Népújság, 1954. május (34-42. szám)

1954-05-01 / 34. szám

1954 május I. # NÉPÚJSÁG Május elsejéit u világ körül IENGYELORSZÁG SPANYOLORSZÁG Varsó munkásosztálya megnyitotta a májusi tettek sorát Varsó, a népi állam szabad fővárosa tizedszer ünnepli má­jus elsejét. Varsó munkássá­ga vállalásokat tett a nagy nap méltó megünneplésére és gondolatban együtt van a vl- lágbékéért harcoló összes dol­gozóval. A fogadalmak cél­ja, még jobban elmélyíteni a munkás-paraszt szövetséget, erősíteni a haza erejét és gyorsítani a dolgozók élet- színvonalának emelkedését. A Grochów II. és Prága II. lakótelepeket építő 7. sz. Vá­rosépítészeti Egyesülés 22.700 téglát és 3350 kg cementet ta­karít meg a Munka ünnepére tett vállalásuk szerint. Az Egyesülés 35 selejtmentes la­kószobát adott át használatra terven felül április hónapban. 162 brigád „garancialevelet“ írt alá, míg a mesterek és az építésvezetők nagy része vál­lalta az önköltség csökkenté­sét. Az Egyesülésből legutóbb négyen kérték felvételüket a pártba. A mai májust kötele­zettségvállalásokkal, tettekkel ünnepük a Városépítészeti Egyesülés dolgozói. A Mar- szalkowska lakónegyed építői közül több mint kétezren tet­tek felajánlást. Az építkezési anyag takarékos felhasználá­sa következtében az 1. sz. Egyesülés május elsejéig mint­egy 18.000 téglát, 1200 kg épü­letvasat és 300 kg szeget ta­karított meg. A „Warszawa“ kohó építői vállalták, hogy há­rom üzemrészt készítenek el határidő előtt. ARGENTINA Hogyan él egy argentin munkásnő? A „La negra“ hűtőházas vá­góhídon átlagosan havonta 600 pesőt kerestünk — mon­dotta el Irma Otav argentin munkásnő. Munkabérünk 15 százalékkal alacsonyabb a lév­aiakénál. Havonta 10 pesot visszatartanak a volikliniká- ra, 10 százalékot a nyugdíjra, 1.06 pesot szülési segélyre, 1.33 pesot egészségvédelemre. Fizetésünk 33 százalékát lakbérre költjük. Ezt az össze­get bádog- vagy deszkavityi- lókért fizetjük. Egy tisztessé­ges lakás bére, bármilyen ki­csi is legyen az, fizetésünk 60—70 százalékát teszi ki. Reggel 4—5 óra körül ke­C S EIISZ LOVAK IA lünk, hiszen munka előtt még az ebédet is el kell készíteni. Azután beállunk a hosszú sor­ba és várunk valamennyien közlekedési eszközre. Nincs olcsó üzemi étkez­dénk, ezért ha nem ebédelünk otthon, a vendéglőben leg­alább 10 pesot kell fizetnünk az ebédért, vagy hideget eszünk. A legegészségtelenebb kö­rülmények között dolgozunk. Nem a termelés, hanem a mun­kában töltött órák után fizet­nek. Mindez gyengíti egészsé­günket, amelyet úgyis alá­ásott a*brucellozis. Túlzás nél­kül mondható, hogy a vágóhí­Az inkvizíció és börtönök hazája Tizenöt év telt el a Madrid- Berlin tengelytől a Madrid- Bonn tengelyig. Tizenöt év sokat jelenthet egy nemzet életében, sok örömet és sok szenvedést hozhat. Franco e tizenöt év alatt megpróbál­ta, hogy Cervantes hazáját, Goya hazáját, Federico Gar­da Lorca hazáját — a törté­nelem kerekét visszaforgatva — az inkvizíció és a börtönök hazájává változtassa. Franco e tizenöt év alatt megpróbálta, hogy olyan ágyútölteléket ne­veljen az ifjúságból, amely a „la muerte es un acto de servicio" — a halál szolgálati tett! — jelszó szellemében kész a mindenkori gazda érdeké­ben mészárszékre menetelni, Franco végül e tizenöt év alatt megpróbálta, hogy ötvenezer nagybirtokos kezére juttassa az összes megművelhető föld több mint 50 százalékát és a hivatalosan megállapított lét­minimum 50 százaléka alá szorítsa a dolgozók bérét. Tizenöt évvel ezelőtt har- sant fel utoljára a szabadsá­gát védő népnek, Madrid hős védőinek a guadalajarai és ebroi harcosoknak ajkáról a híres jelszó: „Jobb állva meg­halni, mint térdenállva élni!