatokat, amelyeket

a pártkongresszus a tanácsmunka megjavítására majd hozni fog — gyökeresen meg kell vál(Folytatás a negyedik oldalon,)

Ehhez elsősorban a miniszA kongresszusi küldöttek egy csoportja

À járási tanácsok politikai megszilárdításáról