Népújság, 1954. május (34-42. szám)

1954-05-13 / 37. szám

1934 máius 13, csütörtök.

NEPÜJSÄr,

3

így csökkentjük az önköltséget

ÜNNEPELNEK DIÁKJAINK

BRISINSZKY LAJOS a Gyöngyösi Váltó- és Kitérő gyár igazgatója:

Üzemünk az első negyedéves önköltségi terv teljesítésében 11.3 százalékkal maradt le. Ez a súlyos lemaradás mindany- nyiunkat arra kötelezett, hogy megkeressük a hibákat, azokat a legrövidebb időn belül megszüntessük. A téli hónapokban sok többletmunkát követelt a hozzánk érkezett öntvények megengedettnél hosz- szabb ráhagyásának leforgá- csolása, amely önköltségünket két százalékkal növelte. Az öntvény készítéséhez feldolgozott homok vizes volt, az öntők 10 milliméter helyett sokszor 25—30 millimétert is ráhagytak a száradásra. Amikor az öntvények az üzemünkbe érkeztek például a csúcsbetét ráhagyás még mindig 15—20 milliméter volt.

Gyaluink egy bizonyos nagyság leforgácsolására képesek, s minél több a ráhagyás, annál tovább kell gyalulni. Normális méret mellett egy csúcsbetét megmunkálása 80 órát vess igénybe, mig az elmúlt hónapokban rendszerint 130 óráig tartott. így csupán egyetlen csúcsbetét elkészítése üzemünknek 220 forint többletkifizetést jelentett. Az öntőket tapasztalatcserére hívtuk. Április 15-én több mint 20-an jöttek el, megnézték öntvényeik további útját. elbeszélgettek dolgozóinkkal az öntvények túlméretezéséből adódó többletmunkáról, ígéretet tettek, hogy a homokot megszárítják, ezzel segítik elő a megmunkálási idő csökkentését. Azóta javulás mutatkozik. A ráhagyások 12—15

milliméteresek. Gyorsabban halad a munka. Dolgozóink pedig arra törekszenek, hogy a gyalut úgy állítsák be, ahogyan az a legnagyobb forgácsot gyalulja le.

Az önköltségi terv teljesítését a gyakori szerszámtörés is akadályozta, mert dolgozóink egyrésze nem fordított megfelelő figyelmet a szerszám használatára. Úgy változtattunk ezen, hogy a törés okát minden esetben megvizsgáltuk, s ha a munkás figyelmetlenségéből történt a hiba, megtérítésre köteleztük. Biztosak vagyunk abban, hogy az új szabály bevezetésével, az öntők és dolgozóink munkájának megjavításával, a második negyedév önköltségi tervét a többi üzemmel együtt mi is teljesítjük.

K ANYIK JÁNOS a Selypi Cementgyár igazgatója:

r Üzemünk 1954. évi önköltségcsökkentésének főbb módjait a következőkben foglalhatom össze. Első és legfontosabb eljárás a kocsiállás-pénzek megszüntetése. Az elmúlt évben kézierővel történt a vasúti kocsikból a kő kirakása. Emiatt sajnos az ötórás rakodási idő két-három napra is elhúzódott, s így történt meg, hogy tavaly közel kétmillió forint kocsiállás-pénzt fizettünk büntetésképpen. Az idén műszaki beruházással segítettünk a bajon. A rakodásnál és a szállításnál már vagon- buktató, illetve elemes szállítószalag működik. A gépek alkalmazásával gyorsan megy a kirakodás és megszűnt a kocsiállás-pénz.

Sok szállítási költséget takarítunk meg azzal, hogy mostmár saját kőbányáinkból, a közelben lévő Máiraszöllősről szállítjuk a követ, míg ezelőtt Dorogról, Szilvásváradról

és Felnémetről kellett azt költségesen szállítanunk.

A téli nagyjavítások alkalmával karbantartóink a kémény porkamrájában új tégla helyett 805 mázsa használt samottéglát építettek be. Ezzel is jelentékenyen járultak hozzá az önköltségcsökkentéshez.

Sok szén ment veszendőbe azáltal, hogy a széntároló alja földes volt és különösen esős idő esetén sok szén a sárba süllyedt, tönkrement. Most betonból új alapot öntöttünk a tárolónak s ezzel megakadályozzuk, hogy a szén tönkre menjen.

A vállalat vezetősége, a párt és a szak- szervezettel együtt most különös gondot fordít az önköltségcsökkentésre. Rövidesen műszaki értekezleten beszéljük meg ennek további feladatait

MIKLODI GÉZA a Mátravidéki Erőmű helyettes főmérnöke:

Súlyos pénzösszegeket fizettünk ki január és február hónapban a MAV-nak kocsiálláspénz címén. A szénszállításoknál sok esetben rendetlenség, zűrzavar volt. s a szervezetlenség következtében történt a ráfizetés. Áprilisban már nem volt ilyen kiadásunk Nem történt csoda, csupán az, hogy műszakonként átvevő és irányító diszpécsert állítottunk szolgálatba, s a MAV-val együttműködve. teljesen megszüntettük a zűrzavart. Többszázezer forintot jelent ez a Mátravidéki Erőműnek.

Az önköltségcsökkentésnek másik fontos módja a kazánhatásfok javulása volt. mely különösen a kongresszusi versenyben hozott szép eredményeket. A kazánfűtők legjobbjai: Ora- vecz Lajos, Varga István és Surányi Mária fokozottabb gondot fordítottak a tüzelésre, s a keletkezett hőfok kihasználására. Munkájukat az enyhébb időjárás is segítette. így a hatásfok egyszázalékos javulásával 600 háztartás egészévi tüzelőszüksé?le- tének megfelelő szenet takarítottak meg. Kazánfűtőink így járulnak hozzá az ipar előtt álló egyik legfontosabb feladat sikeres végrehajtásához.

CZIFRIK ANDRÁS a Selypi Zsófia-malom igazgatója:

Április hónapban az áramtakarékosságban értünk el szép eredményt, Az egy mázsa gabonára eső 4,60 kilowattóra villamosenergia helyett 4.16 kilowattórára csökkentettük a fogyasztást. így mázsánként 0.44 kilowattóra áramot takarítottunk meg. Az egész havi megtakarított árammenyiség újabb 24 vagon gabona megőrléséhez elegendő. A kocsiálláspénzzel sajnos még bajok vannak, mert gyakran előfordul, hogy egyszerre érkezik nagymennyiségben importgabona és ezek kirakása sokáig tart.

Az önköltségcsökkentést mi is szívügyünknek tekintjük. Bizonyítja ezt az, hogy május 3-án üzemünkben öttagú önköltségcsökkentési brigád alakult, amely tervet dolgoz ki az olcsóbb termelésre. Felajánlásukban többek között kétszázalékos önköltségcsökkentés is szerepel. Elgondolásunk szerint minden dolgozó a maga munkaterületén, munkájával járul hozzá az önköltségcsökkentéshez. Az örlőüzem dolgozói az anyag és energiatakarékossággal, a karbantartók az anyagtakarékossággal, a vagonkirakók pedig a kocsiállási idő rövidítésével járulnak hozzá az üzem ilyen irányú mozgalmának sikeréhez. Előreláthatólag a közeljövőben újabb műszaki beruházások történnek. Üj mosó- és segédmosógép alkalmazásával, valamint szitálógépek gyűjtő kereteinek átcsoportosításával bővül üzemünk. Reméljük, hogy ezek segítségével még több és még olcsóbb lesz a termelés.

FÖLDI JÓZSEF a Selypi Cukorgyár igazgatója:

 Selypi Cukorgyár jelenleg nem a termelés, hanem a javítások időszakában van, ezért a javítási munkáknál igyekszünk az önköltségcsökkentés lehetőségeivel élni. Anyagbeszerzőink a budapesti Láng Gépgyárból hoztak olyan anyagokat és gép- alkatrészeket, amelyeket mi itt fel tudunk használni. így sikerült a kazánokhoz oldalhűtő gerendákat, a gépekhez pedig fogaskerekeket szerezni. Az alkatrészeket olcsón kapjuk meg, s

itt a műhelyeinkben átalakítjuk,

{elhasználjuk.