“ Erről a jelszóról, a szabad spa­nyol nép jelszaváról azonban nem feledkezett meg a rab- láncravert spanyol nép. Ez a jelszó ragyogott 1951 tava­szán Barcelona városa felett, amikor a nép hatalmas sztrájkjaitól és tüntetéseitől megrendült az egész ista-rendszer. franco­Ez a jelszó ragyogja be a barcelonai munkások ifjú hő­sének Lopez Raimundonak és sok-sokezer társának celláját. Ez a jelszó hatja át azt a meg­rázó levelet, amelyet az ocanai börtönben sínylődő harminc­két spanyol békeharcosnak si­került eljuttatniok a Béke-Vi- lágtanácshoz. A harminckét hazafi ezekkel a szavakkal zárja a levelét: „a francois­ta börtön mélyéből üdvözöljük mindazokat, akik a végső győ­zelembe vetett hittel harcol­nak, hogy megmentsék a vilá­got egy háború borzalmaitól Le a háborúval, éljen a Béke.“ SZÓ Y J ET UNIÓ Robog a vonat dél felé A. IVANOV cikkéből Moszkva kurszki pályaud­varáról naponta több vonat fut ki Dél felé, Szocsiba, Szuhu- miba, Kiszlovodszkba, Szimfe- ropolba. Egyre többen és többen utaz­nak az üdülőhelyekre. Van most dolguk a jegypénztárak­nak. Az üdülőhelyek mindjob­ban benépesülnek. Újabb és újabb szanatóriumokat és üdü­lőket nyitnak meg a Szovjet­unióban. A XIX. pártkon­mm gresszus irányelvei szerint az ötéves terv éveiben a szana­tóriumi férőhelyek számát 15 százalékkal, az üdülők férőhe­lyeinek számát pedig 30 szá­zalékkal kell emelni. A férő­helyek száma a szanatóriu­mokban és az üdülőkben az utóbbi két esztendőben 32 ezer­rel növekedett. Idén Haltuboban felépítették és üzembehelyezték a közleke­dési minisztérium szanatóriu­don dolgozó munkások és munkásnők 70 százaléka eb­ben a betegségben szenved. A vágóhíd bölcsődéje egy szűk, szennyes kis helyiségben van. Sem orvos, sem megfe­lelő személyzet nincs. A mun­kásnők csupán 2 éves korig hagyhatják ott gyermekeiket. Óvoda nincs, így nagy gondot okoz a 3—7 éves gyermekek elhelyezése, mert nem tudják őket kire hagyni. Az anyavédelemről szőlő törvény 200 peso segélyt bizto­sít a terhes nőknek, ezenkívül 100 pesot az orvosi költségek­re. Ez az összeg jóformán a semmivel egyenlő... A szovjet Szvesnikov-énekkar vendégszereplése lipcsei úttörőknél. mát. A szanatóriumban külön­böző gyógyrendelőket rendez­tek be, hangversenytermet, társalgókat, könyvtárat létesí­tettek. Szocsiban kibővítették a bá­nyászok „Donbássz“ nevű sza­natóriumát. Itt új vízgyógyin­tézeteket, klubot és éttermet építettek. Szocsi és Hoszti gyógyhelyeken a múlt évben közel százezer dolgozó kezel­tette magát, töltötte szabad­ságát. A Fekete-tenger partján, a Kaukázusban, Kárpát-Ukraj- nában, a Balti-tenger mellett, a Volgán, az Uraiban, Szibé­riában és Közép-Ázsiában több mint 350 gyógyhely, több mint kétezer szanatórium és többezer üdülő várja a dolgo­zókat. Sokezer dolgozó érkezik a gyógyhelyekre beutalás nélkül. A jobb kiszolgálás érdekében Szocsiban, Hosztiban és szá­mos más helyen lakásirodákat létesítettek, amelyek az érke­zők szobáiról gondoskodnak. Az üdülőhelyeken újabb ét­termeket, étkezdéket, kávézó­kat, falatozókat építenek, a meglévőket kibővítik. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Napról napra szebb lesz Berlin demokratikus övezete Az első ötéves terv eredményei Prágában Az első csehszlovák ötéves terv, amely meghozta a népi demokratikus köztársaság nagy gazdasági, kulturális és közéleti fellendülését, nagy mértékben járul hozzá Prága főváros felvirágoztatásához is. A prágai közlekedési hálóza­tot néhány nagyjelentőségű építkezés bővítette ki és javí­totta meg. Ezek között legna­gyobb az a 193 méter hosz- szú és 24 méter széles vasbe- tonhíd, amelyet Jan Sverna nemzeti hősről neveztek el. Űj villamos-, trolibusz- és autóbuszvonalak segítik elő a dolgozók gyors és kényelmes utazását otthonukból munka­helyükre. Az ötéves terv ideje alatt Prágában lényegesen kibővül­tek a parkok, játszóterek és üdülőközpontok zöld területei. Megnyitották a Malá Stranán a főúri paloták kertjeit a kö­zönség részére, de létesültek új parkok is. Vrsovice kerület­ben átadták rendeltetésének a 30.000 főnyi közönség be­fogadására alkalmas sport­stadiont és további 5 stadion ebben az évben nyílik meg. A gyermekek és az ifjúság ré­szére Prága területén 76 ját­szóteret rendeztek be. Prágá­tól délre, a Moldva folyó mindkét partján megkezdték az ötéves terv keretében a 10 kilométer hosszú üdülőköz­pont építését, strandfürdők­kel, sportpályákkal, kikötők­kel a vízisportolók részére. A dolgozók egészségügyi mekben. 