A kongresszusi verseny nagy lendületet adott az anyagtakarékossági mozgalomnak is és dolgozóink számos ötlettel, újítással járulnak hozzá ehhez. V'ágner Ferenc főelektrikus házilag olyan transzformátort készített. amely a tél folyamán megvédte az üzem vízvezetékhálózatát a befagyástól. Újításának értéke 35 ezer forint. Pálinkás József újító például a

használt és széttöredezett parafatéglákat újrapréselte és a gőzvezeték hőszigetelésére használta fel. Ugyancsak a használt anyag újbóli felhasználásának szép példáját adták a karbantartók, amikor a hőszigetelésre kiválóan alkalmas termalittéglát a csöszigetelésnél újra beépítették.

Dolgozóink kongresszusi felajánlásaikat túlteljesítették, és a különböző módon előállott anyagtakarékosság összege többezer forintot tesz ki.

ISTVÁN a Gyöngyösi Vasöntöde

SZAKÁCS

Az idén az üzemekben igen komoly nehézségeket okozott a rendkívül kemény tél. A rossz utak megnehezítették a közlekedést, s az anyag eljuttatását rendeltetési helyére. Üzemünkben, a Gyöngyösi Vasöntödében az időjárás több alkalommal hosszabb ideig is megzavarta a gyár nyersanyagellátását. Az wyagszállítás kevesebb költséget emészt fel, ha vagonokban történik — 100 mázsa körülbelül 500 forintban van — de az első negyedévben többnyire teherautón tudtunk szállítani, amikor ugyancsak 100 mázsa 950 forintba került. Nagy hiba volt az is, <— s ez szintén többször előfor- iult — hogy a MÉH a szükséges hulladékanyagot nem tudta üzemünknek biztosítani, mert a begyűjtő vállalatok, a gyárak nem adták be a szerződésben meghatározott mennyiségű selej- tet. Nem egy esetben anyaghiánnyal küzdve, a hulladékfelelős végigjárta az üzemeket, s ha már 30 mázsát talált, akkor is teherautót küldtünk érte.

Többnyire ezek akadályozták önköltségi tervünk teljesítését, ezek okozták a 15 százalékos lemaradást. Elhatároztuk, hogy a második negyedévben nemcsak megszüntetjük a lemaradást, hanem igyekszünk az előző három hónapban elmulasztottakat is behozni. Ezt már az első hetekben elősegítette a jó hulladékgyűjtés,

igazgatója:

amely lehetővé tette a zavartalan anyagellátást. Előnyösebb szerződést kötöttünk az üzemekkel, s azóta gyárunk havonta három tonna áruval többet termel, nagyrésze mezőgazdasági gép, másik része tüzhelyalkatrész. önköltségi tervünk teljesítésével közel 200 tűzhelyhez szükséges alkatrészt készíthetünk. Ha továbbra is ilyen lendületes, eredményes lesz a hulladékgyűjtés, biztosítva lesz anyagellátásunk és dolgozóink munkájukat mindig lelkiismeretesen végzik, akkor üzemünk minden hónapban több és olcsóbb traktort küldhet a mezőgazdaságba és olcsóbb tűzhelyalkatrészeket az üzletekbe.

„Most a búcsúnak percéhez érve..."

Utolsó éves tanulóinknál elérkezett a nagy nap, a búcsúzás napja. Társaik májusi pompába öltöztették a negyedik osztályokat, hogy lakóik kedves emlékkel búcsúzzanak. Csupa virág, zöld volt minden. A falon hajladozó fenyőágak, kicsiny, barna tobozai mellől parányi fejecskéjükkel búcsút csillingeltek a gyögyvirágok, búcsút intett feléjük a tanári asztal nárcisz csokorja, az ismerős padok, a

Szeretett tanáraiktól és iskolájuktól búcsúznak az egri Közgazdasági Technikum érettségiző diákjai.

régi, jó barátok, mind, mind. Mire fél 12-kor megérkeztek a sötét- ruhás, csillogó szemű lányok, már ott várta őket padjukon a szép virágcsokor, a kis egri emlékalbum, amely egész életükben társuk lesz, mindig visszaemtékezteii őket a derűs tanítási órákra, az ezer és ezer iskolai élményre, mind arra a szépre, ami addig történt. 12 óra után párosával megindultak, felcsendült ajkukon a dal:

„Olyan könnyedén szálltak az évek,

Mint a gyorsröptű solyómmadár,

Véget ért már a szép diákélet, fel hát pajtások búcsúra már...”

Utánuk, mellettük mentek az édesanyák, testvérek, rokonok, s egy-egy nárciszvirágot ők is kezükbe adtak.

Búcsúünnepélyre mentek Erisei Erzsébet ünnepi megnyitója után, Lóska Károly igazgató szólt a szárnyukra bocsátott növendékekhez. Életük ezután is gondtalan marad, bár az élet sokszor nem olyan, mint szeretnék, de továbbtanulhatnak, egyetemek, főiskolák nyitott kapui várják őket — mondotta. Nem szabad csügKis István, Î holdas tarnazsadányl parasztszütők gyermeke, édesanyia, testvérei és ismerősei körében boldogan ünnepet a búcsúzás napján. Nemsokára új élet és új foglalkozás várja őt a megyei tanács pénzügyi

osztályán.

gedniük, nem búcsúznak örökre, szeretetünk mindig kíséri őket. Kozma Gyula IV/b osztályos növendék a búcsúzók nevében meg- köszönte tanáraik fáradhatatlan munkáját, áldozatkészségét és szüleik szer eleiét. „Nem feledjük, hogy mindezért hálával, további jó munkával tartozunk, s ígérjük, mindig megálljuk helyünket! — fejezte be szavait. Szabó Rozália Ilije osztályos tanuló a DISZ részéről szólt néhány szót a búcsúzokhoz, majd kultúrműsorral, szép népi tánccal zárult a műsor.

Elcsendesedett a Közgazdasági Gimnázium folyosója, árván maradtak a negyedik osztályok. — Az őszig a padokat díszítő virágok is lassan elhervadtak, csak az öreg barát, a nagy feketetábla hirdette gondosan formált fehér betűivel:

»... lelve reménnyel elindulunk ...”

Dobai Margit

Elbúcsúztak

negyedéveseink

Az isko'ai év legszebb hónap- ia a május. Ez a szó tavaszt, örömet, viráigot rejt magában és elhozza a diákoknak a várva- várt vakációt, de legtöbbet mégis az érettségizőknek ígér. Május 8, a búcsúzás napja. Ezen a napon az utolsó évesek búcsút intenek tanáraiknak, osztálytak- saiknak, iskolapadjaiknak. Eltelt a négv év, várja őket a munka, a főiskola.

Szép volt a ballagás napia Egerben is. Ünneplőbe öltözött fiata’ok és szülők siettek az iskolák felé. Az idő borús volt, sugarait a nap komor felhők mögé rejtette. A középiskolák dísztermeiben déli 12 órakor felhangzott a Himnusz, megkezdődött az ünnepség.

A Tanítóképző tornatermében is összegyűltek a sötétruhás ballagok, mellettük a ballagtatok és a szülők. Meghatódva hallgatták Tókai János igazgató búcsúztató beszédét. A harmadikos tanulók énekkel búcsúztak el az iskola legidősebb tagjaitól, majd végigmentek a folyosón, az udvaron. kezükben csilingelt a kis csengő, s hangja beíecsendült a búcsúénekbe:

„ ... De a tűnt évek ezernvi álma. kedves emléke örökre él, Amit tanultunk szívünkbe zárva Már az életen végigkísér ...”

Mégegyszer elmentek a feldíszített osztályba, ahol meghatódva búcsúztak el szeretett osztályfőnöküktől. Azután lassan elindultak az iskola kapuja felé. Az egri tanhóképzö kapuja szátehuszonöíödször tárult ki, hogy elbocsássa az éleibe az új tanítókat, akik a tudomány fáklyavivői lesznek.

Ruttkay Judit Egri Tanítóképző.

Kedves: ünnepség színhelye volt május 1-én a hatvani Bajza József gimnázium. Ekkor hívták össze a régi diákokat, hogy az újakkal együtt ünnepeljék az iskola fennállásának 25. évfordulóját.

Már a korareggeli órákban gyülekeztek az iskola volt, és jelenlegi diákjai, a virágokkal feldíszített udvaron. Az ünnepség után megemlékeztek Bajza Józsefről, az iskola nagy névadójáról, majd megkezdődött, a „vándorlás”. A régi kedves barátok. osztálytársak felkeresték az épület minden zegét, zugát, hogy megtalálják benne az egykori kisdiákot, aki valamikor elszoruló szívvel lépett be az iskola hatalmas kapuján, hogy onnan mint érett ember távozzon. Munkások, agronómusok, orvosok és pedagógusok jöttek el erre a napra, hogy emlékeiket felelevenítsék, hogy viszontláthassák a kedves arcokat, akiknek szavát áhítattal lesték, vagy akikkel boldog, gondtalan diákéveket töltöttek az iskola falai közt.

Az öregdiákok mellett itt voltak a fiatalok is, hogy együtt ünnepeljenek és meghallgassák az öreg diákok kedves műsorát, melyen a város dolgozóinak nagyrésze is megjelent.

Mészáros László Hatvan.

Négyszáztizenkilenc tonna klinker terven felül

A Bélapátfalvi Cement- és Mészművek dolgozói a termelékenység emelésével, adósságuk törlesztésével készültek a munkásosztály nagy ünnepére, május 1-re. Ilyen irányú vállalást tett Pelyhe Kálmán, Bikki József és Berecz Sándor, akik agy gépegységen dolgoznak, a iV-es klinkerégető kemencénél. Ezek a dolgozók megdöntötték azt az eredményt, amely eddig i cementiparban a klinkerége- :és terén legjobb volt. A tatabányai cementüzem által meg- ndított Máyer-mozgalom ered- nényét is túlszárnyalták. A nozgalom lényege, hogy 30 aap alatt egy klinkerégető ke- nence folyamatosan 700 órát üzemeljen. Pelyhe elvtárs brigádja havi tervét 419 tonna rlinkerrel teljesítette túl, mely ;öbb családiház építéséhez tzükséges cementet szolgáltat. Gépegységük 718 órát és 55 'tercet volt üzemben. Ezek az ílvtársak nem elégedtek meg Eddigi eredményeikkel, s május 3-án már újabb vállalást tettek a pártkongresszus tiszteletére. Vállalták tervük teljesítését, és azt, hogy brigádjukból igazolatlan mulasztás

nem lesz.

A vállalat jó munkájához hozzájárult a műszakiak segítsége és az, hogy sikeresen végezték el a téli nagyjavításokat. A sikerekhez hozzájárult még a második alapszervezet vezetőségének jó munkája is. A párttagok közül élenjár Benedek elvtárs, az alapszervezet párttitkára, aki mint üzemi lakatos, minden üzemzavart idejében megelőz, vagy a meglévőt azonnal elhárítja. A m sodik alapszervezet munka legyen jó példa minden pái szervezetünk számára, harc< janak ők is, nap mint nap terv teljesítéséért, a munkai gyelem megszilárdításáért, önköltség csökkentéséért. Nin attól szebb feladat, mint ha colni népünk jólétének em léséért, a Központi Vezetős júliusi határozatának megval sításáért.

Barta Károly,

üzemi párttitkár, Bélapátfal’

Fogadói roda Egerben

A Magyar Népköztársaság 1954. évi I. törvénye és a Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének rendelete alapján a Belügyminisztérium Hevesmegyei Főosztálya 1954 április hó I-i I hatállyal Fogadó Irodát állított fel. A Fogadó Iroda helye: Eger, Vöröshadsereg útja 6. szám. j A Fogadó Iroda feladata, hogv a megye dolgozói által személyesen, vagy írásban benyújtott panaszokat, bejelentéseket, észrevételeket — melyek az állam- igazgatás munkáján belül a belügyminisztérium szerveire vonatkoznak — elintézze.

A Fogadó Iroda munkanapokon d. e. 10 órától este 6 óráig, szombaton d. e. 10 órától, d. u. 4 óráig áll a dolgozók rendelkezésére. Ünnepnapokon és munkaszüneti napokon fogadóórák nincsenek.

MULLER GYULA áv. örgy. főosztályvezető