1953-ban már 46 prá- gondozásának további meg- gai üzemi egészségügyi köz- javítása érdekében lényege- pontban és 63 üzemi orvosi sen kibővült az orvosi szol- rendelőben kezelték a dolgo- gálat közvetlenül a prágai üze- zókat. A második világháborúban sokezer német város és falu pusztult el, a német nép leg­szebb műemlékei váltak a pusztulás martalékaivá. Aki látta az országot, úgy hitte: félévszázad is beletelik, amíg itt minden újjáépül. Aki ma ellátogat a NDK- ba, meglepetéssel látja, hogy a Keleti-tenger és az Elba kö­zött egész sor új város kelet­kezett. Berlin, Magdeburg, Drezda, Lipcse, Rostock — azt lehetne mondani: egészen új városok. A berlini Bebel- téren régi szépségében épül fel az Opera és a Hedwigs- kirche, Drezdában Pöppel- mestermű, a Zwinger, Lipcsében a híres régi város­háza és a többi építészeti re­mekmű. Mi az új ezekben a váro­sokban, mi az. ami a látoga­tóban rögtön azt az érzést kel­ti: akik ezeket a városokat új­jáépítették és tovább építik, jólétben, boldogan, békében akarnak élni; a városok új arculata. a bérkaszárnyák helyén épült korszerű, szép- vonalú épülettömbök, a gyep­táblák a széles utakon, a parkok és játszóterek. A NDK lakossága ebben is a szovjet nép példáját követi, mely azt tartja, hogy az újjáépülő vá­rosoknak, falvaknak is tük­rözniük kell: lakóik szép, kul­turált életre, tartós békére vágynak. A felszabadulás után a Szovjetunió segítségével Né­metország egyharmadán meg­indult az újjáépítés. A mun­kásosztály pártjának hívó szavára a dolgozók százezrei siettek munkaidejük letelte után romokat takarítani, — a dolgozók ezrei segítik még ma is önkéntes munkával az Új­jáépítést. A Sztálin-aücra szovjet épí­tészek, lengyel szakmunkások érkeztek, nagyszerű szovjet gépek könnyítettek meg a munkát. Berlin demokratikus öveze­te napról napra szebb lesz és bizonyságot tesz a békés épí­tőmunka hatalmas erejéről. DÉL-KOR EA Emelkednek az adók, növekszik a munkanélküliség C'ehuioTákla Gottwaldov városiban a Svlt W kísérleti osztályán géppel ellenőrzik a felragasztott cipőtalp szilárdságát. Az amerikai imperialisták szolgálatában álló terrorista liszinmannista klikknek kisebb gondja is nagyobb, mint a há­borús károk helyrehozása. • Dél-Korea ipara hatalmas válsággal küzd. Csupán egy év alatt — 1952-ben — a texil- ipar termelése 63 százalékkal, a vasiparé 85 százalékkal, az élelmiszeriparé pedig 70 szá­zalékkal csökkent Dél-Koreában állandóan emelkednek a különböző adók. Az utóbbi két hónap folya­mán a vasúti viteldíj, a villany és a szén ára 50—100 száza­lékkal drágult. A szöuli rádió jelentése szerint Dél-Koreá- ban jelenleg több mint 4 mil­lió ember fűvel és fagyökérrel táplálkozik. Dél-Koreában je­lenleg több mint 1 millió munkanélküli van, a részleges munkanélküliek száma pedig eléri a 14 milliót. A rossz megélhetési viszo­nyok következtében Dél-Ko­reában nem ritka eset az ön- gyilkosság. 1953 első negyedé­ben például Kengi-tartomány- ban 143. Észak-Csuncson tar­tományban 40 ember lett ön­gyilkos. 1953-ban Puszanban 1690 ember halt éhen. * Az amerikai zsoldban álló Li-Szin-Man-kormány 1953- ban az egész költségvetés 92.4 százalékát fordította különbö­ző katonai kiadásokra. iMigyelországban ez évben kezdték meg ■ portlandcement gyártását, Rejowicz II. Cementgyárban. A képen a teljesen gépesített, nagyméretű klinket égetését szolgáló forgókemencék láthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom